Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-18 / 246. szám

12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 18. HÍREK fitiiiiumuuiiuuiijiiiujiuiiüüiiujiüíiüiiiujiuiiuiüuiii A Nap kél: 6.07 h-kor, nyugszik: 16.51 h-kor. A Hold kél: 14.09 h-kor, nyugszik: Időjárásjelentés Várható időjárás: felhő- sebb idő, főleg nyugaton és északon többfelé esővel. Élénkülő délnyugati, nyugati szél. A nappali felmelegedés csökken. A talajmenti fa­gyok megszűnnek. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet: 13—17 fok között. — TÜRKEVÉN egészség- ügyi akadémia indul holnap a helyi kultúrotthonban. Az első előadáson dr. Hámori Rezső, városi higiénikus or­vos a légy által terjesztett betegségkről beszél. A kísérő filmeket az ismeretterjesztő előadássorozathoz a szolnoki KÖJÁLL adja. — JÁSZBERÉNYBEN a Művelődésügyi Állandó Bi­zottság október 10-én a nap­közi otthonok és a könyvtár helyzetét tárgyalta. (Hart­mann Ágnes, tudósító.) — MEZÖHÉKEN a Tán­csics Tsz tagjai 100 000 forint értékű társadalmi munkával segítik a központban épülő tanyai vegyesbolt és büfé lé­tesítését. Az új fmsz egység­hez a tsz adott egy régi épü­letet, melynek lebontását már elvégezték az önkéntes munkások. — SZÁZHATVAN KÉVE kukoricaszár égett el ifj. Ma­gyar Ferenené, Tiszavár- kony, Iskola út 10. sz. alatti lakásának udvarán. A tüzet Magyamé hét éves, István nevű fia okozta. A gondat­lan szülő ellen, aki a gyu­fát gyermeke előtt hagyta, eljárás indult; — AZ I. MISKOLCI Gra­fikai Biennálé október 22-én nyílik meg a Miskolci Nem­zeti Színházban. A tárlaton — melyen az ünnepi beszé­det Nógrádi Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja mondja — 65 művész két és félszáz alko­tását mutatják be. — ÉPÜLETHOZZÁTOL- DÄSSAL normálfilm-vetitő helyiséget létesítenek Karca­gon a MEDOSZ kultúrotthon­ban. (Iski Lajos tudósító.) — RÉSZEGEN ÜLT mo­torkerékpárra N. J. örmé- nyesi lakos. Járművével az úttesten felbukott és súlyos agyrázkódást, valamint arc­orr- és állsérüléseket szen­vedett. N. J.-t a rendőrség ittas vezetésért felelősségre- vonja. Kétezerhélszáz új üzlet és vendéglátóhely, huszonnégy új szál oda Elkészült a kereskedelem távlati fejlesztési terve A második ötéves nép- gazdasági terv belkereske­delmünk további fejlesztését irányozza elő. A számítások szerint 1965-ig 23 százalék­kal növekedik a kiskereske­delmi forgalom. Hogy ezt zavartalanul lebonyolíthas­sák, a kis- és nagykereske­delmi, valamint a vendég­látóipari hálózatot tovább kell bővíteni. A terv, amiről a minisz­térium beruházási és szer­vezéstechnikai főosztályán tájékoztatták az MTI-t, öt évre egymilliárd háromszáz- negyvenhatmillió forintot irányoz elő új építkezések­re és korszerűsítésekre. Nagykereskedelmi raktá­rak létesítését negyven he­lyen tervezi a kereskedelem. Zalaegerszegen például fű­szerraktára t, Veszprémben cipő-, Miskolcon rövidáru-, Budapesten divatáru-, bútor- és játék-, Baján, Egerben, Debrecenben pedig vasáru­raktárakat építenek. Kétezerhétszáz új bolt és vendéglátóhely, főleg azokon a helyeken épül majd fel, Becsiileibeü do'og Sajnos az ember néha fe­ledékeny. Különösen, ha vi­dékről jön be Szolnokra és elintézni valója akad. így történhetett meg Várhegyi Györgynével is e hó 10-én, hogy a Tisza Cipőgyár bolt­jában vásárlás közben a pultra tette személyi igazol­ványát és — ottfelejtette. Az igazolvány jól ki volt bélel­ve: 600 forint lapult a rózsa­színű lapok között Várhegyiné csak otthon, Jászberényben vette észre a veszteséget. Hiába kutatott emlékezetében, nem tudott rájönni hol hagyta el az iga­zolványát. Két nap múlva azonban örömöt okozó levéllel kopog­tatott be Várhegyiékhez a postás. A levelet Vámos Sándorné, a cipőbolt pénz­tárosnője írta. Azt közölte benne a feledékeny vásárló­val, hogy személyi igazolvá­nya megvan, a 600 forinttal együtt és tőle átveheti. Várhegyiné boldogan uta­zott Szolnokra. És hálásan mondott köszönetét Vámos Sándornénak, aki a megta­lált értéknél nagyobb kin­cset őriz a szívében: a be­csületességet! ahol a közelben ma még nincs megfelelő üzletháló­zat. A belkereskedelem öt­éves beruházási terve szál­lodaiparunk fejlesztését is előirányozza. Az 1960-ban megkezdett szállodabővítése­ket 1965-ig tovább folytat­ják. A számítások szerint a második ötéves népgazdasági terv végére a jelenlegi két­száznegyven helyett már kétszázhatvannégy szállónk lesz, összesen nyolcezer- kétszáztizenkét szobával. Hoz­zálátnak a győri Vörös Csil­lag Szálló építéséhez. Sze­geden és Veszprémben új áruházat nyit a kereskede­lem, Miskolcon pedig 1965- ig új nagyáruház építéséhez látnak hozzá. (MTI) A „Pesti emberek“ Szolnokon Negyedik éve játsszák Pesten nagy sikerrel Mester­házi Lajos színművét. S a siker nem állt meg az ország határainál. A történet hősei őszinte elismerést arattak, mély rokonszenvet ébresztettek és egy kicsit megmutat­ták a világnak, milyenek vagyunk mi, pesti és szolnoki emberek. Mert olyan emberek, mint amilyenek az őszin­te, mély szenvedélyességű történet hősei nem csak Pesten élhetnek. Itt járnak közöttünk, mindennap találkozunk velük, néha olyankor amikor tükörbe nézünk. S ezt érez­te meg Prága, Berlin, Varsó, Moszkva közönsége. Csendesen beszélgetünk Berényi Gáborral, a darab rendezőjével. Este van, a Ti­szában halkan szól a zene, a rendező kissé fáradtnak lát­szik. — A látszat most az egyszer nem csal — bólint megjegyzé­semre. — Fáradt vagyok, mert ez a darab óriási fi­gyelemkoncentrációt, sok pró­bát, gyakori ismétlést köve­tel. Minden árnyalat fontos, minden mozdulat meghatáro­zó lehet. A színészek is fárad­tak. Ugyanazt tapasztalom azonban, amit eddig minden rendező, aki bárhol a világon ezzel a darabbal foglalkozott: szeretik a színészek, mert sa­ját belső énjüket a legtelje­sebben tudják adni. Szeretik, Terven felül 60 konyhagarnitúra — Célunk az, hogy minél olcsóbban állítsuk elő ter­mékeinket — tájékoztatott bennünket Német Károly, a Tisza Bútorgyár igazgatója. Nemrég — Nagy Bálint ipar­művész terve alapján — új típusú konyhabútor prototí­pusát készítettük el. A 140-es garnitúra — méretei kitűzéseinket valóra váltani: év végére terven felül 60 konyha-garnitúrát gyártunk. — A 140-est kisebb gyártá­si költséggel állítjuk elő, mint a jelenlegi termékün­ket. A kereskedelmi ára is kevesebb lesz. És végsősoron az is döntő, hogy a jelenlegi­nél sokkal több konyhabú­tort festünk. Most naponta íme a 140-es garnitúra. alapján ezt a nevet kapta — olcsóbban kivitelezhető, mint az ipari vásárra készült konyhabútor. A munkafolya­matok gépesítésével növeljük a munka termelékenységét. Az új garnitúra alkatrészeit a lakköntőgépen és szóró el­járással festjük. Rövidesen jelentős beruházással szóró­fülkét és szárítókamrát ren­dezünk be, s így sikerül cél­négy, jövőre tizenöt géppel festett garnitúra kerül ki üzemünkből. Előreláthatóan négy garnitúrával növekszik a műszakok termelése. Az új típusú konyhabútorból jö­vőre 4500-at gyái-tunk — fe­jezte be tájékoztatását Né­meth Károly. Szöveg: A. J. Kép: — Cs. F. mert jók a szerepek. Nincs olyan rövid jelenet, nincs olyan néhány percre feltűnő színész, ami, vagy aki ne len­ne „hangsúlyos”. Hetek óta próbálunk, de senki sem un­ja. Minél inkább belemélye­dünk a darab boncolgatásá­ba, annál jobban felfedezzük az egyes dolgok közötti ösz- szefüggést, az egyes emberek cselekedeteinek belső rugóit. A próbák szünetében szenve­délyesen vitatkozunk. Min­denkinek van véleménye, mindenkinek akad egy-egy jó tanácsa, hogyan lehetne még igazabbá tenni azt, ami a színpadon lejátszódik — Hát ez eléggé fárasztó lehet. — Nem csak ez. Ezt a ma­gas hőfokú, szenvedélyes da­rabot hatalmas technikai fel- készültséggel kell színpadra vinni. Mesterházi kitűnő író és mondanivalójának érzékle­tesebbé tételéhez mindent felhasznál, amit a mai szín­padművészet csak nyújthat. Tizenhat évet ölel fel a törté­nés, nyolc fiatalember sorsát láthatjuk, szinte filmkocka­szerű villanásokban. Egy-egy kép csak percekig tart. Negy­vennyolc képből áll a darab. Színházunknak szinte min­den művésze a színpadon van. Olyan megoldással is kísérletezünk, amilyennel közönségünk Szolnokon még nem találkozhatott. Ezekről egyelőre ne írj. mert valami meglepetéssel mi is szeret­nénk szolgálni. — Szerinted mi az oka a darab nagy sikerének? — Ennek több összetevője van. Elsősorban az őszinte színvallás. A mi életünkről, eredményeinkről és hibáink­ról, egyéni gvengéinkről és az emberi közösséggel való viszonyunkról, ilyen őszin­tén, szívbemarkolóan egysze­rű szavakkal még senki sem szólott. Aztán az aktualitás kérdése. Több darabunk is íródott mai kérdésekről. Am félévvel a bemutatás után úgy éreztük, hogy poros, ide­jét múlta, elavult. Ez a da­rab pedig negyedik éve „fut” és ezalatt az idő alatt csak gazdagodott és egvre többet, egvre izgalmasabbat nyújt nekünk. — Még szeretnék néhány szót szólni a szerzőről. Mes­terházi Lajos írói igényessé­gére jellemző, hoev amikor a darabot műsorra tűztük, újra , átolvasta a szövegkönyvet. | csiszolta, írói tapasztalataival I gazdagította a történést. OLASZ ÉLET — olasz e^^ereh AZ ADRIA MENTÉN ii. A hajdani magyar arisz- tokrácia kedvenc nya­ralóhelye volt Rimini, ez az Adriai-tengeri fürdőhely. Közel 400 kilométer hosz- szú az út Velencétől Rimi- niig. Keresztülhaladtunk a Pó-völgyén, a gazdag olasz síkságon, az ország legérté­kesebb mezőgazdasági terü­letén. Termelnek gabonát, kukoricát is ezen a vidéken, de legfőképp szőlőt — kife­szített drótra, vagy élőfára futtatva — és gyümölcsöt. Valóságos alma, körte, őszi­barackerdők között halad az út. Kisparcellát alig látni, nagyüzemi termelés folyik itt. Ilyen gyümölcserdőktől kö­rülvett város Padova. Barát­ságos, árkádos utcáin sokat sétálgatott a középkor két nagy festője, Giotto és Tin­toretto. De magyar fiúk csiz­mái is sűrűn kopogtak a macskaköveken: Árpádházi királyaink szívesen küldték tanulni a tehetséges ifjakat a nagyhírű padovai egye­temre. Büszkén emlegetik ma is a padovaiak, hogy egye­temükön volt a legelső ana­tómiai és csillagvizsgáló fa­kultás. Itt dolgozott a bátor kutató — Galilei is. Megnéztük természetesen a híres Szent Antal templo­mot is. A templom gyönyö­rű. A római Szent Péter Bazilika után Olaszország legszebb temploma. Turis­ták járkáltak benne keresz- tül-kasul, egy pap misézett hat főből álló hívő serege előtt, de az áhitatnak nyo­mát se tapasztaltam, sem itt, sem abban a számos templomban, amelyben kí­sérőink végigkalauzoltak. Viszont Szent Antal és Szent Péter kései utódai igen ékesszólóan tudnak be­szélni a hívekhez, ha ado­mányokat kunyerálnak. Bár köztudott, hogy a római egy­ház mérhetetlen vagyonnal rendelkezik, mégis szívesen folyamodik hívei zsebéhez is. Többször talál :o~* nk kolduló barátokkal. Egy ilyen alkalommal, amikor orrunk alá tartották a per­selyt — gondolva, hogv úgv sem érti —, tréfálkozni kezd­tünk a dolog felett magyar útitársaimmal. Am megszó­lalt az egyik pap — magya­rul: — adakozzanak c:ak, majd visszafizeti az isten. Arról nem nyilatkozott, hol tanult meg magyarul. 6 öbbször találkoztunk ■* disszidensekkel. Sok­szor csak azért kóvályogtak körülöttünk, hogy magyar szót halljanak. Szomorú a sorsuk, olyan nagy honvágy- gyal és oly kevés szerencsé­vel egy idegen országban él­ni. Mégha százszor olyan szép is, mint Itália! A tengerparti fürdőhelyek élete rendkívül élénk, indám és érdekes. Az üdülők — többségükben nők — reggel kilenc óra felé kisétálnak a strandokra, letelepednek /y színes napernyő alá (amiért borsos árat kell fizetni) és ott üldögélnek, csevegnek dél­ig. Nagyritkán a vízbe bemerészkednek. Ebéd után hosszú pihenő következik mert ilyenkor nagy a hőség Az igazi „élet” este 9 után kezdődik, csinosan kiöltöz­nek és megkezdődik a kor zózás. Ez az esti kor? 6 szinte a divatbemutatókat helyettesí­ti. Az olasz nők nagyon íz­lésesen, elegánsan, de egy­szerűen öltözködnek. Persze, itt is akadnak túlzó kivéte­lek! De a legtöbb ilyen túl­zó, túlbuzgó és túlöltözött hölgy külföldi volt. Elsősor­ban amerikai. Ügy láttam, ízléstelenségekben ők viszik a pálmát. Láttunk például egy olyan — testvérek kö­zött is kilencven kilós — nőt, aki szűkreszabott arany­mintás lila-selyem hosszú­nadrágot és hozzávaló blúzt viselt. Az ilyesmi ritkaság. Az olasz nők legjobban a síma, fehér ruhát kedvelik. Ez jól is illik fekete szemükhöz, fekete hajukhoz. (Szinte ki­vétel nélkül a rövid hajnak hódolnak.) Szívesen hordják a sötét tónusú egybefolyó, jellegtelen mintás selyem­ruhákat is. Ilyen anyagok a boltokban, viszonylag olcsó áron kaphatók. Annál drá­gábbak a kész ruhák! Egy szép női ruhát nem láttunk olcsóbban a kirakatban 10— 16 ezer líránál. Élénk, pasz­tellszínű és fehér tűsarkú- tűorrú lábnyomorító cipőket viselnek leginkább. A leg­újabb divat már a nyesett- orrú, szögletes -s'"-’ ' Persze ez a legdrágább is. t smerősök, barátok csa- * patostul sétálnak a kor­zón. Legfeljebb állva fo­gyasztanak az eszpresszók­ban egy feketét, fagylaltot, vagy gyümölcslevet, mert ha asztal mellett, a kedves, szí­nes műanyag székeken ülve fogyasztják, háromszoros árat kell fizetni érte. Ez a szoli­dabb szórakozási forma. A duhajkedvűbbek és pénzeseb­bek is megtalálhatják a ma­guk szórakozásait. Hívogatá- an világítanak a „piroslám­pás házak”, fojtott fényű zenés mulatók, s elmehetnek a sztriptizbárba is 3—4 ezer Ura ellenében. Az üdülőtelep mögötti ha­lászfaluk lakosságának egé­szen más az életrendje, szó­rakozása. ök korán feküsz- nek, mert hajn*. isadatkor tengerre kell szállniok a min­dennapi halért. Vasárnap vurstliba mennek, és 50 lí­ráért célbalőnek a céllövöl­de bódéjában, hintáznak, vagy borosüvegekre karikát dobálnak. Hangosan druk­kolnak egymásnak, s kacag­va veszik tudomásul, hogy a mikrofonos, csábos „tulajnő” maga sepri be a nyereménye két. Szebelké Erzsébet (Folytatjuk.) — És miről vallanak a da­rab szereplői? — Az örök emberi tulaj­donságokról, barátságról, hű­ségről, becsületről, hazasze­retetről és szerelemről. Nyolc ember beszél ezekről a kér­désekről, de úgy, hogy felkel­ti bennünk a szenvedélyes állásfoglalás igényét. ítélni akarunk, választani akarunk, mert nem lehet nem ítélni és nem választani. Az író nem rág a szájunkba semmit, csak segít, csak tanácsol. A jobbik énünkhöz szól, és ez nagyobb erkölcsi erő, mint a sematikus szólamok halmaza. Egyáltalán az a becsülendő a Pesti emberekben, hogy gondosan kerül mindent, ami frázissá kophat. Mégis többet ad, mégis felemel, mégis megmutatja az utat. — Hogyan készül szerepé­re az egyik főszereplő, Hege­dűs Ágnes? — Nem könnyű feladat. Le kell győznöm a saját egyéni­ségemet és felébrednem a szerep énjében. Ez még ak­kor is nagyon fontos, ha a szerep és az én gondolatvilá­gom közötti lelki rokonság áll fenn. Azután ;.. a játék kezdetekor 1957-ben vagyunk, 38 évesen találkozom régi szerelmemmel, akit elsodort a vihar. S felidézzük az em­léket. Egyik percben 22 éves ifjú, reményekkel teli lány vagyok, a másikban 38 éves útjavesztett, fáradt asszony. A többit nem mondom el, azt Mónikának kell elmonda­nia pénteken este a színpa­don. Meglátjuk, hogyan sike­rül neki. Az interjú végétért a ren­dező és a főszereplő hazain­dulnak. Holnap főpróba. A Szigligeti Színház művészei a szokottnál is szebbet-jobbat szeretnének adni ebben a da­rabban. Őszintén kívánjuk, sikerüljön is nekik. Hernádi Tibor Egynapos kirándulás A Szolnoki IBUSZ Karcag és környékéről október 21— 22-én kétszer egynapos autó­busz kirándulást szervez. — Részvételi díj: 79.50 Ft. Je­lentkezni lehet a karcagi IBUSZ megbízottnál, Kovács Ferencnél. Többezer ruházati, vasműszaki, játék- és kozmetikai cikk árát mérsékelték Hétfőtől kezdve a belke­reskedelmi miniszter és a SZÖVOSZ elnökének együt­tes utasítása alapján több­ezer árut leértékeltek. A le­értékelés elsősorban a ru­házati cikkeket, a vasműsza­ki cikkeket, a játékokat és a kozmetikai szereket érin­ti. Ezeknek az áruféleségek­nek a fogyasztói árát álta­lában 30—50 százalékkal mérsékelték. (MTI) — ÁRUBEMUTATÓT ren­dez az Üvegértékesítő Válla­lat ma délelőtt 9 órai kez­dettel Szolnok megye fmsz boltjainak vezetői számára. — A magyar internacio­nalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban” címmel tartanak előadást holnap délután 4 órakor Szol­nokon a Járműjavító vörös termében. Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottság* és a Megyei Tanács i*D)» Felelő® szerkesztő- Varga J -zset Szolnok. Irodanaz. i emelet Telefon1 20—93. 23—20 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató- Fülemen Lala® Kladöhivatar Szolnok Irodaház földszint i. Telefont 20—9a a tápot előfizetésben es árusí­tásban a Szolnok megyei oos- tahivatalok és 0-* k posták ter- lesztlk. a lap előfizetést dka egy hőra IV— Ft Előfizethető oármeiv oostanivatalnát a® kézbesítőnél Szólni ki Nv.mda Vállalat Felelős -ezető* \

Next

/
Oldalképek
Tartalom