Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
1961. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megkezdődött az SZKP XXII. kongresszusa (Folytatás a 4. oldalról.) musnak az a területe, amelyet a szovjet rendszer teljes erejével kell meghódítanunk,” — Pártunk tevékenységének lényegét abban látja — jelentette ki Hruscsov —, hogy emeljük a nép jólétét, fejlesszük és még jobban kielégítsük a szovjet emberek anyagi és szellemi igényeit. Hangsúlyozta, hogy a szocialista rendszer a Szovjetunióban ma már az érettségnek olyan szakaszába lépett, amikor a legnagyobb teljességgel tárulnak fel lehetőségei. A szocializmusnak a gazdasági fejlődés ütemében mutatkozó fölénye egyre gyümölcsözőbben érvényesül nemcsak az anyagi termelés, hanem a fogyasztás területén is. A Szovjetunióban a nemzeti jövedelem háromnegyed részéből a dolgozók személyes szükségleteit fedezzük — mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta, hogy a szocializmus viszonyai között minél nagyobb a nemzeti jövedelem, annál magasabb a nép jóléte. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1960-ban több mint másfélszer akkora volt, mint 1955-ben. A legutóbbi tíz év alatt az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem 2,2-szere- sére nőtt. A Szovjetunióban az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem sokkal gyorsabban növekszik, mint a legfejlettebb kapitalista országokban. Hruscsov közölte a kongresszus küldötteivel, hogy a nemzeti jövedelem növekedése alapján a szovjet munkások és alkalmazottak reáljövedelme — egy dolgozóra számítva — az elmúlt ötéves időszakban 27 százalékkal, a kolhozparasztok jövedelme 33 százalékkal emelkedett. A hétéves terv során a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok reáljövedelme 40 százalékkal növekszik majd. A Szovjetunióban szakadatlanul növekszik a fogyasztás: Az állami és szövetkezeti kereskedelem kicsinyben! áruforgalma 1960- ban több mint másfélszer akkora volt mint 1955-ben. A hétéves terv első három évében az áruforgalom növekedési üteme gyorsabb volt az előirányzottnál. Ugyanakkor még nem tudjuk teljesen kielégíteni bizonyos árucikkekben a lakosság keresletét. ..Egyes árucikkek hiányzanak az üzletek polcairól s ez munkánk komoly bírálata.” Hruscsov közölte, hogy körülbelül negyven millió munkás és alkalmazott került új fizetési viszonyok közé. A hétéves terv hátralevő évei alatt a munkabér minimumot 50—60 új rubelre emeljük. Felemeljük a kőzépfizetésű munkások és alkalmazottak bértételeit is. A dolgozók igen érezhető munkabértöbbletben részesülnek az adók megszüntetésének eredményeképpen, ami 1960. október 1-ével már meg is kezdődött. 1965 végén a Szovjetunióban nem lesz semmiféle olyan adó, amely a lakosságot terheli. „Az adók megszüntetése a szovjet nép Kiemelkedő szociális vívmánya” — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a lakásépítés mérvét és ütemét tekintve, a Szovjetunió első helyet foglalja el a világon. Az utóbbi években a Szovjetunióban ezer főnyi lakosra számítva kétszer annyi lakás épült, mint az Egyesült Államokban és Franciaországban, több mint kétszer annyi, mint Angliában és Olaszországban. „önkéntelenül is ezt kell mondanom: szimbólumunkká vált az építődaru” — jegyezte meg Hruscsov. Sikeresen teljesítettük az 1956—1960. évi állami lakás- építési programot. A legutóbbi öt év alatt több házat építettünk, mint az előző 15 esztendőben. Körülbelül 50 millió ember, az egész lakosságnak majdnem a negyede kapott új lakást. „Még így is kevés nálunk a lakás, a lakásprobléma továbbra is igen komoly” — mondotta Hruscsov, majd rámutatott, hogy a Szovjetunióban a városi lakosság lényegesen gyorsabban növekszik, mint ahogyan azt számítani lehetett. Közölte, hogy a hétéves terv hátralévő négy éve alatt körűi Délül 400 millió négyzetméternyi területet kell lakással beépíteni, vagyis 1,6-szer többet, mint a negyedik és az ötödik ötéves tervben együttvéve. Faluhelyen több mint 4 millió házat fognak építeni. „Pártunk politikáját a kommunizmus e magasztos eszméje hatja át: mindent az emberért, az ember javáért!!’ — jelentette ki Hruscsov. Megjegyezte, hogy a dolgozók szükségleteinek hatalmas részét fedezik már napjainkban is közalapokból. Azok a kifizetések és kedvezmények, amelyeket 1960-ben a lakosság ezekből az alapokból kapott, 24,5 milliárd rubelre rúgtak az 1940. évi 4,2 milliárd rubellel szemben. A hétéves terv értelmében a társadalmi fogyasztási alapok 1965-ben 40 milliárd rubelre növekszenek. Ezekből az alapokból tartanak el jelenleg több mint 20 millió nyugdíjast; körülbelül 4 millió tanuló számára biztosítanak állami ösztöndíjat és szállást; több mint 600 000 iskolai tanulót intemátusok- ban, alapjában véve állami költségen tartanak el. A társadalombiztosítás és a kolhozok anyagi eszközei alapján több mint 7 millió munkás, kohozparaszt, alkalmazott és ezek gyermekei részesülnek évente üdülésben és gyógykezelésben. Körülbelül 7 millió anya kap állami segélyt. „Lám, ezt jelentik a közalapok!” — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette: , joggal büszkélkedünk azzal, hogy a szovjet társadalom a világ legműveltebb társadalmává vált, a szovjet tudomány pedig élenjáró helyet foglalt el a legfontosabb ismeretágak területén”. „A kommunizmus tudást ad mindenkinek. A tömegek ismereteiből, magasfokú kultúrájából meríti az erőt és a biztonságot az újabb sikeres fejlődéshez!” — A tudomány virágzása ennek ékes bizonyítéka — állapította meg Hruscsov, majd közölte, hogy a Szovjetunióban a tudományos dolgozók száma meghaladja a 350 000-et, a tudományos intézményeké pedig 4000 körül mozog. A szovjet tudósok becsülettel teljesítik a haza iránti kötelezettségüket. — A szovjet tudósok széles arcvonalon dolgoznak korunk egyik legfontosabb problémájának területén: az irányítható termonukleáris reakció megvalósításán. Hruscsov különösen kiemelte a szovjet tudománynak a világűr meghódításában aratott sikereit. Hangsúlyozta, hogy e sikerek újabb ragyogó korszakot nyitottak meg az ember tudományos ismereteinek fejlesztésében A XX. kongresszus határó' zatainak valóraváltása során — mondotta az SZKP Központi Bizottságának első titkára — a párt nagy figyelmet fordított a szocialista termelés és társadalmi viszonyok fejlesztésére és tökéletesítésére. „Pártunk ebben látja a kommunista társadalmi vf szonyokra, a szabad, általánosan fejlett és magasfokú öntudattal bíró emberek közötti kapcsolatok legtökéletesebb típusára, a barátságon és az elvtársiasságon alapuló viszonyokra való áttérés alapvető útját” Hruscsov megjegyezte, hogy a legutóbbi években a párt a szovjet társadalom életének minden területén nagyarányú szociális-gazdasági intézkedéseket hajtott végre. „Ezek forradalmi jelentősége nemcsak az, hogy lehetővé tették az anyagiműszaki alap megszilárdítását, hanem az is, hogy fontos szerepet játszottak a társadalmi viszonyok fejlesztésében, a szocialista tulajdon két formájának további kö- zelebbhozásában.” Az új csírái egyre világosabban láthatók a munka jellegében, a termelő munkások kapcsolataiban. A dolgozók mind nagyobb tömegeinek válik vérévé, hogy öntudatosan, egész erejüknek, képességeiknek megfelelően dolgozzanak. „Nagy jelentőséget tulajdonítunk a kommunista munkakollektívák és élmunkások mozgalmának. Kétség- telen, hogy idővel az élet kitermeli a szocialista munkaverseny más, még tökéletesebb formáit5 — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette: a társadalmi viszonyok erőteljesen fejlődnek az anyagi és a kultúrális javak elosztásában is. Ez elsősorban kitűnik a 'munka szerinti elosztás szocialista elvének továbbfejlődésében, amely elv a szükségletek szerinti elosztás kommunista elvére való áttérésnek legfontosabb feltétele. „Az anyagi és eszmei ösztönző erők összekapcsolásában látja a párt azt a biztos utat, amely a bőség megteremtéséhez és az igények szerinti elosztáshoz, a kommunista munka győzelméhez vezet, s okvetlenül el is vezet bennünket” — jelentette ki Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy „az elképzelés, amely a bőség ismérvét a személyi tulajdon határtalan megnövekedésében látja nem a mi elképzelésünk, a kommunizmustól idegen elképzelés”. A dolgozók számos tárgyra vonatkozó személyi tulajdona, mint a személyi igény formája, nem mond ellent a kommunista építésnek, amíg ennek mértéke ésszerű és nem válik öncélúvá. A túlzott személyi tulajdon bizonyos feltételei között a társadalmi haladás fékezőjévé, a magántulajdoni igények melegágyává válhat és gyakran válik is, és kispolgári elfa- jultsághoz vezethet. A kommunisták a magán- tulajdon világával szembeállítják a társadalmi tulajdont, a burzsoá individualizmussal az elvtársiasság és a közösség elvét. Hruscsov rámutatott arra, hogy a szocialista termelési viszonyok összessége és fejlődése törvényszerűen elvezet a város és a falu között, a szovjet társadalom osztályai és társadalmi csoportjai között meglevő különbségek fokozatos elmosódásához, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek kölcsönös kapcsolataiban a kommunista alapelvek kibontakozásához és megszilárdulásához. Egyre inkább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom két baráti osztálya, a munkásosztály és kolhozparasztság, s mind jobban szilárdul megbonthatatlan szövetségük. A szovjet parasztság közeledik a munkásosztályhoz a képzettség és a munka viszoA megnyitás napjának reggelén a Vörös-téren nyok, a kulturális műszaki színvonal tekintetében. A parasztoknak a munkásokkal egyenlő politikai jogaik vannak, alapvető érdekeik is azonosak. A munkásosztály és a parasztság között a különbségek a döntő, fő dolgokban megszűntek, az osztály- határok végérvényes elmosódásának folyamata mind gyorsabban megy végbe. A technikai haladás, a dolgozók kulturális, technikai felemelkedése alapján megszűnnek a lényeges különbségek a szellemi és a fizikai munka között — állapítja meg Hruscsov. Az élenjáró technika és ismeretek birtokában a munkás és a paraszt munkája egyesíti magában a fizikai és a szellemi munka elemeit. Jelenleg a munkások 40 szá zalékának és a kolhozparasztok több, mint 23 százaléké nak van közéi)- és felsőfokú végzettsége. Ilymódon — jelentette ki Hruscsov — hazánkban a jelenlegi viszonyok között az osztályok kölcsönös kapcsolatai fejlődésüknek új szakaszába léptek. A proletárdemokrácia általános népi, szocialista demokráciává változik át. „Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ma már közel vagyunk a V. I. Lenin által kitűzött célhoz, ahhoz, hogy kivétel nélkül minden állampolgárt bevonjunk állami feladatok végzésébe”. Hruscsov megállapította, hogy a szovjet emberek tízmillió vesznek részt az ország ügyeinek intézésében, hajtanak végre társadalmi megbízatásokat, majd kijelentette: „Minden szovjet embernek tevékenyen részt kell vennie a társadalom ügyeinek Intézésében!“ „Ez a mi jelszavunk, ez a mi feladatunk”. Amikor pártunk sarkalatos feladattá tette az állami tervek fejlesztésének, a tanácsok társadalmi önkormányzati szervvé való átalakításának feladatát, — jelentette ki Hruscsov — ugyanakkor továbbra is arra .törekszik, hogy mind több állami funkciót bízzon társadalmi szervezetekre. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára leleplezte a kommunizmus eszmei ellenfeleinek ama állítását, amelyek szerint a kommunizmus elkerülhetetlenül konfliktust okoz a személyiség és a társadalom között és a személyiség elfojtásához vezet Kijelentette, hogy a teljes szabadság és boldogság ismérve az olyan társadalmi rend, amely megszabadítja az embert a kizsákmányolás igájától. széleskörű demokratikus jogokat ad nekik, biztosítja számára a lehetőséget, hogy emberhez méltó feltételek között éljen, megadja neki a biztos holnap tudatát, feltárja egyéni képességeit és tehetségét, megszilárdítja azt a tudatát, hogy munkája az egész társadalom í javát szolgálja. A szocializmus éppen ilyen társadalmi rend — hangsúlyozta Hruscsov, majd hozzátette: „a szocialista rend által létrehozott összes értékek közül a legdrágább az új ember, a kommunizmus tevékeny építője”. A továbbiakban Hruscsov a következőket mondotta: „az imperializmus ideológusai a kapitalizmus országait nyílt társadalomnak nevezik, a Szovjetuniót pedig zárt társadalomnak. Igeny egyetértünk abban, hogy a szocialista államunk valóban zárva van a kizsákmányoló és harácsoló monopol tőke, a munkanélküliség, a haramiatörvények, a züllesztő, dekadens ideológia előtt. Természetesen az imperialista urak azt szeretnék, ha a szocialista társadalom nyitva állna kém - tevékenységük számára. A szocializmus ellen irányuló felforgató tevékenység számára azonban a szovjet társadalom zárva; szigorúan zárva van!’5 Hruscsov hozzátette, hogy a szovjet társadalom nyitva áll az olyan, külföldiek előtt, akik tiszta szívvel közelednek. Nyitva áll a becsületes kereskedelem, a tudományos, technikai é művelődési vívmányok esc réje, az igazságnak megfő lelő tájékoztatás előtt. Már régóta javasoljuk r kapitalista világnak, hogy r a fegyverkezési versenyb" (Folytatása a 6. oldalon.) A Rádió kancsolótermében A magnetofonszobában felveszik a megnyitóbeszédet A Széchenyi-hegyi televízióadó második e meletére „érkezik” a kén
