Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 18. Megkezdődött az SZKP XXII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) bára tenni a szocialista rend szer szilárdságát. Hruscsov kijelentette: a Szovjetunió, valamennyi szocialista ország minden ilyen alkalommal idejében megállította az ag- resszort”. A két rendszer békés versengése folyamán a kapitalizmus mély erkölcsi vereséget szenvedett valamennyi nép szemében” — mondotta Hruscsov, s hozzá tette, hogy a kapitalizmus az emberiségre váró döntésre érett problémák egyikét sem képes megoldani. A XX. kongresszus óta eltelt időben újabb fontos lépés történt — a szocialista világrendszer a társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. Az elmúlt évek eseményei megerősítették azt a megállapítást is, hogy a jelenlegi korszakban az államok közti háborúk nem elkerülhetetlenek, hanem elháríthatók. De ha az imperialisták a józan ész ellenére megmerészelik: támadni a szocialista országokat és pusztító világháború szakadékéba rántják az emberiséget, ez az őrült lépés utolsó lépésük lesz, az egész kapitalista rendszer vége. ~v '■ Hruscsov megállapította, hogy az elmúlt időszak folyamán a szocialista világrend szer történelmi fejlődésének fontos szakasza tetőződött be. így jellemezte ennek a szakasznak sajátosságait: ,,a Szovjetunió hozzálátott a kommunizmus általános kibontakozó építéséhez; a legtöbb népi demokratikus országban megküzdöttek a gazdasági rendszer egyöntetűségének hiányával és befejezik a szocializmus felépítését; a szocialista országok között sokoldalúan kibontakozott a testvéri együttműködés és kölcsönös sgítségnyúj- tás. Ma már nemcsak a Szovjetunióban* hanem minden szocialista országban megelőzték a kapitalizmus helyreállításának társadalmi és gazdasági lehetőségei Az új világrendszer növekvő ereje biztosítja, hogy a szocialista országok politikai, társadalmi, gazdasági vívmányai megingathatatlanok. Az igazán szabad népek együttműködésének keretében biztos a szocializmus teljes győzelme' Hruscsov kiemelte, hogy a szocialista világrendszer gazdasága összehasonlíthatatlanul gyorsabb ütemben fejlő dik, mint a kapitalizmus gazdasága, majd közölte: a szocialista országok 1960-ban ipari termelésük volumenjét az 1937 évihez képest 6.8 szorosára növelték, a kapitalista országok pedig alig két és félszeresére. A szocializmus országainak részesedése világ ipari termelésében az 1955. évi 27 százalékról 1960- ban mintegy 36 százalékra emelkedett. A szocialista vi lágrendszer népgazdaságának fejlődése ipari irányzatú. „Ez esztendők nagy forradalmi eseményének” nevezte Hruscsov, hogy a mezőgazdaság termelőszövetkezetesítése a népi demokratikus országok többségében befejeződött. A szocialista szektor részesedése a mezőgazdasági termőföldek egész területén az egész rendszerben most felülmúlja a 90 százalékot Ennek eredményeképpen — mondta Hruscsov — megváltozott a társadalom osztályszerkezete, megszilárdult munkásosztály szövetsége a parasztsággal, megszűntek az ember ember által való kizsákmányolásának gazdasági alapjai. A nép erkölcsi és politikai egysége először a mi hazánkban alakult ki, most ez minden szocialista országban erősödik. „A szocialista országok egymáshoz való lankadatlan testvéri közeledésének folyamata, ez országok politikai és gazdasági megerősödése az egész szocialista világ- rendszer megbonthatatlan szilárdságának egyik döntő tényezője”. A legutóbbi években «— mondta Hruscsov — a testvérpártok tapasztalatai életre hoztak egy új formát, a közvetlen termelési együttműködést. Megerősödtek szocialista államok kollektív szervei: a varsói szerződés szervezete és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácssa. ,,Teljes joggal beszélhetünk a szabad népek szilárd szocialista közösségének világ színterén való jelenlétéről”. A szocialista világrendszer fejlődésének új szakasza Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a szocialista világrendszer most fejlődésének új szakaszába lépett, majd kijelentette: „a fő dolog most az, hogy lankadatlanul fejlesztve minden egyes szocialista ország gazdaságát, kivívjuk a szocialista világrendszer fölényét a kapitalista rendszer fölött, az aboszolut termelési volument tekintve. Ez a szocializmus nagy történelmi győzelme lesz”. Hruscsov így folytatta; — t,minden egyes szocialista ország nemzetgazdaság-fejlesztési erőfeszítéseinek egyesítése a gazdasági együttműködés és kölcsönös segítség megszilárdítására és kibővítésére kifejtett közös erőfeszítésekkel — ez a szocialista világgazdaság újabb fellendítésének országútja”. A szocialista államok hatalmának növelése a béke anyagi és erkölcsi tényezőinek fokozódását jelenti. Most már nem lehet a mai idők legfontosabb kérdéseit, mint például a háború és a béke problémáit csupán a kapitalista törvények hatásának szemszögéből megközelíteni. Most már nem az imperializmus a maga farkas modorával, hanem a szocializmus a béke és a haladás eszméivel válik a világ fejlődésének döntő tényezőjévé Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a szocialista világot nem felemlíti meg semmiféle balszerencse vagy megrázkódtatás. A belső reakciónak Magyarországon az imperialista erők támogatásával megszervezett ellenforradalmi lázadás, a Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaságban történt ellenséges mesterkedések megmutatták, hogy az osztályharc a szocializmus építése időszakában időnként fokozódhat és kiéleződött formákat ölthet. Az imperialista mesterkedésekről nem szabad megfeledkeznünk — mondotta Hruscsov. A népek barátságáért Hruscsov rámutatott, a nemzetközi reakció mindinkább arra vesz irányt, hogy kívülről mérjen csapást a szocialista államokra, majd így folytatta: „természetesen az imperialisták kalandokba bocsátkozhatnak ugyan, de nincs esélyük sikerre.” Az imperialisták más utakon is hajlandók próbálkozni — folytatta Hruscsov. — A népeire hárul az a nagy történelmi felelősség, hogy állandóan szilárdítsák a szocialista országok nemzetközi testvériségét, a népek barátságát”. Hruscsov kijelentette: „bízunk abban, hogy a kapitalizmussal folyó versenyben a győzelem a szocializmusé lesz. Hisszük, hogy ezt a győ zelmet békés versenyben, nem pedig háború kirobbantásának útján vívjuk majd ki. Mi a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésének állás pontján voltunk és leszünk, s mindent megteszünk a világbéke megszilárdítására”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára megállapította: bevált a párt XX. kongresszusának az a következtetése, hogy a kapitalista országok szüntelenül újabb gazdasági és társadalmi megrázkódtatások felé haladnak. Az elmúlt években — mondotta Hruscsov — tovább fokozódtak a kölcsönös ellentétek mind a kapitalista országokon belül, mind a kapitalista országok között. Gyar- matbirodalmok omlottak ösz- sze, a munkásosztály harca és a népek nemzeti felszabadító mozgalma óriási méreteket öltött A kapitalizmus rothadásának általános irányzata kérlelhetetlen erővel tartott tovább.- Az Egyesült Államokat, a kapitalizmus vezető országát öt esztendő alatt a termelés két válságos hanyatlása sújtotta, s a háború óta négy ilyen visszaesés volt az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok elvesztette abszolút fölényét a kapitalista világ termelésében és kereskedelmében, s most a többi tőkés ország között körülbelül azon a helyen van, ahol a háború előtt volt. Jelentősen gyengült Anglia és Franciaország pozíciója. A legyőzött országok közül különösen erősen feltört Nyugat-Németország és Ja-* pán. ♦ Az imperialista államok { között feltámadtak a háborút előtti ellentétek és új ellenié-1 tek keletkeztek — mondtat Hruscsov. — Egyre jobban* fellángol a harc az angol és* a nyugatnémet imperialisták j között a nyugat-európai uralmi helyzetért. A francia im-< perializmus az angol imperializmus ellen vívott harcá-1 ban tegnapi ellenségére, a! nyugatnémet monopóliumokra próbál támaszkodni. Ez a! természetellenes szövetség! azonban épúgy, mint az érdekházasság, mind gyakrab-; ban Franciaország ellen fordul. Nagy ellentétek választ-; ják el az Egyesült Államokat; Angliától és más imperialista államoktól. Ezek az ellentétek megmutatkoznak a| NATO-ban és a többi agresz-f szív tömbben is. Mind nyilvánvalóbbá vá-j lik, hogy az imperialista hatalmak és azok vezetői a] nemzetközi feszültség enyhü-j lésétől félnek, mert éppen a{ feszültség közepette tákolhat-* nak össze könnyebben kato-j nai tömböket, tarthatnak né-j pékét rettegésben a szociális-j ta országok részéről képzelt1 fenyegetések ürügyével. Mint Hruscsov kiemelte, a reakció a szocializmus országai ellen irányuló agresszió útján próbál kivezető utat keresni. Ma a fő agresszív mag szere-; pét az Egyesült Államok töl-; ti be, amely a nemzetközi re-i akció központjává vált. Az! amerikai imperialisták sző-! vétségre lépnek a nyugatné-; met militaristákkal és revan-; sistákkal és veszélyeztetik a; békét és a népek biztonságát. ; „A mi időnkben azonban; az imperializmus számára már veszélyes háborús szel-; lőző-nyílás segítségével kive-! zető utat keresni az ellenté-; tekből”. A gyarmati rendszer teljes széthullásának esztendei szocialista tábor gyengítése céljából egymásra próbálják haragítani a testvéri országok népeit, vagy viszályt próbálnak szítani közöttük, megkísérlik feléleszteni a nacionalista gyűlölködés maradványait. s mesterségesen próbálják felszítani a nacionalista hangulatot. „A marxista-leninista pártokra, a szocialista országok országok területén. Megpróbálják őket bevonni a leigázás újabb formáinak egyikét jelentő katonai tömbökbe. A gyarmati rendszer széthullása következtében létesült államoknak csaknem a felét súlyos, egyenlőtlen szerződésekkel vezették félre. A megújított, de nem kevésbé szégyenletes gyarmati rendszer központjában az Amerikai Egyesült Államok van. Legközelebbi szövetségesének, de ugyanakkor konkurensének szerepét is az angol gyarmati rendszer, valamint a nyugatnémet imperializmus tölti be, amely kíméletlenül kiszorítja az angol és a francia monopóliumokat Afrikából, valamint a Közel- és Közép- Keletről. Hruscsov rámutatott, hogy a gyarmati elnyomás alól felszabadult országok fejlődésük új szakaszába léptek. A politikai függetlenségért folyó harc egyesítette a gyarmati rendszertől sújtott és közös érdekektől vezérelt összes nemzeti erőket. Most pedig, amikor napirenden szerepel az imperializmus gyökereinek kiirtása, a földreform és más megérett társadalmi reformok végrehajtása, egyre szembeszökőbben kezdenek megnyilvánulni az osztályérdek-különbségek. A dolgozó nép széles rétegei éppúgy, mint az imperialistaellenes, antifeudális forradalom alapvető feladatainak megoldásában érdekelt nemzeti burzsoázia tekintélyes része tovább akar haladni a függetlenség megszilárdításának és a társadalmi-gazdasági átalakulásnak útján. Ez országok kormányköreiben azonban akadnak olyan erők is, amelyek félnek a nemzeti demokratikus, haladó ré- (Folytatása a 3. oldalon.) Jegyzetek az ülésteremből MOSZKVA (MTI). Moszkvai idő szerint 9 óra előtt, több mint egy órával a XXII. kongresszus megnyitása előtt, már megtett a hatalmas kongresszusi palota tágas előcsarnoka. Itt találkoztak a szovjet közélet kiválóságai, az országos hírű munkásújítók, a sztálingrádi és bratszki erőmű hősei, mezőgazdasági rekordokat elérő kolhozisták. Az egyik márványoszlopnál a szikár, derűs arcú Msztyiszlav Keldis akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke beszélget egy fiatal Lenin-díjas tudóssal. Amott German Tyitovot veszik körül az ukrán parasztküldöttek és Alekszej Maresz- jev, az „Igaz ember” régi volt harcostársaival beszélget. Húsz perccel a megnyitás előtt már szinte minden küldött elfoglalta helyét a kárminvörös karosszékekben, a fényárban úszó ülésterem soraiban. A külföldi tudósítók páholya alatti széksorokban a sztálingrádi, a baskiriai, permi küldöttek ismerkednek a jobb karfa alól előbukkanó miniatűr íróasztallal, a soknyelvű tolmács-berendezéssel. Nehézkes, fekete fejhallgató helyett apró, hófehér fülhallgató függ vékony fehér zsinóron. A 14-es szám alatt kapcsolható be a magyarnyelvű fordítás: a XXII. kongresszus üléstermében magyarul is elhangzik minden szó. öt perccel tíz óra előtt (moszkvai idő) fokozatosan kigyúl a mennyezet négyezer neonégője töbmillió gyertya fényével, t lassan mintha vörös izzásba jönne és lobogni kezdene az elnökség hátterében álló fémfüggöny vörös zászlaja, az alumínium mozaikból kirakott stilizált Lenin-portréval. Felzúg a taps: balról az emelvényre lépnek a nemzetközi munkásmozgalom legendás hírű vezetői. Köny- nyed mozgású, fiatalos öregember, Ho Si Minh karonfogva vezeti a botjára támaszkodó Maurice Thorezt; vidám mosollyal üdvözli a küldötteket Antonin Novotny, Csou En-Laj, Palmiro Togliatti, megilletődött arccal foglalja el helyét a fiatal Aidit, az Indonéz Kommunista Párt vezetője; könnyes szemmel viszonozza a tapsot Dolores Ibárruri asszony. Kádár János, a magyar pártküldöttség vezetője Kim ír Szén és Ion Gheorghe Maurer között kapott helyet az elnökség baloldalán. A magyar küldöttség többi tagja — Marosán György, Nemes Dezső, Révész Géza — a földszinti baloldal hatodik sorában helyezkedett el. Az erkélyülések első soraiban színpompás népviseletbe öltözött gha- nai, mali, guineai vendégek színes fejdíszei tarkállnak. Hatalmas taps fogadja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának elnökségi tagjait. Hruscsov, Mikojan, Kozlov és a párt vezető testületének többi tagja az elnökség középső ülésein foglal helyet. Ezek voltak a kongresszus első percei. Lenin arcképén kívül semmiféle dekoráció nem látható a monumentális teremben. A kommunisták felelősségérzete, lelkesedése, egysége minden külső dísznél ékesebben fejezi ki a XXII. kongresszus uralkodó szellemét: a nép szolgálatát, a béke és a kommunizmus harcosainak odaadását és harci eltökéltségéi. (MTI). Nyilatkoznak az SZKP. XXII. kongresszusának küldöttei MARIJA TUKÄCS, A MINSZKI GÉPGYÁR CSISZOLÓJA: KIROV SZERSZÁM*— Bizonyára megértik, milyen érzések kavarognak bennem, hogy engem, egyszerű munkásnőt, a XXII. kongresszus küldöttévé választottak. Részt veszek a párt új programjának, a kommunista építés programjának elfogadásában. Hogy milyen gondolatokkal jöttem a kongresz- szusra? Gondolatom sok van, most azonban csak egyről szeretnék beszélni. Mi asz- szonyok, legyen a foglalkozásunk munkás, orvos, tudós vagy miniszter, munka után hazatérünk, hogy végezzük családanyai kötelességünket. Ezért fogadtam sok millió szovjet dolgozó asszonytársammal együtt különös örömmel a párt új programjának azt a tételét, amely kimondja: olyan körülményeket kell teremteni, hogy az asszonyok családjuk ellátása mellett aktívan részt tudjanak venni a közösségi munkában is. A program egész sor olyan gyakorlati intézkedést sorol fel, amelyek valóban leveszik a nők válláról a háztartás sok gondját. Ilyen többek között a közétkeztetés kiszélesítése, amely mentesíti a nőket a főzés gondja alól, a háztartási gépek széleskörű elterjesztése, a gyermekek ingyenes ellátása a gyermekintézményekben, a bentlakásos iskolákban és sok egyéb. Büszkén szavazok a programunkra, a kommunizmusra. NYIKOLÄJ MOHOV, A MOSZKVAI VASBETONSZERKEZETEK GYÁRÁNAK VILLANYI) ÁRUS A: — Aznap, amikor küldöttnek választottak a pártkongresszusra, sokan gyűltek ösz- sze darum körül. Barátaim szívből gratuláltak megbízatásomhoz. Büszke vagyok munkás mivoltomra. Szerény munkámmal már 25 éve szolgálom a nagy ügyet: a földünk legigazságosabb társadalma tartós alapjának megteremtését. Valamikor mér csak ábrándoztunk a kommunizmusról, aztán távolabb* célunk lett. Most pedig pártkon eresszusunk napirendjére került. Örömmel és büszkén gondolok a munkásosztályra és az egész szovjet népre, amikor rés£t veszek a kongresszus munkájában. Mindnyájunk törekvése az. hogy minél gyorsabban megvalósítsuk mindazt, amit a oárt programtervezet tartalmaz, s amit a kongresszus elfogad. Tudom, hogy ez tőlünk, építőmunkásoktól is függ. Ezért törekszünk munkatársaimmal együtt arra. hogy még jobban dolgozzunk, hogy készítményink tartósab- bak és olcsóbbak legyenek. szabadító mozgalom széleskörű kibontakozásáról szólva kijelentette, hog; századunk hatvanas évei úgy vonulnak be a történelembe, mint a imperializmus gyarmati rendszerének teljes széthullásának esztendei. Egyre ingatagabbá válnak az imperializmus ázsiai, afrikai és latin-amerikai pozíciói. E kontinensek forradalmi harca viharosan fokozódik. A legutóbbi hat esztendő alatt 28 állam vívta ki politikai függetlenségét. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy jóllehet a gyarmati rendszer ösz- szeomlott, maradványait még nem számolták fel, — mondotta Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy ez esztendők alatt a Szovjetunió álhatatosan teljesítve nemzetközi kötelezettségeit, segítséget nyújtott az imperializmus és a gyarmati rendszer ellen küzdő népeknek. „Egyeseknek ez az álláspont nem tetszik. Mit tegyünk! Ilyen a meggyőződésünk”. Hruscsov kijelentette: mi szívói kívánunk sikereket mindazoknak, akik most harcolnak az imperializmus ellen saját szabadságukért és boldogságukért. A népek elidegeníthetetlen jogának tartjuk az idegen elnyomás megszüntetését és támogatni fogjuk igazságos harcukat. A gyarmati rendszer el van kárhoztatva és sírhartjába nyírfakarót vernek. Ez a népek akarata, ez a történelem menete! A gyarmattartó hatalmak — folytatta Hruscsov — egyenlőtlen szerződéseket kényszerítenek a felszabadult országokra katonai támaszpontokat létesítenek ez
