Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 12. HÍREK Utón a betegellenőr A Nap kél: 5.58 h-kor, nyugszik: 17.02 h-kor. A Hold kél: 8.26 h-kor, nyugszik: 18.47 h-kor. Időjárásjelentés — Várható időjárás csü­törtökön estig: kevés felhő, eső nélkül. Néhány helyen hajnali ködképződmény. — Gyenge délkeleti — déli szél. Erős éjszakai lehűlés. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet 17—21 fok kö­zött. — TÜRKEVÉN az elma­radt országos- és kirakodó- vásárt 1961. október 15-én, vasárnap tartják meg. A vá­sárra vészmentes helyről, szabályos járlatlevéllel min­denféle állat felhajtható. — MEZŐTÚRON a gépész­technikum 18 tagú ifjú-gárda csapata sertésólat épít a he­lyi Üj Élet Tsz-ben társadal­mi munkában. A jókedvvel dolgozó fiatalokat jó falatok­kal vendégelte meg a tsz. (Fehér István, tudósító.) — MŰSOROS klubest kere­tében adja át a SZÖVOSZ elnöksége a jutalmat a Szol­noki Fmsz énekkarának a békéscsabai országos dalos­ünnepségen nyújtott kiváló szerepléséért. A jutalomát­adás október 14-én este 7 órakor lesz az fmsz klub­helyiségében. — FATOKIÄLL1TÄS nyí­lik Karcagon a Déryné Mű­velődési Házban október 15- én délelőtt 9 órakor. A VI. országos fotókiállítást a mű­velődési ház foto szakköre rendezi. — A SZOLNOKI Jármű­javító vöröstermében a mun­kásakadémia első előadása ma délután 4 órakor kezdő­dik „Fizikai alapfogalmak, mozgásfajták" címmel. — KARCAGON nagy kárt okozott a tűz a Dimitrov Tsz-ben. A közös gazdaság kártérítésül 414 814 forintot kapott az Állami Biztosító­tól. — ÉPÍTÉSI HIBA miatt gyulladt ki Jászárokszálláson Gulyás Jánasné, Arany Já­nos út 20. számú házának alsókonyhája. A lángok to­vábbterjedését a helyi ön­kéntes tűzoltócsapat akadá­lyozta meg. — AZ ERŐSEN ITTAS D. L. szolnoki lakos a MÄV ál­lomáson gorombáskodott a felszolgálókkal, amiért a rendőrség 200 forintra bírsá­golta. A minőségi panaszokat — ha csak egy mód van — az üzleteknek kell orvosolniok Többen panaszolták, hogy a boltokban a jogos reklamá­ciót nem orvosolják, a rossz árucikket nem hajlandók ki­cserélni. A Belkereskedelmi Minisztérium felügyeleti szervei azért nemrég több száz szaküzletben, nagykeres­kedelmi vállalatnál és javító- szolgálatnál megvizsgálták, hogyan intézik a panaszo­kat. Mint az illetékesek elmond­ták, tapasztalataik szerint legtöbbször a boltok vezetői indítják el a vevőt a rossz cikkel „kálvária útra”. — Ugyanis szabályellenesen nem hajlandók azt kicserélni kifogástalan árura. Gyakran előfordul az is, hogy a jogos Meddig tűrik Jászteleken a spekulációt? Joggal kérdezik ezt a jásztele­ki szövetkezeti gazdák, mert né­hány spekuláns garázdálkodása már több, mint felháborító. A községben a szövetkezeti gazdál­kodás jóvoltából kezd kialakulni egy nagyon egészséges szemlélet, amely elítéli a munka nélkül szerzett haszon minden formáját. Emberek élnek a községben, akik évek óta űzik gyanús üzel- meiket és az arra hivatott szer­vek még azt se mondják nekik, hogy álljodább. Törvényeink le­hetőséget adnak arra, hogy az őstermelők saját termelvényeí- ket ott értékesítsék, ahol akar­ják. Csak őstermelői igazolványt kell kérniök. és ezt megkapják minden további nélfil. A jászte­leki gazdák többsége az ősterme­lői igazolványt nem veszi igény­be. Egyrészt nem ér rá piacozni, másrészt nem is érdemes piacoz­ni, mert amit el akar adni. azt a főldmflvesszövetkezet ott helyben megveszi. A spekuláns is őstermelőnek adja ki magát. Ezen a Jogcímen hétről-hétre, évről-évre üzletel. — Nem azok a spekulánsok, akik évente egyszer vagy kétszer a háztáji felesleget elviszik a pia­cokra. Azokról van szó, akik minden héten Budapestre járnak és rontják a tsz-ekben a munka- fegyelmet. Akkor tartanák be Jászteleken a törvényességet, ha ezt nem néznék el. Mindenki ismeri őket a köz­ségben. Van aki hetenként szál­lít Budapestre — főleg vágott baromfit. Nem tesznek ellene semmit. Van olyan, aki lakásán bort, pálinkát mér, zug-kocsmát üzemeltet és elnézik neki. A töb­bi spekuláns is főleg vágott ba­romfival üzletel. Az egész község tudia róluk, hogv kicsodák. A szövetkezeti gazdák Joggal kér­dik. mikor vetnek véget a Jász­teleki spekulánsok Özeiméinek? reklamációt eleve elutasít­ják és így a vásárló nem te­het mást; panaszával a nagy­kereskedelemnél vagy az iparnál jelentkezik. Sok boltban úgy odázzák el a mi­nőségi panaszok orvoslását, hogy a rossz cikkel a vevőt a kereskedelmi minőségellen­őrző intézethez (Kermi) kül­dik. A Belkereskedelmi Minisz­térium elítéli ezt az ügyinté­zést és ahol ilyennel talál­kozik, ott szigorúan eljár a boltvezető ellen. Utasítást is adtak ki, amely felhívja a boltok figyelmét a minőségi panaszok gyors „rugalmas” orvoslására. Az üzleteknek ezentúl, ha csak egy mód van rá, azonnal ki kell cse­rélniük a rossz, gyárihibás árucikket. Természetesen, ha rejtett hibáról van szó, ak­kor a Kermi-nek kell dön­tenie a panasz jogosságáról. Ütnak indult a Szolnok Járműjavító Vállalat beteg­ellenőre, hogy felkeresse az üzem betegállományban lévő vidéki dolgozóit. Célja ter­mészetesen az volt, hogy ta­náccsal lássa el a betegeket: milyen igazolások kellenek a táppénzhez, s érdeklődjön, mire van szükségük. No és persze, ellenőrizze: a beteg valóban pihenéssel tölti-e idejét, avagy a táppénzes na­pokat valami másra használ­ja fel. A látogatást megelőző na­pon 118 beteg szerepelt a nyilvántartásban, bár ilyen nagylétszámú üzemnél nem ritka a napi 150—160 beteg sem. És jórészük vidéki. Az ellenőrt elkísérte út­ján a munkavédelmi fel­ügyelő és a munkásellátási osztály helyettes vezetője is. Meglátogatták a zagyvaréka- si, újszászi, száj öli, tiszapüs- pöki, törökszentmiklósi, ken­gyeli beteg dolgozóikat. Az esetek többségében rendben találtak mindent, a beteg megfelelően ellátva pihent, olvasgatott. Mindössze két helyen találtak rendellenes­séget. Üjszászon akadtak az első emberre, aki a betegségből hasznot húz. Amint az el­lenőr K. F.-ék udvarába lé­pett, nyomban feltűnt neki, hogy ott építkeznek. Az alsó épületnél kőműves dolgozott — segédmunkás nélkül. A gazda, aki onnét jött elő, mondogatta, hogy „Csak egy pohár bort vittem a mester­nek, éppen most”. Ruhája azonban arról árulkodott, bizony ő itt a segédmunkás Mert ugyan melyik mester áll munkába segéderő nél­kül? Sebtében megmosott, nyirkos keze is ezt igazolta a kézfogásnál. A vendégek váratlanul jöttek. Rosszkor érkeztek a zagy- varékasi Cs. L.-ékhez is. A fiatalembert már kiírta az orvos keresőképesnek, két nap múlva mehet munkába. Két nap múlva — de addig még beteg! Nem találták ott­hon. Édesanyja véletlenül elszólta, hogy a malomba ment a fia. Mikor megtudta, honnét és milyen ügyben ke­resik, szabadkozott, magya­rázkodott, hogy a fiú csak az apját keresi meg a ma­lomnál valamiért, nem ő ment őrletni. Az ellenőr felvette a jegy­zőkönyvet mindkét esetről, s bizottság elé terjeszti. Ott döntik majd el, hogy sza­bálytalan-e K. F. és Cs. L. esete. Minden bizonnyal igen. R. E. Jidda fn­Másodfohon is elítélték Vízit és társait Csaknem mindenki sze­mély szerint ismerte Ti­szafüreden — Vizi Antalt, a községi tanács pénz­ügyi osztályának vezetőjét, Kazinczy Istvánt, a járási ta­nács adóügyi felügyelőjét és Hegyi István egyéni gazdát. Vizi és Kazinczy — mind­ketten szerettek szórakozni — még évekkel ezelőtt meg­egyeztek abban, hogy vala­miképpen pénzt szereznek, amellyel fedezhetik költsé­ges passzióikat. Egy alkalom­mal elhatározták, a Viái ke­zéhez befizetett összegek vét- jegyét egy példányban állít­ják ki. A másolatot csak ké­sőbb írják meg, de jóval ke­vesebb összegről. Ha valami baj lenne, majd Kazinczy, aki a járási tanácson dolgo­zik. elsimítja. Üzelmeik lebonyolításához találtak is megfelelő alanyt Hegyi István személyében Hegyitől 4290 forintot vettek fel, ebből csak 3000-et tartot­tak meg, — amelyen megosz­toztak, — a többit pedig visz- szaadták a gazdának, akinek egyben persze törölték adó­tartozását. Később a hátralékos nagy gazdákat használták fel az ilyenfajta pénzszerzésre. Bi­zonyos összeget készpénzben befizettettek velük. A pénzt saját céljaikra fordították, s hogy az ügy ki ne tudódjék, Vizi és Kazincy utólag kijár­ták az adókedvezményt ré­szükre. Végül is több tízezer fo­rinttal károsították meg ál­lamunkat. A tárgyalás során Vizi Antal társadalmi tulajdon sérelmé­re ismételten és bűnszövet­kezetben elkövetett csalás sikkasztás és hűtlen kezelés, valamint tízrendbeli passzív vesztegetés és ötvenötrend­beli közokirathamisítás miatt ötévi börtönt kapott. Ka-' zinczy Istvánt három évi bör­tönre ítélte a bíróság csalás, hűtlen kezelés, passzív vesz­tegetés és közokirathamisítás miatt. Hegyi István bünteté­se hat havi börtön. — A fellebviteli tanács Vizi büntetését három évre szállította le, a másik kettőét változatlanul hagyta. Érdekes kiállítás lesz JNagyiyánon A népművészetnek ősi hagyo­mányai vannak Nagyivánban. Különösen a csipkekészítés és a szűrvarrás dívott valaha ezen a környéken. Sasvári József peda­gógus. a művelődési otthon igaz­gatója vezetésével már évek óta kutatják a legérdekesebb, s egy­ben a legjellegzetesebb motívu­mokat. Elhatározták, ha megfe­lelő gyűjteményt sikerül összeál­lítani, kiállításon mutatják be az érdeklődőknek. És még egy kulturális hír Nagyivánból: három hónap alatt nyolc egész estét betöltő műsort rendeztek a községben. Többek között az Állami Bábszínház, a Debreceni Csokonai Színház, az Állami Operaház tagjai tartottak előadást, s műsort adott a szovjet művészegyüttes, a tiszafüredi gimnázium és az Országos Ren­dező Iroda is. Mind a nyolc mű­sor telt ház előtt zajlott le. szardínia Vevőcsábító manőverekbe kezdett kedden délután a Csemege szolnoki boltja. £> ügyesen. A bejárat mellett kis asztalkán tálcára rákot szardiniás szendvicshalmoi magasodtak. — Az asztalki mellett pedig a bolt bájos üdvöskéje, Marika állt. Jöttek az emberek. Aki el lenállt volna a szendvicsek nek, azt Marika kedves mo solya késztette jobb belátás ra. Kóstolták a finomságoké rendre, mindannyian, Fogyott a reklámszardinia Persze volt miből, hisz a állványokon százszámra ma gasodtak a legkülönfélébbe amelyekre ha néz az embei valami olyan érzése tárnát mintha a világ minden ná dója átprofilirozta volna ma gát magyar ízlésnek is kitű­nő szardíniák gyártására. Vagy tíz — főleg férfinem- béli — vásárló kéjesen esze­gette a finom falatokat, ami­kor egy idősebb asszony lé pett az asztalka közelébe. Nézte a finomságokat kós tolgató fiatalokat, majd nagt szomorúan félhangosan beje lentete: — Rosszak a fogaim.. Csak késsel és villával tudom enni... kár... kár.., Na, nem baj. Veszek egyet és ha­zaviszem. Mert én is nagyot: szeretem. És úgy is tett: vásárolt. Szegényke kimaradt a rek­lámszar diniából. — szí — — SZIGLIGETI SZÍNHÁZ ma* műsora (október 12-én, esütörtii kőn) este 7 órakor: Koldusdiák, Öcsödön: Görbeháti perpatvar. Tervtárgyalás Jászjákóhalmán A jászjákóhaimi Petőfi Tsz-ben kedden mintegy har­minc gazda részvételével ér­tekezletet tartottak. A ta­nácskozáson az 1962 évi ter­melési terveket vitatták meg. Gazdák és vezetők egyetér­tettek abban, hogy jövőre saját erőből 50 férős tehénis- tállőt építenek; 200 kh-on ta­lajjavítást végeztetnek álla­mi segítséggel. Kenyérgabo­na vetésterületét az idei 580 kh-ról 740 kh-ra növeli a szö­vetkezet. A 260 kh-s pillan gósterület esztendőre 360 kh-ra növekszik. A tanácskozásra meghívott megyei és járási vezetők el­fogadták a gazdák érvelését, miért nem óhajtanak lent és dinnyét termeszteni. E nö­vényfélék egyike sem kifizető a Petőfi Tsz adottságai mel • lett. Rovásukra növelték je­lentősen a pillaneósok és s búza vetésterületét Mindenféle kislakás ápílési, átalakítást a lakos­ság felé — vállal a Szefevényi Épületkárban'ártó KTSZ Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szolnok, irodaház. I. emelet Telefon: 20—93. 23—20. 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Válialat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok Irodaház földszint a. Telefon: 20—94 a lapot előfizetésben es árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter» lesztik. A lap előfizetési dra egy hóra 11.— Ft. Előfizethető bármely postán ivat álnál és kézbesítőnél. Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezetőt Mészáros Sándor szemekről felvilágosítást kér­jen. Leo Krebs valahol Nyugat- Németországban él, s megint nincs neve. A düsseldorfi I"re-- ies Voll; nyomdájában dolgo­zott, egészen addig a ködös hajnalig, amíg a rohamrend­őrök reá nem rohantak a kommunista párt betiltott lapjára. A kapuban kézitusa folyt, de a szerkesztőségi szo­bákban még telefonok cseng­tek, az egész világ a híreket várta. A tökéletes rohamba homokszem csúszott, a tele­fonokat elfelejtették kikap­csolni, s a világ percről- percre nyomon követhette szinte ezt a hősi napot, Krebs éppen Oslóval beszélt, amikor a rendőrök szobaajta­ját is betörték. Aztán Bern- hardsen hiába hallózott a vonal másik végén. Azóta nem is tud Leóról, ha csak azok a feladó nélküli illegá­lis nyomtatványok nem be­szélnek, amelyeket Lübke képmású bélyegekkel hoz a posta a Ruhr-vidék valame­lyik városából. És Hansch? Iszik és ká­romkodik. Lábáról beszél ré­szegségében, a legszebb láb­ról, amely valaha a világot taposta. Amikor pedig a ri p- litz-tavi expedícióról olvasott, névtelen leveleket gyártott buzgón. Eredmény nélkül. SHa-sch azóta maga is rá’ö+t. hogy ahol a tábornokok és tisz­tek parádéznak, egy féllábú altiszt legfeljebb szerényen szalutálhat. Vége. égett. De mi lett azokkal, akik így, vagy úgy, sorsukat a Bemhard-akcióhoz kötötték? Bernhard Kruger megírta emlékiratait, amerikai maga­zinok és a svájci Sie und Er közölték: siker lett, bestsel­ler, felkapták.. A Ciceró ügyből filmet gyártott Hol­lywood. Legidősebb fia a Bun­deswehr egyenruháját viseli, a két fiatalabb az iskolapa­dot koptatja. Kruger egyszer megnézte Kari tankönyvét. A Bemhard akcióról még nem volt benne szó. Ami­kor felvette az emlékiratok járandóságának utolsó rész­letét, Kruger jelentkezett a hadügyminisztérium külön­leges osztáyán Frőben ezre­desnél. Miről tárgyaltak, nem tudni, a magánhangzó beírás jótékonyan takarja el Kru­ger titokza'os útjait, és jöve­delmező tevékenységét. A Toplitz-tó ügyében csak egyszer hallatta szavát. Sür­gette, hogy tüntessék el azo­kat az iratokat, amelyekben neve szerepel. A hamis fon­tok nem érdekelték. Wegner1: sajnálatos szeren­csétlenség érte. Nyári sza­badságát Ausztriában . töl­tötte, a Toplitz-tónál, halál­ra zúzta magát a sziklákon.... Schwend és Raschék Limá­ban találtak otthonra, Peru fővárosában. Cégüket Latin- Amerika legelőkelőbb vál­lalatai «cözött tartják nyil­ván, az Uj Rozmaring villa kapuja csak akkor záródott be, amikor egy kíváncsi új­ságíró hajózott át az óceánon, hogy bizonyos hiányzó lánc­t a bíró emelt hangon hir­dette ki: „Gratulálok önnek, mint a Német Szövetségi Köztársaság szabad polgárá­nak. Illeszkedjen be mie­lőbb tevékenyen a társadal­munkba ... — A tárgyalás öt percig tartott.. Kruger már Nümbergnél tartott elbeszélésében, ami­kor csengettek. A legidősbb fiú nyitott ajtót, s Wagnert vezette be. Feltűnően izgatott volt és négyszemközti beszél­getést kért. — Családom előtt nincs tit­kom — válaszolta kurtán Kruger, Wagner nyelt egyet, körülnézett a figyelő öt szem páron, ezután elkezdte: — Meg kell próbálnunk. Ha mi összefogunk... — li­hegett . amint indulatban jött. — A kincseket fel kell hoznunk. Milliomosok le szünk! A Hansch akarta kiás­ni! Hahaha — felnevetett, de hangjában volt valami tébolyult — a Hansch, egy Rltiszt! aknéralépett és most úgy húzza féllábon. De mi, ha mi összefognánk ... — Fantasztákkal nem tár­gyalok — mondta hűvösen Kruger — Kari fiam, mutasd meg légyszíves, ennek az úr­nak a kijáratot. Ebben a pillanatban úgy érezte, hogy Schellenberg beszélt volna így helyében. • Ha történetünk főszerep­lője a pénz volt, a hamis bankók kötege, azt elérte a vég, az osztrák Nemzeti Bank kemencéjében hamuvá gáltak letartóztatásokhoz, ki­végzésekhez, egész tömeg­mészárlásokhoz. A hamis iratokért valódi fontot ka­pott. Kaphatott volna fran­kot, vagy dollárt, de Kru- 1 gert — amikor választha­tott — megmagyarázható vonzalom fűzte éppen a fontokhoz. És a pénzesutalványok szé­pen vitték haza a valutát, a feladó mindig egy bizonyos Benedikt Krause volt, a fel­adási hely sohasem szere­pelt a szelvényeken, egy bankszámlaszám fedezte. 1950 nyarán, amik . Nyu- gat-Németország már első lépéséit tette veszélyes út­ján, Kruger szerződése le­járt, s a franciák sem tar­tóztatták a honvágyat érző új szövetségest. Párizsból repült Nürnbergbe, al.ol az Igazságügyi Palotában kel­lett átesnie a nácítlanítási eljáráson. Mindent előrele­tárgyalt, mégis szorongást érzett, amikor helyet fog- • lalt a bíróság előtt. „Az én nürnbergi perem..." — ■ gondolta kesernyésen. A fé­lelemre nem volt sok oka. ■ ledarálták a tényállást, kér­dések nem hangzottak el, vá­■ iaszokra nem volt szükség, XLVI. f A ládák nem kerültek elő tófenékről, s Kruger meg- ( yőződhetett róla, hogy tu- | jdonképpen nem is na— | von akarták a felszínre < ■ikkanásukat. Az expedíció j ovid zárójelentéssel befeje- , odőtt' és Kruger visszake- | ült a lazított hadifogságba, lengette napjait, a biztonság edvéért még mindig Krausé 1 naradt. Egy szép napon kü- j önös ajánlatott hallott:, 1 bökjön meg. A különös ab- * an állott, hogy a javaslat- j evő nem valamelyik bajtár- * a, hanem egy amerikai had­nagy volt. Kruger csapdát ; ejtett, nehezen határozta el j oagát, de úgy gondolta, lesz, imi lesz. Az amerikai hadnagy a I rancia kémszolgálat embere i olt. Krugert a Deuxieme i bureau vette szárnyai alá és visszatért az útlevélhez. 1 T .efüggönyzött fekete autón i és titokzatos repülőgépeken utazott, megjárta Észak- Afrikát és Indokínát. Az út­levélhamisítás csupán az elő- iskola volt, kényes felada- i tot kapott: olyan provoká­ciós célzatú „eredeti doku­mentumokat” kellett előál- i lítani.' amelyek ürügyül szoi­Oarmath-Riti: 7 ■ (_/ '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom