Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-13 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK M / * m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA __ - V> T -.w, , _■_____' -A XI I. évfolyam, 142' szám. J, Ára SO fillér 1961. október 13, péntek. MA: Pí‘ter János bessrde as EIXSZ-bcn 1 I 1 if-•£,*­Beruházásaink alakulásáról A kultúra fáklyavivői Ötéves tervünk idején befejezzük a szocialista társadalom megalapozását és áttérünk a fejlett szocialista társadalom építésére Kádár János elvtárs beszéde az országgyűlésen Tegnap befejeződött az országgyűlés ülésszaka. A csütörtöki ülésen résztvett Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Maros,, n György, Rónai Sán­dor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Loson- czi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Mik­lós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet fog­lalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. az örült milyen katasztrófát zúdított később Európa né­peinek nyakába. Természete­sen, nem ő egyedül. A német nagytőke, a német monopol­tőke csinálta, amely persze le akarta Igáznl legalább a fél világot, és ha lehetett volna, az egész világot. A né­met militaristák csinálták! És ma Nyugat-Németor- szágban a monopoltőke van hatalmon, amely újra ha­dianyagokat és harci esz­közöket is gyárt, a revans- izmus, a milltarizmus van hatalmon, ami Európa és a világ népeinek békéjét fenyegeti. Ki felel azért, hogy újra létrejött Európa szívében az az erő, amely fenyegeti a népek békéjét? Világos és egyszerű az igazság megálla­pítása: a Szovjetunió becsü­lettel teljesítette, amit a vi­lágháború alatt és közvetle­nül utána született okmá­nyokban vállalt. És ki nemi teljesítette? Az Egyesült Ál­lomok, Anglia és Franciaor-: szág kormányai nem teljesí-1 tették, mert az ő megszállási zónájukban juttatták hata-, lomra a német monopoltőkét; és a német militaristákat. Ez a revansista, agresszív erő. és hatalom az Egyesült Álla-! vnok és a NATO-hatalmak egyszülött gyermeke. Van itt egy másik, nem is- csak egyszerűen politikai! kérdés: 1B43 decemberébeni Moszkvában az Egyesült Ál-! lantok, Anglia és a Szovjet- J unió képviselői nyilatkozató-1 kát tettek. Ezekhez a nyilat­kozatokhoz később Francia- ország is csatlakozott. Az egyik nyilatkozat pél­dául azokról a kegyetlenke­désekről szól, amelyeket a német náci hadsereg a Szov­jetunió területén és más or­szágokban elkövetett. Pél­dátlan tömeggyilkosságokat, addig nem látott gazságokat hajtottak végre. „A kegyet­lenkedésekről” című nyilat­kozatban a következőket mondották a náci hóhérokról — érdemes erre emlékezni: „a három szövetséges hata­lom azokat a német tiszteket, akik — kegyetlenkedésekért, mészárlásokért és kivégzé­sekért felelősek vagy azok­ban hozzájárulásukkal részt vettek, vissza fogja küldeni azokba az országokba, ame­lyekben aljas cselekedeteiket elkövették, hogy a felszaba­dított országok saját törvé­nyeik szerint vonhassák őket felelősségre és ítélkezhesse­nek felettük”. Ezt a nyilatko­zatot annakidején mi is olyan igazságos álláspontnak tar­tottuk, amelynek érvényesí­téséért harcolni kell. Van ennek a nyilatkozat­nak egy része, amelyben az áll, hogy ezeket a bűnösöket a világ legtávolabbi zugáig üldözni fogják és kiszolgál­tatják őket, bárhol is legye­nek. Ez is tetszett nekünk. Nos, hogyan fest ez a je­lenlegi NATO-gvak oldatban? Nehéz volna rövid idő alatt személy szerint felsorolni azokat a bebizonyitottan ke- gyetlenkedő fasiszta hóhéro­kat, akik ma olyan területen és körben működhetnek, ahol a NATO-hatalmaknak — ha akarnák — nem is na­gyon kellene őket keresniök. Csak kezüket kellene ki­nyújtanak és megfoghatnák őket, s ahogyan a nyilatko­zatban szerepel, átadhatnák vádlóiknak, azoknak a né­peknek, amelyek ellen ke­gyetlenségeiket elkövették. Spiedel tábornok Francia- országban megszállóként mű­ködött, és felel azokért a ke­gyetlenkedésekért, amelye­ket ott a hitlerista haderők elkövettek. Nem a világ va­lami eldugott zugában van, hanem Párizsban, mint a NATO európai szárazföldi csapatainak főparancsnoka. Hasonló a helyzet Heusin- ger volt náci tábornokkal, aki viszont Washingtonban található, mint a NATO ka­tonai tanácsának elnöke. Ugyanígy egy Wagner ne­vű, volt náci ellentengernagy ma is ellentengernagy, és a NATO tengeri erői egyrészé- nek főparancsnoka. Ki tartotta be a szerződébe’«et ? Az ülést néhány perccel 10 óra után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Az országgyűlés az 1900. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta, amelyet dr. Dabrónakl Gyula előadó ismertető Az 1960. év gazdálkodási eredményeit ismertetve meg­állapította, hogy az 1960. évi költségvetés végrehajtása a gazdasági élet jelentős fejlő­déséről tanúskodik. Ebben számottevő szerepet játszott a dolgozók alkotó munkájá­nak fokozódása, a miniszté­riumok és a tanácsok irányí­tó, ellenőrző tevékenységének javulása, a növekvő gazdál­kodási és pénzügyi fegyelem. Eredményeink növelése azon­ban megköveteli, hogy to­vább javítsuk a gazdasági vezetést, fokozzuk a munka termelékenységét és emeljük a termelés műszaki-technikai színvonalát. Az országgyűlés a jelen­tést egyhangúlag elfogadta. Ezután Kádár János, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke emel­kedett szólásra. szünk arra, hogy munkánkat tovább fejlesszük, akkor az eredmények sem fognak el­maradni. Bízunk abban, hogy a Magyar Népköztársaság még erősebb, a szocialista építés még lendületesebb lesz és a Magyar Népköztársaság becsülete és tekintélye a vi­lágban tovább növekszik. Kádár János a továbbiak­ban a nemzetközi helyzetről szólott. Mint mondotta, a nemzetközi he yzet bonyolult és az utóbbi időszakban valamelyest éleződött A helyzet éleződésének köz­vetlen oka most a német kérdés rendezetlensége. Az amerikai monopóliumok urai, a nagy nyugati imeperia- lista országok, — amelyek az Északatlanti Szövetségnek nevezett szervezetbe tömö­rültek, — valamikor 1946 tá­ján letértek arról a vonalról, amelyet a második világhá­ború időszakában követtek, és falójában ^Hitler nyomdokai­ba léptek: világuralomra, a világ leigázására törekednek. Az Egyesült Államok és Anglia kormányának hiva­tott képviselői, — akik az 1943 és 1945 nyara között le­zajlott moszkvai, tehe/áni, jaltai és potsdami tárgyalá­sokon résztvettek — meg­egyeztek a Szovjetunióval és nagyjelentőségű okmányokat írtak alá. Azok az emberek, akik a munkásmozgalom so­raiban harcoltak, s akikben valami nemzeti öntudat élt, számontartják ezeket az ok­mányokat. Emlékezik ezekre az okmányokra a magyar nép is, amely akkor a hitle­ri csizma alatt, sötét pokol­ban és éjszakában sínylődött, s kereste a reménysugarat. Mindnyájan emlékezünk rá, amikor a három szövetséges hatalom rádiói tudatták a vi­lággal ezeket az okmányo­kat. Ezekben a nagyhatal­mak kinyilvánítják azt az eltöklétséget, hogy megsem­misítik a fasizmust, a német militarizmust és megszünte­tik annak forrásait, a nagy német monopóliumokat, Soha többé nem fogják megenged­ni Németországban a hadi­anyagok és a hadieszközök gyártását, a háborús bűnösö­ket pedig felelősségre von­ják. S mi van ma? Németor­szág egy részén jó pár esz­tendővel ezelőtt létrejött a Német Szövetségi Köztársa­ság nevet viselő állam. Mi ebben az államban a jelen­legi helyzet? — Adenauerra mondják, hogy öreg, meg merev és nyugatnémetektől is hallottam azt a megálla­pítást, hogy nem kell már egészen komolyan venni, mert nem gondolkodik reá- lissan. (Derültség.) Amikor azonban ilyen beszédeket hallunk, felrémlik előttünk 1933, amikor a magyar értel­miség gondolkozó körei is azt hangoztatták: ki az a hóbortos, rögeszmés Hitler, csak nem fogunk egy ilyen «lien harcolni? De gondol­áink arra. hogy az a való- j ban primitív megszállott, azt Bonn fegyveres erőinek je­lenleg olyan volt náci tábor­nok a főparancsnoka, akit a Szovjetunióban, mint hábo­rús bűnöst elítéltek. Ki az hát, aki megtartotta a meg­egyezéseket és ki az, aki nem tartotta meg? Korábban a megszállt Né­metországban — mielőtt ott kialakultak volna az önálló államok — valóban megszál­lási zónák voltak. Abban a zónában, ahol a Szovjetunió volt, monopolisták nem ju­tottak hatalomra, nácik nem jutottak főparancsnoki tiszt­séghez, hanem felelősségre vonták és megbüntették azo­kat, akiknek megbüntetésé­re a nagyhatalmak ünnepé­lyesen fogadalmat tettek és megállapodást kötöttek Az USÁ-ról és a NATO-rói nem lehet lemosni azt a gyaláza­tot, ami azáltal szállt reá, hogy az embertelen ször­nyűségeket elkövetett vad­állatokat ma fontos funk- ! ciókban tartja és kivonja a büntetés alól. A Szovjetunió elhatároz­ta, hogy békét kell kötni Németországgal és fel kell számolni a második világ­háború maradványait és ez­zel az abnormális nyugat­berlini helyzetet. A nyugatiak most nagy lármát csapnak, azt mondjak, hogy a feszültséget ezáltal a Szovjetunió idézte elő. Ez hazugság, a népek tudatos megtévesztése. A Német Szö­vetségi Köztársaságban mos­tanában tömeggyű léseken, fasiszta szervezetek felvonu­lásain. ünnepségein, gyűlé­sein kormánytagok szólalnak fel és nyíltan más ország te­rületeinek elfoglalását sür­getik. Hosszú volna itt felso­rolni, hogy mit tartanak a revansista kalandorok saját tulajdonuknak de mi magya­rok navvon jól emlékszünk a második világháború alalt sokszorosított és terjesztett náci térképekre, amelyeken a mi Dunántúlunk mint a hú­1fM’í }v rr,{* í» 'nr*“- rnrrra volt (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János elvtárs beszéde Kádár János beszédének elején hangsúlyozta: — Az országgyűlés mun­kája eredményes volt. Hatá­rozatai, a megalkotott törvé­nyek meghatározzák a kor­mány munkáját, irányt mu­tatnak egész népünknek. A kormányt átszerveztük, megítélésünk szerint azonban új kormányprogramra nincs szükség. A Magyar Népköz- társaság forradalmi munkás­paraszt kormánya eddigi programunk alapján dolgozik tovább. A ml programunk: a Magyar Szocialista Mun­káspárt kongresszusa irány­elveinek megvalósítása, az országgyűlés által alkotott törvények végrehajtása és megvalósítása az életben. Ehhez annyit tehetek hozzá, hogy hatékonyabb és követ­kezetesebb megvalósításra gondoltunk, valamint arra, hogy erősítsük munkánk jó vonásait és megszüntessük kétségtelenül meglévő gyen­ge oldalait. Amikor a kormány munká­járól és programjáról szólok, szeretném emlékeztetni az országgyűlést arra a prog­ramnyilatkozatra, amelyet a Magyar Népköztársaság for­radalmi munkás-paraszt kor­mánya 1956. november 4* ének hajnalán hirdetett meg. Ügy gondolom, joggal ál­lapíthatjuk meg, hogy a program helyes volt és mi becsülettel, eredménnyel harcoltunk megvalósítá­sáért. vhhez természetesen hozzá­Artozott, hogy a Magyar Tépköztársaság társadalmi Hetének eszmei ihletője és politikai irányítója, a párt, maga . is óriási fejlődésen ment keresztül. Visszagon­dolva egy nehéz időszakra, most már megállapíthatjuk, hogy pártunk marxista— leninista Irányvonala győzőt' a jobboldali népárulás felett is, és az álbaloldali kalan­dorpolitika felett is. Ez a kormány tevékenységének, eredményes munkájának elő­feltétele volt. A program a közvéleményben gyökeret vert és céljaink követésre ta­láltak. A párt, a kormány és a dolgozó nép harcát jelen­tős eredmények követték a gazdasági életben és az élet más területein Is. A nemzeti jövedelem három év alatt huszonkét százalékkal növe­kedett, az ipari termelés ke­reken negyven százalékkal, a mezőgazdasági termelés 12 százalékkal nőtt, a kultúra felvirágzott. Emelkedett az életszínvo­nal is. Csak a hároméves térvidőszak alatt 19 száza­lékkal növekedett az egy fő­re eső reáljövedelem. A statisztikai számokon túl mindenki személyes tapasz­talatból tudja, az élet leg­különbözőbb megnyilvánulá­saiból látja, mily nagyot lép­tünk előre táplálkozásban, öltözködési kultúrában. Erő­södött népünk egysége, ja­vult az élete. Városaink, fő­városunk és vidéki városa­ink, falvaink fényesebbek és szebbek. Ami a társadalmi fejlődést illeti: erősödött a szocialista ipar, a közlekedés, a keres­kedelem, és létrejöttek a szo­cialista jellegű termelőszö­vetkezetek. Hazánkban — most már az egész népgazdaságban — uralkodóvá váltak a szocialista termeési viszonyok A népi állam megerősö­dött, a világban tekintélyt szerzett magának. Ma a Ma­gyar Népköztársaság a Szov­jetunió megbecsült barátja, a szocialista országok csa­ládjának megbecsült tagja Eredményeinket ellenfeleink, sőt ellenségeink Is kénytele­nek elismerni. Minek köszönhető, hogy a munka ilyen szép eredmé n veket hozott? Mindenek előtt a párt he­lyes irányvonalának, a párt útmutatásának. Emellett a nép teremtő munkájának. Munkánk eredményességé­nek harmadik döntő ténye­zője a Szovjetunió és a többi szocialista ország se­gítsége. Amikor a kormány átszer­vezése megtörtént, különböző oldalakról mindenféle véle­mények hallatszotta1' — foly­tatta Kádár János. Központi bizottságunkat és természe­tesen kormányunkat is már mindenféle isten.sudájának elkeresztelték. Azt is mond­ták. hogy szektásak, sztálin­isták, merevek vagyunk. El- t kereszteltek bennünket revi­zionistáknak Is. — Mi marxisták, leninis­ták, kommunisták vagyunk, bennünket a marxista—le­ninista elmélet vezet, hasznosítjuk pártunk és népünk harcainak tapasz­talatait. Olyasmiket is mondanak időnként, hogy ez, agy az a változás azt jelenti, hogy Hruscsov barátai megint előbbre nyomultak. Meg kell mondanom, mi büszkék va­gyunk arra, hogy bennünket Hruscsov és harcostársai, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői barátjuk­nak tekintenek. Az említett kommentárok azt is mond­ták, hogy Magyarországon most keményebb rezsim kö­vetkezik. Nos, meg kell mon­dani: a kormány októberben és novemberben sem lesz keményebb, mint volt júli­usban, vagy a múlt év ja­nuárjában, és puhább sem lesz. Ami viszont az említett kommentárok mögött rejlő politikai feltételezést illeti, ä következőt azért meg kell mondani: a Magyar Népköz- társaság makacs és esküdt ellenségei, rendszerünknek és a szocialista eszmének ellen­ségei semmi jót ne várjanak a kormánytól! Azt hiszem, ezzel sem mondunk semmi újat, mert ez eddig is így volt Ami viszont a kérdés má­sik és számunkra fontosabb oldalát illeti: a kormány — a pért helyes ösztönzése alapján, a népfront politi­kai szellemében — egész te­vékenységét arra építi hogy szükség van a párttagok és pártohkívüliek, az egész dol­gozó nép. az egész nemzet tömörítésére. Kormányunkat a párt központi bizottsága mellett a népfront elnöksége ajánlotta megválasztásra. Mi ezt megbízásnak vesszük. Törekvésünk a mind erő­sebb nemzeti összefogás, amelyben világnézetre való tekintet nélkül helye van minden becsületes, tisztes­séges magvar embernek. Meggyőződésünk, hogv ha az eddigi úton megyünk to­vább, és valóban képesek le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom