Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-12 / 241. szám

1961. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP- ’ r / A pártélet hírei A törökszentmiklósi járás­ban októberben ötvenkét he­lyen összehívják a pártokta- tás részvevőit. Tanácskoznak velük az oktatás megkezdé­séről és tájékoztatják őket az időszerű kül- és belpoliti­kai eseményekről. A közel­múlt napokban hat község­ben tizenhét helyen már megtartották ezeket a tanács­kozásokat. A Szakszervezetek Megyei Tanácsánál a most kezdődő munkásakadémiák vezetői tartottak értekezletet. Meg­vitatták a munkásakadémi­ák tervét és az elhangzott javaslatok, vélemények alap­ján módosították, kibővítet­ték az eredeti tervet. Kedden ülésezett a török­szentmiklósi járási pártbi­zottság. Értékelték az őszi munkát, meghatározták a további feladatokat. Majd az időszerű nemzetközi kér­désekről tájékoztatták a párt- bizottság tagjait Október 11-én a megyei népművelési tanácsadó a kar­cagi Lenin Tsz életét bemu­tató kiállításon tartott ta­pasztalatcserét Ennek során megvitatták a Lenin Tsz kul­turális munkáját A tanács­kozáson részt vett több já­rási ét városi pártbizottság munkatársa. Kulturális aktívaülést tar­tott a KISZ megyebizottsága. A jelenlévők a kulturális szemle tennivalóiról tanács­koztak. Kirándulás Paikonyára A Hazafias Népfront köz­ségi bizottsága és a művelő­dési otthon igazgatósága kö­zös kirándulást szervezett az ismeretterjesztés keretében Tiszaigaron, a község lakos­sága részére. Több mint negy­ven fővel társasgépkocsi in­dult október 8-án Tiszapal- konyára. A kirándulók meg­tekintették az ipari létesít­ményeket, s a nagyarányú építkezéseket. Látogatásuk alkalmával a munkások éle­tével és helyzetével is ismer­kedtek. A tiszafüredi járásban — e kirándulás sikerén felbuz­dulva — több helyen is el­határozták, hogy hasonló utakat szerveznek. Elsősor­ban ipari centrumokat keres­nek fel, de megtekintik fő­városunk nevezetességeit is. Különösen azok örülnek e tervnek, akik — s az ottani községekben sokan vannak ilyenek — még nem jártak szülőfalujuk határain túl. ÖZVEGYASSZONYOK „Ha én most lehetnék húsz éves... ?* Ez a megjegyzés Kunhe­gyesen hangzott el, ahol a Vörös Csillag és Vörös Október Tsz gazdái — ta­lálkozót rendeztek nyugdí­jas tagjaik részére. Meleg­hangú fogadtatás után az öregek fiatalkori éveikről meséltek. Gyakorlati tapasz­talataikról beszéltek, melye­ket ma is hasznosíthatnak a közös gazdaság munkájában. Segítségüket kérték a szövet­kezeti fiatalok, s az öregek megígérték, hogy amennyire erejükből telik, szívesen és örömmel vesznek részt a tsz munkájában. , (Tudósítónktól.) Műanyag fólia as öntözés szolgálatában A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet kis­újszállási telepén az idén első ízben végeztek kísérle­teket a műanyag fólia fel- használásával a vízelszivár­gás megakadályozására. Most, az öntözési idény befejezté­vel számvetést készítettek a kísérletek sikerességéről. A kisújszállási Búzakalász Ter­melőszövetkezet vízvezető csatornáiba egytlzed milli­méter vastagságú műanyag fóliát fektettek és efelett ve­zették a vizet az öntöző­telepekre. Ezzel a módszerrel szinte teljes egészében meg­szüntették a csatornákban a viz elszivárgását Ez által O Felhívás az 1961—62. évi Ságvári Endre Knltnrális Szemlére A KISZ Szolnok megyei Bizottsága, a Szolnok megyei Tanács V. B. művelődési osz­tálya, a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Elnöksége, a MÉ­SZÖV az 1961/62. évre meg­hirdeti a Ságvári Endre Kul túrái is Szemlét Az 1960/61-ben megindult ötéves kulturális szemlének alapvető feladata, hogy második ötéves terv sikeres megvalósítását elősegítse népművelés sajátos eszközei­vel. Segítse az olvasómozga­lom tömegessé válását, az ismeretterjesztést az ifjúság széles körében, a művészeti tömegnevelés különböző for­máinak mennyiségi és főleg minőségi fejlődését. Előtérbe állítja a bemutatók színvona­las rendezése mellett a cso­portokon belüli rendszeres, egész évi munkát, a csopor­ton belüli oktatást, nevelést Az ötéves kulturális szem­le második évének, az 1961/62 évi szemlének eszmei célki­tűzése a béke és a népek kö­zötti barátság gondolatának elmélyítése, különös tekin­tettel az 1962. nyarán Hel­sinkiben megrendezésre ke­rülő VIII. Világifjúsági Ta­lálkozóra, Jusson kifejezésre a szem­le valamennyi ágában a bé­kéért folytatottt harc gondo­lata, a Szovjetunió, a szocia­lista tábor ereje és eredmé­nyei, hazánk hozzájárulása a béke védelméhez, a világ né­peinek, ifjúságának békeaka­rata, a gyarmati népek fel- szabadulási küzdelme. Kap­janak helyet a szemlében a különböző népek kultúrájá­nak maradandó értékeit kép­viselő klasszikus alkotások de a figyelmet főként a né­pek mai életét, harcát ábrázo­ló, haladó, elsősorban szo­cialista eszmeiségű alkotások megismerésére és tolmácso­lására fordítsák. Az 1961/62. évi kulturáis szemle legfontosabb területe az Ifjúság irodalmi nevelése. Ennek egyik formája a Jó­zsef Attila olvasómozgalom. Kapcsolódjanak be minél többen. A műkedvelő művé-' szeti ágak közül ebben az év­ben az irodalmi művelődés fejlődését legjobban segítő Irodalmi színpadokat kell el­sősorban fejleszteni, Hozza­nak létre üzemekben, falvak­ban iskolákban új irodalmi színpadokat. Törekedjenek a magas művészi színvonal el­érésére és szaporítsák a mű­sorok előadásszámát. 1982. tavaszán megrendezésre ke­rül az Irodalmi Színpadok Országos Fesztiválja. , A legjobb művészeti cso­portok a helyi bemutatók után a járási, vagy körzeti, városi majd megyei bemuta­tón vesznek részt. A kulturá­lis szemle keretében ebben az évben is megrendezzük a termelőszövetkezeti művésze­ti csoportok találkozóját Mart­fűn. A találkozóra a legjobb termelőszövetkezeti művé­szeti csoportokat, irodalmi színpadokat, szólistákat hívja meg a szervező bizottság. Az eddigieknél hatéko­nyabban kell foglalkozni a művészeti csoportok tagjai­nak világnézeti, esztétikai nevelésével. Előtérbe kell he­lyezni a művészeti csopor­tok belső nevelőmunkáiát. hogy növelni tudjuk a mű­sorok szocialista eszmeiségét, közönségre gyakorolt hatását. A kulturális szemle része az ötéves „Ifjúság a szocia­lizmusért” mozgalomnak. — Ugyanakkor önálló jellegű: olyanok is részt vehetnek benne, akik a mozgalom töb­bi követelményének teljesíté­sére nem vállalkoznak. Felhívjuk megyénk vala­mennyi fiatal és idősebb dol­gozóját, kapcsolódjanak be a kutturális szemlébe. Legyen ötéves tervünk megvalósítá­sának méltó előrevivője s Ságvári Endre Kulturális Szemle. Szolnok, 1961. október. KISZ Szolnok megyei Bizottsága. Szolnok megyei Tanács művelődési osztálya. Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa, Hazafias Népfront Szolnok megye? Elnöksége, MÉSZÖV. mintegy 30 százalékkal keve sebb víz kellett az öntözés' hez. Egy hold átlagában 80 —100 milliméter víz elszi­várgását akadályozták meg, ami éppen egy hold föld ön­tözéséhez elegendő. Ugyancsak az idén első ízben alkalmazták a 300 mil­liméter átmérőjű PVC-csö- veket a terepmélyedések át­hidalására. A PVC-cső elő­nye, hogy percek alatt szét­szedhető, könnyen és gyor­san szállíthat«-. Az intézet kutatói most ter­veket dolgoznak ki a mű­anyag fólia csatornákba tör­ténő beépítésére. Kisújszál­lás határában több kilomé­ter hosszú csatornát, mint­egy 30 centiméter mélyen, már fóliával bélelnek. A szá­mítások szerint a fólia élet­tartama három év, így a rá­fordított költséget az elszi­várgás megakadályozásában sokszorosan megtéríti. — Varga mamaaa! A szél hátára kapta a ki­áltást, s vitte, sodorta dülő- hosszant. S ott a föld másik végén kiegyenesítette dere­kát az asszony. Fekete ken­dő övezte barázdált arcát. Mosolygott, de szeme für­készve kutatta: vajon kik szólították. — Varga mama, magát keressük — mondja Tóth Imréné, a tsz párttitkára, aki kalauzként szegődött mel­lénk. Varga mama. Tere-fere a taxiban Lényegesen, félszemére hú­zott sapkával ül a volán mö­gött. Mélyet szippant Tervé­ből, nevet a szeme. — Hogy milyenek az uta­sok? — ismétli a kérdést. — Szeszélyesek, idegesek. Van köztük kedélyes ember, szél­hámos is akad... A hátsó ülésen helyeslőn bólogatnak a kollégák. Ügy látszik egy a vélemény, kö­lálta otthon az urát. Kényte­len voltam bevinni az asz- szonykát a rendőrségre, s pénz helyett jegyzőkönyvet mellékeltem a menetlevél­hez — mesélte Varga. Jót nevetünk. — Szeretnek nagyot mon­dani az utasok — kapcsoló­dik be a beszélgetésbe Ke­lemen bácsi is. — Nemrégi­ben egy férfi a budapesti temetésre rendelték, a hét végén meg esküvőre mennek. — Szombaton is nagy lag- zi volt, egy badac yi fia­talember itt katonáskodott, ide nősült Kínálgatták a büty­köst de hát... — Nem is kívánjuk, higy- je el. — Csak Karcag környékén kocsikáznak? — Most volt az egyik ko­— Tavaly decemberben kezdtük a dohány simítását, csomózását Ez megtartott jóidéig. Tavasszal a kapálás, egyelés, meg a szőlőbeli mun­ka volt soron. A szénát is mi, asszonyok gyűjtöttük össze. Aztán meg az aratás­ban segítettünk. Én másfél hónapig az 500 naposliba ne­velésében is segítettem Mi- zsei Máriának. Nem is pa- naszkodhatom, mert az egy­ségem már most felül van a 200-on. — Én még nem tartok ott — szól közbe Kaszabné. — Majdnem 4 hónapig beteg voltam. Ezért csak a 100-at haladta meg az egységeim Koczkáné a dohányt fűzi száma. Igaz, augusztusban egy hónap alatt 28 munka­egységet írtak a könyvembe, de így sem lesz meg a tava­lyi közel háromszáz. Három asszonnyal váltot­tunk szót Olyanokkal, akik özvegyi sorsra jutva sem látják kilátástalannak jele­nüket és jövőjüket A kö­zösben végzett munkájuk nemcsak megélhetést biztosít számukra, hanem megbecsü­lést és tiszteletet is. Jól tud­ják ezt a jászfelsőszentgyör- gyi Petőfi Tsz-ben dolgozó asszonyok, s ezért munkál­kodnak fáradhatatlanul a közös erősítésén, mindany- nyiuk és saját maguk hasz­nára. Nagy Katalin 4+ $ Jjj —* liif Ilii zös nevezőn van a három karcagi taxisofőr: Varga Bé­la, meg a két Kelemen Já­nos — apa és fia. — Éppen most vittem egy bereki fiatalasszonvt — me­séli Varga. — Lemaradt a buszról és kétségbeesett, hogy mi lesz, ha nem ér haza idejében. Persze utol­értük az autóbuszt... — Volt pénze? — kérdezi a fiatal Kelemen. Ugratásnak szánta, ugyanis a kolléga nemrég megjárta egy me- menyecskévél. — Néhány hónapja már, itt álltam a platzon. jött, bogy gyorsan vigyem őt Ti­szafüredre. El vittem. Mit tudtam én, hogy nincs pén­ze?! Nem volt az orrára ír­va. Akkor derült csak ki, mi­kor megérkeztünk, s nem ta­rendőrkapitányság rendészeti parancsnokának adta ki magát. Civilben volt. Azt mondta: őrnagy. Jól van, tőlem ugyan lehet. Kínai úti­élményeiről mesélt, Háry Já­nos módjára — a bolond is rájött volna: ez sem látta még Kínát álmában sem... Beszélt, beszélt, aztán meg­állított, mondta, hogy vár­jak rá, majd jön mindjárt. Éjszaka volt, nem tetszett nekem az én emberem, s mondtam neki, jobb lesz, ha fizet előbb. Nem akart — aztán mégis csak előkerült a pénztárcája... Cseng a telefon. Kocsit rendelnek az esti vonathoz az állomásra. — Meglesz, kérem. Az előjegyzések között dél­után 2-re mindhárom kocsit Varga Béla most már csak nevet a pénztelen menyecske esetén. T erkölcs-f esi a Dunántúlon, másik Mis- ' ' ‘ kolc környékén. A talajjaví­tó Vállalat embereivel. Per­sze túrában, nem taxi-tari­fával. De többnyire helybeli fuvarjaink vannak. Beteget viszünk a kórházba, utast az állomáshoz, randevúra, es­küvőre... S még azt is elmondják, hogy szocialista brigádban dolgoznak. Hozzájuk tarto­zik egy túrkevei és egy kis­újszállási kocsi is. — És a fiam a brigád­vezető! — jegyzi meg büsz­kén Kelemen bácsi, aki 34 éve vezet már autó :, s lám nem féltékeny a fiára, aki a fejére nőtt. — rónai — Repülőgép és sas karambolja Moszkva (MTI). Külö­nös, könnyen végzetessé vál­ható, de szerencsés kimene­telű légikarambol történt nemrég Kazahsztánban. A Gurjevből Alma-Atába igyek­vő IL—14-es utasszállító gép vezetője a Karazsal hegy fö­lött kétezer méter magasság­ban repülve egy sast vett észre. A nagy madár sebesen kö­zeledett a gép felé, s a pilóta hiába igyekezett elkerülni az összeütközést: a sas a gép jobbszárnyának repült — át­ütötte a szárnyburkolatot és bennszorult az így keletke­zett résben. A repülőgép személyzeté­nek minden ügyességét és tudását össze kellett szednie, hogy a kényszerleszállás si­kerüljön. Balhas városa mel­lett viszonylag simán földet is értek. A szolnoki Hangos Újság. — A Szol­noki Rádió ifjúsági műsora. — Műsorzárás. 7 mázsa prémiumot kaptam A háztáji megadta a 30 má­zsát. Volt 200 kvadrát cukor­répám. Azon 36 mázsa lett Az agronómus is dicsérte: — Hát mama, ez igazán fáin répa. Igaz, hogy négyszei megkapáltam én azt drága gyerekem. — A jövedelemmel elége­dett-e ? — Mindenem megvan, ami egy ilyen öregasszonynak kell. Évvégére igencsak meg lesz a 300 egységem. A ke- nyérnekvaló már otthon van. Két disznót hizlalok — mert a szalonnát nagyon szeretem —, meg baromfit is nevel­tem. A pénzt ruhaneműre költőm. — Régen tsz-tag Varga néni? — Alapító tagok vagyunk. 1949-ben léptünk be az uram­mal együtt. De 6 szegény 1953-ban itthagyott —mond­ja könnyes szemmel. Néhány perc múlva már ismét a közösről beszél. Ar­ról, hogy a tsz-ben senki sem mondja neki: özvegy Varga Mihályné, hanem min­denki mamának hívja. Meg­rogy a Petőfi Tsz-ben több özvegyasszony dolgozik szor­galmasan. Névszerint is em­líti Koczkánét, Ézsiásnét, Ri- móczinét és Kaszabnét Az említettek közül két asszonyt a dohánypajtában találtunk. Fűzték a dohány­leveleket. — Az a baj, hogy már en­nek is a végére értünk — mondja özvegy Koczka Mi- íiályné. — Aztán különösen í nők számára nem igen lesz munka, amíg el nem jön a simítás, a csomózás ideje. Közben tán egy kis akarítás, meszelés akad. — Hogy mit dolgoztam egész évben? — Itt vagyok, drága gyere­kem — hangzik a válasz. — Az unokámnak segítek krumplit szedni. Beszédközben többször rám néz, bizonyára magában azt találgatja, hol is találkoz­tunk. — Nem ismer meg Varga néni — kérdezem. — A nő­tanács járási aktívaülésén találkoztunk. — Csakugyan. Most már emlékszem. — Jaj, nagyon gyüttem volna én onnan ha­zafelé, mert a lányomnak még akkor töretlen volt más­fél hold kukoricája. A csa­ládnak segítek. — Varga néninek nem volt területe? — Dehogynem! De én már elsőnek betakarítottam a termést. Két hold kukoricám | volt, 49 mázsa 20 kiló ter-1 mett rajta. Ebből több mint |

Next

/
Oldalképek
Tartalom