Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-12 / 241. szám
2 / 1961. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az oktatási rendszerről szőlő törvényjavaslat az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról.) előtt tartva mindent megtesz annak érdekében, hogy felkarolja a tömegek művelődési vágyát és széles, szocialista utat nyisson annak kielégítésére, A reformterv kiállta a próbát Az országgyűlés az új oktatási törvény tervezetét olyan időben tárgyalja, amikor annak helyessége nemcsak elméleti, hanem már kéntes ifjúsági táborokban és más helyeken, ahol a közép- iskolás diákok és egyetemi hallgatók dolgoznak, ismét és ismét bebizonyosodott, hogy a mi ifjúságunk túlnyomó többsége becsületes, munkaszerető, életvidám ifjúság, az épülő szocializmus ifjúsága, amelyre népünk mindig számíthat. Az elmúlt évben választ kaptunk azokra a kételyekre is, amelyekkel egy évvel ezelőtt, az irányelvek vitái során még találkoztunk. Egyes általános iskola kitűnően bevált, s így hazánk oktatási rendszerének továbbra is szilárd alapja marad. Az a célunk, hogy az általános iskolát végzettek szilárdabb alapismeretek, mélyebben. megalapozott erkölcsi és esztétikai nevelés, erősebb testi felépítés birtokában folytathassák tanulmányaikat oktatási rendszerünk következő láncszemében. Az új törvény a tankötelezettséget felemeli, s ezt a hatodik életévtől számított tíz tanévre terjeszti ki. A tankötelezettség kiterjesztése egyrészt azt a célt szolgálja, hogy minden gyermek befejezze az általános iskolát, másrészt pedig szélesíti a továbbtanulási lehetőségeket. Azok a fiatalok, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után azonnal nem iratkoznak be sem középiskolába, sem iparitanuló iskolába, s munkába sem állnak, a kétéves továbbképző iskolákban folytatják tanulmányaikat. Hazánkban évről-évre nő azoknak a fiataloknak a száma, akik az általános iskola 8. osztályának elvégzése után tovább tanulnak. Lassan érlelődnek tehát a feltételei annak is, hogy a tankötelezettséget még jobban kiterjesszük és bevezessük az általános kötelező középiskolai oktatást A legnagyobb változásokat a középfokú oktatás terén hajtjuk végre a szocialista iskola megteremtésének 1ő feladatai a pedagógus vállaira nehezednek Az ENSZ-közgyűlés kedd esti ülése Háborúellenes tüntetés az ENSZ székháza el5tt teni. Ott járnak el helyesen, ahol az iskola munkájával a tanács egésze foglalkozik. A továbbiakban a következőket mondotta: A törvényelőkészítő viták során állandóan hangoztattuk, hogy oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének középponti alakja a pedagógus. Ha ez a megállapítás igaz volt a reform előkészítése és kidolgozása időszakában, százszorosán igaz most, amikor a reform végrehajtásáról van szó. A társadalom segítsége nélkülözhetetlen a reform megvalósításához, de társadalom erőinek közreműködésével, méltóan a nemzet bizalmára, továbbra is becsülettel fogják teljesíteni nagyszerű hivatásukat. Kállai Gyula befejezésül köszönetét fejezte ki a párt, a kormány, a nép nevében az iskolareform kidolgozására létrehozott bizottság minden tagjának, majd a törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta Kállai elvtárs után számos képviselő szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Majd Ilku Pál művelődés- ügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Ezután szavazásra került sor, az országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta. gyakorlati téren is bebizonyosodott. — Mutatott rá a továbbiakban Kállai Gyula. Az 1960/61-es tanév az oktatási rendszer reformjának próbaéve volt. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy a reformterv kiállta a próbát; minden elképzelését igazolta az élet. Az a három alapelv, amelyre egész iskolareformunk épül — az élet és az iskola kapcsolatainak megerősítése, a műveltség színvonalának emelése és korszerűsítése, a hatékony kommunista nevelés — osztatlan elismerésre és egyetértésre talált a szülők, a pedagógusok és az ifjúság soraiban. Különösen fontos, hogy az ifjúság széles rétegei is megértették, hogy a reform az ő érdeküket szolgálja és szíwel-lélekkel támogatják. Az üzemekben eltöltött munkában, az iskolai tanműhelyekben, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földjein az önA termelés és a tanulás egybekapcsolása javítja az ifjúság nevelését. A munkás- osztály, mint aktív, közvetlen nevelési tényező jelentkezik az iskolában. A munkás máris a pedagógus segítőtársa lett. Az öt plusz egyes tanítási rendszerbe eddig bevont üzemek munkásai féltő gonddal és szeretettel foglalkoznak a reájuk bízott gyerekekkel Nemcsak a szakma fogásait igyekeznek elsajátíttatni velük, hanem elősegítik emberi, jellembeli fejlődésüket is. A tanulók szakmai előrehaladása mellett számontart- ják iskolai tanulmányi eredményeiket, érdeklik őket a fiatalok családikörülményei, megkérdezik tőlük, hogyan és hol szórakoznak, kikkel tartanak baráti kapcsolatot. A diákok jelenléte az üzemekben azt is eredményezi, hogy a munkások érdeklődése egyre növekszik a tanulás iránt, másrészt üzemi munkájukat is igyekeznek jobban, felelősségteljesebben elvégezni, — mert érzik, hogy magatartásuk példa lehet a fiatalok előtt. A munkások sok leleményességgel és ötlettel végzik nevelő tevékenységüket, s úgy foglalkoznak a fiatalokkal, mintha saját gyermekeik lennének. Pártunk Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a szülők, a pedagógusok, az egész társadalom nevében pedagógusok korábban azt gondolták, hogy a munka bevezetése visszaveti a diákok érdeklődését a humán tárgyak, s általában az elmélet iránt. Ennek pontosan az ellenkezője történt: a diákok érdeklődése nőtt az irodalom, a történelem, a művészetek iránt, s az általános tanulmányi színvonal is emelkedett. A szülők között akadtak olyanok is, akik kezdetben ellenszenvvel nézték, hogy gyermekeik fizikai munkát végeznek, mondván, hogy „az én fiamnak nincs szüksége arra, hogy ilyen fiatalon dolgozzék”. Most már ők is meggyőződtek róla, hogy a munka jó hatást gyakorolt fiaik és leányaik magatartására jó irányban formálja jellemüket, növeli ismereteiket az őket körülvevő világról, s minden tekintetben eredményesen járul hozzá nevelésükhöz. az országgyűlés színe előtt mondok köszönetét azoknak a munkásoknak, technikusoknak, mérnököknek, üzemigazgatóknak, párttitkároknak, azoknak az iparban és mezőgazdaságban dolgozó elvtársaknak és barátainknak, akik valóban erőt, időt és fáradságot nem kímélve segítik ifjúságunk oktatását és nevelését. Az ifjúság nevelésének további javítása oktatási rendszerünk reformjának alapvető feladata. Az iskola az ifjúság második otthona. Azt akarjuk, hogy ez a második otthon — az elsővel, a családdal — a korszerű műveltség, a szakmai ismeretek, s a tudományos világnézet alapján fejlessze ki a tanulókban a kommunista erkölcsöt, s a legnemesebb emberi tulajdonságokat. E reformmal arra törekszünk, hogy fiainkból és leányainkból egyenes jellemű, határozott, őszinte munkaszerető, becsületes, hazáját és népét szerető, szüleit, családját, embertársait tisztelő, melegszívű emberek váljanak, akik — ahogy a törvénytervezet mondja — odaadással szolgálják a szocializmust, a békét, a népek testvériségének ügyét, építik és védik a nép államát. Kállai Gyula a továbbiakban az egyes iskolatípusokról szólt. A nyolc osztályos Ez érthető, mert az az ellentmondás, ami a szocialista társadalom egyre növekvő igényei és az oktatási rendszer között fennáll, a legélesebben a középiskoláknál jelentkezik. A régi típusú gimnázium már nem felel meg a 14—18 éves ifjúság nevelése és képzése iránt támasztott igényeknek. A középiskola két alapvető típusát akarjuk kialakítani: a megreformált gimnáziumot és a teljesen új szakközép- iskolát. A gimnáziumban a tanulók valamely szakmában olyan — a heti egy napos üzemi gyakorlatok során szerzett — előképzettséget nyernek, amelynek birtokában az adott szakmában az érettségi után rövid idő alatt magas kultúrájú szakmunkások lehetnek. A szakközép- iskola megteremtése a magyar oktatási rendszerben forradalmi jelentőségű tény Ezzel a szakmunkásképzés középiskolában valósul meg, s ennek eredményeként a szocialista munkásosztály szakmai és műveltségi színvonala gyorsan emelkedik. A szakközépiskolában a tanulók 4 év alatt érettségit, 6 egy szakmában teljes képzettséget nyernek. A modern ipar a szakmunkástól egyre inkább a gépek működési elvének ismeretét, azok kezelését, hibáinak kijavítását igényli. Maga az ipar fejlődése állítja előtérbe, s kívánja meg a szakközépiskolai képzés fokozaJól lehet, ma népgazdaságunkban nagy számban dolgoznak és munkájuk nyomán közmegbecsülésnek örvendenek a nemkommunista értelmiségiek, a társadalom szocialista fejlődését, s az ebből adódó követelményeket figyelembe véve a ma egyetemre kerülő és ott tanuló fiataloktól teljes joggal várjuk el, hogy mindent megtegyenek, hogy kommunista szakemberekké váljanak. Éppen ezért egyetemeink alapvető feladata a kommunista szakemberképzés. E célok elérése érdekében a törvény- javaslat egyetemeinket és főiskoláinkat azok oktatónevelő munkáját is közelebb akarja hozni az élethez, a szocialista építőmunka gyakorlatához. Tovább javítjuk az egyetemi felvételi rendszert. Elsősorban azokat vesz- szük fel az egyetemekre, akik a középiskola befejezése után legalább egy évet gyakorlati munkában töltöttek. Minden szakon növeljük a hallgatók szakmai gyakorlatainak idejét és szerepét. Tovább emeljük az egyetemek oktatónevelő és tudományos munkájának színvonalát. Az egyetemekre bízzuk és szervezetté tesszük a végzett szakemberek továbbképz lsét a különböző jellegű és időtartamú tanfolyamokon. A szakmérnök, a mérnök-közgazdász, a „ szakorvos és általában az orvostovábbképzés megszervezése szakemberképzésünk nagyon fontos vívmánya. Kulturális forradalmunk nagy eredménye a felnőtt- oktatás hálózatának széleskörű kiterjesztése. tos bevezetését és széleskörű elterjesztését. A törvényjavaslat a ma működő középiskolák között felsorolja a technikumokat is. A technikumok létrehozása tíz évvel ezelőtt a kulturális forradalom fontos vívmánya volt, megtette az első lépést a termelés és a tanulás összekapcsolása, s így utat mutatott a szocialista iskolarendszer megteremtéséhez. A technikumok az elmúlt 10 év alatt többezer fiatalt neveltek. Közülük sokan kiváló szakemberek lettek, akik szocialista iparunk parancsnoki posztjain áldozatos és eredményes munkát végeznek. A fejlődő ipar és mezőgazdaság igényeit azonban a középfokú technikus- képzés ma már nem elégíti ki. Ezért tartalmazza a törvényjavaslat a technikus- képzés továbbfejlesztését és főiskolai szintre emelését. Az elmúlt évben megkezdtük a felsőfokú technikumok létrehozását is. Jelenleg 2 ipari és 16 mezőgazdasági felsőfokú technikum van az országban, amelyek vagy máris működnek, vagy pedig a közeli hetekben kezdik meg működésüket. A népgazdaság egyre növekedő igényei megkövetelik, hogy mindenütt, ahol a legfontosabb feltételek, tehát elsősorban oktatók vannak, az egyetemek, a tudományos kutató- intézetek mellett, ipari és mezőgazdasági nagyüzemekben felsőfokú technikumokat hozzunk létre. A törvényjavaslat tovább megy a megkezdett úton, s a felnőtt dolgozók oktatását az iskolarendszer szerves — oz ifjúság oktatásával és nevelésével egyenértékű részévé emeli. Az iskolareform hosszú időre szóló célokat állít a kormány és a társadalom elé. Megvalósítása szívós, áldozatkész munkát követel. Az új iskolarendszer kialakítását a törvényjavaslat elfogadásával még nem tekinthetjük megvalósítottnak. Az új oktatási törvény kijelöli az iskolarendszer felépítésének kereteit. E kereteket tartalommal kell megtölteni s ez a jövő feladata. Gondoskodni kell az új iskolatípusok megfelelő tanterveinek és tankönyveinek elkészítéséről. Ennek során meg kell szüntetni a túlterhelést, amely ma a tanulók és pedagógusok vállait egyaránt nyomja. A munka és a tanulás közötti összhangról A pedagógiai tudomány minden eddigi eredményének mozgósításával hozzá kell látni ahhoz, hogy a munka bevezetésével nyert óriási nevelőerőt megfelelően hasznosítsuk az oktatás és nevelés egész folyamatában. Az öt plusz egyes oktatási rendszer legfontosabb alapelve az iskolában eltöltött öt nap, az üzemben eltöltött egy nap közötti összhang. Ennek érdekében nagy gonddal és felelősséggel kell pedagógiailag megalapozni az üzemekben eltöltött idő foglalkoztatási tervét. Rendezni kell az üzemek és iskolák kapcsolatainak egyéb megoldatlan kérdéseit is. Kállai Gyula ezután arról beszélt, hogy az oktatási irányelvek országos vitája nagy nemzeti mozgalmat bontakoztatott ki az iskola megsegítése érdekében. — Majd így folytatta: A társadalom és az iskola kapcsolatainak megszilárdításában döntő szerepük van a tanácsoknak. Az általános iskolák és ma már a gimnáziumok közvetlen irányítása is a tanácsokra tartozik. Ezt a munkát nem lehet a tanács művelődési osztálya „reszort” feladatának tekinAz a nagy munka, ami az egész nemzet életére hat — végső soron rajtuk áll, vagy bukik. Az iskolareform törvénnyé emelésének napján bizalommal, nagy megbecsüléssel, forró elvtársi, baráti szeretettel üdvözöljük hazánk minden nevelőjét. (Nagy tap«.) A párt, a kormány, a magyar országgyűlés, az egész magyar nép nevében köszönjük nekik azt az áldozatos, nagyszerű munkát, amit az iskolareform megvalósításáért, ifjúságunk szocialista neveléséért végeznek. Népünk legdrágább kincsét, jövőjét: az ifjúság nevelését bízza a pedagógusokra. Meg vagyunk győződve arról, hogy nevelőink — most már az új oktatási rendszerről szóló törvény segítségével — a New York, (MTI). — Az ENSZ-közgyűlés kedd délutáni, magyar idő szerint esti ülésen tovább folyt az általános politikai vita. Az ülés megnyitása után Nigéria és Malájföld képviselője szólalt fel. TASZSZ-jelentés szerint az ülés központi eseménye Raul Roa kubai külügyminiszter beszéde volt; Kuba népe — mondta Roa — lerázta magáról az amerikai imperializmus bilincseit. Kuba nem akar többé a nemzetközi téren lejátszódó események tétlen szemlélője lenni és ma már aktív részvevője a nemzetközi eseményeknek. Kuba szocialista társadalmat épít attól az államtól 90 mérföldre, amely makacsul visz- szafelé próbálja forgatni a történelem kerekét. A kubai külügyminiszter kijelentette, hogy a leszerelés kérdése a jelen ülésszak legfontosabb problémája. — Örömmel üdvözölte a leszerelési tárgyalások elveiről megkötött szovjet—amerikai egyezményt, de megállapította, hogy az Egyesült Államok úgy látszik még mindig a fegyverzet fölötti ellenőrzéssel akarja felcserélni a leszerelést. Raul Roa hangsúlyozta, hogy az általános és teljes leszerelésre vonatkozó egyezmény előkészítése szempontjából a legfontosabb Intézkedések egyike az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolása. Ezzel összefüggésben élesen elítélte az amerikai kormányt, amely erőszakkal katonai támaszpontot tart fenn a kubai területen levő Guantana- móban. Kuba képviselője felhívta a közgyűlést, hogy tegyen konkrét intézkedéseket a gyarmati országok és népek függetlenné nyilvánításáról szóló nyilatkozat haladéktalan érvényesítésére. Kijelentette, hogy gyarmatok nemcsak Afrikában, hanem méa az amerikai kontinensen is vannak, s utalt az angol, a francia és a holland uralom alatt levő amerikai területekre Megjegyezte, hogy Puerto Rico része az Egyesült Államok gyarmati rendszerének Raul Roa beszéde nagy "faszét a szabadságszerető kubai nép ellen szőtt újabb amerikai agresszió® tervek leleplezésének szentelte. Most — amikor e tanácsteremben ülünk — mondta — különleges táborokban nyugodtan folytatják a zsoldos bandák kiképzését. A szónok beszélt a forradalmi Kuba vezetőinek meggyilkolására szőtt tervekről, tényeket sorolt fel arról, hogy Washington nyomást gyakorol a latin-amerikai kormányokra Kubával való diplomáciai kapcsolataik megszakítása végett. A külügyminiszter elítélte azt a szerepet, amelyet Washington uralma alatt levő Amerikai Államok Szervezete ezekben az agresszív tervekben betölt. Az ülés berekesztése előtt felszólalt Stevenson, az Egyesült Államok képviselője. Az a próbálkozása, hogy megcáfolja a Kuba ellen irányúm újabb amerikai agresszió előkészítésének tényét, csak megerősítette a kubai küldött aggodalmait. Stevenson lényegében jogosnak igyekezett feltüntetni az Egyesült Állomok ama törekvését, hogy beavatkozzék Kuba bel- ügyeibe, amikor olyasmit állított, mintha az Egyesült Államoknak mélyreható és jogos érdekei fűződnének ahhoz, mi történik a közeli Kubában. • TASZSZ-jelentés szeri»' kedden este a New York-' békebizottság háborúellen'“' tüntetést szervezett az ENSZ székháza előtt. Több mint hétszáz tüntető vonult fe? ilyen feliratokkal: „Tárgyalásokat követelünk!”, „Ne adianak nukleáris fegyvert náci tábornokoknak!”, „Ne engedjük meg háború kirobbanását Berlinért!" A felvonuló fiatalok egy csoportja ütemesen hangoztatta: „Nem_ akarunk háborút! Miért nem indítanak tárgyalásokat!” A tüntetők soraiban fiatal munkások vonultak fel népszerű háborűell<mes amerikai dalokat énekelve. A tüntetők petíciót küldtek a közgyűlés elnökének, amelyben követelik, hogy a közgyűlés jelen ülésszakát mindaddig ne rekesszék he amíg nem iön létre megállapodás az á'talános és teljes leszerelésről. Iskolareformunk alapgondolata, a munka és a tanulás összekapcsolása, teljes elismerést nyert A népgazdaságnak évről-évre növekedő számban van szüksége kommunista szakemberekre Megkezdődött az 1962. évi sertéshizlalási akció! A* akció keretében széné dés köthető minden meg- lévó hizlalást a alkalmas sertésre. 1962. évi szállításra — Tsz tagok Ss egy éni termelők sertésenként 400.—Ft kamatmentes előleget kapnak, a termelő- szövetkezetek rövidleiáratú hiteit. ÁTVÉTELI ARAK: Fehér hússertés 106—120 kg-ig 15 70 Ft 121 kg-tól 16 50 Ft Hús és hűsjellegű sertés 106—130 kg-lg 15.30 Ft 131 kg-tól 16 20 Ft Zsír és zsfrjeliegú sertés 126—140 kg-ig 15 20 Ft 141 kg-tól 16.- Ft Tenyésztésbe fogott koca és kanlott 170 kg-tól 14 50 Ft Termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak kg-ként I—2 forint nagyüzemi felárat fizetünk Tsz tagoknak és egyéni terrr élőknek 1.5 mázsa takarmányt juttatunk állat db-ként állami áron. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE VÉGETT MIFI ÖBB KERESSE FEE AZ ÄLLATFORGAI Ml VÁLLALAT KÖRZET? fft VÁSÁRLÓJÁT. AKI RÉSZLETES FF? V?t AgOSITASSAL SZOLG ÁL. Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat
