Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-11 / 240. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK M3** m ^A/eftlaé% MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 240. szám. Ara: 50 fillér 1961. október 11 szerda. Ma: Fehér ördögök — fekete szentek ☆ Ötperces interjú ☆ Mindenféle Tanácskozik az országgyűlés A tervjavaslat vitái a Az országgyűlés kedden folytatta a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, llku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losoncéi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Dezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitában elsőnek Csergő János, kohó- és gépipari miniszter szólalt fel. Csergő János felszólalása Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt komoly igényeket támaszt a kohó- és gépipar munkájával szemben. A kohó- és gépipar dolgozói, vezetői mindent megtesznek, hogy a törvényjavaslatban előírt kötelezettségeket sikeresen teljesítsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlésnek. A kohászai és a gépipar is jelentősen fejlődött a hároméves terv idején. A kohó- és gépipar 14 milliárd forinttal teljesítette túl termelési előirányzatát. A tervezettnél hatmilliárd forinttal több árualapot adott exportra, a belkereskedelem részére pedig 1,1 milliárd forinttal nagyobb árualapot biztosított. A munka termelékenysége közel 25 százalékkal nőtt. Az átlagos évi növekedés 7,7 százalék, ami nem kielégítő, ha a fejlettebb szocialista országok eredményeihez viszonyítjuk. A hároméves terv idején jelentősen csökkent a termelési költség. 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt, a magyar gépipar fejlődése arányosan magasabb, mint a fejlett kapitalista országok gépiparáé és gyorsabb, mint egész iparunk fejlődési üteme: három év alatt a gépipar termelése 17,4 százalékkal nőtt évenként, ami kielégítő eredménynek tekinthető Ha a gépipar szerkezeti átalakulását vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a gépipar 62 százalékos fejlődéséhez képest az erősáramú berendezéseknél 99,2 százalékos, a híradástechnikai iparnál 82,6 százalékos, a műszeriparnál 69,5 százalékos a fejlődés. A golyóscsap- ágy-gyártás 3,5-szeresére növekedett. A hároméves terv eredményeit csak azért soroltam fel röviden, hogy -egyértelműen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további feladatok teljesítésének megvannak a reális alapjai — mondotta, majd a második ötéves terv előirányzatát ismertette. A kohó- és gépipar teljes termelési értéke 1960- hoz viszonyítva 60 százalékkal növekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 6S százalékkal. A kohászat évente 7,7 százalékkal, a gépgyártás mintegy 11 százalékkal növeli átlagos termelésének színvonalát. A miniszter ezután hangsúlyozta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves terv idején 68 százalékos fejlődést ért el. Határozott, egyértelmű intézkedéseket keil tenni annak érdekében — mert ez szorosan összefügg a gépipar termelésének gazdaságosságával hogy a KGST-országokkal kötött gyártásszakosítási megállapodásokat maradéktalanul betartsuk. A magyar gépiparnak és a kohászatnak nem érdemes olyan cikkeket gyártani, amelyek előállítása nem gazdaságos. A kohászoknak, a gépgyártóknak messzemenően figyelembe kell venniük az ország nyersanyaglehetőségeit. A magyar gépipar szerkezeti átalakítását lényegesen nagyobb ütemű fejlődésnek kell jellemeznie, mint például a híradástechnika-, a műszer- vagy a szerszámgépgyártó iparágakét. Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége jelentősen előrehaladt. Tennivaló mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba kerüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért fölyó munkát a legfontosabb, a kiemelt iparágakra kell összpontosítani. A miniszter felszólalását a következő szavakkal fejezte be: F.z a terv számunkra olyan előirányzatokat tartalmaz, amelyek teljesítése, illetve túlteljesítése minden jelentős mutató szempontjából reális és készek vagyunk az éves tervek kidolgozásánál — figyelemmel nyersanyaghely- zetünkre, annak import kihatásaira és alkatrész ellátásunkra — olyan előirányzatokat készíteni, amelyek figyelembe veszik maximális lehetőségeinket és további feltételeket biztosítanák, hogy ezt a tervet mind a gépiparra, mind a kohászatra vonatkozóan valamennyi dolgozó és vezető részéről minimális tervnek tekintsük. A második ötéves tervjavaslattal egyetért, elfogadja és elfogadásra ajánlja. Ezután Berki Mihályné és Kozma József képviselők szólaltak feL A tervjavas’at jelentősebb előirányzatairól Sok munkája van a jászberényi rádióműszerészeknek, — Barna Mihályné Munkácsi televíziót javít, Nagy Klára, harmadéves tanuló a Mambó nevű magnetofon hibáját keresi. (IIIIIIIIIIHIIMHIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIimillllllllimilH Kedden befejezlek a rizs betakarítását a kisújszállási Búzakalász Tsz-ben így október derekán méhkashoz hasonlít a kisújszállási Búzakalász Termelőszövettörténetében még ritkán fordult elő, október 10-re befejezték a rizs aratását és csép- Icezet határa. A szövetkezet- lését. Pedig ez nem volt egyben minden erőt mozgósítót- szerű; 430 kát. hold rizsvetés tak az őszi betakarítás gyors Javul az iparcikk el látás — fejlődik a falvak kersskedelmi hálóata Az öntözés fej'esztésére költött milliók gyorsan megtérülnek Ezután Papp Ferenc, Bács Kiskun megye képviselője szólalt fel. Hangsúlyozta: a második ötéves terv mező- gazdasági előirányzatának teljesítésében az egyik legfontosabb tényező az ország egyes vidékein évről-évre visszatérő aszálykár elhárítása. a vízhiány leküzdése, s ezzel egyidejűleg a mezőgazdasági termelés biztonságának növelése. Helyeselte a tervjavaslatnak azt a pontját, amely kimondja az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fejlesztését, s rámutatott, hogy az öntözés fejlesztésére költött milliók a leggyorsabban megtérülő mezőgazdasági beruházások közé tartoznak. A belkereskedelmi miniszter ezután az iparcikkellátás alakulását ismertette. A második ötéves terv időszakában csaknem egymillió lakás berendezéséhez elegendő bútort hoznak forgalomba, s azzal számolnak, hogy hazánk minden ötödik családja televíziót, minden harmadik családja rádiót vásárol majd. Az előirányzatok szerint négyszer annyi személygépkocsit hoznak forgalomba, mint az elmúlt időszakban. Nagy gondot fordítanak arra, hogy különféle háztartási kisgépekkel és egyéb cikkekkel könnyítsék a dolgozó asszonyok második műszakját, s a kereskedelem eszközeivel enyhítsék az asszonyok főzési, bevásárlási gondjait. Az üzemi és a kereskedelmi vendéglátás 1965-ben naponta átlagosan másfélmillió embert étkeztet. A konzervek és egyéb tartósított áruk forgalmát kétszeresére emelik, s az egyre népszerűbb félkész és konyhára kész ételekből a jelenlegi mennyiség ötszörösét hozzák forgalomba. Számos új háztartási vegyicikk is forgalomba kerül, köztük több új fajta szintetikus mosópor, a parkettát több évig megóvó padlólakk, stb. Jelentősen fejlesztik a falvak kereskedelmi hálózatát Is. Az ötéves terv idején mintegy 800 új szövetkezeti boltot nyitnak, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 170 új étterein és kisvendéglő, továbbá 200 cukrászda megnyitását tervezi. Az országos hálózatfejlesztési programról szólva Tausz János beszámolt arról, hogy az állami és a szövetkezeti keresekedelem 2700 kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletet létesít. Néhány helyen — elsősorban ott, ahol most épülnek vagy fejlődnek az új lakótelepek — a több kisebb, különböző üzlet helyett nagyméretű, nagyobb forgalom lebonyolítására, bő választék tartására alkalmas önkiszolgáló áruház jellegű bevásárlási központokat létesítünk. Az úgynevezett ellátási körzetek kialakításával arra törekszünk, hogy a fogyasztók minden fontosabb iparcikket megvehessenek — anélkül, hogy túl nagy távolságra kelljen utazniok. Befejezésül hangsúlyozta a miniszter: kereskedelmünk fejlesztésekor messzemenően érvényesítjük a takarékosság elvét, s határozottan fellépünk minden túlzó, beruházási eszközeinket tékozló, pazarló megoldással szemben. Arra törekszünk, hogy egyre növekvő forgalmunkat csökkentő költségszint mellett bonyolítsuk le — de ez semmiképpen sem menjen a kiszolgálás rovására. elvégzésére. A szarvasi és a gyomai járás felhívására indított versenyben előkelő he-] lyet szeretnének maguknak biztosítani. A 200 hold cukorrépából 124 hold termését már felszedték és beszállították a cukorgyárba. Bár a termés mennyisége a vártnál alacsonyabb, — nem éri el „a prémium szintet” — a tagok mégis példamutató szorgalommal dolgoznak. A cukorrépával egyidőben a kukorica táblákon is megindult a nagy, őszi betakarítás. Eddig mint- ' egy 200 hold kukorica termése került biztos fedél alá. S ami a termelőszövetkezet 1 gyors betakarítását kellett megoldaniuk. A tagok szorgalmas munkáján kívül kihasználták a gépekben rejlő lehetőségeket is. A felszikkadt rizstáblákon három kombájnt állítottak munkába. Bár a gépi munka sok kívánnivalót hagyott maga után, segítségükkel hetvenöt hold rizst arattak le és csépeltek el. A termésátlagot az idén 14 mázsára becsülik. A rizsföldekről most minden erőt átcsoportosítottak a kukoricatáblákra, hogy még az esős idő beállta lőtt górékba kerüljön az értékes szemestakarmány. Szépiil a városkép Karcagon Beszélgetés a tanácstitkárral Kilenc és fél milliárd formt jut a szénbányászat fejlesztésére Blaha Béla Borsod megye képviselője hangsúlyozta, — hogy a szénbányászat 1965-re előirányzott termelésnövekedését csaknem teljes egészében a jelenleg meglévő és most épülő bányákból kell biztosítani. — Ügy kell megszerveznünk a beruházásokat, a bányászat fejlesztését — folytatta —, hogy a befektetett milliók a legfontosabb feladatok megoldását segítsék elő. A második ötéves tervben kilenc és félmilliárd forintot költünk a szénbányászat fejlesztésére. Blaha Béla a törvényjavaslatot elfogadta és az ország- gyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Majd Sárosi György Bács(Folytatás a 2. oldalon.) — Eddig másfélmilliót költöttünk el — jegyzi meg Dobos elvtárs a beszélgetés elején. És sorolja, hogy mi készült el az idén: — Az insze- mináló állomás, a sportpálya, az úttörő kultúrház ... Befejeztük az egész évre tervezett járdaépítést is. Mi a leg jelentősebb? — Elgondolkodik. — Decemberben átadjuk az Arany János utca és Petőfi út sarkán az új, emeletes iskolát, amelyben 8 tanterem mellett tornaterem, pedagógus-lakás, napköziotthonos konyha is helyet kap. Lehet, kissé hihetetlen, de november 7-én végre átadásra kerül a főtéren a nagy áruház is — mondja. Évek őta keserű szájízzel emlegetik Karcagon ezt a szerencsétlen építkezést. Most végre átadják. — De kérdés: iesz-e ott árusítás? Mert a fűtőberendezés problémája még most sem oldódott meg a szerencsétlenül tervezett, milliókat felemésztő épületben. — Megírhatják nyugodtan, mert ez érdekli az embereket, hogy elkészült a Kisföl- dek és a Kertváros rendezési terve, folyamatban van az új telkek kialakítása. Lehet építkezni ... Mi érdekli még? A vásártéri fürdőtelepen ezer személyes öltözőt építettünk, most készül a gyermekmedence vasmunkája. Jövőre parkosítjuk ezt a területet is és befejeződik a főtér parkosítása. Azt már megírták ugy-e. hogy a KTSZ-szel kötöttünk erre szerződést? A fiatalok vállalták, hogy felszedik a téren a kövezetét, új helyére szállítják. Ez meg is történt. Még az ősz folyamán termőföldet telepítenek a homok helyére és tavasszal virágoskertté varázsolják. És elmesélte, hogy az utcákat hogyan csinosítják. — A Kálvin utcán végig, a Dózsa György utcán a KISZ székházig, a Vöröshadsereg úton a Vasút utcáig, a Madaras: út egy szakaszán, a Püspökladányi úton higanygőz lámpákat szerelünk fel rövidesen. — S mik a későbbi tervek? — A jövő évi terv főbb létesítménye egy kollégium lesz, a tanyasi felsőtagozatos tanulók elhelyezési gondjait szeretnénk ezzel megoldani. A kisföldek iskolája mellett építjük meg. Űj nagymedencét kap a strand, s a szokásos járda, út és vízvezeték bővítést folytatjuk. 1962-ben a postával szemben 48 lakásos ház épül, ez is emelni fogja a városkép látványosságát. — Segít a lakosság a tervek megvalósításában? — Hogyne. Nagyon sokat. Több mint 390 ezer forintra tehető az idei társadalmi munka értéke, vagyis egy- egy ember 15 forintnyi munkával járult a városfejlesztéshez. Eddig ... De ez év végéig még eléri a húszat... arányosan javuló ellátást nyújtsunk, s megteremtsük a kereslet és kínálat legkedvezőbb összhangját. Pártunk VII. Kongresszusa irányelveinek megfelelően a lakosság — növekvő jövedelméből — elegendő mennyiségű, jóminőségű és állandóan bővülő választékú árukat vásárolhat a következő öt esztendőben. Teljesen kielégítjük a keresletet számos olyan cikkből, amelyből korábban átmeneti hiányok voltak, s javítjuk az ellátást azokból az árukból is, amelyekből a vásárlóerő növekedésének hatására az utóbbi években fokozódott a kereslet. — Az élelmiszer-ellátásról szólva a miniszter hangoz- :atta, hogy a tervjavaslat jsszeáliításakor abból az »Ívből indultak ki: elsősorban az értékesebb tápanyagokat tartalmazó cikkekből és az iparilag feldolgozott élelmiszerekből álljon az •ddiginél nagyobb választék i közönség rendelkezésére. A vitában Tausz Janos képviselő, belkereskedelmi miniszter is felszólalt, s ismertette a tervjavaslat jelentősebb kereskedelmi előirányzatait. Mint mondotta, a második ötéves tervidőszak végén 1965-ben a belkereskedelmi forgalom egészében 23 százalékkal nagyobb lesz, mint 1960-ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egy százalékos emelkedése 440 millió forintot tett ki, addig tervidőszakában már csaknem 700 milliót A kiskereskedelmi forgalom növekedéséről szólva megemlítette, a következő évekre 4,2 százalékos forgalomemelkedést irányoztunk elő, azaz 1965-ben egy négytagú család átlagosan 5500 forinttal többet költ maid áruvásárlásokra, mint 1960-ban. — A tervjavaslat azt a feladatot állítja elénk, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből színvonalas, az emelkedő életszínvonallal'
