Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-11 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK M3** m ^A/eftlaé% MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 240. szám. Ara: 50 fillér 1961. október 11 szerda. Ma: Fehér ördögök — fekete szentek ☆ Ötperces interjú ☆ Mindenféle Tanácskozik az országgyűlés A tervjavaslat vitái a Az országgyűlés kedden folytatta a második ötéves népgazdaságfejlesztési tervről szóló törvényjavaslat tár­gyalását. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Je­nő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Ko­mócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, llku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Lo­soncéi Pál, Nagy Józsefné, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Re­zső, Pap János, Tausz János, Trautmann Dezső minisz­terek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést néhány perccel 10 óra után Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A vitá­ban elsőnek Csergő János, kohó- és gépipari miniszter szólalt fel. Csergő János felszólalása Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a belkereskedelem és a külkereskedelem egyaránt komoly igényeket támaszt a kohó- és gépipar munkájá­val szemben. A kohó- és gép­ipar dolgozói, vezetői min­dent megtesznek, hogy a tör­vényjavaslatban előírt köte­lezettségeket sikeresen telje­sítsék. Ezután a hároméves terv feladatainak teljesítéséről számolt be az országgyűlés­nek. A kohászai és a gép­ipar is jelentősen fejlődött a hároméves terv idején. A kohó- és gépipar 14 milliárd forinttal teljesítette túl ter­melési előirányzatát. A ter­vezettnél hatmilliárd forint­tal több árualapot adott ex­portra, a belkereskedelem részére pedig 1,1 milliárd forinttal nagyobb árualapot biztosított. A munka terme­lékenysége közel 25 százalék­kal nőtt. Az átlagos évi nö­vekedés 7,7 százalék, ami nem kielégítő, ha a fejlet­tebb szocialista országok eredményeihez viszonyítjuk. A hároméves terv idején je­lentősen csökkent a terme­lési költség. 1950 és 1960 között, tehát 10 év alatt, a magyar gép­ipar fejlődése arányosan ma­gasabb, mint a fejlett kapi­talista országok gépiparáé és gyorsabb, mint egész iparunk fejlődési üteme: három év alatt a gépipar termelése 17,4 százalékkal nőtt éven­ként, ami kielégítő ered­ménynek tekinthető Ha a gépipar szerkezeti átalakulását vizsgáljuk, ak­kor megállapíthatjuk, hogy a gépipar 62 százalékos fejlő­déséhez képest az erősára­mú berendezéseknél 99,2 szá­zalékos, a híradástechnikai iparnál 82,6 százalékos, a műszeriparnál 69,5 százalé­kos a fejlődés. A golyóscsap- ágy-gyártás 3,5-szeresére nö­vekedett. A hároméves terv eredmé­nyeit csak azért soroltam fel röviden, hogy -egyértelműen lássa mindenki: a kohó- és gépiparra háruló további fel­adatok teljesítésének meg­vannak a reális alapjai — mondotta, majd a második ötéves terv előirányzatát is­mertette. A kohó- és gépipar teljes termelési értéke 1960- hoz viszonyítva 60 százalék­kal növekszik, ezen belül a kohászat 45 százalékkal, a gépgyártás 6S százalékkal. A kohászat évente 7,7 száza­lékkal, a gépgyártás mintegy 11 százalékkal növeli átlagos termelésének színvonalát. A miniszter ezután hang­súlyozta, hogy a gépgyártás termelése a második ötéves terv idején 68 százalékos fejlődést ért el. Határozott, egyértelmű intézkedéseket keil tenni annak érdekében — mert ez szorosan össze­függ a gépipar termelésének gazdaságosságával hogy a KGST-országokkal kötött gyártásszakosítási megálla­podásokat maradéktalanul be­tartsuk. A magyar gépipar­nak és a kohászatnak nem érdemes olyan cikkeket gyár­tani, amelyek előállítása nem gazdaságos. A kohászoknak, a gépgyártóknak messzeme­nően figyelembe kell ven­niük az ország nyersanyag­lehetőségeit. A magyar gép­ipar szerkezeti átalakítását lényegesen nagyobb ütemű fejlődésnek kell jellemeznie, mint például a híradástech­nika-, a műszer- vagy a szerszámgépgyártó iparága­két. Az elmúlt három évben gyártmányaink korszerűsége jelentősen előrehaladt. Ten­nivaló mégis elég sok van. Az a célunk és feladatunk, hogy a második ötéves terv végén az elavult gépipari gyártmányok múzeumba ke­rüljenek. A gyártmányok korszerűsítéséért fölyó mun­kát a legfontosabb, a kiemelt iparágakra kell összpontosí­tani. A miniszter felszólalását a következő szavakkal fejezte be: F.z a terv számunkra olyan előirányzatokat tartalmaz, amelyek teljesítése, illetve túlteljesítése minden jelen­tős mutató szempontjából reális és készek vagyunk az éves tervek kidolgozásánál — figyelemmel nyersanyaghely- zetünkre, annak import kiha­tásaira és alkatrész ellátá­sunkra — olyan előirányza­tokat készíteni, amelyek fi­gyelembe veszik maximális lehetőségeinket és további feltételeket biztosítanák, hogy ezt a tervet mind a gépipar­ra, mind a kohászatra vonat­kozóan valamennyi dolgozó és vezető részéről minimális tervnek tekintsük. A második ötéves tervja­vaslattal egyetért, elfogadja és elfogadásra ajánlja. Ezután Berki Mihályné és Kozma József képviselők szó­laltak feL A tervjavas’at jelentősebb előirányzatairól Sok munkája van a jászberényi rádióműszerészeknek, — Barna Mihályné Munkácsi televíziót javít, Nagy Klára, harmadéves tanuló a Mambó nevű magnetofon hibáját keresi. (IIIIIIIIIIHIIMHIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIillllllllllllllllMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIimillllllllimilH Kedden befejezlek a rizs betakarítását a kisújszállási Búzakalász Tsz-ben így október derekán méh­kashoz hasonlít a kisújszállá­si Búzakalász Termelőszövet­történetében még ritkán for­dult elő, október 10-re befe­jezték a rizs aratását és csép- Icezet határa. A szövetkezet- lését. Pedig ez nem volt egy­ben minden erőt mozgósítót- szerű; 430 kát. hold rizsvetés tak az őszi betakarítás gyors Javul az iparcikk el látás — fejlődik a falvak kersskedelmi hálóata Az öntözés fej'esztésére költött milliók gyorsan megtérülnek Ezután Papp Ferenc, Bács Kiskun megye képviselője szólalt fel. Hangsúlyozta: a második ötéves terv mező- gazdasági előirányzatának teljesítésében az egyik leg­fontosabb tényező az ország egyes vidékein évről-évre visszatérő aszálykár elhárí­tása. a vízhiány leküzdése, s ezzel egyidejűleg a mezőgaz­dasági termelés biztonságá­nak növelése. Helyeselte a tervjavaslatnak azt a pontját, amely kimondja az öntözéses gazdálkodás nagyarányú fej­lesztését, s rámutatott, hogy az öntözés fejlesztésére köl­tött milliók a leggyorsabban megtérülő mezőgazdasági be­ruházások közé tartoznak. A belkereskedelmi minisz­ter ezután az iparcikkellátás alakulását ismertette. A má­sodik ötéves terv időszaká­ban csaknem egymillió lakás berendezéséhez elegendő bú­tort hoznak forgalomba, s azzal számolnak, hogy ha­zánk minden ötödik családja televíziót, minden harmadik családja rádiót vásárol majd. Az előirányzatok szerint négyszer annyi személygép­kocsit hoznak forgalomba, mint az elmúlt időszakban. Nagy gondot fordítanak arra, hogy különféle háztartási kis­gépekkel és egyéb cikkekkel könnyítsék a dolgozó asszo­nyok második műszakját, s a kereskedelem eszközeivel enyhítsék az asszonyok főzé­si, bevásárlási gondjait. Az üzemi és a kereskedelmi ven­déglátás 1965-ben naponta átlagosan másfélmillió em­bert étkeztet. A konzervek és egyéb tartósított áruk forgal­mát kétszeresére emelik, s az egyre népszerűbb félkész és konyhára kész ételekből a je­lenlegi mennyiség ötszörösét hozzák forgalomba. Számos új háztartási vegyicikk is for­galomba kerül, köztük több új fajta szintetikus mosópor, a parkettát több évig megóvó padlólakk, stb. Jelentősen fejlesztik a fal­vak kereskedelmi hálózatát Is. Az ötéves terv idején mintegy 800 új szövetkezeti boltot nyitnak, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig 170 új étterein és kisvendéglő, to­vábbá 200 cukrászda megnyi­tását tervezi. Az országos hálózatfejlesz­tési programról szólva Tausz János beszámolt arról, hogy az állami és a szövetkezeti keresekedelem 2700 kiskeres­kedelmi és vendéglátóipari üzletet létesít. Néhány helyen — elsősor­ban ott, ahol most épülnek vagy fejlődnek az új lakóte­lepek — a több kisebb, kü­lönböző üzlet helyett nagy­méretű, nagyobb forgalom lebonyolítására, bő választék tartására alkalmas önkiszol­gáló áruház jellegű bevásár­lási központokat létesítünk. Az úgynevezett ellátási kör­zetek kialakításával arra tö­rekszünk, hogy a fogyasztók minden fontosabb iparcikket megvehessenek — anélkül, hogy túl nagy távolságra kelljen utazniok. Befejezésül hangsúlyozta a miniszter: kereskedelmünk fejlesztésekor messzemenően érvényesítjük a takarékosság elvét, s határozottan fellé­pünk minden túlzó, beruhá­zási eszközeinket tékozló, pa­zarló megoldással szemben. Arra törekszünk, hogy egyre növekvő forgalmunkat csök­kentő költségszint mellett bo­nyolítsuk le — de ez semmi­képpen sem menjen a kiszol­gálás rovására. elvégzésére. A szarvasi és a gyomai járás felhívására in­dított versenyben előkelő he-] lyet szeretnének maguknak biztosítani. A 200 hold cukor­répából 124 hold termését már felszedték és beszállítot­ták a cukorgyárba. Bár a ter­més mennyisége a vártnál alacsonyabb, — nem éri el „a prémium szintet” — a tagok mégis példamutató szorga­lommal dolgoznak. A cukor­répával egyidőben a kukorica táblákon is megindult a nagy, őszi betakarítás. Eddig mint- ' egy 200 hold kukorica termé­se került biztos fedél alá. S ami a termelőszövetkezet 1 gyors betakarítását kellett megoldaniuk. A tagok szor­galmas munkáján kívül ki­használták a gépekben rejlő lehetőségeket is. A felszik­kadt rizstáblákon három kombájnt állítottak munká­ba. Bár a gépi munka sok kí­vánnivalót hagyott maga után, segítségükkel hetvenöt hold rizst arattak le és csé­peltek el. A termésátlagot az idén 14 mázsára becsülik. A rizsföldekről most minden erőt átcsoportosítottak a ku­koricatáblákra, hogy még az esős idő beállta lőtt górékba kerüljön az értékes szemes­takarmány. Szépiil a városkép Karcagon Beszélgetés a tanácstitkárral Kilenc és fél milliárd formt jut a szénbányászat fejlesztésére Blaha Béla Borsod megye képviselője hangsúlyozta, — hogy a szénbányászat 1965-re előirányzott termelésnöveke­dését csaknem teljes egészé­ben a jelenleg meglévő és most épülő bányákból kell biztosítani. — Ügy kell megszervez­nünk a beruházásokat, a bá­nyászat fejlesztését — foly­tatta —, hogy a befektetett milliók a legfontosabb felada­tok megoldását segítsék elő. A második ötéves tervben kilenc és félmilliárd forintot költünk a szénbányászat fej­lesztésére. Blaha Béla a törvényjavas­latot elfogadta és az ország- gyűlésnek elfogadásra aján­lotta. Majd Sárosi György Bács­(Folytatás a 2. oldalon.) — Eddig másfélmilliót köl­töttünk el — jegyzi meg Do­bos elvtárs a beszélgetés ele­jén. És sorolja, hogy mi ké­szült el az idén: — Az insze- mináló állomás, a sportpálya, az úttörő kultúrház ... Befe­jeztük az egész évre terve­zett járdaépítést is. Mi a leg jelentősebb? — Elgondolko­dik. — Decemberben átadjuk az Arany János utca és Pe­tőfi út sarkán az új, emeletes iskolát, amelyben 8 tanterem mellett tornaterem, pedagó­gus-lakás, napköziotthonos konyha is helyet kap. Lehet, kissé hihetetlen, de november 7-én végre átadásra kerül a főtéren a nagy áruház is — mondja. Évek őta keserű szájízzel emlegetik Karcagon ezt a sze­rencsétlen építkezést. Most végre átadják. — De kérdés: iesz-e ott árusítás? Mert a fűtőberendezés problémája még most sem oldódott meg a szerencsétlenül tervezett, mil­liókat felemésztő épületben. — Megírhatják nyugodtan, mert ez érdekli az embere­ket, hogy elkészült a Kisföl- dek és a Kertváros rendezési terve, folyamatban van az új telkek kialakítása. Lehet épít­kezni ... Mi érdekli még? A vásártéri fürdőtelepen ezer személyes öltözőt építettünk, most készül a gyermekme­dence vasmunkája. Jövőre parkosítjuk ezt a területet is és befejeződik a főtér parko­sítása. Azt már megírták ugy-e. hogy a KTSZ-szel kö­töttünk erre szerződést? A fiatalok vállalták, hogy fel­szedik a téren a kövezetét, új helyére szállítják. Ez meg is történt. Még az ősz folya­mán termőföldet telepítenek a homok helyére és tavasszal virágoskertté varázsolják. És elmesélte, hogy az utcá­kat hogyan csinosítják. — A Kálvin utcán végig, a Dózsa György utcán a KISZ székházig, a Vöröshadsereg úton a Vasút utcáig, a Mada­ras: út egy szakaszán, a Püs­pökladányi úton higanygőz lámpákat szerelünk fel rö­videsen. — S mik a későbbi tervek? — A jövő évi terv főbb lé­tesítménye egy kollégium lesz, a tanyasi felsőtagozatos tanulók elhelyezési gondjait szeretnénk ezzel megoldani. A kisföldek iskolája mellett építjük meg. Űj nagymeden­cét kap a strand, s a szoká­sos járda, út és vízvezeték bővítést folytatjuk. 1962-ben a postával szemben 48 laká­sos ház épül, ez is emelni fog­ja a városkép látványosságát. — Segít a lakosság a ter­vek megvalósításában? — Hogyne. Nagyon sokat. Több mint 390 ezer forintra tehető az idei társadalmi munka értéke, vagyis egy- egy ember 15 forintnyi mun­kával járult a városfejlesz­téshez. Eddig ... De ez év vé­géig még eléri a húszat... arányosan javuló ellátást nyújtsunk, s megteremtsük a kereslet és kínálat legked­vezőbb összhangját. Pártunk VII. Kongresszusa irányel­veinek megfelelően a lakos­ság — növekvő jövedelmé­ből — elegendő mennyiségű, jóminőségű és állandóan bővülő választékú árukat vásárolhat a következő öt esztendőben. Teljesen ki­elégítjük a keresletet számos olyan cikkből, amelyből ko­rábban átmeneti hiányok voltak, s javítjuk az ellátást azokból az árukból is, amelyekből a vásárlóerő nö­vekedésének hatására az utóbbi években fokozódott a kereslet. — Az élelmiszer-ellátásról szólva a miniszter hangoz- :atta, hogy a tervjavaslat jsszeáliításakor abból az »Ívből indultak ki: elsősor­ban az értékesebb tápanya­gokat tartalmazó cikkekből és az iparilag feldolgozott élelmiszerekből álljon az •ddiginél nagyobb választék i közönség rendelkezésére. A vitában Tausz Janos képviselő, belkereskedelmi miniszter is felszólalt, s is­mertette a tervjavaslat je­lentősebb kereskedelmi elő­irányzatait. Mint mondotta, a második ötéves tervidő­szak végén 1965-ben a bel­kereskedelmi forgalom egé­szében 23 százalékkal na­gyobb lesz, mint 1960-ban. Ez azt jelenti, hogy míg az előző öt évben a forgalom egy százalékos emelkedése 440 millió forintot tett ki, addig tervidőszakában már csaknem 700 milliót A kis­kereskedelmi forgalom nö­vekedéséről szólva megem­lítette, a következő évekre 4,2 százalékos forgalomemel­kedést irányoztunk elő, az­az 1965-ben egy négytagú család átlagosan 5500 forint­tal többet költ maid áruvá­sárlásokra, mint 1960-ban. — A tervjavaslat azt a feladatot állítja elénk, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből színvonalas, az emelkedő életszínvonallal'

Next

/
Oldalképek
Tartalom