Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-10 / 239. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 10. HÍREK feiimmiiiuiüimiiiiuiiiiiiinniiiiiimTuiiiHiniiimuiMiMi ~7 A Nap kél: 5.56 "Jjj”®*1 h-kor, nyugszik: 10 17.06 h-kor. A „ .. Hold kél: 6.16 pvlrfü... h-kor, nyugszik: CedeDn 17.48 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás kedd es- lig: változó mennyiségű fel­hőzet, néhány helyen kevés zsővel. Mérsékelt, helyenként még élénk északi, északkeleti szél. Várható legalacsonyabb jszakai hőmérséklet 7—12, egmagasab nappali hőmér- éklet holnap 17—21 fok kö- ött. — TANÁCSTAGI beszá­molóját Bőhm Gyula I. kerü- eti megyei tanácstag október 11-én délután 5 órai kezdet­tel Szolnokon, az Áchim \ndrás úti iskolában tartja. — TÖBB ÉVES huza-vona után Karcagon novemberben ayílik meg az ország legmo­dernebb fmsz áruháza. A majdnem 6 millió forintos beruházással épült áruházban női-, férfi- és gyermekruhá­kat, valamint cipőket és kö­töttholmikat vásárolhat a vá­ros lakossága. — JÁSZBERÉNYBEN nem­rég tartották a Belkereske­delmi Akadémia első előadá­sát a Petőfi Kultúrotthon- ban. Az akadémiára kilenc- venhárman jelentkeztek. — (Tudósítónktól.) — A TERMELŐSZÖVET­KEZETEK kulturális életé­nek kialakításáról rendez an- kétot október 11-én fél 10 órai kezdettel a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa Szol­nokon, a Ságvári us 14—16 szám alatt. Az ankéton kul­túrotthon Igazgatók és üzemi kultúrfelelősök vesznek részt. Vita vezető: Lázár Mihályné. — MEZÖTÜRON négy hó­napig tartó szabás-varrás tanfolyam indul október 16-án. A városi művelődési házban rendezendő tanfo­lyam vezetője: Kerekes Mar­git, aki hetenként kétszer, hétfőn és szerdán este 7 órá­tól 9 óráig foglalkozik a résztvevőkkel. — SÚLYOS BALESET ér­te Szabadot László tzajoli tanulót a közelmúltban. A fiúcskának mindkét lábát levágta a vonat. Szülei az Állami Biztosítótól 20 000 forintot kaptak. — A NAGY SIKERT ara­tott „Alba Regia” című ma­gyar filmet Lengyelország is megvásárolta. A szezonnyitó film lengyel feliratozásán most dolgoznak. — SZIGLIGETI SZÍNHÁZ mai műsor: este 7 órakor Koldus- diák, TiszaXöldváron: Görbeháti perpatvar. Elsikkasztotta társai pénzét öt hónap börtön A napokban tárgyalta a szolnoki járásbíróság bünte­tőtanácsa Landsberger Adolf szolnoki lakos bűnügyét. — Landsberger az Állami Épí­tőipari Vállalat festőbrigád­jának vezetője volt. Amikor ez év elején Jász­berénybe helyezték a brigá­dot, két esetben fizettek ki Landsbergernek a festők ré­szére hatszáz—hatszáz forin­tot, szállítási és egyéb költsé­gek fedezésére. A brigádve­zető italozásra fordította a pénzt; a sajátjával együtt azt is elköltötte. Márciusban munkabér el­számolás fejében ismét na­gyobb összeghez jutott. Több mint háromezer forintot vett fel azzal, hogy szétosztja az emberei között. Betért a Fenyő étterembe s ott ivott. Elköltötte a saját pénzét, berúgott, s a brigád tagok fizetését vagy elvesz­tette, vagy ellopták tőle, vagy pedig azt is elköltötte A bíróság a társadalmi tu lajdon sérelmére elkövetett sikkasztás hünte+te miatt öt­havi börtönre ítélte. Lakásválság és... baromfipalotc Angliában is, mint ismere­tes, elég súlyos a lakásvál­ság. Még mindig vannak ro­mok a második világháború­ból. De vannak emberek, akik­nek egészen más jellegűek a nehézségeik. Az angol arisz­tokrácia nem tudja, mit te­gyen a hatalmas várakkal és vidéki palotákkal. A lakásra szoruló embereknek ugyanis az ilyen épületek nagyon meghaladják a rendelkezé­sükre álló anyagi lehetősé­geket... Chalmer Wood, egy fény­űző skóciai vár tulajdonosa rájött a megoldásra. Tyú­kokat telepített a palotába. Most a 15 fényes teremben, ahol egykor királyok lako- máztak, tojóstyúkok kotkodá- csolnak és kakasok kukoré­kolnak. Ha a tulajdonos ezeket a termeket közönséges lakószo­bákká alakította volna át, sok rászoruló környékbeli munkás juthatott volna la­káshoz. Atom a béke szolgálatában A szovjetunió ma három­szor annyi izotópot ad el a világpiacon, mint három év­vel ezelőtt. A szovjet izotópok állandó vásárlói között nemcsak a szocialista országok szere­pelnek, hanem ott találjuk Japánt, Ausztriát, sőt még az Egyesült Államokat is. Szemléltető Időjárásjelentés Az őszi idő beálltával egy­re kevesebb hímnemű néző­je lesz a newyorki televízió időjárásjelentést közlő adá­sának. A televíziós társaság ugyanis az időjárásjelentések­hez mindig egy csinos fia­tal lányt „mellékel”, akinek öltözéke a hőmérséklet in­gadozása szerint változik. A nyári melegben az ifjú hölgy csak egy bikini fürdőruhát viselt, most azonban, mivel az idő hűvösebbre fordult, a férfi nézők legnagyobb bá­natára több és több ruhát ölt magára. (A HPress”-ból) SZOLNOK megye Wéiutuy Elektromos halászat A Szovjetunióban egyre több szovhoz és kolhoz fog­lalkozik haltenyésztéssel. A folyókban, víztárolókban, csatornákban és mesterséges tengerekben a legkülönfé­lébb halfajtákat szaporítják. A tervszerű halászat érde­kében a halgazdaságokkal foglalkozó leningrádi kutató intézet munkatársai eredeti berendezést készítettek. En­nek segítségével a halászok csupán a meghatározott mér­téket elérő halakat fogják ki, az apró halakat pedig visszajuttatják a víztárolók­ba. Az úgynevezett láthatatlan hálók rugalmas fém huzal­ból állnak, amelyhez elektró­dokat erősítenek. Az elek­tródokat vezeték kapcsolja össze a parton vagy a csó­nakban elhelyezett áramfor­rással. A halászok az elek­tródokkal ellátott huzalt a vízbe eresztik, majd bekap­csolják az áramforrást, amelyből egyenáram jut az elektródokhoz. A láthatatlan hálótól több tíz méternyire tartózkodó halak az áram Véradó katonák Október 3-án háromszáz- hatvannégy katona adott egy­másnak randevút a jászberé­nyi kórházban. —• Véradásra gyűltek össze, hogy segítse­nek az arra rászoruló beteg embertársaiknak. A Megyei Véradó Állomásra érkezett jelentés szerint összesen 110 liter vért adtak. Dicséret és köszönet illeti a jászberényi katonákat. HUlltHUIUinilllMUIimimitUMIUIMHIIHHMI — MINDENBŐL túlteljesí­tették szerződési tervüket a tiszaigarlak. Csirkéből 900 kiló helyett 1256 kilót, tojás­ból 130 000 darab helyett 242 000 darabot, libából 300 helyett 338-at, kacsából 100 helyett 117-et, pulykából 30 helyett 67-et, nyálból 50 he­lyett 164-et szállítottak az fmsz-nek. bekapcsolása után megvál­toztatják haladásuk irányát és az elektródok felé sietnek. Az elektródok úgy vonzzák őket, mint a mágnes a vas­reszeléket. Miután a halak nagy csa­pata az elektródok köré se­reglett, a halászok a víz szí­nére húzzák az elektródokat, s merítőhálóval óvatosan ki­emelik a nagy halakat. Ez­után az áramforrást kikap­csolják, s a kis halak egy szempillantás alatt szétszé­lednek. Monstre aranylakodalom Clevclandban a varosháza nagytermében a napokban való­ban különös ünnepség zajlott le. 1091 házaspár, mindannyian cle­velandi lakosok, együttesen ün­nepelték meg aranylakodalmu­kat. A nagyszabású ünnepséget a ..Cleveland Press” nevű helyi lap rendezte, abból az elgondo­lásból, hogy a rengeteg válás el­lenére, amelyek napról-napra megtöltik az újság botránykró­nikáját, talán mégis csak akad a városban tartós házasság is. — Alaposabb kutatások nyomán megállapítottak, hogy ebben az esztendőben pontosan 1091 há­zaspár ünnepli házasságának 50. évfordulóját. A párokat ünnepi vacsorán látták vendégül és per­sze az érdekesség fokozására azt sem mulasztották el kiszámítani hogy a házaspárok összesen 54 ezer 550 évet, vagyis 19 910 750 napot töltöttek el egymás mel­let „jóban—rosszban”. (A „Schweizer Illustrierte*,-ből). Somerset Maugham eladja festményeit Az utóbbi idők gyakori képlopásai miatt Somerset Maugham, a kitűnő angol író elhatározta, hogy eladja va­gyont érő képgyűjteményét. Maghamnak rivierai villájá­ban 45 festménye van a leg­kiválóbb impresszionista és modern festőktől. A képek értékét vagy 72 millió fo­rintnak megfelelő összegrt becsülik. Maugham már végrendele­tében úgy intézkedett, hogy halála után a képek árából létesítsenek alapítványt rá­szoruló írók számára. Tervéi most, a képlopások hatására még életében meg akarja valósítani. Aki azért lesz kiváló, mert sok rá a panasz Egy boltvezető története — Igazgató elvtárs, azért jöttem, helyezzenek engem át másik boltba, nem vagyok hajlandó tovább ott dolgoz­ni... — hadarta, s közben még lélegzetet sem vett Az igazgató érdeklődéssel nézett rá. — Mi a panasza? — Kérem! Reggel még nincs is nyitási idő, sokszor öt perc is híja, mi még ép­pen átöltözünk, ő meg már nyitja az ajtót és beengedi a vásárlókat™ — Kiről beszél? — Hát az üzletvezetőről. És még siettet is bennünket, nehogy várakoztassuk szegé­nyeket. — Az utolsó szó gú- nyoros hangjához furcsa fin­tort vágott — Más kifogása nincs? — ... mert kérem, olyan ez, behízelgi magát a vevők­nek. Ha valaki kerékpámyer- get vesz, képes rá, felszereli neki... Zárás után, mikor már takarítjuk a boltot, ha jönnek munkából az asszo­nyok, képes beengedni őket, mert egy kis petró kell... A múltkor meg seprűt kap­tunk. Feljegyezte, hogy a törzsvásárlókból ki keresett előzőleg seprűt és azoknak osztotta szét. Egyről véletle­nül megfeledkezett, hát el­adta neki azt, amit a bolt részére félretettünk. Mi meg söprögessünk a csutakkal... Nem, nem dolgozom vele to­vább! Nagytürelmű ember az igazgató. Nyugodtan kivárta, míg a lányból kifogy a szusz. — Befejezte? — kérdezte akkor. — És sérteget — kezdte az újra. — Hogyan? — Azt mondta: fafejű va­gyok. Kérem, helyezzenek át engem egy másik... — Majd utánanézek ennek az ügynek. — Most tessék... — Pillanatnyilag egészen más elfoglaltságom van, kar­társnőm! — szólt a félre­érthetetlen válasz. — Most menjen csak vissza szépen. A kartársnő eldohogott. Ám rövid idő múltán vissza­tért édesanyja kíséretében, aki valósággal nekiesett az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Igazgatójának, hogy micsoda reakciós ember az a boltvezető, akivel a lánya dolgozik. Harmath-Réti' XLIV. — Ez az a pillanat, Nor­vég, amikor már az akasz­tófahumornak sincs helye. A másik csoportot halálra ítélték. Mi egyelőre életben maradunk. Én megpróbálok átlógni hozzájuk. Nem va­gyok hajlandó napokra, vagy hetekre prolongálni ezt a rabszolga-életet. És még va­lami: ezek ott gyengék. Szük­ségük lesz az utolsó pilla­natban valakire, aki tartja bennük a lelket. Berhardsen arca vörösre gyúlt a dühtől, vonásai el­torzultak. Olyan erővel szo­rította meg Krebs karját, hogy az óriás gépmester fel­szisszent Osló egykori ifjú­sági ökölvívóbajnokának vas markában. Krebs hátrahő­költ a csodálkozástól. A ret­tenetes hónapok során most fordult elő elsőízben, hogy Berhardsen kizökkent nyu­galmából. — örült! Most akarsz meg- dögleni, amikor eddig kihúz­tad? Most, amikor ezek a nyomorultak már Német­országban is csomagolnak? Mit tudsz segíteni azoknak a szerencsétleneknek? Sem­mit, ezt te is tudod. A hőst akarod játszani nekem, pe­dig egyszerűen feladtad a harcot! Közéjük állni? Ha félholtra verve vissza nem rángatnak — és miért ne rángatnának? —, persze, hogy ez a legkényelmesebb. Lehet hogv így is meghalsz. Krebs iDe nincs jogod meghátrálni — Reakciós? — lepődöt meg az igazgató. (Érdekes, erről nem volt tudomása ez- idáig.) — Reakciós? — kér­dezte ismét — És miből ál­lapította ezt meg, asszo­nyom? — Panaszkodott a kislá­nyom nemegyszer, hogy örö­kösen a múltat emlegeti „Bezzeg régen, amikor 6 ta­nuló volt! Nem úgy bántál: velük, mint ma... A mai fia­talok mégsem becsülik meg, amit kapnak. És nem becsü­lik a vevőt...* * — ... a múltke* bejött eg> régi vásárlónk —■ meséli a szolnoki „Pletykafalu’’ 56-oe vegyes iparcikk-boltjának ve­zetője: Csák Dezső. — Nem volt vásárlási szándéka, de én leszedtem néhány edényt és megmutattam neki. Nem vesz most? Sebaj! Majd ves7 máskor, és hátha éppen azt amit most mutatok... Miutár elment, szóltam az Erzsinek hogy tegye vissza az edénye két a polcra. „Még mit nem!' — nyelvelt — „Maga szedte le, rakja is fel!” ... Hát ak­kor mondtam neki, hogy fa­fejű, mert hiába magyaré? neki az ember, hogy a ic kereskedő így, a jó keres­kedő úgy — nem ér annak semmit Mondtam, jöjjön bf az igazgató elvtárshoz és kérje át magát máshová, ne­kem elegem volt belőle. Nerr vagyok hajlandó vele továbl: dolgozni... — Idejött az anyjával — jegyzi meg mosolyogva a? igazgató. — Jelenetet rende­zett. — Ott is járt az anyja,., De csúnya szája van! Hogv rámtámadt... * Ennyi a történet, mely közelmúlt napokban játszó dott le itt, Szolnokon. Kiegé­szítőül annyit még el ke!1 mondanom, hogy Csók Dezső jóval e história megtörtént előtt felterjesztették „Éler járó kereskedelmi dolgoz' kitüntetésre. Most ezt vis­szavonták, s a fenti „pam szók” alapján „Kiváló” k tuntetésre javasolták. D. Erzsébetet, az 56-os be eladónőjét szakképzettség rátermettség hiánya mi: munkahelyéről mint „alk matlan”-t elbocsájtották. R. F Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista MunV párt Szolnok megyei Bízott», és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szolnok. Irodaház. I. emelő Telefon: 20—93, 23—20. 20—üt Kiadja a Szolnok megyei Népi Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok, Irodaház földszint 3 Telefon: 20—94 A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter- lesztlk. A lap előfizetési dór egy hóra 11— Ft Előfizethet» bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Szóin■ Nvomda Vállal" felelős vezető: Mészáros Sándor múlva távoznak és berob­bantják a bejáratokat. A Bemhard-akciő névadó­ja erre visszavonhatatlanul döntött Gyors terepszemlét tartott, összeráncolt homlok­kal töprengett, hogy — a sa­ját érdekében is — hogyan tüntethetné el a nyomokat. Amikor megpillantotta a tó holdfényben csillanó tükrét: fellélegzett. Csónakokba ci- peltette a ládákat, az evezők­höz már SS-ek ültek, az­tán a Toplitz-see közepén egymás után csobbant a víz. Az őrnagy már hívatta Wag­nert, hogy a H 28-as utasí­tásnak megfelelően eltüntes­se a szemtanúk maradékát is, amikor — és ez már nem volt hallucináció — tompa morajlás hallatszott távolról: igen, most már valóban a front, az ágyúk hangja. — Itt várjatok — mondta egy Hansch nevű SS-altiszt- nek, magához intette Wag­nert, leszállította a motor- kerékpárról a hírvivő SS-t, aztán Bernhard Kruger őr­nagy, a történelem legna­gyobb pénzhamisítási okció- jának közvetlen vezetője el­tűnt a csillagos éjszakában. Az ágyúdörej közeledett, Hansch egyre idegesebben járkált fel-alá, aztán legyin­tett és elindult az egyi:- tó­menti sziklaösvényen. Nyo­mában a többi SS. Amikor a foglyok már nem láthat­ták, az altiszt leszaggatta SS-jelvényeit, a tó újra csob­bant; ezúttal a belédobott géppi sztolyoktól. ... Másnap hajnalban egy apró termetű, félrecsapott sapkájú, szőke szovjet ka­tona majdnem összeroppant két elkínzott arcú, de szédü­letesen boldog, borostás óri­ás testvéri medve szorításá­ban. (Folytatjuk.) el kellett hagyniuk a láger területét. Tanúvallomások mozaik­jaiból, a Schellenberg-féle osztály irattárának anyagá­ból tudjuk, hogy a különít­mény úticélja az úgynevezett Holthegység volt az osztrák Alpokban. Itt várta a gépe­ket és embereket Hitler ked­venc fenegyereke. Otto Skor- zeny Obersturmbannführer, Mussolini kiszabadítója. O lett volna az alpesi „túlélni- akció” egyik vezetője. A kon­voj gyorsan haladt a Traun folyó völgyében, amikor az egyik gépkocsi tengelytörést kapott Kruger egy motorkerék­páros SS-szel a közeli Wer- macht-egységekhez küldte Wagner főhadnagyot, szerez­zen szerelőt, vagy pedig má­sik gépkocsit. Wagner lógó orral tért vissza: beszámoló­jából kiderült, hogy Wer- macht már túlságosan is a bomlás állapotában van ah­hoz, hogy ne ‘ használjon fel menekülésre minden jármű­vet, szerelőt pedig egyszerű­en nem talált sehol. Ekkor a különítmény az ausztriai Toplitz-tó környé­kén volt. Egymás után jöt­tek a hírek: közelednek az oroszok. A hisztérikusabb alkatú SS-ek közül már akadtak olyanok, akik a csen­des éjszakában hallani vél­ték az ágyúdörgést. A kísé­rők — ezúttal is Krugerrel az élen — kezdtek menekü­lésre gondolni. Egy közeli Wermacht-egység tábori te­lefonján Wagner még érint­kezést tudott találni az erőd­del, ahol közölték vele, hogy Skorzeny már nincs ott, „pillanatnyilag” Grudlseeben van, illetve lehet, hogy már ott sincs... Ami az erőd sze­mélyzetét illeti, egy-két óra Ahhoz, hogy ne támadjon fel többet ez az átkozott barna pestis, szükség lesz az olyan fickókra, mint te. És nem utolsósorban az olyan néme­tekre. Krebs hatalmas mellkasa hullámzott, a szemében gya­nús, nedves csillogás támadt — Valid be, te is bele­fáradtál, te sem hihetsz töb­bé abban, hogy túléljük. In­kább a kommunista beszél belőled, mint az ember. Berhardsen a gépmestei vállára tette lapátkezét. — Ha a kettőt külön tud­nám választani, nem lennék kommunista, Krebs. Velem maradsz, megértetted? A hannoveri végigsímítoti verejtékező homlokán, fárad­tan dőlt egyik ládának és — maradt. A másik, a nagyobb cso­port pedig lassan, lehajtott fejjel nekiindult az útnak, ahonnan nincs visszatérés. Még azon az éjszakán meg­kezdődött a rakodás és más­nap reggel öt pótkocsis te­herautó gördült ki gépekkel, rabokkal és SS-ekkel meg­rakva a sachsenhausenl kon­centrációs tábor kapuján. — Hitted volna, hogy va­laha kijutunk innen? —bök­te oldalba szinte vidáman Berhardsen Krebset. Pedig a foglyok nem láttak sem­mit, csak a zárt kocsi tete­jébe vágott ablakon szivár­gott némi fény, azt azonban félórai haladás után nem volt nehéz kitalálniok, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom