Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-07 / 237. szám

Optimális idő Két-három éve lehet, hogy bekerült ez a fogalom a köz­tudatba, s azóta ha egyre in­kább visszaszorul is, még mindig nagy tábora van. — Az optimális idő tudorai sze­rint október 10 és 20 között a legjobb vetni. Ezt persze senki nem vitatja, csakhát a mezőgazdaság jelenlegi gé­pesítési fokával egyszerűen fizikai képtelenség erre az időre korlátozni, s ebben az időszakban bevégezni az őszi vetést. Azt pedig tapasztalat­ból tudjuk, jobb, ha a mági­kus, optimális idő előtt kerül földbe a mag, mint utána. Szavakban ezt az igazsá­got nem is vitatják a kun­szentmártoni járás, Torök- szentmiklós és Jászberény város vezetői sem, csak ép­pen a tettek mutatnak mást. Eddig a megyében a terme- | lőszövetkezetek a közel 175 ezer hold gabonavetési terv- j bői valamicskével több mint 30 ezer holdat elvetettek. Ez nem éri el össz vetéstervünk 20 százalékát. Törökszentmik- lós és Jászberény városok­ban a 10 százalék körül tar­tanak. Nem hihető, hogy az említett három járásban, vá­rosban mindent megtettek volna a búzavetésért. Ügy látszik, a múlt évi lec­ke nem mindenütt szolgált kellő tanulsággal. Pedig de keservesen vetettek el a jászberényi Március 15 a ti­szafüredi Hámán Kató Ter­melőszövetkezetben. Mennyi megerőltetésbe került az op­timális idő utáni vetés a múlt év őszén. Es tetemes gazda­sági kárt is okozott. Igénybe vette, megrongálta a gépe­ket; a karcagi Május 1. Ter­melőszövetkezetben — hogy csak egy példát ragadjunk ki —, leromlott az igavonó állatállomány. A meteorológia előrejelzése szerint ismét hosszas esőzés­re számíthat Európa. Megfe­szített erővel kell tehát dolgoz­nunk, hogy mgelőzzük az idő­járást. A szállító járművek és a gépek gazdaságos ki­használásába van szükség. — Különösen vigyázzunk arra, hogy a nagyteljesítményű gépek, vetőgépiek állandóan dolgozzanak. Ilyenkor előfordul: a szö­vetkezet mindent a gépállo­másra, a gépállomás min­dent a szövetkezetre hárít « lemaradásért Azokban a kör­zetekben, ahol jól halad a munka, nincs szükség ilyen kölcsönös kimagyaráz'rodásra. Jó lenne, ha másutt is a bi­zonyítvány magyarázására fordított energiát a vetés és az őszi munkák szervezésére fordítanák. Hiszen az ősz! munkák szervezése a szokat­lan szárazság ellenére sem kíván semmiféle rendkívülit A megye gépi és emberi ka­pacitása szerint naponta 5 ezer holdat is el tudnánk vetni. Vagyis jó szervezéssel 3S nap alatt befejezhetnénk a búzavetést Szolnok me­gyében. Annak, hogy még­sem ilyen ütemben halad a vetés, egyedül a hanyagság és a nemtörődömség az oka. A jó gazdák nem nézhetik jó szemmel a szövetkezeti ve­zetők kényelemszeretetét, mert tudják: az ő jövedelmükről, az ország kenyeréről van szó. Szívesen megnyújtják a mun­kaidőt, jó szívvel rákapcsol­nak a munkára, hr erre szer­vezik, lelkesítik őket. Napi 30 ionná teljesítményű, papírvágó gépet szerelnek a Szolnoki Papírgyárban A Szolnoki Papírgyár a nyomdaiparnak naponta mintegy húsz tonna papírt állít elő. A közel két méter szélességű papírtekercseket a nyomdagépeknek megfelelő méretekre vagdossák fel. A gyár régi papírvágó gépe huszonnégy óra alatt csak 15—16 tonna tekercset tudott feldarabolni, így egy gép termelését sem volt képes feldolgozni. A közelmúltban a Karl- Marx-Stadt-i papirfeldolgozó gépgyártól közel egy millió forintos költséggel nagytelje­sítményű tekercsvágó gépet vásároltak. A gépet Rudolf Sherbert főszerelő irányítá­sával a gyár dolgozói most ál­lítják végleges helyére. Az új gép két papírgyártó gép na­pi termelését is fel tudja dol­gozni a kívánt méretekre. Az új gép szerelésével előre­láthatólag október végére ké­szülnek el és november ele­jén megkezdik a próbaüze­melést Mai Iskola a peremvárosban ☆ Családi körben Rádió és televízió műsor A fegyvernek! Kossuth Tsz-nek ea a fája is megadja a tíz mázsát Százhetven tonna plusz celfu'óz története B. L. Sokan azt állítják: manap­ság a munkás hétköznapok­nak nincsenek hősei. Min­denki elvégzi a feladatát, s ez becsületére válik, de olyat tenni, hogy arra az or­szág—világ felfigyeljen, ma­napság nehéz dolog. Pedig lehet. A cellgyáriak példája bizonyítja állításomat. Védő­ruhában, gázálarcban, üzem közben szerelték a porelszívó berendezést. Mikor hallot­tam nem mindennapos csele­kedetüket, egy filmjelenet ju­tott eszembe. A parancsnok kiállté a szakasz elé és közöl­te katonáival: egy olyan fel­adat megoldására vár jelent­kezőt, ahol a harcos életét veszítheti. Kérdésére vála­szolva az egész szakasz ön­ként kilépett. Hasonló dolog történt a cellgyárban is. A munkások védőruhát gázál­arcot öltöttek magukra, s fel­másztak a porelszívó kamrá­ba, s fojtó porfelhők köze­pette szerelték az elszívóbe­rendezést. Hőstettük eredmé­nye: az üzem — közel száz­hetven tonnával — túlteljesí­tette harmadik negyedévi tervét, ezzel jelentős mennyi­séget törlesztett évi adósságá­ból. Mint ismeretes, Sztálinvá- rosban épül a Dunai Szalma- cellulóz-gyár. A szolnoki üzem kapta feladatul, hogy kikisérletezze a sztálinvárosi üzemben alkalmazandó gyár­tástechnológiát. A kísérlete­zés ismét visszavetette a cell- gyáriakat Két hétig más technológiával dolgoztak és szulfidos eljárással naponta két-három tonnával kevesebb cellulózt termeltek az elő­irányzatnál. Mégis vállalták a többletmunkát, mert tud­ták, hogy ezzel is a népgaz­daságnak segítenek. Rövide­sen egy új üzem kezd — és tegyük hozzá, zavartalanul — termelni. És ebben a szol­nokiaknak is van érdemük. A cellgyáriak reményked­nek: év végéig törlesztik adósságukat is. Több mun­kással beszélgettem. A véle­mények megegyeztek: „De­cember 31-ig, ha törik, ha szakad, meglesz az ötezer tonna príma minőségű cellu­lóz. Meg kell lenni, mert igy akarjuk!’’ Az egyik műszaki vezetőt arra kértem, említsen néhány olyan dolgozót, aki nyilváno­san is dicséretet érdemel lel­kes, odaadó munkájáért. Vá­laszul csak ennyit mondott: „Nálunk műszaki- és gazda­sági vezető, szakmunkás és segédmunkás vállvetve, igaz hittel, munkás becsülettel harcol a tervfeladat valóra- váltásáért. Nincs különbség. Mindenki egyformán ellátja feladatát. Ha már dicsérni akar, hát dicsérje meg egész kollektívát.” Felkészült a falusi kereskedelem az őszi-téli csúcsforgalomra 15 százalékkal több bútort hoznak forgalomba A falusi kereskedelem, mint a SZÖVOSZ-ban az MTI munkatársát tájékoz­tatták, jól felkészült az őszi­téli csúcsforgalomra. Az el­látás kisebb-nagyobb mér­tékben, de szinte minden cikkből számottevően javul. Lisztből, cukorból, sóból az ( igények teljes kielégítéséhez az: elegendő mennyiséggel ren- I delkeznek a boltok. A falusi A. J. | lakosság által is nagy mér­Törik a tengetni Jászságban9 Kunságban Az ősz örömei között leg-, állatnak cukorrépakoroná- inkább a szóló szőlőt, mo-1 val és melasszal vegyítve si~ »lygó ataát iUatos szilva- j lótakarmányt készítsenek a lekvárt emlegetik. Hamis!, , . , . ,, romantika, mert a paraszt-j Mórica szárból, ember legnagyobb öröme az A Tolbuchin Termelőszö- őszben az alföldi sárga vetkezet gazdái már vetik is arany, a kukorica. Megyénk! a búzát a kukoricaföldbe, szorgalmas szövetkezeti gaz- amelyet a betakarítás után dái nap nap után kukoricá­val megrakott szekerekkel térnek haza a határból. Bemutató Jásztelken A jásztelki Tolbuchin Ter­melőszövetkezet, a jászberé­nyi járás bemutató szövet­kezeti gazdasága ezúttal va­lóban bemutatta, hogyan kell gyorsan betakarítani a kukoricát. Kilencszázötven hold kukoricatermésük a gó- réban van. Sőt a csutkaszá­rat is betakarították már 700 holdról. Orkán silózó kombájnok járják a kuko­ricaföldet, hogy három hó­napra legalább 250 számos­„Aranyérmes“ leánybrigád a cibakházai Vörös Csillag Tsz-ben Megyénk egyik hírneves zöldség-gyümölcstermelő gaz­dasága, a cibakházai Vörös Csillag Tsz nagyüzemi ker­tészetében mintegy harminc leányt foglalkoztat. A fiatal lányokból alakult KISZ-bri- gád az idén tovább növelte a gazdaság kertészetének Jó hírnevét. Gyakorlott kerté­szek irányításával olyan pap­rikát, paradicsomot és diny- nyét termeltek, amelyek öt aranyérmet hoztak el az er­furti nemzetközi kertészeti kiállításról. Az „aranyérmes” KISZ­brigád tagjainak szorgalmát szép teljesítményük is mu­tatja. Az év eleje óta 180— sére. 200 átlag munkaegységet dol­goztak. De vannak közöttük olyanok is, mint Gere Julian­na, akinek négyszáznál több munkaegységet jegyeztek be könyvecskéjébe. A fiatalok a termelőszövetkezet vezetői­vel együtt úgy határoztak, hogy kapcsolatot teremtenek az NDK-beli laasdorfi Eret Thälmann Termelőszövetke­zettel, amely az erfurti kiállí­táson ismerte meg a cibakhá­zai kertészek szép eredmé­nyeit. A kapcsolatot felhasz­nálják majd egymás életé­nek megismerésére, a terme­lési tapasztalatok kicserélé­kétszeri—háromszori disztil- lerezéssel készítenek mag­ággyá. A Rommel család példája Tiszafái dvár on A tiszaföldvári Lenin Ter­melőszövetkezetben százöt­ven ember fáradozik a kir korica betakarításán. A szö­vetkezet martfűi üzemegy­ségében már el is vetették a kukoricatörés gondját. En­nek ellenére még mintegy 220 hold kukoricájuk töretlen. Pedig a szövetkezeti tagok példásan résztkérnek a mun­kából. Igen sok szövetkezeti tag családtagjaival együtt töri a kukoricát. Gonda Gábor feleségével és gyermekeivel, Gere Já- nosné lányával, fiával, Rom­mel János pedig ötödmagá­val, családjával és hozzátar­tozóival, Szikora Lajos fele­ségével és gyermekével je­lent meg a tengeriföldön, hogy mielőbb szabad utat engedjenek a talajművelést végző gépeknek. Holdanként hetven mázsás termés Szajolban A szajoli Vörös Csepel Termelösz*- -nézetben nagy területen, több mint négy­száz holdon termeltek kuko­ricát Az értékes takarmány- növény betakarítása egy-két napon belül befejeződik. A szövetkezeti gazdák már most megállapították, hogy száznyolcvan hold átlagában a növény meghálálta az ön­tözést, mert a többi terüle­tekhez viszonyítva megdup­lázódott a termés. Az öntözött földekről átla­gosan hetven mázsás csöves­kukoricát törtek le, ami má­jusi morzsoltra átszámítva holdanként ötvenöt mázsás termést jelent. A szajoli gaz­dáknak a kukorica öntözése közel egy millió forinttal emeli az idei bevételt. A szárazon művelt földekről is jó, mintegy harminchat má­zsás termést takarítottak be. így a négyszáz hold átlagá­ban országosan is kiváló, csaknem ötven mázsás hol­danként! átlaggal dicseked­hetnek. tékben megkedvelt konzer- vekből is elegendő kerül az üzletbe. — A sertésvágási idényre mind a hazai, mind pedig a külföldi fűszeráruk­ból elegendő áll a vásárlók rendelkezésére. Vas és műszaki árukból általában elegendő készlettel rendelkeznek az üzletek. — Tűzhelyből és kályhából elő­reláthatóan nem lesz hiány. Füstcsőből minden igényt ki tudnak elégíteni, bár zomán­cozott csövekből átmeneti hiánnyal kell számolni. Ház­tartási kisgépekből — hús- és diódarálóból, hurkatöltő­ből stb. —, zománcedények­ből, zsíTosbödönökből telje­sen zavartalan lesz az ellá­tás. Mákórlőből viszont elő­reláthatóan kevesebb lesz. Televíziós és rádió készülék­ből, noha bizonyos választék- hiánnyal még számolni kell, sehol sem lesz hiány. Porszí­vóból, mosó- és parkettkefé­lő gépből, általában a ház­tartási elektromos gépekből az egész második félévben megfelelő lesz az ellátás. A falusi lakosság körében nagy az érdeklődés a rész­letre is árusított cikkek iránt. Eddig mindössze 72 falusi boltot jelöltek ki OTP hitelakció lebonyolítására. A második félévben már 136 földművesszövetkezeti bolt­ban vásárolhatnak OTP hi­tellevélre. Sportszer, hang­szer, játék, fotócikkek, óra, ékszer — az elmúlt év azo­nos időszakához viszonyítva 10 millió forint értékűvel több van a boltokban. Bútor­ból 15 százalékkal nagyob­bak a készletek, mint az el­múlt év második felében. Ennek ellenére kárpitozott bútorokból, valamint festett konyhabútorokból nem tud­nak minden igényt kielégí­teni. A TIT megyei elnökségének üléséről Tegnap délután ülést tar­tott a TIT megyei elnöksé­ge. Az ülésen megjelent Ár­vái István, az MSZMP me­gyebizottságának ágit. prop. osztályvezetője, dr. Tilkovsz- ky Lóránt kandidátus, a TIT országos elnökségének tudo­mányos titkára, Szigeti Lász­ló és Mészáros Ferenc, a pártbizottság munkatársai Elek Lajos, a megyei tanács népművelési csoportvezetője Színvonalas és alapos vita. során értékelte az elnökség a Jászkunság című folyóirat eddigi munkáját és értékes útmutatással szolgált a folyó­irat jövőjére nézve. Megtár­gyalták az 1961/62. évi isme­retterjesztő munka megindu­lásának eddigi eredményeit is. Szó esett itt az akadémiák­ról, a járási és városi TIT el­nökségek megalakulásáról, egységes ellenőrzési tervről ás a szakosztályok irányító munkájáról. VILÁG PROLETÁRJA) EGYESÜLJETEKI XII. évfolyam 237. szám. Ara 50 fillér 196L október 7, szombat

Next

/
Oldalképek
Tartalom