Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-07 / 237. szám

2 am.ism mmxssi,a 1961. október Grecsko marsall cikke a varsói szerződésben részvevő országok hadseregeinek küszöbön álló közös hadgyakorlatairól Moszkva (TASZSZ.) — A Krasznaja Zvezda pénteki számában Grecsko marsall a varsói szerződésben résztvevő országok hadseregeinek kü­szöbön álló közös hadgyakor­latáról ír. Rámutat, hogy e hadgyakorlatokon szárazföl­di, haditengerészeti csapatok, valamint légierők és ejtőer­nyős csapatok is részt vesz­nek. A közös gyakorlatok elősegítik a baráti hadsere­gek harci készültségének fo­kozását, e csapatok együtt­működését, hozzájárulnak a barátság és elvtársiasság szellemének emeléséhez. A cikk azután elmondja, hogy a baráti hadseregek kapcsolatára eddig is a ta­pasztalatok állandó kicseré­lése volt jellemző. Fontos je­lentőséggel birnak e tekintet­ben a különböző katonai kül­döttségek és hadihajók bará­ti látogatásai. Fejlődnek a kapcsolatok a szovjet fegy­veres erők és a népi demok­ratikus .államok hadseregei között politikai szinten is. Ez az eszmei-politikai nevelés újabb tapasztalataival gazda­gítja a szocialista hadserege­ket. Grecsko marsall végezetül hangoztatja, hogy a szocialis­ta országok fegyveres erői képesek és készek visszaverni bármilyen agressziót, amely a szocialista tábor, vagy an­nak egyik országa ellen irá­nyul. — (MTI) Forró szeretettel fogadták a magyar párt- és kormányküldöttséget a heimigsdorfi munkások Berlin (MTI). — Az első német munkás-paraszt állam kikiáltása évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepsé­geken a magyar nép képvi­seletében érkezett négytagú párt- és kormánydelegációt Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, miniszterelnökhelyettes veze­ti. A magyar nép küldöttei pénteken délelőtt ellátogattak a potsdami kerületben lévő Hennigsdorfba, amelynek üzemeiben forró szeretettel fogadták a munkások a kül­döttséget; Hennigsdorf, csu­pán öt kilométerre van Nyu- gat-Berlin északnyugati hatá­rától. Hennigsdorf huszonöt- ezer lakosú ipari központ. Gépésztechnikust keres azonnali belé­pésre, legalább 5 éves gyakorlattal a TÖRÖKSZENTMIKLÓSI BAROMFIFELDOLGOZÓ V. SZŐLŐTERMELŐK! FÖLDMŰ VESSZ ÖVETKEZETEK! FIGYELEM! Lakatos szakmunkásokat azon­nali belépéssel felvesz a Szolnok Megyei Téglagyári Egyesülés, MEZŐTŐR. A JÁSZBERÉNYI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET kádár részlege vállalja új boroshordók, kádak, valamint szüretelő edények készítését és javítását. < Boroshordók 200 litertől 800 literig azonnali szálli- f tásra kaphatók. Az ENSZ-közgyűlésről jelentjük TASZSZ-jelenlés Nasszer elnök beszédéről New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés csü­törtök lélutáni, magyar idő szerint esti ülésén folytatta az általános politikai vitát. Az ülésen elsőnek felszólaló Thanat Khoman thaiföldi külügyminiszter TASZSZ-je- lentés szerint „világbéke” kü­lönleges bizottság alakítását indítványozta az ENSZ kere­tében. Mint a külügyminisz­ter kifejtette, a bizottság­nak pótolnia kellene a Biz­tonsági Tanácsot, amely Kho­man szavai szerint munkájá­ban most „akadályokba” üt­közik. Ezután nagy beszédet mon­dott Karlo Lukanov bolgár külügyminiszter. Részletesen foglalkozott a békeszerződés megkötésének és a Nyugat- Berlinben kialakult egészség­telen helyzet rendezésének kérdésével. Lukanov az Egyesült Álla­mok ENSZ elé terjesztett le­szerelési tervéről szólva hangsúlyozta, hogy ez lénye­gében hátrálást jelent a le­szerelési tárgyalásokra vo­natkozó kompromisszumos el­vekről kiadott közös szovjet —amerikai nyilatkozathoz képest. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok említett terve a fegyverzet fölötti el­lenőrzés elavult eszméjéből nem pedig a leszerelés ellen­őrzésének eszméjéből indul ki: A bolgár külügyminiszter lelkesen támogatta beszédé­ben a szovjet küldöttségek­nek a közgyűlés jelen ülés­szaka elé terjesztett leszere­lési javaslatát. Lukanov ismét síkraszállt amellett, hogy a Balkánt és az Adria térségét atomfegy­vermentes övezetté tegyék. Ugyanakkor élesen elítélte a NATO fegyveres erőinek köz­vetlenül a bolgár határok kö­zelében nemrég kifejtett pro­vokációs akcióit. Bulgária képviselője köve­telte a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-belí jogai­nak haladéktalan helyreállí­tását. A bolgár külügyminiszter tényeket felsorolva leleplezte az imperialista hatalmaknak' gyarmataik „virágzásáról” hangoztatott képmutató nyi­latkozatait. Ezután Issza; a Siomáli Köztársaság külügyminiszte­re kijelentette, hogy az ide­gen területen működő kato­nai támaszpontok a fő for­rásai a nemzetközi feszült­ségnek. A Szomáli Köztársaság kül­ügyminisztere felhívta a kül­döttek figyelmét a Kínai Népköztársaság képviselőjé­nek távolléte miatt az Egye­sült Nemzetek Szervezetében kialakult egészségtelen hely­zetre. Az ülést magyar idő szerint 23 órakor berekesztették; • Mint nyugati hírügynök­ségek jelentik, az ENSZ-köz­gyűlés két politikai bizott­sága pénteken megkezdte munkáját, hogy megválassza alelnökeit és előadóit, vala­mint hogy megvitassa napi­rendjét. Gromiko külügyminiszter, nyugati hírügynökségek je­lentése szerint pénteken dél­után, magyar idő szerint 22 órakor a washingtoni Fehér Házban találkozik Kennedy amerikai elnökkel. Willy Brandt nyugat-ber­lini polgármester — nyugati hírügynökségek jelentése sze­rint — csütörtök este kétna­pos látogatásra New Yorkba érkezett. Pénteken délután (magyar idő szerint 21 óra­kor) Anglia, az Egyesült Ál­lamok és Franciaország ENSZ-fődelegátusaival talál­kozik és szombaton este uta­zik vissza Nyugat-Berlinbe. LeopoldviUe Adoula miniszterelnök kongói kormánya csütörtö­kön közleményt adott ki, amelyben bejelenti, szavatol­ja Csőmbe katangai elnök Dublin (MTI) Az Íror­szágban szerdán megtartott képviselőválasztások ideigle­nes eredménye szerint száz­negyvennégy mandátum kö­zül százhuszonnyolcnak a sorsa már eldőlt. Ebből a kormányon lévő Fianna Fail pártnak csak hatvanhármat sikerült megszereznie, a vele szemben álló pártoknak pe­dig együttvéve hatvanöt Kairó (MTI). Nasszer el­nök csütörtökön este a kairói rádióban elmondott beszédé­ben ismét a szíriai esemé­nyekkel foglalkozott. Nasszer rámutatott, hogy nem annyira a Szíriában le­zajló események nyugtala­nítják, mint inkább ezeknek az eseményeknek a követ­kezményei az egész arab nemzetre. „Ki kell jelente­nem — folytatta Nasszer —, nem egyezhetem bele abba, hogy Szíria és Egyiptom né­pe egy konfliktus során szembekerüljön egymással”. Az utóbbi napok eseményei — mondotta — lehetőséget nyitottak arra, hogy az im­perialista hatalmak és reak­ciós csatlósaik, a nép hala­dásának ellenségei meg­mozduljanak. Nasszer elmondotta, hogy néhány nappal ezelőtt úgy határozott, nem engedi há­borús összecsapássá fokozód­ni a jelenlegi konfliktust és megparancsolta a már elkez­dett hadműveletek megszün­tetését. „És ma kijelentem önöknek, hogy ha nem fo­gadtam el a hadműveleteket, mint az egység helyreállítá­sának eszközeit, akkor ugyan­így elutasítom a polgárhá­borút is”. Amikor felmerült Szíria és Egyiptom egyesülésének személyi biztonságát, ameny- nyiben Leopoldville-be ér­kezik, hogy tárgyalásokkal keressen megoldást Katan­ga problémájára. mandátum jutott. Még ha Lemass miniszterelnök kor­mánypártja a hátralévő ti­zenhat mandátumból szerez is egynéhányat, megfigyelők szerint arra nincs kilátása, hogy abszolút többségét biz­tosítsa. Az Ir Munkáspártnak már most két mandátummal többje van, mint az előző parlamentben volt. kérdése, Nasszer véleménye — mint mondotta — az volt, hogy ezt az egyesülést foko­zatosan több év leforgása alatt kell végrehajtani és ez­zel szilárd alapot biztosítani az egység számára. „E nézetével azonban meg­hátrált a szíriai nép akarata előtt” és beleegyezett -7 egyesülésbe. Nasszer ezután részlete­sen beszélt az egység három és féléves időszakában Szí­ria irányában folytatott po­litikájáról és adatokat sorolt fel arról, mit költött az or­szág a szíriai gazdaság fe lesztésére Az eltelt három és fél év alatt — jelentette ki Nasz szer — a szíria nép nagy be­folyást gyakorolt az arab nép harcára, elősegítette békéért és az új háború megakadályozásáért vívott küzdelmet is. Nasszer úgy jellemezte a szíriai eseményt, mint olyan „tragédiát, amely az egész arab nemzetet fenyegeti, — mert felmorzsolja erőit igazi ellenségei, az imperialisták, és a velük együttműködő reakciósok szeme láttára”. „Ma nem tartom annyira fontosnak, hogy Szíria az EAK része maradjon, mint azt, hogy szíriai maradjon. Engem nem az foglalkoztat, hogy továbbra is Szíria elnö­ke legyek, hanem az, hogy az arab nép legyen Szíria gazdája és jogai megmarad­janak. Semmilyen körülmé­nyek között sem egyezhetem bele, hogy egy lázadás veszé­lyeztesse a szíriai nép jogait”. Remélem, egyetértenek az­zal, hogy az EAK kormánya nem hajlandó elismerni sem­miféle kormányt Damasz- kuszban, ha az nem a szíriai nép akaratából tartózkodik ott — tette hozzá Nasszer. Befejezésül Nasszer kije­lentette. minden erőfeszítést megtett azért, hogy népének szolgálatára legyen az impe­rializmus és a reakciós ele­mek ellen folytatott harcá­ban. „Legfőbb reményem és óhajom — mondotta — az arab nép szabadsága. Ügy bízom az arab nemzet egysé­gében, mint magában az I életben. Az Adoula-kormány szavatolja Csőmbe biztonságát Leopold viliében Jelentés az írországi választások ideiglenes eredményéről JÁSZDÓZSA, í A SZENZÁCIÓS FALU in. Azt mondja Seres Pál he­lyettes tanácselnök, az Űj Hajnal párttitkára (a köz­ségben a legtöbb vezetőnek ilyen kettős beosztása van: a falu párttitkára egyben a Tamamenti Tsz párttitkára is), ne menjek el kellemet­len benyomásokkal, kísér­jem el a határba. Kerékpárra ülünk, s hall­gatólagosan megegyezünk: a lopásról nem ejtünk egyet­len szót sem többet. De azért útközben Seres Pál mesél el egyet. A Homokon eszelték ki furfangos módon. Egy it­teni tanyasi ember kiskosa­rat, kisvedret vásárolt kis­lányának, kisfiának. Látszat­ra ártatlan játékszer. Senki nem is vette figyelembe. A gyerekek így jártak játszani a szőlőbe. Ezt mindenki lát­ta. De addig nem tűnt fel, míg egy favágó huzamosabb ideig a tanya mellett nem dolgozott. Az vette észre, hogy a játékoskedvű gyere­kek gyakorta, naponta tizen- öt-húszszor is megfordulnak a tanyából a szőlőbe. Köze­lebb megy, látja. a. kiskosár, a kisvödör mindig telve ba­rackkal, szőlővel, dióval — ezzel-azzaL Elönt a méreg. Hát a gye­rekeket is erre szoktatják? Bekerekezünk a homoki ta­nyai iskolába, Középhalom­ra. Kérdezzük a tanítót: osz­tályfőnöki órákon foglalkoz­nak-e a. lopással? A két tanító csak néz: most hali- iák először, mi megy a szö­vetkezetben, abban a tsz-ben, amelynek földjén tanítanak, s valahány tanítványuk a Petőfi Tsz tagjainak gyerme­ke. Dezső bácsi, az idősebb ok­tató: — Ha szóltak volna, szíve­sen megtesszük. De nem szóltak. Kiderül, hogy a tanyai tanítók és a tsz-elnök nem is ismerik egy­mást. Pedig kölcsönösen el­kelne a segítség. Ez az iskola (nagyon szép környezetben, elhanyagolt tanteremmel) különben a község legérdekesebb tájegy­ségén húzódik meg. Közép­halom az anyaközséghez, Jászdózsához, Jászjákóhalmá- hoz, Jászapátihoz, Jászszent- andráshoz és Tarnaőrshöz körülbelül egyforma távol­ságra van. Innen a hét búcsú hagyománya, Szeptember végén tartják Dózsán, a községben a bú­csút. Ilyenkor a középhalmiak benn vendégeskednek a fa­luban rokonaiknál, ismerő­seiknél. Hiszen éppen azért kértek külön búcsút annak­idején. hogy valamikor ők is tudjanak vendéglátók lenni. Jó, megkapták a búcsút ta­vaszra, ha már a községi bú­csú őszre esik. De tavaszon meg kevés a bor, s anélkül mit ér a vezeklés? Na, le­gyen ősszel, de lehetőleg tá­voli időpontban a községi­től. Azám, de akkor egybe­esik az apátival, vagy a szentandrásival, vagy a ká- polnahalmival, vagy valame­lyikkel. így esett, hogy szep­tember utolsó vasárnapján tartják a búcsút a községben, s október első vasárnapján a tanyait. Vagyis a középhalmiak az apáti búcsútól kezdve hét hé­tig búcsúznak egyfolytában. Ez azt jelenti: alig dolgoznak valamit. Mert a hétvége kell a felkészülésre, a hét eleje meg a kijózanodásra. Közép­halmon még — szeptember végéig — egyetlen grammot sem vetettek el az idén. De unják az emberek is a búcsú-sorozatot. Beszélget­tünk egy fiatal szövetkezeti gazdával. Harminc vendég jelentette be magát nála a búcsúra. Szentandrásról, Dó­zsáról, a községből, Jászapáti­ról, Tamaőrsről. Kétségbe­esetten sorolta: nem sajnál ő a vendégektől semmit, de- hát azért harminc ember.. ? Középhalom az érdekessé­geket szalagszerűen szállítot­ta elém. Kinn jártunk a Pe­tőfi Tsz paprika-kertészeté­ben. ahol egy férfi, Rédei Miklós kivételével minden munkás a nőnemhez tartozik. A paprikaszüret különben nagyon szép őszi látvány. Csak filmen láttam ehhez hasonlót, az is narancs-, vagy teaszüret volt a Kau­kázusban, vagy Kínában, vagy egyebütt. A paprikaszüret nagyon mozgalmas munka. Nagy ko­sarakkal gyűjtik a hatalmas piros paprikákat, s hordják ki a föld végére, ahonnan Rédei Miklós — ki különben a víz­ügyi igazgatóság dolgozója, csak szabadságidőre jött ide — és egy tagbaszakadt asz- szomy, szinte futva szállítják arra a helyre, ahová majd a teherautó jön érte. Az asz- 6zony panaszodik, hogy ő nem ló, s ez az ember meg akarja szakítani. De Rédei biztatja: — Te is Rédei lány vagy, neked bírnod kell. Az asszonyok jókédvűek és csintalanok. Reklamálják, hogy fényképezőgépet nem hoztunk magunkkal. Miért nem „vesszük” le őket az újság részére — ha belefér —, hogy lám: ilyen paprika terem Jászdózsán. A papri­kaszüreten három-négy mun­kaegységet is keresnek na­ponta (jó pénz ez a szövet­kezetnek is, a Kecskeméti Konzervgyárnak csak annyit kell szólni: paprika van Jászdózsán — még éjjel is eljönnek érte), indokolt nó- tázó kedvük; Tapostuk a pedált a Petőfi Tsz istállójához. Vagyishát jobbadán istálló-alapjához. A nyáron ugyanis villám csa­pott az istállóba és recsegve- ropogva égett az épület. A negyvennyolc üsző kimene­kült, csak egy tehén, meg a háromhetes borja maradt benn. A borjú még nem is­merte a tűz rettenetét, a te­hén meg nem hagyta a bor­jút. Az öreg éjjeliőr, akit pedig éppen munkatehetet­lensége miatt osztottak ide, nem hagyta a tehenet és a borjút. Nádtető fedte az is­tállót, nem nehéz elképzelni: pillanat töredéke alatt láng- baborul az ilyen építmény, s hogy össze is omlik hama­rosan. Az éjjeliőr életét koc­káztatta, amikor a leomló, tüzes gerendák között kivon­szolta a borját és a tehenet. De ilyen, szinte hőstett számba menő történetekre van itt példa több is. A nyá­ron a vihar széthordta a ga­bonakereszteket. Széjjel nem maradhat, mert tönkremegy a termés. Két tsz-ben azon vitatkoztak: mennyi munka­egységet adnak nekik, ha összehordják. S a Petőfiben Vidra József, Simon István, Kiss István, Palcsó Etus, meg a többiek egy reggel nekiálltak és összehordták a tanyájuk közelébe eső szét­szórt gabonát. A paraszti egység is kezd kialakulni Jászdózsán. Van olyan brigádvezető, aki egyé­ni korában is nagyobb gaz­da volt, mással is dolgozta­tott. Eleinte hangzott is el ilyesmi: — Megint az parancsol, aki eddig is parancsolt. De hogy megértették, a brigádvezető most mindany- nyiunk érdekében parancsol — hát nem vitatkoztak to­vább. Meg különben a for­dítottjára is van példa. Olyan brigádvezető is van, aki an­nál a gazdánál dolgozott, aki most a brigádjának tag­ja. És kezdetben ilyen el­lenvetés is akadt: — Az parancsoljon nekem, akinek én parancsoltam? Aztán elsimult ez is. A kö­zös munka, a közös érdek és a föld egyesítése lassan el­mosta az ebbéli határokat. A kisföldüek legfeljebb azt fáj­lalják, hogy éppen a közép­parasztok fiai hagyták itt a falut. Az Észak-Magyarorszá­gi Áramszolgáltató Vállalat­nál nyolcvan dózsai közép­paraszt fia dolgozik. Pedig r**’» elkelne a munkáskéz itthon is. Az elvándorlás más ve­szélyt is rejt magában. A Ré­vai Nagylexikon az 1910-es népszámlálásra hivatkozva azt közli, hogy Dózsának 4537 lakosa van. Az Üj Magyar Lexikon az 1960-as népszám­lálás alapján 4050 dózsai la­kosról tud. A községi orvos pedig kiszámította az ezévi születések alapján, hogy hat év múlva nem nyitnak első osztályt a dózsai iskolában. Ebben az évben egyszerűen nincs elég újszülött Dózsán. Nincs, mert a fiatalok itt­hagyták a kis tarnamenti szülőfalujukat. Kérdezem a falu vezetőit: mi a kilátás? A kiút; a gazdálkodás. A kollektivizálás előtt Jászdó­zsán nem volt gazdálkodás. A gazdák mintegy 15 száza­lékát kivéve, a többiek nem művelték a földet, csak ten­gették magukat így-úgy rai- ta. A szövetkezetek rossz föl­deket vettek át. S a szövet­kezeti gazdálkodás most. vagy még egy-két év múlva kezd csak igazán kifejlődni. Eddig alapoztak. S az alapo­zás éppen az említett okok s más tényezők közbejöttével, nem ment simán. A dózsai szövetkezeti mozgalom eléggé lassú víz, s még csak ezután kezdi mosni a partot. S ez a partmosás, a tájgaz- dálkodás megvalósítása, egyáltalán a „gazdálkodás” meghonosítása jelenti ennek a szenzációs kis falunak a jövőjét. Szenzációs falu? Egy jászsági magyar falu a szocializmus kezdetén. Borzák Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom