Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-06 / 236. szám

1961. október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP TT Jcyy&eteU § A InllllllllllllilllllllllllUlllUilillllllllllUllllllIll HAT m SEGÍTS MAGADON. Me­gyeszerte hallik a panasz: nehéz a talaj; szakad, törik a gép. Sajnos, így igaz. Egy- egy géptörés miatt azonban fölösleges napokig álldogálni, javításra várni. A rákóezi új­falui gépállomási brigádszál­láson — például nem tapasz­talható efféle. Minap eltört egy disztiller tengelyrögzítő csavarja. A gépállomásiak nemcsak kicserélték a csavart, de merevítéséről újszerű megoldással — újítással fel­érő ötletességgel — gondos­kodtak. Tanulság: többet ésszel — mint panasszal; 2 GYÜJTSD A VASAT, ÉS A FÉMET. A Szolnok járási tanács mezőgazdasági osztá­lya messze földről — a Kis­kunhalasi Gépállomásról — szerzett erőgépet a II. Rá­kóczi Ferenc Tsz számára. Danis László SZ—80. mintá­jú gépével jóminőségű, 33— 40 centiméteres mélységű szántást végez; közben — va­sat gyűjt... Persze, nem úgy, hogy egy-egy elhúllajtott patkószegért kiugrál a veze­tőfülkéből, hanem úgy, hogy a hármasekéről le-lefejti a földből kiemelt acélsodronyt. Abból egu húszméteres da­rab már a barázda végén vár a MÉH-re; egy hasonló hosz- szúságú épp most akadt az ekevasra. Tudomásunk szerint a kö­zelmúltban a Vízügyi Igaz­gatóság végzett errefelé csa­tornaépítést. Annak „archeo­lógiái emléke” a földben fe­lejtett (?) drótkötél. A víz­ügyiek bizonyára ingyen kap­ták a sodronyt, azért becsül­ték ennyire... ÁRBÓL kát kaphat Ekével, gyűrű­hengerrel, fogassal negyed­annyit lehet csak teljesíteni — sóikkal drágábban, idestova 500 forintért. m • A „MEZÖMAG" CÍMÉRE. A termelőszövetkezetek meg­segítéséről esett már — s előre láthatólag esik is még — jónéhány szó. Ezeknél, okos voltuk ellenére is, hasz­nosabbnak bizonyult a tett, az áldozatvállalás. Az Aranykalász Tsz gazdáiért el­sők között Kalocsai Béla elvtárs cselekedett, aki tsz- elnökséggel cserélte fel a me­gyei tanács kereskedelmi osztálya vezetésének mun­káját. Igen nagy részben Kalocsai elnök érdeme, hogy a szövetkezet szervezettsége, munkája lényegesen javult. Hétszáz holdat meghaladó területen végeztek nyári szántást ~ legnagyobb há­nyadban a drótkötél-ügyben imént megbírált Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság gépei. (A még hátralévő, kö­rülbelül hatszáz holdnyi ho­mok búzavetésre vár). A tsz- elnök kért, a VÍZIG adott: ketten segítették a tsz-t. Ámde... A termelőszövetkezet szö- szösbükköyyre szerződött a MEZŐMAG-gal. A talajelőké­szítés megtörtént; a vetőmag azonban még valamely rak­tár mélyén pihen. Ott ugyan — kedves MEZÖMAG! —, sosem sarjad belőle magfo­gásra alkalmas növény... Jánoshidaiak felajánlása A jánoshidai Vörös Hajnal' Tsz párt- és gazdaság­vezetősége a szövetkezeti gazdákkal egyetértve úgy hatá­rozott, hogy a pártvezetőség újraválasztása tiszteletére munkavállalási felajánlást tesz. Az őszi betakarítási munkák közül a kukorica töré­sét e hó 5-ig, raktározását 8-ig, a szár letakarítását 15- ig; 200 kh cukorrépa szedését 31-ig befejezzük. Az őszi árpa és őszi keverék szeptember 30-ig elvégzett vetése után 1100 kh-on optimális időben vetjük el az őszi bú­zát. A jövő évi jó termés érdekében minden szántóte­rületet felszántunk; a léteket november 30-ig gyomta- lanítjuk. Közös gazdaságunk tagsága és vezetősége a munká­ban tanúsítandó szilárd helytállással óhajtja kifejezni egyetértését a Magyar Szocialista Munkás Párt vezetése iránt. Molnár Ferenc Bakó István párttitkár. főmezőgazdász. HiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMimmiiiiiiiimiiiimiiiiiiiiiimiiiimmiiiiimiiiiiiiiiuiuiuiu Ejnye, ejnye... Október elsejei lapszá­munkban „Fényképezőgéppel a határban’* címmel foto- riportot jelentettünk meg. A harmadik kép aláírásában — tévesen — arról adtunk hírt, hogy a jászberényi Kossuth Tsz vörösheréje a gondos ta­lajmunkát viszonozva 7—8 métermázsás jóminőségű mag­termést adott. Mint a szö­vetkezetiektől értesültünk, nincs szó sosemhallott re­kordtermésről. A magfogás holdanként mindössze 100— 110 kilogrammos eredmény­nyel járt. Fotóriporterünk többnyire motorkerékpáron száguld. Véleményünk szerint haza­tértekor a szél fújta ki jegy­zetfüzetéből a helyes adatot! Szigorúan bizalmas... O ... értesülésünk szerint a nagykörűi Kossuth Tsz-ben a kívánatosnál kevesebb ma­got gondolnak vetni őszi bú­zából, mivel a kelleténél több búzát értékesítettek. Azzal, hogy az eladást a volt elnök, dr. B. J. intézte — nézetünk szerint — nem lehet ».elin­tézni” ezt a kérdést értesülésünk szerint a tiszajenői Űj Tavasz Tsz-ben csávázatlanul vetették el az őszi árpát. Nem csodálkoz­nánk, ha emiatt, a kalászok üszkösödése folytára 10—60 százalékos terméskiesés Ifcő- vetkeznék be. Mivel magya­rázzák majd meg Tiszajenön a takarmányinséget a serté­seknek? Elő az esőztető berendezésekkel! Most kell biztosítanunk a tavaszi legeltetés alapjait 0 EGY HOLD — HAT NOR­MÁLHOLD. Szívósság, lan­kadatlan munkakedv sugár­zik S. Nagy Sándor arcáról; annak ellenére, hogy a kor­mos megint makacskodik. Igaz, eféle bitang talajban a gép is belefárad... A Tósze­gi Gépállomás embere el­mondja, mennyi munkát vé­geztek itt, hogy jövőre ismét teremjen a föld. A harminc­két centiméteres szántást fo­gasolás, gyűrűhengerezés, disztillerezés, újra fogasolás, vetés, ismét fogasolás, majd hengerezés követte; summa- summárum úgy hat normál- holdnyi munka. Sok! De mégis olcsóbb, kifize- tőbb, mint „elspórolni” a ta­lajmunkát. 0 HOLDANKÉNT EGY SZÁ­ZAS. Vedrődy Gusztáv, me­gyénk főagronómusa érzés­sel, élvezettel dörzsöli tenye­rében a finomra elmunkált talajt. Az arratévedt brigád­vezető zsebéből előkerült acélszalaggal megméri a magágy mélységét, amit 6—7 centiméteresnek talál. Igen elégedett a látottakkal, s nem győzi magasztalni azt, aki a disztillert föltalálta. Ez az okos masina kétszer járta meg a kukoricatarlót. A ku­korica talaja mélyművelésben részesült. — Ez felel meg a búza talajigényének — úgy mond —, porhanyós, rögmentes a talaj. A búza nem a mély­művelést kívánja, hanem azt, hogy a talaj beérett és rög­mentes legven. Sajnos, keve­sebb disztillerünk van, mint kellene: jó. ha két műszak­ban üzemeltetik a meglévő­ket. Két műszakban — mint­egy száz forintos holdankén- ti költséggel — akár húsz hold ú megfelelő talaimun­Ebben az esztendőben olyan az időjárás, mintha taplóvá száradtak volna a fellegek. Eddig — időarányosan — 200 milliméterrel kevesebb csa­padék hullott megyénkben, mint más években. Fáj a gazdaember szíve, amint a kisült réteket, legelőket, a fejlődésben visszamaradt évelő pillangósokat látja. Víz kellene mindenüvé. A tar­tós szárazság miatt a növé­nyek sem a gyökérben, sem a gyökértörzsben nem tudnak elég tápanyagot tartalékolni a kikeleti zsendüléshez. Így bizonytalanná válik a tavaszi felújulás; veszélyben a korai legeltetés. A kunszentmártoni és kun- hegyesi járás parasztjai — igen bölcsen — SOK LEGELŐT, SOK PIL­LANGÓST MEGÖNTÖZTEK ki. Előbb-utóbb — de mikor? — csak lesz eső, mely kike- leszti a repcét. Az azonban nagyon kétséges, hogy lesz-e ideje a repcének a tél beáll­táig megerősödnie. Ha nem — óhatatlanul kifagy. A takarmánykeveréknél ki­sebb ugyan a kifagyás veszé­lye; attól azonban joggal tar­tanak a gazdák, hogy a kései kelés tavasszal kevés takar­mányt — s azt is későn —■ eredményez. A most említett növény­féléknél tehát MINDENKÉPPEN INDO­KOLT A KELESZTÖ ÖNTÖZÉS Nem mindenütt! Csak ott, ahol esőztető berendezés áll ságok szerint — érdemes len­ne-e helyenként megöntözni az őszi árpát, az őszi búzát... A Középtiszai Állami Gazda­ság bánhalmi kerületében az őszi kalászosokat is kelesztő öntözésben részesítik. Ne feledjük, hogy kelesz­tő öntözés esetén talán több­szöri öntözésre is sort kell kerítenünk. A második — esetleg harmadik — öntözés akkor szükséges, ha közben nem ered meg az eső. Szá­razságban ugyanis elpusztul a kikelt, gyenge növényzet. A tarlóöntözést, melyre — ha sejtjük, milyen szárazság elé nézünk —, augusztus tá­ján jó lett volna sort kerí­teni: immár nem ajánljuk. a közelmúlt hónapokban. Ke­vésbé bizonyultak előrelátó­nak a jászapáti és tiszafüre­di járás gazdái. Kétségbe­esésre azonban a mulasztók­nak sincs egyelőre okuk. Az öntözés legfontosabb kelléke: a víz általában meg­van a folyók alacsony vízál­lása ellenére. Tekintettel ar­ra, hogy a rizst már aratják, arra nem kell víz —, a fel­szabadult készletek tehát hasznosíthatók a tartalékoló öntözésre. A Vízügyi Igazga­tóság gépei még a területen vannak, indítsák meg őket! Adjanak bátran akár 80—100 milliméter vizet. Ha — bár úgy lenne! •— megered az eső, az sem veszélyezteti a megöntözött növényzetet. A most javasolt C "zést legeslegelső sorban a takaró­növénnyel vetett idei lucer­nák megmentéséért ajánljuk alkalmazni. Aggasztó, hogy az jv.sz- tus—szeptemberben vetett repce, takarmánykeverék a szárazság miatt még nem kelt rendelkezésre. A kívánatos vízmennyiség 30—50 millimé­ter. A berendezés működte­tésénél különösen kell ügyel­ni arra, hogy a víz a talajt ne tömörítse, ne kérgesítse. Megfontolandó — helyi adott­Előfordulhat, hogy a mes­terséges öntözés után ered meg az eső, akkor pedig akár egy hónappal is elkéshe­tünk a vetéssel —, ami fel­becsülhetetlen károkat okoz­na. Vigasztalás Magas László, megyénk főállat­tenyésztője egy kunsági faluban vett részt mező- gazdasági tanács­kozáson. A jelen­lévők sorra szid­ták az időjárást, különös tekintettel a taplót megszé­gyenítő szárazság­ra. Az idő-szidal­mazás közepette szót kért egy gaz­da: — Igaz, hogy ku­tyaidőt élünk; de volt már rosszab­bul is. Olvasóm a kalendári ómban, hogy az 1667-ik s az azt követő esz­tendőben tizen­nyolc hónapon át egy gyűszünyi csa­padék sem hul­lott. Kiszáradtak a kutak, odave­szett valamennyi jószág... Pár pillanatos temetői csendben gondoltak az egy­begyűltek a haj­danvolt tragédiá­ra. A terembe Magas elvtárs meg­jegyzése hozta visz- sza a bizakodást: — Jószerencse, hogy eleink ed­zettek voltak — úgymond —, s így víz hiányában ho­moki boron is ki­bírták másfél esz­tendeig... a- b. Z. sü s Több takarmányt a magtermő, kapás lucerna• területekről is Megyénk adottságai igen jók a lucernamag termesztés­re. Hazai és külföldi kísérleti eredmények egyaránt azt iga­zolják, hogy a lucerna nagy sortávolságú —ez idő szerint kapásnak nevezett — vetési móddal adja a legnagyobb és legbiztosabb magtermést. En­nek ellenére nem egy szak­ember idegenkedik ettől a termesztési módtól. Sokan úgy vélik, hogy: 1. a széles sorközű lucerna­vetés erősebben gyomo- sodik, 2. nagyobb kézi munka rá­fordítást kíván, 3. az elsősorban takart mánytermő növénynek tekintett lucerna széles sorközű termesztésnél kevesebb termést ad. A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet üzem- gazdasági csoportja vizsgála­tai során megállapította, hogy megyénk területén a ta­karmány-, főleg a szálasta­karmány termesztés eredmé­nye és biztonsága nem kielé­gítő; továbbá, hogy a takarmánytermő terület az állatállomány fejlődésé­vel párhuzamosan nő. Nem csökken tehát as egy szá­mosállatra eső fővetésű ta­karmánytermő terület nagysága, ami üzemgazda­sági szempontból kedvezőt­len. Az e* idő szerinti 3—4 kh/számosáUat takarni ány A telepítés utáni 1. A telepítés utáni 2. A telepítés utáni 3. A telepítés utáni 4. Négy év átlagában Ezek a kísértetek igazolják, hogy a széles sorközű lucer­namag termesztés nemcsak eredményesebb, hanem gyor­sabb fejlesztési lehetőséget is nyújt. A takarmányter­més ténylegesen kisebb széles sorközű vetésnél. Há­rom év átlagában — a sűrű- soros vetés hozamát 100-nak tekintve — a széles sorközű vetés csak 65 százalékos zöld­hozamot adott. (Azért közöl­jük csupán három év össze­sített adatát, mivel az első évben takarmánytermés nem volt; a telepítés évében mindkét területet magfogásra hagytuk meg.) E hátrány kiküszöbölésére, termg területet feltétlenül csökkenteni kell. Elérhető ez részben a ter­mesztés intenzitásának növe­lésével, részben minden egyéb, takarmánytermesztés­re alkalmas módszer beveze­tésével. Tekintettel arra, hogy me­gyénkben a helyes táparányt nyújtó takarmánytermesztés gerince a lucernatermesztés, az intézet javaslatunkra olyan módszereket vezetett be kísérleteibe, melyek a fenti kifogásokat előidéző okokat kiküszöbölik. így elő fogják segíteni a széles sorközű lu­cernamag termesztés nagyobb arányú elterjedését megyénk­ben. A gyakorlat bebizonyította, hogy a lucernamagtermő terüle­tet el kell különíteni a ta­karmánytermő területtől. A magtermő terület rendel­tetése a magfogás. Azon a széna- és szalmatermés csak mellékhaszonként jön számí­tásba. Természetes, hogy az érté­kes ».melléktermék’* mennyi­sége sem közömbös.,. Az intézetben hat éven át folytatott lucernamagter- mesztési kísérletek eredmé­nye szerint a széles sorközű és a sűrűsoros lucernavetések magtermésének aránya az alábbi szerint alakult. A sűrűsoros vetés maghozamát 100-nak vettük. Magtermés széles sorközű vetésnél %-banj évben 263 évben 236 évből 241 évben 102 18« valamint a többletráfordítá­sok költségeinek fedezésére növelni kell a takarmányter­mést is. Ezért kísérletet állí­tottunk be; a sorközökben koratavaszi zöldtakarmány- nyerésre vetett őszi gabonák­kal. Kísérletünk célja kettős volt; •1. Annak megállapítása, hogy a sorközökbe vetett gabona hátrányosan haf- e a magtermesztés ered­ményeire? 2. Milyen mennyiségű zöldtakarmány-többletet nyerhetünk? A kísérlet eredménye négy sorozat átlagában az alábbi: A vegetációs idő alatt tett megfigyelések szerint a tár­sulás jó; a kezelések lucerna­állományának fejlődése ge­neratívabb jellegű; A felsar- jadzás mérve a köztester­mesztés maghozó állományá­ban kisebb arányú. A gépi betakarításnak nincs akadálya. Hasznosítás zöldtakarmányozással és siló­zással egyaránt történhet. Megfigyeléseink és a fenti adatok alapján nagyüzemi jellegű kísérleti bevezetés­re ajánljuk e módszert. Tekintettel arra. hogy a széles sorkozu lucernamag- termó terület kiterjesztését megyénk 20 000 kh-ra terve­zi* a javasolt módszer alkal­mazása esetén a többletta­karmány mennyisége meg­haladhatja a 10 000 vagont. A termesztés részletes tech­nikájára vonatkozóan a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet készséggel ad felvilágosítást. Csizmazia Antal tudományos kutat' Szarvas Ferenc tudományos kutató A nyert zöldtömeg mennyis.; A kaszálás ideje: Rozsos k. ő.-árpásk. Búzás k. q/kh q/kh q/kh április 26 133,6 május 4 128,2 május 11 159,32 • A lucerna és a Rozs . ...... _ 69,—%á. 58,—% b. 58,—% gabona zoldtome- Lucerna gének aránya. 31,—% 1. 42,—% 1. 42,—% Az ellenőrző parcellák zöld-lucerna termése q kh 61,16 69,32 86,10 Zöldtakarmány termés többlet q/kh 72,44 58,88 73,22 A 2. kaszálás és az első ka­szálás együttes eredménye q/kh 177,52 179,94 189,42 Többlettermés q/kh 51,98 45,78 53,46 A többlettermés értéke Ft 987,62 869,82 1015,74 Magtermés q/kh 3,66 3,55 3,61 Az ellenőrző parcellák át- ... Iaga q/kh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom