Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1961-10-29 / 256. szám

1961, október 29 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 2$ Az SZKP XXII. kongresszusának szombati ülése (Folytatás a 2. oldalról.) a nép, valamint a testvéri marxista—leninista pártok általános jóváhagyásával ta­lálkozott, s hogy a föld min­den becsületes embere nagy korunk kommunista kiátvá- nyának nevezi. „Molotovnak ez a megnyi­latkozása lényegében kihí­vás pártunkkal és az SZKP XXII. kongresszusával szem­ben, amely egyhangúlag jó­váhagyta pártunk új prog­ramját” — jelentette ki Koz­lov, majd hozzátette: „osztom az itt felszólaló küldöttek­nek azt a véleményét, hogy Molotovnak, Kaganovicsnak és Malenkovnak a párt előtt és a nép előtt szigorú fele­lősséget kell viselnie egész pártellenes és bűnös tevé­kenységéért”. Kozlov beszámolójában foglalkozott az Albán Mun­kapárt vezetőinek tevékeny­ségével, akik az SZKP-hez, a Szovjetunióhoz és a más szo­cialista országokhoz fűződő kapcsolataik éles megbontá­sának útjára léptek. „At Albán Munkapárt ve­zetőinek, és mindenekelőtt Mehmet Shehunak, vala­mint Envert Hodzsának a tevékenysége szemléltetően mutatja, hova vezethetnek a személyi kultuszhoz va­ló visszakanyarodások, a pártvezetés lenini normái­nak megsértése, az antide­mokratikus rendszer beveze­tése a pártban és az ország­ban” — mondotta Kozlov. s,Az albán vezetők — foly­tatta Kozlov — elfeledkeztek arról, mit jelent országuknak a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország segítsége és támogatása. Álszent módon továbbra is a szovjet—albán barátságról beszélnek, a va­lóságban azonban megbont­ják ezt a barátságot, üldözik a Szovjetunió igaz barátait. Az albán vezetők cselekede­teikben olyan messzire men­nek, hogy nyíltan támadják pártunkat és annak lenini Központi Bizottságét, a szo­cialista országok testvéri pártjainak vezetőségét. Az Albán Munkapárt vezetői önmagukat viszont szinte úgy tüntetik fel. — mintha egyesegyedül ők lennének következetes marxisták—le­ninisták”. s.Az albán vezetők bűnös politikája oda vezethet, hogy Albánia elszakad a szocia­lista tábortól, s az Albán Munkapárt politikailag el­szigetelődik a nemzetközi kommunista mozgalom so­raitól. Ez az antileninista út egyszersmind súlyos kárt te­het Albániában a szocializ­mus építése ügyének, amely az ország hős népének oly sok erőfeszítésébe és mun­kájába került, rosszabbíthatja Albánia helyzetét a nemzet­közi porondon”. A Központi Bizottság gon­dosan tanulmányozta mind­azokat a javaslatokat, ame­lyek kiegészítik vagy to­vábbfejlesztik a Szervezeti Szabályzat tervezetének — egyik vagy másik tételét — mutatott rá Kozlov — és a Szervezeti Szabályzat terve­zetének a küldöttek közt szétosztott szövegébe általá­nosított formában, megfele­lő kiegészítéseket és szaba- tosabb meghatározásokat eszközöltek. Belevették töb­bek között azt a tételt, hogy „minden kommunista kö­telessége mindenképpen hozzájárulni a Szovjetunió védelmi erejének erősítésé­hez és fáradhatatlanul har­colni a békéért”. A szónok azt a javaslatot, hogy a pártszervekben a vá­lasztásokat ne titkos, hanem nyílt szavazással bonyolít­sák le, úgy jellemezte, hogy ezzel hátrafelé lépnének a párdemokrácia fejlesztésének útján. Ez azt jelentené — hogy „szűkülne és korláto­zódnék a párttagoknak az a joga, hogy teljesen szabadon és függetlenül nyilváníthas­sák akaratukat.” Mint Kozlov rámutatott, voltak olyan javaslatok is, hogy a Szervezeti Szabály­zat állítsa helyre az időnként végrehajtandó tisztogatást a pártban. „Ilyen intézkedésre nincs szükség — mondotta Kozlov. — A párt eszmeileg és szervezetileg annyira szi­lárd, hogy tisztogatás nélkül is képes megszabadítani so­rait az olyan személyektől, akik megsértik a programot és a Szervezeti Szabályza­tot”. , Beszámolójának befejező részében Kozlov hangsúlyoz­ta, az alkotó energiának és kezdeményezésnek abban a hatalmas lendületben, amely- lyel a szovjet emberek neve­zetessé tették az SZKP XXII. kongresszusa előkészí­tésének időszakát, visszatük­röződik a népnek az a kész­sége, hogy a párt vezetésé­vel sikeresen valósítsa meg az életben az SZKP prog­ramja által kitűzött nagy terveket. A beszámolót gyakran hosszantartó taps szakította meg. A küldöttek fergeteges lelkesedéssel fogadták Koz­lov befejező szavait: „közel van már az az idő, amikor a párt vezetésével, a marxizmus—ieninizmus zászlaja alatt a szovjet nép felépíti a kommunista tár­sadalmat, s megvalósul a nagyszerű elv — „mindenki képessége szerint, mindenkinek szük­ségletei szerint”, amikor a kommunizmus napja felra­gyog földünk felett. A kom­munizmus az egész világon meghonosítja a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget és minden nép boldogságát”. Ezután a kongresszust a külföldi országok kommunis­ta és munkáspártjainak kép­viselői üdvözölték. A testvérpártok képvise­lőinek felszólalásai után megkezdődött a vita Frol Közi óvnak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága titkárának beszámolója felett. Végétért a XXII.kongresszus szombat délelőtti ülése Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXII. kongresz- szusának ülésén Frol Kozlov beszámolója után felszólalt és üdvözölte a kongresszust Hilding Hagberg, a Svéd Kommunista Párt elnöke, Rodriquez Giraldo, a Brazil Kommunista Párt országos vezetőségének tagja, Ibrahim Musztafa, a Szudáni Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagja, Oscar Vargas, Costa Rica Nemzeti Élcsapa­ta Országos Bizottságának titkára és Jorge del Prado, a Perui Kommunista Pán; Központi Bizottságának tit­kára. Kozlovnak, az SZKP Szer­vezeti Szabályzatáról tartott beszámolójához hozzászólt: I. P. Kazanyec, az Ukrán KP Központi Bizottságának má­sodtitkára és N. G. Jegoricsev, az SZKP moszkvai városi bi­zottságának másodtitkára. A kongresszus ülésén ez­után szünetet hirdettek. (MTI) Gyorsítanunk kell a kenyérgabona vetését Túrkevén keserűn szeretik a kávét? A változatlanul száraz tala­jon még mindig lassan halad az őszi mélyszántás, melyben péntek estig 72,9 százalékig jutottak megyénk termelő- szövetkezetei. A részletes eredmények az alábbiak: százalék Mezőtúr 94,8 Jászberény 89,5 Kunhegyesi járás 87,9 Jászberényi járás 79,2 Szolnok 75,5 Jászapáti járás 73,9 Kisújszállás 72,8 Szolnoki járás 69,8 Túrkeve 62,— Karcag 61,7 Tiszafüredi járás 59,8 Törökszentmlklós 59,3 T.-miklósi járás 58,3 K.-szentmártoni járás 55,7 Sürgető az őszi vetések alá esedékes talajelőkészítés is. Ebben így állunk: százalék Karcag 97,3 Túrkeve 96,1 Jászberényi járás 94,7 Szolnok 93,5 Jászberény 89,6 Mezőtúr 89,2 Szolnoki járás 86,3 Jászapáti járás 85.1 Tiszafüredi járás 83,8 T.-miklósi járás 82,8 Kisújszállás 81,9 Törökszentmiklós 80,6 K.-szentmártoni járás 79.1 Kunhegyesi járás 73,9 Kívánatos, hogy termelő­szövetkezeteink java erőfeszí­tésüket a kenyérgabona mielőbbi elvetésére összpon­tosítsák — a megyei nagyak­tíva határozatának eleget té­ve. Mint emlékezetes, az ak­tívaülés augusztus végén úgy döntött, hogy a kenyér- gabona vetését e hó végéig be kell fejezni. E fontos munkában most az alábbi a helyzet: százalék Karcag 85,4 Szolnoki járás 84,5 Túrkeve 79,— Jászberény 74,2 Jászapáti járás 72,8 Mezőtúr 12,— Tiszafüredi járás 71,— Jászberényi járás 68,— Törökszentmiklós 67,7 Szolnok 67,6 K.-szentmártoni járás 67,3 T.-miklósi járás 65,1 Kisújszállás 63,— Kunhegyesi járás 60,— Sajnálatos, hogy helyen­ként még mindig nem értet­ték meg: őszi szántásra csak ott kerülhet sor, hol a kuko­ricaszárat már letakarították. A szár — ne feledjük! — ér­tékes szilázs-alapanyag, mely a késedelmeskedés során na­ponta veszít tápértékéből. így a lassú szárletakarítás két­szeresen káros. Ebben a mun­kában hét végén ez volt a helyzet: százalék Karcag 97,3 Jászberény 97,— Törökszentmiklós 85,3 Mezőtúr 84,9 Jászberényi járás 83.3 T.-miklósi járás 80,5 Szolnoki járás 80,4 Jászapáti járás 79,6 K.-szentmártoui járás 79,6 Szolnok 78,8 Kunhegyesi járás 70,— Kisújszállás 66,3 Túrkeve 65,9 Tiszafüredi járás 65,3 Az ősziárpa vetése lénye­gében megyeszerte befejező­dött. A tavalyi vetésterület­hez képest a jászapáti járás tsz-ei 58, a kunhegyesi járáséi 50,2, a tiszafüredi járáséi 48 százalékkal több ősziárpát vetettek; — de Mezőtúron csak 0,5 százalékkal többet: Az őszi takarmánykeverék vetésében Túrkeve vezet, mögötte Mezőtúr és a jász­apáti járás halad. Leggyen­gébb Törökszentmiklós, a szolnoki és tiszafüredi járás. A kunszentmártoni járás kivételével (93,2 szá2alék) mindenütt befejeződött a napraforgőszedés; Mezőtúron. Szolnokon és Jászberényben a kukoricatörés is. Ebben a munkában egyedül Kisújszál­lás nem érte el még a kilenc­ven százalékot sem. Szolnok, a szolnoki és a jászberényi járás kilencven százalék fölött tart a cukor­répaszedésben. A tiszafüredi járás. Mezőtúr és Jászberény közös gazdaságai is éltek az­zal a lehetőséggel, melyet a cukorgyár felkínált: az ere­deti ütemezésnél nagyobb mennyiségben is átveszi a répát. A kunhegyesi járás enhek ellenére épphogy fe­lén túl haladt a répaszedés­sel: a sereghajtó Túrkeve predig még csak 46,6 százalék­ig jutott. Túrkevén — úgy látszik — keserűen szereti k a feketét.»; Alaftyánon befejezték az őszi vetést, az őszi betakarítást Az alattyáni egységes köz­ségi vezetőség jelentette szombaton: pénteken estig, Magánépíttetők, figyelem! Mindenféle építőipari munkát, fi) családi házak épí­tését kulcsátadásig, valamint régi lakóházak javítá­sát. tatarozását soronkívüh rövid határidőre kedvez­ményes árakon VALL ALJA a MEZŐTŐR! ÉPÍTŐIPARI KTSZ Mezőtúr, Bajcsy Zs. o. 37/a. Telefon: 102. Költségvetés készítés díj­talan. Jószágétól ÖCSÖDIG mvrrrnuvTivn*>fVTTYV^i'i'nvrf Firmán A hős szülőházában . .. húga, nagynéni'? és az új­ságíró. A két unokáimé öca összesen hét esztendős. Er­zsiké ötéves. Akkor született, mikor ő meghalt, T, Uka három évvel halála után. A nagynéni, a sógornő ismerte Kókai Lászlót, de Erzsiké és Juditka már soha nem ismer­heti meg. Akárcsak az újság­író ... Megvallom, féltőm ettől a találkozástól. Aggódtam az anyáért, akinek sr'jeit ismét felszaggatják az emlékek, a legdrágább kincs, a pyermek elvesztése felett érzett anyai fájdalom. Ügy gondoltam, a testvérre], Kókai Bélával be­szélgetek el, elvégre a férfi­szív, mégiscsak erősebb, mégha vértestvérről van is szó. Kókai Béla az öccséről, Kókai Lászlóról elnevezett tsz elnöke viszont Berényben volt, az édesapa megint csak nem volt otthon. Hát igen. Nagyon sok dolga van a ház férfi tagjainak. A munkásőr­ségtől, a pártmunkától kezd­ve, a termelő munkáig ezer­nyi tennivaló. Mert ők is, akárcsak László — kommu­nisták. Az anyától kérdem: — Milyen fiú vol1’ —1 Jó... Olyan egyszerű. Mindenki szerette, minden­kihez volt kedves, jó szava. Ágón soha annyi nép nem gyűlt még össze, mint mikor temettük. Mindenki sírt. A r’gomő könyvet tesz elém. — Tessék. Néz. i a c.’ ilapot. A Fe­hér Könyv harmad : kötete. László fényképe is benne van. A mártírok között. Fe­kete szemű, fel.ote fajú, szénarcú fiatalember. A kép fö.ött a név, a kép alatt a szöveg. íme: „Jászágói szegény paraszt­család gyermeke, 1953 őszén vonult be sorkatona­ként a belső karhatai óm­hoz. Az árvízzel kapcsola­tos mentési munkálatoknál kitüntetést kapott. A Bu­dapesti Pártbizottságot tá­madó ellenforradalmárok gyilkolták meg.” Huszonhároméves v-.lt... Halála után őrvezetőből al­hadnaggyá léptették elő. Ismét az anya szólal meg. — Három gyerekem volt. A kislányom pici korában meghalt. És most Laci is... Hallgatunk. Kifelé nézek az üvegezett konyhaajtón. Traktorok szántják odakint a Kókai László Tsz földjét. Amott meg vetnek ... Abba a föld­be, amelyért Kókai László is életét adta. Lassan búcsúzom, s az édesanya tekintete a messze távolba, Berény felé fordul. Várja az első fiút, Bélát, a szövetkezet elnökét, abból a városból, ahol a munkásőr- századot az ő mártírfiáról, Kókai Lászlóról nevezték el, b amely munkásőrszázadnak ő, az édesanya, a zászló- anyája. A nyáron Kisújszálláson jártam, a Kókai László KISZ építőtáborban. Fiatalokkal találkoztam. Kiszistákkal. Huszonháromévesekkel is... Kókai László nem lehetett közöttük, de neve, emléke ott volt. * Jászágón azt mondták, ez október 27-íg Alattyánon be­fejezték az őszi vetést, be­takarították a cukorrépát, a kukoricát. Tiszta a határ, földben a mag a jászsági kis faluban. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet nyolc­száznegyven, az Űj Élet Tsz ötszáznyolcvan holdon tette földbe az őszi gábonamagva- kat. A két szövetkezeti gazda­ság között nemes versengés dívott végig az őszi kam­pányban. Az Üj Élet Terme­lőszövetkezet, amelynek adott­ságai is jobbak, pár nappal megelőzte a Vörös Csillagot. A Vörös Csillag szövetkezeti gazdaságot hátráltatta* hogy az idén alakították ki nor­mális vetésforgójukat. A nagy munkából minden szövetkezeti gazda és trak­toros becsülettel részt kért. |Ám a jók között is voltak |legjobbak, mint Gál Ferenc. |az Űj Élet szövetkezeti gaz­daságban dolgozó traktoros, |Halászi István növényter- flmesztési brigádja a Vörös ICsillagban és Nagy Ferenc ►szövetkezeti brigádja a2 Űj lÉlet Tsz-ben. í 1 Megszűntetik az Alesi-i | vasúti kanyart | Mint közismert* a vasúti ÍTisza-híd és a szolnoki állo- |más között nagy kanyart ’tesz meg a sínpár. A közel­jövőben megszüntetik ezt a : ka nyárt. \ A kivitelezésre a Vasúi- (építő Vállalat kapott meg­bízást. Munkája végeztével (nemcsak a vasútvonal rövi­dül néhányszáz méterrel, ha­jnem a pályafenntartási költ- iségek is csökkennek. Az jAlcsi-i szakaszon ugyanis [nem megfelelő az altalaj, [sokszor kell javítani a töl­tést. ; Az új szakasz töltéséhez megfelelő talajt kerestek, s ^találtak is, csak kicsit mesz- sze: a martfűi vasútállomás közelében. Ott nyitnak bá­nyát, s oda építenek kb. egy kilométer hosszan egy ideig­lenes vasútvonalat. A földet vasúti szerelvényeken szál­lítják az Alcsi-i szakaszhoz. A bányához vezető ideigle­nes vasútvonal építését most. hétfőn kezdik meg, s végzik néhány hétig. A sínlefekte­tésre valószínűleg csak de­cemberben kerül sojc, az egyetlen falu Szolnok me gyében, ahol még nem vezet ték be a villanyt. Pethes Ka talin, az iskola fiatal igazga tóhelyettese azonban opti mista. Csillogó szemme mondta: — Majd jövőre. Egyébkén az emberek, higyje el, vilá gosan gondolkoznak itt, hl esténként sötét is van mé( Jászágón. Volt már Kókaiék nál? — Igen. — Akkor érti, mire gondo lók. S a világosságért talár mi, pedagógusok is, tettünl és teszünk egyetmást. Miniszterpapírra rótt soro­kat vesz elő. „Ágó történe te” — olvasom a címet. — Ezt nézze meg — muta' a tanulmánynak is beillő dol­gozat egyik táblázatára. — A község 1926. évi közoktatá­si helyzete számokban. S hogy mit árul el? 1926-bar két pedagógus tanított kél osztályt egy tanteremben összesen száztizenhárom gye­reket. Egy tanítóra ötvenhéi gyerek jutott. — És ma? Kapásból sorolja. — Tizenegy pedagógus ta­nít nyolc osztályt, hat tan­teremben, összesen kétszazöt gyereket. Egy tanítóra húsz tanuló esik... Hát így válik a hős emléke §s az iskola ereje olyan vilá­gító fákl.- 'vá a faluban, aminek kisugárzása erősebb minden villanyfénynél. Persze, a villany se jönne azért rosszul Jászágón... Bubor Gyula Hal' ,.n beszélget nk a konyhában. A hős édesanyja, sóEomőie. két cici unoka-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom