Szolnok Megyei Néplap, 1961. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1961-10-18 / 246. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. október 18. Megkezdődött as SZKP XXII• kongresszusa (Folytatás az 5. oldalról.) mérjük össze erőinket, hanem a dolgozók életének megjavításában — mondotta Hruscsov. Meggyőződésünk, hogy a kapitalizmus nem tud helyt állni ebben a versenyben. — Meggyőződésünk, hogy végeredményben minden nép helyesen választ majd, előnyben részesíti a kommunizmus valóban szabad világát és elfordul a kapitalizmus úgynevezett „szabad világától”. Nyikita Hruscsov ezután kijelentette, hogy az elkövetkezendő évekre belpolitikai téren a Párt öt feladatot állít a kommunisták és az egész szovjet nép elé. Első — az egész nép erőfeszítését arra kell irányítani, hogy teljesítsék és túlteljesítsék a hétéves tervet, amely fontos korszak a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának megteremtésében. Az anyagi termelés színvonalát a jövőben is emelni kell, s a szükséges színvonalon kell tartani az ország védelmi képességét; Második — meg kell gyorsítani a technikai fejlődést a szocialista ipar minden ágában, kiváltképpen fejleszteni kell a villamosenergia termelést, a vegyipart, a gépgyártást, a fémkohászatot és a fűtőanyagipart; Harmadik — olyan színvonalat kell elérni, az ipar és mezőgazdaság fejlesztésében, amely lehetővé teszi a lakosság iparcikk és élelmiszerszükségletének teljesebb kielégítését; Negyedik — a mezőgazdaság fejlesztését az egész párt és az egész nép ügyévé kell tenni. Ötödik — tovább kell haladni a kultúrális és szociális építés minden frontján. „A lenini párt — a kommunizmus győzelméért folytatott harc szervezője” című fejezetre áttérve Hruscsov kijelentette, hogy a személyi kultusz megbírálásának és következményei felszámolásának rendkívül nagy politikai és gyakorlati jelentősége volt Ha nem ítéltük volna el a személyi kultuszt, nem küzdöttük volna le a hátrányos következményeit és nem állítottuk volna helyre a párt — és állami tevékenység lenini elveit — jelentette ki Hruscsov — akkor ez azzal a veszéllyel járt volna, hogy a párt elszakad a tömegektől, a néptől, súlyosan megsérti a szovjet demokráciát és a forradalmi törvényességet, meglassul az ország gazdasági fejlődése, hanyatlik a kommunizmus építésének üteme és ennek következtében csökken a dolgozók jóléte) Nemzetközi vonatkozásban gyengült volna a Szovjetunió helyzete a világ küzdőterén, rosszabodtak volna kapcsolatai más országokkal, ami komoly következményeket rejtett volna magába. „Ezért volt olyan óriási politikai és gyakorlati jelentősége a személyi kultusz megbírálásának és következményei leküzdésének” — hangsúlyozta Hruscsov. <— A párt számot vetett azzal — jelentette ki Hruscsov —. hogy a hibák és torzítások feltárása, a hatalommal ' való visszaélések leleplezése bizonyos keserűséget, sőt elégedetlenséget kelthet a párt soraiban és a nép körében, bizonyos hátrányokkal jár, átmeneti nehézséget okoz az SZKP és a marxista—leninista testvérpártok számára. Mégis a párt bátran szembenézett a nehézségekkel, becsületesen és nyíltan megmondta a népnek a teljes igazságot, mert mélyen áthatotta az a hit, hogy a nép helyesen fogja fel a párt vonalát. Nem is csalódott. Hruscsov kijelentette: „a szovjet kommunisták büszkén mondhatják: — nem tettük tönkre a lenini párt becsületét és méltóságát, a párt tekintélye mérhetetlenül megnőtt, a nemzetközi kommunista mozgalom új, magasabb fokra emelkedett Ma pártunk egységes, sziklaszilárd mint még soha!” A XX. pártkongresszuson kifejezésre juttatott lenini irányvonalat — folytatta Hruscsov — eleinte elkeseredett ellenállással fogadták a pártellenes elemek, a revizionisták és a dogmatikusok, azok, akik megcsontosodott hívei voltak a személyi kultusz idején uralkodó módszereknek és rendszernek. A párt lenini irányvonala ellen lépett fel az a pártellenes frakciós csoport, amelynek tagjai Molotov, Kaganovics, Malenkov, Vorosilov, Bulga- nyin, Pervuhin, Szaburov és a hozzájuk csatlakozott Se- pilov voltak. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hangsúlyozta, hogy a pártellenes csoport ellen vívott harc éles elvi, politikai küzdelem volt, az új harca a régi ellen. Arról volt szó, hogy pártunk továbbra is folytatja-e a XX. kongresszuson kijelölt lenini politikát, vagy újból feltámadnak a személyi kultusz időszakának az egész párt részéről elítélt módszerei. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy nem sokkal később, 1957 októberében az SZKP Központi Bizottságának plénuma határozottan visszaverte Zsukov volt honvédelmi miniszternek azon próbálkozásait, hogy lépjenek a kalandorkodás -útjára, kövessenek olyan irányvonalat, amely elszakítja a fegyveres erőket a párttól, szembeállítja a szovjet hadsereget a pártvezetéssel. „Visszaverve a levitézlett frakciósokat, intrikusokat és karrieristákat, a párt még szorosabbra zárta sorait, megszilárdította kapcsolatait a néppel, minden erőt fő irányvonalának sikeres megvalósítására mozgósított” — mondotta Hruscsov. Hruscsov megállapította, hogy a XX. kongresszus irányvonala lelkes helyeslésre talált a nemzetközi kommunista mozgalomban a marxista—leninista testvérpártoknál. Ugyanakkor — folytatta — pártunknak a személyi kultusz káros következményeinek leküzdését célzó irányvonala — mint később kiderült — nem talált kellő megértésre az Albán Munkapárt vezetőinél, sőt mi több, e vezetők harcot indítottak ezen irányvonal ellen. — Az albán vezetők már nem is titkolják — mondotta Hruscsov —, hogy nem tetszik nekik pártunknak az az irányvonala, amelynek célja Sztálin személyi kultusza káros következményeinek határozott kiküszöbölése, a hatalommal való visz- szaélések éles elítélése, a párt és az állami élet lenini szabályainak helyreállítása. „Az albán vezetőknek ezt az álláspontját az magyarázza, hogy ők maguk — sajnálatunkra és bánatunkra — megismétlik azokat a módszereket, amelyeket hazánkban alkalmaztak a személyi kultusz idején” — jelentette ki Hruscsov, majd így folytatta: „Pártunk XX. kongresszusán kidolgozott irányvonal lenini irányvonal és mi nem engedhetünk ilyen elvi kérdésben sem az albán vezetőknek, sem bárki másnak.” Az albán vezetők „vissza próbálják húzni pártunkat azokhoz a viszonyokhoz, amelyek nekik tetszenek, de amelyek hazánkban soha többé nem ismétlődnek meg. Pártunk továbbra is határozottan és következetesen végrehajtja XX. kongresz- szusának irányvonalát, amely kiállta az idő próbáját. Senki sem tud letéríteni bennünket a lenini útról!" — hangsúlyozta Hruscsov. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára így folytatta: „Ha az albán vezetők nagyra becsülik népük érdekeit és a szocializmus építésének ügyét, ha ténylegesen barátságot kívánnak a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a többi testvérpártokkal, akkor le kell mondaniok téves nézeteikről, vissza kell tér- niök a szocialista közösség testvéri családjával való egység és szoros együttműködés útjára, az egész nemzetközi kommunista mozgalommal való egység útjára. Ami pártunkat illeti, pártunk továbbra is nemzetközi kötelességének megfelelően minden tőle telhetőt megtesz, hogy Albánia egysorban haladjon minden szocialista országgal.” Nincs egyetlen olyan nagy bel- vagy külpolitikai kérdés, amelyet pártunkban nem vitattunk volna meg kollektív módon és ennek során ne érvényesült volna a párt kollektív tapasztalata — jelentette ki Hruscsov és hozzátette: „éppen ez a lenini elvek megvalósítása”. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a párton belüli demokrácia fejlesztése, a helyi pártszervek jogainak kiterjesztése és szerepének fokozása, a kellektív vezetés elvének betartása a pártot még harcképesebbé tette, megszilárdította a párt kapcsolatait a tömegekkel. Közölte, hogy a beszámolási időszakban az SZKP taglétszáma majdnem 2,5 millió fővel növekedett. Míg a XX. pártkongresszus idején a pártnak 7 215 505 tagja volt, addig a XXII. kongresszus idejére (1961. október 1-re) a párt taglétszáma 9 716 005 főre emelkedett. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára elmonhangsúlyozta Hruscsov. Közölte, hogy a tanácstagok száma hozzávetőleg kétmillió. Ezenkívül további több mint kétmillió aktivista vesz részt a tanácsok állandó bizottságainak munkájában. A Szovjetunió, mondotta Hruscsov, fejlődésének új dotta, hogy a párt soraiba-: képviselve van a Szovjetunióban élő több mint száz nemzet és nép. „Pártunk a munkásosztály nemzetközi szervezeteként keletkezett és fejlődik és megtestesíti a kommunizmus építőinek egyetértő családját alkotó egyenjogú szocialista nemzetek nagyszerű egységét és testvéri barátságát.” Mint Hruscsov megállapította, a párt az utóbbi években erőteljesen a népgazdaság konkrét vezetésének kérdései felé fordult. „A pártvezetés ereje ennek kollektivitásában rejlik, ez teszi lehetővé, hogy sok ember tehetségét, ismereteit és tapasztalatait, hogy úgymondjam, egységes tehetséggé forrasz- szűk össze, amely nagy dolgok elvégzésére képes.”— Jelenleg elsőrendű jelentőségűvé válik — folytatta Hruscsov — a párt-, álla. mi- és társadalmi ellenőrzés felülről le és alulról fel. A párt-, állami és társadalmi ellenőrzés rendszere hatalmas eszköz ahhoz, hogy igazi demokratikus elvek alapján tökéletesítsük a kommunizmus építésének irányítását, a nagy tömegek kommunista nevelésének nagyszerű iskolája. A tanácsok — mondotta Hruscsov — a nép mindent átfogó szervezetei, amelyekben egysége ölt testet. A tanácsok milliók társadalmi tevékenységének olyan iskolájává váltak, amilyen az emberiség fejlődésének eddigi története során még nem ismert. szakaszába lépett, magasabb szintre emelkedett a szocialista demokrácia. A Szovjetunió új alkotmányának, amelynek kidolgozását most kezdjük, tükröznie kell a szovjet társadalom életének új vonásait a kommunizmus (Folytatása a 7. oldalon,) A tanácsok egész tevékenysége társadalmunk nagyszerű demokratizmusának legjobb bizonyítéka, Tanácskozik • kongresszus
