Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-17 / 220. szám

1061. szeptember 17. •iroífíOK wtfgyft wertAr 3 Magyar szította! es sím! to tio? versenye Augusztus közepén terme­lőszövetkezeti tagok népes csoportja járt a Szovjetunió­ban. Tanulmányútjuk során ellátogattak a Kijev-területi Győzelem (Peremoga) kol­hozba is. A tapasztalatcsere során kiderült: a csoport egyik tagja. Pákozdi Imre. a zsámbéki Uj Élet Tsz elnöke, hasonló jellegű közös gazda­ságot vezet., mint amilyen a „Győzelem”. Mindkettő egy nagyváros — Budapest, illet­ve Kijev — ellátó övezetében fekszik; ennek megfelelő a profiljuk is: főként állatte­nyésztéssel, elsősorban ba­romfineveléssel és kertészet­tel foglalkoznak. A magyar szövetkezet elnöke meghívta a szovjet kolhoz elnökét: lá­togasson el Zsámbékra. A kolhozelnök a meghívást kö­szönettel elfogadta, s java­solta, hogy a két gazdaság lépjen egymással versenyre. A verseny alapja a száz hold szántóterületről előállí­tott bruttó termelési érlék. A zsámbékiek tavaly minden száz hold szántóról 40 mázsa búzát adtak el az államnak, az idén pedig már ötvenet; ebben egyébként nagy része van a szovjet Szkoroszpelka- búzának is, amely 19,5 má­zsás átlagtermést hozott. Még nagyobb mértékben növelik a húsértékesítést: száz holdan­ként a tavalyi 65 mázsáról csaknem száz mázsára. A - 2800 holdas gazdaság az idén 370 sertést ad el az állam­nak, de ennél is jelentősebb a baromfi tenyészetük. Az idei értékesítésre tervezet í 40 000 pecsenyecsibe helyet már a hatvanezredák körű tartanak. Gazdálkodásuk továbbfej­lesztésében jó segítséget je­lentenek majd az elnök Szov­jetunió-beli tapasztalatai. wmiliniiiiiiiiiiiiiiiii»imiiiii'iinrmmmr Szerelik a Szovjetunió első távolbalátó telefonberendezését Moszkva (MTI). Kijev- ben felépült a tizenötcmele- tes Moszkva szálló. Itt szere­lik fel a Szovejtunió első Vi­deo telefonberendezését. Ez a találmány a televízió és a telefon előnyeit egyesíti és lehetővé teszi, hogy az előfizetők sokezer kilométer távolságból egyidejűleg lát­hassák és hallhassák egy­mást. ADATOK IZ SZKP PÜOSRiMTiRViEZETÉiSL „A villamosítás^ a kommu-, nista társadalom gazdasága építésének gerince, vezető szerepet játszik valamennyi népgazdasági ég fejlesztésé­ben, az egész korszerű mű­szaki haladás biztosításában. Ezért a villamosenergia ter­melését az átlagosnál gyor­sabb ütemben kell növelni. * A jövőben is az egyik leg­fontosabb népgazdasági fel­adat a korszerű ipar alapját képező fémek és tüzelőanya­gok termelésének további : gyorsütemű növelése. Húsz ' év alatt a vaskohászat olyan színvonalra emelkedik, hogy lehetővé teszi évente mintegy 250 millió tonna acél terme­lését. Az acéltermelésnek, az akkori műszaki színvonalnak megfelelően, teljesen fedez- i nie keil a népgazdaság nö- 1 vekvő szükségleteik” l M MIL I960 — A DOLGOZÓK idei or­szágos gépíró- és gyorsíró- versenyét október 13—14-én rendezik meg. A benevezése­ket szeptember 30-ig kell két példányban beküldeni a munkahelyhez legközelebbi állami gép- és gyorsíró iskola versenyfelelőséhez. Aki jelentkezett a Mezőgazdasági Sokmindent elárul egy kis fehér papírlapocska. Elmond­ja például azt, hogy Kerekes Júlia, Jászalsószentgyörgy, Arany János utca 39. szám Karcagi Felsőfokú Technikumba alatti lakos, aki az elmúlt év­ben elégséges eredménnyel érettségizett a Jászapáti Gimnáziumban — nagy ked vet érez a mezőgazdasági pá­lyához, és jelentkezett a Kar­cagi Felsőfokú Mezőgazdasá­gi Technikumba. AZ ÜNNEPLŐ lipcseieket természetesen mit sem za­varta a reakció erőtlen pró­bálkozása. Fél egyig álltak az utcán a Szovjetunió és a Néniét Demokratikus Köz­társaság zászlóit lobogtatva. Akadt olyan lipcsei fiátal, — igen sok, aki mindkét kezé­ben két-két kis zászlócska* lengetett. Pontosan fél egyre gördült be — űrhajós precizitással — Tyitov, felesége Tamara Tyitova és Walter Ulbricht kocsija a lipcsei Dimitrov Múzeum és a városi pártbi­zottság közötti díszfogadó >rre. A fákon, óz emeleti ab­lakokban az autóbuszok, vil­lamosok s az épületek tete­jén és az utcán áradó tömeg kitörő lelkesedéssel fogadta. Zúgott a hurrá, zengett az él­jen, kart magasba lendítve harsogott a „Hoch, hoch, hoch Tyitov! Éltették Tyito- vot, éltették a Szovjetuniót, éltették a Német Demokra­tikus Köztársaságot, s éltet­ték a német—szovjet barát­ságot, szövetséget. S Tyitov, a nyílt tekintetű, alacsony termetű, cinsár űrha­jós őrnagy', s a meleg pillan­tása, barna asszony, Tamara, meglepetten köszönte a me­leg ünneplést. Tyitov, vagy tán Tamara szerencséjére, esőközönre nem kelleti; res­pektálnia. A német nők a csókolózást mellőzték, az őszinte örömet nem. Életem legnagyobbnak ígérkező pil­lanatát egy német úttörő miatt áldoztam fel. Nemzet­közi újságíró igazolványom segítségével eljutottam a dísztribünre, ahol Tyitov és Walter Ulbricht mindenkivel kezetfogott, aki a közelébe jutott. A lehetőségem meg­volt rá, de egy kis úttörő át­bújt a karom alatt, s min­denki neki engedve szabad utat. bennünket, felnőtteket hátrább nyomtak. Délután az ezerkétszáz ülő­&l új eperaÁús­helyes, állandóan két szín­paddal játszó lipcsei új opc- rahéz erkélyéről nagygyűlést tartott Tyitov és Ulbricht elvtárs. Délután hatra hirdet­ték a gyűlés kezdetét, de négy órakor már áradt a tö­meg az operaház előtti térre, a Kari Marx Platz-ra. Meny­nyien lehettek? Kétszázezren legalább. Nótázva, dalolva, csoportokba alakulva vonult a végeláthatatlan lipcsei nép Virágcsokrokat, zászlókat, üzemük tervteljesítését, a munkaverseny sikereit megje­lenítő táblákat, politikai ka­rikatúrákat vittek magukkal, jelszavakat kiáltoztak, s meg­tapsolták a munkásőr alaku­latok és a népi rendőrség egységeinek kivonulását. A NAGYGYŰLÉS szónoka Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának titkára. Ulbricht kiváló szónok. Hosz- 6zú beszédét igen sokszor szakította félbe taps, közbe­kiáltás, éljenzés. És ami szá­munkra szokatlan, hangos hahota. Adenauer egy-egy jól sikerült karikirozását, né­melykor percekig tartó hangos nevetéssel fogadta a tömeg. Élmény volt látni, hallani a szocialista Németországot ün­neplő lipcseieket. A téren hatalmas léggömbök emelték a magasba Marx, Hruscsov, Ulbricht és Tyitov óriásmé­retű képeit. S a téren, az egy­kori német fasizmus egyik fellegvárában az Internacio- lálét énekelte tisztelettel a többszázezres hallgatóság. S a teret megreszkettették a lö- vt-gek díszlövéseinek deto­nációi, s a tér fölött békega- lambolc ezrei repdestek a lip­cseiek üzeneteként. (Folytatjuk.) Bénák Lejoa — Tulajdonképpen védőnő szerettem volna lenni — val­lott magáról Kerekes Júlia, amikor leültünk beszélgetni. — Jelentkeztem Budapesten, Szegeden a védőnókápző is­kolán, de nem vettek fel. Azt mondták, helyhiány van. Ka­póra jött ez a felsőfokú me­zőgazdasági technikum... je­lentkeztem, most már azért izgulok, nehogy itt is hely­hiány miatt visszaadják je­lentkezésemet. — Egy kicsit távol esik egymástól a védőnői és a me­zőgazdasági technikusi fog­lalkozás. — Hát ez igaz... Én azon­ban a szabad pályát szere­tem. Nem tudok egyhelyben, az Íróasztalnál ülni egész nap. Egy mezőgazdásznak mindig kint kell lennie a sza­badban. És ez nagyon jó. — Nem tudja, nehéz lesz a felvételi vizsga? — kockáztat­ta meg a számára talán leg­fontosabb kérdést. — Sajnos, nem tudom. Min­den esetre készülni kell. — ö, már elővettem a nö­vénytant, állattant. Minden nap tanulok. Csak sikerül­jön ... az ösztöndíj nem is lenne olyan nagyon fontos. — Találkozott már más fia­tallal is, aki jelentkezett? — Igen. Péntek Szeréna jön még ipnen, Jászalsószent- györgyről. Aztán írt még egy-két barátnőm, hogy ők is jönnének, csak hogy ők más megyében laknak... Szívből kívánom, kedves Kerekes Júlia, hogy a felvé­teli vizsga jól sikerüljön, s hogy két esztendő múlva a megye valamelyik szövetkeze­tében üdvözölhessem, mint fiatal mezőgazdasági szakem­bert. Varga Viktória Htoanőrfil«! Nyugaton D ühöng az atomórúlet Nyugaton. Mint rende­sen, az őrülteknek mindkét fajtája feltalálható. A dühön­gök, akikre minden jobb el­megyógyintézetben kényszer­zubbonyt húznak — így ágál­nak: „Az atomtudósok már öt éve próbálják megtalálni a magatomok felhasználásá­nak módját. — Ezek olyan atomrészecskék, — amelyek minden eddiginél pusztítóbb erejűek. Ha ez sikerül nekik, képesek lehetnek arra, hogy egész Oroszországot letöröl­jék a térképről”. (Daily He­rald). A szolidabbak meg úgy ját­szadoznak, mint az átlagté­bolydák napóleonjai. Például ilyeneket: hol legyen az el­nök és a kormány, székhelye egy Amerika elleni pusztító atomháborúban. A Newsweek szerint a Ma­ryland állambeli Catoctin hegység sziklái közé épült földalatti bunkerben helyez­nék el az elnököt és vezető munkatársait, valamint a mi­nisztériumok vezetőit. A Die Weltwoche pedig arról (r, hogy a stratégiai légierők pa­rancsnoksága, egy olyan, ál­landóan a levegőben tartóz­kodó repülőgép tervein dol­gozik, amely csak akkor száll­na le, ha másik ugyanolyan felszáll helyette. Szerintük ebben lenne majd az elnök rezidenciája. De — ugyan­csak a Weltwoche szerint — egy úszó Fehér Házat már be is rendeztek a Northampton cirkálón. Ennek pontos tar­tózkodási helyét csak Ken­nedy elnök ismeri, aki bár­mikor odarepülhet egy heli­kopteren. Minden őrültnek vannak iózan pillanatai. Nekik is. Talán egy ilyen pillanatában irt le a Newsweek cikkírója néhány őszinte gondolatot. I Jó. jó — az elnököt át tud- I juk menteni a legpusztítóbb atomtámadás esetén is. Túl­éli azt. „De abban senki sem bizonyos, hogy lesz maid Amerikának lakossága, ame­lyet kormányoznia kell”. — Hogy ez a kérdés mennyire jogos, annak illusztrálására ismerteti a Newsweek a washingotni Polgári Légvé­delmi Hivatal számításait. A számítás az alábbi felté­telezésen alapul: Az USA te­rületére 263 nukleáris löve­dékkel mérnek csapást. A lö­vedékek 71 várost, ipartele­pet, valamint légitámaszpon­tokat stb. találnának el. A fel- tételezés alapién a pusztulás és a halál három szakaszát kell megkülönböztetni. Az első szakaszban: A tá­madás első napján elpusz­tulna mintegy 23 millió ame­rikai lakos és halálosan meg­sérülne 26 millió. Körülbelül 12 millió otthon pusztulnád. Ezeket a veszteségeket a rob­banás okozta légnyomás, a hősugárzás és a rádióaktív sugárzás okozná. Hogy vala­mi fogalmunk legyen a pusz­tulásról: Minden bomba fél- mérföldes krátert ütne. — A robbanástól számított 7 rnér- földes körzetben minden tég­lából épített ház összedőlne. A 25 mérföld távolságban tartózkodó emberek is másod­fokú égési sebeket szenved­nének. A pusztulás második sza- kaszát a rádióaktív su­gárzás okozná. Negyvennyolc órával a támadás után, min­den bomba robbanási helyé­től, a széliránynak megfele­lően, 25 mérföld széles és 150 mérföld hosszú terület rádió- aktív szennyeződésűvé válna. Ezen a területen minden ott­tartózkodó élőlény halálos sugárfertőzést kap. A bunke­rekben tartózkodók megúsz- szák heveny, de talán gyó­gyítható fertőzéssel, amely „csupán” gyomor és bélmű­ködési zavarokat, lázt, fizi­kai gyengeséget, a fehérvér­sejtek csökkenését, stb. okoz­za. És a távolabbi hatások? Aki mindezt túlélte — ami­re, mint kitűnik, nincs nagy eselye —, számolhat azzal, hogy az élelmiszer- és víz­készletek megfertőződtek, a földek, erdők leégtek, a ta­laj felső, termőrétege el­pusztult; áradás önti ei a földeket. Az egészségügyi be­rendezések pusztulásával tí­fusz és más járványok lép­nek fel. A levegőből a súlyos rákbetegséget okozó Stron- cium—90 és Cézium—i37 még évek múlva is hullik. Egyes vidékeken a földterü­letet 100 évig sem '»hét megművelni. Ilyen képet festenek az amerikai lapok arról, milyen sors várna az USA lakossá­gára a jövendő atomháború­ban. S hogy mennyire reális ez a kép? A világ legkivá­lóbb tudósai 15 év óta han­goztatják, hogy egy nukleá­ris háború esetén semmi sem marad a földön a teljesen tönkretett, leégett rádióak­tív szennyezett talajon, a ro­mokon és törmeléken kívül, ötvenkét Nóbel-díjas tudós ! 955-ben nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentik, hogy egy nukleáris világháború után a földön az élet „meg­szűnik létezni.” T évedés és önámítás len­ne azt hinni, hogy a nyugatiak pusztán háborús hisztéria keltése céljából szít­ják az atomőrületet. Nem egyszerűen az emberek ijesz- getéséről van szó, arról, hogy építsenek több óvóhelyet. — Bár ez sem megvetendő üz­let. A valóság az, hogy oda­át egyesek tényleg atomhá­borúra készülnek. Ezért nem hajlandók egyezményt alá­írni a nukleáris fegyverek eltiltásáról és megsemmisíté­séről. Sőt, titokban előkészí­tették az, új atomrobbantási kísérleteiket. Tudomásunk van arról, hogy az amerikai Nevada és Üj-Mexikó álla­mokban 13 nukleáris robban­tást készítettek elő az utób­bi időben. S a robbantások mcglepetésszerű végrehjtásá- val kész tények elé akarták állítani a Szovjetuniót. így akartak maguknak bizonyos katonai fölényt, vagy in­kább előnyt szerezni. S mint ugyancsak ismeretes, a fran­ciák sorozatosan robbantot­ták atombombáikat a Szaha­rában. Józan ésszel csak egy fel­tételezhető: aki végiggondol­ja, miiyen szörnyű pusztítás­sal jár a nukleáris háború, azonnal elfogadja a szovjet javaslatot: ......a legszigo­rúb b nemzetközi ellenőrzés mellett, mindörökre meg keil semmisíteni az összes íegyverfajtákat — az utolsó bombáig, az utolsó lövedé­kig, fel kell oszlatni a had­seregeket az utolsó katoná'g. teljesen fel kell számolni -i vezérkarokat és a katona- szervezeteket.” (A szóvjo kormány nyilatkozata.) i Jgy tűnik azonban. hop\ egyelőre ennyi józan megfontolást nem lehet vár­ni a Nyugat néhány felelő1-- noüíikusától. Könnyű volna bolondnak nyilvánítani 1 az i't-eneket, s gumifalú szobába zátva, gumidominót adni a kezükbe. Azzal játszogassa­nak. ne az atombombával. — Ez lenne a dolog legegysze­rűbb elintézési módja. De ezt nem tehetjük. — Nagyhatalmú, felelős polit' kusok játszanak az atomh; ború tüzével. Ezért védeki. ni kell. S a védekezés leg­hatásosabb eszköze az, amit leszünk: a Szovjetunió ren­dületlenül halad a kommu­nizmus építésének útján. A szocialista országok megvaló­sítják népgazdasági terveiket S eközben honvédelmi Ké­pességeik növelésére is gon­dolnak. A szocialista tábor védeimi képességének növe­lése pedig a háború elkerü­lésének legjárhatóbb útja. — Csak így lehet megfékezni és óvatosságra inteni a nukleá­ris háború őrült apostolait Ezen az úton kell járnunk, ha elakarjuk kerülni a világ nagy részének pusztulását jelentő új háborút. Varga József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom