Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-26 / 227. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1S61. szeptember 26. Parasztfiatalok a színpadon (Folytatás az 1. oldalról) lyes. Természetesen, ahol az anyagi és szervezeti lehető­ségek jók, ott kívánatos mi­nél több tsz-csoport megala­kulása, működése. Mivel foglalkozzanak ezek az együttesek. Fellépésükkel tegyék emlékezetessé a társa­dalmi és családi ünnepeket, tsz zárszámadást, gyűléseket. Támasszák alá az ismeretter­jesztő előadásokat mondani­valóban, stílusban, egyezte­tett felolvasásokkal, szavala­tokkal, kis műsorral. Jólsike­rült műsoraikat vigyék el a szomszéd községbe, tsz-be, esetleg csereelőadás formá­jában. Mint látjuk, tág tér nyílik a tsz-színjátszók munkájának gyümölcsöztetésére. S ha jól választott, erejüket meg nem haladó, ízléses műsorral lép­nek falusi lakosságunk elé, elmondhatják: teljesítették azt a feladatot, amely életre- hívta őket. (HT) PÁRIZS (MTI). De Gaulle tábornok vasárnap befejezte a három déli megyében csü­törtökön elkezdett „országjá­rását”. A köztársasági elnök Párizsba visszatérve egymás­után fogadja a politikai pár­tok vezetőit. De Gaulle tá­bornoknak a pártok iránti lenéző magatartása ismere­tében általános meglepetést keltett párizsi politikai kö­rökben és a sajtóban is az államfő kezdeményezése. De Gaulle tábornok Fran­ciaország első pártját, a — Francia Kommunista Pártot nem hívta meg az Elysée-pa- lotába. A köztársasági elnök osztálypolitikája és kommu- nistaellenessége újból bebi­zonyosodott. A legerősebb francia párt véleményét azonban Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára vasárnap Vitryben nagyszabású tömeggyűlésen juttatta De Gaulle tudomá­sára. Thorez leszögezte: kér és Zilliacus angol poli­tikus, Ferruccio Lombardi, szenátor, Riccardo Lombardi, az Olasz Szocialista Párt ve­zetőségi tagja, Jules Moch francia politikus, továbbá lengyel, csehszlovák és bolr gár parlamenti képviselők és mások is résztvesznek. Az értekezleten megvitat­ják a német próbámat, a le­szereléssel és az Európa biz­tonságának fenntartásával kapcsolatos kérdéseket. (MTI) Hírek az New York (MTI). — Kennedy elnök vasárnap es­te — magyar idő szerint fél órával éjfél előtt — a Mas- sachusetts-állambeli Hyan- nis Portból repülőgépen New Yorkba érkezett. Nyugati hírügynökségek je­lentése szerint az elnök meg­érkezésekor különösen nagy­arányú biztonsági intézkedé­seket foganatosítottak a New York-i La Guardia repülőté­ren, mert kevéssel az elnök gépének beérkezése előtt a repülőtér rendőrsége ismeret­len személytől fenyegető te­lefonhívást kapott. Az elnök személyes testőrségén kívül több mint ezer egyenruhás -p„rí -.. meg nem határo­zott számú polgári ruhás ENSZ bői biztonsági tisztviselő látta e' Kennedy védelmét. Kennedy megérkezése utn a New York-i Carlyle-szállo- dában több mint egyórás ta­nácskozást folytatott Rusi külügyminiszterrel, Mccloy leszerelési főtanácsadóvá Arthur Dean-nel, a genf atomértekezleten részt vet! amerikai küldöttség vezetőjé­vel, valamint több más veze­tő személyiséggel. Mint az AP tudósítója je­lentette, Kennedy a tanács­kozáson megvitatta az ENSZ- közpyűlésen hétfőn elmon­dandó beszédének tervezetét. Vasárnap New Yorkba ér­kezett Frondizi argentin köz- társasági elnök, aki szintén beszédet mond a közgyűlésen Befejezte „országjárását“ De Gaulle tábornok Megdöbbenés és zűrzavar Bonnban a hétvégi amerikai nyilatkozató]! m att Bonn (MTI) Bonnban nagy zűrzavart és idegeskedést okoztak a hétvé­gén elhangzott amerikai nyi­latkozatok, különösen Hum­phrey szenátor és Clay tá­bornok kijelentései. Mint is­meretes, Humphrey a wash­ingtoni szenátusban azt han­goztatta, hogy a Nyugatnak „kisebb engedményeket” kell tennie a berlini kérdésben, Clay tábornok pedig Nyugat- Berlinben egy bizalmas saj­tóértekezleten arra célzott, hogy Bonnak bele kell tö­rődnie az NDK elismerésébe. Az amerikai külügyminiszté­rium később ugyan cáfolta a Clay-nyilatkozatról szóló sajtójelentéseket, majd ma­ga Clay Ss azt hangoztatta, hogy „az Egyesült Államok németországi politikájában nincs változás”, de a cáfo­latok korántsem csillapítot- ■tniiiuimmiiiumiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiii« Röviden BERLIN (TASZSZ). — A nyugatnémet hadsereg újabb három tagja ment át az NSZK-ból a Német Demok­ratikus Köztársaságba. Az ADN közlése szerint az NDK belügyminisztériumá­nak tisztviselője bejelentet­te, hogy az általános hadkö­telezettség bevezetése óta Nyugat-Németországból több mint hatvanötezer katona és tiszt menekült a Német De­mokratikus Köztársaságba. • BONN (TASZSZ). A nyu­gatnémet kormány megpró­bálja a művészet területére is kiterjeszteni a nyugatné­met politikai életben ural­kodó antikommunista lég­kört. Ennek a kísérletnek egyik megnyilvánulása, hogy a Lübecki Városi Tanács „a berlini politikai helyzetre” való hivatkozással nem en­gedélyezte Bertolt Brecht egyik színdarabjának elő­adását * HAVANNA (AFP—UPI) A kubai Camguey-ben szom­baton végrehajtották a ha­lálos ítéletet az áprilisi Ku­ba elleni agresszió öt részt­vevőjén, akik háborús bűn­tetteket követtek el. A bíró­ság 16 ellenforradalmárt ugyanakkor hat — harminc évi börtönre ítélt ACCRA (TASZSZ). Accrá­ban szovjet—ghanai egyez­ményt írtak alá a Volta fo­lyón épülő vízierőmű terve­ző—kutató munkálatainak elvégzéséről. A megállapodást az 1960. augusztus 4-én aláírt szovjet —ghanai gazdasági és mű­szaki együttműködési egyez­mény alapján kötötték. —- (MTI). ták le a felzaklatott kedé­lyeket Bonnban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Clay kijelen­téseinek lényegét így lehetne összefoglalni: „Az NSZK sa­ját érdekében legjobban ten­né, ha elismerné a két német állam realitását. Az NSZK- nak több kilátása lehet az újraegyesítés megvalósításá­ra, ha tárgyalna a keletnémet kormány képviselőivel, mint­ha továbbra sem vesz tudo­mást létezésükről.” A kereszténydemokrata Rheinische Post vezércikké­ben ezeket írja: „Nyugat-Németországnak el kell fogadnia a keletnémet állam létét’ — fültanúk sze­rint szószerint ezeket mon­dotta Clay tábornok pénteken egy újságírókkal folytatott szűkkörű megbeszélésen. A tábornok ezzel megerősítette azokat a félelmeket, amelye­ket a fővárosban — hivatalo­san és nemhivatalosan — immár hetek óta táplálnak Kormánykörökben tartózkodó magatartást tanúsítanak a híresztelésekkel szemben, nem akarják sem megerősí­teni sem elutasítani azokat. Maga Adenauer kancellár azonban a választások után tartott sajtóértekezletén már bejelentette, hogy „fájdal­mas kiábrándulások” követ­keznek. Több vezető lap kommen­tárjában heves felhördüléssel fogadja az amerikai kijelen­téseket. A Die Welt vezércik­kében azt hangoztatta, hogy a tárgyalások megkezdése előtt nem szabad engedmé­nyekről beszélni és azt írja „nyomasztó dolog, hogy a ki­indulási pozíciót még a tár­gyalások előtt hátrább von­ják.” A Frankfurter Allgemeine Zeitung vezércikkében szin­tén élesen tiltakozik az ellen, hogy Washingtonban az NDK elismerésének problémáját „másodrendű kérdésnek” te­kintik. A Frankfurter Rundschau vezércikkében viszont rámu­tat, immár „ütött az igazság órája.” A lap hangoztatja: Washingtonban kezdenek afelé hajlani, hogy elismer­jék a német helyzet realitá­sait, s ebbő] az alapból ki­indulva keressék a berlini kérdés megoldását. „Más sza­vakkal ez annyit jelent: meg­rendül Bonn németországi politikájának egész épülete, de mind ez ideig még nem látható az az akarat hogy a romokból új politikát épít­senek fel.” — A franciaországi politi­kai helyzete a tény­leges személyi dikta­túra léte és a demok­rácia folyamatos visszaszo­rulása jellemzi. Azt az igaz­ságot, amelyet a kommu­nisták már három éve kiál­tanak világgá, ma már azok is elismerik, akik 1958-ban a népszavazáson igennel sza­vaztatták követőiket, azok is, akik 1960-ban De Gaulle- r.ak teljhatalmat adtak, azok is, akik ez év áprilisában igazolták az alkotmány 16. szakaszának alkalmazását. A köztársasági elnök hatalmá­nak árnyékában a fasiszták előidézte polgárháború ve­szélye csak növekedett. Vé­gezni kell ezzel a rendszer­rel — jelentette ki emelt hangon Maurice Thorez. — Nemcsak az alkotmány 16. szakaszáról van szó, hanem az egész alkotmányról, az egész rendszerről, amely ma­sában hordja a fasizmus örö­kös veszélyét. Helyre kell ál­lítani. meg kell újítani a demokráciát. A kommunista oárt hónapokkal ezelőtt va­lamennyi demokratikus párt­hoz programtervezetet iutta- tott el. Azt javasoljuk — mondotta Thorez —, hogy vitassuk meg együtt e prog­ramot és később együtt is valósítsuk meg — Minden munkás és demokratikus erő egységére, akciójára van szükség. Alakítsuk ki ezt az egységet, míg nem késő. — A szovjet kormány közleménye Józanabb megnyilatkozások Washington (MTI). A hét végén több amerikai politikus nyilatkozott a tele­víziónak, a rádiónak, illetve a sajtónak. Mansfield szenátor, a de­mokrata párt szenátusi cso­portjának vezetője vasárnap a televíziónak adott nyilat­kozatában Németország és Nyugat-Berlin problémájával foglalkozva azt fejtegette, hogy „bizonyos kérdésekről lehet tárgyalni, másokról vi­szont nem”. A szenátor szerint az előb­bi csoportba tartozik annak lehetősége, hogy az ENSZ vagy a világsz,.. vezet né­mely intézményének székhe­lyét Nyugat-Berlinbe tegyék át, hogy elismerjék az Odera —Neisse-határt: hogy kap­csolatokat létesítsenek a k t német állam közt, s végül, hogy egész Berlint — tehát az NDK fővárosát is — sza­bad várossá nyilvánítsák. Mansfield szerint „nem le­het tárgyalni” az olyan kér­désekről, mint „Nyugat-Ber­lin lakossága szabadságának fennmaradása, a szövetsége­sek katonai egységeinek ber­lini jelenléte és a Nyugat­• • „Öregek nap la“ Besenyőszögön Jólsikerült „öregek napját" rendezett vasárnap délután a Vöröskereszt besenyszögi vezetősége a kultúrotthon nagytermében. A meghívot­tak közül kétszáz idős és százhúsz fiatalabb vendég vett részt a kedves ünnepsé­gen. Szurmai Lajos a vb el­nöke üdvözölte, majd a dél­utáni tealoovasztás közben az úttörők műsorral és zené­vel szórakoztatták a megje­lenteket. Azoknak az idős dolgozók­nak, akik nem tudtak eljön­ni e bensőséges ünnepségre, ezúton kívánunk boldog öreg­kort és jó egészséget. Jász .János Bespnvexftff. Icöuáei o&rttitkár, Berlinbe vezető közlekedési útvonalak biztosítása”. A szenátor végül javasolta, hogy nevezzék ki Nehru in­diai miniszterelnököt Ham­marskjöld utódjává. Mint mondotta, az indiai minisz­terelnök ÉNSZ-főtitkárrá tör­ténő kinevezése „hatékony szembehelyezkedés lenne az ENSZ-titkárság átszervezésé­re irányuló szovjet tervek­kel”. Robert Kennedy ígazság- ügyminiszter, az elnök öccse vasárnap este egy televíziós interjú során foglalkozott Nyugat-Berlin kérdésével. A hidegháborús uszítás szellemében elhangzott nyi­latkozatában Robert Kenne­dy olyan benyomást igyeke- kezett kelteni, mintha Nyu- gat-Berlint holmi veszély fe­nyegetné szovjet részről és kijelentette, „nem lehet két­séges, hogy bátyja, az elnök, utasítást ad nukleáris fegy­verek alkalmazására, ha er­re szükség lesz Berlin sza­badságának megvédése cél­jából”. A New York Herald Tri­bune jelentése szerint Mcna- mara hadügyminiszter kérdé­sekre válaszolva kijelentette, hogy „az Egyesült Államok a szükséges mennyiségi és mé­retű nukleáris bombákkal vá­laszolna minden támadásra”. A hadügyminiszter semmi­vel sem indokolta meg, hogy ki és miért készülne megtá­madni az Egyesült Államokat. • Az ismert hidegháborús uszító, Radford tengernagy, az amerikai vezérkari főnö­kök egyesített bízott -' ’ nak volt főnöke, a Reader, Sdi- gest októberi számába irt cikkében amellett kar 'őrkö­dik, hogy „az Egyesült Álla­mok hagyja ott az ENSZ-t, ha az felveszi tagjai sorába a kommunista Kínát”. Kereka«zta!-értefcez:fet nyíst meg Kómában Róma (TASZSZ). Vasárnap kerek asztal-érte­kezlet nyílt meg Rómában, a szocialista tábor és a kapita­lista országok kiemelkedő politikai és közéleti szemé­lyiségeinek részvételével. A Szovjetuniót A. Adzsubej. az Izvesztyija főszerkesztője valamint Ilja Ebrenburg és A. Kornejcsuk írók képvise­lik. Az értekezlet munkájában Humphrey amerikai derrok- ratanárti szenátor Noel-Fia (Folytatás az 1. oldalról) Teljesen nyilvánvaló — hangsúlyozza a közlemény — hogy nem a Szovjetunió ál­láspontja akadályozza a le­szerelés fölötti ellenőrzés problémájának megoldását, hanem a nyugati hatalmak kormányainak az a kísérlete, hogy e problémával mester­séges gátat teremtsenk a le­szerelés útjába. A Szovjetunió, amikor ra­gaszkodik a leszerelés hat­hatós ellenőrzéséhez, ugyan­akkor határozottan fellép a fegyverzet fölötti ellenőrzés ellen — hangzik a közle­mény. — „A Szovjetunió sflr- raszáll azért, hogy hatásos ellenőrzés mellett hajtsák végre csakúgy a leszerelés egész folyamatát, mint külön- külön elejétől végig minden intézkedést.” A közlemény a továbbiak­ban ismerteti a Szovjet­uniónak az ellenőrzésre vo­natkozó konkrét javasla­tait. A szovjet javaslatoknak megfelelően a nemzetközi el­lenőrző szervezetbe bekerül­ne a szerződésben részt vevő valamennyi állam amelynek, képviselői értekezletre gyűl­nének össze. Az értekezlet megválasztja majd az ellen­őrző tanácsot, amelynek a szovjet kormány szerint a szocialista országok, a nyu­gati katonai-politikai szövet­ségesekhez tartozó államok és a semleges államok képvi­selőiből kell állnia. A szovjet kormány közle­ménye a továbbiakban fejte­geti azt az álláspontot, ame­lyet az Egyesült Államok foglalt el a kétoldalú tárgya­lások első két szakaszában Washingtonban és Moszkvá­ban, ahol az amerikai kül­döttség teljes egészében el­utasította az általános és tel­jes leszerelés programjának megvitatását. Az amerikai küldöttség, amely ragaszko­dott ahhoz, hogy csupán ál­talános elvekben állapodja­nak meg, odáig vitte a dolgot, hogy az általános és teljes leszerelést helyettesítsék olyan intéz.kedésekkel, mint a katonai célokat szolgáló hasadó anyagok gyártásának megszüntetése, az űr-beren­dezések feljuttatásának ellen­őrzése és így tovább, jóllehet, ezeknek az intézkedéseknek a valóságban semmi köze a leszereléshez. Az amerikai fél — mutat rá a közlemény — „a nemzetközi fegyveres erők” létrehozásának szük­ségességére helyezte a fő hangsúlyt és olyan javas­latokat terjesztett elő ame­lyek azt célozzák, hogy a Biztonsági Tanács megke­rülésével alakítsák meg ezeket az erőket. Érthető — mutat rá a közle­mény — hogy az Egvesült Államok ilyen álláspontja mellett nem jöhet létre sem­miféle megállapodás. A szovjet kormány, hogy elmozdítsa a holtpontról a tárgyasokat, a moszkvai megbeszélés végén kifejezte: kész akár az általános és teljes leszerelés alapelvéirőj is megállapodást kötni. Az Egyesült Államok képviselői azonban nem fogadták el a közös dokumentum szovjet tervezetét: az általános és teljes leszerelési szerződés alapelveiről szóló nyilatkoza­tot. A közlemény megállapítja, hogy a kétoldalú tárgyalások utolsó szakaszában — New York-ban — az Egyesült Ál­lamok elfogadott egy sói olyan tételt, amelyhez ra gaszkodott a szovjet fél, s r szovjet kormány ezt figye lembe véve, arra a követ keztetésre jutott, meg van a lehetősége, hop az ENSZ-közgyűlése elé Szovjetunió és az Egyesi1 Államok közös javaslat' terjesszen ,,Az elvekről sz ló nyilatkozat” címmel, mint irányelv-tervezetet, a általános és teljes leszerelé ről szóló egyezmény előkés? tésével foglalkozó szerv szá mára. A közlemény rámutal hogy az Egyesült Államok kormánya a szovjet fél kí­vánságára szeptember 19-ér hozzájárult ahhoz, hogy as „elvekről szóló nyilatkozat­ból” iktassák ki azt a tételt, mely szerint nemcsak a le­szerelési intézkedések fölött kell ellenőrzést teremteni, hanem azok fölött a fegyve­res erők és fegyverzet fölött is, amelyek a leszerelés ilyer vagy olyan szakaszában az államok tulajdonában marad­nak. A szovjet kormány — hangzik a közlemény — ugyanakkor kijelenti, hogy amennyiben az Egyesült AI lamok és szövetségesei nem mondanak le arról az állás­pontjukról, amely a fegyver­zet fölötti ellenőrzés megte­remtésére irányul, akkor ko­moly nehézségek támadhat­nak az általános és teljes le­szerelésről szóló egyezmény előkészítésével foglalkozó tárgyalásokon. A közlemény rámutat, hogy a szovjet kormány szükséges­nek tartja kijelenteni: mély­ségesen elvi kérdés az, hogy megvalósítják a leszerelést ellenőrzés mellett, vagy hogy ellenőrzést teremtenek a fegyverzet felett. A tárgyalások folyamán — mutat rá a közlemény — lehetetlennek bizonyult a megegyezés az általános és teljes leszerelésről szóle egyezmény előkészítésével foglalkozó szerv összetéte­lét illetően, mivel az amerikai javaslatok szerint a semleges államokat továbbra is távol tartják a leszerelés kérdésében folyta­tandó tárgyalásoktól. A szov­jet kormány elengedhetetle­nül szükségesnek tartja, hogy a közgyűlés e tekintetben olyan határozatot hozzon, amely egyenjogú részvétek biztosít a leszerelési tárgya­lásokon minden olyan állam­nak, amelynek ehhez törvé­nyes joga van és mely álla-’ mok nélkül nem lehet ered­ményesen tárgyalni. (MTI) Kennedy megérkezett New Yorkba

Next

/
Oldalképek
Tartalom