Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-22 / 224. szám
1961. szeptember 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Vegyszerek mérkőzése Mint pipacsok a réten, úgy virítanak a piros számok túrkevei Búzakalász Tsz egyik lucernásának táblácskáin. Az arrajáró csak ennyit iát: kaszált, nem kaszált területeken történik valami — az arankafoltokkal. A csu- nán számokkal jelzett kísérleti parcellákon kollégáik társaságában sűrűn megfordulnak a Növényvédelmi Kuta- 6 Intézet szakemberei. Nagyszabású, teljesen pártatlan nérkőzés folyik mostanában Túrkevén: a jelenleg ismert 'estiobb arankairtószerek mér- '< őzése. Az arankairtás jelentősége i mert; módszereiről még asznos, tudományos viták olynak. A kémiai arankair- ás is állandó bírálat tárgya, aiszen alig illeszthető be a képesített nagyüzem munkarendjébe. Országos jelentőségű eredmények születésére várunk. Remélhetőleg, rövidesen eldől, melyik arankairtó szerünk lesz hivatott arra, hogy vele a védekezés jelentős és drága munkáját a korszerű mezőgazdasági üzemekhez illő nagyvonalúsággal, egyben a legolcsóbban elvégezzük. Az alkalmasság e kísérleti sorában ott találjuk a Kre sonit-E-t. Ez a szer már két év óta tölti be — s nem eredménytelenül! — hivatását. Alkalmazása nagy körültekintést, óvatosságot kíván. Mellette a nyugatnémet gyártmányú Aretit versenyez, amely magyar ötlet nyomán került alkalmazásra. Szerepel a PCP (Pentaclorphenol) is, mely a hazai vegyipar egyik mellékterméke. Sport-kifejezéssel élve: az első menetben elért eredmények alapján így alakul a helyezés sorrendje: PCP — Aretit — Kresonit-E. Néhány hét múlva kerül sor a végső értékelésre. Érdekes az Aretit bemutatkozása kaszálatlan parcellán. Perzselése csak a levélzet egy részét pusztítja el, a növény szárát nem. Így a növény virágot hoz, sőt épnek látszó csíraképződményei is vannak. Ha az aranka elhalása mellett a lucerna csíraképes, fejlett magot érlel, az Aretit jelentékeny szerephez juthat a nagyüzemi védekezésben. Dr Váczy Mihály a Szolnok megyei Növényvédő j Állomás főagronómusa Derekasan do goznak az aSatlvániaL Alattyán tsz-eiben jól haladnak a mezőgazdasági munkák. A közös gazdaságok — a közelmúlt évek tapasztalatai alapján — cséplés után azonnal hozzáláttak az időszerű munkákhoz; úgy, amint azt intézkedési tervükben rögzítették A Vörös Csillag Tsz tagsága 100 holdnál nagyobb területről határidő előtt takarította be az aprómagot; sőt a termést már értékesítette is az állam felé. Az idejében megkezdett cukorrépa szedésben Koczkás Antal, Hájra Istvánná és Varga Mátyásné jár élen. E hó derekáig a tsz cukorrépájának harmada került felszedésre. Ugyanaddig a tervezett 800 kh-ból 200 kh-n készítettek magágyat. Az Űj Élet Tsz-ben még jobban haladnak az őszi mun- ! kák. Itt például 600 vetésre' szánt holdból eddig 300-nál több holdon készítettek magágyat. Elvetették a tervezett 53 kh. őszi árpát és a 28 kh. őszi keveréket. A múlt évi csapadékosságot figyelembe véve már tizenötödike előtt 100 kh-t elvetettek 500 kh búzából. Száz holdról betakarították és értékesítették a vöAd, de kapni is akar a Bezosztája Miért vetik Mezőtúron a fázós San Pastore-t? la búza is meghálálja a jólI tartást... Mikor eddig jutunk a beszélgetésben, Csatári Ferenc megjegyzi: — Nem is tudom, ki találta ki, hogy a Bezosztája igénytelen, majdhogynem öntermő... Bár úgy lenne! A valóságban azonban reá is érvényes, ami a többi intenzív fajtára: valamit valamiért. A Bezosztája nyelvén a „valami” gondos talajmunkát, jó talajerőt jelent. — Az imént említett kilencven holdas tábla például holdanként 100 kg szuperfoszfátot, 50 kg pétisót, 50 kg kálisót kapott alaptrágyaként. December 20 táján újabb 120 kg pétisót szórtunk ki. Ne feledjem: holdanként 160 kg vetőmagot alkalmaztunk. Ma már NEM KELL REKLÁM Mindezek ellenére nem jár rösherét. A tsz asszonyai a nőbizottság szervezésében férfisegítség nélkül takarították. le 20 holdról a napraforgót. Községünk szövetkezeteinek jó eredményei nagyrészt annak köszönhetők, hogy mind a kommunisták, mind a pár- tonkívüli agitációs csoportok értékes munkát végeztek a szervezésében, családtagok bevonásában. Több koros, nyugdíjas szövetkezeti gazda — például Ivanics Ferenc — nap mint nap kiveszi részéta közös munkából. Ivanics gazda első között törte le vállalt kukoricáját. Példája nyomán harminc család látott a közös kukorica betakarításához. Horváth Mihály az MSZMP községi titkára Kiss D. Géza a községi tanács VB megbízott elnöke Takarékosságból kitűnő G zínes fényképre kíván- kozóan szépek, szakszerűek a kuncsorbai Vörös Október Tsz hereszéna-kaz- !ai. Gondos tulajdonosaik valamennyit beszalmázták, ledrótozták. Hetven vagonos készlettel rendelkeznek ebből a tápdús takarmányból. Már eddig huszonegy tonna jóminőségű sziíázst készítettek. Elhatározták, hogy az ezután kezükbe kerülő cukorrépalevelet, kukoricaszárat is be- silózzák az utolsó grammig. Mint számítják: szilázskész- letüket körülbelül további két tonnával növelhetik. Kovács Mihály állattenyésztési agronómus és a vezetőség minden tagja ragaszkodik ahhoz, hogy a jószág az utolsó lehetséges pillanatig legeljen. Naponta nyolcvan növendékmarha, negyven borjú, ezernél több sertés, majdnem háromszáz juh jár-l ja a legelőt. A teheneket természetesen érdem szerint ta- karmányozzák. Még ezen a télen elkészülnek az etetőrácsok, melyek még precízebb takarmányelosztást tesznek majd lehetővé. A közeli hónapokban ágasokat készítenek a jövő évi lucernaszárításhoz. A Terményforgalmi Vál- lalattól dekádonként 160 métermázsa — kétféle — sertéstáp érkezik a gazdaságba. Mind ennek, mind a többi takarmánynak adagolását lelkiismeretesen kiszámított, a tsz adottságain alapuló normatívák szabályozzák. Tavaszai hetven holdnál nagyobb füveshere és majdnem negyven hold takarmánykeverék-legelő vária maid a jószágot. Tak arm ány-takareKOSságból valóban kitűnőt érdemelnek a kuncsorbaiak. Fővárosi munkások — a Reanol Finomvegyszer Gyár dolgozói — értékes társadalmi segítséget adtak a jászladányi Aranykalász Tsz gazdáinak. A pestiek Wink- ier József üzemi párttitkár irányításával, hulladékanyagokból építettek 10 vagonos górét. Épp jókor fejezték be: a kukoricabetakarítás kezdetére. Az új létesítmény értéke megközelíti az ötvenezer forintot. A munkások megígérték, hogy tőlük telhetőén a jövőben is támogatják a szövetkezetieket Berkó Sándor Aprómagcséplés, kukoricabetakarítás kombájnnal Gépállomási bemutatót tartottak Jászfényszaruit és Törökszentmiklóson Mozgalmas, tanulságos nap volt megyénk gépállomási ag- ronómusai részére a keddi. Kora délelőtt a jászfénysza- rui Petőfi Tsz vörösheretób- láján találkoztak Sassi Istvánnal, a Szolnok megyei Gépállomások Igazgatósága vezetőjével, Szekeres Istvánnal, a Gépállomások Főigazjogos panaszuka arról, hogy a pillangósok elcsépelt magja nem éri el az óhajtott tisztasági százalékot. A vörösherénél úgy találták, hogy a gép nem fejti ki maradéktalanul a magot a gu- bóból — ami tiszta kár... Schuszter József főmérnök országos hírű szakértője az aprómag cséplésének. Érdemes gépállomási dolgozóinknak Jászfényszarun elmondott tanácsait megfogadniok. — A kombájnokban a kosárlécek közét Jei kell tölteni — kezdte a legfontosabbon a Pest megyei vendég. — Erre a célra hulladék-fa is megfelel. Ezután 0,75—1 mil- iméteres feketelemezből bel- tő borítást készítünk, arra 'eszítjük a dörzs-szövetet; melynek élettartama is két- xárom évvel megnő. Az átalakítást — az alábbiakat is beeértve — fcét szakember egy iap alatt 500 forintos kiadásA MŰTRÁGYÁNAK, sokkal inkább okos beosztá sa szükséges... A Magyar- Mongol Barátság Tsz parasztjai sem dúskálkodnak a mű' trágyában, ám — Csatári fő- agronómus útmutatásával — beosztóan gazdálkodnak vele. Azt is, az Istállótrágyát is inkább az őszi kalászosoknak, mintsem más növénynek adják. A búzafajták közül a hazaiak aránylag több foszfor-, az intenzívek aránylag több nitrogénműtrágyát kapnak. Négy évnél tovább nem engedik zöldellni a pillangósokat, melyek után nitrogénben gazdag talajba vethetnek. Érdemesebb szőlőre, mustra szerződni Eddig az átadott szőlő mennyiségétől függetlenül tíz százalékos felár Illette meg a tsz eket. Most már — mint a Magyar Közlöny szeptember 18-i számában részletesen olvasható — felár csak akkor Jár, ha a tsz össztermésének legalább hatvan százalékát az állam felé értékesíti. 61—80 százalék átadása esetén ellenben a felár 20 százalék; nyolcvan felett pedig harminc percent. Az új rendelet megszüntette a korábbi aránytalanságot a szőlő és a must átvételi ára között. A Jobbminőségű termésért a tsz-ek magasabb árat kapnak. November 15-ig lehet szerződést, pótszerződést kötni szőlőre, mustra. Közösen értékesfíhe- tő a háztáji szőlő termése Is 10 —30 százalékot felár mellett. rosszal a szintén nagyfontos-: ságú kukorica sem. A tengerinek szánt területet 50—60 centiméter mélyen szántják. — Megkezdtük, s október 15-ig befejezzük az intenzív fajták vetését — mondotta a továbbiakban Csatári elvtárs. — A Bezosztáját — a tábla talajerejétől függően — holdanként 140—150 kg maggal 6—7 centiméter mélyen vetjük. — A Bezosztája-terület harmadán San Pastore kerül a földbe, mint a vetéstervben láttuk. A Bezosztája—4-ről sok jót hallottunk; miért kap ekkora területet ez a „fázós” olasz fajtaT — A San Pastore valóban érzékenyebb a hidegre, mint a szovjet fajták. Két okból vetjük mégis. Először; aránylag ENYHE TÉL UTÁN GAZDAGON FIZET. Másodszor: korábban érik, mint a többi fajta. Korábbi aratásával a gépállomást segítjük, mely így jobban ki tudja használni rendelkezésére álló kombájnjait. d gatósága üzemszervezési osz- tályvezetőjével és Schuszter . Józseffel, a Pest megyei Gép- állomások Igazgatósága fő- mérnökével. Schuszter főmér- nők Sassi elvtárs meghívásá- i ra érkezett megyénkbe. Vajon milyen jószél hozta hozzánk dologidőben? Aprómagfogással foglalko■ zó tsz-eink nem egy ízben at hangoztatták ■ sál elvégezheti Törek- és : pelyvarostának használjunk . négyest és kettest; a törekto- , vábbítóhoz nem kell nyúl■ nunk, a fordulatszámon sem ' szükséges változtatás. A széL ; adagolást próbálgatással álla- j pítsuk meg. A jól beállított ■ kombájn nálunk 85—87 százalékos tisztaságú, tehát igen értékes aprómagot produkált. — A magfogás eredményességéhez a tsz-ek és gépállomások összefogása szükséges — folytatta Schuszter elvtárs. — A szövetkezetiek lehetőleg rendrearatóval vágassanak, úgy könnyebben dolgozik a kombájn. Ha kézikaszát kell használniok, hagyják renden száradni — ugyanezért — a lucernát. A gépállomásiak pedig állítsák 10—14 milliméterre o dobkosár bemenő, 3—4 milliméteresre kimenő nyílását. Ügy véljük, a tsz-ek helyesen tennék, ha az aprómagot cséplő gépállomásiaktól nem sajnálnák a prémiumot Ezzel is jobb munkára — például a rosta napi háromnégyszeri gondos tisztogatására — serkentenék őket Schuszter elvtárs elmondta még, hogy a közeli jövőben ■ brosúrát óhajt kiadni az ap- rómagcséplésről. Ekkor tör- , tént a | kézfogás a hereföldön: Sassi István azonnal kezet . adótt anyagi és technikai se- C gítségnyűjtásra. i A Jászberényi Gébállomási — b. *. — mHHHiiiiiitiimmiiiiiiiiiiHifiiiiHiiiiiiiiiiiimiiiiiiitiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiitmimtiiiituii • • Összezsugorodott a második bőr A másodvetést „a róka második bőrének” is mondhatnánk: azzal a nyilvánvaló értelemben különbséggel, hogy míg egy megpuskázott ravaszditól valóságban csupán egyetlen prém nyerhető — addig a másodvetés reális lehetőséget ad a gazdálkodás eredményességének növelésére. A tlszabői Petőfi Tsz-ben sem volt ez titok; a learatott kalászosok ezerhétszáz holdat meghaladó területét részben másodjára is hasznosították. Huszonöt öntözött holdon összesen 500 métermázsa szemeskukorica mutatkozik: húsz hold silókukorica holdanként 80—90 métermázsa zöldtömeget ígér, ami száraz művelésben nem lekicsiny- lendő eredmény. Őszi takarmány-keverék után 35 holdon holdanként 100 métermázsa csalamádé sem utolsó segítség a megnövekedett állatállomány takarmányozásához. Okos dolog volt 12 holdon őszi árpa után cukorborsót vetni. Termése holdanként három métermázsának ígérkezik; piaci ára pedig kilogrammonként 10—12 forint körül mozog. A tlszabői Petőfi Tsz-ről — épp a fentiek tudatában — azt kell mondanunk, hogy nem használta ki maradéktalanul a másodvetés előnyeit. Mintegy háromszáz holdat hasznosíthattak volna: oéldául a száraz időjárás mellett is igen jól fizető Szudán! fűvel, vagv cirokkal muharral, kölessel, fehér- m us tárral. dolgozói ebédszünetben Szekeres István szaktanácsait hallgatták meg, majd a többiek után siettek a törökszentmiklósi Alkotmány Tsz kukoricaföldjére. , Ott -Hinkó Vilmos' főmérnök fogadta az érkezőket, kik ezután Kern Pálnak, a Szolnok megyei Gépállomások Igazgatósága főmérnökének rövid tájékoztatóját hallgatták meg. Kern elvtárs az őszi munkákkal kapcsolatos feladatokról beszélt; elsősorban a balesetek megelőzésének szükségességét hangsúlyozta. Sassi István igazgató arra intette az egybegyűlteket, hogy ne feledkezzenek meg a még kint lévő munkagépeket időben bevontatni telephelyűkre. Eközben a kukoricatábla szélére állt egy, még az idén kiselejtezésre szánt aratócséplőgép. Némi túlzással szólva: az öreg kombájn két mankón ballagott előre; köhögött, recsegett, meg-megállt. A szakértők ennek ellenére megái lapították, hogy megfeleld beállítás mellett a „MÉH előtt álló” kombájnok is álkalma- sak a kukorica gyorsabb betakarítására. A főmérnökök egyetértettek abban, hogy helyes a gépállomásoknak minden erejükkel segíteniük a tsz-eket, s hogy ennek érdekében az időleges használatrí szánt arató-cséplőgépeket is karba kell helyezniük. A próbatörés után Sass: István igazgató javasolta, hogy két gépállomáson kísérletként SZK—3. kombájnokat is állítsanak kukorica betakarításra. így megtudható, hogy a gabonaaratásnál nehezebb munka mennyire veszi igénybe a gépeket. A kísérletek elvégzésére a Jászberényi és a Tiszafüredi Gépállomás vállalkozókedvű főmérnöke tett ígéretet. — b. a. -s Csatári Ferenc, a mezőtúr Magyar—Mongol Barátság Tsz főagronómusa már akkor kísérletezett intenzív búzafajtákkal, mikor azok vetőmagját megszerezni még művészettel volt határos. „Kísérletek és vetőmagügyek” feliratú dossziéjából kérésünkre kiemelt egy ívet, melyről leolvashattuk, menynyivel fizettek az 5—5 holdas kísérleti parcellák. IS59 1960 Karcagi—Sí* 14,1« q 15,81 q Fertúili—293 15,1« q 12,2« q Bezosztája—4 17,4« q 18,90 q Szkoroszpelka-5-B 16,05 q 15,97 q Bánkút1—1201 13,45 q 15,77 q Ezen a nyáron már a vetés- terület feléről intenzív búzát arattak a gazdák, kik — termelőszövetkezeti átlagban — 17,10 métermázsás búzatermést értek el. A gazdasági átlag 1959-ben 11,80 q, 1960- ban 14,13 q volt. Könnyű belátni, miért kerül ezen az őszön kerek KILENCVEN SZÁZALÉKBAN INTENZÍV BÜZAMAG a Magyar—Mongol Barátság Tsz barázdáiba... Búzából így alakul a vetésszerkezet: San Pastore 380 kh Szkoroszpelka—3—B 90 kh Bánkúti—1201 15« kh Bezosztája—« 95« kb A Bezosztája—4-et azért kedvelik annyira a szövetkezetiek, mert átlagosan 18,17 q-t adott holdanként, nem dóit meg, fagyállósága példás. Ez a príma szovjet fajta egy kilencven kh-as táblán 20,15 q-ával örvendeztette meg a tagságot — bizonyítva, hogy 'TTiu.^ítzSifmmeá fővárosi társadalmi munkások Jasztadnnyban
