Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-06 / 184. szám
1961. augusztus 6. SZOLWO* MEGYEI NÉPLAP f TT? «. A hegymászás törvénye A csodádról azt tartja szólás-mondás, hogy csak árom napig tartanak. — A Szovjetunió Kommunista Pártja új programtervezetét újból és újból elolvasva felmerül a gondolat: vagy e szólásmondás nem állja meg a helyét, vagy... Vagy talán nem is csoda ez a tervezet. Pedig az egész világ csodálattal adózik. Ki együttérző, boldog lelkesedéssel csodálja, ki haraggal, szívében irigységgel és talán minden végső rosszra elszánva — de csodálja. Mi, a boldog jövendőnket csodáljuk benne. Mindannyian emlékezünk még Hruscsov elvtárs néhány év előtti magyarországi látogatására. Akkor hangzottak el azok a lelkesítő szavak, mely szerint a Szovjetunió és a többi szocialista ország többé-kevésbé egyidő- ben érkezik el a kommunista társadalom küszöbéhez. Akkor a kommunista társadalom még a pontosan meg nem fogalmazott, szavakkal még nem teljesen körülírható távolabbi jövő volt. Legalább is úgy gondoltuk. S ma? Alig néhány év telt el azóta. Az új programtervezet pontosan leírja, milyen lesz ez a társadalom, hogyan élnek majd az emberek két évtized múltával. Még a mi életünkben — amire gyermekeink felcseperednek. íme, belátható közelségben a2 a társadalom, amelyben az emberek az év 365 napjából 110-et pihenéssel és szórakozással töltenek. A fennmaradó napok 24 órájából mindössze 6-ot töltenek munkával. Ez a munka sem jelent többé kényszert, nem a puszta létfenntartást szolgálja majd, hanem a legszebb és legtisztább emberi öröm forrása lesz. Mert mi más lehet a munka egy olyan társadalomban, ahol a megtermelt javak bősége lehetővé teszi a teljesen ingyenes lakást, az ingyenes utazást, világítást, fűtést, gázszolgáltatást, az ingyen étkezést az üzemben, munkahelyen, a teljesen ingyenes kórházi, üdülési, szanatóriumi ellátást, gyermekeinknek az ingyete; "un Az elmúlt években igen népszerűeknek bizonyultak az önköltségcsökkentő beruházásokra gyorsan visszatérülő hitelek, amelyeket a beruházás hasznából 1—2 év alatt fizetnek vissza a vállalatok. A Magyar Beruházási Bank az idén is nyújt hasonló kölcsönöket, ezeknek a hiteleknek rendszere szorosan beleilleszkedik a párt és a kormány gazdaságpolitikájába. Figyelembe veszi az ország anyagkészleteit, ezért hiteleket nem építkezési célokra, hanem gépek beszerzésére, üzemek korszerűsítésére* a szervezettség javítására nyújtanak, A takarékosság elve itt is érvényesül* általában félmillió forintos összegű hitelt igényelhetnek vállalataink. A most elkészült összesítés szerint az év eleje óta kereken 40 millió forint gyorsan visszatérülő hitelt engedélyezett a Magyar Beruházási Bank* s további összegek is rendelkezésre állnak. (MTI) nes iskolai és intézeti nevelést Nem lehet anélkül e cső- j dálatos programtervezetet; tanulmányozni, hogy ne gondoljunk arra: ez á mi jövőnk is. Ahogyan a programtervezet is kimondja: S,A szocialista államok fejlődése a szocialista világrendszerben... megadja a lehetőséget arra, hogy lerövidítsék a szocializmus építésének idejét. Megnyílik az a távlat, hogy egyazon történelmi korszakon belül többé-kevésbé egyidejűleg térjenek át a kommunizmusra.’5 Tudjuk, hogy hazánk gazdasági feltételei még nem hasonlíthatók a Szovjetunióéhoz. De azt is tudjuk, hogy a szocialista országok testvéri közösségén belül a tendencia e különbségek gyors felszámolása —* úgy, hogy a fejlettebb maga mellé emeli a kevésbé fejlett j országokat. Oktalanság lenne azt hinni, hogy másfél, | két évtized múlva — mintegy automatikusan — mi is élvezzük majd a kommunista társadalom minden szépségét és gazdagságát. — Hisz sokkal később indultunk az úton, mint a Szovjetunió. De számunkra az út sokkal rövidebb lesz. Mert előttünk járható csapást tapos az idősebb testvér. S mivel egy hegycsúcsra igyekszünk valamennyien az elől haladó, a2 erősebb testvér a kapaszkodóknál kinyújtja kezét, maga után segíti a gyengébbet. De csak akkor, ha az is halad. Mert ha jártá- nyi ereje van, haladnia kell. Ez a hegymászás törvénye. Nekünk pedig van jártányi erőnk — sőt! Előrehaladásunk gyors és egyenletes. Ezért bízunk abban — és joggal —, hogy ha nem is valósul meg a kommunizmus minden vívmánya egyidőben a Szovjetunióval nálunk is, ■.de azonos történelmi időszakban, sőt többé-kevésbé egyidőben lesz az. így mondja ezt a programtervezet Nem csoda lesz ez, hanem a mi munkánk gyümölcse és még a mi nemzedékünk életében. Mindennapi gondoskodás A nagyfontossAgű, egész népgazdaságunkat átfogó intézkedések sora az egész nép, s közte elsősorban a munkások érdekében történik — ezt ma már senki nem vitatja ebben az országban. A Magyar Szocialista Munkáspártnak a munkásosztály helyzetére vonatkozó határozata előírja, hogy ne csak országos, hanem helyi, üzemi szinten is vizsgálják meg: mit tehetnének a munkásokért A határozat megjelenése óta eltelt két év alatt sokat javultak megyénk üzemeiben a munkakörülmények, az egészségügyi és szociális helyzet. A Járműjavítóban például röptetőket építettek, s ezzel jónéhány ember számára megszűnt a szabad ég alatti munka. Ezt csak az tudja igazán értékelni* aki fagyos, havas időben vasszer- kezeteket javított már a szabadban. Az orvosi ellátás is jobb' lett. A Járműjavítóban 1958-ban egy orvos volt, most három van. Korszerűsítették a rendelőt is. A Tiszamenti Vegyiművekben, a még jónéhány üzemben az eddigi fizetések meghagyása mellett csökkenA nagyüzemi termelés laboratóriumaivá fejlesztik az egyetemi tangazdaságokat A mezőgazdaság legnagyobb tudományos és oktatási intézménye, az Agrártudományi Egyetem sokoldalú és közvetlen kapcsolatban áll a mezőgazdasági gyakorlattal. Az egyetem négy, ösz- szesen 25 000 holdas tangazdaságát a nagyüzemi laboratórium szintjére emelik: olyan korszerű üzemszervezési és termesztéstechnikái módszereket valósítanak meg, amelyeket — a körülményekhez módosítva — a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok is azonnal alkalmazhatnak. „Vi,; -s- - A hajdúszoboszlói és a hatvani tangazdaságban nagyüzemi sertés-, illetve marhahizlaldát alakítanak ki, 20— 25 százalékkal jobb termelési mutatókkal, mint amit eddig az állami gazdaságok elértek. Hosszúháton 200 holdas minta-önötözőtelepet szerveznek, Gödöllőn a talaj erózió elleni védelmére rendeznek be területet. Ezek — és más hasonló — „mint üzemek” nemcsak az egyetemi hallgatók, hanem az állami gazdasági, termelőszövetkezeti vezetők oktatását is szolgálják, s az egyetem erről is szervezetten gondoskodik. A tangazdaságokban rendszeresen tartanak bemutatókat, szakmai tájékoztatókat a gyakorlati szakemberek részére, áföntos’módszerekről útmutatót írnak. Az egyetem 34 tanszékének majdnem mindegyike közvetlen kapcsolatban áll néhány termelőszövetkezettel — összesen csaknem százzal. halkan. Tovább nézegeti :m — Az nem ilyen, szóltam fél- hangm. — Fér mondta c. nevemen szólítva. Feri, magának ..lilyen lány kellene? Már kötekedett, már élvezte a helyzetemet, amibe kerültem, valahonnan rájött, uogy kivel áll szemben. Már megjött a bátorsága: köpcösebb? — Magával leveleztem? — kérdeztem, komolyan. — Nem, szólt elkomorodva. — Nem, de azért jöjjön be. Jön az öcsém, minu.ári elkíséri magát. Igyék meg addig egy pohár bort. — Köszönöm. Megyek én tovább, kicsit türelmetlen vagyok. Olyan kedves lett. — Gondolom, mondta és sajnálta, hogy nem maradok. Kísért, csupa igyekezet volt, ahogy magyarázta az Irmuskáék házát. N em figyeltem jól, a nagy türelmetlenségben hamarabb bekopogtam. Megzörgettem a kaput. Erre már jött is ki egy kis pihésedő, szőrösödő tizennégy éves fiú. — Kiss Lrmáékat keresi? Itt laknak a harmadik házban. Megyek, belépek, nekem rontott egy kutya, alig bírtam kiugrani, fogtam a kilincset. Belül a kutya rágta a kerítést. Egy asszony nézett át a Itapun. — Kiss Irmuskát keresem. — Az én lányom. Bizonytalanul rám tekintett, nem tudta, hányadán álljon. ■— Éppen legcsúnyább munkában van, mondta, tapasztja a ház földjét. Vasárnap mulatoztak, feltörték■ Ott kell állni állandóan mellette, panaszkodott, a kislánya húzza le lábáról. — Kislánya van neki? — Kislánya. Látta az elképedést, azt mondta: — Miért csodálkozik. Megesik. Mással is megesett már, hogy kislánya született. Na, de erről engem illett volna értesíteni. Jött ki kacagva a fiatalasszony, két tenyerét kifordította, nehogy a sár a ruhához érjen. Szoknyája felhajtva. Előre kacagott, nézett tetőtől talpig, de már mondta a kicsi lányának: — Eridj, vidd el az Irmuska nénihez a bácsit. Én aztán felvettem a kislányt az ölembe, nagyon megszoríthattam, mert elkezdett csendesen sírni. Be volt a kapu csukva, vagy mi, nem tudtuk kinyitni. Ólálkodtam az ajtónál: felköltsem a falut? Lánynézőbe jövök, dörömböljek? Nagy, derék ember itatta a tehenet, észrevett. — Kiss Irmát keresem. — Az én lányom. —1 — Igen? Mi ütött belém, hogy úgy folytassam: — Vart nekem egy barátom, itt jártam a szomszéd faluban, megbízott, keressem fel, adjak át neki egy üzenetet. — Mért nem mondta annak az embernek, hogy jöjjön. Annyira várja az a lány. Na, várjon, megitatom a tehenet. De akkora ember volt, a tehenet tovább tette volna, ha nem akar félreállni. — A lányom kiment a szőlőbe, mondta. Idehallgasson. Én is voltam úton, tudom, mit jelent az. Jöjjön, igyunk egy pohár bort. Nézze, meleg étellel nem tudom megkínálni, mondta, friss hús van, de azt sütni kell, mindjárt hazajön az asszony. De hideg főtt sonka van. — Jól lesz, akkor már éhes voltam. Odaült velem szembe, kiöntötte a bort a poharakba. — Nagyon jó pennái gyerek: elolvastuk egy-két levelét, meg ne mondja már neki, nem is annyira az én hibám, az anyjáé, ő eszelte ki, de már mi is türelmetlenek voltunk, megvallom magának: egy év nagy idő, azóta, leveleznek, de küre, mire vár ez a lány? Milyen ember az, mondja: magas, alacsony? Szőke? Barna? Lgy, a levélből, komoly embernek ítéltük. Nincs azon semmi különös, olyan, mint más ember. Akkor megjelent a küszöbön egy magas, jó testállású lány, csinos, derék■ Kint már sötétedett, bent égett a villany, hozta a kasban a szőlőt — Feri! annyit mondott. Azonnal megismert. Majd leejtette a lutst a szőlővel, állt a rászakadó örömben. Én oszt magamhoz húztam, megcsókoltam, rég esedékes volt ez a csók, levélben már nagyon sokszor elcsattant. — Én azonnal agyonvágom magát — tért magához az apja meglepetéstől. — Minden titkomat kiszedte! — Ne haragudjék, bocsásson meg érte. Dehogyis volt haragra gondja. Ez egy szerdai nap volt: csütörtökön, pénteken szüreteltek. Ide hívták a vendéget, oda hívták. Mindenhol csirkehús volt. Kis hordóval vitték ki a bort a szüretre. Mindig azért veszekedtek, hogy keveset ittak egymás borából, nemhogy megitták. A pámért mentem, elkísértettem magam vele odáig, nehogy melléfogjak■ De hát ez csak olyan formaság volt, szülő iránti figyelmesség, hivatalos leánykérés. Lecsaltuk az öreget a pincébe: pálinkáspohárral mérték neki a bort. Az öreg odasúgta: mit marhásko- dik ez itt ezzel a kicsi pohárral? Csak várja ki a végét. Megivott vagy húsz pohárral a kis öreg. A végén tnár hangoskodott. — Na, te hepe-hupás szilágysági, milyen fiút neveltem a lányodnak? Az én apám kicsi emberke, olqan, hogy belebújhatott apósomnak a csizmaszárába. Beszélt össze-vissza, megállíthatatlanul.., összekeverte a pirostojást a helikopterrel. Apósom, az állt a lábán. Azt nem vágta oda soha az ital. Az csak szelíden mosolygott... Na, én éltem világomat otthon. A szabadságidő kezdett lejárni, küldtem egy táviratot, súlyos betegen fekszem a városi kórházban, öt nap késéssel érkezem. Azért valahogy viszketett a dolog, nem éreztem jól magam. Sohase csináltam effélét. Már rázott a hideg is. Valamelyiknek éppen ott volt dolga, a főmérnök megbízta: — Te, nézz utána. Betegen fekszik. Járjanak utána. Helyes gyerek, megérdemli, csak honnan tudja, hogy öt nap múlva meggyógyul, ha súlyos beteg? Szóval nézz utána. Utána is nézett. Kaptam a táviratot: — A hazugság kiderült. Stop. Időre gyere vissza. Stop. Különben fegyelmi elé kerülsz. Stop. Persze, visszamentem. Egy hónap múlva megnősültem. Van két gyerekünk. Azóta nem volt köztünk három rossz szó. Szóval van ilyen házasság is. m“\ gyerekképű elhallgatott, végignyúlt az ágyán. A körszakállas feldobta magát és még fájdalmasabban nyögve újra befelé fordult. A nyakas kis emberke bölcsen hallgatott. Végigfeküdtem az ágyon, csak a takaró tetején. A kis villanyégő szorgalmasan ontotta fényét fölöttünk, kint sátortábor kicsi áramfejlesztője altatót dúdolt. tették a munkaidőt az egészségre ártalmas helyeken. Szinte kivétel nélkül valamennyi gyárunkban súlyos müliókat költöttek a munka könnyítését szolgáló berendezésekre. S ÍGY LEHETNE sorolni sokmindent annak bizonyítására, hogy sok minden történt a munkásosztály helyzetéről szóló határozat végrehajtása érdekében. Nem akarjuk azt állítani, hogy most már munkásainknak semmi gondjuk. Van még jónéhány probléma, csak most már a megoldásuk is gyorsabban halad. Martfűn, a Tisza Cipőgyár telepén például még mindig nem kielégítő a zöldség- és gyümölcsellátás. A ©ár vezetői felvonulási épületek beállásából származó anyagból „standot” építenek a tsz-eknek, hogy azok tudják hol tárolni és riadni áruikat. A JÖSZÁNDÉK mellett azonban esetenként értetlenséggel is lehet találkozni Közismert például (s a Tisza Bútorgyárban, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban nagyszerűen be is vált), hogy az üzemek által beszerzett háztartási gépek mennyire könnyítik a munkásnők helyzetét. A Járműjavítóban mégis panaszkodnak a munkásasszonyok, hogy az elromlott mosógépet hosszú időn keresztül nem javították meg — pedig nem kerülne fáradtságba. Máshol — így például az 51. Autóközlekedési Vállalatnál — azt vetik fel az asszonyok, hogy kevés háztartási gépet szerez be a vállalat. Eken is lehetne segíteni. A közelmúlt években igen nagy erőfeszítést tettünk a lakáshelyzet javítására. Ennek ellenére szinte minden vállalatunk lakásproblémákkal küzd. Ezért kellene valahogy nagyobb intenzitással és megértéssel segíteni a saját erőből folyó lakásépítkezéseket. A Szolnoki Járműjavítóban például 47 családi ház építéséhez kölcsönözték az üzem vontatóját, hozott anyagból megengedték ajtók, ablakok készítését az üzem gépein. Használt faanyagot juttattak az építőknek. Mindez igen jő dolog, — de... A használt faanyag olyan állapotban van, hogy csak sárlécnek jó, esetleg a kerítés foltozására. Ugyanakkor építkezéshez jól felhasználható anyagokat vernek szét az üzemben. Vannak olyan munkásolc, akik ilyen anyagokat eldugnak a műhelyben, s reménykednek, várva, hogy megvásárolhatják azokat. M£S MÓDON is elő lehetne segíteni a munkások lakásépítését. A Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár új gyártelep építéséhez kezd a napokban. MegszMd- nivaló a munkások kérése: juttassanak nekik házhelyeket az új gyártelep tőszomszédságában. A város széléről, voltaképpen a határról van szó, hely tehát bőven vári. A lakás és szállásgondok enyhítése érdekében általában többet lehetne tenni. Az olajbányászok például jogosan sérelmezik, hogy — munkahelyük otthonuktól távol lévén — 3—400 forintba kerülő albérleti szobában kénytelenek megszáUnii Munkájuk sajátosságából adódóan vándoréletüket nem lehet megszüntetni, de emberibb körülményeket lehetne számukra biztosítani, — például úgy, hogy munkásszállókat építenének huzamosabb ideig tartó munka esetén, vagy az útépítőkhöz hasonlóan lakókocsikat rendeznének be Számukra. A mosdóit fe Gltözßg is problémát okoznak sokszor a munkásoknak. A Tisza Bútorgyárban például — bár az utóbbi két évben 443 500 forintot költöttek szociális létesítményekre szűknek bizonyult az öltöző. Az Autó- közlekedési Vállalat törökszentmiklósi telepén nincs biztosítva a tisztálkodási lehetőség. Máshol így az olajbányászok szolnoki telepén — hiába van fürdő, a munka befejezése után tíz perccel indul a busz, nincs idő tisztálkodásra Ilyen Visz- szásságokon kis jóindulattal könnyen lehetne segíteni. Ha a gazdasági és mozgalmi szervek együttesen tesznek intézkedést látszólag kisebb ügyekben is, az eredmény nem marad el. Ki tagadná, hogy helyes a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár pártszervezetének a béraránytalanságok megszüntetéséért kifejtett munkája? Ennek eredménye, hogy az 1200 forinton alul keresők Száma egy-kettőre felére csökkent. A MUNKÁSOK gondjának oszlatása nagyon sokrétű feladat, az e célért kifejtett munka is sokoldalú, mint maga az élet. És soha nem lehet befejezettnek tekinteni. A Szolnoki Járműjavítóban például általában egészséges munkakörülményeket teremtettek. A VlI/b, osztályon mégis sokan fertőző betegséget szereztek a közelmúltban, mert a javításra érkező kocsikat nem fertőtlenítik. Ez a példa is arra vall: mindig vetődhet fel olyan probléma, amire nem számítanak. S ez érthető is. Csak az a fontos: ha jelentkezik a gond a munkások körében, haladéktalanul orvosolják. Simon Béla A INŐTANÁCS HÍREI Cserkeszöllőn, Kenderesen augusztus 20-án a nőtanácsok munkás-paraszt asszony találkozókat rendeznek. * A múlt héten tartották az első névadó ünnepséget Kőteleken. Hatvan ház lakói voltak hivatalosak Kovács Lstvánék kislánya, a csöpp Gyöngyi névadó ünnepségére. Zagyvarékason a Béke Tsz- ben Korsós Istvánná munkacsapatát a legjobbak között emlegetik. Székely Józsefné, Szabó Istvánná és Páski Bé- láné egyenként négy hold kukorica és egy hóid cukorrépa megmunkálását, betakarítását vállalták. Tiszasason az asszonyok is azon fáradoznak, hogy a község maradéktalanul teljesítse sertés-, baromfi- és tojás- felvásárlási tervét. K. Papp Sándorné, a Rákóczi Tsz-ben dolgozó asszony 10 hízóra kötött szerződést. Négyet már át is adott. C. Papp Sándorné lt Zalahegyi Sándorné 2 hízóra szerződött, sőt csirkéket és kacsákat is nevel eladásra. Augusztus 20-a előtt a szolnoki járásban a nőtanácsok vezetőségi ülésén vitatják meg az ünnepségre való felkészülést. Tervezik azt is, hogy minden községben tablókon népszerűsítik a jól dolgozó termelőszövetkezeti asszonyokat, lányokat. .* Bíró Lstvánnét, a tiszaföld- vári Lenin Tsz tagját, nemcsak azért dicsérik, mert munkacsapata ' szorgalmasan dolgozik, hanem azt is érdemei közé sorolják, hogy a férjét „hazaédesgette"8 budapesti munkahelyéről. Most már Biró István is a termelőszövetkezet tagjaként vesz részt a közös munkában. Szajolban tatarozták, festették a községi orvosi rendelőt. A nőtanács hívó szavára mintegy harmincán vettek részt a festés utáni takarításban.
