Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-06 / 184. szám
■ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. augusztus 6. A jászirányiak igaza Sose tudok úgy átmenni szülőfalumon, hogy be ne nézzek a szövetkezetbe; Mi új sá& hogy vagytok, hogy álltok? Ha csak ennyit is, de megkérdezem tőlük. így csinálom már két éve, mióta megalakult a jásziványi Szabadság Termelőszövetkezet A múlt év nyárközepén is jártam náluk, s bizony, leverten jöttem eL Mondták: ebből is kiesésünk lesz, amabból sem bíznak, hogy a tervet teljesítsék A héten ugyancsak arra jártam. S milyen más hangulat-benyomást szereztem ezen a rövid félórán. Szó került a tervteljesítésről is. Mindenből többjük van a vártnál. Az állati termékek értékesítését az első félévben túlteljesítették. Búzából, árpából, rozsból, mindenből több termett egy kicsivel a tervezettnél. Kukoricájuk meg olyan szép, akár a me- zőhéki Táncsicsban is elmenne néhány tábla, Takarmányuk a tagoknak is annyi jutott, hogy jóné- hánynak egyéni gazda korában sem volt nagyobb szénakazla. Egyedül a marha- hizlalás gyenge pontjuk még. S az emberek, a jásziványi gazdák dolgoznák becsülettel, szorgalommal, ahogy egyéni korukban is tették. S ahogy a múlt évben nem. Egy esztendő sem kellett hozzá, dicséretes változások történtek Jásziványon. Mi a titka? Kalmár András, a szövetkezet elnöke egy brosúrát húz elő a fiókjából. A Gazdasági Figyelő szerkesztősége nemrégen lenn járt Jásziványon. Tanulmány készült a Szabadság Termelőszövetkezet gazdálkodásáról, fellendülésének kezdetére.. Beleolvasok, s minden második mondatában ezt látom: érdekeltség^ termelési érdekeltség, egyéni érdekeltség. Üj elnök került a szövetkezet élére az idei tavaszon. Terve az volt: minden munkát úgy szervezni, hogy a szövetkezet is jól járjon, a gazda is megtalálja számítását, Sokan idegenkedtek ettől a szemlélettől. Hogy ez nem szocialista termelés. Hogy akkor kisüzemileg termelünk a nagyüzemben, hogy a munkaegységhez ragaszkodást a szövetkezeti gazdálkodás útja. Ezt a jászi ványiak sem vitatják, de hozzáteszik, hogy a munkaegységhez még a premizálásnak is hozzá kell járulnia. S elég bejárra a határukat, hogy eldöntse az ember: kinek lett igaza. i B. & Jövőre már az új módszert alkalmazzuk A Magyar Agrártudományi Egyesület és a Szolnok megyei Tanács Mezőgazdasági Osztálya bemutatót szervezett Mezőtúron a Magyar— Mongol Barátság Termelő- szövetkezetben. A kistanyai üzemegységben erre az alkalomra ^előadói terem’’ létesült a kazlak tövében. Csatári Ferenc a termelőszövetkezet vezető mezőgazdásza tartott vitaindító előadást. Többek között hangsúlyozta: — Megyénkben sok jő minőségű, nagy táplálóértékű, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag lucerna terem. Ennek a nagyértékű növénynek a terméséből — annak ellenére, hogy több jól bevált szárítási és betakarítási módszert ismerünk — táplálóértékben, vitaminokban és ásványi anyagokban szegény szénát készítünk. Különösen nagy a veszteség az első kaszálású lucernából. Ha a lucernászéna táplálóértékének csak 10%-os veszteségével számolunk, ez 18 mázsás holdankénti szénatermés esetén 450—500 liter tej termeléséhez szükséges emészthető fehérje elvesztését jelenti kát, holdanként. Ez mintegy 1100—1200 forint veszteséggel ér fel. A második és harmadik kaszálású lucernánál a veszteség a levélpergésből származik. Az új eljárással ez a veszteség megtakarítható. íme, így készül a szabadkazalban történő szárítás. — Valóban zöld marad a takarmány — szólt egy résztvevő, miközben szinte egész karjával benyúlt a kaNagy szerű dolog ez =— *— És nem kerül sokba Kiss László. Természetes, hogy ilyen bevezető után a vártnál nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a bemutatott, gúlában és szabadkazalbaa történő szárítás iránt. mondja Ungi Lajos. — toldja meg a véleményt zalba, hogy szemrevételezze az új módon szárított szénát. — A levelek is mind rajta Megkezdődött az 1962. évi sertéshizlalási akció! Az akdő keretében szerződés köthető minden meglévő hizlalásra alkalmas sertésre, 1962. évi szállításra. — Tsz tagok 5s egyéni termelők sertésenként 400.—Ft kamatmentes előleget kapnak, a termelő* saSvetkezeteknek rövidlejáratú hitelt. Átvételi Arak: Fehér hússertés 106—120 kg-lg 15.70 Ft 121 kg-tól 16.50 Ft Hús és húsjellegti sertés 106—130 kg-ig 15.30 Ft 131 kg-tól 18.20 Ft Zsír és zsírjeBegű sertés 128-140 kg-lg 15.20 Ft i 141 kg-tól 16— Ft Tenyésztésbe fogott koca és kanlott 170 kg-tól 14.50 Ft Termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti eső- portoknak kg-ként 1—2 forint nagyüzemi felárat fizetünk Tsz tagoknak és egyéni termelőknek 1.5 mázsa takarmányt juttatunk állat db-ként állami áron. Ä SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE VÉGETT MIELŐBB KERESSE FEL AZ ALLATFORGALM1 VÁLLALAT KÖRZETI FELVÁSÁRLÓJÁT, AKI RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSSAL SZOLGÁK Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat — toldotta meg a véleményt Kiss László, a tiszasasi Rákóczi Tsz küldötte. — Mi is alkalmazni fogjuk. Kunos István megyei állattenyésztő pontosan elmagyarázta azt is, hogy az új módszerhez milyen berendezésekre van szükség. — Ehhez a szénaszárításhoz ventillátor, meghajtóerő, gömbfa és szellőzőkürtők kellenek. Legalkalmasabb a 60—100 000 köbméter légteljesítményű ventillátoi. e— És az nem kerül sokba? — Körülbelül 8000 forint az ára. Azonban egy ventillátorral tíz kazal széna könnyen kiszárítható, ami körülbelül 60—70 vagon mennyiséget tesz ki. A ventillátor köny- nyen mozgatható, meghajtásához pedig egy régi Hoffer traktor is megfelel. Az érdeklődők között ott volt a jászberényi Lenin Termelőszövetkezet elnöke, Besz- teri Mihály is. Amikor tüzetesen megvizsgálta az új eljárást, így szólt egy mellette lépkedő gazdához: — A mi szövetkezetünket az A t rítóeépgyár patronálja. Megkérjük őket, segítsenek nekünk egy ilyen ventillátor elkészítésében. Az elkövetkezendő években ugyanis a juh- és szarvasmarhatenyésztést szertnénk főüzemággá fejleszteni. A bemutató végén, amikor összegezték a tapasztalatokat, többen megkérdezték: — Hol lehet beszerezni ilyen ventillátorokat? Sajnos, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár és a Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító a meghívás ellenére nem vett részt a bemutaEgy gúlához három darab három méteres gömbfa szükséges. A látogatók tüzetesen vizsgálják az így készült gúlát. vannak — állapította meg más. — Nagyszerű dolog ez — nyilatkozott Ungi Lajos, az öcsödi Szabadság Tsz elnök- helyettese. — És nem is kerül sokba Szöveg: Varga Viktória tón. így teljes választ nem tudtak adni a rendezők a kérdésekre. Pedig a megye mezőgazdasági gépgyáraira várna a feladat, hogy segítsék a szükséges berendezésekkel a termelőszövetkezeteket v'nwn»*«lt»l' Fotó; — Csikós Ferenc Kontyos gépészmérnök LAZA KONTYBA fogott sötét haj, nagy kék szemek és a kislányosan karcsú termeten kék overál. Diáklánynak vélem ezt a kedves fiatal nőt, de alaposan melléfogtam, mert így mutatkozik be: Pápainé. — Jól tudom-e, hogy Budapestről került ide a Kun- madarasi Gépállomásra? — kérdezem a csinos kis asszonykától. — Igen — válaszol mosolyogva. — Férjemmel együtt most végeztünk a Budapesti Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán, ö a kunhegyesi, én a madarasi gépállomáson kaptam állást egyelőre gyakornokként — Hogyan választotta ezt az élethivatást? — Apámtól örököltem a gépek iránti érdeklődést, ö mostmár termelőszövetkezeti tag, de világéletében szeretett a motorokkal, gépekkel bíbelődni. S mivel én voltam a „fiú” a családban — ugyanis csak egy húgom van —, legtöbbször ott sürögtem körülötte. S egyszercsak azzal rukkoltam ki, hogy gépész- mérnök leszek. Kati, a húgom is ezt a szakmát választotta. Most volt elsőéves. Egy kicsit megszakad a beszélgetés fonala, Tóth B. Zsuzsa, pardon, Pápai Fe- rencné az egyetemen töltött évekre gondol. — Nem volt könnyű az öt év. Nagyon meg kellett dolgozni a diplomáért De megérte. — Igaz, volt olyan év, amikor az egyetemen egyedül voltam lány száz fiú között De csak kitartottam. Nevet és a szeme huncutul villan, amikor mondja: Nem dicsekvésként említem, de tanulás közben a fiuk nem egyszer tőlem kértek segítséget — Hogyan fogadták itt * gépállomáson? — Nem lehet panaszom. Nagyon barátságosan fogadtak. Tudja minek örülök nagyon? — Annak, hogy csupa fiatalok közé kerültem. Fiatalember az igazgató és a főmérnök is. Az is jól esik, hogy érzem az emberek bizalmát Azt hogy máris másképpen néznek rám, mint az első nap. Az első nap... Hát erről érdemes néhány szót szólni — mondja vidáman. — Volt egy kis papírmunka itt az irodában. Azt gyorsan elintéztem — különben sem szeretek sokáig az íróasztal mellett időzni. S már éppen indulni akartam a műhelybe, amikor eszembe jutott, hogy még egyetemista koromban egy másik gépállomáson töltöttem néhány hetet. S bizony, ott nem valami lelkesen fogadtak. Segítség helyett inkább vizsgáztattak, hogy na nézzük, mit tud ez a nő. Vajon itt hogy lesz, mit szólnak az emberek — töprengtem. — Mit szóltak? — Semmi olyat, ami bántó lett volna. Az első napokban csak mosolyogtak, amint a gépek között járkáltam, szótlanul figyelték, mit csinálok? De amikor azt látták, hogy nem féltem a kezem az. olajtól, mindjárt másképp néztek rám. — Megszokja a falut? — Ö, nagyon könnyen. Orosházi vagyok, a férjem pedig kunmadarasi. Már a gépállomáson is itthon érzem magam. Csak egy baj y . ... — Nincs elég szolgálati motorkerékpár, pedig arra nagy szükségem lesz, ha letelik a gyakorlati idő. Valószínűleg munkagépmechanikus leszek, s így kint, a határban dolgozó gépeknél vár rám a legtöbb tennivaló. — Tud motorkerékpárt vezetni? — Már régen megvan a jogosítványom, csak motor legyen, a vezetéssel nem lesz hiba. ÜGY VÉLEM, a munkával sem. Csupa életkedv, tenniakarás ez a kontyos mérnök. Nagy Katalin Pályázati hirdetmény tanfolyamos ápolónői állásokra Pályázatot hirdetek érettségizett leányok részére, tanfolyamos ápolónői állásokra. A felvett pályázók a szolnoki kórházban végzett munka mellett 3 éves ápolónőképzés keretében ápolónői szakképesítést is nyernek. Szakképesítésük megszerzéséig havi 850 Ft illetményben részesülnek. Szakképesítésük után elhelyezésükről magasabb illetmények mellett gondoskodunk. Munkaidő: heti 48 óra. A pályázók pályázati kérelmüket 1961. szeptember 1-ig a Szolnok Megyei Tanács Egészségügyi Osztályának nyújtsák be. Kérelmükhöz csatolják érettségi bizonyítványukat, egészségi állapotukat igazoló orvosi bizonyítványt, valamint sajátkezűig irt önéletrajzukat. Dr. Tóth Lajos megy«! főorvos HiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiruMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimuMM
