Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-08 / 185. szám
1961. augusztus 8. S70UROT MÍGTFI NÍPEAP 9 ‘ 1 Hruscsov rádió és televíziós beszéde Moszkva TASZSZ). N. Sz. Hruscsov, a Szovjet Minisztertanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára augusztus 7-én a szovjet rádióban és televízióban beszédet mondott Az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a szovjet kormánynak a nevében újból forró, szívélyes jókívánságaimat fejezem ki a szovjet nép, a Kommunista Párt bátor fiának, German Sztyepanovics Tyitovnak. Gratulálok kiváló tudósainknak, tervezőinknek, mérnökeinknek és munkásainknak mindazoknak, akik munkájukkal előkészítették és megvalósították ezt a szovjet hazánknak nagy dicsőséget szerző újabb, kiváló hőstettet. A Szovjetunió hétéves tervének sikerei N. Szí Hruscsov ezután a Szovjetunió hatalmas gazdasági sikereiről szólott, hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban jelentősen túlteljesítették a hétéves terv első kétéves részletét és sikeresen teljesítették az 1961-es év első félévi tervét is. N. Sz. Hruscsov — itt számadatokkal illusztrálta a szovjet népgazdaság példátlan sikereit. , — A hétéves terv a nép jólétének újabb emelkedését is előirányozza. Ezt a feladatot is sikeresen teljesítjük. Növekszik a munkabéralap, emelkedik a különféle árucikkek fogyasztása, sohasem látott arányú lakásépítkezés folyik, *— jelentette ki a szovjet miniszterelnök, majd így folytatta! N. Sz. Hruscsov ezzel ösz- szefüggésben részletesen szólott a különböző szovjet köztársaságok, így Ukrajna, az OSZSZSZK, Kazahsztán mezőgazdaságának helyzetéről, majd kijelentette; A közeljövő gyakorlati feladata a kommunista társadalom felépítése A kapitalizmus fél a tőle különböző társadalmi rendszerű országokkal való békés versenytől Az Amerikai Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom háború céljából fokozza erejét. Ezek az országok óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre. A legutóbbi tizenkét év alatt az Egyesült Államok közvetlen katonai kiadásai több mint háromszorosára növekedtek. Az idén az Egyesült Államok 53 milliárd dollárt szándékozik költeni katonai célokra. — Ezenkívül az Egyesült Államok elnöke nemrég újabb három és fél milliárd dollárt követelt hasonló célra, Nyu- gat-Németország a legutóbbi évtizedben hivatalos, nyilván szépített adatok szerint csaknem annyit költött katonai célokra, mint Hitler 1933-tól a második világháború kezdetéig. A Német Szövetségi Köztársaság költség- vetésének katonai tételei 1961-ben újabb 18 százalékkal növekedtek. Óriási összegeket költ fegyverkezésre a többi imperialista hatalom is. Ez azt mutatja, hogy az imperialisták újból magukévá próbálják tenni a szocialista országok „elrettentésének” már Dulles által hirdetett politikáját. Ámde e politika hódolói gondoljanak a világban jelenleg kialakult tényleges erőviszonyokra. Kennedy amerikai elnök bécsi beszélgetéseinek során azt mondta, hogy a világ két tábora között erőegyensúly jött létre és meg kell akadályozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlen összetűzését, mert ez a legvégzetesebb következményekkel járna. Kennedy ebben az esetben megmutatta, hogy józanul szemléli a dolgokat és bizonyos realizmusról tett tanúságot. Ezt el kell ismerni. Az élet azonban azt követeli, hogy az államférfiak ne csak mondjanak egészséges dolgokat, hanem politikájukban is lépjék át azt a határt, amelyen innen elhallgatják a józan ész érveit és elvakult, veszélyes játékot űznek a népek és az államok sorsával Egész népgazdaságunk fejlesztésének távlatai grandiózusak, e távlatokat a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete tárja fel. Aránylag kevés idő telt el azóta, hogy közzétettük ezt a tervezetet és ezért nem futhatunk előre, nem vonhatunk le mér most általános következtetéseket a program- tervezet bel- és külföldi értékeléséből Az emberek milliói figyelemmel, nagy érdeklődéssel tanulmányozzák e tervezetet, amely megmozgatta az egés2 világot. Pártunk a történelem során elsőnek tűzi ki a közeljövő közvetlen, gyakorlati feladatául a kommunista társadalom felépítését. A programnak az a következtetése, hogy a szovjet emberek ma élő nemzedéke már a kommunizmusban fog élni, örömet kelt és újabb erőt ad. De nemcsak barátaink, hanem a kommunizmus ellenségei is tanulmányozzák és mérlegelik ezt az okmányt, pártunk új programját. Nincs módjukban, hogy elhallgassák. Nem titkolhatják el, hogy milyen óriási hatást gyakorolt világszerte. Aki biztosra veszi a társadalmi rendszerének gazdasági győzelmét — mutatott rá a továbbiakban N. Sz. Hruscsov — az nem tartja szükségesnek; hogy fegyveres erővel erőszakolja rá a maga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapitalista országok vezetőinek: tegyük meg döntőbíróknak a népeket, a történelmet, döntsék el ők, melyik rendszer életképesebb és haladóbb, a szocialista-e, vagy a kapitalista. A népek majd szabadon választanak, s az a rendszer győz, amelyik jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. A Szovjetuniónak, más szocialista országokhoz hasonlóan, nem érdeke a háború sőt mindent elkövet, hogy áthághatatlan akadályokat gördítsen az imperialisták elé, akik háborúkat akarnak kirobbantani. A kommunisták mindenkor elsődleges feladatuknak tekintették a békeharcot Közös nézeteinket, követeléseinket és akcióprogramunkat a kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai tanácskozásán elfogadott nyilatkozat tartalmazza. Az imperializmus ideológusai tudatasan kiforgatják a nyilatkozat értelmét, rágalmazzák a kommunistákat, rájuk fogják, hogy háború útján akarják megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket. Ez azonban szemenszedett hazugság. Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az emberi társadalom életéből az A nyugati hatalmak a harmadik világháborút készítik elő Nem nézhetjük közömböállamok közti háborút. Ez a szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok értelme. Ha sikerülne megegyeznünk a nyugati hatalmakkal a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldódnának. Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipróbálásának és gyártásának betiltása, b a felhalmozott atom- és hidrogénfegyverkészletek teljes megsemmisítése. Ám telnek-múlnak az évek, mindenféle leszerelési bizottságok alakultak, de egy tapodtat sem jutottunk előre. A leszerelési szakértők beleragadtak a tárgyalásokba, — mint legyek a mézbe. Mi az oka ennek? Miért ütköznek a Szovjetuniónak és más békeszerető országoknak a leszerelési megegyezés elérésére tett erőfeszítései a tőkés államok ellenállásának merev falába? Azért, mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, hogy fegyveres harchoz folyamodnak a szocializmussal és a békeszerető népekkel szemben. A profithajsza, a gyűlöletes nyereségvágy és kizsákmányolásra törekvés szüli az imperialisták agresszív háborúit. A kapitalista monopóliumok a második világháború befejezése után országaik gazdasági fejlesztésének elválaszthatatlan részévé tették a háborús készülődést, a fegyverkezési hajszát. Az imperialistákat egyre nagyobb fásén, hogy a nyugati hatalmak agresszív körei Adenauer kancellár segítségével Nyugat-Németország összes anyagi és szellemi erőit felsorakoztatják a harmadik világháború előkészítésére. A Német Szövetségi Köztársaság már nem az, ami tizenhat éve volt, amikor fejet hajtva a győztesek előtt, kötelezte magát, hogy békés és demokratikus úton fog haladni. A nyugatnémet revan- sisták ma gőgösek, nagy hadseregük van, amelyet támadó hadműveletekre képeznek ki és szerelnek fel. A Német Szövetségi Köztársaság tagja lett az észak-atlanti katonai tömbnek, amely szémbenáll a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A nyugat-német állam arculatát ma a militarizálás, a revansista szenvedélyek tobzódása, a kommunizmussal és minden újjal és haladóval szemben táplált ellenséges érzület, gyűlölet kultusza, a pánger- mán hagyományok és beállítottság feléledése határozza meg. A n jói gáti hatalmak akaratából több gyúlékony anyag halmozódott fel Európa szivében, mint bárhol másutt a világon. Miután a nyugati hatalmak lábbal tiporták a Németország demilitarizálásáról és demokratizálásáról a szövetségesek által aláírt egyezményeket, csak a békeszerződés akadályozhatja meg a német militarizmus és revansizmus veszélyes fejlődését. Ezért javasoljuk, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, s mindazok az országok, amelyek háborút viseltek a hitlerista Németország ellen, kössenek olyan békeszerződést az NDK-val és az NSZK- val, a volt Német Birodalom jogutódaival, amely kielégíti mindegyik fél jogos érdekeit. Ez lehetővé tenné, hogy a jogot és a nemzetközi szokásokat tiszteletben tartva, végérvényesen megszüntessük a hadiállapotot, s Európában megtisztítsuk az utat a béke és a békés együttélés előtt. ‘— Ne teremtsünk háborús pszichózist, tisztítsuk meg a légkört — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök, — Támaszkodjunk értelmünkre, ne pedig a termonukleáris fegyverekre. Hruscsov ezután felhívta a semleges országok népeit és kormányait: — Önök sem lehetnek közömbösök, csak minden nép együttes erőfeszítésével érhetjük el, hogy az agresszorra kényszerzubbonyt húzzunk és az emberiséget megszabadítsuk a harmadik világháború veszedelmétől. Csak minden nép és kormány erőfeszítéseivel érhetjük el. hogy teljes mértékben diadalmaskodjanak a békés együttélés magasztos elvei, csak így lehet elérni a szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelést. A Szovjetunió felkészül, hogy ne érje meglepetés lelem fogja el a szocializmus országainak sikerei láttán, gyűlölettel fordulnak a kom- munzimus ellen. Gyűlölik a Szocialista világrendszer nagyszerű sikereit, gyűlöletes előttük, hogy a szocialista rendszer vonzóerőt gyakorol a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekre. Egyes imperialista személyiségek a szocialista országokkal szemben érzett osztálygyűlölettől elvakítva; az antikummunizmust teszik külpolitikájuk alapjává, Régi nóta ez, amelyet már jól ismerünk az „antikomintern paktum” és a Berlin—Róma tengely idejéből. Vajon mi maradt ezekből? A tengely összetört és a történelem szemétdombjára kerültek az „antikomintern paktum” bősz megalkotói isi A szovjet miniszterelnök ezzel összefüggésben kijelentette: a nyugati hatalmak most veszélyes mezsgyére taszítják a világot. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy az imperialisták' katonai támadást intéznek a szocialista államok ellen. Figyelemmel fogjuk kísérni az események további fejlődését, és a helyzet alakulásától függően fogunk eljárni — mondotta, majd hozzáfűzte: lehetséges, hogy a közeljövőben meg kell növelnünk a nyugati határ mentén állomásozó hadseregünk létszámát és a Szovjetunió más vidékeiről kell hadosztályokat áthelyeznünk a nyugati határhoz. Ezzel kapcsolatban esetleg be kell hívnunk a tartalékosok egy részét, hogy hadosztályaink létszáma teljes legyen, s hogy felkészüljünk mindenféle meglepetésre. Hruscsov hangoztatta, hogy ezek válaszintézkedések. Az Egyesült Államok ugyanis mozgósítás-jellegü intézkedéseket foganatosít és a háború kirobbantásával fenyegetőzik, az Egyesült Államok agresszív tömbökbeli szövetségesei támogatják ezt a veszedelmes politikát. s,Amikor ilyen helyzet alakul ki, megengedhetetlen volna, hogy ölhetett kézzel üljünk. A történelem tapasztalata arra tanít; ha az ag- resszor látja, hogy nem részesül visszautasításban, el- szemtelenedik, ha viszont visszautasításban részesül, csendben marad’* — mondotta Hruscsov. — Amikor honvédelmi intézkedéseinkhez hozzáfogunk és erősítjük szocialista hazánk potenciálját — folytatta —. változatos rakétatechnikát hozunk létre: ballisztikus, interkontinentális rakétákat, különféle hatósugarú rakétákat, stratégiai és taktikai rendeltetésű rakétákat. atom- és hidrogénbomba töltetű rakétákat. De a többi fegyverfajtára is a szükséges eondot fordítjuk. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában és kormányában olyan előzetes vélemény alakult ki, hogy nincs szükség a szovjet fegyveres erők megerősítése végett még több költségelőirányzatra. Elegendő az az összeg is, amelyet máris előirányoztunk honvédelmünk megerősítésére, elegendő az a fegyverzet is, amelyet az ipar már most megteremtett, vagy most készít. Nem megyünk bele abba, hogy népünk vállára szükségtelen és az ügy érdekei álíar nem igazott, nehézségeket hárítsunk; A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága & a szovjet kormány ma is és a jövőben is megtesz mindent, ami tőle függ, hogy, elhárítsa a háború kirobbantását. ^Megteszünk és a jövőben is megteszünk min den tőlünk telhetőt hogy békés úton, nyugodt légkörben oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket. A Szovjetunió senkivel sem akar háborúzni. nincs szükségünk senki földjére, senki ^gazdagságára,” ■ • iéWJM|»v Nem lehet tovább halasztani a német kékeszerződés megkötését Hruscsov emlékeztetett arra a válaszra, amelyet az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya küldött a Szovjetuniónak a német kérdésben hozzájuk intézett emlékiratára. Ismételten hangsúlyozta — a nyugati hatalmak újból ki akarnak térni a békeszerződés megkötése elől. A békeszerződéssel a németek önrendelkezésének, Németország ^ újraegyesítésének eszméjét szegezik szembe. Az önrendelkezés jelszavával azok spekulálnak, akik a német nép nemzeti érdekeinek megrögzött ellenségei. Ma ezt a jelszót állandóan hangoztatja Adenauer kancellár. Adenauer teljesen egyértelmű tendenciával használja ezt a .jelszót: A Német Demokratikus Köztársaság bekebelezését kívánja, ,,Világos, hogy a harmadik világháború, ha megkezdődnék, nem korlátozódnék kizárólag a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok párviadalára. Hiszen az amerikaiak által létesített katonai szövetségek hálójába került több tucat állam, amely természetesen szintén a háború örvényébe sodródnék. Mi mindert tekintetbe vesszük és rendelkezünk azokkal a szükséges katonai eszközökkel amelyek elegendők ahhoz, hogy az imperialista háború kirobbantása esetén ne- csak az Egyesült Államok területére mérjünk megsemmisítő csapást, hanem az agresszor szövetségeseit is ártalmatlanná tegyük és megsemmisítsük a világon szétszórt amerikai katonai támaszpontokat. Bármely állam, amelyet a szocialista tábor elleni támadáshoz ugródeszkául használnak fel, magán fogja érezni csapásunk teljes megsemmisítő erejét” — mondotta Hruscsov. Ezután újból leszögezte, hogy most már lehetetlen tovább halasztani a német békeszerződés megkötését. Ha még néhány évvel elhalasz- tanánk a békeszerződést, ez art jelentené, hogy behódolnánk az agresszív erők előtt és visszakoznánk nyomásuk előtt. Ez a helyzet csak tovább serkentené a NATO-t s a bonni kormányt, csak bátorítaná őket abban, hogy Nyu- get-N émetország területén egyre újabb és újabb atomnukleáris fegyverrel ellátott hadosztályokat szervezzenek, hogy Nyugat-Németországot az új világháború kirobbantásában a legfőbb erővé változtassák. i.i. ” A szovjet miniszterelnök megállapította, hogy a Szovjetunió semmiféle különleges haszonra vagy nyereségre nem törekszik akkor, amikor a német békeszerződés azonnali megkötéséhez ragaszkodik. Ha a nyugati hatalmak felülvizsgálják álláspontjukat^ józan ész szavára hallgatnak és kifejezik azt a készségüket, hogy belünk együtt kössék meg a német békeszerződést, mi ennek csak örülni fogunk — folytatta. — Ha a nyugati hatalmak továbbra is makacs- kodni fognak és megtagadják a német békeszerződés aláírását, akkor kénytelenek leszünk ezt a problémát nélkülük megoldani. Ebben az esetben a Német Demokratikus Köztársaság megkapja teljes szuverénitását, következésképpen a Nyugat-Ber- linhez vezető útvonalak használatának kérdéseit csak a Német Demokratikus Köztársaság kormányával egyetértésben lehet majd megoldani. Hruscsov ismét hangoztatta, hogy a szocialista országok, amikor békeszerződést kötnek az NDKval, nem kívánják megsérteni a nyugati hatalmak törvényes érdekeit Szó sem lehet arról, hogy bárkinek is megtiltanák Nyugat-Berlin megközelítését. szó sem lehet arról, hogy blokád alá vennék a szocialista államok Nyugat-Ber- lint. A szovjet miniszterelnök hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak kizárólag ürügyként használják fel Nyugat- Berlin közlekedési útjainak kérdését és általában a békeszerződést. A szocialista tábor országaira akarják kényszeríteni akaratukat. Ha mi lemondanánk a békeszerződés megkötéséről, a nyugati hatalmak ezt úgy értékelnék, mintha stratégiai áttörést értek volna el és azonnal bővítenék követeléseiket. Azt követelnék, hogy számoljuk fel az NDK szocialista rendjét, célul tűznék ki a potsdami szerződés alapján Lengyelországnak és Csehszlovákiának visszaadott területek elrablását. Ha a nyugati hatalmak még ezt is elérnék, akkor legfőbb igényükkel jönnének elő: azt követelnék, hogy a szocialista tábor minden országában számoljuk fel a szocialista rendszert. Éppen ezért lehetetlen tovább halogatni a békeszerződés kérdését. A Német Demokratikus Köztársasággal megkötendő békeszerződés aláírása hatalmas, pozitív jelentőségű tény lesz az egés2 nemzetközi helyzet fejlődése szempontjából. Hruscsov beszéde végén ismét visszatért az SZKP kongresszusán megvitatandó programra, amely a szovjet emberek előtt a kommunizmus nagyszerű távlatait nyitja meg. E program megvalósításához békére van szükség, ezért a Szovjetunió a béke híve. A nyugati hatalmakhoz fordulva újból javasolta a német békeszerződés megkötésének megtárgyalj sát. (MTIj *’■
