Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-06 / 184. szám
6 ßZG&MOB MEQtm NÉPLAP 1961. augusztus 6. BABITS MIHÁLY 1883—1941 Húsz éve halott a huszadik századi magyar irodalom egyik kimagasló alakja. — „Szerzetes. Barát. Erdei remete. Pietás. Alázat. Es az alázat, megmérhetetlen gőgje.” — Móricz Zsigmond jellemezte így, rendkívül találóan Ba- bitsot. Babits nem hitt abban, amiben mi, nem tudta megérteni soha József Attilát, de még Nagy Bajost, vagy Kassákot sem. Azonban művészetüket, költői, írói teremtő erejüket mindig tisztelte. ö maga a poéta doctus, a tudós költő típusába tartozott. Finoman cizellált vers-remekműveket írt, hihetetlen műveltséggel, hatalmas tárgyismerettel. Sokan vádolták őt gőggel, elefántcsonttoronyba zár- kózással. Valóban, költészetének és prózájának egy részében fellelhetjük ezt o zárkózottságot. De ugyanakkor azt sem felejthetjük el, hogy mint a Nyugat fő- szerkesztője, mint a Baumgarten-díj kurátora, kötelességének tartotta, hogy a magyar irodalom fejlődése felett őrködjék. Sok támadás is érte, de annyi bizonyos, hogy az általa díjazott írók és költők a legragyogóbb névsor a két világháború között. A fasizmus dudásának idején egyre inkább érezte: tenni keld valamit. Ebben az időben születtek olyan versei, mint „A gazda bekeríti házát” és életművének egyik legcsillogóbb darabja, a „Jónás könyve.” A régi bibliai történet a prófétáról szólt, aki megjövendölte Ninive romlását, aki nem hallgathatott, mert beszélnie kellett. „Mert vétkesek közt cinkos. aki néma” *— ezt ismerte fel Babits, s ha talán későn is, felismerte az írástudó magasztos feladatát Kristálytiszta egyéniségének, nagyszerű művészetének emlékét hálás tisztelettel őrzi « ma irodalma. Babits Mihály: &ies mj,á* L Mint egy ország levert forradalom után, oly csöndes ez a nap. Vacognak a füvek, s az á gak fenn a fán gyáván bólintanak, ba elleng köztük a halk Inspektor, a Kél... Az égből is csapán szűkén szűrődik át valami szürke fény az ónos cenzúrán. Micsoda nyár! Talán kezdődik már az ősz. Korán vénül az év, mint csüggedt férfi, kit korai gond redőz,.. A házeresz csövén könny ül, s a kerti sok ki sirt nemű virág úgy néz föl a csigás fűből, mint akiket nem enyhít semmi más, csapán a zokogás. Mit őr a zokogás? Úgyis meghal a nyár. Úgyis meghal az év. Pár hétre még talán ki jő a napsugár... Az is csak haladék. A legvirágosobb ősz is a télbe visz.,. Szép lejtő is leránt... Lesz még tavasz, de az más tavasz lesz, s nem is emlékezik miránk. II. Most újra megered az eső, kopogó zajjal, s az ég olyan, mint a félárbócra eresztett lobogó: úgy leng, alacsonyan. A szél meg hangosabb s füvek és fák között parancsokat kiált. Ok szótfogadnak, mint ijedt újoncsereg: „Jobbra át!” „Balra átr „Mily parancsuralom, milyen fegyelem ez. micsoda hadsereg, amelyet a gonosz hadvezér egyenest a halálba vezet?” — kérdem, és minthacsak egyszerre magam is közöttük állanék. amint hajlonganak és egyhelyben állva is mennek az ősz felé ... Éltem félszázadot, de már nem élek én. Léptem nem visz tovább. Csak annyit mozdulok, amennyit hajt a szél: gyakorlom a halált veszteg, száműzve, és várva ítéletem, mint a sztoikusok, a Császártól, kinek nyarából életem elejtve kicsúszott. Ismeretlen Márki-késiratot találtak Aradon A századfordulö Idealista éa nacionalista történetszemléletében kevés olyan magyar történész akadt, aki felismerte a haladó társadalmi erők szerepét, s az elnyomott milliók szemszögéből vizsgálta a történelmet. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el Márki Sándor. Márki Sándor kutatásai során összegyűjtött, lemásolt és rendezett minden fellelhető dokumentumot. Kötetekre menő íeljegyvélmásolatok kötetenkéntj rendezése arra enged következtetni, hogy Márki valószínűleg külön oklevélkötetek kiadását Is tervezte. A kéziratok nemcsak a helytörténet-kutatóknak adhatnak Jelentős segítséget, hanem a jobbágyviszonyok és paraszt- mozgalmak tanulmányozóinak Is. A Márki-kéziratok első három kötete a „Dlplomatarium Ara- diense” elmet vlseU, s aradi vo- notkozású oklevélmásolatokat tartalmaz. Az első kötet az 1584. zései, oklevélmásolatai éppen ezért hasznos támogatást jelentenek a mai kutatók számára. Aradon nemrég újabb Márki- kéziratot fedeztek fel, amely különös figyelmet érdemel. Ezek a kötetek a régi Arad vármegye monográfiájához szolgáltak adattárul. Az oklevélmásolatok nagyobbik része kiadatlan, sőt, igen sok oklevél eredeti példányának holléte Is Ismeretlen. Az időrendben lajstromozott okleelőttl okleveleket foglalja össze. Ezek közül a legtöbb a budapesti Országos Levéltárból származik, s főleg az Arad megyei birtok- és tulajdonviszonyokra vonatkozik. A legértékesebbnek a müncheni bajor királyi levéltár magyar vonatkozású dokumentumai látszanak. Arad vármegye monográfiájának feldolgozása közben ugyanis Márki a külföldi levéltárakat Is átkutatta. SZEKSZÁRDI r KÉPESLAP y-' ☆ KILENC SZÁZ ÉVES VÁROSKA Jellegzetes dunántúli kisváros, amelyben különös módon vegyül az ódon és a korszerű, a történelmi levegő a ma fuvallatával. Az ősi kódexek kevés helyet szentelnek neki. pedig immár kilencszázadik éve áll... És a kilenc évszázad alatt történt egy és más a várossal. • Az időszámítás előtti negyedik században kelták lakták, majd római légiók tanyáztak falai közt. Akkor Aliscának nevezték. A nép- vándorlás vihara seperte élj azután a tatárok hordái rombolták le. Mátyás idején virágzó város, ám a török kiűzetésekor csupán tizenkét családot találnak a romok között. 1779 óta megyeszékhely, 1873-ban azonban a kolera miatt csaknem kipusztult a lakossága. szekszárdi borról? A várost övező dombokon mintegy háromezer holdon termelik a kitűnő szőlőt. A szüret még ma is városi esemény, szüret idején nincs is más téma* hivatalban, üzletben, utcán és üzemben mindenki erről' beszél: milyen termés várható... Előtte pedig még a gyerekember is a piacot járja, s nézi a hordót: alkalmatos lesz-e? * Szekszárd... Mit mondjak róla? Itt élt Garay János. A rossznyelvek szerint figurája, az örökéletű Háry János tőrülmetszett szekszárdi polgár. Szekszárd... Való igaz, érdekes hely ez a kilencszáz esztendős városka. Svia is látható egyik legrégibb műemléke, a hajdani megyeháza. 1750 körül emelték és eredeti méltóságát, nemes arányait mindmáig megőrizte az átalakítgatások, bővítések ellenére is. Falai között megfordult Vörösmarty Mihály is. A saját profilúkra átalakított termekben jelenleg az állatforgalmi vállalat és más hivatalok székelnek. • Építészeti jelentőségénél jóval nagyobb az irodalom- történeti érdekessége a Ba- bits-háznak. 1820 körül építették, s itt született a költő is. A földszint valaha egyetlen terem volt, ezt rendezték be emlékszobának, 1947- ben ünnepélyes átadás; 1950- ben a tulajdonos-örökös eladja lakás céljaira, Az Augusz kastély Szántó István Hordóvásár Ä városka központjában áll Szekszárd legérdekesebb épülete, az úgynevezett August kastély. Falán emléktábla hirdeti, hogy Liszt Ferenc gyakran időzött termeiben, sőt egy alkalommal az egyik ablakhoz tolt zongorán rögtönzött hangversenyt is adott, így köszönte meg az összesereglett tömeg ünneplését • Az állomás környéke a modem negyed. Itt épülnek a korszerű bérháztömbök és itt létesítették a hatalmas fürdőt is, amelynek most csodájára járnak messzi környékről. És méltán, mert minden igényt kielégít. Előtérben a kabinsorok látszanak, hátrébb a gőzfürdő épülete. Nyolcmilliós költséggel létesült Ki nem hallott még a Űj lakóházak Ä Prága Cirkusz Jászberényben Három napig vendégszerepeit Jászberényben a Prága cirkusz. A premieren a nyitány hangjai mellett csehszlováK és magyar zászlókkal vonultak fel a cirkusz művészei. A meleghangú üdvözlőszavak után Jászberény úttörői és KISZ-fiataljai köszöntötték és adták át virágcsokraikat a csehszlovák együttes tagjainak. Az ünnepi aktus után kezdetét vette a közel háromórás műsor. A cirkusz produkcióját az ötletesség és a humor jellemezte, nagy sikert arattak. 6 NEGYVEN EV TÁVLATÁBÓL Jegyzetek Gyetvai János „Válságos éjszakájáról* V alamely irodalmi mű ’ időtállásának fokmérője, hogy évtizedek múltával mennyire képes megőrizni frissességét, elementáris erejét, szerkezetének s cselekményének lüktetését, vagy sodró áradatát. Éppen ezért csodálkozik ma az olvasó, milyen „újszerű”, s friss írás benyomását kelti ez, az írónak még 1922-ben írott, s most hazánkban is megjelent elbeszélése. Gyetvai János az első világháború előtti esztendőkben a jászberényi sajtóban írott cikkeivel indult el publicista és írói pályáján. Szerkeszti Háy Lászlóval, Hajtai Ferenccel, Varjas Sándorral s Lévai Oszkárral a Jászberény politikai hetilapot. S korai tárca-novellái, mint „A nagy babos ruha”, „Magdolna” s a „Pesti képek” tárcasorozat mind, a társadalom-, s a lélekábrázolás harmonikus egysége felé törő korai * Gyetvai János: Válságos éjszaka. Szépirodalmi Könyvkiadó. 1981. kísérletek. A ,.császári és királyi” nacionalista és klerikális Apponyi fellegvárában éveken át uralják a szellemi élet olyan bázisait, mint a helyi irodalmi matinék, műsorok, városi hangversenyek, s népművelési előadássorozatok. Adyt, Moris Rosenfeld és Gábor Andor verseit szavalják, s előkészítik Berény- ben is a közelgő nagy napokat. Amikor 1919 augusztusában az országot elhagyni kényszerült, volt jászberényi osztályfőnökével előbb Bécs- be, majd Berlinbe mennek. A „Rote Fahne” munkatársa itt, valamint nem egy olyan rövidebb életű lapé, melyek Európa első antifasiszta újságjai voltak. Az „Eine Nacht” is ekkor született, s most közel negyven évre rá, magyarul is napvilágot látott az elbeszélés. Illés Béla legutóbb utalt rá (Élet és Irodalom, 1961. május 5.) — ez az első írói alkotás, mely a prózai szépirodalom eszközeivel idézte a Tanácsköztársaság emlékezetét. Egyetlen nap és éjszaka drámai története; a románok Szolnokig jutottak, Zagyvarékason elleftfor- radalmi terror-akciók (Jászberényben is ilyen kísérletek voltak ekkor, de a belbiztonsági szervek páncélvonata, majd a kispesti fegyveres munkásalakulat idejében érkezik), s a falukból is ijesztő hírek érkeznek. Budapesten meg a ludovikások, s a monitorok lázadása. Kétségtelen, van e huszas évek elején • írott novellában sok olyan formai, ábrázolási megoldás, mely nyomán a kritika az expresszionizmus jegyeit véli ma felismerni (szaggatott, rövid mondatok, a névszói állítmányok sokasága, villanásszerű, a szereplők gondolataiban csak éppen megfogalmazódott és tudatosult képek szövevénye), mindez azonban egyrészt csak járulékos elem, másrészt éppen a drámai feszültség, a magas hőfokú izzás, s az összeütköző erők. egymásnak tornyosuló osztályenergiák kifejezője. „Most vagy győz, vagy legyőzik, s rettenetesebben győzik le. mint valaha...” villan át ezer az éjszakán a főhősnek, Péternek agyán, amikor, segíti lefékezni a meglóduló ellen forradalom rohanását. 'Volt akkor e novella té- " májában valami újszerűség tartalmi elemeit tekintve is. s ez itt a lényeges A Magyar Tanácsköztársaság bukásában is annak a harcnak diadalát, nagyszerűségét éneklő hősiesség, s ez a krónikás szándék egyesült p mély és hiteles lélekábrázolás művészetével. A Válságos éjszaka Émán-ja csakúgy mint az írónak a későbbiekben az Oj Előrében, az Északamerikai Kommunista Párt magyar szekciója újságjában megjelent tárcanovellái a magyar internacionalista irodalom értékes fejezetének lapjain örökítették meg a Jászság népének életét, s küzdelmeit is évtizedeken át sorról-sorra a világ különféle nyelvein, de mindig egyetlen, együttérző szívvel. Cs. L
