Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-06 / 184. szám
1961. augusztus 6. SZOLNOK MEGYEI NCPLAP s Az intenzív búzafajtáké a jövő Jó termésátlagaink elérésének feltétele SZOLNOK MEGYE állami gazdaságai 17 400 hold őszi búza területen 18 mázsán felüli, őszi árpából pedig 9 ezer holdon 18 mázsa körüli termésátlagot takarítottak be. Mint Csáki elvtárs leszögezte a Néplap vasárnapi cikkében, ez a búzatermésátlag az állami gazdaságok fennállása óta a legna«- gyobb és 3—4 mázsával több, mint az előző két jó gabonatermelési év átlaga volt. Bár még az elemző munkákhoz szükséges táblánkénti termésátlagok nincsenek feldolgozva, mégis foglalkozni kell az elért eredménnyel és jelenlegi feladatainkkal a jövő évi jobb termés elérése érdekében. Az idei eredmény gazdasági szinten, és gazdaságokon belüli táblaméretekben is nagy szóródást mutat. A jó termést elért gazdaságok és táblaátlagok mellett sok gyengébb eredmény is van. Még nem értük el a felső határt gabonatermelésünkben sem. így ez szabja meg a teendőinket is. Hogyan értük él az idei terméseredményt? Az őszi kalászosok termelésénél évek óta megállapítottuk, hogy az optimális vetési időnek, megfelelő növényszámnak van a legdöntőbb termésfoko- eó hatása. Az intenzív búzafajták megválasztásánál és elhelyezésénél fajtánként, gazdaságonként, sőt táblánként meg kell határozni, hogy melyiket termeljük. A szovjet búzák közül a Bezosztája a jobb talajok, míg a Szkoroszpelka gyengébb talajok intenzív búzája. Mindkettőnek ' a termelése biztonságos, mert fagyálló "és az időben megfelelő talajerőben lévő táblákon biztosan jó termést ad. Azonos körülmények között a Héki Állami Gazdaságban lévő kísérletben is és nagy táblák átlagában is 5—8 mázsával termett többet a hazai legjobb fajtáknál, ebben az évben. A Szkoroszpelka korai, míg a Bezosztája későn érő búzafajta. AZ OLASZ BŰZÁK közül a legnagyobb termést a San Pastore adta. 4300 hold átlagában az állami gazdaságokban 23—24 mázsa volt ez évben a termés. Mégis óvatosak vagyunk vele, mert fagyállóságát még az elmúlt évek gyenge telei nem tették próbára. A San Pastore búzát csak jó, megfelelő táperőben lévő talajon érdemes termelnünk — bár minden talajon többet ad a hazai búzáknál. Beérése korai — pillanatnyi aratású, viaszérésben rend- rakóval vagy „sárgaérésben” kombájnnal veszteségmentesen betakarítható. Az Autonómia búza gyengébb talajokon is eredményesen termelhető. Jó talajokon, ahol nitrogén-bőség van, megdől. Fagyra érzékeny, érése megegyezik a hazai búzákéval. Pergésveszélyes, beérésekor azonnal aratni kell. A termelendő búzafajták rövid ismertetését azért tartom szükségesnek, mert most van az ideje annak, hogy mezőgazdászaink táblánként elbírálják, milyen fajta búzát vessenek. A fajták helyes megválasztása üzemszervezési szempontból is fontos, mert a jövő évi betakarítást ezzel tudjuk biztonságossá tenni. A mindenki által elismert optimális vetési időben csak akkor tudjuk búzavetéseinket elvégezni, ha talajmunkáinkat haladéktalanul már most végezzük. A talajtól és az eddigi szántásoktól fügémen a nagy terméshez sziik- íáffes csapadékot csak megfelelő mélységű szántással tudjuk biztosítani. Ha azonnal lezárjuk szántásainkat biztosítjuk a későbbi jó talajmunkát is. A nváron * megbántott tnlaioV biológiailag beérnek és így olcsón, kevés gépi munkával, idejében jó magágyat tudunk búzavetéskor készíteni. A talajmunkákkal egyidő- ben a foszfor-műtrágyákat is a talajba kell juttatni. A nitrogénben gazdag talajokon pillangósok feltörése, hüvelyes elővetemény, szervestrágyázott tábláknál még a nitrogénműtrágya hiányában is ez a legmegfelelőbb eljárás. A tsz-ekben és az állami gazdaságokban is a nagy táblák (tömbök) kialakításával igen sok kalászos, kalászos után kerül elvetésre. így a rovarkártevők (csócsároló) megelőzésére a fertőzött tábláinkon a nyári talajmunkákkal egyidőben okvetlen szükséges a H. C. H. vagy D. D. T. porozással a talaj fertőtlenítést elvégezni. A vezsenyj Tiszamenti Tsz-ben fertőzött táblába gabona került gabona után, de a szakszerűen végrehajtott talajfertőtlenítés elvégzésével kiküszöbölték a kártételt. A múlt év szeptemberében Szolnokon, a megyei Néplap gabonatermelési ankétot tartott. Az ankéton határozottan leszögeztem — a martonvá- sári kutatók véleményével ellentétesen — az előző évi termelési tapasztalatok birtokában, hogy az intenzív búzákat is bátran vetni kell szeptember végén, október elején. Az így vetett búza megerősödve, jó növényállo; mánnyal telel és fagykárt kevésbé szenved. Az idei termésátlagaink azt bizonyítják, hogy az idejében (szeptember vége, október eleje) elvetett búzák 5—10 mázsával is többet termettek holdanként, mint a novemberben elvetettek. A Héki Állami Gazdaságban 1600 hold átlagában 23,6 mázsa a termésátlag, de ezen belül tíz mázsával adott többet azonos talajon a szeptembervégi vetésű San Pastore, mint a novemberben vetett. Erről a saját gazdaságában minden agronómus meggyőződhetett az idei betakarításkor. AZ ÁLLAMI gazdaságok az ősszel 18 ezer holdon vetnek búzát. Július végéig kb 6 ezer hold területet szántottak meg búza alá Augusztus közepéig mindazon területek szántásával végeznek gazdaságaink, amelyeken nem őszi betakarítású növény (kukorica, cukorrépa) az elővetemény. A repcevetések alá most készítjük a talajokat és augusztus közepén a vetést is elvégezzük. Ugyanígy készülünk az őszi árpa vetésre ia Szikes gazdaságainkban szeptember közepén, jobb talajú gazdaságainkban pedig szeptember végére elvetik azt. Agrotechnikai teendőinket a gazdaságok vezetőin kívül dolgozóink is magukévá tették, így annak végrehajtása és a jövő évi nagyobb termés érdekében dolgozunk. Gyémánt Gyula az Állami Gazdaságok Megyei Igazgatóságának főagronómusa Uj búzafajta a Leonardo Ez évben búzából legmagasabb termést a Héki Állami Gazdaság ért el; 1600 holdon 23,6 mázsát termesztett külföldi búzából. A Héki Állami Gazdaságban az idén először termeltek öt holdr, új olasz búzát, a Leonardo! A Leo rado 32 mázsát adott holdanként. Az új búzafajtát meghonosítják a Szolnok megyei állami gazdaságok, s jövőre már 100 holdon termesztik vetőmag szaporítás céljából. Mezőhéken eldőlt a nagy mérkőzés A mezőhéki Táncsics Tsz- ben — kísérletként — már akkor vetettek intenzív búzafajtákat, midőn másutt még csak legfeljebb hallottak efé- léről. A próbálkozás oly egyértelmű eredménnyel járt, hogy tavaly ősszel már csak 540 holdon került a földbe Bánkúti 1201; ám 450 holdon Bezosztája, 400 holdon Szkoroszpelka, 410 holdon pedig San Pastore. Lássuk, melyik fajta mennyit adott holdanként: Bánkúti—1201 16 q Szkoroszpelka 21,70 q Bezosztája 22,20 q San Pastore 23,80 q Noha mázsára a San Pastore juttatott legtöbbet, mégsem azt értékelik — talán csak egyelőre — legnagyobbra a hékiek. Még az enyhe télben is kifagyott harmada; könnyen pereg; szeme törékenyebb a többi fajtákénál. A Szkoroszpelka sem az igazi... Talán a fajta teszi, talán a vetőmag kevertsége—, nem tudni. Tény, hogy nem nőtt olyan egyenletesen, mint várták. A többi intenzív búzafajtánál alacsonyabb terméshozama és mondott hibája miatt nem is vetik az ősszel. Annál inkább MEGNŐTT A BEZOSZTÁJA BECSÜLETE Vetéséről, ápolásáról Zsinka József, a Munka Vörös Zászló Renddel kitüntetett tsz- növénytermesztési agronómu- sa adott tájékoztatót — Bezosztájánkat 130 holdon lucernatörésbe, 320 holdon kukorica után vetettük. Magágyát 35 centiméteres mélységre, előhántós ekével készítettük. Disztiller, tárcsa, fogas járta ezután a területet, majd tárcsás vetőgéppel vetettük a magot. Hét centi- méteres mélységbe vetettünk, méterenként 75—80 szemet; ami holdanként 145 kilogramm vetőmagot igényelt. A vetést, mellyel október 22-ig elkészültünk, magtakaró- boronázás követte. Ismerjük meg őszi búzáinkat Megyénkben tavaly ősszel többfajta búzát, vetettek az állami gazdaságok s termelő- szövetkezetek. Közülük hármat rajzban mutatunk be olvasóinknak: 1. Bánkúti—1201. Magyar nemesítésű őszi búza. Szalmája magas, kevésbé állóképes, a nagy termés súlya alatt megdől. Kalásza szálkás, hosszú, hasábalakú. Termése közepes szemű, acélos. 2. San Pastore. Olasz származású őszi búza. Szalmája alacsony, megdőlésnek ellenálló. Érett kalásza bunkós, rozsdavörös, tar. Termése nagyszemű, fakópiros. 3. Bezosztája. Szovjet őszi búza. Szalmája közepesen magas, megdőlésnek ellenálló, de lisztharmatra fogékony Kalásza hosszúkás hasábalakú; éretten sárgásfehér, tar. Szemtermése nagyszemű, barnáspiros, acélos: T •— Ezen a területen mindössze 1,5 q pétisót alkalmaztunk januárban fejtrágyaként. Vegyszeres gyomirtást nem végeztünk, arra számítva, hogy a lucemasarj növeli a szalma takarmányértékét. — Sosem felejtem el •— folytatta Zsinka József —, július 12-én kezdtük kombájnnal aratni a Bezosztáját. Szép, szilárd szalmája volt; oly EGYENESEN ÁLLT AZ EGESZ TÁBLA, mint díszszemlére felsorakozott regiment... száz hold javítására már megkezdődtek a felmérések. A héki szakemberek a Szegedi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kutatóival egyetértésben úgy határoztak, hogy holdanként 145 kilogrammról 160 kilogrammra emelik a vetőmagot. — Immár többéves tapasztalataink alapján mondhatom — így Zsinka elvtárs —, a Bánkúti elérte teljesítő- képességének felső határát. Mifelénk a legjobb talajon, a legszerencsésebb esztendőben sem adott többet 18,28 BÁNKÚT! Intenzív — A mondotton kívül még két táblában volt Bezosztá- jánk. Azokon a részeken a kedvezőtlen időjárás miatt kissé megkéstünk a vetéssel. A mag csupán két-három centiméter mélységben került földbe. Ezeken a táblákon 1—1,5 mázsával kevesebbet arattunk. A mezőhéki Táncsics Tsz- ben eldőlt a Bánkúti és az intenzív búzák mérkőzése — az utóbbiak javára. A tavalyi vetés, az idei aratás tapasztalatait már ebben az évben hasznosítják a gazdák. Több mint kétszeresére emelik a Bezosztája vetés- területét: 1034 holdra. Bíznak abban, hogy a röghatás folytán fagyállóbbá vált a San Pastore; ez 530 holdat kap. Bánkútiból csupán 236 holdat vetnek — korábbi szerződésüknek eleget teendő. A talajerő visszapótlásáról ugyanúgy kívánnak gondoskodni, mint eddig tették. Lucernatörésbe elég az 1,5 q műtrágya; kukorica után azonban — táblánként változóan — 2—3 q műtrágyát adnak; foszfor és nitrogén műtrágyaféléket. Az arány 2:1 a foszfor javára. Ahol lehet, meszezéssel, digózással javítják a talajt. Űjabb hatmétermázsánál. Nem csupán merem, de KÖTELESSÉGEMNEK ÉRZEM AJÁNLANI AZ INTENZÍV BÜZÄKAT minden termelőszövetkezetnek. — A nagyhozamú búzák termesztése, a többletvető- maghozamhoz képest elenyésző árutöbbletétől eltekintve, nem drágább, mint a hagyományos fajtáké. Mi már kiszámítottuk, mennyivel nagyobb bevételhez juttattak bennünket az intenzív búzák, mint segített volna bármely a tradicionálisak közül. Egyszerű a számvetés, ösz- szehasonlítási alapul a 16 q-s Bánkúti szolgál; szorzószámul a q-ként 220 Ft-os nagyüzemi búzaár. Az eredmény egymillió-nyoleszáztizenhat- ezer-hétszázhatvan forint. Ebből csak a többletvetőmag értékét kell levonnunk. Érdemes-e, célszerű-e intenzív búzát vetni? Ügy véljük, felesleges mondanunk a választ... b. z. —< 3.
