Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-05 / 183. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. augusztus 5. O­HÍREK MlimitliilllumuuiitmuiiimuiHHHJuiuttmuiimiHaai* augusztus 5 Szombat Gsivald A Nap kél: 4.27 h-kor, nyugszik: 19.12 h-kor. A Hóid feä- —, nyugszik; 14.29 h-kor. Időjárásjelentés Várható időjárás: változó mennyiségű felhőzet, főként az ország északi felében né hány helyen esővel. Mérsé­kelt szél. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet: 24—28 fok között, A lotto nyerőszámai A lottó 31. heti sorsolását pénteken délelőtt a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem aulájában ren­dezték. Erre a játékhétre 4 millió 134 697 szelvény érke­zett a Sportfogadási és Lottó Igazgatósághoz, így egy-egy nyerőosztályra mintegy más- félmillió forint jut. A kihú­zott nyerőszámok; 13, 60, 64, 69, 90 Ezután került sor a tárgy- nyeremény sorsolására, ame­lyen a 28. heti szelvények vettek részt (MTI) — MEZŐGAZDASÁGI ki­állítás lesz Jászberényben augusztus 19—26-ig A kiállí­táson, amelyet a város ter­melőszövetkezetei rendeznek, a terméseredményeket mutat­ják be és tenyészállatokat ve­zetnek fel. — HÁROMMILLIÓ négy- százezer forint értéket épít be az idén az új szolnoki leány­gimnáziumba az ÉM. Szol­nok megyei Építőipari Válla­lat Jövőre, a még fennmara­dó kilenc és félmillió forint értékű építési munkákat is el­végzi, s az iskola, előrelátha­tólag 1962. szeptember 1-én megnyitja kapuit megyénk leányifjúsága előtt — PERECESEN táborozik a Tzolnoki Sipos téri iskola 75 fős fiú- és leányéttörőcsapa- ta. A Bükk gyönyörű vidékén nyaraló pajtások hétfőn tér­nek vissza városunkba. Tyüh9 de gazdagok! — gondoltuk, mikor megpillantottuk a Gyógyszertár Vállalat új kunhegyesi raktárhelyiségét, s meghallottuk a kis kamra históriáját. A raktár egy régi épület tornácá­nak részleges elfalazásával készült. Az áj fal helyétől tenyérnyivel arrébb embermagas fal állott. Az utóbbit lebontották; újat húztak. Ilyen gazdag lenne a Gyógyszer- tár Vállalat?... hehet. De ha ennyire gazdag, miért nem szán végre-valahára pár százast arra, hogy Mezőtúron a Köztársaság úti patika hosszú évek óta rozsdásodó aa $ általunk is többször rek­lamált — tábláit felújítsa? «■* b. a. •¥• A tavalyinál több iskolaköpeny, szövetruba, úttörő öltözet és tanszer rárja a diákokat Az 1961—1962-es tanévre a kereskedelem is fokozott gonddal készült fel. A Bel­kereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint a leg­fontosabb gyermekruházati cikkekből é» tanszerekből ki­vétel nélkül többet rendel­tek, mint az elmúlt évben. Az ipar a harmadik negyed­évre a tavalyinál 170 száza­lékkal több iskolai köpenyt, 50 százalékkal több leányka­blúzt, 70 százalékkal több lányka szövetruhát és 50 szá­zalékkal több úttörő nadrá­got gyártott A boltok raktá­rain ezenkívül 15 százalékkal több tréningöltönyt és külön nadrágot is raktároznak. A szakemberek véleménye sze­rint — egy-két különleges mérettől eltekintve — min­den korosztályú gyermek szá­mára találnak a szülők isko­laruhát. A gyermekek őszi cipőellátásán is javított a ke­reskedelem. Főleg az igen keresett rámázott félcipők­ből gyártanak többet a tava­lyinál. Az évről-évre sok gon­dot okozó tornacipő-ellátást úgy javították, hogy egyrészt a fokozott hazai termelésből, másrészt importból az elmúlt évinél 40 százalékkal több gyermekméretű tornacipőt szereztek be. A gyermekek őszi őttözkö­Szov’et orvos a az eljövendő űrrepülésekről Moszkva (T ASZSZ). Gu- rovszkij, az orvostudomá­nyok kandidátusa az Izvesz­tyijában közölt cikkében megállapítja, hogy Jurij Ga­garin állapota az űrrepülés óta eltelt leggondosabb vizs­gálatok alapján röviden és egyszerűen (»egészségesnek” mondható. Meg kell jegyezni —- foly­tatja a szerző —, hogy az űr­hajósok kiválogatásának és előkészítésének módja be­vált Nyilvánvaló, hogy a ké­sőbbiekben, ahogyan tökéle­tesedik a technika, megjelen­nek a többszemélyes űrhajók. Ezekben a pilótán kívül más űrutasok is helyet foglalnak majd. — Nyilvánvaló azon­ban az is — folytatja Gurovszkij —, hogy hála a technika eredményeinek, a későbbiekben jelentősen mér­séklődik az űrrepülés ténye­zőinek az emberi szervezetre gyakorolt hatása. Atíogóbbak lesznek ismereteink az űrre­pülés veszélyeit és azoknak az emberi szervezetre gyako­rolt hatását illetően. (MTI) A legszebb operett melódiák a szabadtéri színpadon Az operettkedvelők igazi „csemegét” élvezhetnek 10-én, csütörtökön a szolnoki Szabadtéri Színpadon. Kálmán Imre és Lehár Ferenc legszebb melódiái csendülnek fel majd a szabad ég alatt. A többi között Neményi Üli érdemes művész, Udvardy Tibor érdemes művész, Kishegyi Árpád, az operaház magánénekese és még többen lépnek fel, biz­tosítva a magas színvonalú művészi élvezetet. Kiste a Budapesti MÁV Filharmonikusok Zenekara. I Uj cipőipari szabványok készülnek Bevezetik a jótállást a cipővásárlásnál A Magyar Szabványügyi Hivatalban a legfontosabb új szabványokat most a cipőipar részére dolgozzák ki. Az új ötéves terv végére hazánkban a jelenlegi 18 millió pár he­lyett 26 millió pár cipőt állí­tanak elő. A termelés növe­kedésével ezért napirendre került a műszaki fejlesztés­nek és a minőség további ja­vításának kérdése is. A cipő­ipar arra törekszik, hogy meghonosítsa az előregyár­tóét Ä most készülő cipőipari szabványoknál arra töreked­tek, hogy az új előírások ne állítsák a gyárát megoldha­tatlan feladatok elé, de a vásárlók a jelenleginél jobb minőségű árut kapjanak. Mi­vel a legalaposabb vizsgálat­nak csakis a viselője vetheti alá a lábbelit a Bőr- és Ci­pőipari Igazgatóságnak az a terve, hogy rövidesen beveze­ti a cipővásárlásnál a jót­állást. Az olyan négy-hat hó­napon belül előforduló rej­tett hibákat mint amilyen a talp leválása, vagy átnedve­sedése, a gyár köteles lesz kijavítani. (MTI) dését az ipar és a kereskede­lem az idén is fokozott gond­dal irányítja. A konfekció­ruhák fazonjainak kiválasz­tásánál a célszerűséget tar­tották szemelőtt, de sokat ad­tak arra is, hogy ezek a ru­hák minél sikkesebbek, csi- nosaöbak legyenek. Ckcsp arádé a szabadtéri színpadon — Az Erdő lánya Szolnokon — Az egészség egyik fele Törökszentmiklósi őrjáraton Újságokban, országos la­pokban már többször esett szó ételmérgezésekről, ame­lyek az elmúlt napokban tör­téntek. Megyénk egészségügyi szervei, s elsősorban a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás, éberen őrködnek, hogy vidékünkön megelőzzék a hasonló szerencsétlensége­ket Néhány nappal ezelőtt pél­dául egy gyors, amolyan raj­taütésszerű ellenőrzést is végrehajtott Törökszentmik- lóson dr. Harczos György, a KÖJÁLL igazgatója az otta­ni, városi főorvos: dr. Váradi Sándor társaságában. Az ellenőrzés tapasztalatai szerint a vendéglátóipari egységekben, húsboltokban nem tartják be az előíráso­kat a szigorú rendszabályo­kat.,. De vegyük sorra a szabály­talanságokat nézzük együtt. így tanulságosabb. A BARNEVÁL konyhája Az étterem bejárata mel­lett feltűnő hely«i felírat: Étkezés előtt moss kezet! Az asztalokon könnyen tisztítható, műanyag asztalte­rítők, a sótartók is megfelel­nek a követelményeknek: só­szórók. Nincs arra szükség, hogy kézzel, vagy evőeszköz­zel nyúljanak bele. Konyhája korszerű. Egyet­len baja, hogy szűk. Két 200 literes gőzüsttel szerelték fel. Burgonyatisztítója villany- motorral működik. Ablakain szúnyogháló. Igaz, csupán azokon, amelye­ket egyébként is zárva tarta­nak, A nyitott ablakokon za­vartalanul közlekednek a la- gyek és egyéb rovarok. A zománcedények kopottak és ' töredezettek. Ezen kívül azonban ragyogó a tisztaság, egyaránt rendet találtak a konyhában és az étteremben Leltár után A földművesszövetkezet 17. számú cukrászdájának műhe­lyébe a lehető legrosszabb pillanatban toppant be a két orvos. A cukrász zavarta» men­tegetőzött: — Éppen leltár után va­gyunk. Kötéltáncosok Szolnokon — Ez semmi! Próbálnának csak Ilyen egyenesen járni] a Bálvány utcában Nos, a szerteszéjjel halmo­zódó szemét talán ennek kö­vetkezménye. Az asztalon azonban — amelyen a tész­tákat gyúrják — poros köny­vek tornyosodnak, de találha­tó ott még dohányport hulla­tó cigarettásdoboz és más egyéb is. A cukrászdában már na­gyobb a rend. A portalanítás azonban itt sem lenne feles­leges, a polcokról pedig csu­pán az ellenőrző orvosok utasítására vitték el a nem odavaló, nagyrészt piszkos holmikat. A piaci talpas A vendéglátóipari vállalat­nak — minden bizonnyal — szégyenfoltja a törökszent­miklósi piacnál lévő üzem­egysége. Messzi vidéket kell bejárni ahhoz, hogy az em­ber hasonlóan piszkos, elha­nyagolt vendéglőt találjon. A söntésnél egy idős, sötét fejkendős asszony könnyed eleganciával mossa a pohara­kat. Egyik kezében két-há- rom pohár, s csupán néhány pillanatra tartja a vízsugár alá. Az üzletvezetőhelyettes emígyen magyarázkodik: — A kartársnő csak olyan­kor foglalkozik pohármosás­sal, ha sok a vendég... Az egyik szekrényen tálca és a tálcán róntotthússal bé­lelt zsemlék, A húson tucat­jával legyek. Jóízűen lakmá- roznak, hisz elfeledték leta­karni az ételt Fagyos rózsa A főtéren lévő 1. számú húsboltban képtelenek ki­irtani a legyeket. Az áru — úgy látszik — messze kör­nyékről odacsalogatja őket. Erről talán nem tehet a bolt vezetője, arról azonban igen, hogy a húsféléiken tanyázhat­nak. A bolt hatalmas jégszekré­nyében egész sereg, nem oda illő és való tárgyat találtak. Egy kanna tej mellett szép rózsacsokor. Arrébb pedig tejföl, s egy másik csomag, ismeretlen tartalommal. A kereskedelem szabályai szerint teljesen felesleges megfagyasztani a rózsát. A bolt vezetője erről most leg­alább írásban is tudomást szerezhet. * A szigorú előírásokat egészségünk védelme érdeké­ben . szövegezték. Sajnos, azonban szép számmal akad­nak lelkiismeretlen emberek, akik fittyet hánynak a sza­bályoknak. Tudni kellene pedig, hogy csak a diákhumor tartja a lustaságot az egészség másik felének. De most különben is az egyik feléről volt szó, er­ről: a tisztaság fél egészség! Sz. L egy cigánylány között, akit érettségi előtt kizárnak a gimnáziumból, mert egy óra ellopásával gyanúsítják. Köz­ben kiderül: az órát az intri- kus italboltvezető fia lopta el, hogy rossz hírbe hozza a cigányokat. Megtér és dol­gozni kíván a renitenskedő cigányvajda is, a cigányok vajdává választják az erdészt és — finálé. A szereplők — sajnos — engedtek a darabban rejlő ripacskodási lehetőségeknek és a rendezés is aláhúzta ezt a játékmódot. Még a legjob­ban Bán Kató tetszett Pót Aranka szerepében. (Szegény a nevét is azért kapta, hogy a darabban el lehessen sütni a motorbicikii pót-üléséről szóló viccet.) A Tallós Gá­bor erdészt játszó színészt —■ neve, sajnos, nem volt a szinlapon — iskolázott, szép hangjáért, mértéktartó játé­káért dicsérhetjük. Annál kevésbé tetszett Kostyál Gyula és Kónya Ervin két „népszínmű cigány” szerepé­ben, akik ráadásul kétféle­képpen beszéltek „cigányul”. Az öreg Kóczé (Bende László) nagyon érzelgős volt, Károlyi Mária — a címszereplő — pedig kissé merev. Ez a me­revsége a páros jelentekben valamennyire feloldódott Csinády István díszletei va­lószínűleg jól hatnak egy kis erdei színpadon, de a hatal­mas szabadtéri színpadon va­lósággal elvesztek. Emellett látható volt a szereplők szín­pad mögötti mozgása, s ez meglehetősen zavaróan ha­tott A háromtagú zenekar szintén kis terembe való, jpert a szabadtéren még hangerősítővel sem tudták egy operettzenekar illúzióját kelteni. A koreográfia elég jó volt, és tetszetős, fülbe­mászó muzsikát írt Csillag István. A darabról kifejtett véle ményünkön túl: nem értünk egyet azzal hogy ilyen kama radarab jellegű előadások szabadtéren hangozzanak e! Hernádi Tibor Filmbaráti korokét alakít a TIT A TIT munkája ősztől új tevékenységi körrel, a film­művészeti ismeretterjesztés­sel bővül, Hasonló témáró, egy-egy előadásban eddig is szó esett ugyan, szervezett előadássorozatok formájában azonban csak most kerül be a TIT programjába. Az új témájú ismeretter­jesztés célja, hogy segítse egy-egy film művészi mon­danivalóját felismerni. — a filmbarátok köreit a TIT vá­rosokban, továbbá a nagy­üzemekben és mezőgazdasági központokban kívánja létre­hozni. A körök tagjai film- művészeti előadássorozaton vesznek részt, ahol megis­merik a film történeti kiala­kulását, különböző műfajait, értékelésének helyes módját. Az előadásokat a Filmtudo- < mányi Intézet munkatársai, I továbbá dramaturgok, rende­zők, filmkritikusok tartják. Az előadásokat minden eset­ben játékfilmekkel egészítik ki. Ezek nagyrésze úgyne­vezett archív film lesz, a hallgatóknak tehát módjuk­ban lesz az elmúlt 50 év legnagyobb filmalkotásait is megtekinteni. Szolnok megyei néplap A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága éa a Megyei Tanács lapja Felelő* szerkesztőt Varga inasét Szerkesztőségi Szolnok irodaház. L emelet Telefon: 20—13. 23—20. 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplai baokladő Vállalat Igazgató; Főiemen bajos Rladrthlvatalt Szolnok, irodaház földszint 1 Telefon: 20—9* A tápot előfizetésben Se árusí­tásban a Szolnok megyei ooe- tahlvatalok te HöKposták tar- lesztlk. A up előfizet** dija egy hóra lt— »1. Előfizethető bármely postahivatalnál és Kézbesítőn«. Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezetőt Mészáros Sándos őszintén szólva, zavarban vagyunk az Erdész Színpad bírálatát illetően. Nem pusz­tán a kötelező udvariasság kí­vánja, hogy a kritikus meg­említse a jót is, amit egy produkcióban fellelhet. Nos, az ötlet, a kezdeményezés nem rossz. Egy kamaratársu­lat elmegy a kis erdésztele­pülésekre, oda, ahová már a faluszínház sem jut eL Pro­dukciójával kultúrát, szóra­kozást visz az erdészeknek, akik bizonyára ritkán jut­nak el színházba. Előadott da­rabjuk témája szintén nem rossz: a cigány is ember, s csak embermódjára, egyen jo­gú an kell .közeledni hozzá Izig-vérig mai téma. Min­dennek csak örülhetnénk, ha... Sajnos, az írók, a társulat munkájában sok a ha. Min­denekelőtt beszéljünk magá­ról a műről, a kisoperett szö­vegkönyvéről. Szerintünk na­gyon gyenge. Szívíalhasogató érzelm esség, pesti „kiszólá-1 sok”, és cigányok, akik egye­nest Gárdonyi Göre Gáboré­nak Kátsa cigányához, no I meg a népszínművek műdgá-1 nyaihoz hasonlítanak. A szö­veg helyenként megdöbben­tően primitív, máshelyütt vigzolyogtatóan ízléstelen. Az öreg cigány monológja a ki­száradt szívről, vagy Evica, a cigánylány költői áradozása meglehetően indokolatlan, helyenként túlérzelgős. Az el­csépelt kabaré-tréfákra em­lékeztető bemondások sem keltenek kellemes szájízt. A cigányok beszélgetése, amely­ben ilyen mondatok fordul­nak elő: „Nem ismeri az ille­met, mert annakidején nem járt illemhelyre”, nem túlsá­gosan szívderítőek. Nem tud­juk, hogy az író mennyire ta­nulmányozta a cigányok mai életét, de az az érzésünk, in­kább az operettekből és a népszínművekből merítette az ihletet Maga a történet néhány mondatban elmondható: Üj erdész kerül az egyik somo­gyi erdőbe, ahol cigányok j táboroznak. A cigányokat ki kell telepíttetni, de 6 ehe­lyett munkába fogja őket. 1 Szerelem szövődik közte és

Next

/
Oldalképek
Tartalom