Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1961-08-27 / 202. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. augusztus 27. Három „sok" — iiz „kevés" Kinek tanul a parasztfiatal? Első Karcag, második Kisújszállás, harmadik a jászberényi járás Befejeződött az augusztus 20-i verseny értékelése A csengeri és tiszalöki já­rás versenyfelhívásához me­gyénk járásainak, városainak parasztsága lelkesen csatla­kozott. Tegnap délre készült el a versenybizottság értéke­lése. A verseny — mint em­lékezetes — a betakarításra, cséplésre, kenyérgabona ér­tékesítésre és a szántásra irá­nyult. A versenybizottság az alábbi helyezési sorrendet állapította meg: 1. Karcag, 2. Kisújszállás, 3. a jászberényi járás, 4. a szolnoki járás, 5. Mezőtúr, 6. Jászberény, 7. a törökszentmiklósi járás, 8. a jászapáti járás, 9. a kunszentmártoni járás, 10. a tiszafüredi járás, 11. a kunhegyes! járás, i 2. Túrkeve, 13. Törökszentmiklóa, 14. Szolnok. Javítják az öcsödi hidat Az öcsödi hidat évtizedek­kel ezelőtt építették, azóta a hídszerkezet jórésze'— külö­nösen a 3. számú pillér szer­kezeti gerendája — megron­gálódott Ezért a hídon kor­látozódott a forgalom. A kö­zelmúlt napokban a Hídépí­tő Vállalat szakemberei meg­kezdték a rongálódott híd­szerkezet javítását Felkértük Bándi Ivánt, a vállalat főmérnökét tájékoz­—H—WM—M—Bi Befejeződött a nemzetközi hűtés- technikai konferencia A Nemzetközi Hűtésügyi Intézet hűtőházakkal és jég­gyárakkal foglalkozó ötödik bizottságának évi rendes köz­gyűlése szombaton befejező­dött. Az utolsó tanácskozási napon négy francia, egy szov­jet és egy belga hűtésügyi szakember tartott előadást (MTI) — NÉGY ÉRETTSÉGI­ZETT kap ebben az évben társadalm ösztöndíjat a me­gyei tanácstól: egy agrárgé­pész, egy mezőgazdasági aka­démiai hallgató, egy jogász és egy műszaki egyetemi hallgató. A fatalok tanulmá­nyaik elvégzése után a me­gyei tanács által kívánt he­lyen dolgoznak majt SZÖLLŐSI REMÉNYEK lllllllllUllllllllllllUlllllllilllllllllIlllllUilllUlllUillitlUUliUltUllllllUiUUlllltUUUlU Késnél a rejtett tartalék ni. termelőszövetkez et biztosított lehetőséget szak- képzettség megszerzésére. Az eddigi jelentkezések alapján a legnagyobb érdeklődés Tö- rökszentmiklós városban ta­pasztalható. A város számára felkínált húsz helyre tizen­öt jelentkező akadt fejezését, hogy ők is szer­ződtethessenek tanulót Röstelkedik a főagronómus Az Aranykalász Tsz-ben Bana István főagronómus vette kezébe a fiatalok ügyét. Betakarítás ide, talajmunka oda, állattenyésztés amoda, — talált időt, módot alkal­masnak ígérkező jelentkezők toborzására. Az Aranykalász Tsz tagsága készséggel segít három-három leányt a ba­romfitenyésztési és gyümölcs­termesztési ismeretei^ továb­bi három fiút az utóbbi, egyet pedig a szarvasmarha­tenyésztői szakismeretek el­sajátításában. Jellemző a tudás fontosságának felisme­résére: a szerény Bana Ist­ván elégedetlen ezzel a ki­magasló jelentkezési ered­ménnyel is! Az érdeklődés felkeltése érdeme a tanács mezőgazda- sági osztály dolgozóinak is; csak úgy, mint például Jász­berényben és a kunszentmár­toni járásban. Jóval keve­sebb elismerés illeti azokat a kisújszállási tanácsi dol­gozókat, kik a tanulótoborzás helyett (?) mentesülni szeret­nének az azzal járó fáradság­tól Szinte csoda, hogy Kis­újszálláson — „mutatóba” — legalább egyetlen jelentkező akadt... Nos, Mezőtúron, Túrkevén sem több; a tiszafüredi és jászapáti járásban csupán kettő-kettő... Mi másra kö­vetkeztethetünk ebből, mint arra, hogy az említett helye­ken sem a tanácsiak, sem a szövetkezeti vezetők nem for­dítottak elég gondot a felvi­«— b. z. — •UIIIIIMIMIlHIIttnUimlltmilllllWUIMMUIIIIUIUtlIIIIIIHIHIIMUHIHIIIIIIIIIIIHlUHIIlUHIim* Átadták a nyerteseknek a budapesti Lottó-palotát A tájékozottságról beszél­tem az imént... Nos, ekörül is volt némi kívánnivaló a közelmúltban. A mai ellen­őrzőbizottság elődje — így mondják szövetkezet szerte — nem sokkal ért többet a semminél. Az új jól dolgozik. Elnöke az állami gazdasági tapasztalatokban gazdag No- vák Mihály. Munkatársai B. Fekete László, Varga István, Varga Ferenc, s a régiek kö­zül egyetlenként megmaradt Csatos Gyula. Bölcs dolog, hogy az ellenőrzőbizottságiak közül senki sem áll sógorság- ban, komaságban, de még- csak pohárbarátságban sem a többi vezetőségi emberrel. Az ellenőrző ötök bátran felemelik szavukat — alap­szabály biztosította jogukra támaszkodva — a hibák el­len; akár gépállomási, akár szövetkezeti ember kövesse el azokat. Belelátnak a könyve­lés „titkaiba” — melyek va­lójában nem is titkok; nincs azok közt rejtegetni való. Az értékelő munka során a versenybizottság megállapí­totta, hogy a verseny szerve­zése során néhol szervezet­lenség mutatkozott. Mivel a vezetők sem a reális helyze­tet nem ismerték, sem a gaz­dákkal, traktorosokkal nem beszélgettek el időben: gyen­ge eredmények születtek. így történt ez Túrkevén és Szol­nokon.-Törökszentmiklós és a törökszentmiklósi járás, vala­mint a kunhegyesi járás ugyanezért maradt el a csép- léssél,.. Dicséret illeti ellenben a törökszentmiklósi járás pa­rasztságát azért, mert gabo­naértékesítési tervét 110 szá­zalékra teljesítette. Nem bi­zonyultak szűkmarkúnak a mezőtúriak, karcagiak, túr- keveiek sem. Kisújszálláson megmutatkozott: milyen elő­nyök származnak a szövetke­zetekre és a népgazdaságra tasson bennünket az építke­zés eddigi tapasztalatairól. — Az öcsödi híd — mondta — háromnyílású, négy pillé­ren fekvő, a hossza 212 mé­ter, folyóméterenkénti súlya 6 tonna. A szóbanforgó javí­tás miatt augusztus 22-én, egy napra leállítottuk a for­galmat. — Mikor végeznek a javí­tással? — Most — folytatta tovább — szétbontjuk a megrongá­lódott szerkezeti gerendát, s újat építünk. Utána 28 napig kell várni, míg a beton meg­köt. Ha megállapítottuk, hogy elég szilárd az új szerkezeti gerenda, akkor — ismét az éjszakai órákban — a hídszer­Tudják, hogy a tsz tavaly 870 ezer forintos mérleghiánnyal zárt. Az érdeklődőknek kere­ken megmondják, hogy lesz földjáradék, kifizeti a szövet­kezet a bevitt szerszámok árát — mihelyt nyereségessé teszi működését. Ilyen ellenőrző bizottság bi­zonnyal nem engedné megtör­ténni, ami — vagy tíz eszten­deje — megesett. Negyven­ezer forintot kapott beruhá­zásra a tsz-ben összefogott mintegy negyven család. A beruházási összegből némi (?) önkényes nyelvtani és gaz­dasági módosítással élve, nem építettek, hanem — kiruház- kodtak. A tégla, épületfa ára a cipő- és ruhásboltba ke­rült ... Míg érről beszélgettünk, Muliter György sertésgondozó csatlakozott hozzánk, ötven­kilencben lépett a Szarvas Sándor Tsz-be; s kis földjé­ről magával hozta a legfonto­sabbat: a törhetetlen akarást, bámulatra méltó munkabí­rást. A szövetkezet fejleszté­abból, hogy a vezetők jól is­merik a munkaterületüket, hogy okosan, szívvel foglal­koznak a dolgozókkal. Érvé­nyes ez a párt-, a városi és a termelőszövetkezeti vezetőkre egyaránt. Jelentős eredménye a ver­senynek, hogy tsz-eink igen előrehaladtak a talajmunkák­kal — a jövő évi termés fon­tos alapjaival. így Kisújszál­lás, Karcag és Jászberény tsz-ei össz-szántási tervük­nek már negyvennél több szá­zalékát teljesítették, holott a kukorica még lábon álL A vetélkedés során fény de­rült arra is, hogy — legalább­is egyelőre — hol helyezték a tévesen értelmezett egyéni érdeket a népgazdaságé elé. Szolnok, Jászberény és a ti- tiszafüredi járás tsz-ei még adósak bűzaértékesítési ter­vük teljesítésével. Reméljük, nem sokáig... kezeteí visszaengedjük a ki­javított pillérre. Ez körülbe­lül 12 óráig tart. Munkánk alapos szaktudást és kellő fi­gyelmet igényeL Szakmunká­saink példamutatóan látják el feladatukat — különösen Je­ni János lakatos és Jéger Ist­ván jeleskedik. Éjjel-nappal dolgoznak. A megrongálódott szerkezeti gerenda kiemelését is az előirányzottnál koráb­ban hajtották végre. rábban végzik el — fejezte be tájékoztatását Bándi Iván. — ip­sének egyik leglelkesebb pár­tolója. ö az az ember, aki egyéni korában sertéseinek kifogástalan szállást épített; ő maga azonban — jobb híján — összetákolt viskóban la­kott. — Gond, nagy gond mife­lénk a munkaerő! — sóhajt Muliter György. — Tiszaszöl- lősről nyolcvan-száz ember jár máshová dolgozni. Húsz forinton aluli munkaegység­értékkel persze nemigen csa­logathatjuk őket közénk. Nem mondom, ha harminc körül mozogna a forint... — Meglehetne a harminc — vélekedik Novák Mihály. — Öntözésre berendezett terü­letünkön, ha rajtam állna, 150 holdon magfogásra vet­nék lucernát, ugyanannyin két évre rizst... Ezen elmélázunk. A rizs...! Sok álmot váltott valóra, de nem egy termelőszövetkezet­ben keserű csalódást is ho­zott már. Ma még csak ötven holdja van belőle a Szarvas Sándor Tsz-nek; s ebben az évben szerencse is, hogy csak ennyi. Valami rendkívül csapnivaló volt a vetőmag, sőt az utánvetésre érkezett is ... Olyan kérdés ez, me­lyet így hármasban el nem dönthetünk; a közgyűlésnek Huszonegy féle szakma között válogathatnak, azok bármelyikét elsajátíthatják két vagy három év alatt a tanulnivágyó parasztfiatalok. A Földművelésügyi Miniszté­rium erre az évre megyénk háromszáz fiatalja számára Egy „szegény“ A Petőfi Tsz gazdáinak gyermekei közül Lajkó Má­ria és Csornán Magdolna tej­kezelői, Lévai Rozália ba­romfitenyésztői oktatásra je­lentkezett. — A tsz elnöke mindhármuk jelentkezési ívét örömmel írta alá, s továbbí­totta a tanács mezőgazdasági osztályához. Néhány nap múlva pironkodva volt kény­telen arról beszámolni, hogy a közgyűlés nem járult hoz­zá a három kislány taníttatá­sához. Az „indokolás” egé­szen valószínűtlen: a szövet­kezet „nem bírja” a mező- gazdasági tanuló képzésével járó terheket... Szegény, szegény gazdák!... A félévi tervfelmérés alap­ján „csak” harminc forintot ér náluk egy munkaegység. Két tej kezelőt sokallnak (!), szakképzett baromfigondozó­ra pedig — állításuk szerint — egyáltalán nincs szüksé­gük. A Petőfi Tsz tagsága valószínűleg nem tudja még, hogy a város szövetkezetei között a nem éppen előkelő negyedik helyen áll baromfi- nevelésben. Mi módon re­mélnek előbbre lépni? A valóság az, hogy a Pe­tőfi Tsz esetében nem sze­génységről, hanem szűklátó­körűségből fakadó *— nyögés­ről van szó. A mezőgazdasági tanuló képzése — mint ezt kérésünkre a mezőgazdasági osztály vezetője kiszámította, évente legfeljebb ezer-ezer- kétszáz forint áldozatot kö­vetel a tsz-től. Képtelenség elhinnünk, hogy egy ifjú me­zőgazdasági szakember „ne érjen meg” 2400—3600 forin­tot. A törökszentmiklósi Rákó­czi Tsz elnöke, Pintér Mi­hály, a tagság nevében jelen­tette ki: szívesen fogadnának akár három mezőgazdasági tanulót is. Javaslatunk: ve­gye pártfogásába a Rákóczi Tsz a Petőfi Tsz fiataljait! Efélére a Dózsa Tsz-ben találni példát Kertészeti szakember hiányában a dó- zsások két fiatalt a Héki Ál­lami Gazdaságba segítettek tanulásra. Kiss Imre, a Hu­nyadi Tsz elnöke lelkiisme­retesen megvizsgálta: kerül-e szövetkezetében olyan fiatal, ki kora, iskolai végzettsége alapján mezőgazdasági tanuló lehetne. Ebben az évben nincs ilyen. Kiss elvtárs — szavai szerint — várva várja a most kezdődő iskolaév be­kellene megvitatnia a terv- készítés előtt Muliter gazda ismét az em­berekre kányarítja a szót: — Lám, még mindig elég sokan vannak közöttünk, akik másként dolgoznak a közös­ben, mint a közelmúltban a kisparcellán. Azt hiszem, No­vák elvtáns is egyetért velem abban, hogy felével-negyedé- vel fokozhatnák eddig tanú­sított szorgalmukat Sokat- ígérő ez a még fel nem tárt munkaerő tartalék. Valóban nagyon sokkal: a hasonlíthatatlanul boldogabb jövővel kecsegtető ... Novák Mihály — ki pedig nem is párttag —, jól ismeri az SZKP programtervezetét — Azt mondják — fontol­gatja —, hogy mindannyian egyszerre érünk el a kommu­nizmusba. Nem vagyok fiatal ember; a lányom esküvőjére most készítik otthon a csiga­tésztát ... De a kommuniz­mus első éveit magam is sze­retném megérni. Más is áhítozik erre Tisza- szöllősön. A kommunisták, a párthű szimpatizánsok dolga, hogy az emberek tudatát for­málva, előkészítsék társaikat a nagy idők beköszöntésére. (Folytatjuk.) Borváró Zoltán A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Budapesten épí­tette fel a harmadik lottó­házat A modem, hatemeletes lottó-palotában 42 kétszobás, 5 háromszobás és 6 egyszobás, összesen 53 összkomfortos öröklakás van, amelyeket már kisorsoltak. A lottó-palota lakáskulcsait szombaton Szohár Ferenc, a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság vezetője ünnepélye­sen adta át a lakóknak. Be­szédében rövid számvetést ismertetett a lottójáték eddi­gi eredményérőL Többek kö­zött elmondotta, hogy a lot­lágosító munkára, szervezés­re. Agitáljanak az idősek is I Számos termelőszövetke­zetben — így a mezőtúri Pe­tőfi, a túrkevei Vörös Csil­lag Tsz-ben — az idős tagok sokkal többet kapnak, mint amennyit számukra a tör­vény betűje szerint juttatni kellene. A mezőtúri Petőfi, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz-ben fizetett sza­badságot élveznek a gazdák. Miből mindez? A jó gazdál­kodásból, melynek alapfelté­tele a minél több jóképessé­gű szakember munkája. — Azoknak, akik már elérték, s akik még ezután kívánják elérni — s ki nem óhajtja?... — a magas kort, egyaránt érdeke a fiatalok tanulása. Ne restelljék tehát a szót, ne sajnálják a fáradságot: be­szélgessenek a fiatalokkal, buzdítsák őket! Fokozottan vonatkozik ez a tsz-vezetőkre, 9 leghívebb segítőtársaikra: a kommü- nistákra. Érdemes fontolóra venniök: mennyivel szíveseb­ben marad a tsz-ben a szak- képzettséget szerzett fiatal, mint az, aki csak a legegy­szerűbb munkák elvégzésére képes. Szeptember tizedikéig még ki lehet használni az időt; addig még jelentkezhetnek a fiatalok. Oktatásukról — a téli hónapokban — bentla­kásos iskolán gondoskodik a Földművelésügyi Miniszté­rium. A megyei tanács me­zőgazdasági osztálya havonta 15 forint ruhakoptatási díjat, s munkanaponként 4,50 fo­rint ebédpénzt biztosít szá­mukra. A tsz „terhe” csupán az ipari SZTK biztosítási díj; a jóváírandó munkaegység már nem, hiszen azért a ta­nuló megdolgozik. Való, hogy a mezőgazdasági tanuló szá­mára évente huszonnégy nap fizetett szabadságot is kell nyújtani, ám ez az idő, ez a forint sem kárbavesző. Ellen­értékéként pihen a paraszt­fiatal, ki azután újult erővel fog munkához, tanuláshoz... — a közösség érdekében. tó bevezetése óta csaknem 1,2 milliárd: forint nyereményt fizettek ki. Ezenkívül mint­egy 22 000 tárgynyereményt — többek között 129 örökla­kást, 36 családi házat, 52 sze­mélygépkocsit és 1821 televí­ziót —> sorsoltak. (MTI) — HÁROM ARANYÉR­MET hozott el az Aachenben rendezett lovasbajnokságról Kádár László a gyöngyösi Méntelep abrakmestere. A 24 ország versenyén résztvett négyesfogat hajtó ja a tavalyi versenyről 4 aranyéremmel tért vissza hazánkba. Megkezdődött az 1962. évi sertéshizlalási akció! Az akció keretében szerződés köthető minden meg­lévő hizlalásra alkalmas sertésre, 1962. évi szállí­tásra. — Tsz tagok Sa egy éni termelők sertésenként 400.—Ft kamatmentes előleget kapnak, a termelő­szövetkezetek rövidlejáratú hitelt. ÁTVÉTELI ÁRAK: Fehér hússertés 106—120 kg-!g 15.70 Ft 121 kg-tól 16 50 Ft Hús és hús jellegű sertés 106—130 kg-ig 15.30 Ft 131 kg-tól 16 20 Fi Zsír és zsírjellegű sertés 126—140 kg-ig 15 20 Ft 141 kg-tól 16.- Ft Tenyésztésbe fogott koca ! kanlott 170 kg-tól 14.50 Ft Termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti cso­portoknak kg-ként I—2 forint nagyüzemi felárat fizetünk Tsz tagoknak és egyéni termelőknek 1.5 mázsa ta­karmányt juttatunk állat db-ként állami áron A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE VÉGETT MIFt ÓBB KERESSE FEL AZ ÄLLATFORGAI Ml VALLAIAT KÖRZETI FFI VAS\RI O.IAT, AKI RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSSÁ! SZOLGÁL Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat Munkában a hídépítők. — Reméljük, a további munkát is a tervezettnél ko­

Next

/
Oldalképek
Tartalom