Szolnok Megyei Néplap, 1961. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1961-08-27 / 202. szám
1961. augusztus 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ^ , --------C---------------------------Dr aga így a Uszleleiesék nyugalma” Ezen a tavaszon néhány tiszaszöllősi embernek a határban végzett munka mellett egyéb, különös „elfoglaltsé ga” is volt. Heteken át jártak őrségbe éjjel a papiak köré, mert Vass Zoltán református lelkész nyugalmát minden este kísértetek háborították. Volt olyan éjszaka, amikor tizenhatan is körülvették a templomot és a paplakot, hogy „elfoghassák”, vagy legalábbis „megláthassák” a kísértetet. Ez azonban sohasem sikerült. Az őrségre vállalkozók viszont reggel fáradtan mentek munkába, mert nem egyszer hajnal három óráig is virrasztottak. De vegyük sorjába az eseményeket. • Ülünk a papiak előszobájában és hallgatjuk a Vass házaspár buzgó magyarázatát. — Már hosszú hónapok óta háborítja valaki a nyugalmunkat. Esténként bezörgetnék az ablakon, az ajtókon — sírja a tiszteletesné. — Egyszer már teljes villanyfénynél meg is pofoztak, de úgy megijedtem, nem is láttam, ki lehetett, nü lehetett a kísértő. A tiszteletes űr kísértet helyett földi személyekre „gyanakszik”, mégpedig a szomszédos ház lakójára, a községi általános iskola igazgatójára, Tajta Miklósra. Az asszony, a hajdan üde, de korán összeaszott szépség azonban esitítja: Ügy nem láttuk, hogy biztosan rámondhatnánk, 6 volt. Dehát rettenetes, oda van a nyugalmunk. A tiszteletes űr viszont bizonygatja: Igenis, az igazgató volt. S mutatja nekem a kerítést. „Itt láttam Tajtát átmászni” — erősítgeti. • A szomszédban az igazgató felesége, egyben munkatársa fogad. Okostekintetű, szép fiatal, gömbölyded asszony. Ismeretlenül is barátságos, de a papék említésére harag villan fekete szemében. Majdnem sír. — Tavaly tavasszal kezdődött mondja —, akkor fogták ránk először, hogy Miklós odaát volt. Ki tudja, talán azért haragudott meg a tiszteletes, mert a kisebbik fiunkat se keresztéltettük meg... Két éve tanítok a községben. A szülők bizalommal, sőt azt is mondhatom, tisztelettel voltak irántam. Most kétségbeesve tapasztalom, hogy sokan más szemmel, barátságtalanul néznek rám az utcán is. Mi lesz, ha a gyerekeket is ellenem fordítjákt Hogyan tanitokl Az igazgató is megelégelte most már a rágalmakat. Tőle távol áll minden olyan dolog, ami a község nyugalmát felbolygatja. Megvan a maga érdeklődési köre. Szereti családját, két kisfiát. Lakásában minden bútordarab modem, szép. Amellett új Trabant kocsijával szívesen járja az országot. Felesége a nyáron oda volt két hétig Csillebércen, kisdobosvezetői továbbképzőn. Háromszor kocsizott el hozzá. Azóta is járnak együtt Karcagra, Berekfürdőre, a környező más községekbe, városokba. Megismerve életkörülményeit, s őt magát is — ki sem merem mondani a kérdést: zörgetett-e a papiak két méter magasan lévő ablakán? Az, akin nem fog a misztikus félelem, a vallásos nyűg, s nem aggódik jobban isten túlbuzgó szolgájának nyugalmáért sem, mint bárki más emberéért a faluban, nem is kérdezhet ilyet. = Előbb csak nevettünk. Gondoltuk, minden csoda három napig tart — mondja Tajta Miklós. — Biztos voltam benne, hogy nem hiszi el rólam senki azt, amivel a pap rágalmaz. Tíz éve va- oyok a községben, ismernek. Gondoltam, nem kell magyarázkodnom ilyen képtelenségek miatt. • így gondolta ő. de másképpen a pap. Amíg Tajta a tisz- teletesék rágalmait figyelmen kívül hagyva szorgalmasan dolgozott, tanított, pártmunkát végzett, addig Vas- sék szervezték táborukat. A tiszteletes asszony többször elájult a templomban. így sajnáltatta magát a hívőkkel, így keltett szánalmat, s így növelte fokról fokra az igazgatóék iránti bizalmatlanságot. Látszólag mindez valóban az iskolaigazgató ellen volt, a valóságban azonban sokkal nagyobb a tét S szomorú, de a játszmában eddig Vassék kerekedtek felül. A tisztele- tesről most is azt tartják sokan a járásban, hogy „nagyon rendes ember.” Ö maga is azt mondja: „Nem tanítok vallást, ki se hirdetem a beiratást. Nem akarok hasadást okozni a gyermeki lelkekben, mert az iskolában úgyis mást tanulnak...« Ez a negédes demokratikusság megtévesztette a község vezetőit is. Az ő hiszékenységüknek, tehetetlenségüknek tudható be elsősorban, hogy az emberek komolyan vették a papné jajveszékelését és elhitték a pap rágalmait. — Nem rántották fel a vallásos emberek szeme előtt a misztikus fátyolt, ami mögött bárki észrevehette volna: egy ember „nyugalmát” keresve, egy egész községben okoznak nyugtalanságot. • éNem akarok hasadást okozni" — mondja a pap... „Meghasad a szívem a gyerekért” — mondja Szilágyi Gyuláné, az óvoda takarítónője. a Petőfi Tsz pártalap- szervezetének tagja. Mert az ő hatodik osztályos kisfiára is rásütötte Vass tiszteletes, hogy beverte az ablakát, ráfogta az éjféli zörgetéseket. Sikerült is addig mesterkednie, míg az évvégi vizsgák előtt másfél héttel a községi és járási illetékesek (!) javító- nevelő intézetbe küldték a gyereket. Levizsgázni sem tudott a fiú év végén. Ugyanakkor még egy másik gyereket is meghurcoltak. — A hisztériázó papot féltették a községben, de a gyermekekért aggódó asszonnyal, az anyja után síró gyerekkel már korántsem törődtek úgy. — Nem értem, hogy dönthettek így a Gyuszi sorsáról, hisz rendes, jóravaló gyerek — mondja Patkós Gyula, a szolnoki gyermekotthon igazgatója. — Meg is akadályoztuk, hogy zárt intézetbe kerüljön. „Nem akarok hasadást okozni a gyermekek lelkében .. Nem. Neki fontosabbak a felnőtt lelkek, amelyek — ha úgy irányítják — a gyermek- lelkeknél is jobban tudnak rettegni vallásos félelmükben. Vass tiszteles betegesen hisztériás asszonyával addig szította a kísérteti árás hírét, míg felkorbácsolta a község nyugalmát A nyáron, kapálás, aratás, cséplés idején is heteken át őriztette magát. Tanácsvezetők (!), önkéntes rendőrök — s ne soroljuk tovább még kik —■ strázsál- tak körülötte. S a kísértetet — csodálatosképpen — az őrség soha nem látta. • Ezek az események. Hogy mi lehet az eddig Vasséknak kedvező játszma vége? Mindenkinek joga van a nyugalomhoz, a zaklatás nélküli élethez. Mindenkinek. De nincs joga senkinek ahhoz, hogy hisztériás rágalmakkal feldúlja egy község életét, szülőtől gyermeket szakíttasson el, embereket fondorlatos módon rágalmazzon. Mindenkinek joga van a nyugalomhoz, de Vassék ezt a „nyugalmat" túlságosan magas árom akarták megváltani. Ha ezt a községi szervek másfél év óta nem tudták megmagyarázni a tiszteletes úréknak. magyarázzák meg a járási, és ha kell, a megyei szervek! Sürgősen! Borsi Észt« EMBERKERESKEDŐK és i f i ú áldozataik „Közöljék velünk, mit óhajtanak, s azt is, ha nálunk lakásra volna szükségük. Mi a menekülés időpontjára már biztosítjuk azt, hogy az Önök helyzetén könnyítsünk." A fenti, látszólag emberbaráti nyilatkozat valójában a csábítás, az emberkereskedelem legrútabb példái közé tartozik. Ernst Lemmer, a nyugatnémet „menekültügyi” hatóságok képviselője fordult ezekkel a szavakkal a Német Demokratikus Köztársaság lakosságához. S akadtak — ha nem is nagyszámban — olyan ingadozó emberek, akik hallgattak a csábításra, s a tetszetős i :*v Ernst Lemmer, az emberkereskedelem „eszmei irányítója”. ígéretektől megszédülve elhagyták hazájukat és Nyugat- Berlinbe költöztek. Alábbi képeink az elhagyott otthonokba vezetik olvasóinkat, ahol árván, ma- gukrahagyottan sírnak az éh- halálnak kitett gyermekek. A nyugatnémet propaganda áldozatai ugyanis bűneiket gyakran azzal tetézték, hogy gyermekeiket üres lakásba zárva, sorsukkal mit sem törődve magukra hagyták. A tíszaroffi Kossuth Tsz felhívása Szolnok megye termelő- szövetkezetei hez „Ezer csirkéből egy tonna húst a népgazdaságnak” November 7-e tiszteletére a baromfitermelés növelése, s a minőség javítása érdekében versenyre szólítjuk fel Szolnok megye termelőszövetkezeteit. Vállaljuk, hogy: 1. A Baromfifeldolgozó Vállalattal kötött 230 mázsa csirke szerződésünket 10 százalékkal túlteljesítjük. 2. A leszállított csirke legalább 80 százalékban az export követelményeknek megfelelő minőségű lesz. Vállalásunk teljesítését a következő intézkedésekkel biztosítjuk: 1. Megalakítjuk szövetke- ztünkben a „Baromfitenyésztő szocialista brigád” címért küzdő brigádot. A brigád tagjai: a tsz állatorvosa, az állattenyésztési brigádvezető és a baromfigondozók. a) A brigád részére célul tűzzük ki a szakmai továbbképzést, a baromfigondozással kapcsolatos feladatok maradéktalan végrehajtását, az állatállomány megfelelő, szakszerű takarmányozását, az állategészségügyi követelmények maradéktalan betartását. 2. Augusztusban újabb 12 000 naposcsibét veszünk át a Baromfifeldolgozó Vállalattól, az árucsirke termelést folyamatosan végezzük. 3. A naposcsibék fogadása előtt az ólakat alaposan kitakarítjuk, fertőtlenítjük, 30 cm-es szalmaszecska mélyalmot készítünk, a nevelőházat megfelelő hőmérsékletre felfutjuk, gondoskodunk a szellőröttségről, tiszta ivóvízről stb. A nevelőházban nyáron és télen 15, egyéb időszakokban 20 naposcsibét helyezünk el négyzetméterenként. 4. A baromfitelep közelében zöld futószalagot létesítünk (spenót, saláta, marhakáposzta, cékla és sárgarépa vetésével), s ezzel biztosítjuk, hogy az állomány az időjárástól függetlenül a szükséges zöldtakarmányhoz hozzájusson. Ezenkívül a téli hónapokra zsenge zöld lucernából, sárgarépából, hagymából és silókukoricából pépesítéssel baromfisilót készítünk, ezenkívül csíráztatott zab, köles keverékkel etetjük állományunkat. 5. Az etetési időpontokat pontosan betartjuk, a takarmányadagokat pontosan mérlegelve etetjük feL A baromfipestis megelőzése érdekében L-virussal az állományt pestis ellen védetté tesszük. A betegségek megelőzése érdekében az ólakat rendszeresen tisztántartjuk, fertőtlenítjük, a mélyalmot cseréljük. a nevelőházakat fertőtlenítő berendezéssel látjuk el. Intézkedéseink eredményeként célul tűzzük ki, hogy a csirkéknél az elhullás 5 százalék alatt legyen, 1 kilogramm csirkehúst 4 kilogramm takarmányból állítsunk elő 10—12 hét alatt. Termelőszövetkezetünk tavaly december végén már megkezdte a csibenevelést és március elején 4000, kilós csirkét adott át a Baromfi- feldolgozó Vállalatnak. Ezen a szállítmányon a tiszta jövedelem 30 000 forint volt, 7000 forinttal több, mintha a csirkéket 60 dekás súlyban adtuk volna át. Az átadott csirke 90 százalékig export minőségű volt. Feladatunknak tartjuk, hogy az árucsirke átlagsúlyát növeljük és a minőséget lényegesen megjavítsuk, mert ezzel növeljük a tagok jövedelmét, a népgazdaság pedig több kiváló minőségű, export-szállítási* alkalmas árut kap. A versenymozgalom jelszava: „Ezer csirkéből egy tonna húst a népgazdaságnak!” E mozgalomhoz kérjük és várjuk a termelőszövetkezetek csatlakozását, Azok a termelőszövetkezetek, amelyek e versenyhez csatlakoznak, csatlakozásukat a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályára juttassák el. A verseny értékelésére a megyei tanács vb. mezőgazdasági osztályát és a Törökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó Vállalatot kérjük fel. Zsíros József elnök Maka László párttitkár Weindl Ottó főagronómus , J * & ,/ A% Wif ImHmI . um i 1- ' » KI- - *> $ A..uJL JSfr Hau ■ ssgr Renáta Paulus, Berlin Niederschönhausen, Ernst-Schneller utca 127 szám alatti lakos nedves pelenkák között, élelem nélkül hagyta néhány hónapos kislányát, Martinát. M „Vidd el a hugocskád Marie nénihez” utasították a 11 éves Petra Schmollt szülei. A rokonlátogatásból visszatérve Petra üresen találta a lakást. A kislány szomorúa álldogál a magasvasút Treptower park-i állomásán, ahc' szülei néhány órával azelőtt átléphették a zónahatárt, őt magárahagyták bugával, a 10 hónapos csecsemőve Az emberi elvetemültség, úgy látszik, határtalan, s áldozatait a legártatlanabbak, a gyermekek közül is szedi. Az ő védelmüket, a becsületes munka, az otthonok és családok védelmét szolgáli tehát az NDK kormányárui intézkedése, mellyel lezárta Berlint átszelő zónahatárt é ezzel gátat vetett a szégyen teljes, bűnös emberkereske delemnek. Gépkocsi próbapálya Moszkvában Moszkva mellett most épül a Szovjetunió első gépkocsi próbapályája. Itt fogják kikísérletezni az új szerkezetű és márkájú kocsikat. A pályán számos különféle út épül, így nehezen járha gidres-gödrös, kátyús földi s különleges dlnamometrü . út, amelyen automata rel segítségével maximális sebe séget érhet el az újtípusi gépkocsi.
