Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-02 / 154. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. július 2. | MINT FÜRGE,! aranybarna gyík siklik S vízben, köny- nyedén, aztán kilép a medencéből, nyújtózik, aprócska gyöngyszemként csillan csokoládészín testén a víz. Bandi bácsi, a cukorgyári strand úszómestere biztatja, ússzon még, de Évi fáradt. Inkább kiül egy padra, onnét integet lubickoló barátnőjének. Beszélgetünk. Bandi bácsi kis tanítványa négyéves kora óta úszik. Most éppen kétszer annyi idős, második osztályos. Azaz, hogy csak annyi volt, de hát már túl van a vizsgán. — Hogy sikerült, Évikém? — Jeles. Magdi is előkerül. Izmos, szőke kislány, Évivel egyidős, úszni is egyszerre tanultak. Ragyog a nap, nézegeti magát a medence vizében, s a kis pádon a két barátnő tervezget. Évi bélyeget, meg faleveleket gyűjtött az iskolában, nyáron sem akarja abbahagyni. Magdinak több, mint háromszáz szebbnél szebb papírszalvétája van. «■» Mást nem gyűjtöttetek? — Pénzt, az iskolatakarékban — felelik. És kinek mennyi van? •*— Azt hiszem. 35 forint az enyém — Évi mondja. — Nekem 350 gyűlt össze, már ki is vettem — így Magdi. Nyelvem hegyén a kérdés, vajon mire költi a sok pénzt, de folytatja: — Az iskolatakarekból kivett pénzt betettem a nagytakarékba. ott gyűjtöm tovább. tetszik tudni, kerékpárt akarok venni ■.. Magdi édesapja osztályvezető a Cukorgyárban, anyukája laboráns. A nyolcéves kislány hhvi 20 forint zsebpénzt kap. azonfelül a nagymamától minden ötösért kapott egy-egy forintot. (!) Egy iskolaév alatt így gyűlt össze a 350 forint Évi 35 forintja azokból a pénzecskékből jött össze, amit anyutól, aputól cukorkára kapott időnként a kislány (anyu könyvelő, apu mérnök; nekik is, Magdi szüleinek is három gyermekük van). — Néha azért cukrot Is vettem... ihondja Évi kicsit szégyenlősen. Az ő álma is egy „bicikli”, amit selyemcukorból, ziziből, csokiból k,építf! magának. * | GYERMEK ALMolTi Ezek is változnak, mint maga az élet, amelynek nyüzsgő részei a gyerekek. Amíg az ap- rócska-gyermeir nagylánnyá, nagyfiúvá serdül, hányszor változnak álmai, ábrándjai!? A kislegény, alig négy éves és leghőbb vágya, hogy kocsis lehessem S ha sok pénze volna, mindért lovat venne: gumiból, fából, meg igazi élő. nyihogó paripát, hátára pattanna, tündérországba repülne táltosán. S az, aki kisgyermekként az éhséget, a nélkülözést is megismerte, tündérország és táltosló helyett egyszerű vágyakat táplált „De szeretnék gazdag lenni, Egyszer liabsültet enni. Jó ruhában járni, kelni, S öt forintért kuglert venni.” Olyan egyszerű ez, hogy a mai gyerek csodálkozik rajta. nem érti. Ám a felnőtt ember, aki emlékszik arra, hogy ilyen is volt. megköny- nyezi a szegény mosónő fiát a kis Attilát, akinek gyermekábrándja csúcsán ez lebegett: jó lenne egyszer jóllakni. A mai gyerekek álma más, — mint ahogy gyermekkoruk sem ismeri a nélkülözést S a mai gyermekálmok nyomá. ban ott a beteljesülés. A Délibáb úti iskola kis diákja, a harmadikos Dobos Sanyi büszkén mutogatja vadonatúj kerékpárját. Két éve már. hogy erről álmodozott, két éve gyűjtötte rá a pénzt az iskolatakarékban — és meglett. Sanyi jól tanul, édesapjától — aki a kiskereskedelmi vállalatnál kocsikísérő —* rendszeresen kap zsebpénzt, azt gyűjtötte össze.. A hatodikos Mihályi Feri álma fényképezőgép volt Megvalósult? — Persze! Papírt gyűjtöttem, meg rongyot, vasat... néha otthon is kaptam pénzt, mert jól tanultam... Igen. mindig kitűnő a bizonyítványom és minden évben gyűjtöttem a pénzem. — Tavaly mire költötted, Feri? — Anyukának adtam. Jövőre meg biciklire gyűjtök, otthon is beleegyeztek. Édesapja az építőiparban dolgozik kőműves, a mama pedig jegyszedő a Vörös Csillag moziban. I A HETEDIKES j Simon Laci 110 forintot tett félre papír- és vasgyűjtéssel szerzett pénzéből, mert nagyon szeretne az iskolai táborozáson résztvenni. Édesanyja négy gyerekkel maradt özvegyen. Laci nem akarja költségeivel anyukát terhelni, a perecesi táborba megtakarított pénzéből megy eh Kaposvári Kati harmadikos kislány, az anyukától, apukától, nagymamától kapott forintokat gyűjtögette össze, s néha, különleges alkalmakkor — névnap, születésnap — kapott egy-egy jelentősebb összeget: 10—20 forintot is. — Mire költötted Katika? — Édesanyával elmentünk a boltba és szép iskolaszövetet vettünk, rakott szoknya lesz belőle. — Tavaly is gyűjtötted a pénzed? — Igen. — Mire? — Akkor a nővéremnek adtam Eszti hetedikes és kevés pénze gyűlt össze, én pótoltam neki... Lám csak, Katinak nemcsak a bizonyítványa szép (kitűnő), a szíve is jó. Édesapja MÁV raktárnok anyuka nem dolgozik házonkívül, nagy odaadással nevelj szépre, jóra két gyermekét. is van még otthon. Édesapja a városi tanácsnál dolgozik. Gyuszi is jó fiú. jeles tanuló, étért minden fizetéskor kap 10—15 forintot zsebpénznek. De most sem költötte el, 130 forintot gyűjtött a takarékban, s a vizsgára anyuka kiegészítette és karórát vettek. Nagy a boldogság. Laci karján ott ketyeg álmai netovábbja. az óra. Napjában huszonötször is megnézi és hálás érte szüleinek. ... Gyermekálmok, gyermekvágyak .. a Minden korban vannak. Csakhogy: egyikben álmok maradnak, a másikban, a mienkben valóra válnak. És ez a jó. f \ Rónai Erzsébet Magasabbra nő és korábban érik az ember ma, mint régen A mai ember — a Homo Sapiens — kialakulása óta nemcsak a világot változtatta meg maga körül, nemcsak szellemileg fejlődött, hanem testi alkata is sokat változott. Ennek az átalakulásnak legfeltűnőbb jellegzetességeiről dr. Thoma Andor antropológus, a Természettudományi Múzeum embertani tárának munkatársa a következőket mondotta: KEREK VAGY HOSSZÉ FEJ? Csontjaink általában is finomabbak lettek. A koponya fala el vékonyodott. Az arckoponya kisebb lett az agykoponyához képest. Folyamatosan nőtt a kerek, úgynevezett rövid koponyák aránya a hosszú koponyákhoz mérten, egészen a XVII. századig, amikor azután ez a fejlődés — eddig kiderítetlen okokból — az ellenkező irányba fordult, s azóta a hosszú koponyák szaporodnak a kerek koponyák rovására. Szinte törvényszerű folyamat a testmagasság növekedése is, ami különösen az utóbbi századokban gyorsult "Sajtóbibliográfia készül — Nyilvántartják a szak-folyóiratokat— Tájékoztató szolgálatot szerveznek a Verseghy könyvtárban | TIZGYERMEKBS | család tagja a hetedikes Zsákai Gyuszi. nálánál három kisebb Sem nagy szakkönyvtár, sem pedig nagymúltú, gazdag anyaggal rendelkező városi könyvtár nincs megyénkben, így a megyei könyvtárra a közművelési teendőkön kívül tudományos könyvtári feladatok is várnak. Az ilyen irányú funkciókat elsősorban a közeljövőben kialakuló tájékoztatási szolgálat végzi majd. A megyei könyvtár eddig is folytatott tudományos jellegű munkát, többek között Szolnok megyével kapcsolatos irodalmi kutatásokat végeztek munkatársai. — A könyvtár vezetőjének. Kisfalud: Sándornak szerkesztésében folyamatosan készül megyénk sajtójának bibliográfiája. Ebből az anyagból eddig már két tanulmány került nyilvánosságra. Mindkettőt dr. Kardos József né közölte a Jászkunság című folyóiratban. Az első Szolnok megye sajtójának helyzetével foglalkozott a Tanács- köztársaság idején, míg a másik a felszabadulás első hónapjainak sajtóját ismertette! A sajtóbibliográfiát hosz- szas kutatások előzték meg, annál is inkább, mert a megjelent újságok összegyűjtése akadályokba ütközött. Nagyobb részük elveszett. Az Országos Széchenyi Könyvtár hírlaptárában sem találták meg az összes példányt, amelyre szükség volt. Ezzel szemben a könyvtár birtokában van egy gyűjtemény, amelyet sehol másutt nem lehet fellelni, az MKP szolnoki csoportjának szerkesztésében közvetlenül a felszabadulás után. Dolgozók Lapja címmel megjelent újságok egyes példányai. A könyvtár munkatársai egyébként tavasszal állították össze a könyvtárban fellelhető ateista és antiklerikális művek ajánló jegyzékét Jelenleg pedig előkészületben van néhány bibliográfiai Az egyik ilyen „Európa vigyázz” címmel jelenik meg a fasizmusról. Ez az irodalmi összeállítás szakmai és szépirodalmi műveken kívül dokumentum gyűjteményeket és verseket tartalmaz. A tájékoztatási szolgálat elsősorban megyénk mező- gazdasági és műszaki szakembereinek magasszintű szakirodalmi ellátását hivatott végezni; Ez kétféle módon történik majd. Egyrészt a kéznél lévő helyi anyaggal, nagyobb részt azonban az országos szakkönyvtárakból. A szakirodalommal való ellátás megkönnyítése érdekében a könyvtár munkatársai elkészítik a szakfolyóiratok nyilvántartását. — Az összeg olyan folyóiratot, amelyet a szolnoki üzemek, intézmények, szervek járatnak, egy központi katalógusban tartanak nyilván. Segítségével lehetőség nyílik a folyóiratok rövid úton történő kikölcsönzésére. Hazánkban és külföldön kialakították már a nagy dokumentációs központokat; — Ezek lehetővé teszik a világszerte megjelenő szakirodalom alapos megismerését, s ennek előnye természetesen jótékonyan érezteti hatását a termelésben is. A tájékoztató szolgálat feladata megyei viszonylatban hasonló lenne: csak a méretek mások. Igyekeznek majd a igényeket felkelteni a legkülönbözőbb szakirodalom iránt. Már most ősszel véleménykutatást rendeznek megyénk dolgozóinak körében. Énnek nyomán a tájékoztató szolgálat — amelyet már a közeljövőben megszerveznek •— eleget tehet feladatának, a szakemberek még jobban ellátják majd munkájukat Sz. I. meg. Skandináviában például az utolsó 200 év sorozá- si jegyzőkönyveiből megállapították, hogy az emberi test évenként 0.9 milliméterrel lett hosszabb, s ez az úgynevezett „hultkranz”-féle szám az egész civilizált világon mindenütt érvényes. MEGNÖVÜNK Ez a növekedés a táplálkozás javulásával nem magyarázható, mert többéves éhinségek sem szakították meg a folyamatot. Viszont 1891-ben Svájcban, a genfi Kantonban átlag 5 centiméterrel voltak alacsonyabbak a besorozottak, mint bármikor 1800-tól napjainkig. A magyarázat az, hogy 1871- ben, a francia—porosz háború idején a mozgósított svájci hadseregben a férfilakosság színe-java az egész évet a határon töltötte, az alacsony évjárat tehát az „un- tauglichok’’ gyermekeiből került ki. Az utolsó évszázadokban tapasztalható növekedés azonban valószínűleg az iparosodással függ össze. GYANÚS AZ ÉJSZAKAI VILÁGÍTÁS IS... Ugyancsak törvényszerű fejlődésnek látszik a nemi érettségnek egyre fiatalabb korban való megjelenése. A lányok Semmelweis feljegyzései szerint száz évvel ezelőtt még 15 és 19 éves koruk között, a múlt század végén 16, 1959-ben Budapesten már 12 háromnegyed éves korukban lettek éretlek. Ugyanilyen fejlődést tapasztaltak az utóbbi 120 évben Jamaica néger lakosságánál is. Ezt a jelenséget is magyarázzák a belházasodás megszűntével, valamint azzal, hogy a fejenkénti hús- fogyasztás egy évszázad alatt háromszorosára növekedett. Gyanakodnak végül különböző lélektani hatásokra is. amelyek a mai civilizációban érik a fiatalságot. A nagyvárosok közvilágítása például a közti agyon és az agyalap* mirigyen át az egész belső elválasztásé mirigyrends7e>- működését befolyásolja. Karl-Heinz Jakobs: Néha mintha számum zúgna át felettem £ lőször egy szélesarcú, mosolygó munkás jött. Körülállták és kérdésekkel ostromoltuk. De minden válasza újabb kérdéseket váltott ki belőlünk, sokan most láttak először külszíni barnaszénbá- nyát. Azután egy keskeny, komolyképű jött, ez csak intett és mi hallgatagon sorakoztunk mögéje, 6 pedig a csoport élén ment, rövid, gyors léptekkel, s közben úgy hadonászott a karjaival, mint valami karmester. Azt hittem, hogy a szénfejtésnél fogunk dolgozni. A munkahelyre érve azonban egy kősivatag közepén találtuk magunkat, a keskeny, komolyképű pedig azt mondta, hogy köveket fogunk gyűjteni és azt kocsira rakjuk. * Tréfára vettem a dolgot és valami gúnyos megjegyzést tettem. A többiek nevettek. De a sovány, komolyképű csak elégedetlenül ráncolta a homlokát és lassan odébblépett mellőlem. Annyit láttam még, hogy rövid pillantást vált a mosolygó szélesarcúval, aztán mindketten elmentek. Később egy traktor pöfögött oda és az addig gyűjtött köveket a pótkocsijára raktuk. Néhányszáz méterrel odébb egy földmaró mély árkot vájt a bányatér talajába. A traktoros odavontatta a pótkocsit és a köveket a kocsiról a gödörbe hánytuk. Még mindig nem fért a fejembe, hogy ez, amivel itt foglalatoskodunk, valami ésszerű munka. A keskeny, komolyképüt Albertnek hívták. Megkérdeztem: *— Te mit csinálsz itt1 Élőmunkát vagy? Mester? Vagy micsoda? — Vágányépítő vagyok — mondta — benneteket kell vezetnem. Ez röviddel a munkaidő vége előtt volt, amikor rövid cigarettaszünetet tartottunk a rn1-''dónál. — Es te? — kérdezte Albert. — En tanulok — feleltem. — Ezt tudom — mondta —, de mit tanulsz? — Orvostudományt. — Ahá. Egész délelőtt köveket gyűjtöttünk, majd délután vágányokat fektettünk. Mivel szokatlan volt a fizikai munka remegtek a térdeim. Ingerük voltam. — Egyáltalán nem: „ahá” — mondtam dühösen — orvos akarok lenni és nem vágányépítő. — A vágányépítés a legfontosabb a bamaszénbánvá- ban — mondta csendesen Albert. — Fütyülök a vágányaidra — dühösködtem — orvos akarok lenni. Albert leszegett fejjel állt és lába hegyével figuráim rajzolt a homokba. Most felnézett és megállt a lába. — Mcmd csak — kérdezte — miért jöttél ide? Miért? Egyszerű! Mert ti hívtatok bennünket. ‘— Helyes — mondta Albert — mi hívtunk bennetekt ■ Ezzel újra firkálni kezdett lábahegyével a homokba — Miért nem teljesítettétek a tervet? — kérdeztem kötekedve. — A tervet már teljesítettük — mondta Albert — de K-ban kiesett egy kotrógép. Ezért arra gondoltunk, hogy ha ott a bányászok nem tudják behozni a lemaradást nekünk kell kicsit a hónuk alá nyúlnunk. De, sajnos, a rossz idő keresztülhúzta a számításainkat és most nden kézrr itt van szükségünk. “ Nem szóltam többet. Albert kibirhatatlanná val előttem. Mit szólhattam volna? Hallgattam. Albert is hallgatott. Végül kezet nyújtottunk egymásnak, mive időközben véget ért a munka és elbúcsúztunk, minth mi sem történt volna. M ásnap vágányt fektettünk és bontottunk naphos? szat. Az volt a legrosszabb, hogy térdig iszapba < állva dolgoztunk. Tizenkettes csoportban, vasfogókkal emeltük a telített tölgyfatalpra szerelt síneket é tíz-húsz méterrel odébbvittük, ahol újra lefektettük Egyikünk a másiktól függött, ha egyikünk lába beleragad az iszapba, az egész csoport megállt. Emiatt kétszeres er: kifejtésre volt szükség. A bányatér felett erős szél fütyült. A felhőkből jegt • eső vágott az arcunkba. Hátunkkal próbáltunk védekezv a vihar ellen. Néha úgy tűnt, mintha számum zúgna fölöttem. Melyen lenyomott és visszafojtotta a lélegzetemet. A véren hevesen lüktetett. Küzdöttem ellene, de egyszeresek lesújtott. Éppen egy újabb vágányt fektettünk le, amikor ív or rülten a földhözvájtam a fogómat. Csörrenve esett a r kodóvágány egyik sínszálára, — Állj! — kzálltottam. Valamennyien körém gyűltek. — Mi a baj? *»- Meddig csináljuk még ezt a munkát? — kérdeztem. GYERMEKÁLMOK Megkezdődött az 1962. évi sertéshizlalási akció! Az akció keretében szerződés köthető minden meglévő hizlalásra alkalmas sertésre, 1962. évi szállításra. — Tsz tagok és egyéni termelők sertésenként 400.—Ft kamatmentes előleget kapnak, a termelőszövetkezeteknek rövidlejáratú hitelt. ÁTVÉTELI ARAK: Fehér hússertés 106—120 kg-ig 15.70 Ft 121 kg-tól 16.50 Ft Hús és húsjeüegű sertés 106—130 kg-ig 15.30 Ft 131 kg-tól 16.20 Ft Zsír és zsfrjellegű sertés 126—140 kg-ig 15.20 Ft 141 kg-tól 16.— Ft Tenyésztésbe fogott koca és kanlott 170 kg-tól 14.50 Ft Termelőszövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak kg-ként 1—2 forint nagyüzemi felírat fizetünk Tsz tagoknak és egyéni termelőknek 1.5 mázsa takarmányt juttatunk állat db-ként állami áron. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE VÉGETT MIELŐBB KERESSE FEL AZ ÄLLATFORGALMI VÁLLALAT KÖRZETI FELVÁSÁRLÓJÁT, AKI RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁSSAL SZOLGÄL, Szolnok—Heves megyei Állatforpalmi Vállalat
