Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-02 / 154. szám

1961. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s ff (y NÉMETEKRŐL—német szemmel Bemutatásként annyit róla: Hans Jakobus a berlini rádió munkatársa. Jelentősebb nemzetközi eseményről ő tá­jékoztatja a Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozóit. Legutóbb például a bécsi Hruscsov—Kennedy találko­zón vett részt. Minden más adót megelőzve, ők adtak elő­ször hírt az ottani sajtótájé­koztatóról. Ez is bizonyítja, hogy lele­ményes, ügyes ember, s na­gyon mozgékony. Látszatra pedig nem az. Jóerőben lévő, nagy darab ember, végtelen nyugodt idegekkel, tréfába hajló, kedélyes hangulattal. A közelmúlt napokban szer­kesztőségünk vendégeként üdvözölhettük. A vele folyta­tott baráti beszélgetésből az alábbiakban részleteket köz­lünk olvasóinkkal. Berlinnel kapcsolatos / kérdéseinkre mondta el a következőket: Mi más népek iránti barát­ságra, békés együttélésre neveljük a fiatalokat, a nyu­gatiak meg ellentétes propa­gandát fejtenek ki. E célra használják a nyugatberlini rádióadót, mely ugyanolyan szerepet tölt be, mint a Sza­bad Európa Rádió. Érthető is, mindkettőt ugyanabból a dollárkasszából fizetik. Az antikammunista propa­ganda kovácsai természete­sen a nagy konszernek, a bur­zsoázia vezető körei. Hrus­csov elvtárs Berlinnel kapcso­latos javaslatára azok han­goztatják leginkább, hogy „harcolunk a szabadságért egészen halálunkig”. Ezek a körök mindig nagyszerűen értettek ahhoz, hogy a sza­badság jelszavát a burzsoázia érdekében használják fel, az­zal leplezve igazi céljaikat. Közismert, hogy a burzsoá­zia uszító, felforgató tevé­kenységét szabad akaratából nem hagyja abba. Kész hely­zet elé kell állítani. Ezt, a nyugodt, békés viszonyok megteremtését szolgálja majd a német békeszerződés, mely­nek életbeléptével az NDK felségjogait kiterjesztjük a Berlinbe vezető utakra. — S a nyugatiak harcias kardcsörtetéseit hogyan fo­gadják az NDK lakosai? Nekünk igen jók az ide­geink — mondta Jakobus 'Ív- társ. — Arra gondolunk, hogy a szovjetellenes intervenció idején is csörgették a kardot A kínai nép kezdeti győzel­meire is hangoztatták: nem adjuk át Kínát a vörösök­nek. Nagy flotta-tüntetése­ket szerveztek. Mikor Hrus­csov a légiprovokáció miatt nem volt hajlandó tárgyalni Eisenhowerrel, akkor is ké­szültségbe helyezték az ame­rikai haderőt Ijesztgetésük tehát nincs hatással ránk. Természetesen nem szabad lebecsülni az imperialista mesterkedések veszélyes ha­tását sem. Gondoljunk arra, hogy Hitler idején és most, 1948 óta antikommunista szel­lemben nevelték a nyugati lakosságot Az ottani mun­kásosztály is megosztva él. S ráadásul javaslatainkat el­ferdítve tolmácsolják az otta­niaknak, homlokegyenest el­lenkezően beszél a nyugat- berlini adó, mint mi. Ügy véljük, ha sokáig vár­nánk a békekötéssel, a berli­ni helyzetből származó ve­szély egyre nőne, később na­gyobb konfliktusokat okozna. Az ottani értelmiség hely­zetéről is érdeklődtünk. — A szocialista építőmunka előfel­tételeinek megteremtése köz­ben egy ideig megfeledkez­tünk az értelmiséggel való fokozott törődésről — mon­dotta Jakobus elvtárs. A munkásnak pedig szüksége van a professzorra —, de az sem ér semmit a munkás nélkül. A burzsoázia ugyanakkor minden módon — pénzt ígérve, nem létező letartóz­ta tásd veszéllyel ijesztgetve stb. — mindent megtett szak­embereink nyugatra csaloga­tásáért A párt felfigyelt er­re, s intézkedett, hogy az értelmiségiek ne érezzék hát­rányban magukat semmilyen vonatkozásban. Ha például egy orvos fia orvos akar len­ni, legyen az, módot nyújta­nak rá. Ezt látva, egyre több értelmiségi kapcsolódott in­tenzíven a szocialista építő­munkába. Az NDK vívmányainak ha­tásáról is beszélt Hans Jako­bus. Példaként elmondotta: Schleswig-Holsteinben 16 hétig sztrájkoltak a fémmun­kások azzal az indokkal: olyan szociális vívmányokat akarnak, mint amilyenek az NDK-ban vannak. Mindig arra törekszünk — mondotta befejezésül Jako­bus elvtárs, hogy meggyőző hangnemben tájékoztassuk a lakosságot az igazságról. Ezért — Gorkij szavaival él­ve — addig formáljuk, csi- szolgatjuk a mondatokat, míg azok nem mosolyognak. S. B. c. A község gondja a szövetkezeté is Az egész járásban úgy em­legették még tavaly a jász- iványi Szabadság Tsz-t, mint ahol a legtöbb rossz egy cso­korban megtalálható. Maguk a tsz-tagok is elmondják: nem gondolták volna, hogy így rendbejöjjenek. — Akkor még egymást ke­serítettük. Most meg egymást biztatjuk — mondja Ádám Zsigmond, aki most a cséplő­gépnél dolgozik. — Bár sok­féle ember van. Két év alatt — amióta a közösben dolgo­zunk — úgy sem lehetne mindenki megelégedésére tenni. Az azonban már min­denkinek ínyére van: biza­kodhatunk; A „nagy fordulat” nem jött magától. 1959. őszén, amikor a szövetkezet „kez­dett”, három pártszervezet volt a községben. Az erő, ami éleszthette az emberek jövő­be vetett hitét, így három úton tartott az egy közös cél felé. A járási pártbizottság javas­latára egy pártszervezetet alakítottak. Kiss István köz­ségi tanácselnök erről azt mondja: — Ha csak épp a három pártszervezet összevonását hajtjuk végre, akkor is szín vonalasabb munkát várhat tunk volna a párttagságtól. Mert 32 ember ereje, akara­ta már nagyon meglátszik a 360 tsz tag között. Az összevonás mellett azon­ban új tagokkal is erősítet­ték a pártszervezetet. Nagy P. József, Nagy László, Far­kas Sándor, akik a szövetke­zet megalakításának szószó­lói voltak, a pártszervezetbe is kérték felvételüket. Most azt mondják: Mienk ez a község, nem jön ide más ne­künk jobb életet teremteni. De nem is szorulunk rá. Tavaly ilyenkor még ha egy-egy kisgyűlésre, vagy pártnapra toboroztak, azt mondták az emberek: Nem beszéd kell nekünk, hanem pénz. S jó volt, ha 10—15-en elmentek. A legutóbbi párt­TUDÓSÍTÁSOK, LEVELEK c az idei mdnkás-nyárról KÖZEL 25 MÁZSÁS TERMÉSÁTLAG a jászsági Állami gazdaságban Gazdaságunkban befejező­dött az ősziárpa aratása, és teljes erővel folyik a búza aratása is. Az idén 1675 hold kenyérgabonát termeltünk, amelyből az intenzív fajták 974 holdat tesznek ki. A be­takarításban elért eddigi eredmények a szakvezetők jó szervező- és irányító tevé­kenységén túl kiválói, kom- bájnosaink és traktorosaink érdeme. A kombájnosok kö­zül Gavaldik Ferenc eddig 149 holdról. Juhász Dezső és Pálszabó András 142—142 holdról takarította be a ter­mést. Az aratógép kezelők közül Sziráki Miklós és Ma- gony István ért el legjobb eredményt. Mindketten rend- rearatógéppel dolgoznak. Ed­digi teljesítményük 151—151 hold. A learatott területen azon­nal megkezdtük a talaj elő­készítését a jövőévi vetések alá. A kombájnokat és a szal­malehúzó gépeket nyomon követik a traktorok, amelyek két műszakban végzik a tar­lóhántást és a nyári mély­szántást. Dr. Szűcs János jászsági Állami Gazdaság Jászberény A TISZAFÜREDI JÁRÁSBAN BEFEJEZŐDÖTT AZ ÖSZI­arpa aratása A járási tanács mezőgaz­dasági osztálya szombaton je­lentette, hogy az ősziárpa aratása, ami a járás területén 1937 hold — befejeződött. Az aratási munkák a tavalyihoz viszonyítva lényegesen job­ban haladnak a 13 885 hold összes aratnivalóból eddig — Amig készen nem lesz — mondta Dieter. Tőle aztán nem is várhattam mást. Párttag. Mindig így beszél. — Mire a munkával elkészülünk tm mondtam —, mi is kikészülünk. — Igaza van — mondta valaki hátul. — Arra nem gondoltok — kérdeztem —, hogy mi itt beleragadunk az iszapba, 6 maga meg a könnyebb mun­kát csinálja? — Hogy jöttél rá? — Hát nem vagyok vak — mondtam. — Ez nem munka, hanem kínlódás — hallottam is­mét a hangot mögöttem. Most már megismertem. Werner volt. Leszavaztuk a kérdést és két szembenálló csoport alakult ki Két másik diákcsoport is felfigyelt, abbahagyta a munkát és odajött. A többség mellémállt. Az a kevés, aki Dieter köré tömörült, jogról és alapról vitatkozott ve­lünk. Werner is az én oldalamon volt. — Nincs igazad! Körülnéztem. Albert állt mögöttem. Valamennyien elhallgattak. Vállamra tette a kezét: Először is, a bamaszénbányában nem könnyű a munka, de nektek különösen nehezetekre esik, mert nem szoktátok meg. De ezért még nem szabad haragszomrád-ot játszani. Mi már jónéhányszor elmerültünk kötésig is az iszapban. A vágányokat pedig nem tizenkettes csoportban szoktuk vinni, mint ti, hanem hatos csoportban. Könnyedén megveregette a vállam. — Rosszak az idegeid — mondta — és még te akarsz orvos lenni. Magadnak is tudnod kell, hogy az embernek minden figyelmét a munkájára kell összpontosítania. Ez az érv úgy meghökkentett, mint egy ökölcsapás. Dühöm egyszerre < 1párolgóit. De mindenki hallotta, amit Albert mondott és várták, hogy mivel fogom viszonozni. Egy másodpercig azon tűnődtem, hogy tálán jobb lenne visszavonulni. Még visszavonhattam volna a sza­vaimat. Ezért senki sem neheztelhetett volna, s gyorsan el is felejtik az egész buta históriát. Egyetlen bocsánat- kérő szóval megmenthettem volna a helyzetet. Mégis né­ma maradtam. Ebben a pillanatban váratlan esemény történt. m mozdonyvezető már jelt adott az indulásra, s mi odébb mentünk a rakodóvágánytól. Néhány pil­lanat múlva, amikor a fékek vad csikorgását és a mozdonyhoz ütköző vagonok fülsiketítő csörömpölését hallottam, hirtelen eszembe jutott, hogy a fogó, amelyet a földhöz vágtam, még mindig a sínen fekszik. Egy pilla­nat alatt egyedül maradtam. Valamennyien a baleset he­lyére futottak. Először a többiek után indultam, de csak néhány határozatlan lépést tettem és maradtam. Szempillantás alatt ellenem fordult a hangulat. — Szándékosan tette — hallottam. — Micsoda gazember! A váltóbarakból futólépésben jött a rakodóvezető, meg a vezetőmémök. Láttam, amint Albert beszámolt ne­kik, majd a mérnök & csoport elé lép. Háttal állt nekem. — Uraim! Kérem azonnal hagyják el az üzemet. Nincs szükség önökre. Adják le védőruháikat a raktárban. Többet nem mondott. De néhány másodpercig még ott állt és idegesen kapkodott a szemüvegéhez. Werner felemelte a karját. — Figyelem! — kiáltotta. m rca elfehéredett. A mérnök érdeklődve nézett kö- rül. Előre akartam lépni. Beszélni akartam. Senki más sem szólhatott volna mint éppen én. De csak álltam és hallgattam. — Hibát követtünk el — mondta Werner. Egy haj­tincset félreigazított a szeméből. — Kárt okoztunk az üzemnek. Most vonjuk ki ma­gunkat a felelősség alól? Ez nem lenne becsületes eljárás. Azt javaslom, hogy kérjük az üzemvezetőséget, vonja vissza a tilalmat, legalább addig, amíg a kárt helyrehoz­zuk. Aki egyetért ezzel tartsa fel a kezét. Ott álltam az úton, teljesen egyedül. Még egyszer kö­rülnéztem. A kisiklolt vonat körül emberek dolgoztak kék vattaruhában. Közelükben a három diákcsoport ismét a rakodóvágányokat cipelte. A felszólításkor valamennyi kar felemelkedett. Ha megkérdezett volna valaki, talán maradtam vol­na. De senki egy szót sem szólt hozzám, így aztán elindul­tam. Már a vihar is elmúlt. Az eső vastag fonalakban esett. Újra átéltem a nap eseményeit. jem tudom, meddig tűnődtem. Albert lépett elém a IV 3800 holdról vágták le a ga­bonát A Tiszafüredi Gépál­lomás kombájnosai közül ki­emelkedik Nagy Benjamin teljesítménye, aki 140 holdról takarította be a termést. Var­ga Lajos az aratógépesek kö­zött vezet. 130 holdas telje­sítményével. Megkezdődött a tarlóhán­tás és a másodvetés is. A ti- szaszöllősi Petőfi Tsz-ben 140 holdon végeztek tarlóhántást, a tiszafüredi Szabad Föld Tsz-ben pedig 80 holdon, s az utóbbi közös gazdaságban 25 hold tarlóba vetettek kukori­cát A JÁSZBERÉNYI TERME­LÉS Zö VETKEZETEK PÉNTEKEN 230 MÄZSA GABONÁT ÉRTÉKESÍTETTEK Jászberény közös gazdasá­gaiban 7630 hold gabona vár betakarításra. Június 30-ig összesen 2184 holdat arattak le. A város öt termelőszövet­kezete már korábban befejez­te az 1150 hold ősziárpa ara­tását A termelőszövetkeze­tekben jól kihasználják a gépeket a munkaidőt, s ha valahol nincs szükség a gé­pekre. egy pillanatig sem áll, átirányítják másik közös gaz­daságba. A dőlt. kuszáit ga­bonát kézikaszával is aratják. A város termelőszövetke­zetei — mint arról már la­punkban hírt adtunk — megkezdték a gabona átadá­sát a terményforgalmi válla­latnak. napot viszont közel százan hallgatták meg. Egy község, egy tsz, egy pártszervezet. Ehhez Jász- iványon azt is hozzá lehet tenni, egy a gond is: minél jobb legyen az élet a Sza­badság Tsz-ben. Fogy is, nő is ez a gond. Fogy, mert Kalmár And­rás, a járási tanács volt el­nökhelyettesében jó elnök került hozzájuk az év ele­jén. Az ő irányításával tet­ték rendbe az állattenyész­tést, a konyhakertészetet. — Közös „titkuk” az is, miért nincs most Iványon repcés kukorica répa. Nő is a gond, mert a szö­vetkezeti élet nem csak ab­ból áll, hogy dolgozzunk és osszunk. Többen vannak úgy: Dolgoztunk is, osztáskor is ott leszünk. Amit lehet, azt viszont időközben is „elvisz- szük.” Nemrég állt a közgyű­lés előtt az egyik tag. A szö­vetkezet fáját saját portájára hordta be. Egy másik azért, mert az első árpával telt zsákot „elbújtatta.” Egy har­madik, mert a disznaját el­csapta a közös búzába. És lám! A közgyűlésen, sőt a taggyűlésen is az derült ki: Ne bántsuk egymást, hisz jó ismerősök vagyunk. A faluban három család és 20—25 személy van, akik a tsz-be léptek, de nem vet­ték fel a munkát, vagy csak immel-ámmal dolgoznak. Milyen nehéz volt véghezvin­ni, hogy ezeket megbírságol­ják, amiért nem teljesítik a közösség iránti kötelezettsé­güket. Aztán a község különböző gondjai is ide tartoznak már egy kicsit. A tsz iroda itt van a tanácsházán. Gyakran jön­nek az emberek: ebben vagy abban segítsen a vezetőség Nemrég egy asszony kérte: részeges az ura,, segítsenek valamit. Kitől kérhetné ezt ha .nem a. szövetkezeti. kö­zösségtől. Segítettek neki > másoknak is. Hiányos a község áruellá­tása Is. Sokszor napokig nincs szódavíz, se hűsítő ital se sör. Jellemző példa erre hogy Kalmár elvtárs is üve­gekkel hordja ki Jászapáti­ból a napi „vízadagját.” — A községben csak ásott kút van, s annak nem jó a vize. Emiatt is sokszor felkeresik a tsz pártszervezetét. Sür­getnék, hogy legalább egy kutat fúrjanak. Ide jöttek a VII. és VIII. osztályt végzett gyerekek is az iskolaév után: . hová menjenek, mit dolgoz­zanak. Meghallgatták őket A tsz-t javasolták. Most már naponta 10—15 fiatal dolgo­zik kint. Juhász elvtársat, a tsz párttitkárát 5 hónapos párt- iskoláról a napokban várják haza. Kalmár elvtárs és az alapszervezet többi tagja is nagyon hisznek abba: mi­után tanult, még jobban tud majd segíteni, hogy a falu élete a jelenleginél is jobb legyen. Olyan, amilyen csak szövetkezeti községben lehet. B. E. váltóbódémból. Ahogy megláttam, szinte melíbe- lökött a harag, de 6 odajött hozzám. — Gondolkozol a történteken? — kérdezte. Nem feleltem. — Jó lenne, ha elgondolkoznál rajta — mondta és mosolygott. Ez volt az első eset, hogy mosolyogni láttam. — Beszélgettem egy kicsit a mérnökünkkel — mond­ta — és nem volt könnyű dolog, hidd el nekem, de azért elértem, hogy ha akarod, holnap visszajöhetsz. EÍkomolyodott. — De csak ha te is akarod — mondta — egyébkén{ nem. No, minden jót — holnapig! Elment. Láttam, amint lesiet a domb oldalon. Rövid, gyors lépésekkel ment és lóbálta karját. Mikor eltűnt a domb mögött, feltűrtem a kabátom gallérját. Figyelem ! Figyelem! Felhívjuk a termelőszövetkezetek figyelmét hogy a jó termés közelebbi ismeretében felesleges kenyér gabonájukra kössenek értékesítési szerződést a járási terményforgalml kirendeltségeknél. A leszerződött kenyérgabona után mázsánként 5 Ft- tal többet fizet a vállalat mint a szerződés nélkül eladott kenyérgabonára. Szolnok megyei Termény forgalmi Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom