Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-04 / 155. szám

1961. július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 tSSKjí*“ kiemelnek az aratók? Pár nap alatt a roppant meleg nem megszőkítette, megfehérítette gabonáinkat. Kaszát kér a búzatábla, sür­gőssé lett az aratás, hiszen máris van szempergés. Még a vasárnapokat is fel kell ál­dozni. Ahogy a nagykörűi trakto­rosok is csinálják. Délelőtt van. Kilenc óra. s már rek- kenő a hőség. A traktoros brigádszálláson káromkodnak a gépészek. Törése van a Pe­tőfi Tsz-ben munkálkodó aratógépnek. Az idén sok a törés. Lovász Dániel, a járá­si pártbizottság munkatársa is csatlakozik ahhoz a'Véle­ményhez, hogy a Szolnoki Gépállomáson felületes gép­javítást végeztek az idén. De ez. a nagykörűi, szerencsére félóra múltán mehet vissza a munkába. És a többi? Hárman a Kos­suth Termelőszövetkezetben aratnak ezen a vasárnap. így is későn kezdték az idei ara­tást. A traktorosok szeretnék behozni. Nyolcadik napja má­sodik vasárnapon egyfolytá­ban szaporítják a rendet, a kévéket az aratógépesek. Ma is kijöttek idejekorán, tíz holdat számítanának kö­rüljárni gépükkel. De már megtikkadnak a melegben. *— Nincs talán jő vizük? — Messzi vannak a tanyák hol ide, hol oda szaladgálni értej És a szövetkezet? Tavaly sem gondosko­dott róla. Velünk van a párttitkár Tóth Ernő elvtárs. Ö megbíz­ta Pomázi Antalt, legyen vi­zük az aratóknak. Ha Pomázi Antal ülne a nap hevétől át­forrósodott aratógépen, sür­gősebbnek tartaná a vízellá­tást. De most hűvös szobából jön ki; hogy nem dagadtak be a hordók, mit csináljon? Igaz, hogy kannát is szerez­tek mind a három aratógép­hez. Nagykörűben se a múlt év­ben. se most nem törődnek azzal, hogy a tűző napon a legnehezebb munkát végzők hozzájutnak-e egy pohár hi­deg vízhez. Éz bizony sem a termelő- szövetkezet vezetőinek, sem a termelőszövetkezet pártszer­vezetének nem válik becsüle­tére. S van itt még más is, amiért nem számíthatnak kü­lön dicséretre. Nagykörű községben ez- ideig egyetlen holdnyi nyári talajmunka nincsen. A Tú- róczi traktoros-brigádból e pillanatban is nyolc trakto­ros tölti kényszerszabadságát odahaza és tíz erőgép pihen bent a brigádszálláson. A termelőszövetkezetek tarlót kaparnak! Mire aztán a ke­vés kaparékot összegyűjtik, úgy kiszárad a talaj, hogy kiveti az ekét. Az ugyan igaz. az aratógépesek — legalábbis amelyeket láttunk — nem végeznek olyan jő munkát, hogy kaparni ne kelljen utánuk. Az az aratógép. ame­lyiken Pollák Mihály a gép­kezelő, inkább pocsékol mint arat. Csakhogy akkor is más a dolog nyitja: nem a talaj­munkát kell hátráltatni, ha­nem gyorsan összekeresztez­ni. s a kaparékot a keresztek tövébe húi..ii. Nagykörűben ezen a vasárnapon se raktak össze egyetlen keresztet. Pe­dig több száz holdon a búza­kéve rend vár már arra. Bizony, kicsit kényelmesen arat Nagykörű. Nem úgy Szandaszöllős. A Vörös Mező Termelőszövet­kezet egy szérűjén már búza- asztagot találtunk. S ott a cséplőgép is. Igaz, egyelőre kombájnbúzát tisztít. A kombájnt itt is éppen javítják. Eltelik vele az idő. Úgy eltelik, hogy mire be­indulnának javítás után. ide­ér az ebédhordó kocsi. Borsó leves, csirkepörkölt galuská­val. nyári körte és két sze­mélyre egy üveg családi sör az ebédjük mára. Mindez tel­jesen ingyen, ahogy Erzsi né­ni, a Vörös Mező Tsz „sza­kácsnője” vallja. Erzsi néni­nek pár hétig az a dolga, hogy főzzön, jót főzzön az öt kombájnosnak, aratógép ke­zelőnek. Kicsit nagy a különbség Nagykörühöz mérve. S ez — hogy kedvében jár­nak a gépes aratóknak , — meg is látszik a Vörös Mező Tsz határán. Borzák Lajos A víziórák javítóműhelyében Július 10-re befejezik az aratást a jászboldogházi Aranykalász T ermelőszövetkezetben Megyénk egyik jóhírű gaz­daságában a jászboldogházi Aranykalász Tsz-ben. minta­szerűen szervezték meg a ga­bona betakarítását. A szom­szédos gépállomáson kívül segítségül hívták a Nógrád megyei traktorosokat is. akik két aratógéppel az ősziárpa mintegy negyven százalékát aratták le. Közreműködésük­kel a 250 hold ősziárpa aratá­sát alig több mint egy hét alatt elvégezték. Az ősziárpa befejezése után nyomban megkezdték a 250 hold búza rendrearatását Hétfőn megindulnak a kombájnok és július 10-re be­fejezik a lábonálló gabonák levágását. A jó munkaszer­vezésre jellemző, hogy az aratógép után hetven család­tag, lányok, asszonyok gyűj­tik a kévéket és utánuk már a traktorok dolgoznak. Az aratással csaknem egyidőben 160 holdon megszántották a tarlót, negyven holdon pedig földbe került a másodvetésű növény. A férfi munkaerők jórésze a lucerna második kaszálását végzi. Hétfőre ezt befejezik és ezután hozzálát­nak a learatott ősziárpa be- hordásához. A szövetkezet vezetősége gondoskodott a gépkezelők, szövetkezeti ta­gok ellátásáról, s ehhez az anyagi lehetőséget is megte­remtette. Most a nyári hóna­pokban munkaegységenként húsz forint havi előleget fo­lyósítanak. Az aratás megin­dulásának napjaiban nem kevesebb mint 263 ezer fo­rint előleget fizettek ki tag­jaiknak. A szövetkezetiek úgy tervezik, hogy a gépek maximális kihasználásával augusztus húszadikára telje­sen végeznek a betakarítás­sal. Egy isz — Mm aralópár A túrkevei Vörös Csillag Tsz tegnap délben befejezte 900 hold őszi árpa aratását. A még csépeletlen 80 hold- nyi termés cséplését ma reg­gel kezdik meg. Tegnap estig 250 hold bú­za aratásával is elkészültek a gazdák, kik még vasárnap­jukat sem sajnálták e fontos munkától. Hatszázhúsz szö­vetkezeti paraszt részére a tsz biztosít meleg ételt. A kombájnosok többhe- lyütt még a nagyon dőlt ga­bonát is levágták; a gazos területeken mellettük hatvan aratópár szorgoskodik A keviek úgy számítják, hogy — ha csak az időjárás nem akadályozza meg őket — augusztus 5-ig befejezik az aratást és a cséplést. Nagy Sándor tudósító — PECSENYEKACSÁK­KAL népesítették be Szarva­son a kísérleti halastavakat. A szárnyasok trágyája ked­vezően hat a halak növeke­désére, s a • kacsák is gyor­sabban híznak a kedvező ví­zi körülmények között. A kacsák úszószigeten kapják meg táplálékukat, így az el­hulló szemek nem vesznek kárba, hanem a tó halai meg­eszik. A vízmérő óra ha meghibásodik, Szolnokon, a Víz- és Csatornaművek vízmérő-hitelesítő állomásán javítják és hitelesítik. Havonként átlagosan 200—230 szerkezetet ja­vítanak meg. A mérőállomás dolgozói a szocialista munkabrigád címért harcolnak. (y GÖRDÜL A SZALAG — „Nevetséges. Ki hallott már ilyet, hogy a kocsikat szalagszerűen javítsák? A ja­vítás az „vegyes felvágott”. A szalagot csinálni ott he­Lehet, érdemes a nagyüzemben zöldséget termeszteni Százezer forintok többletbevételként Még napjainkban is elég sokan akadnak, akik azt hir­detik, hogy a nagyüzemben nem lehet eredményesen — s ezért nem érdemes —, zöld­ségfélét termeszteni. Eféle nézetet főleg azok a tsz-ek hangoztatnak, melyek egye­lőre nem tudnak megfelelő mennyiségű és minőségű zöldséget előállítani; terme­lésük tehát ebben az ágban veszteséges. Azokban a tsz-ekben, me­lyekről az alábbiakban szó­lunk, . GONDOSKODTAK SZAK­SZERŰ TALAJMÜVELÉS- RÖL, megfelelő istálló- és műtrá­gyát alkalmaztak, s minél több korai áru megtermelé­sére törekedtek. A tiszasasi Rákóczi Tsz 2,5 holdról 25 000 fej salátára kötött értékesítési szerződést 5100 forintos tervezett bevé­tellel. A gazdák 96 660 fej sa­látát adtak át, amiért 25 000 forintot meghaladó összeget kaptak. A kapásnövényként ültetett paradicsom további 20 000 forintot ígér ugyanar­ról a területrőL Az abádszalóki Aranyka­lász Tsz 10 holdra kötött szerződést, 200 q burgonya átadására. A növényállomány ígéretes fejlődésének láttán a tsz pótszerződést kötött; végül 406 q burgonya fejé­ben — a tervezett 84 000 fo­rint helyett — 121 000 forin­tot kapott. A Vera-burgonya minden holdja így 12 000 fo­rintnál többet hozott. A szö­vetkezetiek a másodvetés­ként ültetett uborkától 50 000 forintot remélnek. A jászszentandrási Hala­dás Tsz 10 hold zöldborsó terméséből 100 q-ra szerző­dött. A szövetkezet IDEJÉBEN SZÁLLÍTOTTA ÁRUJÁT, melyért 357 Ft/q átlagárat kapott, azaz összesen 35 700 forintot. A minőségi kívánal­maknak meg nem felelő ter­mést a tsz — beérés után — takarmányként hasznosítja. A holdanként tervezett 280 q helyett — 30 hold átlagá­ban — 292 q-s zöldborsó ter­mést ért el az abádszalóki Ezüstkalász Tsz. Gazdái 9( ezer forintot kaptak borsó­jukért. A csépai Alkotmány Tsz 5 holdon termelt korai zöld­borsót. A tsz a szerződött 10( q-t 100 q-s pótszerződésse tetézte, — ám még ennél is többet teljesített. A korár előállított, jelentős hányadá­ban exportminőségű áru — 260 q súlyban — 74100 fo­rinttal gyarapította a szö­vetkezet bevételét. Az eddig elmondottak: pél­dák. melyekhez sok hasonló' sorolhatnánk fel — egyebei mellett — a tiszaugi Tisza- gyöngye, a jászjákóhalm: Béke, a tiszaigari Petőfi, i csépai Űj Barázda Tsz-ből. B szövetkezetek dolgos paraszt­jai megfogadták a felvásárló kereskedelmi szervek meg- bízottainak tanácsait, sói azokat a maguk értékes ter­melési tapasztalataival gaz­dagították. A jól gazdálkodó szövetke­zetek bátran alkalmaznak MÁSODVETÉSKÉNT ZÖLDSÉGFÉLÉKET« főleg zöldborsót, uborkát zöldbabot. Ezek a termények busásan fizetnek a learatott kalászosok talajába kerülve Tapasztalták ezt tavaly — például — a kőtelki Ezüst­kalász Tsz-ben, hol 10 hol­don másodvetésként 120 q zöldborsót termeltek. A zöldségtermesztési lehe­tőségek helyes felhasználása több, jobb árut nyújt a ha­zai s külföldi piacnak, na­gyobb jövedelmet biztosít a termelőszövetkezetek számá­ra. Csengeri Bálint a Szövetkezetek Szolnok megyei Értékesítő Központiénak főosz­tályvezetője Lesz bőven sör Az Országos Sör­ipari Vállalat a képen látható modern, a legké­nyesebb higiéniai követelmények­nek is megfelelő 60 hektoliteres termosz tank­autókkal szál­lítja a sört a szolnoki kiren­deltséghez. Az új autók üzembe­állításával szál­lítás közben a sör hőmérséklete nem változik. — Képünkön a tar­tályautókat lefej­téshez készítik elő. lyes. ahol készárut termel nek”. így ágált két évvel ezelőtt a munkások és vezetők leg­többje a Szolnoki Járműjaví­tó teherkocsi osztályán. Ez az álláspont azután jégpán­célként nehezedett azokra, akik kezdeményezni akarták. Sok vita után persze mégis hozzáfogtak a szalag szerve­zéséhez. Lendvai István, a sokszo­rosan kitüntetett alvázas bri­gádvezető így vélekedett. — Megpróbáljuk. Ha be­válik, csak nyerünk vele. És nyertek...? — Sokszor megizzadt a brigád. Hiába volt erős akarat, mégsem ment úgy, ahogy azt várták. Valami hiányzott, Kókai Sándor, a fiatal osz­tályvezető véleménye szerint: — Igazuk volt az emberek­nek. Nem kellett volna neki ugrani, míg az előfeltétele­ket nem biztosítják. Ennek ellenére sem veszítettünk ve­le, mert rengeteg tapasztala­tot gyűjtöttünk, amit most felhasználtunk. Ma már jó­val kevesebb a baj. Gördül a szalag. Az út nem volt könnyű. Megváltozott a kocsiosztály képe, s benne az emberek helyzete is. Alig négy hónap alatt új röp-tetőket építettek. A tolópad is újjászületett a megfelelő helyen. Az új sza­lagon mint az óra fogaskere­kei, úgy kapcsolódnak a munkafolyamatok. Hogy ne legyen akadály, arról a ve­zetők gondoskodnak. A műszaki vezetés nagy­szerű szervezőmunkával biz­tosította a napi 16 teherkocsi fővizsga elvégzésének felté­teleit. Nem is lenne különö­sebb baj, ha az anyagellátás is folyamatos lenne. — Bár most már van remény a tö­kéletes anyagbiztosításra is. A cserejavítókat átszerve­zéssel a szalag mellé helyez­ték át. így az alkatrész javí­tás alig néhány méterre ke­rült a felhasználási helytől. A facsere-javítóban a több­szörösen kitüntett Dobó Gyu­la irányításával készítik elő a szabvány anyagot, úgy, hogy a bognárokra csak a beszerelés vár. Lelkes hangulat fűti az egész műhelyt. Egyik „re­kord” a másik után dől meg. Az új javítási módszer em­bereket formált. A két sza­lag — I-es és Il-es — között nemes vetélkedés alakult ki. A cél: 4 óránként 8 kocsi ja­vítása a két szalagoh: — Megdőltek a régi érvek — mondja Bádonyi László, az I-es szalag alvázas briga- dérosa. — Itt a „vegyes fel­vágottat” is megemésztjük. Nem áll már az az elv, hogy szalagon csak egy típusú ko­csi javítható. Példa a négy munkavágány. Valamikor a mellvascserés kocsi a soron heteit, most két mellvascsere 4 óra alatt megvan. Közben a Il-es szalagon hatalmas iramban szegecse­lik az ágyveztékeket. Igen sürgős lehet a munka, mert Lendvai brigádvezető most a rátartó vasat maga szorítja a szegecs fejére. Ügy megy itt minden, mint egy olajo­zott gépnél. Senki sem álldo­gál, mint a hagyományos ja­vítás idején. A szekrényeseknél sem ki­sebb a munkalendület. Bódi Károly jól irányítja a brigá­dot. A szalag a lendületes munka formálója. Fel is há­borodnak a dolgozók, mikor más osztálybeli cigarettázva nézgelődik a soron. — Eredménnyel járt ez a munkaátszervezés — Sum­mázza az osztályvezető. — Nehezen indult, de mikor a feltételeket biztosítani tud­tuk, egy küllőre fogtak a dol­gozók. Ma már az sem prob­léma, hogy a napi 16 kocsi mellett az osztály még e hó­napban 17 Su kocsit ad át a forgalomnak terven felül. Andrási Béla Harmadéve elős?3r teljesítette sertésfel vásárlási féléves tervét megyénk Megyénk az ország egyik élés­tára. A jelenlegi sertéshúshiáhy- hoz évek óta mi is nagyban hoz­zájárultunk. Harmadik éve most történt meg először, hogy telje­sítettük féléves sertésfelvásárlási tervünket. Az el9ő félévben öt­venhétezer hlzó értékesítése sze­repel tervünkben. Százharminc hízó leadásával teljesítettük túl. Az ötvenhétezer hízó nagyobb része a szövetkezeti gazdaságok hizlaldáiból került ki, de huszon­ötezerrel hozzájárultak a tervtel- jesltéshez a háztáji gazdaságok is. A második félévben nyolcvan­négyezer sertés hizlalására kötöt­tek már szerződést a megye szö­vetkezeti ás háztáji gazdasásai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom