Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-01 / 153. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. július I A jövő héten valószínűleg újrakezdik az eviani tárgyalásokat lapodás bázisát adják. A fran­cia kormány harmadik köve­telése, azaz enklávék és ka­tonai támaszpontok követe­lése, ellentétben áll az önren­delkezési joggal — jelentette ki Waldeck Rochet. De Gaulle tábornok terve való­jában világosan neokolonia- lista jellegű és nem vezethet el a békéhez. Csak a tárgya­lások révén megszülető bé­kén alapulhatnak a francia és az algériai nép baráti kap­csolatai. A francia népnek fo­koznia kell nyomását, hogy meghátráljanak a békével szembehelyezkedő erők — mondotta végül Waldeck Ro­chet. De Gaulle tábornok „or­szágjárása” második napjár Bar-Le-Duc-ben kijelentette hogy „az algériai háború va­lójában véget ért”. Egyéb­ként, akárcsak előző este Verdun-ben, ismét arról be­szélt, ha nem „társul” az el­jövendő független Algéria Franciaországgal, az ország területének felosztását és az európai Jakosság átcsoporto­sítását kell végrehajtani. Negyven éves a Kínai Kommunista Párt A nemzetközi problémák megoldásának reális útja Párizs (MTI). Párizsi politikai körökben elterjedt hírek szerint kapcsolatba lé­pett a francia és az algériai kormányküldöttség Evian- ban, illetve Genfben maradt két-két tagja. A megbeszélé­seken az eviani konferencia folytatása időpontjának meg­határozásáról lehetett szó. Párizsban valószínűnek tart­ják, hogy a jövő héten újra­kezdik az Evianban június 13-án félbeszakadt tárgyalá­sokat. A konferencia színhe­lye már nem az eviani Park­szálló lesz, mivel azt időköz­ben birtokukba vették az üdülők, hanem a gyógyhely­től keletre, de ugyancsak a Genfi-tó partján fekvő Lug- rin-kastély. A francia kormányküldött­ség, amelynek élén továbbra is Louis Joxe államminiszter áll majd, milyen utasítások­kal indul Lugrinba? De Gaulle tábornok lotharingiai „országjárásán” elmondott beszédei nem hagynak kétsé­get afelől, hogy a köztársa­sági elnök Algéria független­ségét csak az új államnak Franciaországgal való szoros „társulása” alapján képzeli eh Ha megbízottai nem tud­ják erre rászorítani az Algé­riai Köztársaság ideiglenes kormányának küldöttségét, Algéria feloszlatásával fe­nyegetőzik, Algéria feldarabolásának elgondolása azonban a fran­cia politikai körökben mind nagyobb ellenállásba ütkö­zik. Példa volt erre a nem­zetgyűlés „algériai vitája” is. Debré miniszterelnök szerdai nyilatkozatát csütörtökön vi­tatták meg a képviselők. A délelőtti ülés még a részvét­lenség jegyében folyt le, alig ötven képviselő jelent meg az ülésteremben, délután azonban már nagyobb volt a vitakedv. A szélsőjobboldal, az ultrák képviselői összpon­tosított támadást intéztek a kormány algériai tervei ellen. Le Pen, Portolano, a „bőr- orrú” ezredes: Thomazo, sor­ra ostorozta De Gaulle tábor­nok és kormánya politikáját, a fasiszta Le Pen törvényte­lennek, alkotmányellenesnek mondotta, Thomazo pedig azon kesergett, hogy az or­szág ,,becstelenségbe” süly- lyed... Guy Mollet, a szo­cialista párt főtitkára is a felosztás ellen nyilatkozott, viszont burkolt formában se­gédkezet nyújtott a degaul- leista kormány terveihez, amikor azt fejtegette, hogy az algériai európai kisebb­ségnek megfelelő garanciá­kat kell szerezni a francia- algériai tárgyalásokon. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkárhe­lyettese az ország első pártjá­nak nevében a francia dolgo­zó nép nagy többségének vé­leményét fejtette ki a nem­zetgyűlés szónoki emelvé­nyén. Gúnyosan állapította i meg, hogy Debré beszéde egy­általán nem növelte a béke esélyeit Rámutatott, hogy sem az úgynevezett „átcso­portosítás”, azaz Algéria fel­osztása, sem pedig a harma­dik erő megteremtése nem hozhatja meg a békét. Csu­pán az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával való tárgyalás. Az eviani konfe­rencia olyan akadályokba üt­között, amelyek nem áthi- dalhatatlanok — mutatott rá a kommunista vezérszónok. Franciaország hivatalosan mindeddig elismerte, hogy a Szahara Algériának termé­szetes része. A mai álláspont, amely a korábbinak tagadása, nehezen védhető meg. Wal­deck Rochet ezután aláhúz­ta, hogy az Algériai Köztár­saság ideiglenes kormánvá- nak nyilatkozatai a Szahara kincseinek kihasználásának feltételeiről, a vita és a meg­egyezés alapját szolgáltatják. Ugyanígy van ez az eurócai kisebbségnek adandó garan­ciák kérdésében is. Az algé­riai ideiglenes kormány aján­latai ugyancsak egy megál­Moszkva (TASZSZ). A Pravda pénteki száma vezér­cikkében a fenti címmel fog­lalkozik Pham Van Dong­nak, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság és Kim ír Szénnek, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökének moszkvai látogatásával, s megállapítja: e testvéri találkozók ismét kidomborítják a szocialista táborhoz tartozó országok egységét. A továbbiakban a vezér­cikk utal arra a beszédre, amelyet Hruscsov szerdán a vietnami—szovjet barátsá­gi gyűlésen mondott. Hang­súlyozta, hogy a szovjet kor­mányfő világosan kifejtette a Szovjetunió álláspontját a legfontosabb nemzetközi kér­désekről. A békés szovjet ja­vaslatok, amelyeknek célja az ázsiai béke megszilárdí­tása, a Németországgal való békekötés és a leszerelés kér­désének gyökeres megoldá­sa, a világközvélemény fi­gyelmének középpontjába ke­rültek. — Bizonyos nyugati körök — írja a továbbiakban a Pravda vezércikke — a Né­metországgal való békekötés helyett fenn akarják tartani a második világháború ma­radványait, Nyugat-Német- ország revansvágyó erőit is­mét egy keleti hadjáratra ösztönzik. A Szovjetunió követke­zetesen harcol azért, hogy Európa népei végérvényesen biztonságban érezzék magu­kat. E népeknek joguk van olyan élethez, amelyben nem kell félni, hogy a revansisz- ták német földről újból — ki tudja hányadszor — a háború tüzébe borítják a világot — Ahhoz, hogy a népek így élhessenek, csak egy út vezet: meg kell szüntetni a múlt maradványait amelyek ma is zavarják az életet. A német békeszerződés nem­csak azt akadályozná meg. hogy merényletet köves­senek el az európai álla­mok függetlensége, szabad­sága és szuverenitása ellen, hanem gyökeresen megjaví­taná a helyzetet Nyugat- Berlinben is. A békeszerző­dés nem okozna kárt egyet­len érdekelt államnak sem, mert az európai béke meg­szilárdítását szolgálva meg­felelne minden nép érdekei­nek. — A német békeszerződés megkötésére vonatkozó szov­jet javaslat ingerültséget keltett a nyugati fővárosok bizonyos köreiben. A düh el­vakítja őket, megfosztja at­tól a képességüktől, hogy jó­zanul tudjanak gondolkozni. Ámde a dühös zenebona, gazdasági, diplomáciai meg­torlásokkal, sőt katonai de­monstrációval való esztelen fenyegetőzés csak még job­ban fokozza azt a meggyő­ződést/ hogy a békeszerző­dés az az eszköz, amelynek segítségével meg lehet fé­kezni a revansvágyókat. — Azoknak az uraknak akik fenyegetőznek, meg kell mondanunk: a szocializmus és a béke erői jelentősen ha­talmasabbak az imperializ­mus és a háború erőinél. — A szocializmus orszá­gainak nagysága éppen ab­ban rejlik, hogy bár a világ leghatalmasabb erejét alkot­ják, a letűnő világgal ellen­tétben nem folyamodnak diktátumhoz, éppen ellenke­zőleg: békés rendezést ki- vánnak minden ország érde­kében. A Szovjetunió és barátai egyet akarnak: az európai béke megszilárdítá­sát, az európai helyzet meg­javítását. Semmi mást nem óhajtunk, nem vágyunk semmiféle hódításra. Ámde a békére irányuló törekvé­sünkben nem állít meg ben­nünket semmiféle fenyegető­zés. — A Szovjetunió békét és barátságot akar minden nép­pel, társadalmi rendszerére való tekintet nélkül. — A szovjet javaslatok szélesre tárják a kaput ko­runk megoldást sürgető prob» lémáinak rendezéséhez. Azon fordul meg a dolog, hogy az érdekelt országok állam- férfiai valóban arra töreked­jenek, hogy kölcsönösen el­fogadható megoldást talál­janak tárgyalások útján, nem pedig az erőpolitika, a hábo­rúval való fenyegetőzés alap­ján. (MTI) N jyven évvel ezelőtt, 1921. júl s elsején tartotta' első or.1 igos kongresszusát a Ki­rn Kommunista Párt. Ettől r ,aptól van igazi képviselő- a kínai nép ügyének, s ez- í alapvető változás kezd 3- ótt a kínai nép életében. A járt összefogta, s a marxiz­mus alapján tovább szította a kezdetleges forradalmi megmozdulásokat,, mozgal­makat. Az első világháború után fellángoló imperialista ag­resszió az angol—amerikai— japán, a gyarmatosító törek­vések már megütköztek a kommunista párt szervezte ellenállásokban. S bár a vi­lágháborút közvetlenül kö­vető években az agresszorok- nak sikerült leteríteni a kí­nai nemzeti ipart az uralom nem maradt háborítatlanul tartó.. Megalakulása után két év­vel. a kommunista párt már meghirdette a forradalom programját, a kommunizmus megvalósítását Kínában. A kínai nép történelmének so­rán első ízben került terjesz­tésre egy teljes egészében forradalmi demokratikus program, és olyan harci fel­hívás. mely az egész népet mozgósította az imperializ­mus és a feudalizmus ellen. A felhívást követő évben 300 ezer ember vett részt sztrájkokban, s már ekkor egész városok életét bénítot­ta meg a munkások sztrájkja, Rettegett erővé növekedett az elnyomottak ereje, s meg­döbbentette az imperialista és feudális urakat. A kommunista párt minden gazdasági nehézség, nélkülö­zések, árulás és veszteség közepette, mindenkor a nép­re. a népbe vetett hitére ala­pozott. így és csakis így tud­ták megtenni a Hosszú Me­netelést. melyben csaknem 12 ezer kilométert tettek meg a vörös hadsereg fáradhatatlan és el fogyhatatlan harcosai, hogy hosszú küzdelmek után végleg kiirtsák hazájukból az árulókat és az idegen hódító­kat. Ez a menetelés megmu­tatta a világnak, a telhetet­Hatalmas razzia Dél-Afrikában Johannesburg (MTI). Pén­tekre virradó éjszaka a dél­afrikai Johannesburgban a katonaság és a rendőrség Újabb ellen- forradalmi merénylet Havannában Havanna (TASZSZ). A ku­bai ellenforradalmár terro­risták csütörtökön este újabb merényletet követtek el: Ha­vanna központi részében, egy gépkocsiparkoló helyen nagy- mennyiségű robbanóanyagot robbantottak fel. A robba­nás több gépkocsit teljesen megsemmisített, illetve erő­sen megrongált. Emberélet­ben nem esett kár. A terroristák felforgató cselekménye, amely az Egye­sült Államokban szított fék­telen Kuba-ellenes kampány hatására történt, nagy felhá­borodást keltett a főváros la­kosságában. (MTI) részvételével széleskörű raz­ziát hajtottak végre. Mint a Reuter írja, Dél-Afrika tör­ténetében még nem volt pél­da ilyen hatalmas arányú „átfésülő műveletekre”. A razzia során többszáz személyt tartóztattak le, több­ségükben színesbőrűeket Moszkvában kémkedett ­Moszkva (TASZSZ). A szov­jet külügyminisztérium fel­szólította J. Saretet, a moszk­vai izraeli nagykövetség első titkárát, hogy haladéktalanul hagyja el a Szovjetunió te­rületét. A diplomata ugyanis 1960 júniusa óta a Szovjet­unió különböző részeiben végzett utazásai során kém­kapcsolatokat létesített és il­legálisan szovjetellenes cio­nista sajtótermékeket ter­jesztett len gyarmatosítóknak, hogy a kínai nép. a Kínai Kommu­nista Párt és a vörös hadse­reg legyőzhetetlen. Nehéz küzdelmek és hosszú testvérharcok után 1949 ápri­lisában Mao Ce-tung elvtárs. akj már a párt megalakításá­nak is részese volt, kiadta a katonáknak azt a parancsot, amit csak a nép által támo­gatott. tisztelt és követett ve­zérek adhatnak ki: „Szaba­dítsátok fel az egész népet védjétek meg az ország szu­verenitását és területi sérthe­tetlenségét”. S nem sokkal később a kommunista párt vezetéséve' a kínai nép megkezdte mos’ már valóban saját hazájának építését. Hatalmas országban az emberiség egynegyede te­remtett magának szabad or­szágot és kezdte meg a jöv" építését. A kínai nép nem felejti el a harcokat, a harcok áldoza­tait. Megbecsüli, óvja szabad­ságát Közben töretlen erőve' dolgozik országának felvirá­goztatásáért gazdagításáért népe jólétének megteremté­séért. mindenkor a komm” nista párt útmutatásával A kínai nép, mint a harcok idején, — most sem kiméi' erejét, azért, hogy országál széppé, gazdaggá tegye. Ere­jük mellett a tudomány min­den vívmányát felhasználják hogy életük örömteljesebb legyen. Az országos tervek teljesítése mellett a nép bát­ran kezdeményez. alkot. Csak egyetlen példát. A Osangho, csaknem kétezer mellékágával a legnagyobb folyó az észak-kínai Senhsz' tartományban. A folyó, amely az esős évszakban erősen megduzzad, évenként kiöntött eddig és pusztító árral borí­totta el a tartomány terüle­teit. Most a népj kommunák összefogtak és közös munká­val hatalmas mesterséges ta­vak láncolatával építették át a folyót. Hárömszáznégy gá­tat emeltek, és több mint 60o millió köbméter víz tárolásá­ra alkalmas mesterséges ta­vat építettek. Ez a munka nemcsak a ter­mészeti csapásoktól menti meg a környék lakosságát, hanem azt is mutatja: Harc­ra, munkára, bátorságra ne­velte népét a’ — most 40 esz­tendős Kínai Kommunist? Párt MARTON LÁSZLÓ: VAROS A TIGRIS KÉT OLDALÁN II. Ügy éjfél felé járhatott az idő. Felajzott idegeink nyu­galomra áhítoztak, de mind­hiába. Sőt, úgy tűnt, mintha a zaj percről percre növeke­dett volna. Ekkor fejünkbe hasított a mentő gondolat — a hatóságok 2-től 4-ig kijá­rási tilalmat rendeltek el. Határozottan meg voltunk elégedve, legalább két óra hosszat nyugodtan alhatunk. Két órakor az autók tény­leg pihenni tértek, elhalkult a Korán és a koldúsok is a többi hajléktalannal együtt rövid nyugovóra a terekre, vagy a hidak alá költöztek. De úgylátszik éppen erre vártak a háziállatok. Miután néhány percig áldott csönd honolt, ezer, meg ezer ku­tya- és macskatorokból, mintegy megadott jelre fel­harsant a tébolyító keleti koncert. Amikor elfáradtak a kutyák, újult erővel rá­zendítettek a macskák. Így ment ez napfelkeltéig. Különös éjszaka vc’t. Reg­gel a kertben szedegettük össze a kihajigált szilárd tár­gyakat: cipőket, keféket, po­harakat, stb. Ezután a vá­rosba indultam, hogy a kö­vetkező éjjel altatóval fel­fegyverezve vívhassam meg a kemény csatát Az emeletes buszok tetején A Rashid Street Bagdad legforgalmasabb útja. De még ide, Kelet Váci utcájára is elhatol a városra annyira jellemző orrfacsaró bűz. Az angolok ugyanis annakide­jén nem sok gondot fordí­tottak a város fejlesztésére és csak nemrég, i forrada­lom győzelme után kezdődött meg a csatornahálózat ki­építése. Bagdadban a villamos is­meretlen. A forgalmat főleg az angoloktól drágán vásá­rolt emeletes buszok bonyo­lítják le. Buszra ugrottam tehát én is, hogy ellátogat­hassak a milliós város külső kerületeibe és saját sze­memmel lássam a zeg-zugos sikátorokat. Ugyancsak el­csodálkoztam, amikor a ka­lauz viszonvlag rövid útsza­kaszért 50 fiit, körülbelül hat forintot kért. Ezután már érdeklődéssel néztem szét ezen a drága buszon. A iármű fából volt összetákol­va és ezt sző szerint kell érteni, A busz minden eresz­tékében recsegett ropogott, attól tartottam, hogy egy élesebb kanyarnál kártya­várként omlik össze. A Gumhuria utcánál szálltam le. Ez az út csak­nem több kilométer hosszú és a város jelentős r.észét keresztül szeli Kétoldalt nem házak, hanem romhal­mazok sorakoznak, mintha valami szörnyű háború pusz­tított volna errefelé. Annál nagyobb volt a meglepeté­sem, amikor láttam, hogy még a szemétdombok is lak­helyül szolgálnak. A törme­lékek alól asszonyok kászá­lódtak elő és. színes kendők­be kötött cókmókukat fejük­re helyezve tempós léptek­kel indultak tova. A rom­halmazok tetején gyermek­had nyüzsgött. bizonyára étel hulladékok után kutat­tak. A számkivetettek világa Rekkenő hőség volt, a hő­mérő higanyszála árnyékban is csaknem 40 fokot muta­tott. Az oldalt nyíló egyik szűk sikátorban már meg­tört a nap heve, a napsugár ide már csak elvétve tévedt. Az utca ugyanis olyan kes­keny volt, hogy, szinte fél­homály uralkodott benne. A trópusi forróság elől mások is itt kerestek menedéket. A falak mentén toprongyos férfiak hevertek és asszo­nyok rongyokba burkolt so­vány csecsemőket szoptat­tak. Ellenséges fekete szem­párok villogtak rám — nyil­ván azt gondolták, hogy an­gol vagyok. Igen, a nyomor számkive­tettjei ők, koldusok és csa­vargók serege. Koldusok és csavargók? Igen, ma még azok, de holnap talán már az új világ formálói, öntu­datos, büszke emberek. Az út valóban hosszúnak tűnik odáig. Keleten azonhan f fejlődés ütemét nem évek­ben, hanem napokban mé­rik. Távolabbról egy csoport fekete fátyolba burkolt asz- szony közeledett felém. Arai- kísérőmtől, Muafától meg­kérdeztem, miképpen lehet­ne szóbaelegyedni velük. — Szóbaelegyedni? — Elmoso­lyodott. — Ha népünkhöz akarsz szólni, elég azt mon­danod, hogy szocialista or­szág küldöttje vagy és meg­enyhülnek az ellenséges te­kintetek. Megvallom, bizonyos két­kedéssel fogadtam szavait. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom