Szolnok Megyei Néplap, 1961. július (12. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-01 / 153. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. július I A jövő héten valószínűleg újrakezdik az eviani tárgyalásokat lapodás bázisát adják. A francia kormány harmadik követelése, azaz enklávék és katonai támaszpontok követelése, ellentétben áll az önrendelkezési joggal — jelentette ki Waldeck Rochet. De Gaulle tábornok terve valójában világosan neokolonia- lista jellegű és nem vezethet el a békéhez. Csak a tárgyalások révén megszülető békén alapulhatnak a francia és az algériai nép baráti kapcsolatai. A francia népnek fokoznia kell nyomását, hogy meghátráljanak a békével szembehelyezkedő erők — mondotta végül Waldeck Rochet. De Gaulle tábornok „országjárása” második napjár Bar-Le-Duc-ben kijelentette hogy „az algériai háború valójában véget ért”. Egyébként, akárcsak előző este Verdun-ben, ismét arról beszélt, ha nem „társul” az eljövendő független Algéria Franciaországgal, az ország területének felosztását és az európai Jakosság átcsoportosítását kell végrehajtani. Negyven éves a Kínai Kommunista Párt A nemzetközi problémák megoldásának reális útja Párizs (MTI). Párizsi politikai körökben elterjedt hírek szerint kapcsolatba lépett a francia és az algériai kormányküldöttség Evian- ban, illetve Genfben maradt két-két tagja. A megbeszéléseken az eviani konferencia folytatása időpontjának meghatározásáról lehetett szó. Párizsban valószínűnek tartják, hogy a jövő héten újrakezdik az Evianban június 13-án félbeszakadt tárgyalásokat. A konferencia színhelye már nem az eviani Parkszálló lesz, mivel azt időközben birtokukba vették az üdülők, hanem a gyógyhelytől keletre, de ugyancsak a Genfi-tó partján fekvő Lug- rin-kastély. A francia kormányküldöttség, amelynek élén továbbra is Louis Joxe államminiszter áll majd, milyen utasításokkal indul Lugrinba? De Gaulle tábornok lotharingiai „országjárásán” elmondott beszédei nem hagynak kétséget afelől, hogy a köztársasági elnök Algéria függetlenségét csak az új államnak Franciaországgal való szoros „társulása” alapján képzeli eh Ha megbízottai nem tudják erre rászorítani az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának küldöttségét, Algéria feloszlatásával fenyegetőzik, Algéria feldarabolásának elgondolása azonban a francia politikai körökben mind nagyobb ellenállásba ütközik. Példa volt erre a nemzetgyűlés „algériai vitája” is. Debré miniszterelnök szerdai nyilatkozatát csütörtökön vitatták meg a képviselők. A délelőtti ülés még a részvétlenség jegyében folyt le, alig ötven képviselő jelent meg az ülésteremben, délután azonban már nagyobb volt a vitakedv. A szélsőjobboldal, az ultrák képviselői összpontosított támadást intéztek a kormány algériai tervei ellen. Le Pen, Portolano, a „bőr- orrú” ezredes: Thomazo, sorra ostorozta De Gaulle tábornok és kormánya politikáját, a fasiszta Le Pen törvénytelennek, alkotmányellenesnek mondotta, Thomazo pedig azon kesergett, hogy az ország ,,becstelenségbe” süly- lyed... Guy Mollet, a szocialista párt főtitkára is a felosztás ellen nyilatkozott, viszont burkolt formában segédkezet nyújtott a degaul- leista kormány terveihez, amikor azt fejtegette, hogy az algériai európai kisebbségnek megfelelő garanciákat kell szerezni a francia- algériai tárgyalásokon. Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese az ország első pártjának nevében a francia dolgozó nép nagy többségének véleményét fejtette ki a nemzetgyűlés szónoki emelvényén. Gúnyosan állapította i meg, hogy Debré beszéde egyáltalán nem növelte a béke esélyeit Rámutatott, hogy sem az úgynevezett „átcsoportosítás”, azaz Algéria felosztása, sem pedig a harmadik erő megteremtése nem hozhatja meg a békét. Csupán az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányával való tárgyalás. Az eviani konferencia olyan akadályokba ütközött, amelyek nem áthi- dalhatatlanok — mutatott rá a kommunista vezérszónok. Franciaország hivatalosan mindeddig elismerte, hogy a Szahara Algériának természetes része. A mai álláspont, amely a korábbinak tagadása, nehezen védhető meg. Waldeck Rochet ezután aláhúzta, hogy az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánvá- nak nyilatkozatai a Szahara kincseinek kihasználásának feltételeiről, a vita és a megegyezés alapját szolgáltatják. Ugyanígy van ez az eurócai kisebbségnek adandó garanciák kérdésében is. Az algériai ideiglenes kormány ajánlatai ugyancsak egy megálMoszkva (TASZSZ). A Pravda pénteki száma vezércikkében a fenti címmel foglalkozik Pham Van Dongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Kim ír Szénnek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökének moszkvai látogatásával, s megállapítja: e testvéri találkozók ismét kidomborítják a szocialista táborhoz tartozó országok egységét. A továbbiakban a vezércikk utal arra a beszédre, amelyet Hruscsov szerdán a vietnami—szovjet barátsági gyűlésen mondott. Hangsúlyozta, hogy a szovjet kormányfő világosan kifejtette a Szovjetunió álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. A békés szovjet javaslatok, amelyeknek célja az ázsiai béke megszilárdítása, a Németországgal való békekötés és a leszerelés kérdésének gyökeres megoldása, a világközvélemény figyelmének középpontjába kerültek. — Bizonyos nyugati körök — írja a továbbiakban a Pravda vezércikke — a Németországgal való békekötés helyett fenn akarják tartani a második világháború maradványait, Nyugat-Német- ország revansvágyó erőit ismét egy keleti hadjáratra ösztönzik. A Szovjetunió következetesen harcol azért, hogy Európa népei végérvényesen biztonságban érezzék magukat. E népeknek joguk van olyan élethez, amelyben nem kell félni, hogy a revansisz- ták német földről újból — ki tudja hányadszor — a háború tüzébe borítják a világot — Ahhoz, hogy a népek így élhessenek, csak egy út vezet: meg kell szüntetni a múlt maradványait amelyek ma is zavarják az életet. A német békeszerződés nemcsak azt akadályozná meg. hogy merényletet kövessenek el az európai államok függetlensége, szabadsága és szuverenitása ellen, hanem gyökeresen megjavítaná a helyzetet Nyugat- Berlinben is. A békeszerződés nem okozna kárt egyetlen érdekelt államnak sem, mert az európai béke megszilárdítását szolgálva megfelelne minden nép érdekeinek. — A német békeszerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslat ingerültséget keltett a nyugati fővárosok bizonyos köreiben. A düh elvakítja őket, megfosztja attól a képességüktől, hogy józanul tudjanak gondolkozni. Ámde a dühös zenebona, gazdasági, diplomáciai megtorlásokkal, sőt katonai demonstrációval való esztelen fenyegetőzés csak még jobban fokozza azt a meggyőződést/ hogy a békeszerződés az az eszköz, amelynek segítségével meg lehet fékezni a revansvágyókat. — Azoknak az uraknak akik fenyegetőznek, meg kell mondanunk: a szocializmus és a béke erői jelentősen hatalmasabbak az imperializmus és a háború erőinél. — A szocializmus országainak nagysága éppen abban rejlik, hogy bár a világ leghatalmasabb erejét alkotják, a letűnő világgal ellentétben nem folyamodnak diktátumhoz, éppen ellenkezőleg: békés rendezést ki- vánnak minden ország érdekében. A Szovjetunió és barátai egyet akarnak: az európai béke megszilárdítását, az európai helyzet megjavítását. Semmi mást nem óhajtunk, nem vágyunk semmiféle hódításra. Ámde a békére irányuló törekvésünkben nem állít meg bennünket semmiféle fenyegetőzés. — A Szovjetunió békét és barátságot akar minden néppel, társadalmi rendszerére való tekintet nélkül. — A szovjet javaslatok szélesre tárják a kaput korunk megoldást sürgető prob» lémáinak rendezéséhez. Azon fordul meg a dolog, hogy az érdekelt országok állam- férfiai valóban arra törekedjenek, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak tárgyalások útján, nem pedig az erőpolitika, a háborúval való fenyegetőzés alapján. (MTI) N jyven évvel ezelőtt, 1921. júl s elsején tartotta' első or.1 igos kongresszusát a Kirn Kommunista Párt. Ettől r ,aptól van igazi képviselő- a kínai nép ügyének, s ez- í alapvető változás kezd 3- ótt a kínai nép életében. A járt összefogta, s a marxizmus alapján tovább szította a kezdetleges forradalmi megmozdulásokat,, mozgalmakat. Az első világháború után fellángoló imperialista agresszió az angol—amerikai— japán, a gyarmatosító törekvések már megütköztek a kommunista párt szervezte ellenállásokban. S bár a világháborút közvetlenül követő években az agresszorok- nak sikerült leteríteni a kínai nemzeti ipart az uralom nem maradt háborítatlanul tartó.. Megalakulása után két évvel. a kommunista párt már meghirdette a forradalom programját, a kommunizmus megvalósítását Kínában. A kínai nép történelmének során első ízben került terjesztésre egy teljes egészében forradalmi demokratikus program, és olyan harci felhívás. mely az egész népet mozgósította az imperializmus és a feudalizmus ellen. A felhívást követő évben 300 ezer ember vett részt sztrájkokban, s már ekkor egész városok életét bénította meg a munkások sztrájkja, Rettegett erővé növekedett az elnyomottak ereje, s megdöbbentette az imperialista és feudális urakat. A kommunista párt minden gazdasági nehézség, nélkülözések, árulás és veszteség közepette, mindenkor a népre. a népbe vetett hitére alapozott. így és csakis így tudták megtenni a Hosszú Menetelést. melyben csaknem 12 ezer kilométert tettek meg a vörös hadsereg fáradhatatlan és el fogyhatatlan harcosai, hogy hosszú küzdelmek után végleg kiirtsák hazájukból az árulókat és az idegen hódítókat. Ez a menetelés megmutatta a világnak, a telhetetHatalmas razzia Dél-Afrikában Johannesburg (MTI). Péntekre virradó éjszaka a délafrikai Johannesburgban a katonaság és a rendőrség Újabb ellen- forradalmi merénylet Havannában Havanna (TASZSZ). A kubai ellenforradalmár terroristák csütörtökön este újabb merényletet követtek el: Havanna központi részében, egy gépkocsiparkoló helyen nagy- mennyiségű robbanóanyagot robbantottak fel. A robbanás több gépkocsit teljesen megsemmisített, illetve erősen megrongált. Emberéletben nem esett kár. A terroristák felforgató cselekménye, amely az Egyesült Államokban szított féktelen Kuba-ellenes kampány hatására történt, nagy felháborodást keltett a főváros lakosságában. (MTI) részvételével széleskörű razziát hajtottak végre. Mint a Reuter írja, Dél-Afrika történetében még nem volt példa ilyen hatalmas arányú „átfésülő műveletekre”. A razzia során többszáz személyt tartóztattak le, többségükben színesbőrűeket Moszkvában kémkedett Moszkva (TASZSZ). A szovjet külügyminisztérium felszólította J. Saretet, a moszkvai izraeli nagykövetség első titkárát, hogy haladéktalanul hagyja el a Szovjetunió területét. A diplomata ugyanis 1960 júniusa óta a Szovjetunió különböző részeiben végzett utazásai során kémkapcsolatokat létesített és illegálisan szovjetellenes cionista sajtótermékeket terjesztett len gyarmatosítóknak, hogy a kínai nép. a Kínai Kommunista Párt és a vörös hadsereg legyőzhetetlen. Nehéz küzdelmek és hosszú testvérharcok után 1949 áprilisában Mao Ce-tung elvtárs. akj már a párt megalakításának is részese volt, kiadta a katonáknak azt a parancsot, amit csak a nép által támogatott. tisztelt és követett vezérek adhatnak ki: „Szabadítsátok fel az egész népet védjétek meg az ország szuverenitását és területi sérthetetlenségét”. S nem sokkal később a kommunista párt vezetéséve' a kínai nép megkezdte mos’ már valóban saját hazájának építését. Hatalmas országban az emberiség egynegyede teremtett magának szabad országot és kezdte meg a jöv" építését. A kínai nép nem felejti el a harcokat, a harcok áldozatait. Megbecsüli, óvja szabadságát Közben töretlen erőve' dolgozik országának felvirágoztatásáért gazdagításáért népe jólétének megteremtéséért. mindenkor a komm” nista párt útmutatásával A kínai nép, mint a harcok idején, — most sem kiméi' erejét, azért, hogy országál széppé, gazdaggá tegye. Erejük mellett a tudomány minden vívmányát felhasználják hogy életük örömteljesebb legyen. Az országos tervek teljesítése mellett a nép bátran kezdeményez. alkot. Csak egyetlen példát. A Osangho, csaknem kétezer mellékágával a legnagyobb folyó az észak-kínai Senhsz' tartományban. A folyó, amely az esős évszakban erősen megduzzad, évenként kiöntött eddig és pusztító árral borította el a tartomány területeit. Most a népj kommunák összefogtak és közös munkával hatalmas mesterséges tavak láncolatával építették át a folyót. Hárömszáznégy gátat emeltek, és több mint 60o millió köbméter víz tárolására alkalmas mesterséges tavat építettek. Ez a munka nemcsak a természeti csapásoktól menti meg a környék lakosságát, hanem azt is mutatja: Harcra, munkára, bátorságra nevelte népét a’ — most 40 esztendős Kínai Kommunist? Párt MARTON LÁSZLÓ: VAROS A TIGRIS KÉT OLDALÁN II. Ügy éjfél felé járhatott az idő. Felajzott idegeink nyugalomra áhítoztak, de mindhiába. Sőt, úgy tűnt, mintha a zaj percről percre növekedett volna. Ekkor fejünkbe hasított a mentő gondolat — a hatóságok 2-től 4-ig kijárási tilalmat rendeltek el. Határozottan meg voltunk elégedve, legalább két óra hosszat nyugodtan alhatunk. Két órakor az autók tényleg pihenni tértek, elhalkult a Korán és a koldúsok is a többi hajléktalannal együtt rövid nyugovóra a terekre, vagy a hidak alá költöztek. De úgylátszik éppen erre vártak a háziállatok. Miután néhány percig áldott csönd honolt, ezer, meg ezer kutya- és macskatorokból, mintegy megadott jelre felharsant a tébolyító keleti koncert. Amikor elfáradtak a kutyák, újult erővel rázendítettek a macskák. Így ment ez napfelkeltéig. Különös éjszaka vc’t. Reggel a kertben szedegettük össze a kihajigált szilárd tárgyakat: cipőket, keféket, poharakat, stb. Ezután a városba indultam, hogy a következő éjjel altatóval felfegyverezve vívhassam meg a kemény csatát Az emeletes buszok tetején A Rashid Street Bagdad legforgalmasabb útja. De még ide, Kelet Váci utcájára is elhatol a városra annyira jellemző orrfacsaró bűz. Az angolok ugyanis annakidején nem sok gondot fordítottak a város fejlesztésére és csak nemrég, i forradalom győzelme után kezdődött meg a csatornahálózat kiépítése. Bagdadban a villamos ismeretlen. A forgalmat főleg az angoloktól drágán vásárolt emeletes buszok bonyolítják le. Buszra ugrottam tehát én is, hogy ellátogathassak a milliós város külső kerületeibe és saját szememmel lássam a zeg-zugos sikátorokat. Ugyancsak elcsodálkoztam, amikor a kalauz viszonvlag rövid útszakaszért 50 fiit, körülbelül hat forintot kért. Ezután már érdeklődéssel néztem szét ezen a drága buszon. A iármű fából volt összetákolva és ezt sző szerint kell érteni, A busz minden eresztékében recsegett ropogott, attól tartottam, hogy egy élesebb kanyarnál kártyavárként omlik össze. A Gumhuria utcánál szálltam le. Ez az út csaknem több kilométer hosszú és a város jelentős r.észét keresztül szeli Kétoldalt nem házak, hanem romhalmazok sorakoznak, mintha valami szörnyű háború pusztított volna errefelé. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor láttam, hogy még a szemétdombok is lakhelyül szolgálnak. A törmelékek alól asszonyok kászálódtak elő és. színes kendőkbe kötött cókmókukat fejükre helyezve tempós léptekkel indultak tova. A romhalmazok tetején gyermekhad nyüzsgött. bizonyára étel hulladékok után kutattak. A számkivetettek világa Rekkenő hőség volt, a hőmérő higanyszála árnyékban is csaknem 40 fokot mutatott. Az oldalt nyíló egyik szűk sikátorban már megtört a nap heve, a napsugár ide már csak elvétve tévedt. Az utca ugyanis olyan keskeny volt, hogy, szinte félhomály uralkodott benne. A trópusi forróság elől mások is itt kerestek menedéket. A falak mentén toprongyos férfiak hevertek és asszonyok rongyokba burkolt sovány csecsemőket szoptattak. Ellenséges fekete szempárok villogtak rám — nyilván azt gondolták, hogy angol vagyok. Igen, a nyomor számkivetettjei ők, koldusok és csavargók serege. Koldusok és csavargók? Igen, ma még azok, de holnap talán már az új világ formálói, öntudatos, büszke emberek. Az út valóban hosszúnak tűnik odáig. Keleten azonhan f fejlődés ütemét nem években, hanem napokban mérik. Távolabbról egy csoport fekete fátyolba burkolt asz- szony közeledett felém. Arai- kísérőmtől, Muafától megkérdeztem, miképpen lehetne szóbaelegyedni velük. — Szóbaelegyedni? — Elmosolyodott. — Ha népünkhöz akarsz szólni, elég azt mondanod, hogy szocialista ország küldöttje vagy és megenyhülnek az ellenséges tekintetek. Megvallom, bizonyos kétkedéssel fogadtam szavait. (Folytatjuk)
