Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-15 / 139. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI Dobi István Czinege Lajos, Kiss Árpád és az országgyűlési képviselők megyei csoportiának látogatása Az országgyűlési képvise­lők Szolnok megyei csoportja tegnap a megye öntözési hely­zetéről tárgyalt, összegezte az öntözési tapasztalatokat és javaslatokat tett. Az ország- gyűlési képviselők reggel 8 órakor a jászberényi járási tanács épülete előtt találkoz­tak. Ide érkezett Czinege La­jos altábornagy, a Ma­gyar Népköztársaság hon­védelmi minisztere, megyénk országgyűlési képviselője, Kiss Árpád, az Országos Terv­hivatal elnöke, Szolnok me­gye országgyűlési képviselő­je. Sorra érkeztek Z. Nagy Ferenc, Nánási László, Ragó Antal, dr. Bene Zoltán, Ju­hász Imréné dr,, Váczi Sán­dor, Oláh György képviselők. Az országgyűlési képviselő- csoporthoz csatlakozott De­gen Imre, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vezetője, Csájci István, a Szolnok me­gyei pártbizottság első titká­ra. A képviselőcsoport, _ a meghívott elvtá’rsakkal együtt a jászfényszarui Zöld Mező Tsz-be indult. JASZFÉNYSZARUN A jászfényszarui Zöld Me­ző Tsz jól gazdálkodó, oko­san gondolkodó parasztembe­rek közössége. Élnek azzal a lehetőséggel, hogy a Mátra és a Bükk csapadéka terüle­tük alatt 9—15 méteres ka­vicságyon fekszik; kutakat fúrnak rá.. Egy csőkút 1600 forintjába kerül a tsz-nek, de azzal három holdat is öntöz­ni tud. Egy hold öntözött ker­tészetből pedig 15 000 forint bevételt is biztosítanak. A Zöld Mező Tsz-ben Kiss Sán­dor elnök és a tsz vezetői fo­gadták a vendégeket. Szabari István, a jászberé­nyi járási tanács VB elnöke tájékoztatta a képviselőcso­portot a csőkutas öntözés gazdaságosságáról és arról, hogy mennyire népszerű ez az öntözési mód a Jászság­ban. Mint mondotta, tavaly 300 csőkutat fúrtak a Felső- Jászságban. A második öt­éves terv végére 15 000 hol­don‘öntöznek csőkutakból. A Felső-Jászság talaj összetéte­le, adottsága biztosítja, hogy a földterület 40 százalékán csőkutakkal öntözhessenek. A képviselőcsoport a ter­melőszövetkezet 70 holdas paprika veteményesén próba­üzem közben is megszemlél­te a csőkút működését. Ide érkezett meg Dobi István elv- (árs, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke. Dobi elvtársat dr. Bene Zoltán országgyűlési képvi­selő és Déri elvtárs, a jászbe­rényi járási pártbizottság tit­kára fogadta. A képviselők a Zöld Mező Tsz-ben megtekintették a pa­lántanevelő ágyásokat, az ön­tözéses kertészetet és beszél­gettek az emberekkel. Ju­hász Imréné dr. képviselőnőt — a Szolnok megyei képvise­lőcsoport egyetlen nőtagját — a termelőszövetkezet asszo­nyai, lányai vették körül. Hó­dos János képviselő a fér­fiakkal beszélgetett, Dobi István elvtárs pedig R. Nagy Imre kertészeti brigádvezető­vel, Turjányi Béla idős pa­rasztemberrel és Meleg Ist­ván nyugdíjas tsz-taggal vál­tott szót. R. Nagy Imre tíz hold földdel lépett be a Zöld Mező Tsz-be, már egyéni ko­rában is belterjesen kertész­kedett, de most a nagy lehe­tőségek megsokszorozták munkakedvét- Arról számolt be Dobi elvtársnak, milyen tervei vannak a kertészetben, amely ez évben is majdnem 5 millió forint jövedelmet biztosít a Zöld Mező tagsá­gának. Meleg István tsz-nyug- díjas azt mondta el, hogy ta­valy is 307 munkaegységet szerzett. Turjányi Béla a földosztás idejére emlékezett, amikor először találkozott Ragó Antal országgyűlési képviselővel, akkor mint föld­osztóval. JÄSZAPÄTIN Jászfényszaruról Tiszasüly- P€ indult a képviselőcsoport gépkocsi karavánja. Útköz­ben a jászapáti Velemi End­re Tsz külföldi nagyhozamú búzavetését tekintette meg Dobi elvtárs. A Velemi End­re gazdáinak San Pastore bú­zavetése 20 mázsás holdan- kénti termést igér. Kiss Ár­pád elvtárs megjegyezte, hogy jövőre még sokkal na­gyobb területen termesztjük a külföldi búzafajtákat. TISZASOLYÖN Tiszasüly határában Pav- luska Péter az állami gazda­ság igazgatója és Horváth La­jos a gazdaság főmezőgaz­dásza fogadta Dobj elvtársat, s az országgyűlési képviselő­ket, akik Bozsik Tibor, a Szolnok megyei Állami Gaz- gaságok igazgatója kíséreté­ben az öntözéses vegyszeres kukoricatáblákat nézték meg. Horváth Lajos mezőgázdász arról tájékoztatta a látogató­kat, hogy 24 000 tőre hagy­ták meg az öntözött kukorica állományt, s mert Atrazinnal vegyszeresen gyomirtottak, a kapát nem látja meg a ku­koricaföld. Pavluska Péter igazgató a vegyszeres kukori­catermesztés tiszasülyi ta­pasztalatairól számolt be. s egyben be is mutatták azt a táblát, ahol már tavaly is al­kalmaztak vegyszeres gyom­irtást, s így az idén a máso­dik évben az utóhatás ered­ményeként teljesen gyom­mentes a kukoricaföld. A déli órákban Tiszasüly- re a Makkosi vízkivételi mű­höz érkezett Dobi István és kísérete. A tiszafüredi vízki­vétel; mű után ez a megye legnagyobb ilyen jellegű lé­tesítménye. Ezt Vasadi Já­nos, a Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság vezetője és Hegedűs Lajos, a vízügyi igazgatóság vezető főmérnöke mutatta be Dobi elvtársnak. Mint mondották, a Makkosi vízkivételi műre 11 000 hold van kapcsolva, s ebből pilla­natnyilag is 8000 holdon üze­melnek. Kezdetben az öntö­zés nagyrészét, 70 százalékát rizs öntözések tették ki. Azonban örvendetesen meg­változóit a helyzet. Most már igen nagy kiterjedésű legelő­ket is öntöznek. Makkos után a tiszasülyi szivattyútelep megtekintése következett, A modem, új létesítmény másodpercenként 10 köbméter belvizet tud át­emelni. A szivatyútelepen be­mutatták a vendégeknek Lengyel Lajost, a háromszo­ros életmentőt. HAJÖÜT A TISZÁN Az ebéd utáni órákban a vízügyi igazgatóság úszó- munkásszállóját, a Kunság tanyahajót nézték meg a ven­dégek. Majd beszálltak a Ti- szasülyön horgonyzó tanya­hajóba és Szolnokig vízen tették meg az utat. Útközben Vasadi János tartott előadást a megye öntözési helyzetéről és az ezt követő vitával zár­ta tanácskozását az ország- gyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. Úttörők Még néhány nap és a kes­keny kis füzet — a bizonyít­vány — a szülők kezébe ke­rül, legtöbb helyre örömöt, megelégedést hozva. S a kis úttörők elindulnak az ország minden tájára pihenni, erő­södni és — dolgozni. Megyénk úttörőcsapati szor­galmasan készülnek a nyár­ra. Több mint 190 csapat hét­ezer kis úttörője készül a nagy — egész éven át várt és még majd egy évig emle­getett — élményre: a táboro­zásra. A csapatok egy része öt-hat napos országjárásrá indul a Dunántúl és Észak- Magyarország legszebb tájai­ra. Ezenkívül kéthetes és tíznapos állótáborok várják a fiúkat, lányokat. Mátra, Bükk, Mecsek, Balaton. Ez a négy főirány, amely felé ki­rajzanak úttörőink. Sok új, érdekes dolgot ta­nulnak a jövendő parancsno­kok, az őrsvezetőjelöltek is. Törökszentmiklós város és járás százhúsz úttörőt küld Süttőre őrsvezetőképző tábor­ba. Nyolcvan szolnoki gye­rek Perecesen táborozik majd, a kisújszállási őrsveze­tő-jelöltek Mátrafüreden nya­ralnak, számszerint ötvenné­gyen. A tiszafürediek nyolc­van fővel a festői Parádsas- várra utaznak. Ezekben a táborokban nemcsak úttörők tanulnak, üdülnek majd. Itt működnek azok a középiskolás kiszesek. akik az úttörőmozgalomban dolgoznak. A tábori programokon kí­vül az itthonmaradtak is szó­rakoznak, művelődnek. Nyári programjukban egynapos tú­Minden alkalmas órát kihasználnak a növényápolásra, mert küszöbön az aratás Sürggt a növényápolás; — Megértették ezt a tiszaföld- vári Lenin Tsz gazdái, s ezért igyekeznek is minden alkal­mas percet kihasználni. A gyakori esőzések mintegy két hét kiesést okoztak a mun­kában. Ám az esős napok alatt sem tétlenkedtek a szö­vetkezetiek, minden nap ki­mentek a határba és a táb­lák szélén vártak egy-két óra­hosszat, amíg annyira meg­szikkadt a föld, hogy hozzá foghattak a kapáláshoz. Az igyekezetnek, a jó munkaszervezésnek köszön­hető, hogy a 240 hold cukor­répa második kézi kapálását befejezték. Másodjára kapál­ják a 421 hold kukoricát is. Százhatvanan végzik ezt a munkát. Kedden hat kultivá- torral, huszonegy lókapával megkezdték a harmadik hu- zatást. A jövő hét első nap­jaiban kezdődő aratásig be akarják fejezni a kukorica kézi kapálását is. Vasárnap is dolgoznak a fegyverneki Kossuth Tsz gazdái A kétezer holdas közös gazdaságban a kapásnövé­nyek területét egyénekre osz­tották fel. Nem is lett volna semmi baj, ha az eső közbe nem szól, de ez kicsit hát­ráltatta a munkák végzését. Szorgalommal, a munkaidő meghosszabbításával igye­keznek „kifogni” az időjá­ráson a szövetkezetiek. Ezért van az, hogy a járásban a legjobbak között emlegetik őket, s nem ok nélkül, mert az első kapálással már vé­geztek, s most már a másod­szori gyomtalanítást végzik. A 100 hold cukorrépából 80 holdon befejezték az egye- lés utáni mélykapálást, a 238 hold kukoricában 20 lókapa és 80 dolgos szövetkezeti gaz­da, besegítő családtag irtja a gyomot. S közben a 20 hold burgonya töltögetését is elvégezték, s hogy a néhány nap múlva kezdődő aratásig a második kapálást teljesen befejezzék, vasárnap is dol­goznak a Kossuth Tsz gaz­dái. Kapát fogtak a brigádvezelők, a fogatosok és a szabadnapos állatgondozók is A zagyvarékasi Béke Tsz földjein szerdán négyszáztí­zen dolgoztak. Kapát fogtak a brigádvezetők, a fogatosok és' a szabadnapos állatte­nyésztők / is. hogy segítve a növénytermesztőknek, estig befejezzék az első kapálást. A növényápolásban a csa­ládtagok is részt vesznek, s az 1000 hold kukoricából 400 holdon már másodjára irtják a gyomot. Érdeke a szövetkezetiek­nek, hogy a lehetőséghez ké- pést minél többször megka­pálják a kukoricát, cukorré­pát, mert a terméshozam alapján részesülnek .pré­miumban. A kukoricánál pél­dául a munkaegységen felül az össztermés 10 százalékát kapják meg ilyen címen. Másodszorra kapálják a kukoricát A szandaszöllősi Vörös Mező Termelőszövetkezet gazdáinak sem kell a szom­szédba menni munkáért. •— Ugyancsak összegyűltek a tennivalók, a kapálás, a gyü­mölcsszedés, a szénabetaka- rítás. Naponta közel kétszá­zan dolgoznak, s úgy számít­ják, hogy az aratásig még rendelkezésükre álló 14—15 nap alatt befejezik a nö­vényápolást. A 200 hold ku­korica második kapálásával rövidesen végeznek, mintegy 12 holdnyi területen kell még kiirtani a gyomot. A 110 holdas kertészetben a dinnye, paradicsom, ká­poszta és karalábé növény- ápolásával végeztek, most a 14 hold cecei paprikát ka­pálják. A gyümölcsösben a cseresznyeszedést 3—4 nap múlva a meggy szedése kö­veti. A családtagok, asszo­nyok munkáját különösen itt hasznosíthatják a legjobban. Egy hét múlva megkezdik a lucerna második kaszálá­sát, ehhez — a saját motoros fűkaszájuk mellett — a gép­állomás két fűkaszáját is igénybe veszik. Tervszerűbben, gyorsabban halad a növényápolás a saját gépekkel Túrkeve három termelő- szövetkezete: a Vörös Csillag, Táncsics és a Búzakalász Tsz az országban elsőnek vásá­rolta meg a helyi gépállomás teljes gépparkját. Több mint négyszáz traktor, növény­ápológép, kombájn, aratógép került a közös gazdaságok birtokában. A tavaszi mező- gazdasági tennivalókat már saját gépeikkel végzik a szö­vetkezetek. Az eddigi tapasz­talatok szerint a tulajdonuk­ban lévő géppark üzemelte­tése sok előnnyel jár. A csa­padékos időjárás következté­ben például az eddiginél gyorsabb ütemben irányít hatják a gépeket egyik terü­letről a másikra, azonkívül eredményesebben ösztönöz­hetik traktorosaikat is a mi­nőségi munkára. A mintegy öt és' féleze: hold kukoricát és ezer hóid cukorrépát határidő előtt megkapálták. A lucernát le­kaszálták és mielőtt a tartó- sabb esőzés beköszöntött vol­na, 2170 hold termését biztos „fedél” alá hordták. Az őszi takarmánykeverék földjét gyors ütemben felszántották és ma már száz hold másod­vetés zöldell a helyén. — A termelőszövetkezetiek a nyá­ri munkában résztvevő gé­peket is gondosan kijavítot­ták. A tizenegy és félezer hold gabonatermést huszon­kilenc kombájnnal, tizenkét kévekötő aratógéppel, hat rendrevágóval és huszonnégy cséplőgéppel takarítják be. Előzetes számításaik szerint a saját gépeik üzemeltetése évenként mintegy három- négy millió forint megtaka­rítást jelent; Hajnal a Tisza felett Film készül Szolnok felszabadításáról nyara rák, próbatáborozások, vidám műsoros juniálisok szerepel­nek. A nagy táborozási mozga­lom fejlődésére egyébként mi sem jellemzőbb, hogy ez év­ben ötven százalékkal több gyerek üdül majd, mint az elmúlt nyáron. A nyár azonban nemcsak pihenésből áll. Falusi cso­portjaink legtöbbje nagy munkára készül. Legtöbbjük­nek ugyanis patronálási szer­ződésük van a tsz-ekkel és ennek értelmében a nyár folyamán könnyebb, de az aratás idején nélkülözhetetlen mezőgazdasági munkákat vé­geznek a földeken, kertésze­tekben, gyümölcsösökben. — ht — A Hazafias Népfront me­gyei elnöksége ma délelőtt 9 órakor ülést tart. A tanács­kozás első napirendjének elő­adója Horváth Imre, a Haza­fias Népfront megyei elnöke. Második napirendi pont a jászberényi járásban folyó népfront munkáról szóló je­lentés és annak megvitatása. Ezután Nemes Gerzson íő­Az ötlet nemrégen szüle­tett meg a szolnoki Szigli­geti Színház KlSZ-szerveze- tében. A színház ifjú tagjai elhatározták, hogy játékfil­met készítenek a megyeszék­hely felszabadulásának törté­netéből. Mintha csak a sors keze játszott volna közre — úgy sikerült minden. A múlt évben egyik túris­ta csoporttal Szolnokon járt Alekszander Greskovics, Moszkvában élő műfordító és a Tisza Szálló halijában ösz- szetalálkozott Molnár Mik­lóssal. A jeles műfordító egy kis epizódot mesélt el, ame­lyet ő élt át Szolnokon, a mérnök, a Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett mű­ködő műszaki aktíva csoport vezetője számol be a műszaki aktíva csoport eddigi műkö­déséről Végül a népfront akcióbi­zottságának, a Szolnoki Mű­vésztelepen szerzett tapaszta­latait vitatják meg az ülés résztvevői felszabadító harcok során. Molnár Miklós a történetbő, forgatókönyvet írt, amelyet most filmesítenek meg. A megyei pártbizottság, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának támogatásával a film felvételei a hónap vé­gén kezdődnek meg. A több mint 40 perces játékfilm rendezését Upor Péter vál­lalta, az operatőri tisztet pe­dig Zöldi István, a Szíhház és Filmművészeti Főiskola most végző hallgatója tölti be. A főbb szerepeket So- mogyvári Rudolf, Halász László, Jánossy Olga és Ta­tár Endre játssza. A filmhez szükséges tech­nikai felszereléseket és be­rendezéseket a Színház és Filmtudományi Főiskola, va­lamint a Szigligeti Színház bocsátja az öntevékeny for­gatócsoport rendelkezésére. A felvételeket Szolnokon és Szolnok környékén készítik el; A történet érdekes: Egy túrista csoport látogat szű- kebb hazánkba és a csoport egyik tagja, aki maga is részt vett a tiszaparti város fel­szabadító harcaiban — visz- szaemlékezik az 1944-es év végére. A Szigligeti Színház fiatal­jainak kezdeményezése or­szágosan is egyedülálló, hi­szen a film társadalmi mun­kává] és amatőr jelleggel készül. Ma: ülést tart a Hazafias Népfront megyei elnöksége SZOLNOK M / * g a XIL évfolyam, 139. szám. Ara: 50 fillér 1961. június 15., csütörtök. PalackDOSÍátél ÜZ illírt g | Ellátási panasz : nincs Nyári ruhák — I w._ Kibővítették strand divat taa®U VIZ az áruhitel-akciót

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom