Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-06 / 131. szám

1961. Június 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 HOGY SZOLNOKON FELLOBBANJON A GÁZ Kínzón dobol, zakatol és ropog az aszfálttörő gép a Ságvári úton áthaladó embe­rek fülébe. Arcuk rándulásán látszik, hogy alig várják a hallótávolon túljutást, mert — mint mondják — rövide­sen belebolondulnának a nagy zsivalyba. vagy leg­alábbis fejgörcsöt kapnának. Pedig ez még csak egyik ol­dala a dolognak: őket leg­alább nem rázza a gép :. , — Nem éppen szórakozás ez a munka — mondja Mé­száros István, az egyik bri- eádvezető. — De azért a fia­talok mégis szívesebben csi­nálják, mint az ásást, lapá­tolást. Szívesebben? — van itt egy másik „rázós” gép is, az elektromos döngölő. Ez ugyan nem olyan zajos, mint a má­sik, de jó 25 kilót nyom, amit nem kicsiség emelgetni. — Nem mindenki ért ehhez — csendül meg parányi büsz­keség az inastestű vékony­arcú Anka Ferenc hangjá­ban. — Van, aki hiába pró­bálja, nem megy neki. A lá­bammal segítem a kezemet; nem mindenki tudja ezt. Így e,., Beindul a gép, s egyszerre csupa hullámzó vonallá vá­lik a micisapkás, az árokban valószínűtlenül kicsinek lát­szó emberke. A mi talpunk alatt is remeg az aszfalt, míg az árokba hányt sárga ho­mok simára döngölődik.., Különben ez már egy má­sik brigád. Csupa Szabolcs megyeiek valamennyien. Pál Mihály a vezetőjük igen büszke a csoportjára. Egy­szer már elnyerték a ^szocia­lista” címet, most pályáznak rá másodszor) Elnyerik ezt is bizonyosan. A hegesztő­jük: Kovács Gyula — pely- hedzőállú legénykének lát­szik, pedig „már1 26 éves — kiváló dolgozó s nem fél az élesfényű sugártól, pedig — r— az ibolyántúli sugarak nagyon ártalmasak, elpusz­títják a fehér vérsejteket — mondjai — Tíz-tizenöt év és vége az embernek) ha nem vigyáz. — Hogy-hogy? — nézünk rá. — Nincs semmi baj, — ne­vet jókedvűen. — Bőrkötény, bőrkesztyű, védőpajzs és szemüveg óvja a munkást az ártalmaktól. Egyébként is ez idénymunka, nem igen ér rá az ember belepusztulni... Arrább négyen-öten dol­goznak egy csoportban; Föl­det hánynak, kettő a csövek összeess varozásával van el­foglalva. — Nehéz munka ez — emeli fel a fejét az egyik, Nagy Miklós; De nem eshe- tik különösebben nehezére: a felsőkarjain vastagon dom­borodnak ki munkában ed­zett izmai. Mint kiderül, öt gyermek várja otthon egy héten egyszer, amikor haza­utazik. No, meg a felesége, persze. Az asszonyka nem panaszkodhat a férjére, mert az hiánytalanul teszi az asz­talra keresetét, nem válik a pénze „cseppfolyóssá” a sön- tések poharaiban. Mégcsak 33 éves, de tudja, mi a kö­telessége egy ötgyermekes családapának. Ők maguk is tízen voltak testvérek. ,. Száll a tréfás szó a csönde­sebb munka közben ;.. Mo­solygó arcoktól körülvéve meséli el Papp Lajos mun­kavezető. miben fáradoznak a Közlekedésépítő Vállalat­nak ezek a brigádjai, hogy Szolnok központjában hol kezdték a munkát és mi a végső cél. — A gázvezetékek leraká­sát a Tisza balpartján épített fogadóállomás-alap elkészíté­sénél kezdtük — számol be. — Onnan haladtunk tovább a Marx-parkon, F. Bede, Koltói Anna. Duclos és Tán­csics úton át ide, a Ságvári útra. Ha itt végeztünk, a Ma- linovszki út következik. A mostani ötéves terv megva­lósítása során 50 millió fo­rintos beruházással a Beloiannisz úttól a Tiszáig elterülő részen rakjuk le a gázvezeték csöveke+ — A háziasszonyok persze azt szeretnék, ha hipp-hopp, egyszerre meglenne minde­nütt a gáz — szól közbe a brigádvezető. — Aki csak er­re jár. mindenki azt mond­ja: Jól felturkálták ezt az utat! Rombolunk, azután épí­tünk — szögezi le az örök igazságot. — Legnagyobb probléma a Huszonötéres találkozó A szolnoki Állami Polgári Fiú­iskola 1935 36. évben végzett 4/a. osztályú tanúlói 1961. Június li­án, vasárnap délelőtt 8 órakor találkozót tartanak. A találkozó színhelye: Szolnok, Beloiannisz úti Iskola (volt Konstantin isko­la). A találkozó szervező bizottsá­ga felhívja minden tanulótársát, hogy személyesen is szervezze a Jelzett Időpontra a találkozót. Részletes tájékoztatással szolgál Cseh Gyula Szolnok, Beloiannisz u. la. (Órás üzlet). *— Telefon: 21—28. A szervező bizottság minden tanulótársat szeretettel hív és elvár. EZT LATJUK a • kunhegyes; járási művelő­dési ház vendégkönyvében: Egy feledhetetlen, irodalmi est friss emlékét rögzítve hadd nyissam meg aláírásom­mal ezt a vendégkönyvet. Köszönettel a szíves vendég­látásért és a szellemi érdek­lődés szívderítőén magas fo­káért igaz szeretettel 1961. könyvhetében, Kónya Lajos fogadó- és elosztóállomás lé­tesítése — mondja a főmér­nök. — Import-gépek kelle­nek hozzá és ezek sajnos, még nincsenek meg. Mire a vezetékeket min­denütt lerakják, bizonyára megérkezik a hiányzó felsze­relés is. És a szolnoki házi­asszonyok — különösen, akik kenyérkereső munkájuk után fáradtan érkeznek ottho­nukba — boldogan nyitják majd ki a gáztűzhely csap­ját... Egy szál gyufa parányi lángja kell csak hozzá, s a szandai gázmező értékes, robbanásmentes fűtőanyaga fellobban konyhájukban és megkönnyíti számukra a má­sodik műszak ezernyi gondot okozó munkáját; Talán még a férjek is örülni fognak neki. hiszen — az egyenjogúság alapján — az említett esti műszak fele őket illeti, — kemény —* NEM ART A MERLEGRE TENNI Tények, számok, furcsaságok megyénk ismeretterjesztéséből A megye ismeretterjeszté­sének mérlege: 1959— 60: 2263 előadáson 130 384 résztvevő. 1960— 61; , 2496 előadáson 162 088 hallgató. Ezek a számok a két esz­tendő október 1 — március 31-i időszakára értendők. Vi­lágosan tükrözik a mennyi­ségi fejlődés: 10 százalékkal több volt az előadás, 24,5 szá­zalékkal több a résztvevő. Kü­lönösen figyelemre méltó, hogy a hallgatók száma két és félszer olyan gyorsan nőtt, mint az előadások száma. NEM SZABAD A STATISZTIKÁT TÚLBECSÜLNI — különösen művelődési vonatkozásban nem, mert ott sok mindent nem lehet szá­mokkal lemérni — mégis je­lentős dolog az átlagos láto­gatottság növekedése. Falun is, városon is többen jártak előadásokra az idén. Városa­DUVAD UJ MAGYAR FILM Már a film kezdő képei, a szertelen, „embert leverő ivás” dinamikus jelenete le­köti érdeklődésünket, s egy­ben tisztázza a főfigura jel­lemét. Ezt az asszonyfaló, a virtusokra mindig kész em­bert társtalanságában csak az újabb megkívánások hajtják, Pölöske lován kívül nem szeret, s hosszabb ideig nem tűr meg maga mellett senkit. Zsuzska, a szép napszámos­lány szerelme is csak epizó­dot jelent számára, hogy az egy rövid nyár alatt, a lányt eldobva, véget érjen. A cselekmény 1948-ban in­dul, s a film első felében Ul- veczki és Zsuzska szerelmé­nek, s Gál Jani, a fiatal pa­rasztfiú Zsuzska iránti vá­gyakozásának történetét lát­hatjuk. A rendező a költői szimbólumok, s a belső indu­latok gazdag, megfogó erejé­vel állítja elénk hőseit, foko­zatosan bontva ki a drámát. Az időt jelző montázskép után a film a mához viszi el hőseit. Zsuzska már Gál Jani felesége, kisgyermekük van, tsz tagok. Vlveczki is belép a közösbe, ahol szívesen fo­gadják, mint jó gazdát. Tu­dását elismerik, brigádvezető lesz. Ám az új életformában sem képes megszabadulni ré­gi énjétől, s amikor Zsuzsit meglátja, ismét meg akarja magának szerezni. Az asszony azonban már férjét szereti, emberré vált a szövetkezet- ben, s kiismerte Ulveczkit, aki egy borjúval akarta sze­relmét kifizetni. A férfi szabadossága nem ismer maga előtt akadályo­kat, s a közösségi együttélés, a tisztesség szabályait fel­rúgva, botrányt okoz. Szem­bekerül azokkal az emberek­kel. akiknek nem imponál szertelensége, brutalitása, akik nem tűrik a garázdál­kodást. ink kivétel nélkül elérik a 65-ös megyei átlagot, Karcag, Túrkeve, Szolnok messze meg is haladja. A járásoknál más a kép. A jászapáti, kunhegye- si és törökszentmiklósi járás az átlag fölött van. Véletlen, hogy ebben a három járás­ban érdeklődőbbek az embe­rek? Korántsem! A magyará­zat: jó, sokoldalú, illetve hiányos, vagy éppen semi- lyen szemléltetés. AMIRŐL AZ ELŐADOK MEGFELEDKEZNEK Az oktatás egyik alaptör­vénye a szemléletesség. Amit filmmel, képpel, táblai rajz­zal. irodalmi részletekkel, táblázattal, kísérlettel és mindezek egyidejű, kombi­nált alkalmazásával szemlé­letessé tesznek az előadók, sokkal jobban megértik az emberek, mintha csak ma­gyarázzák. 1491 előadó tudta ezt, 1005 „ megfeledkezett” róla. Sose volt elég — a tele­vízió, az űrrakéta korában különösen nem elég csak beszélni. * Ami mindenütt lehetne: kréta, tábla, térkép — kevés művelődési otthonunkban van. Karcagon a levegőbe „rajzolta’’ egy előadó a spi­rálköd alakját — nem is tud­ta senki,- milyen. Politikai, irodalmi, földrajzi, történel­mi, közgazdasági és egyéb előadásoknál hasznos a tér­kép, de nem egyszer erre-arra böködve „mutatják’’ meg, merre van Kiskőrös, Kongó, Buchenwald vagy a Déli Sark. Nem untatunk senkit a film, a diafilm meg a többi szemléltető eszköz hasznossá­gának felsorolásával. Csak megemlítünk néhány jó pél­dát és néhány elszalasztott lehetőséget! Cibakházán dr. Miklós Ká­roly táblai rajzokkal, táptala­jokkal. mikroszkóppal; met­szetekkel. két filmmel élén­kítette Koch Róbertról és a TBC-ről tartott előadását, öcsödi kollégája csak beszélt Koch Róbertról. Szászbere­kén, Hunyadfalván, Vezse- nyen mindig volt a témához vágó film, — Öcsödön 18 esetben semmi s.. Jánoshidán Tukacs József földgömbbel, képekkel, térképpel fölszerel­ve tartott előadást a Föld és a Naprendszer címmel, ugyanezt Szájólban csak el­mondták. Jó lenne ha a kun­szentmártoni, szolnoki, jász­berényi, tiszafüredi járás magáévá tenné a törökszent­miklósi járás jelszavát: 1961—62-ben minden előadá­son szemléltetünk. nem Érdeklik AZ ELŐADÁSOK A KÖZÖNSÉGÉT? 1959-ben még az a furcsa helyzet állt fenn, hogy a nagy művelődési házak (egy­két kivétellel) alig tartottak tudományos előadásokat, egy­oldalúan csak a műkedvelő csoportokkal és szakkörökkel foglalkoztak. Karcagon a Dé­ryné-ben pl, egyetlen előadás sem volt. Túrkevén sem, Kisújszálláson csak néhány. S az idén? Kisújszállás mű­velődési házában 2744 részt­vevő 30 előadást hallgatott végig, a karcagi Déryné 54 előadásán 5500-an, a karcagi MEDOSZ művelődési otthon előadásán 2200-an voltak. Mezőtúr, Túrkeve, Jászapáti és a szolnoki Ságvári is jeles­kedett. Lemaradó csak kettő volt: a jászberényi Déryné és a törökszentmiklósi művelő­dési ház. Jászberényben rossz kapcsolat volt, vagy helyeseb­ben nem is volt kapcsolat a tömegszervezetekkel, , azon problémáztak, kell-e a közön­ségszervezőnek ismeretter­jesztésre is szervezni, vagy csak a színházi előadásokra, továbbá: kinek a feladata az ismeretterjesztés, hiszen ilyen előadó nincs, csak mű­vészeti előadó..; _A törökszentmiklósi műve­lődési ház szavakban elismeri az ismeretterjesztés fontossá­gát — csak éppen nem tart előadásokat, Állítólag nem érdeklik az előadások a la­kosságot. A szomszédos Kis­újszálláson, Túrkevén, Mező­túron néha alig férnek be az emberek a nagyterembe, Tö- rökszentmiklóson meg.., Vagy talán a törökszent­miklósi igazgató a hibás eb­ben? HIÁNYOS AZ ELŐADÓ KÉPZÉS Az ismeretterjesztő előadás nem egyszerűen felnőtteknek tartott tanítási óra, az isme­retterjesztés — szakma. Min­den ágának megvan a maga sajátos ideológiai, szak- és módszertani problémái. Jó ezeket a kérdéseket előadói konferenciákon megvitatni, elemezni. A TIT megyei szakosztályai Szolnokon sok klubestet tar­tottak, amelyeken a szolnoki tagok szép számmal vettek részt. Igen ám, de a TIT tag­ság nagyobb része nem Szol­nokon lakik! Másutt pedig alig történt valami az előadó- képzés terén. Jászapátin két, Kisűjszlllá- son és Túrkevén egy-egy elő­adói konferencia volt. De mit tett a karcagi; tiszafüredi, kunhegyes! — soroljuk to­vább? — TIT osztály? E té­ren semmit Nincs ez így jól. Jászberény város tanácsának végrehajtó bizottsága egyik ülésen fel is tette a kérdést a TIT városi osztályának: hány és milyen témájú elő­adói konferencia volt az elő­ző időszakban, Ä vb. érdem­leges választ nem kaphatott. Jó lesz, ha a városi és já­rási TIT osztályaink felké­szülnek arra, hogy az illeté­kes végrehajtó bizottságok mind több helyen felteszik e kérdést — és foglalkozza­nak felelősségteljesebben az előadók továbbképzésével. ■ ÍP:-’.ívúi.'??íi*»é Ü. L. t f Kapható a szakboltokban és az Állami Áruházakban Férfi fövldujjú porőz ingek apacs fazonban, fehér, vaj, világoskék színekben m 80.— Ft-tól 105.— Ft-ig Parisiana keresztcsíkos férfi ing ... _ .« — «. m — •— m «*• .« 112.— Ft-tól 125.— Ft-ig Női goldsol kombiné, rózsa, lax, sárga, kék színekben, kellemes nyári viselet m 65.— Ft-tól 82.— Ft-ig Női goldsol hálóing, többféle fazonban választékos kivitelben u ~ ^ r ;m 130.— Ft-tól 170.— Ft-íg Női fürdőruha szaténból, kartonból, szaténkartonból, valamint pikéből m m — 90-— Ft-tól 220.— Ft-ig Gyermek napozó karton, sifon, piké anyagokból .« » m h w m h 38.— Ft-tól 51.— Ft-ig Női halásznadrág, vászon, piké, ballon anyagokból — m — — mm — m 77.— Ft-tól 200.— Ft-ig Női és bakfis shortok vászon, ballon, piké anyagokból ;m m — m — — m 38.— Ft-tól 85.— Ft-ig Pamut áttört rövidujjú fiú ing m m m m — — m m — m — — m 15.— Ft-tól 25.— Ft-ig Pamut áttört rövidujjú férfi ing — — m m •— m — — m — m 38.— Ft-tól 40.— Ft-ig Habselyem lányka nadrág — _ w — m w — w “ W w H 13.20 Ft-tól 24.— Ft-ig Habselyem lányka kombiné m w m m m m m w ~ — w; w w h 18-— Ft-tól 45.— Ft-ig Habselyem női nadrág w w ^ w. w h w w w « u ^ m m h. 28.50 Ft-tól 48.— Ft-ig Habselyem női kombiné ™ m m m w m m m m •— m m m m m 61.— Ft-tól 95.— Ft-ig Habselyem női hálóing m m —- m — m m — — — — m m m |m 120.— Ft-tól 180.— Ft-ig Műselyem férfi ing M u m — m — m — — — —■ m w w w 65.— Ft-tól 81.-— Ft-ig Nylon rői nadrág mm m — m — m m m m — m m m m m 51.— Ft-tól 68.— Ft-ig Nylon női kombiné mm m — m m m m m m m m m m m 110.— Ft-tól 200.— Ft-ig Nylon női hálóing w «. ... «. m m m m w m w m m m mí m 220.— Ft-tól 295.-“ Ft-ig Taselon (nylon) rövidujjú férfi ing m m m m m ^ m m m ^ m 112.—? Ft-tól 135.— Ft-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom