Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-06 / 131. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961- június 6. ■B 'll*. ...."'L«-nJ(^i TR sfeJo | A Nap kél: 3.48 lÚnlQS h-kor, nyugszik: 0 19.38 h-kor. A Itoriri Hold kél; 031 »«.ha.» h-kor, nyugszik: "or“ert 12.00 h-koc, Időjárásjelentés Várható időjárás: változó mennyiségű felhőzet, többhe­lyen eső, zivatar. Mérsékelt északi, északkeleti szél. Vár­ható legmagasabb nappali hőmérséklet: 18—22 fok kö­zött. — A JÁRÁSI VÖRÖSKE­RESZTES titkárok, ellenőrzé­seket végeznek megyénk te­rületén. Kőrútjukon a mun­kacsapatok elsősegélynyújtói­nak képzettségét és az egész­ségügyi felszereléseket Vizs­gálják; — HÉT HELYEN rendeztek a jászapáti járásban az ünne­pi könyvhét alatt ankétot és hat helyen tartottak kiállítást. Ez idő alatt a járási fmsz könyvesboltban 29 500 forint értékű könyvet vásároltak. — ÜJ EGÉSZSÉGHÁZ épül J ásziványban. PusztamOTios- toron pedig a sportkör kap korszerű öltözőt. Mindkét lé­tesítmény terveit Herényi Já­nos mérnök készítette 25 000 forint értékű társadalmi mun­kában. — NEM SZŰNNEK meg az ismeretterjesztő előadások a nyár folyamán sem. Szolno­kon a Kertvárosban. Csalló­közben, a IV. kerületi párt- szervezetnél, a Nyúl utcai is­kolában és a Malinovszki úti művelődési -házban — 56 al­kalommal 160 — a tudomány különböző ágával foglalkozó — kisfilm kerül bemutatásra. — ELSZEDTE a szőrakozók elől az italt a Nemzeti büfé­jében Mikula Ferencné. Szol­nok, Bihari Sándor út 11 szám alatti lakos. Ezért őt a szolnoki városi és járási rend­őrkapitányság szabálysértési előadója a 14. sz. tvr. alapján 300 forint pénzbírsággal súj­totta. Az Ítéletet 6 hónapra felfüggesztették. — RENDBEHOZATTA a szigligeti várromot és környé­két az Idegenforgalmi Hiva­tal, Megtisztították az utakat, kiirtották a gazt és a kör­bástya aljában padokat he­lyeztek el, hogy a kirándulók zavartalanul gyönyörködhes­senek a tapolcai medence pa­norámájában. — KARCAGON telepítettek legtöbb fát a KISZ fiataljai. A Béke Tsz tagjai 6000, a gát és csatomaőrök 10 000, a gép­állomás dolgozói 1670, a Le­nin Tsz-beliek 500 csemetét ültettek el a tavaszi fásítási idényben; — MOZART-EST lesz jú­nius 7-én délután G órakor Szolnokon a Járműjavító Vö- röstermében. — ÜJJÁTATAROZVA frissen festve nyílik meg né­hány nap múlva Tiszafüreden az fmsz cukrászda a vásárol­ni és szórakozni kívánó kö­zönség előtt. Szolnok Városi Tanács VB. Igazgatási Osztályától Hirdetmény Szolnok Városi Tanács VB Igazgatási Osztálya értesíti Szolnok város lakosságát, hogy az előző évekhez ha­sonlóan a Tisza balpartján 1961. június hó 3-án a sza­badstrandot megnyitja. — Ugyanakkor felhívja a für- dőzők figyelmét, hogy csak a hatóságilag kijelölt fürdő­helyeken fürödhetnek. Aki ezen figyelmeztetést nem tartja be és nem a kijelölt helyen fürdik a Tiszán vagy a Zagyván, úgy az szabály­sértést követ el, melyért 1000 Ft-ig terjedhető pénzbírság­gal lehet sújtani. Úttörők — könyvterjesztésen A kunhegyes! iskolák út­törői nagy fába vágták fej­széjüket: könyvterjesztő va­sárnapot rendeztek. 180 gye­rek 14 000 forint értékű köny­vet vitt eladni és a leszámo­lásnál kiderült, hogy 10 000 forint értékű könyvet juttat­tak el a község lakóihoz. Az eladott kötetek legna­gyobbrészt olyan emberek kezébe kerültek, akik utoljá­ra csak az iskolában olvas­tak rendszeresen. Most, bár jobban ráérnek olvasni, ma­guktól nem tették meg az el­ső lépéseket, de az úttörőket szívesen fogadták. Lévai Károly és Daróci Irén az úttörő csapatok veze­tői példamutatóan jártak elől; Jól ismert alakjuk hol az egyik, hol a másik utcá­ban tűnt fel, segítették, biz­tatták a gyerekeket tanácso­kat adtak a felnőtteknek a vásárláshoz. — A gyerekek igyekezetének is megvolt az eredménye. A Kossuth utcai iskola úttörői közül Szentpé- teri Katalin 140 forint, Tarr Ibolya és Adamecz Mária 100 —100 forint értékű könyvet, a Dózsa György úti iskolá­ból Molnár Gabriella 160 fo­rint, Herbály Imre 130 és Farkas József 100 forint érté­kű könyvet adtak el. A lel­kes úttörők jó munkájukért 1000 forint jutalékot és 200 forint jutalmat kaptak a szö­vetkezettől. Jól jön majd a pénz a nyári táborozásnál. Kondor Miklós CSODÁLATOS LÁTNIVALÓ JÁSZBERÉNYBEN — NAGY SIKERE van az elmúlt héten beindult ,,Az én kiskönyvtáram” és a „Milliók könyve” sorozatnak, A kun­szentmártoni, jászberényi és kunhegyes! járásban, vala­mint Kisújszálláson összesen 586-an fizettek elő a csupa jó könyvet ígérő sorozatokra. Ka Te imm®®**­Pír Egy hete avatták Szolnokon az úttörőket, s akkor tett ígéretük már is valóra válik. Nagy Imre és öccse Laci, valamint a kis Eszényi Sanyi a szolnoki Kassai úti iskola növendékei a nyári kiránduláshoz gyűjtögetik pénzüket. Ócskavasat szállítanak a MÉH •5,., átvevő telepére Szolnoki séta m A sétáló ember könnyen megéhezik, kiváltképp, ha nagy cimboraságban van a gyomrával. Barátunk nagy halimádó, s amint elhaladt a Felszabadulás Tsz halárusító csarnoka előtt, nyomban visz- szalépett. — Viszek haza valami szép halacskát — gondolta —, asz- szonykám majd elkészíti úgy, ahogy én szeretem. — S meg- nyalogatta szája szélét. Hanem hal, az nagyon ke­vés volt aznap, az is csak ap­ró. Csalódottan fordult visz- sza, s csak egy pillantást ve­tett a pénztár ablakára. Ki­derült: itt mézet is árusíta­nak. Mégis csak nagyszerű ötlet volt a boltok szakosítása — jegyezte meg —, eddig ugyan kinek jutott volna eszébe a hal mellé mézet venni? 2| A szakszervezeti könyvtá­rak fejlődését szemlélte meg emberünk a Ságvári Művelő­dési Házban. A gyűjtemény­ből egy füzetet fel is jegyzett magának: NINCSENEK CSO­DÁK — írta Sztrókay Kál­mán. Közoktatási Népbiztos­ság kiadása, Bp. 191f Ez jutott eszébe, amikor a A TENGER... Portugália életének egyik legfontosabb közege. Ebből a szempontból is két csoportra oszlanak az emberek: akik élvezik az óceán szépségeit és akik élet­fogytiglan rabszolgaként szol­gálják a végtelen víztükröt. Estoril, a „portugál Riviéra’5 központja talán a legszebb hely, amit valaha láttam. Pálmás sétányok, hófehér villák, tűző napfény, zajtalan luxuskocsi-csodák, a szállo­dák előtt tábornok-külsejű és az érkezők előtt közlegény­alázattal meghajló portások, még a természetesen Shell- tulajdonban lévő benzinku­tak személyzetének egyenru­hája is hófehér. Áprilisban kontinensünk más tájain még hűvös szelek fújnak, de itt, Európa atlanti szélén, a pu­ha fövenyen már merész für­dőruhák színei villannak. De a paradicsomtól nem messze már ott van egy kis halászfalu, amelynek a neve is szimbólum: Boca do Infer­no. A pokol kapuja. A nevét Ugyan egy természeti tüne­ménytől nyerte — az óceán mennydörögve zú­dul be itt a századok során maga vájta sziklaüregekbe — de ez a név a halászok élet­módja, a hihetetlenül kemény munka és a hihetetlenül kis jövedelem miatt is stílszerű. Ha kedvező az idő, nincs ün­nep és nincs éjszaka, a lan­gyos. csillagos éjszakákon is hálóhúzók és szigonyosok kiáltásaitól hangos a vidék. Hajnali 3 óráig a kereske­dők már útnak is indítják a zsákmányt Lisszabon és a többi nagyváros felé. Mert ha jó az idő, kereskedő számá­ra sincs erre záróra. Nehézzé és veszélyessé teszik a halá­szatot a primitiv eszközök. A kisebb csónakokon kívül 16 660 halászhajó járja a hul­lámokat és ebből 1961-ben Portugáliában jártam 5. A Pokol kapuja sem, hogy például 1580 és 1836 között egyedül Angolá­ból négy és félmillió rabszol­gát szállítottak át az ameri­kai ültetvényekre a portugál és az üzletben készségesen segédkező brit gályák. Cso­da-e, ha az egykori Ngolá- nak, amely akkora, mint Franciaország, Spanyolország és Olaszország együtt, ma mindössze négymillió lakosa van, s ebből 1961-ben négy- egyetemista és 68 középisko­lás'. ÖTÖDIK NAPJA voltam Portugáliában, amikor Lisz- szabon utcáin feltűntek az ejtőernyősök. Angola — mo- rajlott végig az utcán és a krónikásnak furcsa volt arra gondolnia abban a pillanat­ban, hogy ezt az utcát Ave­nida Liberdadenak, a szabad­ság útjának hívják. Mocam- biqueből a portugál kor­mány még ma is szabályos fejpénzért szállít ipari rab­szolgákat. a Délafrikai Unió­nak, Goától kezdve Macaon át Timorig még mindig a legelterjedtebb földművelési eszköz a faeke... de hát az anyaországban is! A világ azonban már vá­rakozóan figyel. Az új portu­gál hajós, Galvao kapitány, a nemzetközi érdeklődés ref­lektorait gyújtotta ki a Santa Marián, Angolába hiába özönlik a kitűnően felszerelt portugál katonaság, Salazár hiába hiúsítja meg odahaza — legutóbb 1961 áp­rilis közepén — a csapniva­lóan megszervezett, bágyadt államcsíny-kísérleteket, az Estrella hegységben — és An­golában — már dörögnek azok a fegyverek, amelyek füstjében otthon is, a gyar­matokon is eltűnik majd a professzor úr által fémjelzett véres-ftyomorúságos „Portu­gál Világ”. Harmat Endre Csamok utcán végighaladt, s — piac lévén — egy árus sátrának oldalán szemébe öt­lött egy lágyan himbálod/* fali-költemény. SZENT CSALÁD, OLTAL­MAZZ MINKET! — ordított égbe a fohász. 1961-et írunk. 42 esztendő — és még mindig itt tartunk! ÜJ A piac sarkán embergyűrű közepén áll a málnaszörp­automata. Még nem műkö­dik. Rozsdáspengéjű késsel piszkálgatja egy bácsi már vagy, másfél órája, de csak nem akarja az igazságot. A kartársnő, aki az automata kezelését vállalta, ott áll a háttérben^ fehér köpenyben, s várja, mikor láthat munká­hoz. Nyolc óra óta készülőd­nek, fél tizenegy is elmúlt és még semmi eredmény, a gén nem ad málnát. — Űj gép, még nem próbál­tuk ki — jegyzi meg a fehér- köpenyes kartársnő. — Pedig bizonyára nem tegnap érkezett — szól közbe kotnyeles barátunk. — A rozsdafoltok legalább is azt igazolják, hogy hosszú ideje kint állhatott már szegény a Vendéglátó Vállalat udvarán, ott ette az idő foga. Közben talán kipróbálhatták volna... Később, egy óra múltán visszanézett barátunk oda. Akkor már javában folyt az üzlet — és persze a málna. Nagy keletje volt, egy óra alatt 150 Ft-ot árult a kar­társnő. *— Nem is rossz üzlet ez — állapította meg. — De mennyivel okosabb lett volna 11 óra helyett már reggel el­kezdeni?! *— rónai — Megérkeztek a bukaresti Állami Operettszinház művészei Népes csoport érkezett hét­főn a Nyugati pályaudvarra. A bukaresti Állami Operett- színház kétszáz tagú társula­ta látogatott hazánkba, hogy — mielőtt kéthetes lengyel- országi vendégszereplésükre utaznak — néhány napot a magyar fővárosban töltsenek. A Bukaresti Állami Ope­rettszínház társulata kedden este az Operettszínházban bemutatja a magyar közön­ségnek G. Dentrino, a neves. Állami-díjas román zene­szerző Lisystrate című ope­rettjét, amelyet a román mű­vészek első ízben adnak elő országuk határain túl. Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok, Irodaház. L emelet Telefon: 20—93. 23—20, 20—69 Kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok. Irodaház, földszint S. Telefon: 20—94. A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter­jesztik. A lap előfizetési dija egy hóra 11— Ft Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesitŐnéL Szolnoki Nvomda vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándoc ben a halaszok leveszik fove- ■ güket egy kis kápolna előtt. Itt imádkozott mielőtt hajója orrát az ismeretlen messzeség felé fordította volna, Vasco da Gama. Bátor, kegyetlen hajósok neveitől és tetteitől gazdag Portugália történelme. A tör­ténészek szerint már jóval Kolumbus előtt, a XII. szá­zadban portugál hajósok je­lentek meg az akkor képte­lenül távoli amerikai partok előtt Az 1385-ben trónra lé­pett í. Joao király uralmá­val megkezdődik a tervszerű, szervezett rajtaütés a távoli népeken. 1444-ben már meg­alakulhat a Portugál—Afrikai Társaság, 1445-ben portugál zászló leng a Zöldfoki szige­teken, 1481-ben Guineában és 1484-ben Portugália meg­szerzi a legendás Nimi-a-lu- keni (Nagy Vadász) által ala­pított Kongói Birodalom Ngola nevű tartományát, az anyaroszágnál tizenötször nagyobb, mindmáig legérté­kesebb gyarmatot: Angolát. CAO, DIAZ, Cabral, Albu­querque, Vasco da Gama és a többiek nyomában új, jobb térképek születtek, de milliók halála és szenvedése követke­zett. Vérből és szennyből összetákolt birodalom a Mundo Portugües, a „Portu­gál Világ”, ahogy ezt mind- miág nevezik a lisszaboni lapok. Amikor a turista a lisszaboni Tejo-torkolatnál el- gondolkod%’a áll meg a nagy hajósok gyönyörű emlékmű­vel e’őtt. nem felejti el azt csak mintegy 1500 motoros, a többi olyan, mint évszáza­dokkal ezelőtt: vitorlás. A tonhalat például így fogják: nagy csoport halász több csó­nak segítségével óriási kör- alakú hálót feszít ki. Kis „bejáratot” hagynak a tonha­lak számára és amikor már több zsákmány úszott be a a körbe, megfeszítik a hálót, felszínre kényszerítik a ha­talmas példányokat. Ekkor... ekkor valami mesébe ülő kö­vetkezik. A szigonyos halá­szok — megannyi modem Poseidon — a tengerbe vetik magukat, hogy a megsebzett és vergődve menekülő tonhal hátára ugorjának. Így hama­rabb kimerül az áldozat... Nem véletlenül hívják ezt „tengeri bikaviadalnak". A nyomor, a természet­nek való kiszolgáltatottság láttán nem csodálkozik az ember, hogy milyen hatal­muk van ma is a legsötétebb babonáknak a portugál ha­lászkunyhókban. Costa de Caparicában a csónakok fel­felé szökő orrához hatalmas szemet festenek a készítők, hogy ^figyelje az ördögöt”. Ugyanez a gyökere egy má­sik halászfalu nevének: Ol- hao-nak. A név Nagy Szem­et jelent. Érdekes öröksége ebben a faluban a mór hódí­tásnak, hogy az asszonyok mohamedán stílusú elzárkó­zása, elfátyolozása kíséri a keresztény középkor éppen eléggé élő maradványait. A tenger... Sitié» község-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom