Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

1961. június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miniaberuházás is lehel a szolnoki Tisza-híd A Hídépítő Vállalat dol­gozói 1959-ben jelentek meg Szolnokon, s hozzáláttak az új ártéri híd építéséhez, va­lamint az új folyami híd el­készítéséből rájuk háruló fel­adatok megoldásához. Az az­óta eltelt idő eseményei azt mutatják: a 47 millió forintos költséget előirányzó terveket ütemesen valóraváltják, s eredményeik alapján minta- beruházássá válhat a szolno­ki hídépítés. Ez azért is figyelemremél­tó, mert munka közben sok váratlan nehézséggel kellett megküzdeniök. A régi folya­mi híd pilléreiből például az eredeti célkitűzés szerint csak öt kősort kellett volna lebon­tani. Mikor lebontották az öt sort. akkor látták, hogy a háború idején bekövetkezett robbantástól a pillér belseje nagyon repedezett, s ezért a tervezett szintnél közel négy méterrel mélyebbre kellett lebontaniok a pilléreket Rá­adásul az időpont is kedve­zőtlen volt a várható jégzaj­lás miatt A hídépítők azonban nem hagyták magukat Megindult a versenyfutás a jeges árral. A hőmérő mínusz 10 fokot mutatott esetenként, a védő­ponyvával letakart, melegí­tett pilléreken mégis 18—20 fok melegben rakták a be­tont hogy meg tudjon kötni. Fáradozásukat siker koronáz­ta. Változás állt be az ár­téri híd terveiben is. Erede­tileg úgynevezett monolitikus eljárással. közismertebben: zsaluzással, rengeteg faanyag felhasználásával akarták fel­építeni. Időközben azonban egy újítási javaslat gondos mérlegelése után úgy döntöt­tek. hogy utófeszített eljárás­sal készítik, Ennek a mód­szernek az a lényege, hogy a vaszsaluban előregyártott fő­tartó blokkokat a kábelek be­fűzése és az utófeszítés után gépekkel rakják helyükre, így semmi faanyag nem kell, s vasból, cementből is tete­mes megtakarítás érhető el. A főtartóelemek ilymódon való elkészítésére a közel­múlt hetekben sikeres kísér­leteket végeztek. Az üzem­szerű gyártására a közeljövő­ben kerül sor. Mivel a kísér­letek sikerrel jártak, különö­sebb probléma az üzemszerű gyártásnál sem várható. Gondot inkább a hitel­emelés okoz. Ebben az évben ugyanis — híven a korábbi évek gyakorlatához — a híd­építők jóval túl tudják szár­nyalni előirányzatukat. 1961- ben hétmillió forint értékű munkát kell elvégezniük, s máris túl vannak az ötmilli­ón. Az első negyedévvégi állapotot figyelembevéve a hídépítés készültségi foka 57,8 százalékos, az időarány pedig 49,6 százalék. Az előre­haladás tehát kedvező. S ami külön figyelemremél­tó: a gyors ütem mellett is a technológiai előírások pon­tos betartásával végzik mun­kájukat a hídépítők, minősé­gi kifogás — a rendszeres el­lenőrzés ellenére — nem me­rült fel ellenük. De nemcsak ezt. hanem mást is például állíthatnánk más beruházá­sok építői elé. A Hídépítő Vállalat kollektívája ugyanis gondosan ügyel arra, hogy csökkentse a beruházási költ­ségeket. Ennek érdekében újításként több műszaki meg­oldást alkalmaztak, — így például a régi betontömbök bontásánál bevezették a la- zitórobbantást, helyi anyagot (tiszai kavicsot) is felhasz­náltak, az ártéri híd zsalu­zását fémtáblával oldották j meg. s így tovább. Mindez közel egymillió forinttal csökkentette a költségeket. A gazdaságos munkára fordított figyelem eredménye, hogy tavaly 19 százalékos nyeresé­get értek el, s az idén is eh­hez hasonló eredmény várha­tó. A munkavégzésében kü­lönösen kitűnnek a KISZ fia­talok, akik árgus szemmel járnak a munkahelyen, s — ahogy a vezetők mondják — mindjárt „csengetnek”, ha hi­bát látnak. A takarékosságra gondosan ügyelnek. Ennek érdekében szedtek ki a Tiszá­ból 38 000 forint értékű vasat. Jutalmul sportfelszerelést kapnak most a vállalatveze- tős égtől. A szolnoki folyami híd má­sik fővállalkozója a Ganz- MÁVAG, amely a vasszerke­zet szerelését végzi. Ez a vál­lalat mintegy 29 millió forint értékű munkát végez majd Szolnokon. Nevéhez fűződik az ideiglenes híd pillérjeinek cölöpözése, s a hídszerkezet azokra való áthúzása. Néhány hónapi távoliét után a jövő hónapban vonul fel ismét a vállalat, s megkezdi az új híd szerelését. S. B. Munkaügyi viták a TEB-nél Akta kötegek tornyosulnak a Területi Egyeztető Bizott­ság irattárában. Mindegyik­ben munkaügyi viták, mun­kások és alkalmazottak prob­lémái húzódnak meg. E keve­sek áltel ismert szerv — a TEB — hatósági jogkörrel rendelkezik és felelősséggel dönt a fellebbezés során oda­kerülő munkaügyi vitákban. A szolnoki TEB-hez érke­zett fellebbezések sokrétűek, a munkaügy különböző terü­leteiről származnak. — Ez év elején különösen sok volt az üzemekben lezaj­lott átszervezés miatti fel­mondás T- tájékoztat Bolyhos István, a TEB elnöke. — Ezek túlnyomó többsége jo­gos és törvényes volt. Többen a munkaviszony­ból eredő kártérítési kötele­Lassan—de előrelépnek Tanulnak a gépgyári fiatalok Fiatal äz üzem, a dolgozói sem öregek. A jászberényi Aprítógépgyár KISZ szerve­zete a napi feladatok ellátása mellett patronálási munkát is végez. A fiatalok munkájához nagy segítség volt, hogy a párttaggyűlésen beszámoltat­ták a KISZ szervezetet a vég­zett munkáról. Igen szorosra fűződött ezáltal a tagok kö­zötti kapcsolat. A szerkesztési osztályon mondhatni mindenki tanul. Ki a középiskolát, ki pedig s2 üzemben indított műszaki rajztanfolyamot végzi el. A fiatalok sok segítséget kap­nak Pető Ferenc osztályveze­Megható ünnepély Besenyszögön A besenyszögi fiatalok is megünnepelték az úttörő mozgalom 15 éves fennállá­sát. Kisdobosokat, úttörőket és kiszistákat avattak. Mi, idős emberek, akik a múlt viszontagságai között neve­lődtünk fel, meghatódva hall­gattuk gyermekeink — szo­cializmust építő hazánk leg- fiatalabbjainak — fogadal­mát. Boldogan vállalták, hogy társadalmunk hű tagjai lesz­nek. Bízunk a fiatalokban és abban, hogy fogadalmukhoz hűen hasznos tagjai lesznek társadalmunknak és szocia­lista szervezetükben tőlük telhetőén a legtöbbet nyújt­ják, i Czifra Kálmán Besenyszöa , tőtől. A közelmúltban tanul­mányi kiránduláson vettünk részt, s ellátogattunk Buda­pest, Székesfehérvár, Sztálin- város, Pécs gyáraiba. Mi, fiatalok reméljük, hogy a to­vábbtanulásunkkal még hasz­nosabb tagjai lehetünk üze­münknek. Gőmöri Margit Jászberény Tatár Ferenc és Gönczi Ferenc játék futballpálya keretét készítik a szalagfűrésszel A Szolnok Megyei Tanács Kisújszállási Faipari Válla­lata idestova két éve állt ót a ládagyártásról a játékké­szítésre. Ez idő alatt nem ül­tek tétlenül, s ennek ellené­re még a mai napig sem ju­tottak egyenesbe. Az első év a kísérleté volt. Sok időt ad­tak rá, mégsem oldódott meg a probléma. 1960-ban 68 szá­zalékra teljesítette tervét az üzem. Az ébresztőt ez adta. Komolyan munkához láttak. Nem volt nehéz megtalálni, hogy hol a hiba. Nem is na­gyon kellett keresni. A ter­melékenységnél mutatkozott komoly lemaradás. S az mi­ből adódott? Nem másból, mint a munkások szakképzet­lenségéből. A géppark úgy, ahogy rendben volt. A ládák ké­szítéséhez jó brigádok is voltak. A játékkészítés vi­szont magasabb szakmai fel- készültséget követel. A vál­lalat munkásai pedig a me­zőgazdaságból jött emberek voltak, akik az üzemben sa­játították el a faipar egyes szakfogásait. A vezetőség, mikor a hibát felfedte, 19 hetes szakmai oktatást szer­vezett. Ma élénkebb hangon be­szélnek a vezetők is a terv­teljesítésről. Az első negyed­évet 84 százalékkal zárták. Talán jobb is lett volna ez a mutató, ha néhány zavaró körülmény nem játszott vol­na közre. Az év első 6 heté­ben még nem volt megren­delés. Hogy mennyire szük­séges volt a szakmai okta­tás, azt az április havi 95 százalékos tervteljesítés iga­zolja. Ma már úgy beszél­nek az üzemben, hogy van erő a félévi terv 100 száza­lékos teljesítéséhez. Az anyag- és gépismeret, tehcnológiai eljárások helyes kimunkálása, újítások és észszerűsítések döntően be­folyásolták a munkabrigádok fejlődését. Így például a Re- s zen ka esztergályos brigád havonta 105—110 százalékot teljesít, kifogástalan minő­ségben, A női feátőbrigád nem egy esetben már a 120 százalékot is elérte. A fejlődés bizonyítva és biztosítva van. Belejöttek a munkába. Ha a vállalat a beütemezett megrendelést időben kapja, nem lesz adós­ság az év végére. _ ah __ zettség , mások a munkaköri hanyagságból fakadó gondat­lanság miatti elbocsájtásuk- ért fellebbeztek. Néhányan a tévesen kifizetett munkabér visszafizetését, egyesek a nye­reségrészesedés elosztását reklamálták. Akadt olyan panaszos is. aki az áthelye­zés. a besorolás, illetve a munkaviszony fonytonossá- gának megállapítása miatt kereste fel a TEB-et. Egy-két személy azzal nem értett egyet, hogy rendbontó, iszá­kos magatartásuk miatt elbo- csájtották őket. A TEB tapasztalatai sze­rint üzemeink többségében tárgyilagosan, mindkét fél meghallgatása után döntenek az egyeztető bizottságok. Elenyészöek a törvénysértések Az egyeztető bizottságok mentesek az igazgatók befo­lyásától. pedig maguk is be­osztottként dolgoznak az ille­tékes üzemekben. Az üze­mek vezetői is a törvényes­ség szellemében igyekeznek eljárni. Akadt néhány törvénysértő határozat is. A Közlekedési Építő Vállalat szolnoki épí­tésvezetősége „átszervezés” címén elbocsájtotta Dósa Fe- rencnét és más alkalmazot­tat vett fel helyette. Dósáné állapotos volt, s ez súlyosbí­totta az esetet. Az ügyben a megyei ügyészség is vizsgála- tot tartott s az ismételt tár­gyalás után a TEB kötelezte a vállalatot, hogy vegye visz- sza a jogtalanul elbocsájtott alkalmazottat. A legkirívóbb törvénysér­tés az egyik gépállomáson fordult elő. Az igazgató azon­nali hatállyal elbocsájtott egy traktoristát, de intézkedését a járási, majd a megyei bíró­ság is hatálytalanította A makacs igazgató ennek ellenére sem volt haj­landó visszavenni a jogtala­nul elküldött traktorost. Ugyanakkor munkakönyvét is visszatartotta, tehát más­hol sem helyezkedhetett el. Az ügy 7 hónapig húzódott s az a munkabér miatt került a TEB elé. Itt kötelezték a gépállomást a több, mint 10 ezer forint összegű munka­bér kifizetésére. Mindjárt hozzá tehetjük, hogy jogosan. Az ipari üzemekben ritka, a mezőgazdasági üzemekben — különösen a' falusi keres­kedelmi hálózatban — gyako­ribb a törvénysértő munka­ügyi határozat. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a vállalatok vezetői nem isme­rik eléggé a munka törvény- könyv előírásait. Az egyik földművesszövetkezet telepén például rendszeresen túlóráz- tatták — a MÁV szállítmá­nyok miatt — a munkásokat. Túlórájukat azonban nem fi­zették ki. pedig a főhatósá­guk erre túlóra-átalányt ál­lapított meg. Az ügyvezető, aki sorozatosan megszegte a A mezőtúri Mezőgazdasági Gépészeti »Technikumban vé­gezte tanulmányait — s ugyanott oktatja immár a fiatalokat Tóth József. — A tehetséges fiatalember erő­gépek javításához készített szerelőberendezést. Az ötle­tes újítás segítségével köny- nyen szerelhető szét és össze minden, a technikumban használt erőgép; legyen az U—28, UE—28, Zetor—Super, Öregdiák újítása munkaügyi szabályokat, így nyilatkozott: ,,Még tőlem mernek követelni”. Végül a TEB határozat az SZMT és a MÉSZÖV figyelmeztetése jó- zanította ki elfogultságából. Szintén egy vidéki földmű­vesszövetkezeti irodában tör­tént: az adminisztrátort „al­kalmatlanság” miatt elbocsáj­totta az igazgató. A TEB ha­tározata után döbbent rá, hogy helytelenül cselekedett. Olyan eset is előfordult, hogy a falusi boltegység vezetője kártérítésre kötelezte beosztottját, hogy leplezze saját sikkasztásait A TEB gondosan megvizs­gálja és mérlegeli a fellebbe­zéseket, mielőtt az ügyben dönt. Az egyik földművesszö­vetkezeti főkönyvelő tévesen vallotta be a jövedelem adót, emiatt károsodás érte az ál­lamot. A szövetkezetei ezért megbüntették, az pedig mun­kaköri gondatlanságból eredő hiba miatt a kár egy részének megtérítésére kötelezte a fő­könyvelőt. A TEB sem dönt­hetett másként: jóváhagyta az I. fokú határozatot Az egyeztető bizottságok­kal népi államunk a munkás demokráciát szélesítette. Az egyént ért jogos sérelem miatt helye ván a fellebbe­zésnek. S ezek a törvényes­ség keretein belül minden esetben orvoslást nyernek. Máthé László niHiiiiniiMiiiiiuiiimiiniuiiimiimmiMiiii Serényen dolgoznak a turkevei Vörös Csillag Tsz gazdái Szövetkezetünk ez év tava­szán is a helyes munkaszer­vezéssel időben végzi a tava­szi munkálatokat. Május első hetében fogtunk hozzá a szé­na kaszálásához, s több mint ezer holdról már be is taka­rítottunk. A kapások közül, különösen a cukorrépa és a - kukorica kapálása halad jó ütemben. A növénytermelő brigád tag­jai lelkesen végzik munkáju­kat, s a közel 450 holdas cu­korrépa kapálásával is vé­geztek. A kukoricánál sem rosszabb a helyzet. Munka­kedvben nincs hiány, s mivel a cukorrépánál 10, a kukori­cánál 15 százalékos a premi­zálási lehetőség, így nagy mértékben bekapcsolódtak e családi-nyolc is a munkába. Csótó Géza Túrkeve Kiállításon mutatják be a nagyüzemi baromfitenyésztési épületek terveit A Földművelésügyi Mi­nisztérium pályázatot hirde­tett belterjes nagyüzemi ba­romfitenyésztési épületek terveire. A pályázatra 84 pályamű érkezett. A tizenöt- ! ezer forintos első díjat mind a tojóház-, mind a csibe- nevelő-tervek csoportjában Szőnyi László, Biró Sándor, Földváry György és Hajas József közös munkája nyer­te. Ezeken kívül további négy pályaművet díjaztak, hetet pedig megvásároltak. A díjazott és megvásárolt terveket a Technika Házá­ban kiállításon mutatják be. Könnyedén gördül fel a súlyos traktor a sínpályára Tóth Józsefnek négy újjal sem nehéz tovagördítenie tübhmétermázsás, kiszerelt motort 17.30—18.30-ig. Jászkrunsági krónika. — Kerin­gek szárnyán. — Külvárosi es­ték riportműsor a mnukás- életről. — A mikrofon előtt Gál­lá! Judit és Kőzsa Tibor, a szol­noki Szigligeti Színház énekesei. — Látogatóban Karcag tsz vá­ró* zeneiskolájában. T—28, G—35, GS—35, vagy akár Lanz-Buldogg mintájú. A készülék lényege egy, enyhén emelkedő sínpálya. Erre kézi csörlő segítségével kis pályakocsi vontatja fel a szétszerelendő erőgépet. Mi­vel az újító több kocsit ké­szített azok egyikén fennma­rad a gép, súlyosabb alkat­részeit pedig másikán lehet továbbítani. A szerelőáll­vány harmadik darabja olyan kiképzésű, hogy az arra füg­gesztett motor könnyen hoz­záférhető. — A prototípussal végzett munkák során 50—60 száza­lékos munkaidő-megtakarí­tást értünk el — mondotta Tóth József oktató tanár. — Űj szerelőállványunk lénye­gében teljesen kizárja a bal­esetek veszélyét. Hasznosnak találjuk, olcsó­nak tudjuk Tóth József újí­tását. Megtekintésre, alkal­mazásra ajánljuk a termelő­szövetkezeti. gépállomási szakembereknek is. Fehér István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom