Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1961-06-22 / 145. szám
É96Í. Június 22, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 SOHA TÖBBÉ HÁBORÚT! Ma húsz éve, hogy Hitler fasiszta hordái hadüzenet nélkül megtámadták a Szovjetuniót. Két évtized távlatából visszaemlékezve, szinte mindenki előtt világos: a második világháború mérhetetlen borzalmait a nemzetközi imperializmus zúdította az emberiségre. Igaz, a fasiszta hatalmaknak, Németországnak, Olaszországnak és Japánnak kezdeményező szerepe volt a rettenetes vihar felszitásában, de az úgynevezett demokratikus Nyugat imperialista ragadozói mindenben egyengették Hitler útját, a szabad népek leigázása, a második világháború felé. A nyugati imperializmus bűnösségét bizonyítja az a mérhetetlen erkölcsi és anyagi segítség, amellyel az amerikai—angol imperialisták hatalomra jutása után segítették Hitleréket. A második világháborút előidéző okok közé tartozik a nyugati imperialisták azon reménye is, hogy az állig felfegyverkező fasiszta Németország majd a Szovjetunió ellen fordul. Hiszen legfőbb törekvésük^ a Szovjetunió megszületésétől kezdve az volt, hogy elpusztítsák a dolgozók szocialista hazáját Ezért utasították el a Népszövetségben is a Szovjetunió kollektív biztonsági szerződést ajánló javaslatait Mesterkedésük azonban visszájára fordult A német fasiszták nem elégedtek meg a nyugati imperialisták által felajánlott keleti területekkel, ők az egész világ teljhatalmú urai akartak lenni. Fenyegették Anglia, Franciaország és Amerika érdekterületeit is. Ezt a saját mérhetetlen profitjukat féltő nyugati milliárdosok nem nézhették el. Ezért kerültek háborús konfliktusba Németországgal annak a Szovjetunió elleni rablótámadása előtt. A hitler-fasiszták, miután nyugaton egy sor kis ország után Franciaországot, majd délen Jugoszláviát is leigáz- ták, 1941. június 22-én megtámadták a Szovjetuniót. A hitleri hadsereg 170, háborús tapasztalatokkal rendelkező hadosztályával kellő harckocsi és légi fölénnyel tört a Szovjetunióra. Ideiglenes előnyökhöz jutott és nagy területeket megszállt. Magyarország akkori népellenes urai, Horthyval az élen, pár nap múlva siettek csatlakozni a fasiszta invázióhoz. A szovjet nép a párt hívó szavára a szocialista haza védelmére kelt. Sztálin július 3-i beszédében megállapította, hogy ez a háború a Szovjetunió részéről igazságos, honvédő háború és a német fasiszta hódítók teljes megsemmisítéséhez fog vezetni. Köztudott, hogy a Szovjetunió megtámadása után hamarosan létrejött a Szovjetunió és a nyugati országok antifasiszta koalíciója is. Bár sok következetlenség nyilvánult meg a nyugatiak Felhívás i S Szolnok Városi Tanács VB. felhívja a város területén működő magánzene-oktatókat hogy nevüket és címüket folyó hó 30-ig személyesen, vagy írásban jelentsék be a városi tanács művelődési osztályán. (113-as szoba). Olcsó férőhely 3,500 jószág számára A Szolnoki Erdőgazdaság ebben az évben a tervezett huszonhat szerfás épülethez szükséges anyag helyett huszonnyolchoz elegengendőt szállított tsz-einknek. A legtöbb olcsó, jól hasznosítható épületanyag a tiszafüredi járás gazdáihoz került A szállítás igazi jelentőségét akkor ismerjük fel, ha megtudjuk, hogy a szerfás épületekben 1700 sertést, 1800 juhot helyezhetnek el a szövetkezetiek; tíz szerfás góréban pedig 50 vagon kukoricát tárolhatnak. részéről és arról is tudunk, hogy mindig voltak olyan erők a nyugati országokban, amelyek a koalíció felbom- lasztásán mesterkedtek, mégis e koalíció igen jelentős volt a fasizmus legyőzésében. Történelmi igazság, hogy a harc döntő részét a szocialista Szovjetunió vállalta, s a kezdeti nehézségek után hatalmas csapásokat mért a fasiszta fenevadra. Már a Moszkva alatti nagy csatában a vöröshadsereg sokszáz kilométerrel vetette vissza a fasisztákat Ezután a sztálingrádi csatában világraszóló diadalt arattak a dicső vöröskatonák. Sztálingrádnál a németek háromszázharmincezer főből álló hadserege megszűnt létezni. A harcmezőkön száznegyvenhétezer német holttestét szedték ösz- sze. Százezer ember került fogságba, köztük Paulus vezértábornok is. A sztálingrádi csata hozta a döntő fordulatot a háború menetében. A Szovjetunió tekintélye világszerte megnőtt. Szétesett a Berlin—Róma-tengely, Olaszország kilépett a háborúból. A német hadsereg 1943 nyarán ismét súlyos vereséget szenvedett Kurszk körzetében, ami katasztrófa volt számára. . A szovjet hadsereg, amelyet szíwel-lélekkel támogattak a szovjet dolgozók, egymaga is képes volt arra, hogy halálos csapást mérjen a világ ekkor legjobban felfegyverzett, hatalmas imperialista haderejére. Mindenki előtt ismert tény, hogy a nyugati szövetségesek csak akkor indították meg 1944-ben a második frontot, amikor már a vak is látta, hogy a Szovjetunió egyedül is elbánik a fasiszta agresszorral. 1943-tól 1945 május 9-ig — a győzelem napjáig — a szovjet harcosok diadalt diadalra arattak: kiverték hazájukból a betolakodókat, felszabadították az elnyomott országokat, köztük a mi hazánkat is. Berlinig nyomultak előre és saját fészkében pusztították el a fasiszta szörnyet, amely oly sok szenvedést zúdított az emeberiségre. A szovjet nép mintegy hétmillió fiát vesztette el a háborúban. Mintegy hétszáz- milliárd rubel értékű anyagi kár jelezte a fasiszták gaztetteit a szovjet földön. A rettentő csapások ellenére ebben az élet-halál harcban a szocialista rendszer életképesebbnek bizonyult, mint a kapitalizmus. Hitlerék csúfos kudarca intő példa lehetne a háborús uszítóknak. De sajnos, a tények azt mutatják, nem tanultak eleget a történelmi leckéből. A háború befejezése után ismét hatalmas fegyverkezésbe fogtak. S az élen az Amerikai Egyesült Államok vezet. Amíg az USA egyfőre eső katonai kiadásai 1913—14-ben 3,5 dollárra, — 1929—30-ban 7 dollárra, addig 1954—55-re már 250 dollárra rúgtak. Azóta ez az összeg még tovább emelkedett. A háború befejezése után atommonopóliumokkal zsaroltak, fenyegetőztek. Ám ez gyorsan semmivé lett. Az imperialista tábornokok kénytelenek voltak fájdalmasan tudomásul venni, hogy a Szovjetunió minden fegyverfajtában már különbet gyárt Amerikánál — gondoljunk csak az interkontinentális rakétákra. Mégis a Szovjetunió az emberiség legszentebb érdekeitől indíttatva azt javasolja; hajtsák végre az általános és teljes leszerelést. Hruscsov elvtárs a bécsi találkozó alkalmával ismételten ezért adott át emlékiratot Kennedy elnöknek. Most, amidőn 1941 június 22-re emlékezünk akaratlanul is felötlik bennünk, hogy a mi népünk is rettenetesen sokat szenvedett népellenes urai bűnei miatt a második világháborúban. A mi népünk a szocializmust építve békés, boldog életet akar. Ezért a Szovjetunió megtámadásának huszadik évfordulóján milliárdnyi békeharcossal együtt követeli: soha többé háborút! _ Szebelkó Imre Az ördög Heluánban nevezték el Szabó Józsefet az ördög cimborájának. Ezerkilencszáz- ötvenhatot írtak akkor, s a zavarosan hömpölygő Nílus partján nem jó szemmel nézegették az idegeneket Hosszú volt az út odáig. Hogy is volt? Egy kis beszélgetésre kiülünk a Tisza- parti nyárfák hűvösébe. Nem messze tőlünk fiatal párok ábrándoznak. Mögöttünk, alig húsz méterre az épülő híd fürge munkásai hajladoznak. A folyón túlról áthallatszik Szolnok monoton zaja, — Sok hídnál dolgoztam már — mereng el Szabó József. — Polgáron kezdtem a Tiszán. Aztán jött a többi: a medvei Duna-híd, az Ár- pád-híd, a szovjetek átkelését segítő, Déli vasúti őszcimborája szekötő-hid ideiglenes rendbehozatala, az emlékérmet juttató Kossuth-hidi munka, a Lánc-híd, majd az Árpád- híd, az Óbudai Hajógyár sólyaterének készítése, az Északi összekötő vasúti-híd, s aztán a heluáni Nilus- híd. — Hogyan fogadták magukat odakint? — Volt, aki azt mondta: Te hitetlen kutya vagy, kommunista, az ördöggel cimborálsz. Ügy látszik, oda- érkezésünk előtt nem sok jót mondhattak rólunk. — Nem mondhatnám, hogy túlságosan jól éreztük magunkat a Nílus partján. Nappal 50—55 fokos hőség volt, éjjel meg 0 fokra hűlt le a levegő. Mint már említettem, a fogadtatás sem volt valami túlságosan szívélyes a munkahelyen. Így hátérthető, hogy nagyon vágyódtunk haza. Az idő teltével aztán az arabok lassan megbarátkoztak velünk. Arab nyelvű brossurákat osztogattunk köztük, ismertettük hazánk életét. — Személyesen is egyre inkább szót válthattunk velük. Jól megtanultam angolul. Ott meg a gyarmati múlt következtében minden második ember beszél valamilyen idegen nyelven, még akkor is, ha a nevét sem tudja leírni. — S milyenek az ottani emberek? A híd felé fordul, mintha önkéntelenül is összehasonlítást akarna tenni a Hídépítő Vállalat munkásai és az ottani emberek között. Mg-. Sokat produkált a Produttore a jásztelki 1 olbuchin Issében Mit tenne ugyanott megyénk főagronómusa ? ménye lucerna, borsó és do hány volt. A magot, oktc bér 20-ig bezárólag, 25 cen timéteres mélyszántásba tettük, hét centiméteres mélységbe. Holdanként 145 kilogramm vetőmagot alkalmaz tunk, ősszel holdanként 50 kilogramm pétisóval, 50 kilogramm káliműtrágyával és 100 kilogramm szuperfoszfáttal; tavasszal pedig 50 kilogramm pétisóval serkentettük növekedését. A síma hengerezést fogasolás követte; más talajmunkát a vetés nem igényelt. Pontosan nem tudnám megmondani mikor látott a Produttore- tábla istállótrágyát; az azonban bizonyos, hogy nagyon régen. A búza helyére idén kukoricát vetünk. Ezen az őszön 400 holdra növelik intenzív búzaterületüket a jásztelkiek. A vetésnél felhasználják ez évben szerzett tapasztalataikat. — Borsó, dinnye és kukorica utón vetünk idén intenzív búzát — vette át ismét a szót Lórik János elnökhelyettes. — E növények vetését 40 centiméteres szánA beszélgetésre figyelő gazdák egyike megjegyezte, hogy ez a 20—22 métermázsa — szerencsés esetben — akár harminc is lehet. A különbség onnan adódik, how a termett Produttore fajsúlyát eddig nem tudták megmérni. Sietnek az őszi árpa betakításával. A kévekötő aratógép után gyorsan keresztbe rakják a kévéket, mert küszöbön a búza aratása. Több mint száz holdon sorakoznak már a keresztek Szorgosságuk mellett az új iránt tanúsított érdeklődés jellemzi a jásztelki Tolbu- chin Tsz gazdáit. Ősszel 280 holdon vetettek Bezosztája, di búza összehasonlíthatatlanul „egyenesebb derékkal” áll, mint a tradicionális fajták bármelyike. A jásztelkiek pontosan eleAmeddig a szem ellát magas terméshozamú búzatáblákat ringat a nyári szél. Csodálattal nézegetik a súlyos kalászokat a szövetkezet tagjai Autonómia és Produttore búzát; bízva a kísérletekben, melyek ezeknek az intenzív fajtáknak magas terméshozamáról tanúskodtak. — A külföldi fajták között lényeges terméskülönbséget, legalábbis az eddigi felméréseink szerint, nem találtunk — mondotta Lórik János elnökhelyettes. — Búzáink még viaszérésben vannak, tehát a szem ítélőképességére alapozott „gaz- damérce” mellett csak egy- egy négyzetméter lekaszált terület adatai vannak birtokunkban Ezek alapján legszebben az olasz Produttore fizetett: holdanként 20—22 métermázsával. get tettek az agronómiái követelményeknek, melyeket az intenzív fajták támasztanak. Erről így emlékezett Akár 20, akár 30 métermázsa — sokkal több tizenkettőnél, melyet a Bánkúti— 1201 ígér. Emellett a külfölsoly szökik szája szögletébe. — Hát a mi szemünkkel nézve eléggé lusták. Naponta többször hasraverik magukat munka közben is, mondván, hogy imádkoznak. S ha félóráig van kedve egyeseknek fohászkodni egyfolytában, akkor addig nem dolgoznak. Na, máskor sem erőltetik meg magukat. Az egyik alkalommal például a Nílus túlsó oldaláról kellett elszállítani különböző anyagokat. A „rejsz”, a munkafelügyelő vagy harminc emberrel átment. Jóidő múlva csónakkal utánuk mentem. A gát tövében ülve tereferéltek. A „rejsz” is vidáman bólogatott. Mikor meglátott, akkor megfogta a korbácsot, s közéjük csapóit, hogy így, még úgy, gyerünk gyorsabban. — Így aztán nem csoda, ha néha 30—36 órát is „lehúztunk” egy műszakban, mert kevés magyar volt kint, s az ottaniakat nem hagyhattuk felügyelet nélkül. — Szerintem a legnagyobb visszahúzó erő ott a vallás. A legkisebb falu papjának is hihetetlen hatalma van. Figyeltem az ottani parasztok életét is. Munkába menet a férfi felkapaszkodott a szamárra, az asszonyok mögötte mentek gyalog. Vitték a szerszámokat, s a férfi sátrát. Az ugyanis a hűvösről nézte, hogyan dolgoznak asszonyai. Közben végtelen nyugalommal szívta a vízipipát. — Azt tapasztaltam, hogy az ottani falvakban a nő ugyanúgy nem megy emberszámba, mint ezer évvel ezelőtt. Férje ugyanúgy megveszi, akár a szamarát, s nem is tartozik több felelősséggel érte. Máskülönbén végfaléi meg Berényi József agronó- mus: — A Produttore elővetenül igénytelen nép, nagyon kevéssel beéri. Olyan vékony és száraz lepényük van, mint a bádog. Bevágná az ember bőrét, ha fejbevernék vele. Vízben megpuhítják, esznek hozzá egy marékra való babot, s kész az ebéd. — Mivel olyan meleg van, gondolom sokszor fürödnek az ottaniak. — Nehogy azt higgye. Naponta legalább ötször imádkoznak, s előtte mosakodnak. Igenám, de hogyan. Bemártják kezüket a vízbe, aztán lerázzák a vizet, s úgy dörzsölik arcukat, nyakukat. Persze, városon más a helyzet. A falusi putrik helyett szép házak magasodnak, sok a jólöltözött, tiszta ember. — Vadállatokkal nem volt dolguk? — Csak kígyókkal. Hektárosunk például jelentésírás közben vette észre, hogy az anyagok között egy kobra húzódik. Az ablakkeretet is kiverte, úgy ugrott ki a raktárból. Kairóból *ött aztán egy kígyófogó, az fogta meg a kobrát. Sőt, egy fontért még elengedte, s újra megfogta, hogy le tudjuk filmezni. Később meghívtak bennünket, látogassuk meg a kobránkat Ezer meg ezer kígyó volt ott a szérumtermelő telepen. Az építésvezetői irodából kiszólnak: — Józsi bácsi, kezdődik az értekezlet! S mivel 6 a Hídépítő Vállalat szolnoki munkahelyének főgépésze, nem maradhat távol. Utóvégre nemcsak emlékekből áll az élet, mégha negyedszázados hidász múltból torlódnak is az élmények. Simon Béla tás előzte meg. Betakarításuk után disztillerezünk, majd 25 centiméter mélyen szántunk a búza alá. Elhatároztuk, hogy legkésőbb október 20-ig az utolsó szem vetőmagot is földbe tesszük. A felhasználandó műtrágya mennyiségén nem változtatunk, a vetőmagén azonban igen. Azt holdanként 145 kilogrammról 200 kilogrammra emeljük, hogy ezzel biztosítsuk a vetés nagyobb sűrűségét. A 400 hold intenzív búza mellett idén még 500 holdon hagyományos fajtát vet a jásztelki Tolbuchin Tsz. Megfontolt óvatosságból teszi ezt. Mert tény ugyan, hogy ebben az évben igen gazdagon fizettek a külföldi fajták; de az is tény, hogy egyetlen esztendő tapasztalatára alapozva helytelen lenne sutbadobni a korábban vetett valamennyi búzafajtát. Ügy adódott, hogy a jásztelki metódusról alkalmunk nyílt beszélgetni Vedrődy Gusztávval, megyénk főagro- nómusával. — Szakértő gazdák a Tol- buchin-beliek — jegyezte meg elismerően, majd hozzáfűzte: — Ügy gondolom azonban, hogy eredményes munkájukat olcsóbban is végezhetnék... — Mit tenne, Ka Vedrődy elvtárs lenne olt a főagro- . nómus? — Ha az elővetemény nem gyomos, annak betakarítása után őszig, a vetés idejéig többsoros disztillerrel munkálnám meg kétszer-három- szor a talajt. Ezután minden alkalommal • hengereztetnék. Ha a talaj gyomos lenne, szánttatnék. De utána gyű- rűshengereztetnék. Egy-egy kiadós eső után pedig tár- csáztatnék, vagy disztillerez- tetnék. Szerintem ez a legolcsóbb módszer. borváré se csikós
