Szolnok Megyei Néplap, 1961. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-01 / 127. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 196L június í. Elutazott dr. Sukarno indonéz köztársasági elnök Kennedy elindult európai útjára Dr. Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke kétnapos baráti látogatás után szerdán elutazott Magyarországról. Az elnök búcsúztatására ez indonéz és a magyar zászlók­kal díszített Ferihegyi repülő­téren megjelent dr. Münnich Ferenc, a foradalmi munkás- paraszt kormány elnöke, Kiss Kproly, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese. Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Lo- sonczi Pál földművelésügyi miniszter és a politikai élet több más vezető személyisé­ge. Dr. Sukamo elnök dr. Münnich Ferenc és Kiss Ká­roly társaságában ellépett a díszőrség előtt és köszöntötte azt; Üttörők virágcsokrokkal kedveskedtek az indonéz köz- társasági elnöknek, aki ezután búcsút vett a megjelent ma­gyar vezető személyiségektől, a diplomáciai képviseletek vezetőitől, a Budapesten ta­nuló indonéz diákoktól. Dr. Sukamo elnök Buda­pestről a Román Népköztár­saságba utazott. (MTI) Washington (MTI). Kenne­dy amerikai elnök feleségé­vel és kíséretével szerdára virradó éjszaka repülőgépen elindult európai útjára. Az elnököt tanácsadók né­pes csoportja kíséri, köztük Rusk külügyminiszter, Bun­dy, az elnök nemzetbiztonsá­gi ügyekkel foglalkozó külön- tanácsadója, Bohlen, a kül­ügyminisztérium szovjet szakértője, Nitze, a hadügy­minisztérium nemzetközi biz­tonsági ügyekkel foglalkozó államtitkára, Sorensen, az elnök külön tanácsadója és mások. Elutazása előtt május 29-én az elnök 44. születésnapját ünnepelte. Ebből az alkalom­ból a Demokrata Párt wash­ingtoni gyűlésén beszédet mondott. Kijelentette, hogy „bizakodással és reményked­ve” indul el első fontos nem­zetközi tárgyalásaira. — Hruscsowal esedékes találkozómat úgy tekintem — mondotta —, „mint azon szándékunk bizonyítékát, hogy megkeressük a békéhez vezető módozatokat”. Az elnök születésnapja al­kalmából a Demokrata Párt Bostonban is gyűlést tartott. Az üdvözlésekre válaszolva Egy kínos interpelláció Bonn (MTI). Kínos inter­pellációra kellett válaszolnia a nyugatnémet parlamentben Strauss hadügyminiszternek. A Bundeswehr ugyanis a kö­zelmúltban kiállítást rende­zett légi úton szállított csa­patok hadműveleteinek szem­léltetésére. A kiállításon egy sereg tabló szemlélteti a hit­leri Wehrmacht második vi­lágháború ejtőernyős hadmű­veleteit. s eme fegyvertények között kiemelkedő helyen mutatja be azt a rajtaütést, amellyel a hírhedt Skorzeny SS-katonái 1943-ban kiszaba­dították Mussolinit a fogság­ból. A kép a következő alá­írással szerepelt a kiállítá­son: „szövetséges államférfi kiszabadítása”. A szociáldemokrata képvi­selők gúnyos kérdéseire vá­laszolva Strauss zavartan azt fejtegette, hogy a kérdéses kiállítás „zártkörű jellegű volt”, s a képek feliratai nem azzal a célzattal készültek, hogy „politikai értékelést nyújtsanak”. Kennedy újból szólt európai megb eszél és ei rőt — Értékesnek tartom a sző- ' vetségeseinkkel tartandó meg­beszéléseket — jelentette ki —• különösen olyan időpont­ban, amelyet az jellemez, hogy a szembenálló felek egy­aránt rendelkeznek a kölcsö­nös megsemmisítés és pusztí­tás eszközeivel. Fontosnak tartom, hogy megértsék és világosan lássák, mi az, amiért mi síkraszállunk. Ezért utazom Bécsbe, hogy találkozzam Hruscsowal. Az egyszerű amerikaiak si­kert kívánnak az elnök kül­detéséhez. A kongresszus ve­zető politikusai támogatják a Szovjetunió és az Egyeáült Államok kormányfői találko­zójának gondolatát. — Az amerikai nép reméli — jelentette ki Mansfield sze­nátor, a szenátusi többség ve­zetője —, hogy a találkozó hasznos lesz. Kívánjuk, hogy Hruscsov és Kennedy sikere­sen tárgyaljon egymással Bécsben. Reméljük, hogy a nemhivatalos tárgyaláson megvitatnak majd néhány j nagy problémát és megterem- ; tik az alapot azok megoldá­sához, sőt talán idővel sike­rül megtalálni, az igazságos megoldást is, amely biztosítja a világ népeinek az igazságos békébe vetett reményük meg­valósulását. Közel négymillióval szaporodott 1960-ban a Szovjetunió lakossása • Moszkva (TASZSZ). A Szovjet Orvostudományi Aka­démia közgyűlésének keddi ülésén Szergej Kurasov szov­jet közegészségügyi minisz­ter közölte, hogy 1960-ban 3 828 000-rel növekedett a Szovjetunió lakosságának szá­ma. Ez a legmagasabb szapo­rulat a szovjet hatalom fenn­állása óta, egyszersmind leg­magasabb szaporulat a gaz­daságilag fejlett államok kö­zött is.'(MTI) • Képek a lengyel kormányküldöttség megyei látogatásáról Hosszasan nézegették a jászboldogházi Aranykalász Tsz sertéseit, érdeklődtek takarmá­nyozásuk, gondozásuk iránt. Konkoly Béla, a tsz elnöke pontos adatokkal tá jékoztatta a vendégeket. Tegnap délelőtt megtekintették a Héki Állami Gazdaság alcslszigeti üzemegységét Szemenyei Ádám állattenyésztő katonásan jelentette az állatlétszámot és hogy pillanat­nyilag milyen munka folyik Piszkos játék Moszkva (TASZSZ). — Az Izvesztyija „piszkos játék­nak” minősítette a nyugati hatalmak kulisszák mögötti manővereit a laoszi értekez­lettel kapcsolatban. Az utóbbi időben — írja Popov, a lap genfi különtu- dósítója «— az amerikai pro­paganda fokozott erővel ter­jeszti azt a hírt, hogy Laosz- ban megsértik a tűzszünetet, ezért a Patet Lao egységeket hibáztatja, pedig tulajdon­képpen a tűzszünet Boum Oum—Phoumi Nosavan láza­dó klikkje sérti meg, amint ez világosan kitűnik a laoszi nemzetközi megfigyelő és el­lenőrző bizottság május 20-án kelt jelentéséből. Miért csap az Egyesült Ál­lamok akkora hűhót ezeknek az incidenseknek? Számítása nagyon egyszerű: a Patet Lao — úgymond — nem tartja be a tűzszünetet. Jó lesz ré­sen lenni; Rendkívüli felha­talmazást és lehetőséget kell adni tehát a nemzetközi bi­zottságnak arra, hogy oda menjen, ahová akar s akkor, amikor neki tetszik. Más szó­val ez azt jelenti — mutat rá Popov —. hogy még a politi­kái kérdések megoldása, az egész laoszi kérdés rendezése előtt létre akarják hozni azt az eszközt, amellyel beavat­kozhatnak Laosz belügyeibe, majd pedig megkísérlik a bi­zottságot teljesen a Nyugat ellenőrzése alá vonni. Szorosan összefüggnek ezekkel a tervekkel a nyugati hatalmak más követelései is. Az értekezlet munkájának útjában nagy akadály az a kérdés, hogy milyen „megfe­lelő utasításokat” adjanak a laoszi nemzetközi megfigyelő ég ellenőrző bizottságnak. Genfben újságíró körökben teljesen indokoltan teszik fel a kérdést: milyen utasítások­ról is van szó? Hiszen annak­idején a bizottság megkapta az összes szükséges utasításo­kat és nagyon is jól ismeri kötelezettségeit. Fel kell tehát tételezni, hogy ezek az új „utasítások” azt a korlátlan felhatalma­zást adnák a bizottságnak, amelyet a Nyugat képviselői nyíltan követelnek számára. Az Egyesült Államoknak és SEATO-beli szövetségesei­nek e piszkos játéké mögött — amellyel a tanácskozást csak a katonai kérdésekre akarják korlátozni és ki akarnak térni az alapvető" po­litikai kérdések megoldása elől. — az a szándék húzódik meg. hogy megakadályozzák a laoszi nép érdekeit szolgá­ló igazságos rendezést. Miután kudarcot vallott az a kísérletük; hogy fegyveres agresszióval Laoszt bérenceik kezére juttassák, most megkí­sérlik elérni ugyanezeket a célokat nagyon is átlátszó mesterkedésekkel itt e genfi értekezleten. (MTI) A Tiszajenői Űj Tavasz Mg. Termelőszövetkezet borsószedő időszaki munkásokat vesz fel, azonnal helyből, a környékbeli községekből és városokból. A borsósze­désért 1.— Ft-ot fizet kg-ként naponta a helyszínen. Borsószedés az időjárástól függően minden nap fo­lyamatosan. Kiváló utazási lehetőség, kedvezményes retúr-jeggyel. • (15* A fedélzeti rádió hangszó­rójából halk kattanás hallat­szott. — Figyelem! Figyelem! Dox> Ten beszél. A védőbur­kolat kioldható, a nagy féke­zésen túljutottunk. Hívószá­mok szerint mindenki jelent­kezzen. Jelentkeztünk. Mindenki kitűnő erőben, ’ frissen nyúj­tózott egyet az ötven órás mozdulatlanság után, majd a parancsnok a központi kor­mányzófülkébe hívta az End- roxlán—245. utasait. A fel­adatok megsűrűsödtek. Szá­mításaink szerint már belép­tünk a Tellus-*4. bolygó- rendszerébe. A megbeszélés után Doxir Teni bőséges élelem-adagot osztott ki valamennyiünk­nek. Kedves, vidám orvos­nőnk látta el az élelmezéssel járó teendőket is, a fényra­kéta automata-gépekkel fel* szerelt konyhájában azonban alig akadt különösebb dolga, csunán az, hogy a 10 eszten­dőre is elegendő készlet pon­tos beosztását állandóan el­lenőrizze. • Valósággal megifjodtunk a kitűnő étkezés után, tett­erőnk. akaratunk megnöve­kedett. Szükség is volt erre, mert utazásunk nagy erőpró­bája még csak ezután követ­kezett. Horx Lend a kibernetikus számológépen a rakéta pá­lyaelemeit, sebességét ellen­őrizte: a műszerek pontos ér­téket mutattak. — Sebességünk 358 ezer kodén óránként. Fantasztikus regény Dox Ten megfelelőnek ta­lálta. — Az előre kiszámított ér­tékhatárok között. Helyes! Fényrakétánk háromszáz- szor lassabban, de még min­dig nagy sebességgel haladt. A pályaelemek ellenőrzése után nagy pillanatok követ­keztek. Dox Ten és Oren Xin bekapcsolták a központi kor­mányzófülke távolságmegha­tározó rádiólokátorát. A lo­kátor ernyőjén felvillant a három részre osztó kettős fe­hér sugárnyaláb. Horx Lend a meteorit-rajokat jelző au­tomatákat is működésbe he­lyezte, Xind Lind a rakéta megfigyelő-fülkéjében telesz­kópjait irányította a Tellus— 4. felé, jómagam pedig Oren Xin-nel együtt Dox Ten mel­lé kaptam beosztást: ügye­leti szolgálatot láttunjc el a rádiólokátoroknál. A műszerek jelzéseit és az Endroxlán—245. pályaele­meit harmadszor is ellenőriz­tük. Minden rendben! — mondta vidáman Horx Lend, majd Dox Ten a rádióloká­tor teljesítményét a legma­gasabbra fokozta. Az ernyő középpontjában sziporkázó fénypont jelent meg: a Tel- lus—4! — Végre — sóhajtott megkönnyebbülten a parancs­nok — már azt hittem, sose látjuk meg újra az apró sár­ga csillagot A lokátor automatikus szá­mító-berendezése már je­lezte is a fényforrás távolsá­gát. — Ezerötszáz millió kodén! Meglepődve néztünk ösz­sze. Horx Lend feljegyzései­ben lapozott — Figyelem, Xind! — ha­jolt a mikrofonhoz Dox Ten. — Itt vagyok — válaszolt a csillagásznő. — A rádiólokátór számítá­sa szerint ezerötszáz millió kodén távolságra vagyunk a Tellus—4-tőL Csak ezeröt­száz millióra. —- Lehetetlen! Hiszen ak­kor már látnunk kellene, a B-bolygót is, A különleges, gyűrűs bolygót Dox! — Nem értem — tűnődött Dox Ten. — Máris Jövök — szólt még Xind Lind, és megfigye­lő fülkéjéből egy karcsú, fé­mesen csillogó létrán leeresz­kedett a központi kormány­zófülkébe. A rádiólokátor négy ernyő­je lassan forgott körbe a fényrakéta négy külső pont­ján. A rádióelektromos hul­lámok bepásztázták a körü­löttük elterülő tér minden részletét. Horx Lend felkiáltott: — A B-bolygó ezernégy­száz millió kodén távolságban kering a Tellus—4 körül. Saxo Len megállapítása sze­rint pontosan ezemégyszáz millió koden-re. Az eltérés semmi esetre sem lehet több néhány ezer kodennél. Xind Lind bólintott. — ügy van. Emlékszem, magam is ellenőriztem a szá­mításokat. Nem lehet tévedés. A rádiólokátor ernyőjén azonban még mindig csak a Tellus—4 fénypontja villo­gott De egyszer csak meg­elevenedett a lokátor ernyője. A Tellus—4 bolygói felfogták és visszaverték a hatalmas energiával kibocsátott rádió- elektromos hullámokat, és visszaérkezve a lokátor er­nyőjén apró, piciny fénypon­tokban vibráltak az űrhajó­sok előtt: Xind Lind lepkekönnyű mozdulattal ugrott a központi kormányfülke ultrateleszkóp­jához, és diadalmasan felkiál­tott — Drága barátaim, megér­keztünk! A B-bolygó furcsa gyűrűjével alig van távolabb tőlünk 100 millió koden-nél. A lokátort valószínűleg a gyűrűs bolygó mágneses ki­sugárzása zavarta meg, any- nyira, hogy csak a nagytöme­gű Tellus—4-ről visszaverődő erőteljesebb hullámok jutot­tak el a jelfogókig. A távcső képmezejében a B-bolygó kacérkodott gyűrűje mögé bújva az idegen világ­ból érkező fényrakétával. Va­lamennyien ott szorongtunk a központi kormányzófülké­ben, csak Oren Xin rohant fel a fényhullám-adóvevő központba, hogy a kormány­zóterem fényhullám-képer­nyőjére varázsolja a B-boly­gót, egész közelről. A tixoni tudomány e nagyszerű talál­mánya lehetővé tette, hogy madárrepülésnyi magasság­ból szemlélhessünk bármely égitestet, ha azt 100 millió koden-re megközelítjük... A kormányzófülkében min­den fényforrást kioltottunk csak a műszerek zöldes-sárga fényei vibráltak tovább. Oren Xin beszélt a fedélzeti rá­dión. — Kapcsolom a B-boly­gót .. | A rádiólokátor ernyője mellett azúrkék ragyogással világosodott meg a fényhul­lám-vevő külső képernyője. Először sugárzó, fehér fény­fátylak lebegtek a szemünk előtt, aztán kitisztult a kép... A gyűrű egy óriási része látszott, a Tellus—4 visszave­rődő fényében, aztán Oren Xin növelte a vevő nagyítá­sát és egyre közelebbről lát­hattuk a bolygó felszínét. Kietlen, furcsa világ tárult fel előttünk. A gyűrűs boly­gó felülete sehol sem árulta el az élet legcsekélyebb nyo­mát sem. Oren Xin kikapcsolta a fényhullám-vevőt. (Foll/tatjufcJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom