Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

193L TX&CfJe» ML iSOiíéíOS MEGXÜ NÉPLAP s Hétköznapi tiilcöb Negyven éves Csehszlovákia Kommunista Pártia döntésével, a proletárdikta­túra megteremtésével érheti el célját; ennek előfeltétele viszont a munkásosztály egységfrontjának és a mun­kás—paraszt szövetségnek a megteremtése, illetve a párt harcainak összekapcsolása a nemzetközi munkásmozga­lom imperialistaellenes küz­delmeivel. A csehszlovák kommunis­ták mélységes harc- szeretetéről tett tanúságot az az elszánt harc, amelyet a CSKP folytatott Hitler né­metországi hatalomrajutása után a fasizmus erői ellen. A nagyburzsoázia igyekezett a hitleri minta szerinti fasisz­ta diktatúrát megteremteni Csehszlovákiában is. De a CSKP a félillegalitás nehéz verte a csehszlovák munkás­osztály. Ezzel befejeződött a demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átmenete. A munkásosztály kezébe vette a hatalma» Csehszlovákiában. 1949. májusában a CSKP IX. kongresszusa kidolgozta a szocializmus építésének to­vábbi feladatait. Csehszlová­kia dolgozói sikeresen való­sították meg azóta a2 első és a második ötéves tervet. A párt iránymutatása alapján a parasztság döntő többsége is a szocializmus útját válasz­totta, s ma már a mezőgaz­dasági földterület több mini 90 százaléka a' szocialista szektorhoz tartozik. A falu szocialista átalakítása ezzel gyakorlatilag befejeződött Ügy indul, ahogy szokott A felkelő napot már a ke­rékpárról köszönti. A kettes üzemegységbe tart. Szólt teg­nap a bizalmi, hogy Kovács Sándomé kérte: vegyék fel tagjelöltnek. Rendes asszony. Mindennap kint van. Dolgos. Most is sarabol... Feltétle­nül javasolja a vezetőségnek, ö lesz a ti. a párttagok so­rában. — Tessék a felvételi kére­tem. Töltse csak ki bízvást! A bizalmi majd szól. Meghívjuk a taggyűlésre. Még ebben a hónapban eldöntjük. Kézetnyújt, indul. Nem jut messze. A sor végén Török Imre integet NINCS KITÉRŐ — De jó, hogy jön, titkár elv társ! Nem megy ez az át­kozott masina. Összeesküdött a répabogarakkal. Nem fújja a vegyszert. — Na, Sándor, most kide­rül, hogy ügyeskedsz. Szak­embere nem vagy, de most nincs kitérő. Legalább nézd körül. — így biztatja önma­gát a titkár. Lekuporog Tö­rök mellé. Minden alkatrészt jól körülnéz. Ügy rakja visz- sza, ahogy volt.' Az ördög­masina nem- akarja elánilni magát De a Sándor logiká­ján nem jár túl. A gép jár, csak a port nem szórja. Per­sze, hogy a szelep... Kitisztítják. Jót nevetnek «— felcsaphatunk szerelőnek — mondják. Törökkel beszél­get'még egy keveset: Kelle­ne az eső. meg hogy jó dol­gosak itt az asszonyok. Indul ismét a titkár. visz- sza a községbe. Ej. ez lehe­tetlen. A szénahordásra még senki sem kapott megbízást. Nem hát. Csak úgy „önszor­galomból” viszik a legénykék. A brigádszállásra. — Ne haragudjon már, Kö­ti elvtárs, de olyan keserve­sen nyerítettek a lovak, mi­kor elhajtottunk a zöld mel­lett. Hallotta volna csak! A két kocsis, ifj. Botos András és Faragó József mentegetőzik. A titkár nem haragszik. Csak szeretné, ha megértenék: nem versenylo­vak kellenek itt. Ami az igásnak jár, azt megkapják. 13 KILOMÉTER A CSEPELEN Tarr Márton, az elnök oda­benn már várja. Ö a határ másik feléről jött. A sertéste­lepről. És míg a Karcag alatti Nagyderékba kiérnek, nem fogy ki a szavuk. A titkár megkérdezi, mit' szól „z elnök Kovácsné felvételéhez. No, meg a legények buzgólkodá- sához: Az elnök meg: — Jól gondoltátok azt az átcsoportosítást. Meglátszik a sertéseken, hogy odavaló em­berek gondozzák. A 21 elő- hasú fehér lefialt. Három anya nem vált be. de a 18-■ nak 187 malaca lett. Nem tudtam megállni. Nagyon megdicsértem a gondozókat. így telik'az írb5, míg 13 ki­lométert „elnyel” a Csepel. Nagyderékba már várja őket a brigádvezető. Tanakodnak, vitatkoznak. De nem halad­nak sokra. Valamelyik „vi­zes” vállalat csatornázza a föld lüket. Hogy miért, azt azok se tudják, akik a kotró- eéoet kezelik, őket ide küld­ik, nekik itt kell dolgozni. Kész. VÁRATLAN VENDÉGEK — Mi ugyan nem rendel­tünk semmi nemű földmun­kát. De ha már jöttek, leg­alább szólnának. A búzát, amit kitaposnak, takarmány­nak levágtuk volna. Dohog a két, ember. A 3500 holdas szövetkezet dolgait na­ponta elrendezik. De ilyen váratlan vendégek láttán . csak meglepődnek. Aztán mi­re a határrészt bejárják el­száll a bosszúságuk. Ha egyelőre nem is tudják, ki csatornáz, csak . víznek épül az. És itt kell az esnnóilás. Most sem kelt még jól ki a kukorica. Rég „elhúzta”’a delet mire hazaérnek. Félóra alatt be­kapják az ebédet Aztán új­ra útnak. A titkár a szőlősbe tart Beszélni kell még né­hány emberrel. Pénteken pártesoportok tapasztalatcse­réje lesz. Kell ez, mert a párt- életet a nyáron leginkább ezek a kis kollektívák táplál­hatják. Csajchát nem így gon­dolja mindenki. — Nélkülem azt megtart­ják — mondja is rá mind­járt Tarr Mihályné. — Előbb való most a szőlőkötözés. — Kell az azért — bizony­gat Veresné. — De én csak úgy megyek, ha nem munkaidőre teszik — erősködik Tarmé. — Nerrf nem. Megtartjuk, míg ebédelnek. Itt a brigád­tanyán — határozza el men­ten a titkár. — S így jó, így mindenki ott lesz. CIGARETTASZÜNET Benn a brigádtanyán éppen rágyújtottak a szőlőkapások. Végig ülnek egy kiásott alma­fa törzset. Legszélén az öreg Botos András. Már tud a fiá­ról. — Jól is teszi, titkár elv- társ, ha ráijeszt egy kicsit. Az ősszel a háztájiban ter­mett kukoricát hordta el ott­Megyénk ipari üzemei is részt vesznek az 1961. május 19—29-i ipari vásáron. — Az érdekelt vállalatok megtették az előkészületeket, hogy mél­tóképpen képviseljék me­gyénk iparát. A jászberényi Fémnyomé- és Lemezáru- gyár, valamint az Aprítógép- gyár már elküldte, á szolnoki Vasipari, a mezőtúri Villa­moscikkeket gyártó és a kis­újszállási Faipari Vállalat pedig május 15-én indítja út­ba gyártmányait A szolnoki Vasipari Válla­lat politechnikai kisgépeket: karos lemezvágót, abrikto- lót, kisesztergát, a mezőtú­riak pedig háztartási villa- mosmeghajtású kisgépeket küldenek a BIV-re. A kisújszállásiak a külföl­di országokban is ' jólismert 25 féle játékot— zebrát, pár­ducot, egy-kéfc lovas rácsos kocsit, négy-öt részes festett vonatot, villamost, négymo­toros repülőgépet, verseny­autót és egylovas holland bordélyt mutatnak be a vá­sár látogatóinak. A játékok döntő többsége holland, an­gol. belga megrendelésre ké­szült. A kisújszállási Faipari Vállalat ez évben — szep­tember 31-ig — 1 027 000 fo­rint értékű játékárut gyárt exportra. A Jászberényi Fémnyomő­és Lemezé ruv’ár s.'-nzoi is feladták már a szállítmányt. Üjtípusú hűtőszekrényeket, jászkannákat, dísztálcákat, alumíniumedényeket küldtek Budapestre. Az Aprítógép­gyár, 15 néevzetméter nvitott «niiiíiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiiiiiiiiimiiiiii U 00.000 forint áru gép ^Hosszú idő óta megyeszerte híresek a mezőtúri Petőfi Tsz gazdái arról, hogy meny­nyire szeretik a gépet. Ä szö­vetkezetiek jelentőségteljes megállapodást kötöttek a he­lyi gépállomással: egymillió- egyszázezer forint értékű gé­pet vásároltak tőle. Tizenkét erőgép már megérkezett új állomáshelyére; egy DT-t, három aratógépet, egy kom­bájnt és sok egyéb munka­gépet a közeli napokra vár­nak a tsz-ben. — .Tó vásárt csináltunk, — állapította meg elégedetten Czikkely János, a tsz fő­könyvelője. — A gérek árá­nak egy hányadát már kifi­zettük saját erőből, a többire hatéves lejáratú állami hi­telt kaptunk. — Mint kiszámítottuk, a hasznos segítők ára négy év alatt megtérül — folytatta Czikkely elvtárs. — A terme­lési költség csökkenése révén ugyanakkor egy forinttal emelhetjük a munkaegység­értékét. honróL Mindennap megrakta az esőkabát zsebét, míg azt nem mondtam neki: A te kosztodból vonom le, ha ab­ba nem hagyod. Akkor abba­hagyta. — Vagy csak úgy vitte, hogy maga ne lássa. — Ezen nagyot nevetnek. Jámbor Lajos kezdi újra: •— Gyönyörű a szőlőnk. Kevés lesz a hordónk őszre. Kapáljuk is már most má­sodszor. Csak az új telepítés indul nehezen. Eső kéne. Gyors számítás. Ha így ha­lad a szőlő, .fölözi a tervet. Akkor jövő kapáláskor még ízlelhetik az idei termést. Lassan alkonyuL A titkár innen is búcsúzik. Még az állattenyésztő agronómussal akar beszélni. A taggyűlésen az állattenyésztés helyzeté­ről számolnak majd be. Meg­kéri, készüljön fel rá. Az ara­tási előkészületeket is meg­beszélik majd. Arra ő készül. Köti Sándornak, a kunhe- gyesi Vörös Csillag Tsz párt- titkárának telt így egy hét­köznapja. De e hétköznap tükrében sok más párttitkár­ra is ráismerhetünk. területe is elkészült. A par- kosítók befejezték a munkát. A gyár szerelői pedig felál­lították mammutgépüket, a közel 70 tonnás, tizenkettes pofástörőt. Ezen kívül verőcsapos malmot és vibrátort mutat­nak be az aprítógépgyáriak a vásár hazai és külföldi lá­togatóinak. A gépek festése megtörtént, az utófestésre pedig nyitás előtt keiül majd sor. — KUNMADARAS villany- hálózatának bővítési terveze­tét Madarász Tibor elektro­mérnök készítette 39 000 fo­rint értékű társadalmi mun­kában. Elég sokan vannak. A ta­nítási napokon közel kétszá­zan kerekednek fel; a hatal­mas gyár munkásai, műveze­tői. adminisztratív dolgozói, hogy beüljenek az iskolapad­ba és pótolják, amit annak­idején elmulasztották a ke­nyérprobléma, a napi gon­dok, a nehézségek, az akkori államhatalom részvétlensége miatt. Amikor egy-egy művezető műszakbeosztást csinál, ami­kor embereket kell beosztani valahová, a sokféle szempont között talán a leglényegesebb, jár-e az illető iskolába? Ho­gyan lehetne megkönyfteni a dolgát? Tudunk-e neki segí­teni? És a tanuló érzi, hogy az egész üzem szerető gon­doskodása áll mellette. Ez egyáltalán nem túlzás. Nem is lehet túlzás olyan he­lyen, ahol egy’vezetőbeosztá­sú emberről el sem lehet kép­zelni, hogy nem tanul. B. He­gyes Jáno9. a személyzeti osztály vezetője a hetedik általánost végzi, jeles ered­ménnyel. Keményen megdol­gozott érte. És ez az elfoglalt, ezernyi-problémával, felelős­séggel megterhelt idősebb ember most alig várja, hogy elvégezhesse a nyolcadikat. Aztán nyilván indul tovább. Ha ilyen ember kezébe van letéve az oktatás ügye. nyil­vánvaló. hogy rendben men­nek ,a dolgok. Győri Sándor, a KISZ bizottság titkára technikumot végez. . Márton elvtárs, a párttitkár az alap- szervézetx taggyűlések egyik nrogramnontiává,tette az ok­tatás ügyét. H. Nagy Mihály KISZ szervezőtitkár a leány­otthonban számolt be a cseh­szlovákiai tapasztalatairól és ;yven évvel ezelőtt,- •• 1921. május 14-én ült össze a Prága-Karlin-i köz­ségháza nagytermében Cseh­szlovákia Kommunista Párt­jának alakuló kongresszusa. Hosszú utat tett meg Cseh­szlovákia munkásosztálya, amíg e jelentős történelmi fordulóhoz érkezett. Az 1917-es Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, majd a szovjet állam kezdeti sikerei nagy hatással voltak Cseh­szlovákia dolgozóira. Erősí­tették bennük a szocializmus szükségszerű győzelmébe ve­tett hitet, növelték a mun­kásosztály forradalmi szel­lemét és harci elszántságát. Az Októberi Szocialista Forradalom nagy hatása mel­lett fontos tanulsággal is szolgált. Bebizonyosodott, hogy a szocialista forrada­lom előkészítéséhez, gyöze- lemrevitelehez az oroszorszá­gi Boise . Párthoz hasonló harci vezérkar szükséges. A kommunista párt megalakí­tásának e történelmi szükség- szerűségét ismerték fel a baloldali szoeiáldemokrai-k, a forradalmi ifjúság haladó mozgalma, a Marxista Szö­vetségben tömörült kommu­nisták és mások — mind­azok, akiknek képviseletében az alakuló kongresszus ösz- szeült. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása óta kö­vetkezetesen harcolt a mun­kásosztály egységfrontjának kialakításáért. A csehszlovák elvtársak nagy harcokat vív­tak a párton belül fellépő jobboldali, opportunista ele­mekkel szemben. Hatalmas politikai felvilágosító és szer­vező munkát végeztek a pro­letariátus sorai között. Mind­ennek eredményeként az 1925. novemberi választáso­kon közel egymillió szava­zattal a CSKP Csehszlová­kia második legnagyobb pártja lett. A párt V., majd VI. kong­resszusán végleg győzött a Klement Gottwald elvtárs által vezetett szilárd mar­xista—leninista vonal. Kiala­kult a párt helyes stratégiá­ja és taktikája. Az V. kong­resszus hangsúlyozta, hogy a párt csak, a burzsoázia meg­buzdította őket a továbbta­nulásra. A főmérnök és az igazgató rendszeresen láto­gatják a tanfolyamokat, ér­deklődnek az iskolákban e dolgozók előmeneteléről. Ta­nulmányi segélyt is adtak a rászorulóknak. Ilyen légkör­ben élvezet a tanulás, min­den nehézsége mellett is. Mert nehézség jócskán a keid. Bár e vezetők mindent megtesznek azért, hogy a műszakokat az iskolába já­rásnak megfelelően osszák be, a tanulók mintegy ne­gyedrészének semmiképpen nem tudnak műszakkedvez­ményt biztosítani a munka sajátsága folytán. Ezek az­után kéthetenként járnak csak. de nem maradnak el a többiektől. Aki idősebb kor­ban fogott könyvet az azt is tudja, ilyenkor már nem olyan könnyű a tanulás. A munka, anyagi problémák, a nőknél a második műszak nehezítik. Vegyük például Sólyom Tstvánnét, a 39/a műhely dol­gozóját. A vékony, kedvesar- cű fiatalasszony kiváló dol­gozó. Van egy kislánya és ha hazamegy azzal is foglalkoz­nia kell. A háztartás is nagy­mértékben ráhárul. És ő a martfűi iskolában a nyolca­dik osztályt végzi. Most vizs­gázik majd. Osztálytársai azt mondják, nagyon szépen ha­lad. — Kocsis Sándor vagyok — mutatkozik be egy középkorú ember a szalag mellett. — Én már levizsgáztam TisZaföld- váron ' négyes eredménnyel. Kicsit nehéz, de amit lehet segítenek nekem a munkatár­saim. meg a művezető is. Most különben szakszerveze­körülményei között is élere tudott állni a nemzet vala­mennyi demokratikus erői­nek, s velük együtt ezt so­káig megakadályozni. 1938 őszén, a gyalázatos münche­ni döntés után a fasiszta re­akció vette át a hatalmat. A fasiszta diktatúra fő jellem­vonása Csehszlovákiában is valamennyi demokratikus erő, de elsősorban a kommu­nista párt üldözése volt. A CSKP tevékenysége nem szűnt meg a fasiszta dikta­túra. majd Csehszlovákia hitleri megszállásának ide­jén sem. Sőt: a kommunista párt képezte az országban az egyetlen szervezett ellenálló erőt. Hiába volt a terror, az üldözés. hiába gyilkoltak meg a legjobb kommunisták közül 25 000-et, a pártot nem tudták megtörni. A tömegek felvilágosításával, szabotázs­akciókkal, partizántevékeny­séggel folyt a harc, amely a párt vezetésével össznemzeti mozgalommá vált. Kialakult az a nemzeti egység, amely Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt fel­szabadítása után a proletár- hatalom megteremtésének alapját képezte. A CSKP a maga követke­zetesen forradalmi politiká­jával rövid idő alatt 'meg­nyerte a nemzet nagy több­ségének bizalmát.burzsoá­zia 1948. februári puccskí­sérletét a párt vezetésével le­d iákok ti feladat is lett az általános iskolai oktatás. Már megkap­tuk a kis nyomtatványokat, amin jelentkezni kell. Én, mint műhélybizalmi fogok beszélni az emberekkel, ügy gondolom lesz fogánatja sza­vamnak, hiszen arra agitá­lom őket, amit én is, csinálok. Sokféle ember tanul Mart­fűn. Van közöttük általános iskolás, közgazdasági techni­kumot végző, gimnáziumba járó, sőt egyetemista Is. A gimnazistákat egyébként a lehetőség szerint olyan admi­nisztratív munkakörbe osz­tották be, ami mellett köny- nyebben végezhetik a gim­náziumot. Az egyetemet pe­dig egyforma nagy lelkese­déssel végzi F. Nagy Béla pénzügyi osztályvezető és B. Tóth KároIyv az úgynevezett „generálka” szerelő lakatosa. K. Nagy Erzsi a 35-ös mű­hely meósa xjz üzem egyik legjobb tanulója. Kitűnően vizsgázott Tiszaföldváron az általános iskola nyolcadik osztályából. Ha a névsort nézzük, azt tapasztaljuk, kevés a nő. És érdekes, hogy éppen az anyák, a feleségek tanulnak inkább. A lányok, akiknek módjuk tenne rá, már sokkal kevesebb mértékben. A férfi és női tanulók-aránva kéthar­mad az egyharmadhoz. Pedig köztudomású, hogy a ripő- gyárban több a női, mint a férfi dolgozó. Mi az oka en­nek? Erre kerestük a felele­tet a Ságvári út 11. alatti leányszálláson. A kedvesarcú gondnoknénit, meg az éppen otthon tartózkodó Tóth Er­zsit faggatjuk. Én azért nem tanulok tovább, mert nemsokára férj­ig második ötéves terv végére Csehszlovákia ipari nagyhatalommá vált 1937-hez viszonyítva az ipari termelés közel négyszeresé­re nőtt. s Csehszlovákia a legfontosabb ipari cikkek egy főre eső termelésében már elérte a legfejlettebb kapitalista országok színvo­nalát A CSKP helyes politikájá­nak és a csehszlovák nép munkájának eredményeként az 1960. júniusi pártkonfe­rencia kimondhatta; Cseh­szlovákiában győzött a szo­cializmus. A nemzetgyűlés elfogadta az új szocialista Alkotmányt. Csehszlovákia népe, kommunista pártja ve­zetésével megkezdte .a har­madik ötéves terv feladatai­nak megvalósítását, a kom­munizmus építéséhez való átmenet 'előfeltételeinek meg­teremtését. Csehszlovákia Kommunista Pártja fennállása óta a nem­zetközi kommunista mozga­lom részének tekinti magát — annak tartjuk mi is. Büsz­kék vagyunk a most negy­ven éves jubileumát ünneplő testvérpártunk Sikereire. A magyar kommunistákat sok közös harc emléke fűzi a CSKP-hoz. A múlt közös harcai, a jelen közös felada­tai erősítik pártjaink testvé­ri szövetségét, a nagyszerű közös célért, a kommuniz­mus végső győzelméért ví­vott harcban. hez megyek, elköltözöm in­nen és egyelőre nincs időm rá. A többiek? Azt nem is tudom. Nem nagyon szeret­nek tanulni. Sokan még nerr ts olvasnak. — Én sem értem 'ezeket a lányokat — mondja a gondnoknő. ■— Száztizenné- gyen laknak nálunk, ebből hárman járnak technikum­ba. ketten szakmunkásképző tanfolyamra. A többiek nem csinálnak semmit. Egyesek a szó legszorosabb értelmében semmit, egész délelőttöket lustálkodnak át, ágyban vagy ágyon fekve. Pedig csönd, nyugalom, tisztaság, a zavar­talan tanulás minden felté­tele megvan nálunk. — A múltkoriban járt ná­lunk H. Nagy Mihály — ve­szi át a szót Tóth Erzsi. — Elmesélte, hogy Csehszlová­kiában jóformán nincs ci­pőgyár! dolgozó, aki ne ta­nulna valamilyen fokon. — lelkesített minket, elmondta, hogy minden segítséget meg­adnak a kiszesek is, meg a gazdasági vezetők is. Ha itt Inaradnék, én is tanulnék to­vább. Pedig jófejű lányok vannak nálunk, nincs olyan akinek ne lenne meg a nyolc általánosa. íme, szép feladat á KISZ- ezervezet számára, meggyőzni ezeket a lányokat arról, hagy nemcsak hasznos az iskola, de tartalmasabb életet is biz­tosít a tanulás. Persze, ki­tartás kell hozzá és erős aka­rat. Tanul a gyár. És jövőre még többen lesznek; akik munkaidő után beülnek a ti- szaföldvárl, rákőczifaivi, kengyeli va— martfűi isko­lapadokba. hogy nagy lépést tegyenek a teljesen embe-ö- válás felé. Hernádi Tibor Bors; Eszter Utolsó simítások a vásárvárosban Budapestre érkezett a jászberényi Aprító- gépgyár 70 tonnás mammut gépe A martfűi felnőtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom