Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1961-05-14 / 112. szám
193L TX&CfJe» ML iSOiíéíOS MEGXÜ NÉPLAP s Hétköznapi tiilcöb Negyven éves Csehszlovákia Kommunista Pártia döntésével, a proletárdiktatúra megteremtésével érheti el célját; ennek előfeltétele viszont a munkásosztály egységfrontjának és a munkás—paraszt szövetségnek a megteremtése, illetve a párt harcainak összekapcsolása a nemzetközi munkásmozgalom imperialistaellenes küzdelmeivel. A csehszlovák kommunisták mélységes harc- szeretetéről tett tanúságot az az elszánt harc, amelyet a CSKP folytatott Hitler németországi hatalomrajutása után a fasizmus erői ellen. A nagyburzsoázia igyekezett a hitleri minta szerinti fasiszta diktatúrát megteremteni Csehszlovákiában is. De a CSKP a félillegalitás nehéz verte a csehszlovák munkásosztály. Ezzel befejeződött a demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átmenete. A munkásosztály kezébe vette a hatalma» Csehszlovákiában. 1949. májusában a CSKP IX. kongresszusa kidolgozta a szocializmus építésének további feladatait. Csehszlovákia dolgozói sikeresen valósították meg azóta a2 első és a második ötéves tervet. A párt iránymutatása alapján a parasztság döntő többsége is a szocializmus útját választotta, s ma már a mezőgazdasági földterület több mini 90 százaléka a' szocialista szektorhoz tartozik. A falu szocialista átalakítása ezzel gyakorlatilag befejeződött Ügy indul, ahogy szokott A felkelő napot már a kerékpárról köszönti. A kettes üzemegységbe tart. Szólt tegnap a bizalmi, hogy Kovács Sándomé kérte: vegyék fel tagjelöltnek. Rendes asszony. Mindennap kint van. Dolgos. Most is sarabol... Feltétlenül javasolja a vezetőségnek, ö lesz a ti. a párttagok sorában. — Tessék a felvételi kéretem. Töltse csak ki bízvást! A bizalmi majd szól. Meghívjuk a taggyűlésre. Még ebben a hónapban eldöntjük. Kézetnyújt, indul. Nem jut messze. A sor végén Török Imre integet NINCS KITÉRŐ — De jó, hogy jön, titkár elv társ! Nem megy ez az átkozott masina. Összeesküdött a répabogarakkal. Nem fújja a vegyszert. — Na, Sándor, most kiderül, hogy ügyeskedsz. Szakembere nem vagy, de most nincs kitérő. Legalább nézd körül. — így biztatja önmagát a titkár. Lekuporog Török mellé. Minden alkatrészt jól körülnéz. Ügy rakja visz- sza, ahogy volt.' Az ördögmasina nem- akarja elánilni magát De a Sándor logikáján nem jár túl. A gép jár, csak a port nem szórja. Persze, hogy a szelep... Kitisztítják. Jót nevetnek «— felcsaphatunk szerelőnek — mondják. Törökkel beszélget'még egy keveset: Kellene az eső. meg hogy jó dolgosak itt az asszonyok. Indul ismét a titkár. visz- sza a községbe. Ej. ez lehetetlen. A szénahordásra még senki sem kapott megbízást. Nem hát. Csak úgy „önszorgalomból” viszik a legénykék. A brigádszállásra. — Ne haragudjon már, Köti elvtárs, de olyan keservesen nyerítettek a lovak, mikor elhajtottunk a zöld mellett. Hallotta volna csak! A két kocsis, ifj. Botos András és Faragó József mentegetőzik. A titkár nem haragszik. Csak szeretné, ha megértenék: nem versenylovak kellenek itt. Ami az igásnak jár, azt megkapják. 13 KILOMÉTER A CSEPELEN Tarr Márton, az elnök odabenn már várja. Ö a határ másik feléről jött. A sertéstelepről. És míg a Karcag alatti Nagyderékba kiérnek, nem fogy ki a szavuk. A titkár megkérdezi, mit' szól „z elnök Kovácsné felvételéhez. No, meg a legények buzgólkodá- sához: Az elnök meg: — Jól gondoltátok azt az átcsoportosítást. Meglátszik a sertéseken, hogy odavaló emberek gondozzák. A 21 elő- hasú fehér lefialt. Három anya nem vált be. de a 18-■ nak 187 malaca lett. Nem tudtam megállni. Nagyon megdicsértem a gondozókat. így telik'az írb5, míg 13 kilométert „elnyel” a Csepel. Nagyderékba már várja őket a brigádvezető. Tanakodnak, vitatkoznak. De nem haladnak sokra. Valamelyik „vizes” vállalat csatornázza a föld lüket. Hogy miért, azt azok se tudják, akik a kotró- eéoet kezelik, őket ide küldik, nekik itt kell dolgozni. Kész. VÁRATLAN VENDÉGEK — Mi ugyan nem rendeltünk semmi nemű földmunkát. De ha már jöttek, legalább szólnának. A búzát, amit kitaposnak, takarmánynak levágtuk volna. Dohog a két, ember. A 3500 holdas szövetkezet dolgait naponta elrendezik. De ilyen váratlan vendégek láttán . csak meglepődnek. Aztán mire a határrészt bejárják elszáll a bosszúságuk. Ha egyelőre nem is tudják, ki csatornáz, csak . víznek épül az. És itt kell az esnnóilás. Most sem kelt még jól ki a kukorica. Rég „elhúzta”’a delet mire hazaérnek. Félóra alatt bekapják az ebédet Aztán újra útnak. A titkár a szőlősbe tart Beszélni kell még néhány emberrel. Pénteken pártesoportok tapasztalatcseréje lesz. Kell ez, mert a párt- életet a nyáron leginkább ezek a kis kollektívák táplálhatják. Csajchát nem így gondolja mindenki. — Nélkülem azt megtartják — mondja is rá mindjárt Tarr Mihályné. — Előbb való most a szőlőkötözés. — Kell az azért — bizonygat Veresné. — De én csak úgy megyek, ha nem munkaidőre teszik — erősködik Tarmé. — Nerrf nem. Megtartjuk, míg ebédelnek. Itt a brigádtanyán — határozza el menten a titkár. — S így jó, így mindenki ott lesz. CIGARETTASZÜNET Benn a brigádtanyán éppen rágyújtottak a szőlőkapások. Végig ülnek egy kiásott almafa törzset. Legszélén az öreg Botos András. Már tud a fiáról. — Jól is teszi, titkár elv- társ, ha ráijeszt egy kicsit. Az ősszel a háztájiban termett kukoricát hordta el ottMegyénk ipari üzemei is részt vesznek az 1961. május 19—29-i ipari vásáron. — Az érdekelt vállalatok megtették az előkészületeket, hogy méltóképpen képviseljék megyénk iparát. A jászberényi Fémnyomé- és Lemezáru- gyár, valamint az Aprítógép- gyár már elküldte, á szolnoki Vasipari, a mezőtúri Villamoscikkeket gyártó és a kisújszállási Faipari Vállalat pedig május 15-én indítja útba gyártmányait A szolnoki Vasipari Vállalat politechnikai kisgépeket: karos lemezvágót, abrikto- lót, kisesztergát, a mezőtúriak pedig háztartási villa- mosmeghajtású kisgépeket küldenek a BIV-re. A kisújszállásiak a külföldi országokban is ' jólismert 25 féle játékot— zebrát, párducot, egy-kéfc lovas rácsos kocsit, négy-öt részes festett vonatot, villamost, négymotoros repülőgépet, versenyautót és egylovas holland bordélyt mutatnak be a vásár látogatóinak. A játékok döntő többsége holland, angol. belga megrendelésre készült. A kisújszállási Faipari Vállalat ez évben — szeptember 31-ig — 1 027 000 forint értékű játékárut gyárt exportra. A Jászberényi Fémnyomőés Lemezé ruv’ár s.'-nzoi is feladták már a szállítmányt. Üjtípusú hűtőszekrényeket, jászkannákat, dísztálcákat, alumíniumedényeket küldtek Budapestre. Az Aprítógépgyár, 15 néevzetméter nvitott «niiiíiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiiiiiiiiimiiiiii U 00.000 forint áru gép ^Hosszú idő óta megyeszerte híresek a mezőtúri Petőfi Tsz gazdái arról, hogy menynyire szeretik a gépet. Ä szövetkezetiek jelentőségteljes megállapodást kötöttek a helyi gépállomással: egymillió- egyszázezer forint értékű gépet vásároltak tőle. Tizenkét erőgép már megérkezett új állomáshelyére; egy DT-t, három aratógépet, egy kombájnt és sok egyéb munkagépet a közeli napokra várnak a tsz-ben. — .Tó vásárt csináltunk, — állapította meg elégedetten Czikkely János, a tsz főkönyvelője. — A gérek árának egy hányadát már kifizettük saját erőből, a többire hatéves lejáratú állami hitelt kaptunk. — Mint kiszámítottuk, a hasznos segítők ára négy év alatt megtérül — folytatta Czikkely elvtárs. — A termelési költség csökkenése révén ugyanakkor egy forinttal emelhetjük a munkaegységértékét. honróL Mindennap megrakta az esőkabát zsebét, míg azt nem mondtam neki: A te kosztodból vonom le, ha abba nem hagyod. Akkor abbahagyta. — Vagy csak úgy vitte, hogy maga ne lássa. — Ezen nagyot nevetnek. Jámbor Lajos kezdi újra: •— Gyönyörű a szőlőnk. Kevés lesz a hordónk őszre. Kapáljuk is már most másodszor. Csak az új telepítés indul nehezen. Eső kéne. Gyors számítás. Ha így halad a szőlő, .fölözi a tervet. Akkor jövő kapáláskor még ízlelhetik az idei termést. Lassan alkonyuL A titkár innen is búcsúzik. Még az állattenyésztő agronómussal akar beszélni. A taggyűlésen az állattenyésztés helyzetéről számolnak majd be. Megkéri, készüljön fel rá. Az aratási előkészületeket is megbeszélik majd. Arra ő készül. Köti Sándornak, a kunhe- gyesi Vörös Csillag Tsz párt- titkárának telt így egy hétköznapja. De e hétköznap tükrében sok más párttitkárra is ráismerhetünk. területe is elkészült. A par- kosítók befejezték a munkát. A gyár szerelői pedig felállították mammutgépüket, a közel 70 tonnás, tizenkettes pofástörőt. Ezen kívül verőcsapos malmot és vibrátort mutatnak be az aprítógépgyáriak a vásár hazai és külföldi látogatóinak. A gépek festése megtörtént, az utófestésre pedig nyitás előtt keiül majd sor. — KUNMADARAS villany- hálózatának bővítési tervezetét Madarász Tibor elektromérnök készítette 39 000 forint értékű társadalmi munkában. Elég sokan vannak. A tanítási napokon közel kétszázan kerekednek fel; a hatalmas gyár munkásai, művezetői. adminisztratív dolgozói, hogy beüljenek az iskolapadba és pótolják, amit annakidején elmulasztották a kenyérprobléma, a napi gondok, a nehézségek, az akkori államhatalom részvétlensége miatt. Amikor egy-egy művezető műszakbeosztást csinál, amikor embereket kell beosztani valahová, a sokféle szempont között talán a leglényegesebb, jár-e az illető iskolába? Hogyan lehetne megkönyfteni a dolgát? Tudunk-e neki segíteni? És a tanuló érzi, hogy az egész üzem szerető gondoskodása áll mellette. Ez egyáltalán nem túlzás. Nem is lehet túlzás olyan helyen, ahol egy’vezetőbeosztású emberről el sem lehet képzelni, hogy nem tanul. B. Hegyes Jáno9. a személyzeti osztály vezetője a hetedik általánost végzi, jeles eredménnyel. Keményen megdolgozott érte. És ez az elfoglalt, ezernyi-problémával, felelősséggel megterhelt idősebb ember most alig várja, hogy elvégezhesse a nyolcadikat. Aztán nyilván indul tovább. Ha ilyen ember kezébe van letéve az oktatás ügye. nyilvánvaló. hogy rendben mennek ,a dolgok. Győri Sándor, a KISZ bizottság titkára technikumot végez. . Márton elvtárs, a párttitkár az alap- szervézetx taggyűlések egyik nrogramnontiává,tette az oktatás ügyét. H. Nagy Mihály KISZ szervezőtitkár a leányotthonban számolt be a csehszlovákiai tapasztalatairól és ;yven évvel ezelőtt,- •• 1921. május 14-én ült össze a Prága-Karlin-i községháza nagytermében Csehszlovákia Kommunista Pártjának alakuló kongresszusa. Hosszú utat tett meg Csehszlovákia munkásosztálya, amíg e jelentős történelmi fordulóhoz érkezett. Az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalom, majd a szovjet állam kezdeti sikerei nagy hatással voltak Csehszlovákia dolgozóira. Erősítették bennük a szocializmus szükségszerű győzelmébe vetett hitet, növelték a munkásosztály forradalmi szellemét és harci elszántságát. Az Októberi Szocialista Forradalom nagy hatása mellett fontos tanulsággal is szolgált. Bebizonyosodott, hogy a szocialista forradalom előkészítéséhez, gyöze- lemrevitelehez az oroszországi Boise . Párthoz hasonló harci vezérkar szükséges. A kommunista párt megalakításának e történelmi szükség- szerűségét ismerték fel a baloldali szoeiáldemokrai-k, a forradalmi ifjúság haladó mozgalma, a Marxista Szövetségben tömörült kommunisták és mások — mindazok, akiknek képviseletében az alakuló kongresszus ösz- szeült. Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása óta következetesen harcolt a munkásosztály egységfrontjának kialakításáért. A csehszlovák elvtársak nagy harcokat vívtak a párton belül fellépő jobboldali, opportunista elemekkel szemben. Hatalmas politikai felvilágosító és szervező munkát végeztek a proletariátus sorai között. Mindennek eredményeként az 1925. novemberi választásokon közel egymillió szavazattal a CSKP Csehszlovákia második legnagyobb pártja lett. A párt V., majd VI. kongresszusán végleg győzött a Klement Gottwald elvtárs által vezetett szilárd marxista—leninista vonal. Kialakult a párt helyes stratégiája és taktikája. Az V. kongresszus hangsúlyozta, hogy a párt csak, a burzsoázia megbuzdította őket a továbbtanulásra. A főmérnök és az igazgató rendszeresen látogatják a tanfolyamokat, érdeklődnek az iskolákban e dolgozók előmeneteléről. Tanulmányi segélyt is adtak a rászorulóknak. Ilyen légkörben élvezet a tanulás, minden nehézsége mellett is. Mert nehézség jócskán a keid. Bár e vezetők mindent megtesznek azért, hogy a műszakokat az iskolába járásnak megfelelően osszák be, a tanulók mintegy negyedrészének semmiképpen nem tudnak műszakkedvezményt biztosítani a munka sajátsága folytán. Ezek azután kéthetenként járnak csak. de nem maradnak el a többiektől. Aki idősebb korban fogott könyvet az azt is tudja, ilyenkor már nem olyan könnyű a tanulás. A munka, anyagi problémák, a nőknél a második műszak nehezítik. Vegyük például Sólyom Tstvánnét, a 39/a műhely dolgozóját. A vékony, kedvesar- cű fiatalasszony kiváló dolgozó. Van egy kislánya és ha hazamegy azzal is foglalkoznia kell. A háztartás is nagymértékben ráhárul. És ő a martfűi iskolában a nyolcadik osztályt végzi. Most vizsgázik majd. Osztálytársai azt mondják, nagyon szépen halad. — Kocsis Sándor vagyok — mutatkozik be egy középkorú ember a szalag mellett. — Én már levizsgáztam TisZaföld- váron ' négyes eredménnyel. Kicsit nehéz, de amit lehet segítenek nekem a munkatársaim. meg a művezető is. Most különben szakszervezekörülményei között is élere tudott állni a nemzet valamennyi demokratikus erőinek, s velük együtt ezt sokáig megakadályozni. 1938 őszén, a gyalázatos müncheni döntés után a fasiszta reakció vette át a hatalmat. A fasiszta diktatúra fő jellemvonása Csehszlovákiában is valamennyi demokratikus erő, de elsősorban a kommunista párt üldözése volt. A CSKP tevékenysége nem szűnt meg a fasiszta diktatúra. majd Csehszlovákia hitleri megszállásának idején sem. Sőt: a kommunista párt képezte az országban az egyetlen szervezett ellenálló erőt. Hiába volt a terror, az üldözés. hiába gyilkoltak meg a legjobb kommunisták közül 25 000-et, a pártot nem tudták megtörni. A tömegek felvilágosításával, szabotázsakciókkal, partizántevékenységgel folyt a harc, amely a párt vezetésével össznemzeti mozgalommá vált. Kialakult az a nemzeti egység, amely Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadítása után a proletár- hatalom megteremtésének alapját képezte. A CSKP a maga következetesen forradalmi politikájával rövid idő alatt 'megnyerte a nemzet nagy többségének bizalmát.burzsoázia 1948. februári puccskísérletét a párt vezetésével led iákok ti feladat is lett az általános iskolai oktatás. Már megkaptuk a kis nyomtatványokat, amin jelentkezni kell. Én, mint műhélybizalmi fogok beszélni az emberekkel, ügy gondolom lesz fogánatja szavamnak, hiszen arra agitálom őket, amit én is, csinálok. Sokféle ember tanul Martfűn. Van közöttük általános iskolás, közgazdasági technikumot végző, gimnáziumba járó, sőt egyetemista Is. A gimnazistákat egyébként a lehetőség szerint olyan adminisztratív munkakörbe osztották be, ami mellett köny- nyebben végezhetik a gimnáziumot. Az egyetemet pedig egyforma nagy lelkesedéssel végzi F. Nagy Béla pénzügyi osztályvezető és B. Tóth KároIyv az úgynevezett „generálka” szerelő lakatosa. K. Nagy Erzsi a 35-ös műhely meósa xjz üzem egyik legjobb tanulója. Kitűnően vizsgázott Tiszaföldváron az általános iskola nyolcadik osztályából. Ha a névsort nézzük, azt tapasztaljuk, kevés a nő. És érdekes, hogy éppen az anyák, a feleségek tanulnak inkább. A lányok, akiknek módjuk tenne rá, már sokkal kevesebb mértékben. A férfi és női tanulók-aránva kétharmad az egyharmadhoz. Pedig köztudomású, hogy a ripő- gyárban több a női, mint a férfi dolgozó. Mi az oka ennek? Erre kerestük a feleletet a Ságvári út 11. alatti leányszálláson. A kedvesarcú gondnoknénit, meg az éppen otthon tartózkodó Tóth Erzsit faggatjuk. Én azért nem tanulok tovább, mert nemsokára férjig második ötéves terv végére Csehszlovákia ipari nagyhatalommá vált 1937-hez viszonyítva az ipari termelés közel négyszeresére nőtt. s Csehszlovákia a legfontosabb ipari cikkek egy főre eső termelésében már elérte a legfejlettebb kapitalista országok színvonalát A CSKP helyes politikájának és a csehszlovák nép munkájának eredményeként az 1960. júniusi pártkonferencia kimondhatta; Csehszlovákiában győzött a szocializmus. A nemzetgyűlés elfogadta az új szocialista Alkotmányt. Csehszlovákia népe, kommunista pártja vezetésével megkezdte .a harmadik ötéves terv feladatainak megvalósítását, a kommunizmus építéséhez való átmenet 'előfeltételeinek megteremtését. Csehszlovákia Kommunista Pártja fennállása óta a nemzetközi kommunista mozgalom részének tekinti magát — annak tartjuk mi is. Büszkék vagyunk a most negyven éves jubileumát ünneplő testvérpártunk Sikereire. A magyar kommunistákat sok közös harc emléke fűzi a CSKP-hoz. A múlt közös harcai, a jelen közös feladatai erősítik pártjaink testvéri szövetségét, a nagyszerű közös célért, a kommunizmus végső győzelméért vívott harcban. hez megyek, elköltözöm innen és egyelőre nincs időm rá. A többiek? Azt nem is tudom. Nem nagyon szeretnek tanulni. Sokan még nerr ts olvasnak. — Én sem értem 'ezeket a lányokat — mondja a gondnoknő. ■— Száztizenné- gyen laknak nálunk, ebből hárman járnak technikumba. ketten szakmunkásképző tanfolyamra. A többiek nem csinálnak semmit. Egyesek a szó legszorosabb értelmében semmit, egész délelőttöket lustálkodnak át, ágyban vagy ágyon fekve. Pedig csönd, nyugalom, tisztaság, a zavartalan tanulás minden feltétele megvan nálunk. — A múltkoriban járt nálunk H. Nagy Mihály — veszi át a szót Tóth Erzsi. — Elmesélte, hogy Csehszlovákiában jóformán nincs cipőgyár! dolgozó, aki ne tanulna valamilyen fokon. — lelkesített minket, elmondta, hogy minden segítséget megadnak a kiszesek is, meg a gazdasági vezetők is. Ha itt Inaradnék, én is tanulnék tovább. Pedig jófejű lányok vannak nálunk, nincs olyan akinek ne lenne meg a nyolc általánosa. íme, szép feladat á KISZ- ezervezet számára, meggyőzni ezeket a lányokat arról, hagy nemcsak hasznos az iskola, de tartalmasabb életet is biztosít a tanulás. Persze, kitartás kell hozzá és erős akarat. Tanul a gyár. És jövőre még többen lesznek; akik munkaidő után beülnek a ti- szaföldvárl, rákőczifaivi, kengyeli va— martfűi iskolapadokba. hogy nagy lépést tegyenek a teljesen embe-ö- válás felé. Hernádi Tibor Bors; Eszter Utolsó simítások a vásárvárosban Budapestre érkezett a jászberényi Aprító- gépgyár 70 tonnás mammut gépe A martfűi felnőtt