Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-14 / 112. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. május 14. MAGÁNÜGY? NEM! KÖZÜGY Van egy igen jóhírű érnem kevésbé fontos iskolája Szol­noknak: a megyei kórház szülészeti osztálya mellett működő Szülésznőképző Is­kola. A bentlakó tanulók a lehető legkedvezőbb körülmé­nyek között sajátíthatják el itt a hivatásukhoz szükséges ismereteket, mert a szülésze­ti osztályon gyakorlatban is megtekinthetik és alkalmaz­hatják a tanultakat. Az in­tézet jóhírének ez a titka. Fontossága abban áll. hogy innen látják el megyénket szülésznőkkel és természetes, hogy a végzősök színe-java kerül így saját kórházainkba. Egyszerű tehát a következte­tés-- ha Szolnokon megszűnik a szülésznűképzés, egészségügyi ellátottságunk minősége jelentős kárt szen­ved. — Hogyan?— kérdezi ol­vasóink közül aggódva, kü­lönösen az a nyolcvan fiatal lány, vagy asszony, akinek kérvénye több mint egy éve bent fekszik az iskolánál. — Csak nem zárják be a bába­képzőt? Mi az a súlyos ok, ami erre késztetheti — leg­felső fokon — az Egészség- ügyi Minisztériumot? — Súlyos ok? —- Mint saj­nos, többízben megtörténik: látszólag' nem nagy dolgon múlik az egész. Igaz. a meg­felelő lakás hiánya sokak ne­héz gondja ma, ez mégsem lehet döntő akadály e kérdés megoldásában. Úgy érezzük, itt az ideje, hogy megmagyarázzuk az összefüggést a lakásprobléma és a szülésznőképző léte, vagy nemléte között. A felügyelete alá tartozó harminc növen­dékkel ugyanis az iskola igazgatójának bent kell lak­nia. Erre' meg is van a mód: szolgálati lakásként egy szo­ba és fürdőszoba áll rendel­kezésére a vezető pedagógus­nak. Igaz, egyéb mellékhelyi­ség nincs, de — amint a me­gyei főorvostól értesültünk — alkalmas személyt már ta­láltak az állás betöltésére, aki bármely pillanatban haj­landó azt el is foglalni. Csak­hogy... ... a szolgálati lakás nem üres. az iskola volt igazgató­ja, S. Lászlóné lakik benne férjével és ötéves gyermeké­vel. Állásáról betegsége miatt mondott le és könnyebb munkát kért a rendelőinté­zetben, ahol azt meg is kapta. íme tehát az ok, amiért hosszú szünet után talán még az Egészségügyi Minisztérium által, utolsóként megjelölt ha­táridőre, július 1-re sem kez­dődik el a bábaképzés. — No, dehát ezen esek le­het segíteni — mondanák is­mét sokan. — Valahol a vá­rosban feltétlenül akad egy megfelelő lakás, ahová S. Lászlóék átköltözhetnek. Ez nem magánügy, mindannyi­unk ügye, amelyért sok más egyéni érdeket félre kell tenni, bármely égetőnek látszik is. A dolog fontosságát a váro­si tanács illetékesei belátták: kiutaltak a család számara egy másfél szobás összkom­fortos lakást a Szántó utcá­ban. Az S. család azonban nem fogadta el azzal a meg- okolással, hogy családi kö­rülményeik miatt egy két szobás lakásra tartanak igényt. A városi tanács megpró­bált újabb megoldást keres­ni: ezúttal a Szabadság tér 2 szám alatt egy elhagyott­nak látszó két szobás lakást utalt ki S. Lászlóéknak. Saj­nos, a Pesten élő tulajdonos nem nyugodott ebbe bele. Fellebbezett, perel és hogy a per meddig húzódik s ki nye­ri meg — azt még a magas bíróság sem tudja, erre tehát érdemben számítani nem le­het A lakás különben is el­hanyagolt állapotban van, azonnal be sem költözhető — és, hogy a dolog még jobban bonyolódjék — a huzavona közben a társbérlő elhalálo­zott. A fentiek után felvetődik mindannyiunkban a kérdés: nem lett volna-e előnyösebb még az S. család egyéni szempontjából is, ha elfogad­ja a számára először kiutalt lakást? Miért nem tudtak, vagy tudnak az illetékes szer­vek eredményesen intézkedni az ügyben? Előfordulhat-e, hogy egy ilyen „jelentékte­len”, megoldható probléma miatt le kell mondania me­gyénknek a szülésznőképző iskoláról? —- kemény —* . - Sí A' felsorakozott csapatok vezetői jelentést adnak. Az úttörmozgalom fennál­lásának 15. évfordulóját egésznapos túrával ünnepel­ték a jászberényi úttörők. 650 pajtás indult május 7-én reggel különvonattal Salgó- bányára. Érkezésük után a vendéglátó úttörők kalauzo­lásával megtekintették a Ta­nácsköztársaság idején le­zajlott salgótarjáni csata színhelyét. Az • emlékműnél a salgóbányai úttörők dísz- őrsége és egy veterán várta az ünnepi túra résztvevőit. A jászberényi pajtások meg­koszorúzták a hősök emlék­művét. Nagyobb anyagi érdekeltség---­JO BB MUNKA Az anyagi ösztönzés al­kalmazása a szocializmus építésének időszakában a gazdasági élet minden terü­letéh szükséges és — ha nem akarunk hibákat elkövetni — kötelező. Abból a felismerés­ből fakad, hogy a társadalmi fejlődésnek ezen a fokán még nem elégséges csupán az emberek öntudatára építe­ni. Meg kell teremteni a sze­mélyes érdekeltséget is a magasabb termelési’ eredmé­nyek eléréséhez. Ezt szolgál­ja az anyagi ösztönzés — amely kifejezésre juttatja és kézzelfoghatóan érezhetővé teszi a dolgozók számára: jobb munkájuk nemcsak a szocializmus gyorsabb felépí­tésében gyümölcsözik, ha­nem személyes jólétük, saját és családjuk életszínvonalá­nak állandó javulásában is. Az anyagi ösztönzés elvé­nek a szocialista mezőgazda­ságban is érvényesülnie kell. Az a helyes, ha a tsz-tagok több és jobb munkája nem­csak a tsz közös vagyonának gyarapodását eredményezi. Ez. az elsődleges, a legfonto­sabb. Emellett azonban a több és jobb munka végzése feltétlenül eredményezze a tsz-tagok egyéni jövedelmé­nek növekedését is — még­pedig abban az arányban, ahogyan többet és jobban dolgoznak, nagyobb termés- eredményeket érnek eL Ezt a célt szolgálják a termelő­szövetkezetekben az anyagi ösztönzés különböző formai. Megyénkben a termelő­szövetkezeti mozgalom mély gyökereket eresztett, már szinte hagyományai vannak, mégis az elmúlt években alig lehetett találkozni a munka­egységrendszert kiegészítő, anyagi ösztönző módszerek alkalmazásával. Tavaly, az év végén szinte fordulatsze­rű változás történt e kérdés­ben. Pártunk központi szer­veinek határozatai nyomán széleskörű felvilágosító mun­ka indult azért hogy szövet­kezeteink jobban éljenek az anyagi ösztönzés lehetőségei­vel. Az idei termelési tervek készítésével együtt kidolgoz­ták minden szövetkezetben' a munkaegységrendszert kiegé­szítő jövedelemelosztási for­mákat is. Az anyagi ösztön­zést jelentő premizálásnak sok — többnyire a helyi le­hetőségeket figyelembe vevő, a helyi szükségleteknek meg­felelő — formája alakult ki. A fordulat elérése nem volt könnyű. Néhány helyen még egyes maradi gondolko­dású pártfuncionáriussal, tsz-vezetővel is.sokat kellett vitatkozó' a' premizálás szükségességéről. Sőt — még mindig van néhány olyan szövetkezet, amelynek veze­tői a munkaegységszerinti el­osztás nem a jövedelemelosz­tás alapjának, hanem egye­düli módszerének tekintik, elzárkóznak a premizálás be­vezetésétől. Megyénk terme­lőszövetkezeteinek nagy többségében azonban — a nagyobb terméseredmények eléréséért folyó harc fontos eszközeként — helyesen al­kalmazzák a premizálás kü­lönböző módszereit. A premizálási módsze­rek széles skálája alakult ki, szövetkezeteink gazdálko­dási színvonalának, a tagság politikai érettségének meg­felelően. Prémiumként álta­lában a terven felül előállí­tott termék 10—60 százalékát adják a tagoknak. Ennek mértéke függ az egyes nö­vényféleségektől, a kiszabott tervfeladattól és a tervtúltel­jesítés mértékétől. Egyes speciális munkák elvégzé­séért szinte minden tsz-ben célprémiumot is kitűztek. A tiszafüredi és kunszentmár­toni járás termelőszövetke­zeteiben alkalmazzák azt a módszert is, hogy néhány — -különösen munkaigényes — növényféleségnél a mun­kaegység jóváírásán felül a termés egy bizonyos száza­lékát is kiosztják a tagok között. Főleg a szőlő-, zöld­ség- és gyümölcstermelésnél elterjedt a százalékos része­sedés, illetve a 100 forint készpénz-bevétel után meg­határozott arányos részesedés módszere. A gazdasági év elején tar­tunk. A nagy munkacsúcsok még előttünk állnak. Korai lenn« már most véaső követ­Működnek már az idény-napközik a szolnoki járásban A szolnoki járás területén tizenkilenc állandó napközi­otthonos óvoda működik. A községek közül csupán Mező- héken, Szászberekén és Ti- szajenőn nincs állandó óvo­da, ezzel szemben Tiszaföld- váron négy. Űjszászon pedig három is áll a legifjabbak rendelkezésére. Hamarosan megkezdődnek azonban a nyári mezőgazda- sági munkálatok és a falusi munka dandárjának idején kevésnek bizonyultak a meg­lévő napköziotthonok. A nyá­ri hónapokban idényjellegű óvodákat állítanak fel. A járási tanács művelődési csoportjánál nyert értesülé­sek szerint az idén minde­nütt van lehetőség idény-jel­legű napközi beindítására, ahol az igények ezt' megkí­vánják. Legtöbb helyen a meglévő állandó óvoda mellett még idény-jel­legűt is ■ működtetnek, — sőt tanyaközpontban, vagy más kisközségben is lesz napköziotthonos óvoda, így például Hunyadfalván, Csataszögön, Tiszavárkony- Szöllőben idény napközikben helyezhetik el gyermekeiket a dolgozó szülők. Tizenhét helyen engedé­lyezte a tanács idény-jellegű napköziotthon létrehozását. Ezek általában négy hónapon keresztül működnek. Ám elő­fordul, hogy a helyi tanács a község lakosságának kívánsá­gára. s egyben anyagi támo­gatásával, megnyújtja az en­gedélyezett időt egy-két hó­nappal. Tószegen például két hónappal, Szajolban egy hó­nappal, Rákóczifalván pedig szintén két hónappal tovább üzemel majd- az óvoda, mint ahogy a járási tanács a költ­ségeket biztosította. Az állandó napköziottho­nok részére a szükséges bú­torzatok, s egyéb felszerelési tárgyak csaknem teljes egészében rendelkezésre áll­nak. Ahol még valamiben hiány mutatkozott, a járási-, illetve községi tanácsok pó­tolták a szükséges berende­zési tárgyakat. Az idény-jel­legű napköziotthonokban azonban csupán tavaly ren­delték meg a szükséges fel­szerelést. Egyedül Várkony- Szöllőben hiányzik még a be­rendezés. Amennyiben a kö­zeli napok során nem sike­rülne biztosítani részükre is, akkor Mezőhékről — ahol ez idén nem szervezték meg a napköziotthont — szállítják át a berendezési tárgyakat. Egyébként általában a köz­ségek lakosai, elsősorban a tsz-ek igen nagyarányú tár­sadalmi hozzájárulással se­gítették a napköziotthonok létrehozását. Az idény-jellegű napközi­otthonok általában május el­sejével kezdték meg működé­süket, ez összes azonban csu­pán a hónap végétől üzemel. Hasonlóan május hónapban kezdenek munkához az idény­jellegű bölcsődék is. Ezévben öt községben engedélyezték az idény-jellegű bölcsődék üzemelését. Közülük kettőben azonban — Szajolban és Ve- zsenyen — helyhiány miatt bizonytalan a bölcsődék be­indulása. A bölcsődékkel kapcsolat­ban az irányzat az, hogy tel­jes egészében a- községek vi­selnék a jövőben a bölcső­dék költségeit Ahol valóban szükségét ér­zik bölcsődék létrehozásának ott a község lakossága köny- nyűszerrel vállalja is ezt a — cseppet sem megerőltető — terhet Hinnan kerületben, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság vegyipari központjá­ban rövid idő alatt felépült a „Vinilon-város”. A vállalat épület-tömbjeit tavaly szept­emberben kezdték 500 000 négyzetméternyi területen építeni. Eddig már több mint harminc ipari objektumot és más épületet emeltek. A közeli napokban, a 10 000 tonna kapacitású vinilon-gyár első részlegének befejezése alkalmából nagy ünnepséget tartanak „Vinilon-városban”. A második részleg üzem behelyezésével a gyár kapa citása évi 20 000 tonnára emelkedik. Ázsia e legna­gyobb gyárának építésében és berendezésében a köztár­saság sok iparvállalata vés' részt A vinílon-gyár műsza ki terveit koreai tudósok é mérnökök dolgozták ki, a gyárat hazai berendezéssé’ szerelik fel. A vállalat nagy­mértékben elősegíti a lakos ság ruházkodási problémája nak megoldását, mivel 15 millió méter szövet gyártó sát biztosítja. Felvételi pályásat as MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Marxismus-rLeninismus Esti Egyeteme 1961-62 tanévre Az MSZMP Szolnok me­gyei Bizottsága pályázatot hirdet a Mar y izmus-len in iz­mus Esti Egytemre való fel­vételre. A Marxizmus-lenin- izmus Esti Egyetemének cél­ja: szem ezett marxista-lenin­ista oktatás biztosítása a párt-, állami-, gazdasági ve­zetők, propagandisták, értel­miségiek számára — egyete­mi szinten. Az egyetemen a tanulmányi idő 3 év. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben politikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és. magyar munkásmozgalom történetet tanulnak. A tan­tárgyakból félévenként vizs­gáznak és a tanulmányi ered­ményekről bizonyítványt kap­nak. Ennek törvényes elisme­rését az 1088/1957. MT. ren­delet biztosítja. A tanév szep­tember 1-től június 30-ig tart. hetenként egyszer, meghatá­rozott napon, délután 2—6 óráig kötött foglalkozás van (előadás, osztályfoglalkozás). keztetéseket levonni, az egyik, vagy a másik alkalmazott módszer abszolút helyessé­gét, vagy helytelenségét ki­mondani. A gazdasági év vé­gén, a zárszámadásokkal együtt, az egész év tapaszta­latai alapján kell majd ezt megtenni. Ahhoz azonban már elég idő eltelt, kellő ta­pasztalat összegyűlt, hogy né­hány fontos következtetést levonjunk. Már eddig is bebizonyoso­dott, hogy helyes volt az anyagi ösztönzés kiszélesíté­se, a munkaegységrendszer mint alap mellett a premi­zálásnak, a jövedelemelosztás változatos módszereinek al­kalmazása. Megállapítható, hogy — sók más tényező mellett — főként a helye­sebb jövedelemelosztási for­mák bevezetésének köszönhe­tő, hogy termelőszövetkeze­teinkben nagyobb munka­kedvvel, bizakodóbban fog­tak az idén munkához. Lé­nyegesen több családtag vesz részt a munkában, min#! az elmúlt év, azonos időszaká­ban. A tsz-tagság aktívabb. Nagyobb érdeklődést tanúsít a közös gazdaság ügyei iránt, több javaslatot tesz a munka jobb megszervezésére, jobb munkamódszerek alkalmazá­sára. Mindezek eredménye­ként termelőszövetkezeteink nagy többségében az eddig esedékes tavaszi mezőgazda- sági munkákat kellő időben és jó minőségben elvégez­ték. Sok helyen tapasztalha­tó. hogy például: az az állat- tenyésztő, aki a tejhozam, vagy a súlygyarapodás után kapja a prémiumot, gazdasá­gosabban használja fel a ta­karmányt, vagy: a növény­melyen a részvétel kötelező. Az egyetemre való felvétel feltételei: felvételüket kérhe­tik, akik érettségivel vagy annak megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges marx­ista ismereteket már megsze­rezték. Az egyetemre párton- kívüliek is kérhetik felvéte­lüket. Nem kérheti felvételét az. aki más egyetem, iskola, stb. hallgatója. Az egyetem hallgatóinak a forradalmi munkás-paraszt kormány 1088/1957. sz. (XI. 25.) határozata alapján a fél­évi vizsgák előtt 6 nap. az évvégi vizsgák előtt 12 nap és évközben szabad választás szerint 6 nap tanulmány’ szabadság jár. A tandíj egy évre 150 fo­rint. Mellékelni kell: 1 darab részletes önéletrajzot; a vál­lalat. intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről; az illetékes pártszervezet aján­lását. A pályázat a városi, járási pártbizottságokon beszerezhe­tő kérdőív alapján történik. A pályázatot az illetékes pártbizottságra kell kiilden5 június hó 15-ig. MSZMP Szolnok* megyei Végrehajtó Bizottsága termesztőt a premizálás arra serkenti, hogy a kellő tőállo­mányt meghagyja stb. Ta­pasztalható, hogy a tsz-tagok jobban ügyelnek egymás munkájára is, jobban fellép­nek a közös , védelmében a hanyagság, a kártevés ellen. Mindezek biztató jelek. Re­ményt keltenek ahhoz, hogy az anyagi ösztönzés a gazda­sági év még hátralévő idő­szakában, a nehezebb felada­tok idején is érezteti majd kedvező hatását, s végső so­ron, a gazdasági év végén, a magasabb terméshozamok­ban gyümölcsözik majd. E biztató jelek megerősítik' a tsz-vezetőket és pártszer­vezeteket abban, hogy az egész év során szilárdan tartsanak ki az alkalmazott jövedelemelosztási formák mellett. Az évközben tapasztal­ható kisebb hibákat még le­het csiszolgatni. Meg kell vizsgálni például még me­netközben azt. hogy az egyes üzemágakban teljesített azo­nos munkáért, vagy azonos értékű tervtúlteljesítésért azonos jövedelem, azonos prémium jár-e? De lényeges, alapvető változtatásokat csak az egész, gazdasági év tapasz­talatai alapján kell tenni, ott, ahol ez szükségesnek mutat­kozik. A jövedelemelosztás­ban tanúsított, következetes­ség és rendszeresség erősíti a tsz-tagok munkakedvét, s kellő biztonságérzetet ad az évvégi jövedelmet illetően is. Mindent összegezve — az anyagi ösztönzés kiszélesíté­sének eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, helyes úton já­runk. ezt kell folytatni, s az eredményei bizonyára nem maradnak el ezután sem. (V. J.) TÍZ ÉV ALATT KÉTSZAZHÚSZEZER VA­GON HULLADÉK ANYAGA ADOTT AT A MÉH AZ IPARNAK Tíz évvel ezelőtt alakul) meg a Könnyűipari Minisz­térium Melléktermék és Hul­ladékgazdálkodási Irodája ekkor kezdték meg a MÉH hálózat szervezését. Tíz év alatt a MÉH — túlnyomórész' a lakóterületekről kilónkén) összegyűjtött használt anya gokból — 220 ezer vagonnyi' adott át az iparnak haszno sxtásra, továbbfeldolgozásra, A hulladékgazdálkodásrr május végén konferenc-V rendez a Könnyűipari M nisztérium MÉH Irodája, s megbeszélést néhány orszá tapasztalatcseréjének is szár ják. Csehszlovák, lengyel, ro mán és NDK-beli szakembe rek jelentették be részvéte lüket. (MTI) ÉRTESÍTJÜK ügyfelein­ket, hogy a MEZŐMAC kirendeltség a Kossuth térről elköltözött. Szol­nok, Véső utca I. sz. alá. (Vasúti felüljáró mellett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom