Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-31 / 126. szám

i 96Í. aájus 31. SZOLNOK MEG 1’El NÉPLAP 3 Alattyánban tartották az első gépállomási szemlét Szabari István járási VB-elnök nyilatkozata a felkészülésről Az Alattyáni Gépállomás dolgozói tavaly elsőnek fe­jezték be megyénkben az aratást — ebben az évben el sóként készültek fel rá. Teg nap már jókor reggel meg­jelentek a gépállomás kör­zetéhez tartozó termelőszö­vetkezetek elnökei, párttit­kárai, agronómusai, hogy személyesen győződjenek meg róla: milyen állapotú gépekkel áll ki a gépállomás nyári erőpróbájára. Az ér­deklődők sorában láttuk Déri Dezsőt, a jászberényi járási pártbizottság első titkárát, Szabari Istvánt, a járási ta­nács vb-elnökét, továbbá Ács Istvánt és Törőcsik And­rást, a Jászberényi Gépállo­más igazgatóját és főmérnö­kéi. Náluk ma tartják a gé­pek aratási szemléjét... Géptől géphez lépnek szö­vetkezetiek és gépállomási­ak. A tsz-vezetők gonddal vizsgálnak minden egyes ma­sinát; ahol csak a legkisebb kételyük merül fel a javítás minőségét illetően, azonnal el indíttat­ják a gépet Most Burka Jánosnak, az alattyáni Űj Élet Tsz elnöké­nek óhajára hajt fürge Lanz- Bulldoggjával az egyik csép­lőgéphez Kiss P. László trak­toros. Muhari Ferenc, a jász- boldogházi Aranykalász Tsz párttitkára sem kevésbé kí­váncsi... Az alapos érdeklő­dés annyiból indokolt, hogy ma már minden szövetkezeti vezető tudja, melyik gép ke­rül az ő gazdaságába. Az észrevételeket mind Göb- lyös János, a gépállomás igazgatója, mind Sassi István, a Szolnok megyei Gépállo­mások Igazgatóságának ve­zetője, mind Kern Pál, az igazgatóság főmérnöke fel­jegyzi. Van még idő a ki­sebb hibák kijavítására. És a nagyobbakéra?... Olyan nincs Alattyánban. A mű­helybeliek kitűnő munkát végeztek. ■— Nyugodtan nézünk az aratás elé — mondotta Göb- lyös János igazgató. — Gépparkunk megnövekedett tavaly óta. 7500 hold kalá­szost kell learatnunk. Ehhez már most nyolc kombájn, ti­zenhárom saját és egy szö­vetkezeti aratógép, négy rend- rerakó és huszonnégy cséplő­gép áll rendelkezésünkre. Nógrád megyei kollégáinktól tizenkét aratógép érkezik a mi területünkre. Náluk az éghajlati adottságok folytán két héttel később kezdődik az aratás akkor mi viszonozzuk majd segítségüket. Terveink sze­rint aratógépenként 200, kombájnonként 250 holddal kell megbirkóznunk. Mivel minden szántógépre megszer veztük a , két műszakot, fenn­akadástól nem kell tartanunk. A gépállomás körzetében körülbelül kétszáz hold vár kéziaratásra. A szövetkeze­tek ezekre a területekre már megszervezték a kaszásokat. A legtöbb tsz saját cséplő­csapattal vág a nagy mun­kának; a jászboldogháziak számára a gépállomás szer­vezett négy csapatot. Az aratógépesek, kombáj- nosok s a cséplőgépek fele­lős kezelői valamennyi tsz- ben megkapják — térítés el­lenében — a meleg ételt. Ez már hagyomány Alattyánon s környékén. Göblyös János igazgató el­mondta, hogy a javítási mun­ka serkentésére négyezer fo­rintos célprémiumot tűzött ki. A jutalomra minden javítóbrigád számot tarthat, ha a javítás okozta időkiesés nem haladja meg a munka­idő öt százalékát. Szabari István, a jászberé­nyi járási tanács vb-elnöke őszinte megelégedettséggel nyilatkozott a szemlén ta­pasztaltakról. — A gépeket kijavító mun­kások a tavalyinál is alapo­sabb munkát végeztek. Ép­pen ilyen példás igyekezetre számítunk az aratás során a régi s a hozzájuk méltóvá fejlődött fiatalabb gépállo­másiaktól. Ahol olyan trak­toristák dolgoznak, mint pél­dául a tavaly aratógéppel 536 holdat levágott Fodor József, nincs ok semmi nyug­talanságra — hangsúlyozta Szabari elvtárs. — Kívánatos, hogy a gépállomásiakhoz ha­sonlóan a termelőszövetkeze' tek gazdái, vezetői is meg­tegyék a magukét. — Döntsék el mielőbb — folytatta a járási tanács vb elnöke, melyik táblát vágat ják le kombájnnal, melyiket aratógéppel. Természetes, hogy a kombájnokat elsősor­ban oda kell irányítani, hol jó volt a talajelőkészítés. A síma talajon sokkal kisebb a géptörés, ezzel egyben a kényszerű késedelem veszé­lye... Nézetem szerint igen jók a kijavított gépek; bár á cséplőgépek tisztítóberende­zésein lehetne még korri­gálni. — b. z. — Nyereségrészesedés­ből részjegyet vásároltunk Földművesszövetkezetünk tavaly 660 000 forint tiszta nyereséggel zárt. A tagság örömmel vette tudomásul eredményes gazdálkodásun­kat. Közgyűlésünk olyan ha­tározatot hozott, hogy a vá­sárlási visszatérítések bizo­nyos összegéből minden tag további részjegyet vásárol a közös vagyon növelése érde­kében. így például Birgés Julian­na. Akácfa út 1 szám alatti lakos a 24 000 foíint értékű tojás és baromfi átadása után 778 forint vásárlási visszaté­rítést kapott. Természetesen 5 is újabb részjegy vásárlás­sal növelte szövetkezetünk vagyonát. Birgés Júlia az idén is példát mutat a barom­fi 'nevelésben, ötver; kilo­gramm saját keltetésű, 15 ki­logramm keltetőállomási csir­kére, továbbá 50 darabb hí­zottlibára és 6,60 kilogramm libatoll szállítására kötött szerződést. Ezért 3450 forint előleget kapott. Jó példaként említhetem meg Csik János- nét, aki 7400 forint előleget kapott. 100 kilogramm saját keltetésű, 200 kilogramm kel­tetőállomási csirke, 30 liba, 40 kacsa, 50 pulyka és 15,50 kilogramm toll szerződése utáni előlegként. Lippai N. Antal Cibakháza, levelező A propagandista tanácskozások tapasztalataiból Nemrég zajlottak le a járási és városi pártbizottsá­gokon a propagandisták ta­nácskozásai, ahol az 1961. évi munka eredményeit, ta­nulságait vitatták meg. A pártoktatás szervezéséről szinte egyértelmű volt a meg­állapítása: sokat haladtunk előre. A párttagok és párton- kívüliek körében egyaránt ez évben volt a legmagasabb az érdeklődés a politikai kérdé­sek iránt. Ezt bizonyítják a számok is. — Amig 1959—60-ban 12 ezren, addig a most befeje­zett pártoktatási évben 15 ezren tanultak megyénkben. Itt mindjárt elmondhatjuk azt is, hogy az érdeklődés különösen a pártonkívüliek részéről növekedett. Jászbe­rényben például az időszerű kérdések tanfolyama hallga­tóinak fele pártonkívüli volt. Sokan minden különösebb szervezés nélkül önként kér­ték, hogy eljárhassanak e szemináriumokra. Általános volt az a megál­lapítás is, hogy bár az idén 3 ezerrel több ember tanult az előző évinél, a' megelége­dettségre nincs okunk. Még a jelenleginél is sokkal több embert kell segítenünk ab­ban, hogy politikai kérdések­ben tájékozódjanak. Ezért e tanácskozások során az elv­társak arra a megállapításra jutottak, hogy a pártpropa­gandát nem lehet leszűkíteni csak a pártoktatásra. Bátrab­ban kell az előadásos mód­szerekkel élni. Ugyanakkor törekedni kell pártszerveze­teinknek a legcélszerűbb té­mák kiválasztására. A hazánkban tartózkodó és Budapesten, valamint né­hány vidéki városban be­mutatkozó Bolgár Állami Vegyeskórus és Vokál-eszt- rád együttes Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Házban június 4-én, vasárnap fél 6 órakor tartja hangversenyét. Jegyek elővételben kapha­tók a Művelődési Házban, Szolnok, Ságvári Endre út 14 sz. földszint 18-as szobá­ban 8 és 6 forintos árban. A tanácskozások az alaposabb előkészítésre irá­nyították a figyelmet. Ugyan­is, ahol a tanulási idő során nagyobb mértékű lemorzso­lódás volt, azt többségében az előkészítés hiányossága idézte elő. Ahol az önkéntes­ség alapján válogatták ki a hallgatókat, ott nem volt le­morzsolódás. Ahol viszont csak egyszerű összeírással ol­dották ezt meg, ott egész év­ben komoly erőt kötött le a szemináriumok együttartásá- nak gondja. Sok javaslat hangzott el a tanácskozáson arra vonatkozóan, hogy az előkészítésbe a propagandis­tákat bátrabban vonják be. Ez azért is előnyös, mert így a hallgatók már itt megis­merkednek a szemináriumok vezetőivel. Sok helyen elhangzott az is. hogy a tanulásban sok­kal nagyobb felelősséggel kell résztvenni a vezetőknek. Tö- rökszentmiklóson néhány ve­zetőt maguk a hallgatók bí­ráltak azért, mert nem vé­gezte el rendesen propagan­dista feladatát. Ezévben már a kiválogatásnál ügyelnünk kell arra, hogy a vezető, irá­nyító beosztásban lé’75 dolgo­zók tanuljanak: Még azok számára is tanácsos lesz elő­adásokat szervezni, akik ál­lami oktatásban vesznek részt. A termelőszövetkezeti ta­gok tanulásával is többet kell törődnünk. Ezt úgy lehet leginkább megoldani, ha minden szö­vetkezetben önállóan szervez­nek szemináriumot. Ahol szervezett oktatást nem kezd­hetnek. .előadássorozatot in­dítsanak. A fő cél az lehet ebben az esetben is, hogy ki­alakuljanak a megfelelő po­litikai nézetek, hogy formá­lódjanak az emberek gondo­latai. El kell érni, hogy a tsz tagok a közös vagyont és a közös munkát magukénak érezzék, egyéni boldogulásu­kat a tsz-en belül és ne a tsz-en kívül keressék. Pártunk Központi Bizottsá­ga erőteljesen hangúlyozza; hogy a termelési viszonyok szocialista átalakítása után legfontosabb feladatunk meg­szervezni azt: Az új a szocia­lista mezőgazdasági nagy­üzem a termelésben és a ter­melékenységben is legyőzze a régit és az emberek tuda­tában is győzzenek a szocia­lizmus eszméi. Ezért a nép- gazdasági kérdéseknek elő­térbe kell kerülni pártpropa- gandánkban. Megyénkben tavaly leg­több volt az időszerű kérdé­sek tanfolyama. Ezek nagyon jó formái a politikai oktatás­nak. mert itt állandóan és közvetlenül a napi politikai és gazdasági kérdésekkel fog­lalkoznak. Azonban az idő­szerű kérdések tanfolyama mellett üzemekben és tsz- ekben egyaránt ez eddiginél sokkal több gazdaságpolitikai tanfolyamot kell szervez­nünk. Elsősorban a vezető, irányító beosztásban lévő dolgozók részvételével. Az ez évi tanfolyamok azt igazol­ják, hogy nagyon szívesen tanulnak itt az emberek, s érzik is ennek szükségessé­gét. Arra kell törekednünk, hogy a dolgozók megértsék: Életszínvonalunk emelésének kulcskérdése a mezőgazdasá­gi termelés gyorsabb ütemű fejlődése. A pártoktatás ered­ményessége, hatékonysága nem választható el a propa­gandisták munkájától. Helyt­állásuk felkészültségük na­gyon befolyásolja a tanfolya­mok sikerét. Ha ismerik a na­pi politikai kérdéseket, a fon­tosabb párt és kormányhatá­rozatokat, gazdasági helyze­tünket. megvan az alap ah­hoz. hogy megfelelően tanít­sanak. így a hallgatóknak többet adhatnak át, mint ami csupán a tankönyvekben van. A tankönyv tulajdon­képpen csak alapul szolgál. A marxizmus—leninizmus egyes tételeinek gyakorlatban való érvényesítése már jó­részt a propagandistákra vár. Az ideológiai kérdések tisz­tázásában szintén fontos fel­adataink vannak. Az osztály­harcról szóló marxista taní­tásról például sok téves né­zet hangzott el az év során is. Az új körülmények között ezt sokan ném értik. Az egy­séges termelőszövetkezeti pa­rasztság kialakulásának kér­dése is sok helyen vitatott volt. Nem folyamatában vizsgálták a kérdést, hanem úgy, mintha a parasztság át­alakulását máról-holnapra kimondhatnánk. Alaposabban kell magyaráznunk a terme­lékenység növelésének kér­dését, valamint a szocialista tudat formálásának lehetősé­geit is. összegezve a tanácskozá­sok tapasztalatait, azonban elmondhatjuk: hasznosak vol­tak, s a legtöbb javaslatot a gyakorlati élet ismerete dik­tálta. Azok többségét alkal­maznunk kell a jövő évi pártoktatásunk sikere érde­kében. így a propaganda- munka még eredményeseb­ben segítheti majd kitűzött céljaink megvalósítását Donkó Jolán az MSZMP Szolnok megyei bi­zottsága ágit. prop. osztályának munkatársa A szolnoki Jászkunság! krónika. — A műsort összeállították a me­zőtúri Villamosipari Ktsz dolgozói. — Üzemi őrjárat. Az ipari rovat műsora. — Részletek Lehár Ferenc ope­rettjeiből. — A rádióriporter jegyzetfüzetéből Szolnok megyei kertészek a főiskolán A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tangazdaságának puszta látogatása is nagy él­mény kertészkedők számára. A Szolnok megyei termelő- szövetkezetek harminchat kertészete együttesen kere­kedett fel tapasztalatcserére. Sok olyan dolgot láttak, hal­lottak is, amelyet idehaza nagyszerűen hasznosíthatnak. Erdős Ferenctől, a gyümölcs­termesztési üzemrészleg ve­zetőjétől tudták meg, hogyan célszerű nagyüzemi gyümöl­csösök telepítése. A főiskola tangazdaságában a fiatal gyümölcsösökben .zöldtrágyát használnak Istállótrágya he­lyett. A zabosbükkönyt és a somkórót zöld állapotban le­kaszálják és egyirányú tár­csával bedolgozzák a talajba. Hozzá még pétisót, minden fára 15—20 . dekagramm mennyiségben, s ugyanennyi szuperfószfátot szórnak. A talajerő utánpótlás Ua leg­alább annyira hatásos, mini istállótrágyázással. S a nagy előnye az, hogy istállótrágya így is kevés van, s pótolhat­juk vele. Nagy tetszést aratott a fia­tal gyümölcsösök közé tele­pített szamóca. A szamócát inda nélkül nevelik, s hol­danként 25 mázsás termést is megad. Természetesen rendszeresen öntözik és trá­gyázzák a területet. A kertészet is tartogatott érdekességeket. Láttak talaj- fűtéses és talajfűtés nélküli palántanevelést. A paradi­csomot és paprikát egyéb­ként ikersorosan termesztik, s így lehetővé válik a gépi kapálás, permetezés és sze­dés. Mindent egybevetve* sok olyan dolgot láttak a Szol­nok megyeiek, amelyet ide­haza is megvalósíthatnak. V. E. felvirágoztatásán dolgozunk új, második ötéves tervün­kön munkálkodunk, termelő- szövetkezeteinket szilárdít jul — elsősorban a magyar nép felemelkedését szolgáljuk, Ugyanakkor viszont inter­nacionalista kötelességünk­nek is eleget teszünk, mert i mi erősödésünk a kapitaliz­mussal folyó versenyben as egységes szocialista tábor érősödését is jelenti. A nemzetköziség érzése szép emberi tulajdonság. Mennyire magunkénak érez­tük mi magyarok is Jurij Gagarin őrnagy sikeres űr­repülését. Ez azért van, meri tudatosodott, bennünk, hogy mi is a szocialista népek nagy családjához tartózunk, Jó érzés számunkra az is. ha a testvéri Csehszlovákia. Ro­mánia, Bulgária, vagy Kína lelkesítő eredményeiről hal­lunk. Sok-sok ezer méternyi­re Kubától, mennyire aggód­tunk, amikor híre jött az el­lenük elkövetett ellenforra­dalmi inváziónak. És milyen határtalanul örültünk, mikor Fidel Castro népe a tenger­be szorította az amerikai imperializmus által pénzelt bandákat. A proletárnemzetköziség­gel párosuló szocialista ha- zafiság nagy tettek forrása, előre viszi a szocialista, kommunista társadalom meg­valósítása felé. Ezért minden­kinek, akinek szent a nép ügye, harcolni kell a még fellelhető nacionalista mé­tely ellen, ápolva a szocia­lista hazafiság magasztos eszméit. Szebelkó Imre szövetkezetekben szorgalma­san dolgoznak, betartják a szocialista együttélés szabá­lyait, gyarapítják a népgaz­daságot, ápolják a formájá­ban nemzeti, tartalmában szocialista kultúránkat, — vagyis megértik korunk alapvető tartalmát, a szocia­lizmust és annak építésén fáradoznak — egyben a leg­nemzetibb ügyért is küzde­nek, bizonyítva hazafiságü- kat. A szocialista hazafiság — szemben a burzsoá nacio­nalizmussal — feltételezi a hazai reakció és az azt támogató imperializmus elleni harcot A munkásosztály szocia- lista hazafisága szo­rosan kapcsolódik a proletár nemzetköziséghez. A mun­kásosztály a szocializmusért vívott harc vezetője. A szó-, cializmus magasabb fokot jelent a társadalom fejlődé­sében a kapitalizmusnál. — Ezért győzelme érdeke a nemzet minden dolgozójá­nak. A munkásosztályt az teszi erőssé a burzsoázia ellen vívott harcban, hogy kialakult a világot átfogó proletár nem­zetköziség. Az egyes orszá­gok munkásosztályának har­cát más országok proletariá­tusa is támogatja. Most. ami­kor a magyar munkásosz­tály hatalmon van, vezeti az összes dolgozók harcát ha­zánk felvirágoztatásáért. — érezhetjük a nemzetközi munkásosztály támogatását és rokonszenvét. Különösen a Szovjetuniótól kaptunk és kanunk sok segítsége' Amikor Szocialista hazánk A Horthy-rendszerben az uralkodóosztályok és bértoll- nokaik azzal rágalmazták a dolgozókat, különösen a munkásosztályt, hogy nem szereti hazáját. Mint mono­póliumot, csak saját részükre igényelték a hazát, de ugyan­akkor a nemzet többsége el­len súlyos gaztetteket követ­tek el. Nem a díszruhába öltözkö­dő* magyarkodó Horthyak, Gömbösök, Kállayak, és Im- rédyek voltak az igaz haza­fiak, hanem azok, akik a nép felszabadításáért harcoltak, mégis a magyarkodó urak zsebeit gazdagította mindaz, ami a nép verejtékes mun­kájának nyomán megter­mett Nacionalista* soviniszta uszítást csapva hangoztat­ták: „A magyar az uralkodó fajta a Duna medencében”. Lebecsülték a környező test­véri népeket, mocskolták a románokat, szlávokat, de legfőképp a Szovjetuniót. Ezzel leplezték nemzet- és nép-ellenességüket, hazaáru­lásukat, azt a gyalázatot, hogy kiszolgáltatták hazán­kat a hitleri fasizmusnak, a sír szélére taszítva azt. Nyil­vánvaló. hogy „hazafias” frázisaik álarc volt csupán. A mikor a nép kezébe vette a hatalmat, a bu­kott uralkodó osztályok álnok módon ismét a nacionaliz­mussal igyekeztek rombolni. Emlékezzünk csak: mennyi­re átkozták a földreformot, siránkoztak a bankok, bá- hyák államosításán. Még ma is az fáj nekik, hogy- palo­táikból, kastélyaikból isko­lák, kórházak, kulturális in­tézmények, szociális ottho­nok lettek. Az arisztokrácia és a bur­zsoázia a felszabadulás utá­ni években a napnál világo­sabban bebizonyította, hogy szűk osztályérdekeit, úri ki­váltságait, busás profitját földbe helyezi a haza érde­keinek, az egész dolgozó nép ügyének. Miután elvettük földjeiket, gyáraikat, kieb- rudalak őket a hatalomból, lemállott arcukról a „haza­fias” festék, leplezetlenül megmutatkozott nemzetiet­len magatartásuk. Ezt bizo­nyítják sorozatos összeeskü­véseik, aknamunkájuk, a fiatal néphatalom ellen. — Mennyire igaza volt Petőfi­nek, amikor így jellemezte őket hajdanán: védi» az a maga gazdagságát, csak a szegény szereti hazáját. Igen! A hajdani szegé­nyek, az ország, a haza mai birtokosai, életünk irányítói a kommunisták és más ha­zafiak — akiket az úri Ma­gyarország hazátlan bitan­goknak titulált — most tet­tekkel bizonyítják be haza­szeretetüket. A tizenhat év minden nagyszerű eredmé­nyéért folytatott harcuk haj­tóereje a szocialista hazafi­ság volt. Ez az újtípusú ha­zafiság nem szóvirág csu­pán. Hazafias tettnek csak azt tartjuk, ami előre viszi a szocialista haza boldogulá­sát, a nép jólétét, a magyar társadalom fejlődését. Mind­azok, akik az élet különböző területein becsülettel helyt­állnak — a gyárakban, in­tézményekben és termelő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom