Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-05 / 104. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1961. május &. A szovjet sajtó napja A szovjet nép ma ünnepli a sajtó napját. Negyvenkilenc évvel ezelőtt jelent meg a Lenin elapította „Pravda” első sz^ma. Ezt a napot a Szovjetunióban hagyományo­san megünneplik. A szovjet sajtó magasfokú marxista— leninista eszmeiségével, pár­tosságával, elvhűségével, igaz­mondásával kivívta magának a dolgozók őszinte szeretetét. A szovjet sajtó erejét az adja, hogy erős kapcsolata van a néppel. A lapok és a folyóiratok munkájában mil­liók és milliók működnek közre, a foglalkozási ágak minden területéről. „Sajtó nélkül elképzelhetetlen az élet” —- mondja Hruscsov elvtárs — „hiszen ha vala­hol nincs sajtó, nincs rádió az ezt jelenti, hogy nincs kultúra sem.” A Szovjetunió­ban naponta 900 újság je­lenik meg 68 millió 600 000 példányban. 1959-ben negy­venhattal gyarapodott a Szov­jetunióban a folyóiratok szá­ma, és közel másfél milliárd kötet könyv került ki a nyomdákból. A kiadott könyvek számának növekedé­si ütemét tekintve a Szovjet­unió az első a világon. A dolgozók tevőleges köz­reműködésének bizonysága, hogy például a Pravda szer­kesztősége a sajtó napja előtt egy hónappal, április 5-én 1182 levelet kapott. írásaik­ban a dolgozók beszámolnak a lapnak a mindennapi élet rengeteg eseményeiről, s min­den sorukban észrevehető az ország gazdájának éles szeme, mindenre kiter­jedő figyelme, őszinte gon­doskodás a nép javáról” — ahogy ezt a Pravda szerkesz­tősége a beküldött levelekről írja. A szovjet nép ^ vezetői a sajtó munkásait úgy tekin­tik, mint a párt nagy ügyének aktív harcosait. „Valahány­szor egy-egy határozatot meg kell magyarázni és meg kell valósítani, mi önökhöz for­dulunk — mondotta Hruscsov elvtárs^ az L országos újság­író kongresszuson “ önök pedig pártunk legfontosabb transzmissziós szíjaként a párt határozatát kiviszik né­pünk sűrűjébe”. Ezért olyan kedves, hagyományos ünnep a szovjet nép körében a saj­tó napja. A laoszi lázadók elfogadták a tűzszünet! felhívást VIENTIANE (MTI). Mint ismeretes, a Patet Lao har­coló egységeinek és a laoszi királyi kormány csapatainak főparancsnoksága felhívta a jobboldali lázadó klikket, hogy szerdán reggel 8 óráig szüntessék be a harcot. Nyu­gati hírügynökségek közlése szerint a Phoumi Nosavan— B-oun Oum-klikk bejelentette, hogy elfogadják a felhívást. A lázadó csapatok utasítást kaptak szüntessék be a tü­zelést. valamennyi frontsza­kaszon. PEKING. A Kínai Népköz­társasig külügyminisztériu­ma szerdán nyilatkozatot adott ki, amelyben erélyesen tiltakozott amiatt, hogy a laoszi lázadók, egy repülőgé­pe megsértette Kína légite­rét. Május 2-án egy amerikai gyártmányú laoszi gép bere­pült Jüan tartomány térségé­be, 12 percig Kína területe fölött körözött, majd délnyu­gati irányban eltávozott. A Kínai Népköztársaság erélyesen tiltakozik e provo­kációs cselekedet ellen és felhívja a laoszi lázadó klik­ket, tartsa tiszteletben a Kí­nai Népköztársaság határait, Algíri helyzetkép PÁRIZS (MTI). Az MTI párizsi tudósítója jelenti: Példátlanul nagy arányú csapatösszevonást' hajtottak végre csütörtökre virradóra Algirban. Mint ismeretes, a várost a kijárási tilalom kez­dete után — este kilenc órá­tól kezdve — megszállták a sorkatonaság, a csendőr'ség és a rohamrendőrség oszta­gai, páncélosok és rendőri riadóautők vették körül a középületeket, az utcákon tízszer annyi járőr cirkált, mint a korábbi éjszakákon. Folytatták az éjszakai ház­kutatásokat is, Gambiez tá­bornok, az algériai francia hadsereg főparancsnoka sze­mélyesen-irányította a had­műveleteket. Hajnali öt órá­ra, a kijárási tilalom végére a hadsereg, a rendőrség és a csendőrség egységei kivonul­tak a városbóL Algirban az a feltevés jár­ja, hogy a hatóságok újabb megmozdulástól tartanak. — Különösen nyugtalanítja a polgári és katonai szerveket, hogy nem kerülnek elő az európaiak kezére jutott fegy­verek. A házkutatások so­vány eredményt hoznak, kü­lönösen kevés géppisztolyt szolgáltattak be. Nem jutnak nyomára a puccs összeomlá­sa után a lakásáról eltűnt mintegy 500 algiri ultrának sem. Továbbra sincs megbíz­ható jelzés Sálán, Jouhaud, Zeller ex-tábornokok, vala­mint a puccsot megszervező fasiszta ezredesek hollétéről. Algírban a hangulat igen feszült. Az ultrák uszályába sodródott európai lakosság a legváltozatosabb módon til­takozik Párizs algériai poli­tikája ellen. Az egyetemen az európai diákok sztrájkolnak. Az Algiri ügyvédi Kamara feloszlatása elleni tiltakozá­sul az ügyvédek is sztrájkra készülnek. A kijárási tilalom kezdetekor az esti órákban az európaiak bérházaiban különös hangverseny kezdő­dik: a háziasszonyok faze­kak, lábasok ütemes összeve- résével kontráznak a kiáltá­sokhoz: Algéria francia! Az európai lakosság haragja az anyaországi sorkatonák ellen fordul. Sértegetik őket Algír utcáin, véletlenül sem veszik fel gépkocsijaikba az ország­utakon „autó-stop”-pal kísér­letező „kiskatonákat”. mert különben a következ­ményekért őket terheli a fe­lelősség. WASHINGTON. Mint az AP közli, Dean Rusk ameri­kai külügyminiszter szerdán a laoszi helyzetről nyilatko­zott az Amerikai Szenátus Külügyi Bizottságában. Kö­zölte. reménykedik benne, hogy Laoszben megvalósul a fegyverszünet, de sietve hoz­zátette. a tűzszüneti megálla podás nem távolítja el az akadályokat „még sok ne­hézséggel kell megbirkózni NEW YORK. Az amerikai külügyminiszter gondolatme­netét fejtegeti tovább a New York Herald Tribune csütör­töki száma. A lap „merev” álláspontot javasol az Egyesült Államok­nak. A tűzszünet nem szünte­ti meg az úgynevezett „kom­munista veszélyt” — hangoz­tatja — hanem... „új sza­kaszt nyit a laoszi válság­ban”. A lap abban remény­kedik. hogy a tűzszünet meg­valósulásával megszilárdul az Egyesült Államok helyzete, és sürgeti, hogy ezt használ­ják ki a tárgyalásokon. Amerikának joga van arra, hogy kemény legyen ... ** — írja a New York Herald Tri­bune. Robbanás a játékgyárban Caracas (MTI). Borzal­mas robbanás történt szerdán egy caracasi Tűzijáték Gyár­ban. A robbanás következte-: ben 26 ember meghalt és több mint 50 megsebesült. A gyár a venezuelai főváros egyik zsúfolt lakónegyedében fekszik és úgy vélik, valame­lyik kis házban robbant fel a gáz, s ennek nyomán re­pült levegőbe az egész gyár, Fidel Castro nyilatkozata a „Iíennedy-doktrináról66 HAVANNA (MTI.) — A Santiago de Cubában megjelenő Sierra Maestra folyóirat munkatár­sa felkereste Fidel Castrót abból az alkalomból, hogy a kubai miniszterelnököt a Le- nin-békedljjal tüntették ki. Befejezték az alkudozást Kongó feldarabolásáról Kong< Coquilhatville (MTI). A nyugati hírügynökségek jelentése szerint befejezéshez közeledik a Coquilhatville-i értekezlet, amelynek — a je­lek szerint —- legfőbb „ered­ménye” Csőmbe letartózta­tása volt. Tizennyolc küldött már elutazott az egyenlítői tartomány fővárosából és a különböző bizottságok is lé­nyegében befejezték az alku­dozást Kongó feldarabolásá­ról. A hírügynökségi jelenté­sekből kitűnik, hogy a Ka- szavubu-klikk vezetői maguk sem tudják, mit csináljanak foglyukkal. Ileo „miniszter- elnök”, Bolikango „minisz­terelnökhelyettes” és Adula „belügyminiszter’* szeretne végül is valamiféle megegye­zést kötni Csombéval, míg Mobutu és Bomboko „kül­ügyminiszter” ellenzi ezt. — Miközben a vita folyik, meg­erősítették Csőmbe villájá­nak őrizetét. Adula egyéb­ként közölte, hogy Csőmbe most már hajlandó részt ven­ni az értekezelten. Leopoldville-1 hírek sze­rint az ENSZ szóvivője beje­lentette, hogy megegyezés jött létre a világszervezet és Mobutu zsoldosai között, akik ismét közös őrjáratokat in­dítanak a kéksisakosokkal. A naty barátkozá&ra három nappal a Port Franqui-nál lezajlott véres összetűzés után került sor. Mint isme­retes, Port Franqui-nál Mo­butu banditái támadást indí­tottak a ghanai ENSZ kato­nák ellen. Egyes megerősí­tetten hírek szerint a Kongó folyamban megtalálták 26 ghanai katona holttestét. Bomboko Coquilhatvilleben bejelentette, Hammarskjöld közölte Kaszavubuval, hogy teljes egészében jóváhagyja azt az egyezményt, amelyet Kaszavubu az ENSZ-szel kö­tött a hadsereg újjászervezé­séről. LONDON A TASZSZ jelenti az angol fővárosból, hogy Lord Meath külügyminiszterhelyettes az angol alsóházban szerdán kijelentette, hogy az angol kormány az ENSZ-hez for­dul, hogy elérje Csőmbe ki­szabadítását. NEW YORK Newyorki jelentés szerint Anglia ENSZ-küldöttségének vezetője még szerdán este felkereste az ENSZ főtitká­rát, akivel ismertette az an­gol kormány aggodalmát Csőmbe helyzete miatt és azt az álláspontját, hogy Csom- bénak vissza kell kapnia sza­badságát (MTI), Castro nyilatkozatában meg­erősítette, hogy szándékában áll Moszkvába utazni a Béke­díj átvételére — jelenti az AFP. Havannában a Népek Ba­rátsága Intézetének szerda esti fogadásán megjelent Fidel Castro is. A többezer vendég között jelenlevő külföldi új­ságírók körülvették a kubai miniszterelnököt Az egyik újságíró felvilágosítást kért a kubai magániskolák beje­lentett államosításáról. A miniszterelnök válaszában kifejtette, „ezek a magánis­kolák sok mindent álcáztak „tanításnak”. Voltak egyházi iskolák, ahol a papok össze­esküvéseket szőttek és fegy­vereket rejtegettek". Megje­gyezte, hogy spanyol és ame­rikai bújtogatásra a papság résztvett a Kuba elleni ag­resszióban. Az egyik újság­író megnyugtatására Fidel Castro kijelentette, az ilyen tevékenység miatt letartózta­tott öt spanyol papot csupán kiutasítják Kubából; majd gúnyosan hozzáfűzte: „Ku­bának nincsen szüksége már­tír papokra, akiket azután szentté avatnak”. Fidel Castro végül ismét hangoztatta, hogy a kubai forradalom szocialista forra­dalom, annak ellenére, hogy Kubában még vannak kis magángazdaságok. * Kennedy elnöknek a lap- szerkesztők értekezletén né­hány nappal ezelőtt elmon­dott hidegháborús beszéde, amely a kanadai sajtóban a „Kennedy-doktrina” elneve­zést kapta, nagy nyugtalan­ságot és elégedetlenséget kel­tett Kanada közvéleményé­ben. A Blobe and Mail cí­mű lap szerkesztőségi cikké­ben a „szerencsétlenség dokt­rínájaként’* jellemzi a beszé-. det és nagyon veszélyesnek tartja. „Világosan Washington ér­tésére kell adnunk — írja a lap —i hogy tartózkodunk minden olyan kísérlettől, amely a latinamerikai orszá­gok kormányainak megdön­tésére irányul és nem csat­lakozunk az Amerikai Álla­mok Szervezetéhez, mert az egyre inkább az Egyesült Ál­lamok politikájának eszkö­zévé válik.” WASHINGTON Az amerikai szenátorok szerdán a szenátus külügyi bizottságának zárt ülésén hallgatták meg Dean Rusk külügyminiszter beszámoló­ját. Az ülés után Fulbright szenátor, a bizottság elnöke közölte, Rusk a laoszi, a kon­gói helyzetről, valamint az Amerikai Államok Szerveze­tével kapcsolatos kérdések­ről beszélt. Morse, az amerikai szená­tus latin-amerikai kérdések­kel foglalkozó albizottságá­nak elnöke szerdán kijelen­tette, az albizottság egyhan­gúlag elhatározta, hogy foly­tatja a kubai porblémával és az Egyesült Államok La- tin-Amerikára vonatkozó terveivel összefüggő vizsgá­latot Morse a szenátusban hangsú­lyozta, hogy Kennedy kor­mányának helyes következ­tetéseket kell levonnia a si­kertelen kubai akcióból, és kötelessége világosan értésre adni, „nem engedjük meg, hogy a Központi Hírszerző Hivatal adjon jelet a tűz megnyitására”. Az amerikai kormánynak — mondotta Morse — ki kell jelentenie, nem engedi meg a „preven­tív háború szószólóinak, hogy ők határozzák meg az Egye­süt Államok külpolitikáiét”. (MTI), As elnök gerillái „Sokmillió az olyan ame­rikai, akinek a szülei vagy akár ő maga külföldön szü­letett és beszél idegen nyel­veket is. Mindenféle ma­gasságú, alkatú és színű amerikai van” — írja a New York Timesben Sulz­berger, az egyik legneve­sebb amerikai publicista. Majd sajnálkozva hozzá­teszi: „Sajnálatos módon azonban alig használtuk ki ezeket a természetes adott­ságokat”. E sorokat olvasva nyom­ban arra gondolunk, bizo­nyára az készteti sajnálko­zásra a cikkírót, hogy ed­dig nem használták fel — az erre oly sok kitűnő adottsággal rendelkező — amerikaiakat a népek kö­zötti barátság ápolására. Milyen jó lenne, ha ezek az idegen nyelveket beszélő amerikaiak elutaznának oda, ahol ők vagy szüleik születtek, megismernék az ott élő népeket.’ Baráti kap­csolatok teremtésével hoz­zájárulnának sok tévhit el­oszlatásához, hogy a népek jobban meg­ismerjék egymást, közelebb kerüljenek egymáshoz. Mindezzel erősítenék a vi­lágon a békés egymás mel­lett élés gondolatát. Az írás további része azonban alaposan lehűti az ilyen re­ményeket. Kiderül ugyan­is, hogy nevezett amerikai fiatalemberek „jó kondíció­ban lévő, fegyelmezett fér­fiak”, akik jól értenek a hírközlő, romboló eszkö­zökhöz, szakértőként keze­lik a legkülönbözőbb fegy­vereket. Sőt! „Merész, ke­mény, erős katonák, akik jól értenek a gerilla hábo­rúskodás elméleti taktiká­jához... és amerikai egyen­ruhában járnak.” Amerikai egyenruhában járnak, de nem az ameri­kai hadsereg rendes tagjai. esetben abból állna, hogy kisebb csoportokban ledob­ják őket az ellenség vona­lai mögé, ők pedig segíte­nek a helyi partizánok megszervezésében”. Az eddigiekből is telje­sen világos, hogy a „külföl­dön született” és az „idegen országok nyelvét jól beszé­lő” amerikaiak nem mások, mint a népi demokratikús \ országokból elszökött haza­áruló, ellenforradalmárok. A Tizedik Csoport ezeknek a banditáknak a gyűjtőhe­lye, ahol kiképezik őket a gerillaháborúra. Ez a ki­képzés évek óta rendszere­sen folyik — s Bad Tök­ben azok állomásoznak jé5- lenleg, akik már kellően kiképezve az „adott alka­lomra" várnak, hogy vala­mely európai népi demok­ratikus országban „elvégez­zék feladatukat”. Nem na­gyon titkolja ezt a tényt Sulzberger, a New York Times cikkírója. Nyíltan felteszi a kérdést: „Előfor­dulhat-e, hogy egy napon »1 kénytelenek leszünk a ge­® k’ rillatechnikát alkalmazni?’* Igenlő válasz u^n újabb kérdés következik, mintegy aláhúzva az ügy fontossá­gát: „Fel voltunk-e készül­ve az ilyen technikában 1956-ban és hajlandók let­tünk volna ezt a felké­szültségünket Magyarorszá­gon felhasználni?” Ez utób­bi kérdésre nem ad választ a cikk. Azonban tudjuk, hogy Trudeau tábornok ilyen tárgyú tanulmányt készített, s nyújtott be a Pentagonhoz. Mindez nem új. A New York Times kotyogása előtt is ismert volt e diverzáns- alakulatok létezése, célja és rendeltetése. Most csak azért időszerű róluk újra fmi, mert néhány hete na­gyon divatba jöttek. Eddig csak az angol királynőnek voltak saját királyi ezredéi, Más, különleges rendelte tésű alakulatokhoz tartoz­nak, amelyeknek egyrésze jelenleg a kies fekvésű Bad Tölzben, e szépséges bajor- országi fürdőhelyen tartóz­kodik. Egy másik csoport Okinavén állomásozik — illetve Fort Braggben. Az úgynevezett Tizedik Csoportról van szó. 1952- ben hozták létre ezt az ala­kulatot. Finoman megfogal­mazva: „nem hagyományos harci módszerek” alkalma­zására. Ahogyan a New York Times cikke elko­tyogja: ^Feladatuk adott vwujA öctjctt iu.icti.yi e&ieuea? most már a Tizedik Cso­port katonái is hasonló címre tartanak igényt. Nem ok nélkül. Kennedy elnök ugyanis március 28- án, a katonai költségvetés­ről elmondott beszédében igen meleg hangon emléke­zett meg róluk. További összegeket kért a gerilla­egységek számának növelé­sére és kiképzésére. Azóta nevezik magukat a gerillák az elnök saját egységének, így lettek a banditák Ken­nedy gerillái — az elnök nem nagy dicsőségére. (V. J.j Fokozódik a feszültség a Délafrikai Unióban Johannesburg (MTI). A Délafrikai Unióban foko­zódik a feszültség a Ver- woerd-kormány rendőri in­tézkedései miatt, amelyekkel meg akarja akadályozni a színesbőrű lakosságnak a faj­üldöző politika ellen terve­zett országos megmozdulá­sait. A rendőrség kedden és szerdán több város négerlak­ta negyedeiben házkutatást tartott, sok személyt letar­tóztatott. Mint ismeretes, a Délafri­kai Uniót május 31-én akar­ják kikiáltani köztársasággá. A nacionalista vezetők nem­rég levélben közölték Wer- woerd miniszterelnökkel, — hogy országos tiltakozó ak­ciót indítanak, ha a kormány május 31-ig nem hívja össze' a nemzetgyűlést, amely új demokratikus és fajüldözés- ellenes okmányt dolgozna ki. Minden tizedik ember szemüveget visel Az OFOTüi.tvi' szakembe­reinek tapasztalatai szerint sehol sem olyan olcsó a szemüveg, mint hazánkban, s ennek árát is — a 15 szá­zalékos térítési költséget ki­véve — a társadalombizto­sításban részvevők számára az SZTK, vagyis az állam fizeti. Ez az összeg évente meghaladja a 30 millió fo­rintot. A látszerész ktsz és az QFOTÉRT forgalmi adatai-, ból kitűnik, hogy általában minden tizedik ember visel szemüveget. A rászorulóig száma évente 15—20 száza* lékkai növekszik. Most különösen azért, mert a termelőszövetkezeti tagok is belekapcsolódtak a tár­sadalombiztosításba, szüksé­gessé vált az optikái üzletek vidéki hálózatának gyarapí­tása. Az OFOTÉRT azokban a városokban, ahol két fiók­ja Van, az egyiket látszerész szaküzletté alakítja 4L KÜLPOLITIKAI ■ ;,il" ...'»""'in.'......

Next

/
Oldalképek
Tartalom