Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 196L május 21. Békét zengő hegedű Sárguló újságlapok, pre­cíz szerszámok, kották kö­zött találjuk a mes­tert Szolnokon. — Az újságban egy gyöngyházbe- rakású Stradivári, Steiner Jakab, s az olasz Guemius mester műhelyéből kikerült hegedűk fényképe. Az aszta­lon aranybarnára pácolt, fi­nom ívelésű, márkás hegedű fekszik. A szoba minden tárgya tanúskodik róla, hogy Czinege Józsefnek egész éle­tét betölti a hangszerek ki­rálya iránti szenvedély. — Valóban élethivatásom a zene, a fúrás-faragás pe­dig gyerekkoromtól kezdve kedves szórakozásom. Már akkoriban lombfűrész mun­ném nagyon jól kihasználni az utat. Itthon ugyanis kevés a jó fa. Ezt a darabot egy pesti műasztalostól szerez­tem: habosjávor, van talán 50 éves is. Csehszlovákia hí­res a kitűnő minőségű fáiról, remélem, sikerül majd kap­csolatot, gyümölcsöző kap­csolatot teremtenem az otta­ni hangszerkészítő meste­rekkel. — És a többi terv? — Az talán nem is terv, inkább csak vágy. Sze­retném, ha David Ojsztrah is játszana a hegedűmön. Elő­ször — még itthon — a kis­lányom fogja megszólaltatni. Tizenegy éves, s nagyon ügyesen játszik. Minden ter­kát készítettem, madárkalic- kákat, lámpákat, s effélét. — S mikor készítette az első hegedűt? — Annak is húsz éve már. Azóta csináltam öt Stradi­vári és két velencei típusú hegedűt, azután én készítet­tem el a világ legkisebb he­gedűjét. Most pedig... — Mekkora volt a világ legkisebb hegedűje? — Hét centiméter. Körül­belül akkora, mint egy ciga­retta. Valamilyen folyóirat­ban láttam, hogy Ameriká­ban töltőtoll nagyságú hege­dű készült, s elhatároztam, hogy én túiteszek rajtuk. Nagyon jól sikerült, szépen, zengőn szólaltatta meg az alaphangokat. — Akkoriban minden újság lefényképezte, s az Iparművészeti Múzeum meg is vette kétezer forin­tért a különleges gyűjte­mény számára. — Az előbb kezdte mon­dani, hogy újabb hangszeren dolgozik. — Igen, ez lesz az — vesz elő egy aprólékos gonddal faragott, hegedű formájú la­pot. — Ez lesz a háta, s ugyanilyen formára kell fa­ragnom a tetejét is. Legtöbb munka az oldalakkal lesz, azt nehéz ilyen cikk-cakko- san kiképezni. Valóban különleges, szép­vonalú a hangszer teste. És Czinege József most előveszi a húrok rögzítésére szolgáló csigát. Ez azonban az ő új hegedűjén nem a szokásos csigaformában kap kiképzést, hanem egy békegalambot áb­rázol. A hegedű hátoldalára egyébként bevéste a mester a magyar címert és az ötágú csillagot. — A szovjet—magyar ba­rátság tiszteletére készítem ezt a hegedűt, s a békét zengő hegedű nevet adtam neki. Megígérték, ha elké­szülök, magám vihetem ki a hegedűt a Szovjetunióba. — Ki biztosítja az uta­zást? — A Vasutas Szakszerve­zet Központi Zenekarában játszom 1956 tavasza óta/ ök küldenek ki Csehszlovákiába éa a Szovjetunióba. Szeret­vem közül a legkedvesebb, hogy átadjam neki a hegedű iránti szeretetemet, hogy igazi művészt neveljek be­lőle. Z. 1. Liszt és Bartók kiállítás nyílt meg Prágában Prága (MTI). A pragai Művészházban a zenei feszti­vál hangversenyeinek színhe­lyén pénteken délután Liszt és Bartók kiállítás nyílt meg a két nagy zeneszerző jubi­leuma alkalmából. A kiállítás ünnepi megnyitásán dr. Fran- tisek Kahuda iskola- és kul- túrügyi miniszter és Benke Valéria művelődésügyi mi­niszter mondott beszélek — (MTI).----------­Me lik-Pasajev magyarországi vendégszereplése Alekszandr Melik—Pasajev, a Szovjetunió Nagy Színhá­zának zeneigazgatója rövide­sen Budapestre érkezik. Az Operaházban Gounod Faust című operáját fogja vezé­nyelni, s egy szimfonikus hangverseny keretében Bee­thoven VII. szimfóniáját, — Rimszkij Korszakqv Sehere- zádéját, valamint Sosztako- vics Ünnepi nyitányát. Alekszandr Melik—Pasajev 56 éves. A szovjet muzsiku­sok között nagy tekintély­nek, a közönségnél rendkí­vüli népszerűségnek örvend. Tifliszben, majd a leningrádi konzervatóriumban tanult, — ahol 1930-ban végzett. Az idén lesz harminc esz­tendeje, hogy Melik—Pasa­jev először - vezényelt a moszkvai Nagy Színházban. További karrierje elválaszt­hatatlanul összefonódik e színház alkotó tevékenységé­vel. Melik—Pasajevet 1953-ban nevezték ki a Szovjetunió Nagy Színházának első kar­mesterévé. Melik—Pasajev magyaror­szági vendégszereplése alatt a budapesti Operaházban fel­lép Ivan Petrov, az egyik leg­népszerűbb moszkvai opera­énekes is. A Faustban Me- fisztó, az Igor hercegben pe­dig Gtalickij herceg szerepét énekR. Ivan Petrov többek közt a párizsi Opera színpa­dán Borisz Godunov szerepé­ben aratott nagy sikert. — (TASZSZ). Messze nyúlik a barátság |levelek| Fehér, sárga, kék borítékok — s mint a külső: színes a tartalom. Ba­rátok írják egymásnak. Németh Erzsiké Kassán lakik, de úgy ismeri a ma­gyar úttörők életét, mintha közöttük élne. Füleki Ica a legjobb barátnője, pedig sókszáz kilométer választja el őket egymástól, Ica Kis­újszálláson él. Lassan egy éve, hogy leveleznek, s a tá­vollevő barátnőről az egész Kossuth iskola tudja, hogy szőke hajú, ábrándos-kék szemű árva kislány, intézet­ben nevelkedik, a 9. osztály­ba jár és a földrajz a legked­vesebb tantárgya. Ica másik barátnője a kárpátukrajnai Bence Ica 14 éves, jeles ta­nuló, fizikus szeretne lenni, ikertestvére van és papír­szalvétát gyűjt. — Olyan kedvesen ír mind a kettő ... Nagyon sze­retik az otthonukat, a ter­mészetet és szenvedélyük a gyűjtés. Ha küldök egy-egy szalvétát, gyufacímkét, ké­peslapot nekik, tüstént viszo­nozzák valami kedvességgel. Tudják, hogy színészképeket gyűjtök. Már két füzetet te­leragasztottam. — Legutóbb Irina Szkobceva meg Bon- darcsuk fényképét kaptam... — újságolja Füleki Ica. [KÖRÜLVESZNEK! a töb­biek is. Mesélnek barátaik­ról, s a levelekről. A VIII/c- ből Éder Annuska egy slad- kovicoi, meg egy beregovoi kislánnyal levelez, a VII-es Vörös Juci megy egy vele egyidős szerednyei úttörővel. Dávid Ibi Losoncra küldi a szalvétákat, s ottani pajtá­sa már ajándékcsomaggal is kedveskedett neki — Volt benne golyóstoll, radír, tucat ceruza, több író- toll — sorolja. Előkerül egy-két levél is. Egy vinográdi kislány arról írt Drimusz Marikának, ho­gyan akarnak tornatermet építeni iskolájukhoz. „Nyulakat tenyésztünk. — Olyan aranyosak, amint örökké szimatoló orrocská­jukat a ketrec drótjához nyomják... Mi mindany- nyian boldogan foglalko­zunk velük. A nyúltenyész- tés igen jól jövedelmez és nekünk sok pénzre van szük­ségünk. Nincs tornatermünk és akarjuk, hogy legyen ... a magunk erejéből fogjuk megépíteni.” Pista, mondd el te is — biztatnak egy félénk fiúcs­kát pajtásai. — ö is levelez és nem is eggyel. Szepesi Pista Beregszászon élt 1959-ig. Akkor jött át szüleivel Magyarországra. Kisújszálláson laknak, de régi pajtásaihoz változatlan barátság fűzi. Itt még kicsit félénk, bátorítani kell, de Cseh Petinek, Nagy Gézá­nak, meg a többieknek el­meséli levélben, hogy a kis­újszállási úttörők mi min­dennel foglalkoznak. „Díszszemlére készülünk, a gyermeknapon lesz. Akkor ti is ünnepeltek majd.. .’* — írja a levélben. Hogyan szövődtek ezek a barátságok? InYiTRA|| Zoltán, az igaz­gatóhelyettes is bekapcsoló­dott a beszélgetésbe. Vala­mikor csehszlovák területen tanított, Zakarban, Ungvár mellett. Tanítóskodott Er­délyben is, Cuzápon — innét erednek a kapcsolatok. — A régi iskolák mai diákjai örömmel vették a volt ne­velő új tanítványainak ba­rátkozó leveleit, s újabb cí­meket is adtak. Érsekújvári, pelsőci, losonci, lévai, micha- lovkei, barkaszoi, batyovoi, uzsgorodi, bótrágyi gyere­kek, meg a martonvásárhe- lyi 10. számú iskola úttörői között egyre mélyül a barát­ság. A legfrissebb és talán leg­érdekesebb kapcsolat az idén alakult ki a VII-es Rázsó Pista és egy finnországi, szumeroi iskola diákjai kö­zött. — Nemzetközi levéljáték ez, eszperantó nyelven —. magyarázza Pista. — Képes­lapgyűjtés, de annyi min­den más is ... Tanulunk mi földrajzot, igaz, de hogy mi­lyen szép az ezer tó vidéke azt csak a finn fiúk levelé­ből tudtam meg... [MESSZE nyúlik a barát­ság, Kisújszállástól az ezer tó vidékéig, a Kárpátok lej­tőjéig, s még tovább, ki tud­ja, meddig. Csak nyúljon minél messzebb, fonja körül a világot! Rónai Erzsébet Irodalmi FEJTÖRŐ II. Május 14-i számunkban kö­zöltük a Néplap és az Állami Könyvterjesztő Vállalat iro­dalmi fejtörőjének első ré­szét. Most ismét hat kérdésre kell válaszolniuk olvasóink­nak. A válaszokat az előző heti megfejtésekkel együtt a két rejtvényszelvény mellé­kelésével kérjük legkésőbb május 25-ig postára adni. A levelezőlapra kérjük ráírni: „Irodalmi fejtörő”. A helyes megfejtők között egy 200 fo­rintos, két 100 forintos, két 50 forintos könyvutalványt sorsolunk ki május 28-án délelőtt 11 órakor a szolnoki Beloiannisz utca 2 szám alatti könyvesboltban. * 7. Magyar író, egri tanító. Egyik regényét az ünnepi könyvhétre adja ki a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. A regény Attila hun király idejében játszódik le. Hőse Attila íródeákja volt. Ml a Tintahalat ettünk a tenger partján. A dalmát tenger vakítóan kék volt, a tintahal viszont, nevét megcáfolva, egyáltalán nem volt kék. Feldarabolva feküdt a tányé­ron, sülten, kissé metéltsze- reűn. Kis csápjai is voltak, egészen vékonyak és szomo­rúak. Ezeket szintén meget­tük. Jó volt a tintahal, édes­kés ugyan, de néhány csepp citrom különös, fanyar ízt adott neki. — Miért tintahal? — kér­deztem a pincértől. — Tintával védekezik — válaszolta. Ez kissé szomorúan hang­zott. Tintával védekezik, és mégis megettük. Ennyit ér a tinta védelme? Izgatott a tintahal ügye, és hazajövet első utam a lexikonhoz vezetett. Többek között ez áll benne a tinta­halról (sepia): Élő állapot­ban színét igen élénken és szembetűnően változtatja, a bőrében lévő festéksejtek (chromatophora) alakváltoz­tatásai következtében... Hú­sát az olaszok megeszik. Tin­tazacskójának váladékát, — mellyel a vizet megzavarja, ha ellenségei elől menekülni vagy zsákmányt tőrbe ejteni akar, megszárítva értékesí­tik ... Karjai hosszúak, egé­szen visszahúzhatok. Belső váza meszes, szivacsos, pis­kóta alakú. Ezt kell tudni a tintahalról. Szomorú ez, egyben tanulsá­gos. Mindig és mindenkitől tanul az ember, a tintahaltól is tanulhat. Megtanulhatja a tinta értékét, ha eddig nem ismerte volna el. Mert elég sűrűn előfordul, hogy egyes élőlények tintával próbálnak védekezni. Először színvál­tozással védekezik a mo­dern tintahal. A feltűnő és élénk színváltozás egészen gyenge fegyver, pedig sokan BÁLINT GYÖRGY: A TINTAHAL l Bálint György a két háború közötti irodalom egyik legbát­rabb publicistája volt. írásait hatalmas kultúrája, ragyogó stílusa és szellemessége teszik élvezetessé, értékét pedig vi­lágnézete, mélységes huma­nizmusa és egy veszélyes kor­ban tanúsított intellektuális bátorsága adja. A fasiszták által elpusztított kitűnő író és ember írásainak első méltó gyűjteménye — „A toronyőr visszanéz’’ című kétkötetes mű. „A tintahal” bizonyítékot ad Bálint György írói eré­nyeiről és arról a magas er­kölcsi követelményről, amely- lyel az írástudók, de elsősor­ban önmaga felé fordul. kísérleteznek vele. Gyorsan, simán működnek a bőrben lévő festéksejtek (chroma­tophora), de ez most már nem használ semmit. Akik tintahalat akarnak fogni, már régóta tisztában vannak ezzel az egész chromatopho- ra-dologgal, és ha a tinta­hal, veszélyt szimatolva, pi­rosról mondjuk fehérre, vagy barnára változtatja színét, az ellenség ma már nem dől be, mert ő is olvasta a lexi­kont. De nem használ a tin­ta sem. Akár zavarossá teszi a vizet tintájával a hal, akár világossá és tisztává, a sorsa egy. Húsát megeszik az ola­szok és rajtuk kívül még sokan. Furcsa módon divat­ba jött most a tintahal húsa, egész szervezetek alakulnak a tintahal pusztítására. Ta­lán azért van ez, mert kar­jai egészen visszahúzhatok, talán azért, mert belső váza szivacsos és piskóta alakú. Nehéz manapság tintahalnak lenni — sóhajtotta egy tin­tahal ismerősöm, akivel a körúton találkoztam, és iga­za volt Mert nehéz ma piskóta alakú belső vázzal megélni a különböző, éles fogú halá­szok között. A tintahalnak meg kellett érnie a tinta csődjét. Éltető eleme, mely­nek nevét viselte, melyben rendíthetetlenül bízott, cser­benhagyta. Egy hektoliter tinta nem ért annyit, mint egyetlen éles metszőfog. Ha a halnak esetleg nemesebb céljai is voltak a tintával — az csak súlyosbító körül­mény. Hiába érvel azzal, hogy nem akarta megzavar­ni a vizet, hanem ellenke­zőleg: kristálytisztává akarta mosni a kék folyadékKal • an­nál rosszabb. Világosságot akart a tenger hasznos és kényelmes homálya helyett, meg akart mutatni bizonyos dolgokat: van-e ennél na­gyobb bűn, kihívóbb és ve­szélyesebb cselekedet? Ügyes és erős üldözők indulnak a tintahal ellen, olyan ügyesek és erősek, hogy még a leg­jobb tinta sem fog rajtuk. Fogaik vannak, hálóik van­nak: a tintahal fegyvere pedig csak a tinta. Ontja a tintát, hogy megöltalmazza piskóta alakú belső vázát Ellenségei jót nevetnek a markukba, illetve uszonyuk­ba „tinta érték nélkül" — mondják, és jó étvággyal megeszik vacsorára a tinta­halat Ilyen egyszerű és tragikus sorsa van a tintahalnak, me­lyet sepiának is neveznek. Mit tegyen ilyen körülmé­nyek között a tintahal, ha nem akar meghalni? Nehéz a válasz. Egyet mindeneset­re tanácsolhatunk neki: ne bízza magát egyedül a tin­tára. A fejlődés során ala­posán átértékelődött a tin­ta. De azt sem lehet várni a tintahaltól, hogy adja fel a tintát, amely egyéniségé­nek lényege. Akkor nem volna célja és értelme az életének. Sőt: erősítse meg a tintáját. Szivacstestének mélyében bizonyára akadnak titkos mirigyek, melyekből valami maró anyagot lehet­ne kisajtolni. Ezt termelje ki magából korunk tinta­hala. ezt keverje tintájába. Maró, éles. kissé mérgező hatású tintával forduljon ül­dözői ellen, és hosszú karjait sem kell mindig visszahúz­nia. Piskóta alakú vázát is megkeményítheti egy kis tréninggel, hogy beletörjenek ellensége fogai. Próbáljon át­alakulni. Ha egyedül nem sikerül, fogjon össze üldözött társaival, és ha ez sem elég. nyissa ki merengő halsze­mét, és vegye észre azokat a fogakkal megáldott, erősebb, de szintén elnyomott halakat, melyek maguk is hadilábon állnak az ő ellenségeivel Álljon melléjük: azoknak foguk van, neki tintája, megoszthatja a munkát, és vállalhatják a vállvetett harcot. Vannak még lehető­ségek. és nem lehet nagyon válogatni az eszközökben, ha egyszer a tinta csődbe jutott. regény címe és a hős neve? 8. Híres kinai túdós és ál­lamférfi. önéletrajzi ciklusá­nak első darabjait tartalmaz­za most megjelenő kötete. Mi az író neve és a kötet címe? 9. Világhírű amerikai drá­maíró, akinek egyik színmű­vét nagy sikerrel játszották a magyar színházak. Ezúttal több művét jelenteti meg az Európa Könyvkiadó. Mi az iró neve és a Magyarorszá­gon nagy sikerrel játszott hí­res darabjának címe? 10. Híres magyar vadász és világutazó, aki egzotikus tá­jakra vitt el bennünket ed­digi köteteiben, most hazai vadász emlékeit írta meg „Ahogy elkezdődött” címmel. Ki a vadász? 11. ötven esztendeje ír a hí­res magyar költőnő. Gyújtó- hatású forradalmi verse a 18- hq őszirózsás forradalom egyik himnuszává vált. Ki a költőnő? 12. Fantasztikus regényeket ír a kitűnő francia regényíró. Egyik regénye magyar vonat­kozású. Ki az író és mi a regény címe? IRODALMI FEJTÖRŐ 2. rejtvényszelvény A Fidélióval nyit a Theater an der Wien A Theater an der Wien, melynek restaurálása 1962 nyaráig készül el, Beethoven Fideliójával nyitja meg ka­puit. E darab ősbemutatóját annakidején is ezen a szín­padon tartották. Az új beta­nulás Herbert von Karajan vezényletével kerül előadás­ra. (A ,.Tat”-bó! illllllllillliiliiiiiillillliiliilimiliuiiimi!ii:i" A szolnoki VASÁRNAP Emlékezés Bartók Bélái­— Egy falu egy napja. Riport — Népi muzsika. HÉTFŐ Jászkunsági krónika. — Szív küldi szívnek. — Né­hány perc tudomány. — A vasárnap sportja. — Toldi Mária és Németh Lehel mű­sorából. — Színek a Kőrös mentén. Riportműsor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom