Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

1961. május 21.

SZOLNOK: MEGYEI NÉPLAP

3

IÓ MUNKA TAVASJÓ TERMÉS ŐSSZEL

/

Gyémánt Gyula, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok főagronómusa:

Holdanként 18 000—20 000 kukorica-, 65 000—70 000 cukorrépatő

Természetesen ez csak a szárazföldi kultúrákra vonatkozik, talajtól és talajadottságoktól függően. De ez a minimális. így érhetünk el kukoricából és cukorrépából nagy termést. Ha a 18 000 kukoricatő egyenként csak 25 dekás csövet hoz, már akkor is 45 mázsa csöves termést takarítunk be. A cukorrépánál ha 60 000-es tőállo- mányt takarítunk be, s egy- egy répa 30—40 dekagramm, holdanként akkor is 180—240 mázsás termést biztosítottunk. A termés megalapozása ezért döntő, s tán legfontosabb a maximális tőszám kialakítása.

Az öntözött cukorrépa és kukorica termesztés tőállo- rhány szükségletéről külön szólok. Kukoricából 24 000— 28 000, cukorrépából pedig 70—80 000 tövet elbír a víz. Termelőszövetkezeti. állami gazdasági mezőgazdászok most járjanak nyitott szemmel. Ez az idősrak az utolsó alkalom arra, hogy a kívánt tőállományt kialakítsuk, s a termést megalapuzzuk. Később arra vigyázzanak nagyon, az időszakos növényápoló gépi munkálatokkal, nehogy megritkítsák a traktorosok a kialakított tőállományt.

Szolnok megyében a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok 22 000 holdon termesztenek rizst. A rizs, ha úgy sikerül, nagyon jövedelmező, ha az időjárás nem kedvez és nem megfelelő agrotecnikai eljárásokkal termesztjük* mérleghiányt okozhat Az idei időjárás a rizsvetéseknek nem kedvezett A hűvös idő miatt nehezen kel és fejlődik a növény. Nagyon vigyázzunk arra, hogy az árasztott kalic- kákban csak kevés vizet tartsunk. Míg fel nem melegszik az idő, 4—5 centi víznél többet ne eresszünk a rizs- földekre. A rizsföldeken megjelentek az állati kártevők is, pusztításuk ellen azonnal HCH éa klórmész porozószerrel védekezzünk.

A tavaszi növényápolási munkálatokkal egyidőre esik

a lucernatermés első és második kaszálásának betakarítása. Az első kaszáláson túl vagyunk, de már sarjad a következő rendalja. Illetve az a baj, hogy valóban rendaljának tekintik a lucernát. A lucemaszéna betakarításában új módszert alkalmazzanak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok mezőgazdászai. Ismeretes a lucerna ágason iszárítása. Mezőgazdasági szakemberekhez szólok, s nekik- nem kell külön bizonygatni, mit jelent takarmányozás szempontjából a széna tápanyag megőrzése

céljából az ágason történő szárítás. Azt fontosnak tartom, hogy ne a táblán, hanem a 6zérűn rakják fel az ágasokat.

Azért, mert ezzel egyidő- ben lehetőség nyílik a növényvédelmi munkálatok elvégzésére is, ami a későbbiek folyamán a magfogásra döntő. A letakarított lucerna- földön azonnal kezdjük meg a kártevők elleni védekezést és az öntözést. A vegyszerekre nehéz sablont kialakítani, de bőséges, a kártevőktől függően kell azt végrehajtani.

A téli takarmánnyal ebben az időszakban, tavasszal tudunk takarékoskodni. Ne a boglyából, ne a betakarított szénából takarmányozzunk, hanem legeltessük az állatál-, lományt az alkalmi kaszálókon és legelőkön. Ide tartozik a takarmányalap megteAhogy a gabonatermés nagyságában a vetés ideje a meghatározó tényező, a kapásoknál a kellő időben, kellő módon végzett növényápolás alapozza meg az őszi termést Ha tavasszal jól dolgozunk lesz mit betakarítani ősszel. A Szolnok megyei Néplap szerkesztősége felkérte megyénk neves szakembereit, vezetőit mondják el a legújabb technikai módszereket adjanak tanácsot paraszt olvasói nknak a tavaszi növény- ápolási munkák szervezésére, agrotechnikájára vonatkozóan.

remtésének olyan módja, mint a legelőöntözés. Ezzel máris késve vagyunk. Ámha a balta veszett, ne vesszen a nyele. Nyáron csak akkor tudunk legeltetni, ha legelőinket szakaszosan hasznosítjuk és most megöntözzük.

A tavaszi vetésen túl vagyunk. Itt-ott feltört tanyahelyek, elhagyott dűlőutak, nem hasznosított szérűsker- tek még mindig műveletlenek. Egyenként egyik sem nagy terület, összességében jelentős mennyiségű takarmányt tudunk termeszteni rajtuk. Indítsuk be az új „talpalatnyi föld” mozgalmat Májas végéig még minden talpalatnyi földet bevethetünk takarmánynövényekkel.

Bártfai Sándor Kossuth-díjas, a karcagi Lenin Tsz elnöke:

— Szégyen lia a szövetkezeti vezetők cipője nem sáros, nem poros

tavasszal —

Mint minden munkafolyamatban, a mezőgazdaságban, a tavaszi növényápolásban is úgy kell szervezni, elosztani a munkaerőt a szövetkezeti vezetőknek, hogy szükség i esetén a gyengébben benépesült brigádokban is zavarta-! lan legyen a munka menete. Mi jónak tartjuk, 13 000 hol-j das szövetkezetünkben ez isi a gyakorlat és másoknak is j tanácsoljuk, a kapásnövénye-j két bontsák le egyénekre,1 osszák ki személyenként. így minden szövetkezeti gazda tudja mennyi kukorica, — mennyi cukorrépa kapálása, egyelése vár rá, milyen terü-( letért felelős, s azt is tudja,

Sassi István Kossuth-díjas, a Szolnok megyei Gépállomások igazgatója:

— Traktorosok felelőssége a tavaszi, nyári átmenet időszakában —

A gépállomásl. termelőszövetkezeti és állami gazdasági traktorosok, gépesítési dolgozók „átmeneti” időszakba értek. Még csináljuk, még el kell végeznünk a tavaszi növényápolás ránk, gépeinkre eső részét, de már nyakunkon lassan az aratás, már a nyári betakarításra is készülnünk kell. Becsülettel fel is akarunk készülni az aratásra. A legjobban akkor készülünk fel. ha akkorra tisztába tesz- szük a hátárt. S ahhoz még kell egy s mást csinálnunk.

Mindenekelőtt még a tavaszi kampány lezárásáig be kell fejeznünk a takarmány- növények első kaszálásának betakarítását. A termelőszövetkezetekben dolgozóknak igen nagy segítség, ha a takarmány betakarítási munkát gépesítjük. A gépikaszálás és a rendsodrás megoldott megyénkben, s ez különös döccenőket nem is okoz. A rendfelszedés és a szállítás elvégzésében azonban még

Oláh János, országgyűlési képviselő, a kunhegyesi járási pártbizottság titkára:

— A pártcsoportokra támaszkodjunk a határban —

A tavaszi növényápolás szervezése, biztosítása elsősorban a pártszervezetekre, a kommunistákra ró nagy munkát. A mezőgazdaságban az állami gazdaságok, gépállomások, termelőszövetkezetek kommunistáitól várjuk, hogy példamutatóan dolgozzanak ebben az időszakban. s nemcsak ők, hanem feleségeik, családtagjaik is velük együtt részt kérjenek a közös munkából. — A szövetkezeti gazdaságokban mezőgazdasági üzemek élén dolgozó kommunista vezetők : kötelessége úgy szervezni, j irányítani a munkát, hogy az j a követelményeknek megfeleljen.

A pártmunka ezidő szerint majdnem egyet jelent, s legfontosabb része a szakmai tanácsadás. A növénytermesztés új módszereinek bevezetése. propagálása. Az új módszerek, az új agronómiái eljárás, az új agrotechniKa (öntözés, tőállomány kialakítás, gépi művelés) szószólói elsősorban a kommunisták legyenek, ök győzzék meg a pártonkívüliekét a haladó gazdálkodási módokról.

Csakhogy ilyenkor nehézkesebb a párt szervező munkája. A kommunisták, s a pártonkívüli parasztemberek nagyrésze ilyenkor szétszórtan a határban dolgozik. — Mégsem lehetetlen az érintkezés. Azért építettük ki a nártesoDortokat. A Dártcsoportok megye- és járás- szerte megvannak, dolgoznak. Nálunk Bánhalmán, a Középtisrai Állami Gazdaságban és Kunhegyesen, a Vörös Csillag és a Lenin Termelőszövetkezetben dolgozik különösen jól a pártcsoport. Mi módját ejtettük, hogy a három gazdaság pártcsoportjainak munkamód :zerét elterjesszük. Tegyék meg ezt máshol is.

A pártcsoportok vezetői, a pártcsoportok tagjai érezzék felelősségüket, hogy a nagy munkákban ők képviselik közvetlenül a pártot, ők Végzik a közvetlen pártmunkát. S ilyen felelősséggel dolgozzanak.

Arra hívnám fel a szövetkezeti-. párt- és gazdasási

vezetők figyelmét, ne vessék meg az asszonyok „kicsiny” munkáját sem. Családanyáknál, elfoglalt nőknél megesik, hogy az egész napot nem tudják a közös munkában tölteni, de ebédután, főzés után szívesen kimennek egy pár sort bekapálni, egyelni. Nem jól gondolkodik az a szövetkezeti vezető, aki erre legyint: Vagy dolgozzon rendesen, vagy sehogy. Az is nagy segítség, ha minden délután minden jsszony csak pár sor kukoricát kapál be. Másrészt így megkedvelik a közös munkát, s tán már jövőre, ha erre alkalmuk van, szívesen dolgoznak egész nap is.

Pártszervezeteink ügyeljenek arra, le ne becsüljék, ngeg ne rövidítsék a nőket. Járásunkban még találkoztunk olyan szemlélettel, hogy a nők, ha családfenntartók, még akkor is kevesebb háztájit kaptak, mint a férfiak. A kunhegyesi járásban legyen az bármilyen vizsgálat, mindig egyik szempont a nők helyzete. S ezt ajánljuk más járásokban dolgozó elvtársaknak is.

csak a próbálkozásoknál tartunk. Pedig jó. megfelelő. A kunmadarasa és a kisújszállási gépállomások dolgozói már korábban kidolgozták ennek technikáját Megyénk gépállomásai, termelőszövetkezetei vegyék át tőlük. Kisújszálláson és Kunmadarason azt csinálták: a rendfelszedő, a szalmagyüjtő kocsiba rakja a rendre sodort szénát. Az így összegyűjtött boglyákat hydraulikus tolóvillákkel szállítják a kazal mellé, ahol villamos daruval, úgynevezett gólyával juttatják a kazalra. Mások a rendre sodort

szénát kas;'á\’a rakodóval (Mächleder-rel) szállítják a pótkocsira, s azzal viszik a kazalrakó gólyához. Mindkét módszer jó, sok munkaidőt takarít meg. sok munkaerőt szabadít fel a szálastakarmány betakarításában.

Nagyrészt ránk, traktorosokra vár a tavaszi silótakar- mány betakarítása, silózása. Ezidő szerint a gépállomásoknak. a termelőszövetkezeteknek van annyi pótkocsijuk, silókombájnjuk és tömörítő erőgépkapacitásuk, hogy meg- birjanak a munkával. Csak úgy kell szervezni, hogy az mielőbb megtörténjen. S ezt követően a letakerított területek másodvetését azonnal készítsük elő. Ez is a gépállomások, a szövetkezeti traktorosok fontos feladata. Az eke lehetőleg nyomon kövesse a silókombájnt. Az eke nyomában pedig a vetőgép dolgoz- zoq. Ahogy azt a karcagi gépállomáson nagyon jól szervezi a hozzátartozó szövetkezetekben.

A szokatlanul korai kitavaszodás. a csapadékos május nemcsak a kapáskultúra fejlődésére. hanem a gyom, a gaznövények buja növekedésére is hat. A gépi kapálás már polgárjogot nyert a nagyüzemi növényápolásban. A gépállomások és termelő- szövetkezetek rendelkeznek is ehhez univerzál traktorokkal. sorművelő kultivátorok- kal. A gépeken dolgozó traktoristák több éves tapasztalatot szereztek. Itt az ideje, hogy az idei tavaszi növény- ápolásban amit csak lehet géppel kapáljuk a vetési módtól függően kereszt-hosszirányban, vagy sorosan. A traktoristák és brigádvezetőik nagy gondot fordítsanak a minőségi munkára. Gondjuk legyen a kultivátorkapák élességére. szükségszerinti cseréjére, s nagyon vigyázzanak, meg ne sértsék a növényt, ki ne vágjanak több kukoricát, cukorrépát, mint amennyit a szövetkezeti gazdák meg akarnak hagyni. A megye termelőszövetkezetei nem kevesebb, mint kétszázezer hold növényápolási munka elvégzését várják a gépállomásoktól. Ezt tudjuk is biztosítani, sőt jő szervezéssel. a gépi kapacitás tervszerű kihasználásával még túl is teljesíthető- Bizonyítja ezt a Mesterszállási Gépállomás példája, ahol mostanáig 5463 hold gépi kapálást végeztek eL

A tavaszi növényápolás időszakában kell megteremtenünk nekünk „gépeseknek” az öntözéses kapáskultúra árasztásának feltételeit is. S itt nagyon okosan kell dolgoznunk. Az az igazság, ehhez nincs „felesleges” gépünk. Ezért csak a gépek maximális kihasználásával tudjuk elvégezni feladatunkat. Úgy. ahogy a Kunhegyesi Gépállomás tereprendező gépcsoportja dolgozik.

Mindezzel egyidőben kicsit előre is kell látnunk. Már most gondolnunk kell az araezért a munkáért, ha minőségben kifogástalanul elvégzi mennyi munkaegységet kap.

A területlebontás másik előnye (s ezt a karcagi Lenin Tsz gyakorlatából tudjuk, hogy így a szövetkezeti tag felesége és felnőttebb korosztálybeli családja is kiveszi a részét a közös munká- bóL Sőt olyan esetek előfordulnak: sürgős munka jön, vihar közeledik, s az embereket a lucernagyűjtésre csoportosítjuk. A cukorrépa, kukoricaföldek így sem maradnak üresen, mert a szövetkezeti gazda lánya, fia, vagy felesége átveszi a posztot, tovább folytatja a munkát, míg a gazda a brigádban dolgozik.

Vigyázzunk arra, hogy a jövedelmező növényféleségek munkálatai pontosan menjenek. Ilyen jövedelmező növény a cukorrépa.

— A cukorrépa növény- ápolásának bérezését tehát úgy kell megállapítani, hogy az ösztönző legyen. A mi szövetkezetünk felülvizsgálta a munkaegység normákat, s azt tapasztaltuk, hogy a cukorrépa egyelésben (amely a legfontosabb növényápolási folyamata a cukorrépának, hiszen a tőszám meghagyásától függ a termés) alacsonyak a normák. Lazítottunk. Lehetővé tettük, hogy a cukorrépa egyelésben több munkaegységet szerezhessenek a növénytermesztők, mint másban.

A szövetkezet vezetésének, a közösség ügyének sokszor tesznek jó szolgálatot az ifjúsági munkabrigádok. A karcagi Lenin Termelőszövetkezetnek négy ifjúsági munka- brigádja van. Mindenkor biztos támaszaink a fiatalok. — Ajánlom a szövetkezeti vezetőknek, bízzanak az ifjúság tettvágyában.

A szövetkezeti elnökökre, szövetkezeti vezetőkre nagy felelősség hárul a tavaszi munkában. — Ha gazdatár- , sainktól elvárjuk, hogy egész éven át, de különösen tavaszszál becsületes munkát végezzenek, felelősek vagyunk, hogy becsületes jövedelemhez és becsületes kenyérkeresethez is jussanak. A szövetkezeti vezetőnek talpon kell lenni egész éven át, de különösen most tavasszal. Szégyen az, ha a tsz elnök cipője nem sáros, vagy nem poros a határjárástól, hanem tisztán fénylik az irodában. Az elnök minél többet tartózkodjon a határban. Vegyen részt a brigádgyűléseken, ebédszünetekben beszélgessen az emberekkel.

Személyesen hallgassa meg kérelmüket, gondjaikat, s helvszínen személyszerint adjon felvilágosítást és intézkedjen. A gazdák joggal elvárják, hogy amíg ők a kapanyelet markolják korareggeltől estig, az elnök és beosztott ^ vezetői . tudjanak gondjaikról, gondoskodjanak munkafeltételekről.

Előfordulhat, hogy éppen a tavaszi sürgős munkálatok közepette fegyelmi ügyek kötik le a vezetőket. A munka- fegyelem megsértését soha ne nézzük el, még a legnagyobb munkákra tekintette! sem. A fegyelmi eszközök azonban mindig nevelő cél- zatúak legyenek, s éppen a jobb munkára neveljék az embereket