Szolnok Megyei Néplap, 1961. május (12. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-21 / 118. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az angol és francia sajtó a bécsi találkozóról LONDON (MTI). Az angol sajtó túlnyomórészt wash­ingtoni jelentések alapján foglalkozik a Hruscsov—Ken­nedy találkozóval. A lapok erősen hangsúlyozzák, hogy a találkozó célja a személyes eszmecsere, tájékozódás, de semmiesetre sem érdemi tár­gyalás, még kevésbé dönté­sek meghozatala, vagy köte­lezettségek vállalása. London kerülni akarja a közvélemény érdeklődésének túlságos felcsigázását a bécsi találkozó iránt és azt akarja kifejezésre juttatni, hogy érdemi tárgyalásokra Mac­Millan távollétében nem is kerülhet sor. A berlini problémát eddig még nem említették a talál­kozóval kapcsolatban, de washingtoni értesülések sze­rint az amerikai kormány erősen foglalkozik a gondo­lattal, hogy Kennedy Hrus- csovval folytatandó eszme­cseréje során szóbahozza a berlini kérdést is. Az ame­rikai kormány álláspontja e problémával kapcsolatban mindinkább kizárja a meg­alkuvást. A Daily Mirror hangoztat­ja, azt a londoni véleményt, Kennedy és Hruscsov eszme­cseréjük során megvitatják egy csúcstalálkozó lehetősé­gét is. A Daily Mail is annak a véleménynek ad kifejezést, remélhető, hogy a két kor­mányfő találkozója egyen­getni fogja az utat egy négy­hatalmi csúcstalálkozó felé, habár ez még valószínűleg nagyon is a távoli jövő re­ménye. A Daily Telegraph így ír: a találkozó útmuta­tást adhat Kennedy számára külpolitikája kialakításához, amely ma még koránt sem egységes és átgondolt. A Daily Sketch politikai tudósítója szerint Genfben több olyan vélemény látott napvilágot, hogy amennyi­ben a bécsi találkozó sikeres lesz, — Hruscsov meghívja majd Kennedyt, látogasson el Moszkvába. Csak nagyon kevés angol lap foglalkozik vezércikkben a találkozó hírével. A Daily Express vezércikkében így írj — Az angol közvélemény úgy véli, a Hruscsov—Ken­nedy találkozó jó hír. Min­den remény megvan arra, hogy a két államférfi közötti eszmecsere tárgyilagos lesz. Angliának csak előnyei szár­mazhatnak abból, ha Hrus­csov és Kennedy között jobb, őszintébb kapcsolat alakul kt A Daily Worker vezércik­kében hangoztatja, Kennedy a bécsi találkozó során meg­győződhet majd arról, hogy mások is tudnak keményen beszélni. — Ezért tanácsos, hogy alaposan gondolja át kormánya külpolitikáját, amely néhány hónap' alatt egyik kudarcot a másik után szenvedte el: — Kuba, Laosz, Algéria, Irán! jelzik ezt az utat. Továbbá Amerika akadályozza a gen­fi atomértekezlet sikeres; munkáját, s a nyugatnémet! militaristák támogatása —1 ugyancsak a Kennedy kor­mány rovására írható. *— A jelek szerint Kennedy nem hajlandó szakítani Eisenhower csődöt mondott1 politikájával. t?j stílusról beszél, de lényegében véve átvette a régi módszert, —1 amelynek célja katonai fö­lényt biztosítani a Szovjet­unióval szemben. Ez a poli­tikai törekvés nemcsak re­ménytelen, de veszedelmes is. Washington lélektelen dolgot kisérel meg, az ameri­kai milliomosok, tábornokoki nem tartóztathatják fel a! népi felszabadító mozgal­mak előretörését Ázsiában, Afrikában; Latin-Ameriká- ban. — Égetően fontos, hogy az angol nép még határozottab­ban tiltakozzék a polaris tá-; maszpontok, a nyugatnémet! militaristák támogatása és! a NATO atomstratégiája el­len. A tömegek így befolyá­solhatják a bécsi találkozót és vijietik előbbre a béke ügyét — írja a Daily Worker. PÁRIZS (MTI). A Hrus­csov — Kennedy találkozó nem fog látványos eredmé­nyeket hozni — a francia kormánypropaganda szolgá­latában álló hírmagyarázók ezzel „vigasztalják” magu­kat. Az Humanité megálla­pítja, hogy a francia külügy­minisztérium péntek esti igen tartózkodó hangú kom­mentárja megmutatta, mi­lyen ellenállás jelentkezik Párizsban a nemzetközi helyzet megjavításával szem­ben. A Francia Kommunista Párt lapja rámutat, hogy nem lehet lebecsülni a Hrus­csov—Kennedy találkozó je­lentőségét. Ki kételkedhet­nék abban, hogy a két ve­zető nagyhatalom kapcsola­tainak javulása ne tenné egészségesebbé a nemzetközi légkört? Jó előjel, hogy a moszkvai és a washingtoni közlemény a bécsi találko­zóról mint az első személyes kapcsolatról beszél, A világ­béke érdekében kívánatos, hogy továbbiak is legyenek. Az Humanité megjegyzi, hogy Kennedy eddigi politi­kája inkább rácáfolt arra a kedvező előítéletre, amellyel a Fehér Házba belépését fo­gadták. Washingtont azonban elgondolkoztathatták saját kudarcai. Olyan kis népek, mint Kuba és Laosz népei diadalmasan szálltak szem­be a jenki vállalkozásokkal, eközben pedig Gagarin meg­nyitotta az emberiség előtt az űrbe vezető utat. Mind­megannyi olyan esemény, amely az amerikai vezetőket a realitások helyesebb érté­keléséhez kell, hogy vezes­sék — írja a lap. (MTI). Rendőrállammá változtatták INyugat-Berlint Nyugat—Berlin képviselő-| háza csütörtökön tárgyalta» az úgynevezett „kisegítő* rendőrség felállításáról szóló* törvényjavaslatot. A város-* atyák meghallgatták a bel-* ügyi bizottság elnökének be-» szédét, aki keveselte a nyu-f gat berlini rendőrség ezidőf szerinti létszámát — a 20 000 j főt, ami jóval magasabb,} mint a náci időkben egész» Berlinben volt, s amihez tu-l lajdonképpen hozzájön a há-~ rom nyugati megszálló hata-; lom Nyugat—Berlinben álló-! másozó katonája is — és ja-| vasolta 10 000 főnyi „kisegítő* rendőrség” felállítását. A vá-| rosatyák a törvényjavaslatot* vita nélkül elfogadóik, « Mint a „Neuse Deutsch-» land” a Német Szocialista» Egységpárt központi lapja! pénteki számában megálla-* pítja, a szenátus ezzel elérte» célját: holmi kis rendőrál-* Iámmá változtatta Nyugat—$ Berlint. t Genf és Szöul fl francia-algériai tárgyalások Párizs (MTI). A francia nép. a békevágyó milliók képviselői is ott lesznek Evianban. Pénteken este már 39 delegáció indult el Párizs­ból a konferencia városába. A Párizs környéki „vörös övezet” küldöttségeihez a nő­szövetség megbízottai és Pá­rizs egyes kerületi békebi­zottságainak küldöttei csatla­koztak. A vidéki nagyváro­sokból. Marseille-ből, Lyon­ból is útnak indultak a béke­delegációk. Táviratok, üzene­tek özönlenek Párizsba az Elysée palotába és Evianba a francia küldöttség szállás­helyére. kifejezésre juttatva a dolgozók békeakaratát. Párizsi politikai körökben úgy vélik, hogy már a konfe­rencia első ülése döntő fon­tosságú. Joxe államminiszter kifejti a francia álláspontot, Belkaszem Krim, az algériai küldöttség vezetője pedig az Algériai Köztársaság ideigle­nes kormányának elképzelé­sét ismerteti. Francia küldöttség taktiká­ja szerint erőfeszítést tesznek arra, hogy a lehető legrövi­debb idő alatt fegyverszüne­ti megállapodást érjenek el. Párizsnak ugyanis érdekében állna, hogy a fegyverszünet révén megtudja, hol vannak Algériában a felkelők egysé­gei — az algériai háború Guerilla-jellegénél fogva. a fegyverszünet csak a francia hadsereg javára szolgálna! Az algériai kormány már több ízben állást foglalt e kérdésben: csak a politikai megegyezés után fogadhatja el a fegyverszüneti megálla­podást. Párizsban is, Algírban is elterjedt a híre, hogy a fnpncia hatóságok hatáskeltés céljából egyoldalú fegyver­nyugvást hirdetnek meg az úgynevezett, „pacifikáit” te­rülteteken. Ferhat Abbasznak, az Al­gériai Köztársaság ideiglenes kormánya elnökének péntek esti rádióbeszéde mély hatást keltett a francia fővárosban is. Első esetben hallhatták a franciák a felkelés vezérének hangját: az Europe 1. rádió-» állomás részleteket közvetí-J tett Ferhat Abbasz francia! nyelven elmondott beszédé-» bői. Különösen erre a mon-» datra figyeltek fel Párizsban! „egy független Algéria kész! lesz kinyújtani kezét Fran-' ciaország felé ...” Mig az algériai ideiglenes '■ kormány elnöke a megbéké­lés lehetőségéről beszélt, az1 ultrák véres tüntetéseket; rendeztek és plasztikbomba-j merényletek sorozatát kö-j vették el Algéria nagy váro­saiban. Oranban a késő éj-; szakai órákig mintegy 1500; európai tüntetett, feldúrta és; felgyújtotta a svájci konzu­látus épületét, összevereke­dett a kivonuld rohamrend- őrökkol, csendőrökkel. Könnyfakasztó gránátok,; virágcserepek és utcakövek; szolgáltak harci eszközül. A; tüntetés végén több sebesül-; tét vittek kórházba. Ez alatt; 12 plasztikbomba robbant a; város különböző pontjain. (MTI) A genfi nemzetek palo­tájának bejárata fölött ez olvasható: „Nemzetközi ér­tekezlet a laoszi kérdés rendezésére”. Ennek a jel­szónak a jegyében nyílt meg e palotában május 16- án az az értekezlet, ame­lyet Norodom Szihanuk kambodzsai államfő java­solt és amelytől azt várja a békeszerető emberiség, hogy békét, semlegességet ad Laosz sokat szenvedett népének. Erről az óhajról beszélnek a nemzetek palo­tájának folyosóit, megtöltő újságírók, s erre gondolnak az értekezlet ülésére siető diplomaták. Legalábbis erre lehet következtetni a kon­ferencián eddig elhangzott felszólalásokból. A békés, semleges és független Laosz mellett szállt síkra az érte­kezleten Norodom Sziha­nuk kambodzsai államfő, Csen Ji kínai és Gromiko szovjet külügyminiszter. Szavakban emellett tört lándzsát az angol, az ame­rikai és a francia külügy­miniszter is. Azonban látni kell, hogy a felszólalások közti különbség nemcsak árnyalati, hanem ami pél­dául a szovjet és az ameri­kai javaslatok különböző­ségét illeti, lényegbevágó. A genfi értekezlet első napjai meggyőzően mutat­ják, hogy a kezdeményezés ezúttal is a szovjet diplo­mácia kezében van. A vita nem nyugati megoldási ter­vezetről folyik, mivel ilyen tervezet nincs, hanem arról a szovjet tervről, amely ja­vasolja Laosz semlegességé­nek nemzetközi biztosítását és azt, hogy mindenfajta külföldi katonát és katonai szakértőt vonjanak ki La őszből. A genfi értekezlet végső kimenetelét illetően azon­ban nem feledkezhetünk meg azokról, akik minden eszközzel a konferencia zsákutcába juttatására tö­rekszenek. Vitathatatlanul élen jár ebben az amerikai küldöttség, amely egymás után gördíti az akadályo­kat a békés rendezés útjá­ba. A legújabb ilyen aka­dály az, hogy a lázadó­klikk küldöttsége közölte, nem hajlandó részt venni az értekezleten és nem is­meri el az értekezlet hatá­rozatait. Ez az időzített ma­kacsság önkéntelenül is egy amerikai újságíró találó megjegyzését idézi az em­ber emlékezetébe: „Vajon ezúttal a farok csóválja a kutyát?” a vak is látja, hogy Boun Oum küldöttei csupán azt teszik, amit amerikai gazdáik paran­csolnak nekik. * ,A laoszi kérdés békés megoldását célzó genfi konferencia megnyitásá­nak napján kezdődött el egy másik esemény-sorozat, amely szintén magára von­ta a nemzetközi közvéle­mény figyelmét. Szöulban, Dél-Korea fővárosában ka­tonai puccs zajlott le. — Csang Do Jung tábornok vezetésével ultra-reakciós katonai csoport vette át a hatalmat E csoport el­ső nyilatkozata félreérthe­tetlenül mutatja a puccs jellegét A nyilatkozat ugyanis hangsúlyozza, a puccsisták fokozni kíván­ják a kommunistaellenes hajszát és szorosabbra kí­vánják fűzni a barátságot az Egyesült Államokkal. Annak ismeretében, hogy a puccsisták előtt uralmon volt Csang Mjung-kormány is lényegében ugyanezt a népellenes, amerikabarát politikát folytatta, joggal vetődik fel a kérdés, mi szükség volt erre a puccs- ra? S legalább ennyire fontos kérdés, kinek volt szüksége rá? A válasz nem nehéz. Az utóbbi hónapok­ban nemhogy csökkent vol­na, de még növekedett Dél-Koreában az amerika- ellenes hangulat. Az ország lakossága körében mindin­kább népszerűvé válik az a gondolat, hogy észak és dél békés egyesítése megvaló­sítható. Az Egyesült Álla­mok tehát jónak látta ki­cserélni a népi mozgalom­mal tehetetlen Csang Mjung-gamitúrát egy, az eszközökben kevésbé vá­logató diktatórikus katonai csoporttal. (7) — Üdvözlöm a Csillagá­szati Tanács elnökét, Saxo Len-t, a fényhullám vevő és adórendszer irányító tudó­sát, Potox Mun-t, és munka­társait, a rádióelektromos és televízió központ vezetőjét, Urix Pen barátunkat, a Hír­központ vezető főmunkatár­sát, Xindon Tor-t és végül jeles barátunkat, az Endro- ton 8500 parancsnokát: Dox Ten-t! Zúgó tapsvihar köszöntöt­te az emelvény mögött álló Dox Ten-t, aki lehajtott fej­jel, megilletődve fogadta az ovációt. Amikor elült a taps, Xen Her öreges, de tisztán, vilá­gosan csengő hangján beter­jesztette a Nagy Tanács e,é a Csillagászati Tanács tudó­sának és munkatársának je­lentését a Tellus—4 szenzá­ciósnak ígérkező felfedezé­séről. Mélységes csend neheze­dett a teremre. Két oldalt, a széksorok mellett egyszerre tíz televíziós kép és hangfel­vevő gép lencseszemei szege- ződtek Xen Her arcára, sok­millió néző figyelte lélegzet­visszafojtva ezekben a pil­lanatokban a Tixon városai­ban a színes, térhatású tele­vízió képmezője előtt a Nagy Tanács elnökének szavait Fantasztikus regény — A Csillagászati Tanács bonyolult színképelemző, rá- dióelektrónikus kísérletekkel és mérésekkel megállapítot­ta, hogy a Plet Rox csillag­kép egyik csillaga, a Tel­lus—4 erőteljesen sugárzó, apró sárgafényű égitest meg­közelítően azonos korú éle­tünk táplálójával és fenn­tartójával, az Omen-nel és az lmen-nel. Saxo Len tudós barátunk — munkatársaival együtt feltételezi, hogy az apró, sárga csillag bolygó- rendszerének valamelyik tagján — feltéve, ha van bolygórendszere — hasonló, sőt hajszálpontosan azonos élőlények élhetnek, mint mi. Ezt a feltevést az apró, sárga csillag összetételére, felszí­nének hőfokára, melyet 6000 Doxán-fokban határoztak meg, és korára alapozzák. Xen Her kis szünetet tar­tott. Tekintetét végighordoz­ta a Nagy Tanács feszülten figyelő 150 tagján, majd Dox Ten-re nézett. Barátaim! A Nagy Ta­nács elnöksége úgy határo­zott, hogy nagyszabású kísér­let-sorozatot indít a Tellus-4 bolygórendszerének felkuta­tására, és kozmikus testvé­reink megkeresésére. Óriási feladat ez, érezzük valameny- nyien. Én azonban azt is tu­dom, hogy annyi nagyszerű győzelem után, most is győ­zelmet aratunk és a Bolygó­testvéreket Kutató összefo­gás végre baráti ölelésre ké­szülhet a távoli világok lakói­val. — Kérem, fogadják el az elnökség elgondolását: a Nagy Kísérlet szervezőjének, és végrehajtójának ismert, nagy tudásáról híres, szeretett barátunkat, az Endroton 8500- as űrállomás jelenlegi pa­rancsnokát, Dox Ten-t jelöl­tük. Dox Ten barátom lángo­ló akarata, törhetetlen szíve és... A Nagy Tanács őszhajú elnöke nem folytathatta to­vább szavait, mert elemi erő­vel tört ki a jóváhagyó taps­vihar, a tanács tagjai itt is, ott is felkiáltásokkal üdvözöl­ték Dox Ten-t, aki most már végképp nem tudta, hogy le­hetne minél hamarabb elme­nekülni az ünneplés elől... Xindon Tor mosolyogva tet­te a kezét Dox Ten kezére. — Szólnod kell, Dox Ten, barátom. Kérlek ... Dox Ten felállt. A taps azonban nem csendesedett el azonnal. Várnia kellett. Te­kintete mast az egyszer aka­ratlanul is Xind Lind szemé­vel találkozott. Az asszony rajongó pillantása még job­ban megzavarta Dox Ten gondolatait és régen meg­szűnt már a tapsvihar, ami­kor néhány szóval kifejez­hette érzéseit — Nagyon köszönöm, drá­ga barátaim! Bízom a Nagy Kísérlet sikerében ... Még boldogabb lennék, ha én ölel­hetném először magamhoz a 40 fénysugár-év távolságnál is messzebb élő kozmikus testvéreinket... Dox Ten érezte, hogy Xind Lind simogatja a szemével Üjra az asszonyra nézett, akinek arcáról valami külö­nös, eddig soha nem látott tűz sugárzott Dox Ten már csak neki beszélt... — Egyszer, tíz esztendővel ezelőtt a roxonai középfokú egyetem egyik tanulókörének 500 hallgatója előtt tartottam előadást. Sokan itt ülnek a Nagy Tanács széksoraiban... Emlékeznek, milyen nagysze­rű pillanatok előzték meg elválásunkat? Xind Lin arca még jobban kipirult. Emlékezett... — Hogyne emlékezett volna, amikor ő is ott ült az 500 fiatal között... Tíz eszten­dővel ezelőtt látta először Dox Tent, azon az előadáson. Azóta már munkatársak is voltak, de soha nem érezte azt, ami most ezekben a per­cekben egyre jobban szorít­ja a szívét... „Csak nem szeretem ezt a nagyszerű férfit? ...” Választ azonban ő sem tudott adni magá­nak, mert Dox Ten szavai újból felrázták benne a tíz év előtti pillanatokat. — Ha éjszakánként felné­zünk a csillagok gyöngy­szemeitől tündöklő égboltra, ugye, sokszor szívünkbe ha­sított már a kérdés: az ott, az a szelíd, szép ragyogás talán egy másik, lakott vi­lág fénycsóvája? ... Vala­mennyien keressük, kutatjuk a választ: van-e párja a Ti- xonnak a Tér milliónyi út­ján? Van-e hasonló mása a mi bolygónknak egy másik csillagvilágban, élnek-e va­lahol máshol a mi kozmikus testvéreink, hozzánk hasonló testtel, gondolatokkal és ér­zésekkel? Élnek-e?... Xind Lind szemében könnycsepp rezgeti. Gyönyö­rű érzés így lelkesedni, ilyen fenntartás nélkül, teljes szív­vel beledobni magunkat a munkába, vágyaink, terveink valóraváltásába! Dox Ten csendesen foly­tatta. — Évszázadok, évezredek kérdésére keressük a választ. Barátaim! Ügy érzem, most nem hiába!... Xen Her átölelte Dox Tent, aztán sorban, Saxo Len, Potox Mun, Xindon Tor, Urix Pen és akkor... ott állt előtte a gyönyörű asszony, Xind Lind, kék sze­me még mindig furcsán csil­logott és a kezét nyújtotta Dox Ten felé. A hangja... a hangja bár­sonyos, meleg, simogató. — Ha tudná, mennyire örülök, hogy ilyen csodála­tosan nagyszerű feladatot kapott. Mi a terve? Dox Ten néhány pillana­tig nem tudott betelni Xind Lind szépségével, aki úgy ragyogott, tündökölt az óriási csillár fényében, testhezsi- muló, alig térdig érő arany­színű ruhájában, mint vala­mi sziporkázó sárga csillag. Xind Lind szemében hur- cutkodó láng rebbent. — Talán nem tetszik a ru­hám? Pedig ez a legújabb roxonai divat..s-—Fordítva! Elragadó!... Xind Lind kacagott. Látta Dox Ten szeméből, hogy a férfi is megváltozott, egé­szen másként néz reá, mint azelőtt bármikor. Nem a ti­kos kodott tehát, ilyesmi nem szokása a Tixon asszonyai­nak. Őszinte a szívük és ugyanilyen őszinteséget vár­nak társuktól, a férfitől is. — És nemcsak a ruhám, ugye?... (Folytatjuk.) KÜLPOLITIKAI frwuUk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom