Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-09 / 83. szám
VILAO PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ Er EKl SZOLNOK megyei Wéttlatv A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA A túr ke vei nagy vásár Az üzemi pártszervezet munkáját a gazdasági eredmények fémjelzik JÁSZ-KUN KAKAS Vasárnapi sportműsor XIL évfolyam, 83, szám. Ara 60 fillér 1981. április 9, vasárnap. A FALUSI NŐK HELYZETE Falvainkban' megszűnt az egyéni gazdálkodás. Parasztságunk a nagyüzemet választotta. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a nők helyzete is megváltozott falun. A parasztasszonyok gazdasági és társadalmi egyen- iogúságának alapvető feltételei most bontakozhatnak ki igazán. Méghozzá olyan ütemben, ahogyan a nagyüzemi gazdálkodás fejlődik. Az egyéni gazdálkodással nem fért össze a nő egyenjogúsága. Amikor a házasságot a vagyon, a föld gyarapításáért kötötték, lehetett-e teljes egyenjogúságról beszélni? A „kié a föld” sok-sok gyűlöletet ébresztő vitáinak vége. A „szegény és gazdag’* ádáz családi ellentéteire is pontot tett a közöstáblákba simuló határ. Születőben az új pa- rasztesalfid, amelyben a munka alapján valóban egyenrangú fél a férfi és a nő. Ha dolgozik az asszony a szövetkezetben és önálló keresőként növeli a csalód jövedelmét, nem érezheti többé eltartottnak magát Férjéhez való viszonyát a vonzalom és az önként vállalt hűség szabja meg. Félreértés ne essék, a falusi nő sohasem ült Ölhetett kézzel. Dolgozott Ő, de még milyen sokat! Gondozta, az állatokat, veteményese volt, sütött, főzött, mosott családjára. Időszakonként még férjének is besegített a gazdálkodásba. Aratott, kapált, ha a szükség úgy kívánta. Egy kuncsorbal idős parasztasz- szony találóan jegyezte meg: a nő férjének az egyéni gazdálkodás korában a jobbkeze volt A mezőgazdaságban évszázadok óta dolgoznak nők, s ha furcsán is hangzik, most már sokan nem akarnak dolgozni a közös gazdaságban. Olyan nézetet vallanak: tartsa el a családot a férj, biztosítson elég keresetet a tsz. Túrták már ők éppen eleget a földet. Akik ezt hangoztatják, azoknak nincsen igazuk. A termelőszövetkezet igenis igényli a női munkaerőt hiszen a kis- és középparaszt gazdaságok sem lehettek meg a családtagok munkaereje nélkül. A közösbe vitt földet — bár minden évben egyre több gépe lesz a szövetkezeteknek— nem lehet kizárólag csak férfi munkaerővel megművelni. Különösen nem a mezőgazdasági munkák torlódásakor. Másfelől, kizárólag a családfő keresete — legyen a szövetkezet a Jól gazdálkodók között Is —• ma még nem fedezi a falusi családok egyre növekvő Igényeit. Ha az „osztáskor” kevés a „forint”, ki ágál legelőször? Az asszony. Aki aztán okol ezért mindenkit csak saját magát vajmi kevéssé. Pedig ha dolgozik a szövetkezetben, mint esvén! korában a férje mellett a jövedelem is növekszik. A falusi nők többsége most még nem találja helyét igazán a termelőszövetkezetben. Ennek több oka van. Mint a legutóbbi pártbizottsági ülés, melyen a falusi nőmozgalom helyzete szerepelt napirenden, megállapította: elsősorban a maradisággal, a politikai öntudat hiányával ma- ’varózható a nők távolmaradása a szövetkezettől. Nehezen szakítanak a régivel, a megszokottal. Nem szívesen vállalnak több felelősséget, húzódoznak a közösségi élettől, mert alig egy-kés éve még az ,,enyém” uralta minden gondolaíukat. A nők tudatának formálásában ezért nagy szerepe van minden társadalmi szervnek, de különösen a nőtanácsoknak. De amiért a nők nehezen kopogtatnak a szövetkezeti iroda ajtaján munkáért, a tsz vezetői is hibáztathatok. Sok helyütt nem igyekeztek a lehetőségeknek megfelelő intézkedéseket hozni a nők munkájának megkönnyítésére. Pedig a kenderesi példa mindenütt követhető. Ott a nők szombaton nem dolgoznak a közösben, e napon a házimunkát végzik. Reggelenként az asszonyok egy órával későbben kezdenek, mint a férfiak. Este viszont mégis övéké az elsőség. Az autó őket viszi haza legelőször. Ilyen gondoskodás mellett, mint a kenderesi Haladásban van, szívesen vállalnak munkát az asszonyok. A tiszaföldvári Lenin Tsz- ben mosógépet vásároltak a második műszakhoz. S az sem megvetendő terv, ha a tehetősebb szövetkezetek ösz- szefognak és közös erővel napközi otthont, vagy idénybölcsődét létesítenek. Ezzel a gyermekesanyák válláról vesznek le a gondokból. A nők munkájáról, társadalmi helyzetükről ma még a férfiak egyrésze is a régi módon gondolkodik. Sokan még fenntartásokkal élnek a nőkkel szemben. Csak ezzel magyarázható az a tény, hogy a termelőszövetkezetek vezetőségeiben nagyítóval kereshetjük a nőket. Előfordult az is, hogy a családfenntartó nőnek kevesebb földet osztottak háztájiként, mint amennyit a közgyűlés megszavazott. Falvainkban feltűnően kevesebb nő vesz részt a közügyek intézésében, mint városainkban. Pedig a várost illetőén sem lehetünk elégedettek. Karcag öt termelőszövetkezetében a 970 nődolgo- zót (közülük 808 _ tsz-tag) mindössze ketten képviselik a vezetésben. Az Is igaz viszont, hogy a nők nehezebben „nőnek fel a vezetésbe”. Ha tanulnak, szakmai hozzáértésre tesznek szert, e helyzet, ha lassan is, de megváltozik. Segítés és bizalom kell itt is. Másfelől: csak azért ne léptessenek elő senkit vezető posztra, mert nő és szépüljön a statisztika. A nő, mint képzett, munkaterületét irányítani tudó ember kerüljön a vezetésbe. S ezt mindenekelőtt a nők ismerjék fel. A konzervatív nézetek ellen mind a férfiak, mind a nők körében hadakozni kell. Pártunk VII. kongresszusának határozata erről a következőket mondja: „Népköztársaságunkban a nők politikai és gazdasági egyenjogúságát törvényeink biztosítják. Állampolgári egyenlőségük teljes. Gazdasági és társadalmi egyenjogúságuk teljességéért még hosszú, szívós harcot kell vívnunk a maradi, konzervatív nézetek ellen”. Most, amikor munkára hívjuk a nőket a nagyüzemi mezőgazdaságba, a pártszervezeteknek, a nőtanácsoknak soksok feladata van. A falusi nők között végzett politikai munka hatványozásával tovább kell fejlesztenünk a nők nevelésében, társadalmi helyzetük szinte minden nap kézzelfoghatóan érzékelhető változásában elért eredményeinket. Lazányi Angéla Teljesítsük öntözési előirányzatainkat A megyei öntözési ankét tanácskozásáról Szombaton délelőtt a megyei párt- és tanács VB öntözési ankétot rendezett a járási- és városi pártbizottságok titkárai, a tanácsok VB-elnökei, s a tsz-ek öntözési szakembereinek, brigádvezetőinek részére. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők megismerjék a megyei pártbizottság által kitűzött öntözési irányszámokat, s azokat a feltételeket, melyek az öntözési tervek végrehajtásánál rendelkezésünkre állnak. Jelen volt Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Imre elvtárs, a megyei pártbizottság titkára, Oláh György elvtárs, a megyei tanács VB elnöke, dr. Arany Sándor professzor, az FM. tudományos tanácsának tagja, Szászhelyi Pál, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője, dr. Pet- rásovics Imre, az FM. öntözési igazgatóságának vezetője, Mihályfalvi István tudományos kutató, továbbá több neves Szolnok megyei öntözési szakember. 104 000 holdat kell öntöznünk ebben az évben Az öntözési ankét bevezető előadását Nyíri Béla elvtárs megnyitója után Oláh György elvtárs, a megyei tanács VB elnöke tartotta. Elöljáróban elmondotta, hogy a szocializmus építésének jelenlegi időszakában a mezőgazdaság kulcskérdés, mégpedig népélelmezési- és export-, vagyis nemzetgazdasági szempontból. — Második ötéves tervünk Szolnok megyére vonatkozó pontos irányszámai még nem ismeretesek, csupán azt tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelést 50—55 százalékkal kell növelnünk az ötéves nép- gazdasági terv folyamán. Mindezt a gépesítés fokozásával, a talajerő javításával, nemesített vetőmagvak mind nagyobb mértékben való alkalmazásával, a mezőgazda- sági dolgozók és vezetők szakmai felkészültségének fokozásával és legfőképpen az öntözés továbbfejlesztésével érhetjük eL E feltételek közül számunkra jelen pillanatban az öntözés a legfontosabb. Majd arról beszélt Oláh elvtárs, hogy a terméshozamok növelésének egyik eszköze a területegységre eső tőszám növelése. Ez azonban nagyobb mennyiségű vizet is kíván. Az öntözésnél — mint az Oláh elvtárs előadásából kiderült — korántsem használtuk ki az összes lehetőségeket A múlt évben 86 ezer hold öntözésre berendezett területből mindössze 56 ezer kát. holdat öntöztek megyénk nagyüzemi gazdaságai. A jelenlegi vízkivételi művek és főcsatornák kapacitását pedig álig 50—55 százalékban hasznosítják. Nyilvánvaló tehát, hogy az öntözéses gazdálkodás továbbfejlesztésére lehetőségeink-vannak. A továbbiakban példákat Idézett arról, hogy az elmúlt gazdasági évben milyen eredményeket hozott az öntözés. A kisújszállási Ady Tsz például 22 kát. holdon 42 mázsa, a Tiszaszentimrei Állami Gazdaság 50 kát. holdon 52 mázsa kukoricát termelt. Még jobb a szajoli Vörös Csepel Tsz eredménye, ahol egyelőre csak kísérletképpen 1 holdon 92 mázsa kukoricát termeltek. — Ezek az eredmények azt mutatják — folytatta Oláh elvtárs —, hogy az öntözéses termelésben a lehetőségek szinte korlátlanok. Az ötéves terv feladatainak egy részét már ebben a gazdasági évben teljesíteni kell. A tsz-ek gazdasági megszilárdításának, s az életszínvonal növelésének érdekében elsősorban növelni kell a jövedelmezőséget. Mindnyájan tudjuk, hogy az öntözött területen a befek- J tetések ellenére a termékegységek önköltsége alacsonyabb, mint a száraz-gazdálkodású földeken. Mégis mit mutatnak a tsz-ek tervei? Az idei gazdasági évre a megyei pártbizottság által kitűzött feladatok szerint 70 ezer holdat kellene öntözniük, ezzel szemben csak 56 ezer hold öntözését tervezték. Hiány- zik még 14 ezer kát. hold. — Öntözni nemcsak akkor lehet, ha az összes feltételek adottak. 1960-ban J0 000 holdat öntöztek meg Szolnök megyében a termelőszövetkezetek, minden különösebb mérnöki bemérés, vagy öntözőtelep-építés nélkül. Továbbra is keresni kell a legegyszerűbb és legolcsóbb módokat Csak 140 tsz-nek kellene egyenként 100 holddal többet öntöznie, s akkor máris teljesítenénk az előirányzatot. Idén megyénk 6000 hold új öntözőtelep építésére kapott költséget. Ha azonban az egy holdra jutó beépítési költséget csökkenteni tudjuk, — mint ahogy erre példa is van —* úgy ez a költség még újabb másfélezer hold beépítésére futja. A vízügyi igazgatóság gépei mellett az őntözőtelepek építésébe fokozottabb mértékben kell bevonni a gépállomások gépeit is. Emellett elvárjuk a tsz- ektől, hogy a gépek mellé elegendő kézi munkaerőt is biztosítsanak. — Melyek a jelen időszakban a legsürgősebb teendők? — Minden termelőszövetkezetben ki kell alakítani a végleges öntözési brigádokat, munkacsapatokat Ezek élére állítsanak tanfolyamot végzett szakképzett öntözőket Mindenütt készítsék el az öntözés részletes menettervét Az1 öntözőcsatornák építésekor nem szabad megfeledkezni a lecsapolás lehe(Folytatás a 3. oldalon) A jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet tagjai a jásztelki határ szomszédságában többszá2 sertés részére Jól felszerelt szállást építenek. Lesz itt bőven hely süldőknek, hízóknak, és minden Raul Roa nyilatkozata New York (ADN). A New Yorkban időző Raul Roa kubai külügyminiszter az ADN különtudósítójának adott interjúban kijelentette, nem kétséges, hogy az amerikai kormány szervezi és pénzeli a Kubai Köztársaság elleni agressziót. A külügyminiszter bejelentette, hogy Kuba hétfőn az ENSZ Politikai Bizottságában indokolja majd meg azt a követelését, hogy kellő intézkedésekkel akadályt .^ák meg a Kuba ellenes amerikai tervek végrehajtását. A* ag- ressziós tervek — mondotta — nemcsak Kuba, hanem a latin-amerikai országokban mind nagyobb méretekben kibontakozó függetlenségi mozgalom ellen is irányulnak. (MTI) igényt kielégítő sertésfiazta- tó is. A tíz fős építőbrigád a jó időt kihasználva szorgoskodik, hogy minél hamarabb átadhassák rendeltetésének az új épületeket. Kun János az oszlopot készíti a karámhoz Darázs József hegesztő, Farkas András és Bíró Péter szövetkezeti gazdák segítségével 60 hektó* víztartályt készít a sertéstelephez. JÓL HALAD AZ ÉPÍTKEZÉS
