Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

1961. április 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 6 Új univerzális traktor A minszki traktorgyárban sikeresen befejezték a „Belo­rusz MTZ—50” típusú új univerzális kerekes traktor kipróbálását, s most előké­születeket tesznek a sorozat- gyártásra. Az új traktorok bármely mezőgazdasági munkában mind rákapcsolható, mind vontatott munkaeszközükkel egyaránt alkalmazhatók. — Különféle állógépek hajtá­sára, teherszállításra, útépí­tési munkálatoknál is alkal­mazhatók. ÍQOO felnevelt csibéből 1000 kg hús HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉS A TISZAROFFI KOSSUTH TSZ-BEN — HOGYAN ADHATNAK A TSZ-EK KÉT HÓNAP ALATT HÁROM VAGONNAL TÖBB BAROM­FIT A NÉPGAZDASÁGNAK Növényvédelmi TAE|A£ftA|lí$ BfniiiiiinutiiunuiiiiiutiiuiiuiiiiuiitmiiiiHiiiniiniuiiuiiiuHHuiiB ■ BllnWUflIIW — A cukorrépa rovarkártevőiről — A kopasztó szalagja saját­ságos látvány. Fürgekezű, fe­hérköpenyes lányok és asszo­nyok a szalag előtt csirkét tisztítanak. Néhány nap óta ismét van mit kopasztani, mert megkezdődött a szezon. Napközben már többször be­fordulnak az üzem kapuján a megyeszerte jól ismert ket­recekkel megrakott jellegze­De a minőséggel még sok a baj. A tsz-ek zöme kicsi sú­lyú csirkék értékesítésére rendezkedett be. Az ilyen áru exportra nem kerülhet és a hazai fogyasztók sem kedve­lik annyira. A szalagon lógó csibékre nézve azonban még a laikus is azt mondaná, nagyon szé­pek, olyanok, mint a töltött galamb. Egyformák, a bőrük sárga, a mellük telt, a taréjuk piros. Vannak tehát már olyan tsz-eink is, amelyek a mennyiség mellett a kitűnő minőségre töreíkszenek. Nagy Andrásné, a Török­szentmiklósi Baromfifeldol­gozó Vállalat baromfi-részle­gének művezetője őszinte örömmel újságolta; — Ezek a csirkék — mutat a szalagra — 1 kg-os átlag­súlyban kerültek a telepre és ezekkel már lehet mit kez­deni. Az ilyen áru külföldön is rangot ad a magyar áruba­romfi tenyésztésnek. S ez va­lutában- mérve is, nagyon je­lentős dolog — mondotta Nagy Andrásné. Amint a csirkék elérik a 60— 70 dekás súlyt, sok tsz szaba­dulni akar tőlük. Helytelenül értelmezik az előírt súlyha­tárt A szerződés áprilisban 70 dkg-ot ír elő és ezt a 70 dk.g-ot felső súlyhatárnak te­kintik, holott ez nem a felső, hanem az alsó súlyhatár. A tsz-ek vezetői, ha jó takarmá­nyozással 90—100 dkg-os súlyra nevelnék a csirkéket, darabonként 20—30 dekával több húst termelnének, és Ennyit tudtunk meg Zombori elvtárstól és ehhez aligha szükséges kommentár. Any- nyit talán érdemes megje­gyezni, hogy a 30 000 kilo­gramm hús, a községi tervek teljesítése szempontjából sem lebecsülendő mennyiség. Utunk a Baromfifeldolgo­zó Vállalattól a tiszaroffi Kossuth Tsz-be vezetett. Mit mondanak ők? Beszélgettünk a községi tanács elnökével, a tsz elnökével és főállatte­nyésztőjével. Elmondták, hogy ők számolni is szoktak. Ho­gyan? így. — A naposcsibe négy hét alatt éri el — körültekintő gondozással és takarmányo­zással — a 30 dkg-os átlag­súlyt. A második hónapban lévő 70 dkg-os csirkékre vi­szont sokkal kevesebb ve- sződséggel három hét alatt raktuk rá azt a 30 dkg több­letet, és így értük el az 1 ki­logrammos átlagsúlyt Azt tartom: az árucsirke nevelé­sénél 70 dkg-on felül kezdő­dik a haszon — mondta Zsí­ros József, a Kossuth Tsz el­nöke. Mi lehet az oka mégis, hogy a tsz-ek zöme 60—70 dkg-os súlyban akarja értékesíteni csirkéit? Ezt a tsz tapasztalt, a baromfitenyésztéshez jól- értő főagronómusától kérdez­tük. tes teherautók, a Törökszent­miklósi Baromfifeldolgozó Vállalat kocsijai. A Szolnok megyei tsz-ek már tavaly ősszel és télen megkezdték a csibenevelést és hetekkel ez­előtt szerződéses kötelezettsé­geik teljesítését. Ahol sok a naposcsibe, abban a szövetke­zetben a munkaegységelőleg kifizetése sem gond. . — Melyik tsz-ből érkezett ez a szállítmány? Válaáz helyett Nagy And­rásné áz udvarra mutat. Ott az illetékes, tőle kell meg­kérdezni. Az illetékest Zom­bori Jenőnek hívják, ő az áruforgalmi osztály vezetője. Neki ismételjük meg tehát a kérdést: melyik tsz-ből ér­kezett ez a szép csirke-szál­lítmány. *== A tiszaroffi Kossuth Tsz küldte. Három fordulóval négyezret hoztunk tőlük. Alig hittem a szememnek. Ilyen áru előállítása a megye szá­mos, nagy termelőszövetkeze­tének is dicséretére válna. A legnagyobb elismerés illeti a tsz vezetőit és baromfigondo­zóit. A csibék 90 százaléka export minőségű. Az igazság kedvéért ne feledkezzünk el a kőtelki Petőfi Tsz-ről és a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz-ről sem. Az idén tőlük is nagyon szép csirkéket vásá­roltunk — mondja Zombori elvtárs. Ugyanakkor megje­gyezte, hogy ennyivel többet adhatnának a népgazdaságnak. Zombori Jenő azt is el­mondotta, hogy május végéig még százezer csirkét vár a vállalat, a megye termelőszö­vetkezeteitől. Ha a százezer csirke átlagsúlya 70 dkg he­lyett 1 kg lesz, akkor két hó­nap alatt ugyanaz az állo­mány 30 000 kilogrammal több húst eredményez a Szol­nok megyei tsz-ekben. A SZAKEMBER VÉLEMÉNYE — Az a baj, hogy rosszul számolnak. Nagyüzemi felár­ral áprilisban 28 forint, má­jusban 27 forint, júniusban 26 forint a csirke kilogram­monkénti ára. És ismerek olyan tsz elnököt, aki kizáró­lag ezt nézi és ezért akar megszabadulni még április­ban a gyenge minőségű csir­kéktől, mert 1 forinttal töb­bet kap. „A több az minden­kinek több” — mondja, de .nem veszi észre, hogy tévesen gondolkozik. Vegyünk egy egyszerű példát. Ezer csirke 70 dkg-os súlyban 700 kg, ennek az ára áprilisban 19 600 forint. Három hét múlva — mondjuk május első hetében ugyanez a csir­ke súlyban 1000 kg-ot nyom és ára még 27 forintjával is 27 000 forint. Ezért a 7400 fo­rintos pluszért érdemes még három hétig tartani a már meglévő állományt. Ez a szakember véleménye. De azt is hozzátette, hogy persze, mindennek a feltéte­le a jó takarmányozás. Ahol 2—3 dkg takarmányt adnak naponta egv-egy csirkének, ott ilyen eredmény nem is le­het. Elmondotta, hogy tapasz­talata szerint jelenleg a tsz- ekben még mindig a vita­minellátással van baj. Ezt vi­szont legegyszerűbb zsenge zöldtakarmánnyal, korlátlan mennyiségben biztosítani le­het. S amennyiben a tsz-ek biztosítják, a baromfi gyor­sabban fejlődik, a betegsé­gekkel szemben ellenállóbb és ami a legfontosabb, kb. 20 százalékkal csökkenthető a takarmányozás költsége. Mindezt a Kossuth Tsz-ben nemcsak mondják, hanem meg is valósítják. A TISZAROFFIAK PÉLDÁ­JÁT ÉRDEMES KÖVETNI Nézzük, hogyan biztosítot­ták a kiváló minőséget? A csibéket a karcagi keltetőből december közepén vették át. Első perctől kezdve nagy gondot fordítottak takarmá­nyozásukra. Az apró jószág három napig szitált kukorica- darát kapott és az apró ka­vics sem hiányzott a csibék előL Rendszeresen kaptak 2 százalék takarmánymeszet, 3—5 nap után csibetáppal egészült ki a takarmány, 10 százaléktól egyenletesen 50 százalékig. A Tikofurán-t kezdettől kapták a csibék és az Ossiferol-t is a használati utasításnak megfelelően. A csibékkel árpát, zabot és szó­jadarát is etettek. Fél-egy százalék konyhasót is kever­tek a takarmányba. Az ét­rendhez tartozott a hagyma, a sárgarépa, a spenót Tavaly kérdezték a szövetkezeti gaz­dák a főagrohómustól, hogy mi a csodának vetnek egy hold spenótot Most már tud­ják. A gondozók zölden, nyersen — naponta 2—3 zsák spenótot etettek a csirkékkel. A vezetőség gondoskodott az állati fehérjékről is. A GONDOZÓKÉ A LEGFŐBB ÉRDEM — A gondozók pontosan betartották a szakmai utasí­tásokat Kényesek vagyunk az etetési időre, az őlak tisz­tántartására, a szellőztetésre és arra, hogy az apró jószág előtt mindig legyen friss ivó­víz. Baromfigodozóinké a legfőbb érdem, főleg azért, mert pontosan betartják a nevelési utasításokat és van szívük a jószághoz — mond­ta a tsz elnök és a főagronó- mus is. Érdemes volt-e nagyobb súlyú és kiváló minőségű csi­béket nevelni? Erre a kérdés­re a tsz vezetői határozott igennel válaszoltak. ..A Kossuth Tsz-ben nincs ráfizetés. Egy kilogramm ba­romfihúst az idén 10—12 hét alatt 4,5 kg takarmány fel- használásával állítottak elő és minden költséget — még az ólak amortizációját, sőt az éves átlagárat is figyelembe- véve — a négyezres szállít­mány 30 000 forint jövedel­met hozott a Kossuth Tsz- nek” — mondta a főagronó- mu9. Ez az összeg jókor jött és éppen abban az időszakban, amikor másból nem nagyon jutnak forinthoz. Jelenleg 5400 háromhetes csibét ne­velnek és itt is ragaszkodnak a kitűnő minőséghez, az 1 kg-os átlagsúlyhoz. Amikor elbúcsúztunk tő­lük, kijelentették, hogy a ba­romfigondozók javaslatára és felajánlására ők minden 1000 felvásárolt csibéből egy ton­na baromfihúst adnak a nép-- gazdaságnak. Ennek elérésére versenyre szólítják Szolnok megye valamennyi termelő- szövetkezetét. A községi ta­nács elnöke is örömmel fo­gadta a tsz elhatározását, mert ilyen vetélkedéssel a község is, a népgazdaság is jól jár. Jó lenne, ha számos tsz-ben megszívlelnék és kö­vetnék a tiszaroffi Kossuth [ Tsz példáját 1 A répának sok a kártevő­je. Tavasszal leggyakoribbak a földi bolha, a répabarkó és a répalevéltetű. Ezeknek a száraz időjárás igen kedvez, ilyenkor gyorsabban szapo­rodnak és jelentős károkat okoznak. A földi bolhának több faj­tája él a mezőgazdasági nö­vényeken, egy időben több is károsíthatja a répát. Több­nyire sötét fényű, 2—4 mm nagyságú bogarak ezek. A földi bolhák bogár alakban telelnek át és tavasszal je­lennek meg a fiatal növénye­ken. Azok levelein kisebb- nagyobb lyukakat rágnak, különösen a rosszul művelt talajon, a nehezen kelő ve­tésekben jelentős a kér. Űgy- annyira elszaporodhat a bol­ha, hogy a fertőzött répate­rületet ki kell szántani és újravetni. Ha a répa már 4—5 levélben van, kinőtt a földi bolha „foga alól”. Ide­jében történő vegyszeres vé­dekezéssel elejét vehetjük a répabolha kártételének, 10 százalékos DDT, vagy HCH porozószert használunk, hol­danként 8—10 kg-ot A másik elterjedt állati kártevő a répabarkó. Ez is többféle, de április és május hónapban főképpen a lisztes­és fekete répabarkó károsít. Ha a talaj korán felmeleg­szik, akkor már márciusban is előbújhat és a kikelt fia­tal növényeket egészen a tö­LenYetéseink károsító ja A lenbolha a kelő, a fejlő­dő lenvetéseket támadja ■meg. Kártétele a sziklevél és a fiatal növényi részek, leve­lek megrágásában mutatko­zik. Jellemzője ennek a kár­tételnek a kerek mélyedések a szíklevélen és a levélrésze­ken. Az olaj-, valamint a rost­len vetéseket egyaránt meg- táijtadja és főleg a termés mennyiségére, de a termés minőségére is befolyással van. Megyénkben a tavaszi — eső nélküli — száraz idő kedvező életfeltételeket biz­tosított e kártevőnek és több helyen veszélyes számban lé­pett feL Termelőszövetkezeteink kö­17.ül az al^ttyáni Új Élet, a [ jánoshidaf Vörös Hajnal, a vig lerágja. Bogáralakban telel át Repülni csak a lisz­tes répabarkó tud, ha a leve­gő legalább 18 fokra felme­legedett. A legcélravezetőbb védekezés a vegyszeres per­metezés. A fiatal vetést 0,7 százalékos Darsinnal perme­tezzük, holdanként 300 liter vizet számítva. Wofatox-os porozással is jó eredménye­ket érhetünk el. Ezzel egyút­tal a többi tavaszi kártevő ellen is védekezhetünk, ha holdanként 8—10 kg-ot hasz­nálunk fel. Mindkét szer erős méreg, csak méregjegyre kapható. A répalevéltetű kártétele főleg száraz időjáráskor ta­pasztalható. Sok esetben az egész répavetés elpusztulhat Nemcsak a szívással okoz kárt, hanem azáltal is, hogy szívása (nyomán terjed a ré­pa viruses sárgasága. A tet- vek a levél, alsó részén, a fonákán telepszenek meg és ott a levél nedvét szívogat- ják. Nagyüzemben legalkal­masabb Védekezőszer a Wo- fatox porozó, amiből hol­danként 8—10 kg-ot haszná­lunk. Harminc C-fokon felül a Wofatox-nak nincs meg a megfelelő ölő-hatása, ezért forró, napsütéses időben nem szabad porozni. A munkát lehetőleg hűvös időben vé­gezzük az óvórendszabályok betartása mellett Bossányi László körzeti agronómus Megkezdődtek Szolnok megye termelő­szövetkezeteiben. A közös gazdaságok az idén több mint 75 millió forintot költenek különböző épületek létesíté­sére. A tervek összesítése­kor kitűnt, hogy ebből az' összegből 17,5 millió forintot saját erőből ruháznak be a termelőszövetkezetek. A leg­több létesítmény a növekvő állatállomány elhelyezését szolgálja. Az év végéig tető alá hoznak többek között 1750 állatot befogadó növen­dékistállót, 18 000 sertésnek szállást, fiaztatót és hizlal­dát, A baromfitenyésztés fel­Hat községben peron oszpóra* jelző állomások A kunszentmártoni járás hat községének termelőszö­vetkezeteiben szervezetten felkészültek a gyümölcsösök­ben, szőlőkben sokszor igen nagy kárt okozó peronoszpó- ra gombabetegség elleni vé­dekezésre. Cserkeszöllőn, Ti- szasason, Csépán, Szelevé- nyen, Tiszakürtön és Cibak­házán a termelőszövetkezeti gazdák kezelésében peronosz- póra-jelző állomásokat állíta­nak fel. A kezelők ezen az aránylag eléggé összefüggő gyümölcsös-szőlős termőtá­jon az időjárási tényezők és a kórokozók élettani tulaj­donságainak ismeretében közük majd az illetékesekkel a védőpermetezések, porozá­sok idejét és módját. Mit is végez tulajdonkép­pen a peronszpőra-jelző állo­más? Rendszeresen méri a hőmérsékletet és a csapadé­kot. Nyilvántartja a napi át­laghőmérsékletet és a csapa­dék mértékét A peronoszpóra élettaná­hoz tartozik, hogy szaporodó­szerve, a téli spórák igen el­lenállóképesek, á talajban akár évekig is életképesek maradnak. Tizenhárom e fok hőmérséklet és kb. 10,mm-es csapadék után a téli spórák csírázásnak indulnak. l*a a napi középhőmérséklet nem süllyed 10 e fok alá, tovább fejlődnek, csíratömlöt és raj­zóspórát fejlesztenek, ame­lyek révén a szél és a ked­vező időjárás (meleg ^ eső) hatására általános fertőzést okozhatnak a szőlőben. A rajzóspórák 20—25 C fok hő­mérsékleten órák alatt csí­rázásnak indulnak. Erre az időre már gondoskodni kell arról, hogy' a szőlő zöld lombfelületét védőanyaggal bepermetezzük, mert réztar­talmú szerben, a spóra el­pusztul. A szőlő első perme­tezését általában akkor vég­zik, amikor a hajtások arasz­nyira nőttek. Egyébként vi­rágzás előtt és után még két- két permetezés elegendő. Esős, meleg nyáron azonban többször kell permetezni. Hogy hányszor és mikor — erre is feleletet ad a pero- noszpóra-jelző állomás. A jól kezelt állomások kel­lően megszervezett hírszol­gálattal nemcsak megment­hetik szőlőinket, hanem a permetezéseket is költség­mentesebbé tehetik. Havasi Mihály Kunszentmárton az építkezések lendül ésével egyre több ba­romfiólat, csibenevelőt és to­jóházat építenek. Egyedül a? aprójószágok részére 140 000 férőhelyet biztosítanak az új létesítményekben. A termelőszövetkezetek építőbrigádjaiban 1400 ember szorgoskodik. Főként olcsó és helyileg előállítható anya­gokból építkeznek. A vezse- riyi Tiszamenti Tsz-ben házi­lag kitermelt fát és fűrészelt deszkát Használnak fel. így több tízezer forintot takaríta­nak meg. A jászapáti Velemi Endre Tsz-ben 240 férőhe­lyes hizlaldát építenék olcsó szerfás elemekből. A CSIRKEÁLLOMÁNY ROHAMOSAN MEGNÖVEKE­DETT A SZOLNOK MEGYEI TSZ-EKBEN A TSZ-EK NAGYRÉSZE MÉG NEM ISMERTE FÉL A MINŐSÉG JELENTŐSÉGÉT A 30 000 KILOGRAMM HŰS ÉRTÉKE AZ ÁPRILISI ÉS MÁJUSI ÁR ÁTLAGOKAT SZÁMOLVA, 825 000 FORINT CsáTázásnélkül ne Tessünk el rizs vetőmagot A kultúrnövény kártevők elleni védelmét a vetőmag csávázásával kezdjük. Ez az első lépés a rizsvetéseknél is. Állami gazdaságaink a Szolnok megyei Növényvédő Állomás PC gépeivel csáváz- tatják a rizs vetőmagot. A csávázott mag csírázóképes­sége jobb, mint a csávázat­lané. Azért kell a figyelmet erre felhívni, mert az idei rizs vetőmag gyenge csírázó- kéfiess égőnek bizonyult. A csávázás történhet porozás­sal, vagy nedvesen. A Geresán porozó csávázó­szer sötétvörös színű por, míg a hedves csávázószer fe­hér, E szerek ugyanolyan értékűek, mint a tavaly for­galomban lévő Germisán. Ezért a Geresán csávázószert bizalommal alkalmazzuk. Egy mázsa rizs csávázásához 200 gramm porozószer rzük- séges. A PC porozógépnél több használódik feL Dr. Váczy Mihály főagronómus túrkevei Búzakalász, a tö­rökszentmiklósi Dózsa, vala­mint a tiszaörvényi Dózsa, a kenderesi növényvédő állo­más segítségét igénybevéve már védekezett is ellene, 351 holdon poroztak. A lenbolha már keléskor megtámadja a csírázó növé­nyeket, ellene az agrotechni­kai védekezés a leghatáso­sabb. A minél koraibb vetés — a nyári új nemzedék el­len — a korai aratás nyújt megfelelő védelmet. A vegy­szeres védekezés legelterjed­tebb módszere a DDT poro­zás, kát. holdanként 10—12 kilogramm szerrel Jó ered­ménnyel vehetjük fel ellene a küzdelmet Wofatox poro­zással, melyből kát. holdan­ként 8 kilogramm szükséges. E fontos ipari növényünknél is csak megfelelő védekezés­sel biztosíthatjuk a nagy ter­mést, Kolláth Sándor körzeti agronómus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom