Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-28 / 99. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19C1. április 28. A Nap kél: 4.32 h-kor, nyugszik: 18.51 h-kor. A Hold kél: 16.10 h-kor, nyugszik: 3.46 h-kor. Időjár ásjeleotés Várható időjárás: felhős idő, néhány helyen esővel, egy-két helyen délutáni zi­vatarral.- Mérsékelt északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: 11—20 foh között. — BEFEJEZŐDTEK az új tanterv tervezeti vitái a szol­noki járásban. A viták alkal­mával elhangzott hozzászó­lások és javaslatok jelentős segítséget nyújtanak a tan- tervkészítő bizpttságnak. 'Az új tanterv bevezetését 1963. szeptember 1-én kezdik meg. — KETTŐSZÁZÖTVENEN vettek részt a kőtelki műve­lődési házban legutóbb tar­tott ismeretterjesztő előadá­son. Az esten Mikszáth Kál­mán írói munkásságát Szabó Ernő ismertette is a Szent Péter esernyője, valamint a Mikszáth élete című filmet vetítették. — ELVETTE A GYUFÁT a tűzhelyről Mándoki Ferenc, karcagi lakos négy éves kis­fia. A gyermek, játék közben meggyujtotta a sertésól rizs­szalma tetejét, a lángok az épületre is átterjedtek. A tü­zet a karcagi állami tűsoltó­csapat oltotta el. A gondat­lan szülők ellen eljáró« in­dult. — MEZŐTÚRON a Mező- gazdasági Gépészeti Techni­kum KlSZ-szervezete vál­lalta a városi park játszótér rének felújítását és egy új játszótér létesítését az állo­más mellett. — LEVELES reklámgyufa. A Szegedi Gyufagyárban le­veles gyufa gyártását kezd­ték meg. A színes gyufafe­jekkel ellátott, összecsukha­tó falemezlevil szálakra szedhető. — jászArokszállA­SON három utca lakói 850 méter betonjárda építését fe­jezték be a héten. Ezzel az eddig elvégzett munka értéke a három utcában fejenként 60 forint, ami háromszorosa a Szolnok megyében ez évre tervezett egy főre eső társa­dalmi mnnka értéknek. — TÓRÖKSZENTMIKLÖ- SON a járási művelődési ház­ban április 29—30-án me­gyei színjátszó és" szavaló bemutató lesz. A szolnoki já­rás területén a Tisza Cipő­gyár és a tiszaföldvári fmsz művészeti csoportjai, vala­mint egy tószegi szavaló vesznek ezen részt. — LOVAT TARTOTT jár- latlevél nélkül Jován László, tiszaföldvári lakos több mint hat hónapig. A járás! tanács szabálysértési előadója 206 forintra bírságolta. » A KISZ MEGYEBI- ZOTTSÁG rendezésében ma Vjszászon Papp Károly tart előadást a gyarmati ifjúság napja alkalmából. — A SZIGLIGETI Színház mai fpénteki) műsora este 1 órakor A FOGADÓSNÉ, Ci­bakházán: LUXEMBURG GRÓFJA. SZOLNOK A / ~ á ^ megyei (SUtm M Jmmm JVtt Divatbemutatóra készül a Szolnoki Ruházati KTSz Vásárnaptár Országos állat- és kirakodó­vásárt tartanak május 2-án Jászfényszaran, május 4-én Jászapátiban. A vásárokra vészmentes helyről szabályos járlatlevél- lel mindenféle állat felhajt­ható. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik szeretett férjem, illetve édesapánk teme­tésén megjelentek és ezzel fáj­dalmunkat enyhítették, ezúton mondunk köszönetét.- y v v y Pallér család . Tószeg Bizakodással kezdték az évet a szolnoki Ruházati Ktsz dolgozói. Üj, nagytelje­sítményű gépeket helyeztek üzembe és január 1-éVel rá­tértek a szalagszerű gyártás­ra-. Az egyfázisú villamos­meghajtó gépeket az egyenle­tesebb termelést biztosító háromfázisúra szerelték át. Munkába állítottak még egy gomblyukkötőt, egy fércelőt és különféle típusú varrógé­peket, A kézimunkát jórészt gépesítették. A szövetkezet termelése nem tartott lépést a fejlő­déssel. A ktsz dolgozói ne­gyedéves tervüket csak 98,8 százalékra teljesítették. Ezért^az üzem vezetősége cé­lul tűzte ki, hogy a munka jobb szervezésével, az egyen»- letes anyagellátással a má­sodik negyedévben megte­remti minden anyagi és mű­szaki feltételét az egyenle­tes tervteljesítésnek. Áz év hátralévő időszakában foko­zottan arra törekszenek, hogy a lakosság igényét ki­elégítsék. Május 7-én a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa székhazában divatbe­mutatót rendeznek, ahol a látogatók megtekinthetik a Ktsz részlegeiben megrendel­hető modern, újdivatú férfi és női ruhákat. Több, mint ötven- női ruhát, 20 kabátot és kiskosztümöt, 10 férfi öl­tönyt, zakót mutatnak be. A különböző kereskedelmi vállalatok megrendeléseire már elkezdték a férfi tropi­kál öltijnyök és nadrágok gyártását. Többféle színben és méretben modernvonalú Eszterházy-zakót. 12 féle, színben női szövetruhákat, bakfis ballonokat készítenek nyárra az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat megrende­lésére. Az újfajta kereskedelmi cikkek gyártása mellett a ktsz vezetői mindinkább ar­ra törekszenek, hogy az üzemrészek dolgozóinak munkáját, könnyebbé és kul­turáltabbá tegyék. A szövet­kezet 200 tagjának nagy többsége zsúfolt munkahe­lyen dolgozik. Május elején több mint 320 ezer forintos beruházással kommunális lé­tesítmény építését kezdik meg. Az új épületben helyet kapnak az irodák, a mosdó, az ebédlő. Ezzel1 több helyi­ség szabadul fel és lehetőség nyílik arra. hogy a szabásza­tot, s más kiszolgáló részle­get elhelyezzenek az üzem­házban. így csökkentik az egyes munkahelyek túlzsú­foltságát.- aj — Jószívűség a javából Kovács Julianna tavaly augusztusban lett a tószegi földművesszövetkezet 2. szá­mú italboltjának vezetője. Tevékenységének minőségé­re jellemző, hogy az fmsz ez év januárjában fegyelmi vizsgálatot rendelt el ellene... A földművesszövetkezet ellá- gyulásra jogosult (?) illeté­kese azonban a terhelő bizo­nyítékok ellenére megen­gedte, hogy a boltvezető hoz­zájárulással távozzék a szö­vetkezettől. A szolnoki járásbíróság kevésbé mutatkozott vajszí­i vűnek. Miután megállapítot­ta, hogy Kovács Julianna a társadalmi tulajdon sérelmé­re ismételten sikkasztást, to­vábbá okirathamisítást kö­vetett el, — őt egy évi végre­hajtható börtönbüntetésre és egyes jogai gyakorlásától két évre eltiltásra ítélte. Egyben kötelezte, hogy az fmsz-nek okozott, több mint ötezer fo­rintos kárt megtérítse. Az ítélet kihirdetése után az ügyész, a vádlott és vé­dője három napi gondolko­dási időt kért. így az ítélet nem jogerős. Félévszázada jóban, rosszban együtt Képek a karcagi énekkar történetéből és életéből Holnap a Déryné Műve­lődési Házban ünneplő ru­hás, meghatott emberek áll­nak majd sorban a színpa­don és zengik Bartók, Ko­dály és a kórus művészet többi nagy szerzőjnek alko­tásait. Kulturáltan, csiszol­tam szépen énekelnek. Hi­szen ötven éve van együtt a karcagi kórus, ötven éve sok felejthetetlen szép estén ör­vendeztették meg az embe­reket, öntöttek beléjük a dal hatalmával biztatást, re­ményt, jókedvet. Szép ötven év volt ez. Az együttes elnökével, Tarkó Albertiéi, régi és új tagok­kal ülünk együtt az énekte­remben és hallgatjuk az em­lékezés csendes szavát, s a tervezgetés izgalmait Annyi mindenről lehet mesélni... Amiről a legtöbbet és leg­szebbet tudják mondani, az a hűség. Hűség a zászlóhoz, az egyesület zászlajához, amelynek jelszava a népről beszél, az erős és szabad népről, amely a dal, a közös éneklés hatalmával jobb, igazabb, talán erősebb és magabízóbb is lesz. A hűség. Ez a hűség in­dítja arra az öreg dalosokat, akiknek talán már reszket a hangjuk, akik nyugdíjas tagjai a kórusnak, hogy a szombaton tartandó nagy ünnepségen fellépjenek és elénekeljék azokat a számo­kat,- amelyekkel a karcagi parasztokat, munkásokat, — egri, soproni, ceglédi, pesti embereket szórakoztatták. E az elnök elmondotta, a mi­nap részt vett a próbájukon. Negyven öreg ember énekelt lelkesen, buzgalommal, újra meg újra kezdve, csiszolva a hibás részeket. Lelkesedtek az öregek, s a 83 éves Szabó Sándor bácsi nagy hófehér harcsa-bajsza furán, de na­gyon meghatóan mozgott az éneklés alatt. A hosszú együttlét, a tör­ténelmi múlt a mai együt­test szilárd, jó szellemű kö­zösségé kovácsolta. — 1911 március 15-én zendült fel először az énekük. Erkel Himnuszát és Egressy: Szó­zatát énekelték. Aztán jöt­tek egymás után a szereplé­sek. Hangversenyek, közgyű­lések, temetések, ahol a dol­gozókat a gyászinduló fensé­ges hangjaival búcsúztatták. Versenyek, sikerek.' Serle­gek, érmek, oklevelek, ame­lyekkel tele van a dalárda szekrénye. A „néma hang­verseny”, amely az együttes nehéz helyzetében segített. Nem tartották meg, de az ál­dozatkész közönség, amely szerette az énekkarát, meg vette, a hangverseny jegyeit. A felszabadulás után szin­te azonnal talpra ugrott a kórus. 1945 február 26-án jöttek össze először és már­cius 10-én már ötven dalos ajkáról szállott az ű/ idők himnusza, * az Internacionálé. Emlékez­nek az akkori tagok az 1946- os' májusi hangversenyre, amelynek bevételéből 3 kilo­gramm szalonnát tudtak vá súrolni, — ajándékképpen a Tisza-hfd munkásainak ad­ták. Nagy dolog volt ez ak­kor. Azóta siker, siker után. Szereplések a rádióban, az emlékkönyvben a leningrádi Kirov Kultúrpalota igazga­tójának elismerő sorai. Ki­rándulások a Mátrába, sze­replések, versenyek. Szép ez a krónika. A kul­túrát szerető és terjesztő emberek áldozatkészségének krónikája. Büszkék a fiata­lok is, hogy ennek a nagy­szerű énekkarnak tagjai le­hetnek. Ezt vallja Petrovjes Tivadamé, egy szép karcsú fiatalasszony, akit az ének­karban csak Pötyinek becéz­nek. Szorgalmas, egy próbá­ról sem maradna el & sze­rényen büszkélkedik azzal, hogy fontos tisztséget kapott: ő lett az együttes kottatáro- sa. Kelemen Kati mór régi tagnak számít, 1958 óta éne­kel, különösen Schumann: Cigányélet című szerzemé­nyét kedveli A beszélgetés csendesen, de igen derűsen folyik. Ez a derű átlengi az egész han­gulatot, úgy érezzük, ez az énekkar „alaphangja”. Újhá­zi Béla, aki 40 éve énekel, gyors számvetést csinál: több mint négyezer próbán, hozzá­vetőlegesen 740 nyilvános szereplésen vett részt a 40 év alatt. Április 29-én, szombaton a város népe ünnepli énekka­rát. És azután? Tarkó Albert elmondotta, részt szeretnének venni a nemzetközi dalos versenyen és május 7-én Szolnokon a válogatáson vesznek részi. Bartók négy szlovák népda­lát és egy nagyon szép dalla­mos, preklasszikus művet énekelnek latinul. Aztán Gyulán szeretnének fellépni, és sokat, minél többet éne­kelni A város ünnepli 50 éves énekkarát, kultúrájának har­cosát, a hűségeseket. A mi megyénkben tízesével szűn­tek meg a felnőtt kórusok és amikor ezt a sajnálatos tényt regisztráljuk, boldog és büsz­ke örömmel hirdetjük,- van­nak olyan erős, egészséges, életrevaló ágai is a kulturá­lis élet terebélyes fájának, mint a jubileumát ünneplő karcagi énekkar. Hernádi Tibor , LEVELEKBŐL néhány sorban Velkel Árpád Jászberényi le­velezőnk arról ír, hogy a Lehel vezér gimnázium fiataljai nagy örömmel vették tudomásul a F. Nagy István: Pártfegyelmi ta. Ült, mint egy fatu&ká. Nagysokára nehézkesen fel­állt. A kabát szűk volt, gyű­rötten perdült fel az alja, mint egy kamasznak, s né■ hány mozdulattal igyekezett feszesre huzigálni. Kicsit ügye fogyottnak érezte magát a viruló szépségű asszony mellett, most már inkább csak ezért haragudott rá. — Az elvtársnő nem hibás semmiben — mondta nagy• lelkűén, s némi melanjzóliá val. — Anti bácsi, a maga véleményéért jöttem: ismer­nek, szeretném tudni, kizár­nak-e a pártból, vagy sem? Az öreg megint a szem­n üvegét babrálgatta, az­tán leverte az ölébe szóródott hamut. Jenő szeretett volna belátni a homloka mögé, amint hosszan elgondolkodva csóválgatta a fejét. — Tudod, Sárrá elvtára *- kezdte nagysokára —, ez a mi pártunk tán igazságosabb, mint az anyánk, aki kimosott a piszokból. Ügyelj a sza­vamra, én a pártról beszélek, nem a párthoz tartozó egyé­Én egyszer otthon, £ finnjei Tu« (4-J Kiöntök most neki magamból minden kacatot, tán csak megért, nem úgy, mint az csszony. Hiszen bölcsességes, igazságpárti ember, nem hiába lépett át az ötvenen. Az nem lehet, hogy ő. is úgy fogja fel ezt, mint Sápiné. Nem zárhatnak ki a pártból, mert akkor csakugyan vég­zetes dolog történne. Ha megtudná, apám, tán ágynak is dőlne, szegény. Akkor pe­dig csakugyan inkább a kö­tél . . , Bizonytalanul csengetett. A ntt bácsi nyitott ajtót, s amint meglátta Jenőt, úgy pislogott öreg szemüvege fölött, mintha nem hinne a szemének. Bozontos, dús szemöldöke hol le, hol fel­felé ugrált. — Hát te, Sarró elvtársi «*> szólalt meg egy kis idő múlva, s beljebb invitálta. Kinyitotta neki a szobaajtót Is, s udvariasan előre engedte. Jenő, amint a küszöbre lé­pett, meghőkölt. “ Élnézést — szaladt ki a száján —, igazán nem tudhat­tam... Igazán nem akarok alkalmatlankodni. A szoba közepén álló asztal mellett Sápinét pillantotta meg, amint tágra kerekedett szemmel, ültéből félig feU emelkedve nézett rá. •— Jó estét. — Jó estét. A beállott csöndben egyi­kük sem lelt több alkalmas szót. esak forogtak oldalvást, kamasz fejjel kiszedtem a kotló alól vagy tíz tojást, már kikelni készültek belő­lük a csibék. Megfeleztem az öcsémmel és az udvaron az eperfa törzséhez verdestük őket, hogy melyikünk céloz jobban. Én győztem, de soha olyan keserű dicsőséget. Anyám szétverte a fejemen a papucsát, aztán meg este ki­zárt az udvarra, úgy hogy a kutyakasban kellett aluC icm. Másnap sem bocsátott meg és én világgá indultam miat­ta. (Folytatjuk.) szovjet tudomány világraszóló eredményét, az ember űrrepülé­sét. Sok sikert kívánnak * Ja­vább! kutató munkához. * Somogyi György pusztamonos­tort Jwelezőnk arról tudóalt, hogy községük kultú mázában izgalmas sakkversenyt rendez­tek. A teíietségkutató vetélke­désre mindenki benevezhetett. A legjobbak között dijakat osz­tottak ki. • özv. Pető Béláné szolnoki le­velezőnk írja: Az I. kerületi nő­tanács felhívására a kerületben kezdetét vette az utcák parkosí­tása és tisztántartásé. Bár a la­kosok legtöbbje lelkesen végzi e munkát, mégis akad otyan család, amely nem törődik a ke­rület rendjével. — Remélhető, a többségben lévő példa ragadós lesz, * Csapó Jánosné írja: A szolno­ki Alföldi Állami Aruház leg­utóbbi termelési tanácskozásán foglalkoztak a vásárlók gyor­sabb kiszolgálásával. Ez évben új önelszámoló osztály lesz a darabosztály, amelyet három részre osztanak fel, különválik a gyermek, férfi és női fehérne­mű, férfi és női kötöttosztály. Az áruház egyébként jól felké­szült _a tavaszi és nyárt vásárlá­sokra. Különösen a konfekció« osztályról mondható el ez. a termelési tanácskozáson megbe­szélték még ,a munka Verseny egyes kérdéseit és a szocialista brigád dm elnyeréséért folyta­tott mozgalom legfontosabb problémáit. A cél, az égy főre eső forgalom emelése, a terme­lékenységi mutatók további ja­vítása. Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága <9 a Megyei Tanáé« lapja Felelős szerkesztős Varga József Szerkesztőségi Szolnok. Irodaház, I. emelet Telefon: 20—S3. 23—20. 20—C9 kiadja a Szolnok megyei Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok. Irodaház, földszint S. •Telefon: 20—94 A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok ás fiókposták ter- lesztik. A lap előfizetési tííts egy hóra 11.— Ft Előfizeti)*' bármely postahivatalnál ás kézbesítőnél Szolnoki Nyomda Vállalat Felelős vezető: Mészáros Sándor Wl/fWO hogy bújjanak a másik pil­lantása elől. — Én akkor... tán men­nék is — fordult Sápiné pi­rulás arccal a szekrényben matató Anti bácsi felé. — Maradjon csak nyugod­tan! — mondta anélkül, hogy hátranézett volna. — A fene esne ebbe az új lakásba, sem­mi sincs a helyén. Az ön­gyújtómat keresem, de ez az én drága asszonyom mindent elrámol, most meg odavan a moziban a két unokájával, valami rakétát filmet adnak. Én nem értem, mi ütött belé. Majd a frász jön rá, ha az űrkutatásról olvas az újságt ban. Nem hallott kuncogást a tréfára. Csend ült a szobán, csak a> formás kis MOM-óra kattyogott egykedvűen c tü­körasztal csipkéjén. Körül­járta a szobát, szép komótos lépésekkel, aztán leült 6 is fészkelődő vendégeihez. — Sebaj, elvtársak mondta vigasztaló, de hamis- kasnak tűnő hangon —, leg­alább így máris tisztába jön­nek egymással. ftA egigazgatta mlndupta- lan lecsúszkáló szem­üvegét, cigarettával kínálta látogatóit, majd ő is rágyúj­tott. Csajc aztán szólalt meg. «- Sápiné is az imént jött. Azt mondta, hogy te, Sarró elvtárs, alapjában véve ren­des természet vagy, csak ott­hon kiadod a gyeplőt a ke­zedből. Azért a kritikáért nem haragszik, igazat ad ne­ked. Azt is elismeri, hogy nem volt szép dolog idáig várnia a keresztelő bejelen­tésével. Mit szólsz te ehhez? Jenő érezte, hogy meleg hullám borítja el a feje búb­jáig. Szívesen rávakkantott volna Sápinéra, hogy törőd­jék a saját dolgával, de be­látta, hogy az asszony benne van a pártvezetőségben, joga van a dologba beleavatkozni. Ezért hallgatott inkább. Anti bácsi szavaira Sápiné is piros lett, mint a tűzláng, s mivel hibásan értelmezte Jenő magatartását, elkezdett magyarázkodni. — Hát... hogyiscsak. Én nem akartam rosszat igazán. Sarró elvtársnak különösen nem. Tudom, hogy kiváló szakmunkás, a lakatosbrigád lelke. Azt hittem, otthon U 6 az irányító... / enő felemelte a. fejét és Sápinén nyugodott meg a tekintete. Csak féZic/ figyelt arra, amit mondott, különben terebélyesedni kezdett az a meggyőződése, hogy szemre- yaló, csinos nővel ül szem­ben. Maga is furcsának ta­lálta ezt az észrevételt éppen bajos helyzetében. Megálla­pította, hogy a szája olyan, mint a nyílni kész rózsa­bimbó, az orra enyhe görbü­lete klasszikus jelleget ad finom, keskeny, kissé büszke arcának. Éveinek számából még alig telne ki két bakfis, ráadásul frissen vasalt rajta minden. Mégis egyedül él. Az ura, akitől elvált, nemrég végzett az építészmérnökin, Pesten, ott is kapott kineve­zést. Azt beszélik, hogy az ő hibájából mondták ki a vá­lást, mert odafent fogott magának másik asszonyt. Sápiné akadozó beszéde itt-ott döccenőt okozott gon­dolatmenetében. de nem bán-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom