Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-21 / 93. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI 1961. április 21. BEKENAGYGYŰLÉS SZOLNOKON (Folytatás az 2. oldalról) egész során számoltak be a győzelmes forradalom után Amerikába menekült söpre­dék ellenforradalmi kiképzé­séről E közvetlen fegyveres előzmények mellett azonban vannak politikai előzmények is, s ezek már közvetlenül az amerikai politikai vezetés felelősségére mutatnak. Még néhány héttel ezelőtt történt, hogy az egyik nagy amerikai lap egyik. vezércikkírója, Washington vezető köreinek hidegvéréről és nyugalmáról írt dicsérő cikket a lapban. Elmagyarázta, hogy az új kormány a világesemények­kel kapcsolatban nagyobb óvatosságot és higgadtságot tanúsít, mint elődje. És az­után hozzáfűzött mindehhez egy jellemző mondatot: „Washingtonban a vezetők nyugodtak — de ha Kubá­ra terelődik a szó, akkor az agyukat elönti a vér”. A legutóbbi napok esemé­nyei felháborító módon iga­zolják ezt a mondatot. Tíz nappal a partraszállás előtt az amerikai külügyminiszté­rium a nemzetközi kapcso­latok történetében példát­lan hangú felhívást intézett a kubai néphez: felszólította, hogy lázadjon fel a forra­dalmi kormány ellen. Ezt a hallatlan üzenetet formailag az amerikai külügyminiszté­rium bocsátotta ki, a nagy amerikai lapok azonban már akkor megírták, hogy az el­nök egyik bizalmas tanács­adója szövegezt- Pontosan hat nappal a fegyveres agresszió előtt Kennedy amerikai elnök százmillió televízió hallgató előtt kijelentette: „Most kell intézkedéseket foganatosíta­ni, mielőtt a kubai rendszer még nagyobb veszélyt jelent­het számunkra, mint ami­lyen veszélyes most.'* Ami­kor ez a mondat elhangzott, megdöbbent újságírók rohan­ták meg a Fehér Ház sajtó­főnökét. aki azzal igyeke­zett kitérni a válasz elől, hogy szó sincs Kuba elleni fegyveres beavatkozásról, az elnök „Intézkedéseken” a la­tin-amerikai országoknak nyújtott segélyt érti. Ugyan­ezen a napon azonban a leg­tekintélyesebb amerikai lap, a New York Times már je­lentette, hogy Kennedy meghallgatta a kémszolgálatok és a had­ügyminisztérium jelenté­seit, amelyek sürgetik: — nyújtson katonai és gazda­sági segélyt a kubai láza­dóknak, hogy legalább Kuba egy ré­szében meg tudják vetni a lábukat, hogy aztán nyíltan kérhessék az USA beavatko­zását Az események világosan beszéltei Méghozzá a gépfegyverek* nyelvén, az amerikai szállí- tórepülőgépek nyelvén, ame­lyek ejtőernyős szállítmá­nyokkal erősítették a két ag- ressziós partraszállási hídfőt. Az amerikai helikopterek nyelvén, amelyek ott berreg­tek a hídfők felett. Itt nincs mentség és nincs magyarázat — a kubai ten­gerparton harcoló zsoldosok fegyverei — amerikai pa­rancsra tüzeltek. A kérdés, amit meg kell válaszolni, legfeljebb az: Miért? Az új elnök, akitől a világ elődjénél józanabb és reálisabb politikát várt és vár ma is, miért szólítja fel hiva­talos okmányban ellenforra­dalomra Kuba lakosságát a törvényes kormány ellen? Miért nevezi „veszélyesnek” a tőkés világ Góliátja a ki­csiny Kubát? A választ és egyben e köz­vetett amerikai agresszió mé­lyebb jelentőségét, mélyebb okait a legutóbbi két eszten­dő tanulságai adják meg. A kubai forradalom egyik vezetője nem is olyan régen egy látogatónak azt mondot­ta: „Sohase felejtse el, hogy mi ezt a forradalmat a sár­kány torkában hajtjuk vég­re”. A sárkány, az amerikai imperializmus azonban nem­csak Kubát, hanem egész Latin-Amerikát rabságban tartotta. S mint, ahogyan a mesebeli sárkánynak hét fe­je volt — a latin-amerikai kontinens mérhetetlen kin­cseit hét amerikai monopol­tőkés társaság tartja kézben. És micsoda kincseket! Nem túlzás azt mondani, hogy az amerikai trösztök gaz­dag birodalmának legfon­tosabb, legdöntőbb gyarmata éppen a latinamerikai föld­rész. Itt van az egész földkereksé­gen befektetett amerikai tő­kének több, mint egyharma- da. És itt nőtt a dollár ural­ma a legnagyobb iramban. Az utóbbi négy évben a la­tin-amerikai tőkebefektetése­ket az Egyesült Államok trösztjei tizenháromszor olyan gyorsan növelték, mint pl. középkeleti befektetéseiket. Jó okuk volt rá: az utóbbi nyolc évben a hétfejű sár­kány hét tröszt feje több, mint hat milliárd dollárt ke­resett, ami azt jelentette, hogy nyolc év alatt megdup­lázták befektetéseiket! És mindezt — a munkások és parasztok szörnyűséges nyomora érán tehették meg. Amikor Castro a Sierra Maestra hegyeiben megkezd­te a forradalmi harcot, azt mondotta: „Azok között, akikre har­cunkban számítunk, száz és százezer paraszt van. Ott élnek és balnak, ott dolgoz­nak a földeken, amelyek nem az övék, hanem az amerikai ültetvényes-trösz­tök földjei. Nyomorúságos viskókban laknak, évente négy hónapig dolgoznak, nyolc hónapig pe­dig éheznek”. Az amerikai trösztök jól tudták, hogy ez nemcsak Kubában van így, hanem minden latin-amerikai országban, hogy a kizsákmá­nyolás és elnyomás minde­nütt óriási forradalmi ener­giákat haltnozott feL Ezért van az, hogy a kubai forradalom győzelmének pil­lanatától kezdve a Latin-amerika vérét szívó amerikai trösztök rettegésben és aggodalomban éltek. Nem egyszerűen a ku­bai zsákmányt féltették, ha­nem az egész Latin-Amerika feletti uralmat és minden or­szágban reszketve kutatták a kubai példa terjedésének nyomait. Az első pillanat óta — so­hasem egyszerűen Kubáról van szó, hanem az egész la­tin-amerikai földrészről, a „sárkány" talán legnagyobb kincsesbarlang járói. Az amerikai Góliát először abban bízott, hogy puszta gazdasági súlyával agyon­nyomja a kubai Dávidot. Amikor Kuba forradalmi kormánya megtette az egész földrész történelmében új korszakot nyitó lépését és el­kobozta a nagy amerikai trösztök egymillió hektárt kitevő cukorültetvényeit, hogy a nyugati félteke tör­ténelmében először a parasz­tok kezére adja őket — Washington nyomban gazda­sági háborút kezdett a kis ország ellen. Leállították a Kuba felé áramló olajszállít­mányokat, hogy megállásra kényszerítsék az ország gaz­dasági életét. S amikor az új nemzetközi gazdasági erő­viszonyok hírnökeként a szovjet olaj megjelent a ku­bai kikötőkben — az ameri­kai kézen lévő finomítók megtagadták a feldolgozást. A trösztök felszólítására a washingtoni kormány külön rendeletet hozott a kubai cukorvásárlások megszünte­téséről, hogy katasztrófába döntse a forradalmi felada­tokkal küzdő ország legfon­tosabb termelési ágát. ké­sőbb pedig általános bloká­dot szerveztek Kuba ellen. A kubai Dávid azonban ke­mény és győzelmes ellen­félnek bizonyult. A gazda­sági háború csatáiban Cast­ro kormánya támaszkodni tudott a szocialista orszá­gok segítségére, ami lehetővé tette, hogy ne csak a kubai cukor elhelye­zésének gondjai oldódjalak? meg, hanem az ipari behoza- * tál égető problémái is. — A* forradalmi kormány az új ♦ nemzetközi, erőviszonyok j valóságára támaszkodva szi- ♦ A Tiszamenti Vegyiművek lárd és következetes tudott ♦ dolgozói röpgyűléseken tilta- maradni. Az amerikai gaz-okoztak a Kubát ért interven- dasági háború rohamaira vá- Jció ellen. Az izzóhangulatú laszolva a cukorültetvények Jropgyülések alkalmával tilta- után államosította a Kuba »kozó táviratot írtak alá, gazdasági életét gúzsbakötő »melyet eljuttattak a Magyar észak-amerikai ipari trösz- »Népköztársaság Külügymi­tök érdekeltségeit is — az* nisztériumán keresztül az olajfinomítóktól a tele-»Egyesült Nemzetek Szerveze- fonhálózatig! jte Biztonsági Tanácshoz. * Latin-Amerika népei fal-* „Mi, a Tiszamenti Vegyi­kapták a fejüket és így szól-J művek dolgozói, anyák, apák tak: „Hát lehet? El lehet*és gyermekek, akik átéltük a venni a trösztöktől az ültet- J második világháborút, annak vényeket és a Standard Oil-Jminden borzalmával, mély Büntessék meg a támadás előkészítőit! tói az olajfinomítókat? Ki lehet birni a gazdasági há­borút és a blokádot’ A sár­kány torkában is meg lehet védeni a forradalmat a sár­kánytól?’* Ezért öntötte el az ame­rikai politikusok agyát a vér az utóbbi hónapokban, he­tekben, ha Kubáról van szó! Ezért nevezte az új elnök „veszélyesének a kicsiny forradalmi szigetországot. És ezért alakult amerikai pén­zen, amerikai területen ku­bai ellenforradalmi „kor­mány”, ezért öltek dollár- milliókat zsoldosok kiképzé­sébe és felfegyverzésére, ezért indultak meg a repülő- gépanyahajók, bombázók és helikopterek. Kuba „veszé­lyes”, mert Kuba a latin­amerikai népek szabadság- harcának magasraemelt zász­laja! Kubát el kell taposni! Megpróbálták olajháborúval. Nem ment. Megpróbálták —11hnr 'ívfi 1 Nem ment. megrendüléssel és felháboro­dással értesültünk a Kubát ért támadásról —, írják távi­ratukban. Együtt érzünk a Fidel Castro vezetésével sza­badságukért harcoló hős ku­bai néppel ! Követeljük a Biztonsági ; Tanácstól, hogy büntessék !meg a támadás előkészítőit. ! Biztosítsa a Biztonsági Ta- ! nács a kubai nép szabad, ’ független demokratikus fej- ! lődését. Szolnok, 1961. április 20.” 268 fő aláírása Mi, a Csorbái Állami Gaz­daság dolgozói mély meg­döbbenéssel értesültünk az Egyesült Államok által támo­gatott Kuba-ellenes agresz- szióról. Együttérzünk a kubai néppel és minden békeszere­tő emberrel, aki bármi for­mában is harcol az agresszió­sok ellen. Követeljük, a Biz-1 tonsági Tanács minden ere­jével azon legyen, hogy a Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok jegyzékében foglalt intézkedéseinek hala­déktalanul eleget tegyen, hogy a hős kubai nép szabad hazában építhesse tovább jö­vőjét. A Csorbái Állami Gazdaság dolgozói * A Szolnoki Cukorgyár dol­gozói felháborodásuk kifeje­zéseként április 20-án 12 üzemrészben tiltakozó röp­gyülést tartottak. Az értekez­leten határozatot hoztak, amelyet megküldték az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének Budapest­re. „Legmélyebb felháborodás­sal tiltakozunk az impe­rializmus újabb keletű véres agressziója ellen! A Kubai Köztársaság meg­támadása szégyenteljes gaz­tett, merénylet volt a béke­szerető emberiség ellen! El a kezekkel Kubától! Éljen a szabad, független, demokratikus Kuba!” Kínai kormány-nyilatkozat Peking (MTI). A Kínai Népköztársaság kormánya csütörtökön kiadott nyilatko­zatában elítéli a Kuba ellen indított fegyveres amerikai agresszió.. „A Kínai Népköztársaság kormánya és a kínai nép eré­lyesen tiltakozik az amerikai kormány agresszív bűntette ellen és megígéri, hogy hatá­rozottan támogatja a Fidel Castro vezette kubai forra­dalmi kormányt. A kínai kormány arra is felhívja a figyelmet, hogy az agresszió éppen abban a pil­lanatban indult el, amikor a szocialista országok és a bé­keszerető népek a laoszi kér­dés békés megoldásán és a nemzetközi feszültség enyhí­tésén fáradoznak. Kuba-elleni agresszió feltár­ta, hogy egyáltalán nem őszinték a laoszról elhangzott amerikai békeszólamok. A kínai nép nem lehet kö­zömbös a fegyveres amerikai agresszió láttán. A kínai nép egy csatasorban harcol a ku­bai néppel. Bármi történjék is, a kínai nép határozottan, megingathatatlanul Kuba. hős népének oldalán áll —■, han­goztatja a nyilatkozat Megpróbálták blokáddal. — Nem ment. Meg kellett próbálni fegy­verrel is! Ez sem ment! A kubai tengerpart ho­mokján a zsoldoscsapatok tehát nem valami hirtelen, egyszeri elhatározás követ­keztében léptek a szabad­ságharcos sziget földjére. Egy évek óta húzódó háború — most már levert — ro­hamcsapatai ők, s a kubai forradalom erejé­nek mértéke, hogy a kin­cseiket féltő trösztök az elegáns gazdasági húzások után fejvesztett és vesze­delmes vakmerőséggel ke­zükbe ragadták a nyílt fegyveres agresszió gép­fegyvereit. A Kuba elleni fegyveres agresszió alig három napos. De ez a három nap is meg­mutatta, hogy a „sárkány” veszedelmes, Latin—Ameri­ka és az egész világ békéjét veszélyeztető játszmába fo­gott ugyan — de ugyanak­kor igen kockázatos játsz­mába is. Latin—Amerika tö­megei nem ismerik a cukor­tőzsde finomságait és a nyersanyaggyárak játékának rejtelmeit. De azt minden indián agyagkunyhóban, — minden parasztviskóban, — minden gyárban és minden egyetemen tudják: az ameri­kai földrészen a hősi Kuba az az ország, amely először rázta le a Morganok és Roc­kefellerek uralmának bék­lyóit, először adott emberi méltóságot és emberi életet a munkásoknak meg a pa­rasztoknak. — Először adta meg a nemzeti érdekek szol­gálatának és az alkotásnak igazi lehetőségét az értel­miségnek. Már az első napok jelezték, hogy a latin-ame­rikai kontinens mélye meg­mozdult a kubai forradalom elleni fegyveres támogatás hírére! Kubában alig ért a ten­gerpart egy tenyérnyi szegé­lyére az inváziós csizma tal­pa — és már egy egész kon­tinens földje mozdult meg, hogy megvédje azt a forra­dalmat, amely számára egy szabad és gazdag jövő re­ménységének kezdetét je­lenti. És megmozdult e re­ménység első harcosa, az egész békés emberi jövendő letéteményese, a szocialista világ is, amely a közelmúlt évek súlyos és nehéz harcai­ban önzetlen barátként ál­lott a fiatal kubai forrada­lom oldalán. Amikor a vég­ső eszközzel, fegyverrel ron­tottak erre a forradalomra, az egész világon végigcsap­tak a felháborodás hullá­mai, a szocialista világ ere­ié és tekintélye teljes sú­lyával kiáltotta oda az im­perialistáknak: — „...nem hagyja cserben a kubai né­pet, megad neki minden szükséges segítséget és tá­mogatást a hazája szabadsá­gáért és függetlenségéért ví­vott igazságos harcában”. A magyar nép is, a mi kormányunk Is, kifejezte együttérzését a szabadságát védő néppel. S mi, e béke­gyűlés résztvevői is kifejez zük szolidaritásunkat a hős kubai néppeL Éljen a szabadságát, füg­getlenségét védő, hős kubai nép! Felszólalások Szakasits Árpád nagy tet­széssel fogadott beszéde után Kökény István, áz SZMT ve­zető titkára szólt a nagygyű­lés résztvevőihez. Szolnok megye százezer dol­gozója nevében tiltakozunk a Kuba elleni agresszió miatt —•, mondotta. Az amerikai imperialisták a Karib-tenger térségében veszélyes provoká­ciót hajtottak végre. A hős kubai nép azonban 72 órás hatalmas küzdelem árán megsemmisítette a betolako­dó amerikai zsoldosokat. Nem voltak hiábavalók a kubai nép erőfeszítései, mert sike­rült megsemmisíteni az ag- resszorokat. A kubai nép hő­si harcában nem volt egyedül, mert veleérzett és vele tar­tott a szocialista tábor élén az egész haladó emberiség. A Szovjetunió határozott állásfoglalása hitet és erőt adott a kubai népnek. A szocialista tábor nem tűrheti, hogy az ame­rikai agresszorok sárba ta­possák a hős kubai nép sza­badságát. Leverték az ag- resszorokat. A kubai ügy ez­zel azonban nem zárulhat le. Megyénk százezer dolgozója nevében határozottan köve­teljük, hogy büntessék meg az egrosszorokat. Kökény elvtárs hangsú­lyozta; továbbra is szükség van minden becsületes ember összefogására és erőfeszítésé­re, mert az amerikai imperia­listák minden bizonnyal a jövőben is tesznek majd kí­sérletet a háború kirobban­tására és a szabadságszerető népek forradalmi mozgalmai­nak elfojtására. Ezután Bereczki László rá- kóczifalvi tsz elnök a szövet­kezeti parasztság nevében szólalt fel. — Megszoktuk — mondotta —, hogy az amerikai impe­rialisták sem a pénzt, sem a fegyvert nem sajnálják ami­kor a népek szabadságának elfojtásáról van szó. Megyénk parasztsága azt üzeni a hős kubai népnek, hogy harcuk­ból erőt merítettünk és büsz­kék vagyunk rájuk, mert bát­ran és hősiesen szembeszáll­tak a betolakodókkal. A ku­bai nép harcának gvőzn'e kellett, mert mellette állt a szocialista tábor és a haladó emberiség. Győzniük kellet* .mert igaz ügyért harcoltak. Sípos elvtárs ezt kővetően Szabó Dániel református es­peresnek adott szót: Örömmel ragadtam meg az alkalmat — mondotta —, hogy az egyház nevében is tiltakozzam a Kubát ért tá­madás miatt, örömmel vettük tudomásul, hogy végétért a kubai agresszió és a hős ku­bai nép kiverte a betolakodó­kat. Győzött és • diadalmasko­dott a szegények forradalma, az amerikai imperialisták is­mét lelepleződtek az egész vi­lág előtt. A kubai nép azon­ban megmutatta, hogy az igazságos ügyet nem lehet erőszakkal megdönteni, nem lehet a haladás irányát meg­változtatni. Győznie kellett az igazságnak. — A szocialista világrend nagy hatással van az egész világ fejlődésére. Az meberi- ség új korszaka következik. Egyházunk is a szocializmus mellett döntött. Mi is támo­gatjuk a kubai nép harcát és ezt nem opportunizmusból, hanem meggyőződésből tesz- szük. Amilyen szorongó szív­vel értesültünk az agresszió megkezdéséről, most olyan örömmel fogadjuk e kis nép győzelmét. Tudjuk, hogy a tőke érdekében a jövőben sem mondanak le az imperia­listák a népek szabadságának elfojtásáról. Ezután Gábris Jánosné, a Szolnoki Vízművek techniku­sa jelentkezett szólásra. — Boldogok vagyunk — mondotta —, hogy a kubai nép legyőzte az ellenforra­dalmi betolakodókat és nem volt hajlandó fejét igába haj­tani. Az amerikai agresszo­rok nem számoltak a kubai nép szabadságszeretetével, egységével és összeforrottsá- gávaL Mi szolnoki fiatalok kitörő lelkesedéssel ünnepel­jük a kubai nép győzelmét és köszöntjük a győztes forra­dalmat. Ezt követően Molnár György, a megyei KISZ bi­zottság titkára szólalt feL — Nehéz órákat át át a kubai nép — mondotta. — De 72 óra alatt leckét adott az imperializmusnak. Követel­jük a Szolnok megyei fiata­lok nevében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ítélje el és bélyegezze meg az agresz- szorokat. Végezetül Szurmai Ernő, a közgazdasági technikum igaz­gatója kért szót. — A Szolnok megyei értel­miség nevében tiltakozunk a kubai agresszió ellen és kö­szöntjük a győztes hős kubai népet. Az amerikai agresszo­rok békés városokra dobtak bombákat és amerikai pén­zen akarták vérbefojtani e jobbsorsra érdemes, bátor nép szabadságát. Jól tudjuk, hogy a csillagos, sávos ame­rikai lobogó árnyékában ké­szültek az agresszióra. Az Egyesült Államok vezető kor­mánykörei — bármennyire is tiltakoznak emiatt — felelő­sek Kuba megtámadásáért. Kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek a dollármilliomosok elveszett profitjukért. A hat­milliós kis nép egyemberként mozdult meg és szállt szem­be a kalandorok ellen. Bebi­zonyították, hogy azt a nem­zetet, mely egyszer megízlel­te a szabadságot, nem lehet eltaposni. Szurmay Ernő ezután ja­vaslatot tett, hogy a nagy­gyűlés résztvevői küldjenek üdvözlő táviratot a Kubai Köztársaság budapesti követ­ségére. A résztvevők lelkes tapssal és egyetértéssel fogad­ták a javaslatot és csatlakoz­tak az Országos Béketanács határozatához is, mely tilta­kozott a Kubát ért agresszió ellen. A nagygyűlés résztve­vői a következő szövegű táv­iratot küldték Budapestre. .Kubai Köztársaság Követsége, Budapest. Amilyen méty megdöbbenéssel és izzó haraggal fo­gadtuk a kubai nép elleni gyalázatos amerikai intervenció hírét, olyan örömmel hallottuk a rádió hul­lámain. hogy a kubai nép megvédte forradalmi vívmá­nyait és az ellenforradalmárokat a tengerbe űzte. Meleg, testvéri szeretettel üdvözöljük a hős kubai népet. Erőt merítünk a kubai nép hős fiainak győzelméből és bizto­sak vagyunk abban, hogy minden imperialista kísérlet kudarcot vall és a jövőben is a békeszerető népek éber­ségén alapuló egységébe ütközik. Éljen a bős kubai nép és vezére Fidel Castro. Szolnok város békeevűlésének résztvevői.” A forró hangulatú béke-gyűlés Sípos Károly elvtárs zárszavával ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom