Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-21 / 93. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI 1961. április 21. BEKENAGYGYŰLÉS SZOLNOKON (Folytatás az 2. oldalról) egész során számoltak be a győzelmes forradalom után Amerikába menekült söpredék ellenforradalmi kiképzéséről E közvetlen fegyveres előzmények mellett azonban vannak politikai előzmények is, s ezek már közvetlenül az amerikai politikai vezetés felelősségére mutatnak. Még néhány héttel ezelőtt történt, hogy az egyik nagy amerikai lap egyik. vezércikkírója, Washington vezető köreinek hidegvéréről és nyugalmáról írt dicsérő cikket a lapban. Elmagyarázta, hogy az új kormány a világeseményekkel kapcsolatban nagyobb óvatosságot és higgadtságot tanúsít, mint elődje. És azután hozzáfűzött mindehhez egy jellemző mondatot: „Washingtonban a vezetők nyugodtak — de ha Kubára terelődik a szó, akkor az agyukat elönti a vér”. A legutóbbi napok eseményei felháborító módon igazolják ezt a mondatot. Tíz nappal a partraszállás előtt az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi kapcsolatok történetében példátlan hangú felhívást intézett a kubai néphez: felszólította, hogy lázadjon fel a forradalmi kormány ellen. Ezt a hallatlan üzenetet formailag az amerikai külügyminisztérium bocsátotta ki, a nagy amerikai lapok azonban már akkor megírták, hogy az elnök egyik bizalmas tanácsadója szövegezt- Pontosan hat nappal a fegyveres agresszió előtt Kennedy amerikai elnök százmillió televízió hallgató előtt kijelentette: „Most kell intézkedéseket foganatosítani, mielőtt a kubai rendszer még nagyobb veszélyt jelenthet számunkra, mint amilyen veszélyes most.'* Amikor ez a mondat elhangzott, megdöbbent újságírók rohanták meg a Fehér Ház sajtófőnökét. aki azzal igyekezett kitérni a válasz elől, hogy szó sincs Kuba elleni fegyveres beavatkozásról, az elnök „Intézkedéseken” a latin-amerikai országoknak nyújtott segélyt érti. Ugyanezen a napon azonban a legtekintélyesebb amerikai lap, a New York Times már jelentette, hogy Kennedy meghallgatta a kémszolgálatok és a hadügyminisztérium jelentéseit, amelyek sürgetik: — nyújtson katonai és gazdasági segélyt a kubai lázadóknak, hogy legalább Kuba egy részében meg tudják vetni a lábukat, hogy aztán nyíltan kérhessék az USA beavatkozását Az események világosan beszéltei Méghozzá a gépfegyverek* nyelvén, az amerikai szállí- tórepülőgépek nyelvén, amelyek ejtőernyős szállítmányokkal erősítették a két ag- ressziós partraszállási hídfőt. Az amerikai helikopterek nyelvén, amelyek ott berregtek a hídfők felett. Itt nincs mentség és nincs magyarázat — a kubai tengerparton harcoló zsoldosok fegyverei — amerikai parancsra tüzeltek. A kérdés, amit meg kell válaszolni, legfeljebb az: Miért? Az új elnök, akitől a világ elődjénél józanabb és reálisabb politikát várt és vár ma is, miért szólítja fel hivatalos okmányban ellenforradalomra Kuba lakosságát a törvényes kormány ellen? Miért nevezi „veszélyesnek” a tőkés világ Góliátja a kicsiny Kubát? A választ és egyben e közvetett amerikai agresszió mélyebb jelentőségét, mélyebb okait a legutóbbi két esztendő tanulságai adják meg. A kubai forradalom egyik vezetője nem is olyan régen egy látogatónak azt mondotta: „Sohase felejtse el, hogy mi ezt a forradalmat a sárkány torkában hajtjuk végre”. A sárkány, az amerikai imperializmus azonban nemcsak Kubát, hanem egész Latin-Amerikát rabságban tartotta. S mint, ahogyan a mesebeli sárkánynak hét feje volt — a latin-amerikai kontinens mérhetetlen kincseit hét amerikai monopoltőkés társaság tartja kézben. És micsoda kincseket! Nem túlzás azt mondani, hogy az amerikai trösztök gazdag birodalmának legfontosabb, legdöntőbb gyarmata éppen a latinamerikai földrész. Itt van az egész földkerekségen befektetett amerikai tőkének több, mint egyharma- da. És itt nőtt a dollár uralma a legnagyobb iramban. Az utóbbi négy évben a latin-amerikai tőkebefektetéseket az Egyesült Államok trösztjei tizenháromszor olyan gyorsan növelték, mint pl. középkeleti befektetéseiket. Jó okuk volt rá: az utóbbi nyolc évben a hétfejű sárkány hét tröszt feje több, mint hat milliárd dollárt keresett, ami azt jelentette, hogy nyolc év alatt megduplázták befektetéseiket! És mindezt — a munkások és parasztok szörnyűséges nyomora érán tehették meg. Amikor Castro a Sierra Maestra hegyeiben megkezdte a forradalmi harcot, azt mondotta: „Azok között, akikre harcunkban számítunk, száz és százezer paraszt van. Ott élnek és balnak, ott dolgoznak a földeken, amelyek nem az övék, hanem az amerikai ültetvényes-trösztök földjei. Nyomorúságos viskókban laknak, évente négy hónapig dolgoznak, nyolc hónapig pedig éheznek”. Az amerikai trösztök jól tudták, hogy ez nemcsak Kubában van így, hanem minden latin-amerikai országban, hogy a kizsákmányolás és elnyomás mindenütt óriási forradalmi energiákat haltnozott feL Ezért van az, hogy a kubai forradalom győzelmének pillanatától kezdve a Latin-amerika vérét szívó amerikai trösztök rettegésben és aggodalomban éltek. Nem egyszerűen a kubai zsákmányt féltették, hanem az egész Latin-Amerika feletti uralmat és minden országban reszketve kutatták a kubai példa terjedésének nyomait. Az első pillanat óta — sohasem egyszerűen Kubáról van szó, hanem az egész latin-amerikai földrészről, a „sárkány" talán legnagyobb kincsesbarlang járói. Az amerikai Góliát először abban bízott, hogy puszta gazdasági súlyával agyonnyomja a kubai Dávidot. Amikor Kuba forradalmi kormánya megtette az egész földrész történelmében új korszakot nyitó lépését és elkobozta a nagy amerikai trösztök egymillió hektárt kitevő cukorültetvényeit, hogy a nyugati félteke történelmében először a parasztok kezére adja őket — Washington nyomban gazdasági háborút kezdett a kis ország ellen. Leállították a Kuba felé áramló olajszállítmányokat, hogy megállásra kényszerítsék az ország gazdasági életét. S amikor az új nemzetközi gazdasági erőviszonyok hírnökeként a szovjet olaj megjelent a kubai kikötőkben — az amerikai kézen lévő finomítók megtagadták a feldolgozást. A trösztök felszólítására a washingtoni kormány külön rendeletet hozott a kubai cukorvásárlások megszüntetéséről, hogy katasztrófába döntse a forradalmi feladatokkal küzdő ország legfontosabb termelési ágát. később pedig általános blokádot szerveztek Kuba ellen. A kubai Dávid azonban kemény és győzelmes ellenfélnek bizonyult. A gazdasági háború csatáiban Castro kormánya támaszkodni tudott a szocialista országok segítségére, ami lehetővé tette, hogy ne csak a kubai cukor elhelyezésének gondjai oldódjalak? meg, hanem az ipari behoza- * tál égető problémái is. — A* forradalmi kormány az új ♦ nemzetközi, erőviszonyok j valóságára támaszkodva szi- ♦ A Tiszamenti Vegyiművek lárd és következetes tudott ♦ dolgozói röpgyűléseken tilta- maradni. Az amerikai gaz-okoztak a Kubát ért interven- dasági háború rohamaira vá- Jció ellen. Az izzóhangulatú laszolva a cukorültetvények Jropgyülések alkalmával tilta- után államosította a Kuba »kozó táviratot írtak alá, gazdasági életét gúzsbakötő »melyet eljuttattak a Magyar észak-amerikai ipari trösz- »Népköztársaság Külügymitök érdekeltségeit is — az* nisztériumán keresztül az olajfinomítóktól a tele-»Egyesült Nemzetek Szerveze- fonhálózatig! jte Biztonsági Tanácshoz. * Latin-Amerika népei fal-* „Mi, a Tiszamenti Vegyikapták a fejüket és így szól-J művek dolgozói, anyák, apák tak: „Hát lehet? El lehet*és gyermekek, akik átéltük a venni a trösztöktől az ültet- J második világháborút, annak vényeket és a Standard Oil-Jminden borzalmával, mély Büntessék meg a támadás előkészítőit! tói az olajfinomítókat? Ki lehet birni a gazdasági háborút és a blokádot’ A sárkány torkában is meg lehet védeni a forradalmat a sárkánytól?’* Ezért öntötte el az amerikai politikusok agyát a vér az utóbbi hónapokban, hetekben, ha Kubáról van szó! Ezért nevezte az új elnök „veszélyesének a kicsiny forradalmi szigetországot. És ezért alakult amerikai pénzen, amerikai területen kubai ellenforradalmi „kormány”, ezért öltek dollár- milliókat zsoldosok kiképzésébe és felfegyverzésére, ezért indultak meg a repülő- gépanyahajók, bombázók és helikopterek. Kuba „veszélyes”, mert Kuba a latinamerikai népek szabadság- harcának magasraemelt zászlaja! Kubát el kell taposni! Megpróbálták olajháborúval. Nem ment. Megpróbálták —11hnr 'ívfi 1 Nem ment. megrendüléssel és felháborodással értesültünk a Kubát ért támadásról —, írják táviratukban. Együtt érzünk a Fidel Castro vezetésével szabadságukért harcoló hős kubai néppel ! Követeljük a Biztonsági ; Tanácstól, hogy büntessék !meg a támadás előkészítőit. ! Biztosítsa a Biztonsági Ta- ! nács a kubai nép szabad, ’ független demokratikus fej- ! lődését. Szolnok, 1961. április 20.” 268 fő aláírása Mi, a Csorbái Állami Gazdaság dolgozói mély megdöbbenéssel értesültünk az Egyesült Államok által támogatott Kuba-ellenes agresz- szióról. Együttérzünk a kubai néppel és minden békeszerető emberrel, aki bármi formában is harcol az agressziósok ellen. Követeljük, a Biz-1 tonsági Tanács minden erejével azon legyen, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok jegyzékében foglalt intézkedéseinek haladéktalanul eleget tegyen, hogy a hős kubai nép szabad hazában építhesse tovább jövőjét. A Csorbái Állami Gazdaság dolgozói * A Szolnoki Cukorgyár dolgozói felháborodásuk kifejezéseként április 20-án 12 üzemrészben tiltakozó röpgyülést tartottak. Az értekezleten határozatot hoztak, amelyet megküldték az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségének Budapestre. „Legmélyebb felháborodással tiltakozunk az imperializmus újabb keletű véres agressziója ellen! A Kubai Köztársaság megtámadása szégyenteljes gaztett, merénylet volt a békeszerető emberiség ellen! El a kezekkel Kubától! Éljen a szabad, független, demokratikus Kuba!” Kínai kormány-nyilatkozat Peking (MTI). A Kínai Népköztársaság kormánya csütörtökön kiadott nyilatkozatában elítéli a Kuba ellen indított fegyveres amerikai agresszió.. „A Kínai Népköztársaság kormánya és a kínai nép erélyesen tiltakozik az amerikai kormány agresszív bűntette ellen és megígéri, hogy határozottan támogatja a Fidel Castro vezette kubai forradalmi kormányt. A kínai kormány arra is felhívja a figyelmet, hogy az agresszió éppen abban a pillanatban indult el, amikor a szocialista országok és a békeszerető népek a laoszi kérdés békés megoldásán és a nemzetközi feszültség enyhítésén fáradoznak. Kuba-elleni agresszió feltárta, hogy egyáltalán nem őszinték a laoszról elhangzott amerikai békeszólamok. A kínai nép nem lehet közömbös a fegyveres amerikai agresszió láttán. A kínai nép egy csatasorban harcol a kubai néppel. Bármi történjék is, a kínai nép határozottan, megingathatatlanul Kuba. hős népének oldalán áll —■, hangoztatja a nyilatkozat Megpróbálták blokáddal. — Nem ment. Meg kellett próbálni fegyverrel is! Ez sem ment! A kubai tengerpart homokján a zsoldoscsapatok tehát nem valami hirtelen, egyszeri elhatározás következtében léptek a szabadságharcos sziget földjére. Egy évek óta húzódó háború — most már levert — rohamcsapatai ők, s a kubai forradalom erejének mértéke, hogy a kincseiket féltő trösztök az elegáns gazdasági húzások után fejvesztett és veszedelmes vakmerőséggel kezükbe ragadták a nyílt fegyveres agresszió gépfegyvereit. A Kuba elleni fegyveres agresszió alig három napos. De ez a három nap is megmutatta, hogy a „sárkány” veszedelmes, Latin—Amerika és az egész világ békéjét veszélyeztető játszmába fogott ugyan — de ugyanakkor igen kockázatos játszmába is. Latin—Amerika tömegei nem ismerik a cukortőzsde finomságait és a nyersanyaggyárak játékának rejtelmeit. De azt minden indián agyagkunyhóban, — minden parasztviskóban, — minden gyárban és minden egyetemen tudják: az amerikai földrészen a hősi Kuba az az ország, amely először rázta le a Morganok és Rockefellerek uralmának béklyóit, először adott emberi méltóságot és emberi életet a munkásoknak meg a parasztoknak. — Először adta meg a nemzeti érdekek szolgálatának és az alkotásnak igazi lehetőségét az értelmiségnek. Már az első napok jelezték, hogy a latin-amerikai kontinens mélye megmozdult a kubai forradalom elleni fegyveres támogatás hírére! Kubában alig ért a tengerpart egy tenyérnyi szegélyére az inváziós csizma talpa — és már egy egész kontinens földje mozdult meg, hogy megvédje azt a forradalmat, amely számára egy szabad és gazdag jövő reménységének kezdetét jelenti. És megmozdult e reménység első harcosa, az egész békés emberi jövendő letéteményese, a szocialista világ is, amely a közelmúlt évek súlyos és nehéz harcaiban önzetlen barátként állott a fiatal kubai forradalom oldalán. Amikor a végső eszközzel, fegyverrel rontottak erre a forradalomra, az egész világon végigcsaptak a felháborodás hullámai, a szocialista világ ereié és tekintélye teljes súlyával kiáltotta oda az imperialistáknak: — „...nem hagyja cserben a kubai népet, megad neki minden szükséges segítséget és támogatást a hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott igazságos harcában”. A magyar nép is, a mi kormányunk Is, kifejezte együttérzését a szabadságát védő néppel. S mi, e békegyűlés résztvevői is kifejez zük szolidaritásunkat a hős kubai néppeL Éljen a szabadságát, függetlenségét védő, hős kubai nép! Felszólalások Szakasits Árpád nagy tetszéssel fogadott beszéde után Kökény István, áz SZMT vezető titkára szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Szolnok megye százezer dolgozója nevében tiltakozunk a Kuba elleni agresszió miatt —•, mondotta. Az amerikai imperialisták a Karib-tenger térségében veszélyes provokációt hajtottak végre. A hős kubai nép azonban 72 órás hatalmas küzdelem árán megsemmisítette a betolakodó amerikai zsoldosokat. Nem voltak hiábavalók a kubai nép erőfeszítései, mert sikerült megsemmisíteni az ag- resszorokat. A kubai nép hősi harcában nem volt egyedül, mert veleérzett és vele tartott a szocialista tábor élén az egész haladó emberiség. A Szovjetunió határozott állásfoglalása hitet és erőt adott a kubai népnek. A szocialista tábor nem tűrheti, hogy az amerikai agresszorok sárba tapossák a hős kubai nép szabadságát. Leverték az ag- resszorokat. A kubai ügy ezzel azonban nem zárulhat le. Megyénk százezer dolgozója nevében határozottan követeljük, hogy büntessék meg az egrosszorokat. Kökény elvtárs hangsúlyozta; továbbra is szükség van minden becsületes ember összefogására és erőfeszítésére, mert az amerikai imperialisták minden bizonnyal a jövőben is tesznek majd kísérletet a háború kirobbantására és a szabadságszerető népek forradalmi mozgalmainak elfojtására. Ezután Bereczki László rá- kóczifalvi tsz elnök a szövetkezeti parasztság nevében szólalt fel. — Megszoktuk — mondotta —, hogy az amerikai imperialisták sem a pénzt, sem a fegyvert nem sajnálják amikor a népek szabadságának elfojtásáról van szó. Megyénk parasztsága azt üzeni a hős kubai népnek, hogy harcukból erőt merítettünk és büszkék vagyunk rájuk, mert bátran és hősiesen szembeszálltak a betolakodókkal. A kubai nép harcának gvőzn'e kellett, mert mellette állt a szocialista tábor és a haladó emberiség. Győzniük kellet* .mert igaz ügyért harcoltak. Sípos elvtárs ezt kővetően Szabó Dániel református esperesnek adott szót: Örömmel ragadtam meg az alkalmat — mondotta —, hogy az egyház nevében is tiltakozzam a Kubát ért támadás miatt, örömmel vettük tudomásul, hogy végétért a kubai agresszió és a hős kubai nép kiverte a betolakodókat. Győzött és • diadalmaskodott a szegények forradalma, az amerikai imperialisták ismét lelepleződtek az egész világ előtt. A kubai nép azonban megmutatta, hogy az igazságos ügyet nem lehet erőszakkal megdönteni, nem lehet a haladás irányát megváltoztatni. Győznie kellett az igazságnak. — A szocialista világrend nagy hatással van az egész világ fejlődésére. Az meberi- ség új korszaka következik. Egyházunk is a szocializmus mellett döntött. Mi is támogatjuk a kubai nép harcát és ezt nem opportunizmusból, hanem meggyőződésből tesz- szük. Amilyen szorongó szívvel értesültünk az agresszió megkezdéséről, most olyan örömmel fogadjuk e kis nép győzelmét. Tudjuk, hogy a tőke érdekében a jövőben sem mondanak le az imperialisták a népek szabadságának elfojtásáról. Ezután Gábris Jánosné, a Szolnoki Vízművek technikusa jelentkezett szólásra. — Boldogok vagyunk — mondotta —, hogy a kubai nép legyőzte az ellenforradalmi betolakodókat és nem volt hajlandó fejét igába hajtani. Az amerikai agresszorok nem számoltak a kubai nép szabadságszeretetével, egységével és összeforrottsá- gávaL Mi szolnoki fiatalok kitörő lelkesedéssel ünnepeljük a kubai nép győzelmét és köszöntjük a győztes forradalmat. Ezt követően Molnár György, a megyei KISZ bizottság titkára szólalt feL — Nehéz órákat át át a kubai nép — mondotta. — De 72 óra alatt leckét adott az imperializmusnak. Követeljük a Szolnok megyei fiatalok nevében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ítélje el és bélyegezze meg az agresz- szorokat. Végezetül Szurmai Ernő, a közgazdasági technikum igazgatója kért szót. — A Szolnok megyei értelmiség nevében tiltakozunk a kubai agresszió ellen és köszöntjük a győztes hős kubai népet. Az amerikai agresszorok békés városokra dobtak bombákat és amerikai pénzen akarták vérbefojtani e jobbsorsra érdemes, bátor nép szabadságát. Jól tudjuk, hogy a csillagos, sávos amerikai lobogó árnyékában készültek az agresszióra. Az Egyesült Államok vezető kormánykörei — bármennyire is tiltakoznak emiatt — felelősek Kuba megtámadásáért. Kétségbeesett erőfeszítéseket tesznek a dollármilliomosok elveszett profitjukért. A hatmilliós kis nép egyemberként mozdult meg és szállt szembe a kalandorok ellen. Bebizonyították, hogy azt a nemzetet, mely egyszer megízlelte a szabadságot, nem lehet eltaposni. Szurmay Ernő ezután javaslatot tett, hogy a nagygyűlés résztvevői küldjenek üdvözlő táviratot a Kubai Köztársaság budapesti követségére. A résztvevők lelkes tapssal és egyetértéssel fogadták a javaslatot és csatlakoztak az Országos Béketanács határozatához is, mely tiltakozott a Kubát ért agresszió ellen. A nagygyűlés résztvevői a következő szövegű táviratot küldték Budapestre. .Kubai Köztársaság Követsége, Budapest. Amilyen méty megdöbbenéssel és izzó haraggal fogadtuk a kubai nép elleni gyalázatos amerikai intervenció hírét, olyan örömmel hallottuk a rádió hullámain. hogy a kubai nép megvédte forradalmi vívmányait és az ellenforradalmárokat a tengerbe űzte. Meleg, testvéri szeretettel üdvözöljük a hős kubai népet. Erőt merítünk a kubai nép hős fiainak győzelméből és biztosak vagyunk abban, hogy minden imperialista kísérlet kudarcot vall és a jövőben is a békeszerető népek éberségén alapuló egységébe ütközik. Éljen a bős kubai nép és vezére Fidel Castro. Szolnok város békeevűlésének résztvevői.” A forró hangulatú béke-gyűlés Sípos Károly elvtárs zárszavával ért véget.
