Szolnok Megyei Néplap, 1961. április (12. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-01 / 78. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 1961. április 1, % Uét KÜLPOLITIKAI KRÓNIKÁJA Az elmúlt hét nemzetközi élétének kaleidoszkópja meglehetősen változatos képet mutat: Gromiko és Kennedy hét eleji megbeszélésétől, melyek nyomán fokozódtak a remények a laoszi válság békés megoldásainak lehetőségeit illetően a kongói kérdésnek az ENSZ-ben folyó vitájától, a balodali erők határozott előretörését mutató belga vá­lasztásokig. A varsói szerződésben résztvevő államok po­litikai tanácskozó testületének moszkvai ülésétől az ötödik szputnyík-űrhajó világvisszhangjáig számos jelenséget és eseményt foglal magába egy hét krónikája. A SEATO bangkoki értekezlete után, mint a nyugati sajtó is egyhangúlag leszögezte — az amerikai küldöttség csaló­dottan távozott. Az a tény, hogy nem sikerült elfogadtat­ni keményhangú nyilatkoza­tot, amely nyíltan kilátásba helyez egy Laosz elleni SEATO támadást: határozot­tan az amerikaiak vereségét jelenti. Hasztalan igyekezett az amerikai küldöttség né­hány csatlósával együtt élesen fenyegető jelleget adni a ta­nácskozásnak, megmutatkoz­tak az értekezleten az enyhü­lés tényezői, elsősorban az angol, és francia álláspont­ban. A mérsékeltebb felfogás kétségtelen győzelme a kard- csörtetőkkel szemben a SEATO értekezleten, főként a Gromiko és Kennedy meg­beszélés után' elhangzott nyi­latkozatok biztató jelek arra, hogy a laoszi kérdésben a bé­kés megoldás felé haladnak. Bár Szufanuvong, a Neo Lao Hakszat Párt vezetője meg­állapította a vérmes remé­nyeket illetően óvatosságra Intő nyilatkozatában, hogy az Egyesült Államok nem tett tanúbizonyságot a laoszi kér­dés békés megoldására vonat­kozó szándékáról, amikor az utóbbi napokban tengerésze­ti egységeket és katonai he­likoptereket küldött Laoszba s a SEATO-tanácskozás ag­resszív jellegét aláhúzva rá­mutatott: a tulajdonképpeni cél az, hogy időt nyerjenek a fegyveres laoszi intervenció további kibővítésére. A belgiumi választásokra melyet éles harc előzött meg, erősen rávetődött a kongói események és a januári sztrájk árnyéka. Maga a NATO-tól a belpolitikai po­rondra visszatért Spaak val­lotta meg a Welt tudósítójá­nak adott nyilatkozatában, hogy Belgium soha nem volt olyan nehéz helyzetben, mint Eyskensék kormánya alatt. „Milyen mélyre zuhantunk! —, jelentette ki patetikusan — lenézettek vagyunk s csak igen kevesen éreznek velünk. De nemcsak arra a szégyen­re gondolok, amelyet a kor­mány reánk hozott, hanem Kongó szerencsétlen népére is, amelyet ostobaságainkkal nyomorba taszítottunk.” Ugyancsak hasonló élesen jellemezi Eyskens katasztró­fapolitikáját a januári sztrájk­kal kapcsolatban, megállapít­va, hogy a kongói kudarc után Eyskensnek sem politi­kai, sem erkölcsi jogosultsá­ga nem volt már arra, hogy takarékossági programmal lépjen az ország el \ Mindenesetre a belga par­lamenti választások legszem­betűnőbb vonása a keresz­tényszocialista párt mandá­tumvesztesége és a kommu­nista párt előretörése. A kom­munista képviselet megerő­södése lehetővé teszi a foko­zott harcot a monopóliumok politikája ellen, mely az el­múlt években válságok soro­zatába vitte Belgiumot. A gyarmati folyik a nagy per. Ott kava­rog ez a kérdés a maga ezer változatában az ENSZ kon­gói vitájában éppen úgy, mint az algériai kérdés ren­dezésére hivatott eviani tár­gyalások előkészületeiben. De ott izzik Angolában is, ahol 5,csak a madarak szabadok” s a gyarmati lakosság köve­teléseire salazárék véres ter­rorral felelnek, hiszen ahol a portugál sem élvezhet sza­badságjogokat, hogyan élvez­hetné azt a bennszülött. Feb­ruár 4-e óta azonban Ango­lában is megmozdult a föld s a legújabb események is azt mutatják, hogy Angola népe előbb-utóbb ki fogja vívni a szabadságát. A gyarmatosítók féktelen elnyomási kísérletei ellenére is. A szabadságra vágyó, évszázadokon át ki­zsákmányolt gyarmati népek felveszik a harcot a salazari terrorral szemben, ugyanúgy, mint a neokolonializmus kí­sérleteinek azzal a változatá­val, rríelyben az északameri­kai és nyugateurópai nagy­tőke, a nagy monopóliumok gazdaságilag behálózni igye­keznek bizonyos országokat, fokozatosan aláaknázzák, majd gyakorlatilag megszün­tetik azok függetlenségét — amint ezt Ivanov a Pravdá­ban megállapítja. A gyarmati elnyomásnak ezt a gazdasági behálózással, a „láthatatlan gyarmatbirodalom” kiépítésé­vel operáló módját főleg az Egyesült Államok imperia­lista körei kultiválják, míg Kongóban és Angolában a gyarmattartók a kizsákmá­nyolás régi, drasztikusabb rendszerét így igyekszenek fenntartani és ezt egészítik ki az elnyomás újabb válto­zataival. A század szégyen­foltja, a gyarmatosítás azon­ban minden formájában a teljes összeomlás előtt áll és végső elkeseredett vonaglá- eaít ielentik a Kongóban. An­kérdésben golában, Algériában folyó események. A szocialista tá­bor egyre növekvő ereje, szélesedő befolyása, elszánt harca a népek szabadságáért sietteti a szégyenletes gyar­mati rendszer teljes felszá­molását Az ember a mindenség kapujában Bár az ötödik szputnyikűr- hajó sikeres útja óta már több mint egy hét' telt el, a közvélemény és a tudomá­nyos világ változatlan lelke­sedéssel foglalkozik azokkal a lehetőségekkel, melyek a szovjet tudomány nagyszerű eredményei következtében az emberiség előtt megnyílnak. A tudományos világ megál­lapításainak lényege, hogy az űrhajóknak harmadik sike­res visszatérítése után az ember útrakelése az űrbe a közeli lehetőségek sorába ke­rült. Az ember ott áll közvet­lenül a kozmosz kapujában. Hiszen azok után, hogy a szovjet tudomány az űrhajó­zás legbonyolultabb problé­máját, a Földre való vissza­térítést ismételten sikeresen hajtotta végre, hogy a vizs­gálatok alapján megállapí­tást nyert: a Föld körüli su­gárzási övezetben, kör alakú pályán mozgó űrhajókon az utazás az élőszervezetre nincs lényeges hatással: ‘alapjában megoldott probléma lett az űrrepülés és nagyon közel már az idő, amikor az első ember elindul a kozmosz közvetlen felderítésére. A háború, ' nyomorúság, rabság nélküli emberi élet a kommunizmus célkitűzése. — Es ma már az emberiség — mint Hruscsov elvtárs meg­állapította — elérkezett ah­hoz a történelmi fordulóhoz, amikor meg tudja immár ol­dani ezeket a problémákat. A 81 kommunista párt moszkvai nyilatkozata pedig leszögezi, hogy „a kommu­nisták történelmi küldetésü­ket nemcsak abban látják, hogy világméretekben meg­szüntessek a kizsákmányo­lást és a nyomort, és örökre kizárják az emberi társada­lom életéből bármilyen há­ború lehetőségét, hanem ab­ban is, hogy már a mi ko­runkban megszabadítsák az emberiséget az új háború ré­métől.” ... Ide tartozik a gyarmati rendszer felszámo­lása Is, hiszen a rabszolga­ságban, nyomorúságban síny­lődő gyarmati milliók hely­zete nemcsak embertelen, nemcsak méltatlan a husza­dik századhoz, hanem állan­dóan magában hordja a há­ború veszélyét Is. Az emberiség a szocialista tábor egyre növekvő erejére támaszkodva harcol a prob­lémáknak pusztító háborúk nélkül, békés tárgyalások út­ján való megoldásáért, a gyarmati rendszer maradvá­nyainak teljes felszámolásá­ért, a nyomor megszüntetésé­ért, a földön. És egy napon —, mely egy­re közelebb — elindul majd a csillagok felé is az ember. iiiiiiiiiiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH Ki rálő lett a Szolnok és Vidéke Körzeti Fmsz Csütörtök este Szolnokon, az Ady Endre Művelődési Ház nagytermében tartotta ünnepségét a Szolnok és Vi­déke Körzeti Földművesszö­vetkezet. A földművesszövetkezet tagsága és dolgozói előtt Sá- rosi Béla igazgatósági elnök röviden ismertette az elmúlt év eredményeit. Egyben pe­dig elmondotta: igen eredmé­nyes munka verseny, volt az egyes üzletek, illetve dolgo­zók között a múlt év során s a földművesszövetkezet ered­ményeinek eléréséhez nagy­ban hozzájárultak a szocia­lista brigádok. A SZŐ VOSZ és a KPVDSZ megbízásából Varga Illés, a MÉSZÖV igazgatóságának el­nöke adta át a szövetkezet­nek a kiváló oklevelet és a velejáró pénzjutalmat. Nagytakarítás a legelőkön Megyénk több mint 65 000 holdat kitevő legelőin meg­kezdődött a tavaszi „nagyta­karítás”. A tsz-ek és legelte­tési bizottságok eddig 15 000 holdról takarították le a gyommaradványokat. A me­gye különböző részgin több mint 7000 holdon a talajerő javítására műtrágyát szórtak ki. Mezőtúr és Túrkeve hatá­rában pedig csapolják a le­gelők belvizeit. A kisújszállá­si Búzakalász és a mezőtúri Vörös Október Tsz többszáz hold kiöregedett rizsföld fü­vesítésével növeli a takar­mánytermő- és legelőterüle­tet. Idén mintegy 6000 holdnyi területen öntözéssel kívánják növelni a fűhozamot, sok he­lyen már hozzáláttak a csa­tornák építéséhez. Ujszászon, Túrkevén. Törökszentmikló- son megkezdték a villany- násztorok felállítását, idén már 11 elektromos kerítés se­gít a gulyásoknak. Ha elér­kezik a gulyaverés ideje, a tsz-ek megyeszerte mintegy 125 000 állatot hajtanak ki a 'esel ökre. A szolnoki ^j^O'rÄ Nevek, emberek, versek. Vidám verses. zenés riport- műsor. — Jászkunsági kró­nika. Társadalmi munkások tanácskoztak Szolnokon (Folytatás az L oldalról) titkár az óvoda, napköziott­hon építésében 160 munka­órát teljesített és 15 napon át szervezte a faluban a társa­dalmi munkát. Rontó Béla szolnoki munkás 27 órát dol­Nilgesz József, a tiszaigariak nevében szólott gozott és 46 embert hívott magával. Szakács Imréné hatgyermekes anya a szolno­ki barakoknál kezdett parko­sításnál 264 órán át dolgozott. Szokolai László Cserkeszöllőn az iskola építéséhez 62 000 fo­rint értékű társadalmi mun­kát szervezett. És így sorol­hatnánk hosszan a nejveket. Majd az előadó arról be­szélt: — Elengedhetetlen a társadalmi munkások megbe­csülése is. Itt, ezen a tanács­kozáson is elismerésünket fe­jezzük ki a kiváló társadalmi munkásoknak, a közel 30 000 embernek a megyében, akik a különböző létesítmények megvalósításában résztvet- tek. A feladatokról szólva töb­bek között ezeket mondotta el az előadó: Az öntözéses területet 104 ezer kh.-ra kell növelni 1961- ben a megyében. Mezőtúr példát adott a segítésben. Ott már eljutottak odáig, hogy a Vörös Október Tsz területén társadalmi munkával 2900 folyóméter csatorna építésé­vel 70 kh. terület öntözését tették lehetővé. Kisújszállá­son, a kunszentmártoni járás­ban is vannak ilyen kezde­ményezések. A szántóföld védelméről mondotta az előadó: Végez­zünk határjárásokat. Óriási szélességű dűlők, tanyaudva­rok vannak kihasználatlanul jelenleg is a megyében és ez­által mintegy 30 000 kh. esik ki a termelésből. A feladatok megjelölése után Pallainé elvtársnő min­denkinek jó munkát kívánt, majd átadta a szót a hozzá­szólásra jelentkezőknek. A vitában elsőnek Nilgesz József tiszaigari népfront-tit­kár «szólalt fel. Elmondta, hogy kultúrházat építettek, társadalmi munkával. így építettek óvodát, tűzoltószer­tárat is. A közelmúltban pe­dig még merészebb vállalko­zásba kezdtek. Egy régi, már düledező iskolát bontottak le és építettek újjá. Megtoldot­tak nevelői lakással is. Bernáth József Karcagról azt ismertette: 1959-ben 167 900 forintot, 1960-ban 722 ezer forintot érő társadalmi munkát végeztek. Vízhálóza­tot építettek, parkosítottak stb. Majd arról szólt, hogy ahol a párt- és tanácsvezetők Papp Gergelyné, Kunmadaras küldötte beszél példát mutatnak, szívesen dolgozik mindenki. Náluk a város párt- és tanácsvezetői­nek példamutatása sohasem hiányzott. Nemes Gerzson Szolnokról a jó munkaszer­vezésről, s terveikről szólt, majd Papp Gergelyné kun­madaras! asszony elmondta: mennyire meglátszik a társa­dalmi munkások kezenyoma a községen. Kút, járda stb. épült, amit hogyha állami beruházásra várnak csak jó­val később tudtak volna megvalósítani. Felszólalt a tanácskozáson dr. Ortutay Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára is. A tár­sadalmi munka értékét azzal mérjük •— mondta —, hogy a rendes, becsületes napi munka mellett még pluszt vállalnak az emberek. 1959- ben 60 millió érték volt amit így vállaltak az országban, tavaly ez már 150 milliót is kitett. Hangsúlyozta azt is, hogy a társadalmi munka ér­tékét nem lehet csak pénzzel mérni. Majd azt hangsúlyoz­ta: eddig sokan tévesen ítél­ték meg mi a társadalmi munka. Csak azt nevezték annak, amit kimondottan ásóval, kapával végeztek. Pe­dig egy mérnök például sok­kal jobban segíthet, ha tár­sadalmi munkában terveket készít, vagy egy orvos, ha ásó és kapa forgatása helyett egészségügyi dolgokkal fog­lalkozik, betegségek megelő­zésén fáradozik. A pedagó­gus a maga helyén, a maga munkájával szintén többet segíthet, mint kimondottan csak fizikai munkával. Van szervezetlenség is a társadalmi munkaerő felhasz­nálásában. Helyenként nem ! tudják a felkínálkozó erőt. j foglalkoztatni. A továbbiak- jban pedig arról szólt, hogy ■ minden építkezési kezdemé- ' nyezést egyeztessenek az ál­lami tervekkeL Ügy dolgoz­zanak, hogy a különböző építkezések segítsék, gyorsít­sák az állami tervek megva­lósítását. Ilyen módon elke­rüljük, megelőzzük a pazar­lást. A hozzászólások után Pal- lai Sándomé mondott össze­foglalót, majd Kúti György elvtárs zárszavával véget ért a hasznos tanácskozás. Bernát József karcagi fel­szólaló KÖZLEMÉNY a varsói szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről (Folytatás az 1. oldalról) béke, a demokrácia és a ha­ladás útján. Az imperialista hatalmak mind gyakrabban folyamodnak közvetlen kato­nai erőszakhoz, hogy Afrika, Ázsia és Latin-Amerika or­szágaiban elfojtsák a terebé­lyesedő nemzeti felszabadító mozgalmat. Ezt bizonyítják a gyarmattartók Kongóban, Algériában, Angolában, Laosz- ban elkövetett véres gaztet­tei. valamint a Kubai Köz­társaság ellen irányuló állan­dó provokációk. 1960. II. félévében végzett jó munkája eredményeként élüzem lett a jászberényi Fémnyomó- és Lemezáru- gyár. Az avatóünnepségre ma délután kerül sor. Az üzem dolgozói tavalyi II. félévi tervüket 108,3 szá­zalékra, export kiszállítási tervüket 135,5 százalékra tel­jesítették. Az előírthoz ké­pest 2,8 százalékkal csökken­tették az önköltséget. Tava­lyi jó munkájuk eredménye­A varsói szerződés tagálla­mai nem maradhatnak rész­vétlen szemlélői az imperia­lista államok fokozódó hábo­rús előkészületeinek. A szo­cialista államok szakadatlan erőfeszítéseket tettek és tesz­nek az általános és teljes le­szerelés megvalósításáért, a fegyverkezési hajsza beszün­tetéséért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért. A varsói szerződés tagálla­mai azonban a nyugati hatal­mak újabb háborús előkészü­letei nyomán kialakuló hely­ként 1 millió 548 ezer forint nyereségrészesedést kaptak. Ez 13,7 napi fizetésnek felel meg. A régebbi dolgozók ezen felül hűségjutalmat is kaptak. Az élüzem ünnepség alkal­mával közel 100 ezer forint jutalmat osztanak szét a leg­jobbak között. Ez alkalom­mal kerül sor a „kiváló dol­gozó” jelvények és oklevelek, valamint az azokkal együtt­járó jutalmak kiosztására is. zetből kiindulva, sokoldalú véleménycsere során össze­hangolták azokat az intézke­déseket, amelyeket védelmi képességük további erősítést és a világbéke megszilárdítá­sa céljából szükségesnek tar­tanak. Ennek kapcsán a kom­munista és munkáspártok no­vemberi értekezletének abból a követekeztetéséből indul­nak ki. hogy a háború ellen síkraszálló szocialista világ- tábor, a nemzetközi munkás­osztály; valamennyi nemzeti felszabadító mozgalom és az összes békeszerető erők egye­sített erőfeszítéseivel meg le­het akadályozni a háborút. A béke biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a második világháború ma­radványainak megszüntetése, mégpedig oly módon, hogy mindkét német állammal megkötik a békeszerződést, s ezzel ártalmatlanná teszik a nyugat-berlini veszélygócot Nyugat-Berlin demilitarizált szabad várossá tételével. A varsói szerződés tagálla­mai ünnenélyesen kijelentik, hogy továbbra is tántorítha- tatlamil a békés együttélés oolitikáiát folytatják és a né­pek békéjének és biztonságá­nak biztosítása céljából ké­szek bármely pillanatban hozzájárulni a más államok­kal összehangolt legátfo­góbb inté^trodések megtéte­léhez. (MTI) r El tizem lett a Fémnyomó és Lemezára gyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom