Szolnok Megyei Néplap, 1961. március (12. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-04 / 54. szám

ft SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Három, különféle „másfél" ftirfeJo A Nap kél: 6.21 h-kor, nyugszik: 17.32 h-kor. A Hold kél: 19 37 h-kor, nyugszik: 7.14 h-kor. IdÖiárásrelentés Várható időjárás: mérsé­kelt, időnként élénk észak- nyugati irányba forduló szél. Az éjszaka folyamán felhős idő, többfelé esővel, a maga­sabb hegyeken havasesővel. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 6—10 fok között. — JUH * INAK HÚSÁT ki­lónként 16 forintért árusí­totta az állami gazdaság dol­gozóinak Szilvási Ferenc Be- senyszög-szóróvusztai lakos. A szolnoki járási tanács sza­bálysértési előadója — 20 na­pi elzárásra változtatható — 1000 forint Pénzbírság fizeté­sére kötelezte Szilvásit. akitől az őt tetten érő rendőrség 10 kiló Mist elkobozott. — A SZOLNOKI JÁRÁS­BÓL 46 különböző szerv szín­játszói, énekkarai, tánccso­portjai. szavaiéi, zenekari és más művészeti csoportjai vesznek részt a Ságvári End­re kulturális seregszemlén. — SZÁZ-SZÁZ BAROM­FIT nevelnek fel háztáji gaz­daságaikban a közös gazda­ság részére Túrkevén a Bú­zakalász Tsz nöbirntteánának tapiai. Ezzel a vállalással az asszonyok jelentős mérték­ben enyhítik a szövetkezet férőhely-hiányát. A lottó nyerőszámai A ». játékhéten 4 818 963 lottószelvény érkezett a Sportfogadás»' és Lottó Igaz­gatósáéra. Egv nyerőosztályra tehát 1 807 111 forint nyere­mény jut. A Néphadsereg Központi Klubiában megtar­tott ünnepi lottósorsoláson a következő nyerőszámokai húzták ki: 14, 18, 27, 47, 77 Utána a 7. játékhét szelvé­nyei között 735 értékes tárgy­nyereményt sorsoltak ki. AZ ELSŐ „MÁSFÉL”. Más­fél évvel ezelőtt Kunmadara­son a budapesti Csatorna- és Vízműépítő Vállalat dolgozói felállították a megyénkben annyira kedvelt hidroglóbu- sok egyikét. A madarasiak kezdetben bizakodva, majd mindinkább gyanakodva pil- lantgattak a fénylő gömb fe­lé, melyet végülis — keser­nyés humorral — „vízhólyag nak” kereszteltek eL A szá­raz keresztelő oka éppen a szárazság — a büszkén csillo­gó alkotmány mindeddig nem adott vizet. A MÁSODIK „MÁSFÉL" Államunk kereken másfél- millió forintot áldozott a^ért, hogy a szövetkezeti falu egy része — s azon belül az új, emeletes általános Iskola — vízhez jusson. A falu népe je­lentős társadalmi munkával az építkezéshez: árkot ásott és temetett. így született meg A HARMADIK „MÁS­FÉL”, azaz: másfél kilómé­Kép szöveg nélkül. tér hosszú vízvezeték, mely száraz, akár a Szahara. Az első és második „más­félében államunk gazdasági ereje, az új magyar falu ösz- szefogási készsége tükröző­dik. A harmadik a „vannak még hibák” kategóriájába tartozik. Több nem, hiszen nincs bűnös, kire ujjal mu­tathatnánk, akinek felelős­ségre vonását szorgalmazhat­nánk. Vannak azonban talán nem is annyira objektív, mint amennyire objektívnek hangsúlyozott nehézségek — melyeket eddig nem sikerült legyőzni. A Csatorna és Vízmflépítő Vállalat szerződéses viszony­ban áll a Szerelvényértékesí­tő Vállalattal, melyet úgyszin­tén szerződéses jogviszony kapcsol ahhoz a vállalathoz, melynek egy elektromos kap­csolószekrényhez szükséges öntvényt kellene elkészítenie. A legutóbbi vállalat kapaci­tása azonban kicsiny, más vállalat pedig... amint efféle gondokról számtalanszor hal­lottunk, írtunk: ezért, vagy azért nem vállalja. Fanyar következtetés: Min­denki igyekszik, próbálkozik — csak éppen a vizmű (há­romszor „másfél” árán) vál­tozatlanul hasznavehetetlen Meggyőződésünk, hogy cse- éllyel több jóakarattal, ügyességgel a Szerelvényérté­kesítő Vállalat rábírhatná egy izem dolgozóit, hogy elkészít­I sék a nélkülözhetetlen önt­vényt. — b. a.— Ilire us 4 Szónkat tíZUN Akinek a Vörös Malom őrölt Meghalt a párizsi éjsza­ka koronázatlan . császára, a „libanoni” — ez ma a párizsi alvilág egyik szenzációja. A libanoni, Nachat Martini, tu­lajdonképpen szít volt, s az ezeregyéjszaka arab kereske­dőinek ravaszságával, s egy amerikai üzletember mohó­ságával építette ki birodal­mát, amelynek végül áldozata lett. Mert ugyan a rendőrség nem tudott kimutatni semmit — Nachatot az autója volánja mellett érte gyilkos szívro­ham — a libanoni alighanem a párizsi szórakoztatóipar tit­kos háborújának áldozata. Párizsban minden este me- sébeillő összegeket költenek el a 20 leghíresebb lokálban a műsorra — hogy még fan- tasztikusabb összegeket szed­jenek el a becsalt vendégektől. A champagne és a szórako­zás, a szén lánvok és a killö- «■UlllllllillllllllllllHllllllllllllllllllllllllllUN Szolnok megyei NÉPLAP A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja Felelős szerkesztő: Varga József Szerkesztőség: Szolnok, Irodaház, I. emelet Telefon: 20—93, 23—20, 20—69 Riadja a Szolnok megvet Néplap Lapkiadó Vállalat Igazgató: Fülemen Lajos Kiadóhivatal: Szolnok, Irodaház, földszint S Telefon: 20—94 A lapot előfizetésben és árusí­tásban a Szolnok megyei pos­tahivatalok és fiókposták ter­jesztik. A lap előfizetési dija egy hóra ti.— Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél Szolnoki Nyomda Vállalat 1961. március 3. — 870 Felelős nvomd-verető: Mészáros Sándor nős produkciók minden este milliókat hoznak. A Lidóban ezer ember nézi végig a pi­káns programot, s az örült Ló fogadójában a legcsábo­sabb vetkőzőszámokat szem­lélheti a látogató. A többi mulató — mintegy száz — fo­gadja a vendégek másik ré­szét. Nemrég egy kis incidens napvilágra hozta a párizsi éj­szaka egy-két sötét foltját. Két angol — egy bárhölgy társaságában — egy vidám pezsgős este után 70 ezer (ré­gi) frankos számlát kapott — ami körülbelül 4 ezer forint­nak felel meg. őfelsége alatt­valói sokallták az összeget, a hölgy — egy démoni barna, akit röviden csak Tigrisnek neveztek — ripityára törte az erryik úr szemüvegét dühében. Az urak a brit konzullal fe- nvegetődztek — s a rendőrség felhasználta az alkalmat, hogy bezárja a mulatót, az Aranyszövet bárt, amely el­len nem ez volt az első pa­nasz. Az éiszakai látogató nem sejti, hogy mi mindent fizet ki, mikor egy üveg 12 ezer lírás rossz pezsgőt hozni magának. Abból a 12 ezerből egész hálózat él. Százalékot kapnak a nagy szállodák por­tásai, a taxisofőrök, akik oda­irányítják a klienst, a bárhöl- gyek, akik szaporán rendel­nek új és új palackokat, s a pincérek, akik titokban ki- löttyintik a félig telt palack­ból az italt, mikor az úr tán­colni merni de pénzt kannak még a bárhölgyek nyakán élő szépfiúk, ,,protektorok’’ is. Az „Aranyszövet” a liba­noni bária volt, akár még ti­zenöt másik. Nachat éles szi­matával már régen felismer­te. hoav a legnagyobb hasz­not azonban mégsem a csil­lagászati árakkal lehet elérni, hanem az amerikai standard­módszerekkel. Éppen ezért került szembe a párizsi éjsza­ka más haszonélvezőivel. Amazok rettegve figyelték, mint halad útján. Nachat megvásárolta a Pigalle-tér összes mulatóit és a Moulin Rouge-t, a világhíres Vörös Malom helyiségeit is. Az volt a terve, hogy míg a Vörös Malomban fényes revűt szer­vez, a többi mulatókat föld­alatti folyosóval köti össze és kihasználja azok egyéni szá­mait. így az éjszaka művé­szei és a görlők megszakítás nélkül közlekedhettek volna a „személyi földalattin". Egy­szóval láncelőadások. A jel­szó ez lett volna: ezer frank fogyasztás és ingyen sztriptíz. Egy ilyen nagyszabású el­gondolás azonban még az éjszaka császárának is sokba kerül és ezért az árak kez­detben nem csökkentek, ha­nem éppen nőttek. S a halál az Aranvszövet bezárásának másnapján érte utói a liba­nonit. A sötétbőrű semmibe beleszólást nem tűrő, rejté­lyes és szüntelenül kutató pil­lantástí Nachat örökét Helene de Cressac, egy negyvenéves diszkrét és erélyes hölgy vet­te át, akinek már életében két színházat vásárolt férje, n libanoni: a La Comedie de Paris és az I bouffes pari- siens színtársulatokat. Helene két színházának igazgatási mellett zenét is irt férje re­miihez. A császár helyét tehái átveszi a császárod. A párizsi éjszaka pedig — megjósolhatjuk — ezután sem lesz olcsóbb, mint ezelőtt. •— bd —» ÉBRED A VÁROS Az éjszaka békés csendjében messzi hangzik a távoli sín­páron gördülő szerelvény za­katolása. Néha. nagyritkán Villan a vaku. — Juhász Bálint a nevein és már éppen 10 éve söprőm ezt az utcát Minden reggel öttől... És kezdenek élénkülni az utcák. Hétfői hajnalra ébred a város. A megyeszékhely üzemel várják dolgozóikat és a koránérkező buszok és vo­natok szinte ontják muguk- ból a Szolnokra sereglőket Már messziről megismerni őket Felpakolva jönnek. Hozzák az egész hétre való hazait, elemózsiát. És nyújt­ják lépteiket, jó a hosszú uta­zás után a sietős séta. Hat óra. Az üzemek kitáruló kapui, mint hatalmas és éhes tor« kok nyelik a friss levegőtől és a hétvégi pihenéstől pi­hent munkások ezreit. Bé­lyegző órák kattognak, fel­zúgnak a gépek. Már régen a nappali vilá­Juhász Bálint, aki már 10 egy—egy siető járókelő lép­tei kopognak a főutca járdá­ján. Valahol egy gépkocsi motorja zúg fel... De különben ? Még javában alszik a város. Sötét van: hold sem világit, borús az ég. És hideg szél kergetőzik a néptelen utcák házsorai között, bizony: téli hajnal ez és Ilyenkor még egyetlen ami jó, feküdni és aludni és álmodni a meleg ágyban. Négy óra. Sötétek az ablakszemek: alszik a város... Vagy tévednék? Lám, hiszen ott is... A kenyérgyár portájáról gépko­csi gördül ki, telistele még meleg, frissen sült cipókkal és az .Illatos szállítmány” el­indul az üzletekbe. Benn, a korszerű és hatal­mas kenyérgyár melegében az éjszakás műszak dolgozik, tízegynéhány pék süti a jó­féle, szőke és barnahajú ke­nyeret Hat óráig ötvennégy mázsányit készítenek. De nézzük most ismét az utcákat. gosság váltotta fel a hajnali szürkületet. Szinte egycsapás- ra nyüzsgő embertömeg hul­lámuk a főbb útvonalakon. Megjelentek már a hivatal­£s egy a sok közül. Vidékrő a kép is mutatja az üzemi 1 jobban izlil hajnali munkáját az utcasep­rő... — Lefényképezhetjük ? — Csak tegyék, engem még úgysem... Gyanús a csend az osztályban I jár be, itt dolgozik, de amint tonyhát nem veszi igénybe^ . a hazai... nokok is: aktatáskát lóbálva igyekeznek munkahelyükre. Folytassam ? Nyolc óra. Azt hiszem elég, a hajnali riportnak vége, hisz ilyenkor már: felébredt a város... Azaz, pardon, mégcsak egy pillanatra. Mert hogy ezen a reggelen mégsem ébredt fel mindenki idejében. Lám, az egyik kisdiák is elkésve sza­lad az iskolába... Fotó: Csikós Ferenc Szöveg: Szántó István I írásunk visszhangja { „Mind népszerűbb a „TOSI- TOTO” című cikkünkben akkor már másodszor — hely­telenítettük, hogy a szolnoki vasútállomáson nemritkán a megengedettnél drágább biztosí­tást bélyeget ragasztanak a me­netjegyekre, az utasok megkérde­zése nélkül. Írásunkra reflek­tált az Állami Biztosító Szolnok megyei igazgatósága. s Levelében közölte: Felhívta a szolnoki MÁV állomásfőnökség figyelmét arra, hogy a jegy­* pénztárosok az utas-balesetblz­{ tositási bélyegek kiadásánál -« J tartsák be az erre vonatkozó J szabályokat. * Köszönjük a biztosító intézet * Igazgatóságának intézkedését; «c * reméljük, meglesz a foganatja 1 a szolnoki A1ÁV-pénz tárosok ki­* lében, SZOLNOK A megyeiSásí Jg fffim éve sepr! a szolnoki főutcát zongva vetnek egy pillantást a még sötét utcára. Amott, az 1-es önkiszolgá­ló bolt előtt már megkezdte öt óra van ... Nyílnak a bérházak kapui és a korán ébredő házmesterek álmos szemmel és meg-meg bor-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom