Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
1961-02-02 / 28. szám
TFLAQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK (SZOLNOK MEGYE!') ienian A,MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS. LAPJA XII, évfolyam, 28. S7ám. Ara SO fillér 1961. február 2., csütörtök. A dolgozók mindennapi életének javításával együtt oldjuk meg termelési feladatainkat Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Váczi Sándor elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának másodtitkára, Bugár Jánosnét a SZOT titkára, Csákó Mihály, a Bőr- és Cipőipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. Napirenden a szakszervezeti szerveknek az 1961. évi népgazdasági tervekkel kapcsolatos feladata szerepelt. Vitaindító beszámolót Kökény István elvtárs, az SZMT vezető titkára tartott Kökény István eivtárs beszéde A hároméves terv befejezésével a szocializmus építésének eredményekben gazdag szakasza zárult le, s így a korábban vártaknál kedvezőbb feltételek között kezdhetünk a második ötéves terv megvalósításához^ — hangoztatta a bevezetőben, majd a következőkről beszélt: A hároméves terv időszakában a termelés mintegy negyven százalékkal emelkedett, Szolnok megyében pedig mintegy 38 százalékkal.1 A termelékenység növekedése azonban elmaradt az előirányzat és a lehetőségek mögött — bár az előirányzott 15 százalékkal szemben mintegy húsz százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben' — Szolnok megyében azonban a kép rosszabb ennél, mert a termelékenység 15 százalékos tervezett növekedésével szemben, alig kilenc százalékot értünk el. Ezek a számok azt bizonyítják, hogv a tervet ugyan túlteljesítettük és a termelékenység évi átlagos 6,4 százalékos növekedése is meghaladta az előző évek ütemét, mégis jelentősen elmaradtunk a fejlettebb szocialista államok termelési szintje mögött. Az ipari termelés növekedése ugyanis ötvenhárom százalékban a termelékenységből és negyvenhét százalékban a munkáslétszám növekedéséből adódott. Ez az arány megyei viszonylatban még rosszabbul alakult. A szakszervezeti szervek tevékenységét elemezve megállapíthatjuk, — hangoztatta később Kökény elvtárs, — hogy valamennyi szinten eredményesen működtek közre a hároméves terv gazdasági, politikai célkitűzésének megvalósításában. A hároméves terv időszakában a dolgozók jelentős hányadát átfogó mozgalommá vált a szocialista munkaverseny, mely a szocializmus építésének hatékony eszközévé fejlődött. A szocialista munkaverseny különböző formái tovább fejlődtek és új vonásként bontakozott ki a szocialista munkabrigádok mozgalma. Ebben egyértelműen jut kifejezésre munkásosztályunk hövekedő öntudata a szocializmus ügye iránti mély felelősségérzete. Ismeretes, hogy hazánkban a szocialista fejlődés kulcskérdése a mezőgazdaság átszervezésének mielőbbi befejezése. Ebből következik. hogy a Szolnok megyében működő szakszervezeti szervek figyelmét és tevékenységét sokkal inkább a termelőszövetkezetek támogatására és megszilárdítására, a mezőgazdasági árutermelés növelésére kell. irányítani. Elő kell segítenünk s patronázsmozgalom erősítésével, a politikai nevelőmun ka hatékonyságának fokozá sávaL növénytermelés és az állattenyésztés színvonalának tervezett emelését, a helyes üzem- és munkaszervezés, a szövetkezeti tagok érdekeltségének növelése, valamint a korszerű agro- és zootechnikai eljárások széle- sebbkörű alkalmazásával- A beszámoló különös gonddal foglalkozott az exportra való termeléssel. A jászberényi Aprítógépgyárban az éves termelési érték 37 százalékát, a martfűi Tisza Cipőgyárban 26,7 százalékát az export terv adja. Ezért kell nagy gondot fordítani a külföldi igényekre — hangsúlyozta Kökény eivtárs.^ A termelékenység fokozásáról a következőket mondotta: — Az 1961. évi népgazdasági tervek teljesítésénél alapvető és elsődleges feladatunk a termelékenység színvonalának és ütemének további növelése. Az ipari termelés tervezett .emelését a terv — az ipar átlagában — kétharmad részben a munka termelékenységének és csak legfeljebb egyharmad részben a létszám növekedésének alapján irányozza elő. Ez az arány ugyan iparáganként és vállalatonként különböző mértékű, de egészében véve nagyjelentőségű politikai célkitűzés, ami alapját adja a reálbérek további emelésének is. Kökény elvtárs beszédének befejező részében részletesen foglalkozott a szakszervezeti szervek feladataival a termelési költségek csökkentésével. az anyagtakarékossággal, a munkaverseny szervezéssel, a szakmai továbbképzéssel, a mezőgazdaság segítésével, a műszaki fejlesztéssel. az üzemi demokrácia ki- szélesítésével. Beszéde élénk visszhangra talált. A beszámoló feletti' vita során többen fejtették ki véleményüket. Fodor elvtárs, a Tisza Cipőgyár dolgozója például arról beszélt, itt az ideje a szocialista munkaverseny kibontakoztatásának, ök már a gazdasági és műszaki vezetőkkel való megbeszélés alapján meg is tették felajánlásaikat. Megfogadták, hogy az idén ötmillió forint többlet- nyereséget érnek el. A műszaki fejlesztési tervek való- raváltásával 12 százalékkal fokozzák a termelékenységet. Gátló okként megemlítette, hogy a TANIMPEX esetenként kétszáz párás megrendeléseket ad nekik, ugyanakkor a ktsz-ektől 40—50 ezer párat rendelnek azonos típusból- Csepesz István, a ME- DOSZ titkára hangsúlyozta, hogy a politikai nevelőmunkát kiterjesztik a termelőszövetkezeti tagokra is. Váczi Sándor elvtárs,- a megyei pártbizottság másodtitkára a hároméves tervben elkövetett hibákat elemezte; így többek között azt, hogy a felhalmozás és a fogyasztás, valamint a nemzeti jövedelem alakulása között nem megfelelő az arány, az építési-átfutási idő nem csökkent kellő mértékben, s a termelékenység sem alakult kielégítően. Hangsúlyozta, hogy a hároméves tervben elkövetett hibákat jórészt 1961-ben kell felszámolni. Ügy dolgozzunk — mondotta —, hogy idei munkánk az egész ötéves, terv teljesítését befolyásolja. A dolgozók jogos panaszainak orvoslása közben gondoljunk arra, hogy az életszínvonal emelése elsősorban azon múlik, mennyi anyagi javat állítunk elő és hogyan osztjuk el azt. Befejezésül utalt arra, hogy a munkaverseny nyilvánosságának biztosítása a versenyben résztvevők megbecsülését fejezi ki. Kruzslicz József elvtárs többek között a műszaki ismeretterjesztés fokozásának szükségességét hangoztatta. Utalt arra, hogy mintaberuházássá fejlesztik a Tisza- menti Vegyiművek most épü- lő üzemeit, a a. negyedik negyedévben már próbagyártás lesz a szuperfoszfát üzemben. Bugár Jánosné, a SZOT titkára főleg azt hangsúlyozta, hogy a szocializmus építéséből adódó nagy feladataink valóraváltása most mindenekelőtt azon múlik, hogyan tudjuk megnyerni céljaink eléréséhez a dolgozó tömegeket. Többen felszólaltak még a tanácskozáson. Mártha Lajos elvtárs, a Tiszamenti Vegyiművek SZB-titkára arról szólt, hogy a dolgozók céljainak valóraváltásához — szállítási és egyéb problémák megoldásával — a felsőbb szervek is adjanak segítséget. A felszólalásokból egyöntetűen az csendült ki, hogy a szakszervezeti aktivisták ismerik legfontosabb feladatainkat s valóraváltásukért készek mindent megtenni. Űj termékek: kőszivacsíapok és blokktégla gyártását kezdik meg a Téglagyári Egyesülésnél Március 15-el kezdődik a nyerstéglagyártási kampány — Megszakítás nélkül üzemel a Kunszentmártoni Téglagyár A téli gépjavítás eddigi tapasztalatairól érdeklődtünk Mezőtúron — a Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés Közpöntjában — Katies Péter igazgató elvtárstól. — Két téglagyár — a karcagi és a kunszentmártoni — kivételével minden üzemünknél befejezéshez közeledik a nyerstéglagyártó gépek és a szállítóberendezések generáljavítása — mondja Katies Péter igazgató., — A karcagiak január 31- ig, a kunszentmártoniak pedig megszakítás nélkül gyártják a hornyolt cserepeket. — Naponta 18—19 ezret készítenek. — A nyerscserépgyártás befejezésével — a karcagi üzemünknél is megkezdődött — az erőgépek felújítása. — Ügy terveztük: március elejével itt is befejezzük a gépegységek javítását. A kunszentmártoni üzem gőzgéppel meghajtott generátort kap, amely annyi villamosenergiát termel, ami szükséges a gyár elektromotorjainak meghajtásáhaz. A házi villamosenergiát termelő üzem gazdaságos lesz, annál is inkább, mert fáradt gőzével a műszárítót fűtik. Ezzel — gépesítjük a nyerstéglagyártást. Üj bányagépek üzemeltetésével 50 százalékkal emelkedik a földmunka termelékenysége. — Ez évben számos új termékek gyártását kezdjük meg. Blokktéglából Mezőtúron 500 ezret, a 6 cm vastagságú válaszfal téglából Martfűn szintén 500 ezret gyártunk. — A karcagi téglagyárnál is a nyerstéglagyártási idény beindulásával új termék gyártását kezdjük meg. A födémtégla helyett alkalmazott 4, 6, 8 cm vastagságú kőszivacs lapokból közel 2500 négyzetmétert készítenek a gyár dolgozói. — Ügy tervezzük, hogy valamennyi üzemünkben — az időjárástól függően — március 15-ével megkezdjük a nyerstéglagyártást. Ez évben főleg a termelékenység növelésére, az Önköltség csökkentésére és a tavalyihoz képest a minőség javítására törekszünk. — Elsősorban eárt vesszük figyelembe a rövidesen kidolgozásra kerülő éves versenyvállal ásóknál is —. fejezte be tájékoztatását Katies Péter igazgató elvtárs. egy év alatt 500 ezer forint értékű energiát takarítunk meg. A beruházásra két és félmillió forintot költünk... — A karcagihoz hasonlóan az abonyi telepünkön is sorkerül a nyerstéglagyártó üzem rekonstrukciójára. A jászberényi Aprítógépgyár szállítja a szükséges gépi berendezést: 450 milliméter átmérőjű téglaprést, agregátort, símahengert, és a szekrényes adagolót. Az új kampány beindulásakor az abonyi téglagyárnál — a régi 2 műszakos termelés helyett — az egyműsza- kos, 10 órás munkaidőt vezetjük be. így a napi termelés 75—80 ezer nyerstégla lesz. Ez az intézkedés a termelékenység emelésével és a gépek jobb kihasználásával jár. A műszaki intézkedésre azért került sor, mert az elmúlt évben az abonyiak jóval több nyerstéglát termeltek, mint amilyen az égetőkemence kapacitása. A többlettermés — szárító épületek híján ■— a minőség romlásához és tekintélyes anyagi kárhoz vezetett,.. — A többi üzemhez hasonlóan — a tiszaföldvári téglagyárnál is — teljes egészében TIZENÖT EV NAGYSZERŰ EMLÉKEI KÖZÖTT Tegnap délután 5 órakor ünnepélyes keretek között nyitották meg Szolnokon, a Ságvári Endre Művelődési Ház nagytermében a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront és az MHS Szolnok megyei szervezetei rendezésében „A magyar—szovjet barátság tizenöt éve” című kiállítást. Az ünnepi megnyitó beszédet Fod.fr Mihály elvtárs, a megyei tanács VB elnökhelyettese mondotta. Beszédében a két nép barátságának fontosságát, szép megnfílvá- nulásait méltatta, majd azokról az eredményekről beszélt, amelyeket megyénk a Szovjetunió baráti támogatásának köszön hét. Az ünnepi megnyitó után a számos érdeklődő sokáig állt az egyes képek előt\ ÍZLÉSES, modernvonafú állványok, rendkívül kifejező tablók, sokatmondó képek között járunk. Nyoma sincs ezen a kiállításon az azelőtt többször is tapasztalható hibának: a merev sematikus ábrázolásoknak, a rosszul sikerült, néha bizony beállítás- szagú fényképfelvételeknek. Minden természetes, élő, és a maga összeállításában rendModern közraktár épül Száj ólban Ezer vagonos közraktárat épít az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat Szajol határában. A külső mupkák nagyrészén már túljutottak, most a belső szakipari munkák v ' elvégzése következik. kívül kifejező, őszirítén ör»<- lünk, hogy a Szovjet—Magyar Baráti Társaság rendelkezésünkre bocsátotta ezi mi értékes, érdekes és nyugodtan mondhatjuk: figyelemlrj- kötő, szórakoztató dokumeu- tumanyagot. Jólesik ■végignézni, mert összeállíts sáb in szemléletes, gon dolatéb rész tő, jói összefogott, hűen tükrözi a történelmet. A mi barátságunk t>rténe- te nem 1945 tavaszán kezdődött. Erős kapcsok fűztek minket, magyarokat, unár az éppen csak megszületett szovjet államhoz is. A kiállítás néhány tablója ezzel, a dicsőséges múlt ábrázolásával kezdi meg a kiállítást Szamuely Tibort látjuk Lenin és Bu- gyonnij társaságában, tányérsapkára feltolt, jellegzetes autószemüvegével. Mellette távirat facsimiléje: a Bolsevik Párt Vili. kongresszusa üdvözli a Tanácsköztársaságot. Pilótaruhás férfi mosolyog vidáman ránk gépe mellől: Hodarovics pilóta ez, 6 teremtette meg az első légi összköttetést Szovjet-Ukrajna és Magyarország között. Intervenciós hadseregek ellen küzdő magyar internacionalisták néznek ránk hősi pózban, kicsit naív, de az idők távolából megható beállításban. Zalka Máté, Ligeti Károly és a neves és névtelen magyar vöröskatonák hosszú (Folytatása a 2 .oldalam Az első zárszámadás Panaszkönyvekben lapozgattunk Égj knltúrmnnká« naplójából
