Szolnok Megyei Néplap, 1961. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-01 / 27. szám

1961. február 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A MAGYAR SAJTÓ NAPJÁN hasábjain, a folyóiratok ké­peiben, a rádió és a televízió hullámhosszán. rvibörögnek a rotációsok.-“'“Száguldanak a gépko­csik az újságcsomagokkal az állomásokra, hosszú sor vár­ja az újságosbódék előtt a friss lapokat. A párt politi­kájának, a másfélévtizedes kulturális forradalomnak kö­szönhető, hogy az újság iránt ilyen nagy, országos érdeklődés nyilvánul meg. Hírekre, jó hírekre, szomja­san várják az emberek a sajtó termékeit. Minél több jóra, szépre lelkesíteni, meg­erősíteni az embereket mun­kájuk sikerében, a boldogsá­gért, a szebb életért való küzdelemben, — ez a sajtó nagyszerű feladata. S ennek a gondolatnak jegyében ün­nepeljük ma az emlékezés szép dátumát: a magyar sajtó napját Hernádi Tibor Uj beruházásokat kezdenek a Szolnoki Papírgyárban A Szolnoki Papírgyárban különböző szervezési és mű­szaki intézkedésekkel növe­lik az idén a termelést, fo­kozzák a termelékenységet. Figyelmük kiterjed minden olyan lehetőségre, melynek kiaknázásával, jelentősebb beruházás nélkül fokozható a termelés. A papírgépeknél például az úgynevezett tech­nológiai állásidő alatt vég­zik a karbantartást. így ke­vesebb a gépállás és a gépek legalább 23—23,5 órát dol­gozhatnak naponta. A napi feladatok megoldá­sa közben a következő évek termelés-növelésére is gon­dolnak. E cél érdekében kü­lönböző beruházásokat kez­denek az idén. Mintegy 43 millió forintos előirányzattal hozzálátnak például a 40 at- moszférás kazánház építésé­hez, s megkezdik a cellulóz­gyár rekonstrukcióját is. Ki­lene millió forintot fordíta- j nak erre a célra és ezzel el-< érik, hogy az évi cellulóz- termelés többezer tonnával \ növekszik. Az üzem vízgazdálkodása < is meglehetősen elavult. Ez-J ért körülbelül 6 millió forint J költségelőirányzattal hozzá-< kezdenek az idén a vízmű; korszerűsítéséhez. Mivel a < papírgyártás igen vízigényes,; ez a befektetés rövid néhány < év alatt megtérül. Gyors segítség a rákóczifalvi szövetkezeti gazdáknak Ki tudja mióta már, hogy naponta mintegy 20 hekto­liter vizet karon cipeltek be a rákóczifalvi tehenészek az _ istállóba. Akárhová fordul- • tak, Ígéretnél egyebet nem $ kaptak. A nagy hideg beáll­tával a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz for­dultak. Január 24-én délelőtt 9 óra­kor érkezett meg a Vízügyi Igazgatóság műhelykocsija. Szivattyút és csővezetéket hoztak magukkal a társadal­mi munkások. Délután 2 óra kor már folyt a víz a rákó­czifalvi termelőszövetkezet istállójában. Ma tizenöt éré... Még alig hallgattak el a fegyverek, s az ország ép­pen csakhogy felocsúdott. Romlott a pénz értéke, éheztek az emberek. A re­akció kétségbeesett erőfe­szítéseket tett,, hogy vissza­fordítsa a fejlődés menetét, Mindszenthy Habsburg Ot­tót óhajtotta volna, a Kis­gazdapárt is aknamunkát folytatott a munkáshatalom megteremtése ellen. A Bal­oldali Blokft, Magyar Kommunista Párt vezetésé­vel megindította a harcot azért, hogy Magyarország köztársasággá legyen. 1946 február elsején nagy győ­zelmet arattak a demokra­tikus erők. Ünnepélyesen kikiáltották a Magyar Köz­társaságot, dicső Népköz, társaságunk elődjét. Sem­miig foszlatták ezzel a ki­rályvárók, a Horthy-rajon- gójc reakciós táborának vágyálmait. Magyarország köztársa­sággá lett és megindult a fejlődésnek azon az útján, amely a mai, a szocializ­must sikerrel építő Magyar Népköztársaságig vezetett. A jászberényi Általános Műszerész KTSZ egyik részlege műfogat készít. Havonként 50—60 fogsort, 100—150 ko­ronát és hídmunkát készítenek. Képünkön Szalóki Éva fogtechnikus próbára készíti a kezében lévő „munka­darabot”. 4 karcagi csipke Erfurtba készül Erfurtban rendezik meg jú­liusban az úttörők és más gyermekszervezetek nemzet­közi szakköri kiállítását. A karcagi úttörőház csipkeverő szakköre vert csipkékkel, kunsági hímzésekkel képvise­li Szolnok megyét a kiállítá­son. A karcagi úttörők szak­körét örlős Gáborné kunsági népművész vezeti. Termékeik a hazai kiállításokon már nagy sikert arattak s most a külföldiek is megismerked­nek a karcagi pajtások nép­művészetével. Miért nincs még villanyiény a Kertvárosban? Három héttel ezelőtt sze­relték fel a Kertvárosban a közvilágítási lámpákat. A szerelők serényen kúsztak fel az oszlopokra a világító­karókkal és befejeződött a szerelés. Örültünk a leendő közvilágításnak, s ezért nem tudjuk elképzelni, miért ké­sik a villany bekapcsolása és miért kell sötétben botorkál­nunk. Erre a TITÁSZ-tól szeretnénk választ kapni. Gosztonyi Ár púd Szolnok. — AUTOMATIKUS hús­feldolgozógép minta darabját készíti a Pécsi Sophiana Gép­gyár. A gép érdekessége, hogy a töltelékárú készítésé­nél a darálástól a töltésig minden műveletet elvégez. — VEZSENY KÖZSÉGBEN tegnap este a baromfitenyész­tésről tartott előadást, a járá­si tanácsnál dolgozó Bán Já­nos. A termelőszövetkezet asszonyai nagy érdeklődéssel hallgatták az aprőjószágokra vonatkozó szaktanácsokat. Tízmillió forint a közös vagyon — de több is lehetne A TISZAÖRSI Rákóczi Termelőszövetkezet az utób­bi öt év alatt nem sokat ha­ladt előre. Mérleghiánnyal zártak éveken keresztül. En­nek legfőbb oka az volt, hogy állandóan változtak a vezetők, a tagok nem jártak, ki rendszeresen dolgozni és nem érezték magukénak a közöst. Időközben a termelőszö­vetkezet élére két tapasztalt pártmunkás került, akik az­zal a céllal jöttek, hogy se­gítsenek és bebizonyítsák: itt is lehet jó eredményeket el­érni. A szövetkezetnek jelenleg 1788 kh földje van, a tagok száma kétszázhuszonnyolc. A most lezárt gazdasági év­ben tizennyolc olyan tag volt, aki nem teljesített munkaegységet, — hetvenöt azoknak a száma, akik 1— 150, ötvenkilenc pedig 150— 300 munkaegységet, a töb­biek pedig ennél is többet téliesítettek. A adatai szerint a termelőszö­vetkezet összvagyona 10 mil­lió 252 ezer forint. Az álló­eszközök értéke 6 millió 176 ezer forint, a tiszta vagyon 2 millió 394 ezer forint. Ter­melési alapra tartalékoltak 958 ezer forintot. 1960-ban a termelőszövetkezet összes vagyona közel másfél millió forinttal növekedett. Külön meg kell említeni, hogy a termelőszövetkezet­nél több mint 400 százalékra teljesítették a sajáterőből szeg, de az 1959. évihez vi­szonyítva mégis jelentős. — Szépek az eredmények a ter­melésben is, hiszen áruérté­kesítési tervüket 128 száza­lékra teljesítették, vagyis 2 millió 32 ezer forint helyett 2 millió 500 ezer forint érté­kű árut adtak. TÚLZÁS lenne azt mon­dani, hogy ennél a termelő- szövetkezetnél minden rend­ben van. Sok még a hiba a vezetésben és az irányítás­ban, de legtöbb a tagok történő beruházást. A tervek munkafegyelmében. Bizo- szerinti 52 ezer forint helyett 247 ezer forintot teljesítet­tek. Szükség volt erre a be­ruházásra, hiszen a megvá­sárolt gépek, épületek nagy­ban elősegítik a szövetkezet gazdálkodásának eredmé­nyességét. A BERUHÁZÁSOK és az elmúlt évi adósságok törlesz­tése mellett most aktívan zárt a termelőszövetkezet. Egy munkaegység értőké 25.4C forint Nem nagy ösz­nyítják ezt a már ismertetett számok: tizennyolc ember egyáltalán nem dolgozott és jelentős azoknak a száma, akik nem érték el a 150 munkaegységet. Sok az egy holdra eső munkaegységfel­használás is: 45: Nem lehet dicsekedni az állattenvész- téssel sem, különösen, ha az egv tehénre eső tejhozamot nézzük. — Egyszóval: bőven vau még tennivaló. Vágási — Háztáji sertéshizlalás és a közös jövedelem A 3004/3/1960. számú kor­mányhatározat alapján a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek, az állam és szövetke­zeti szervek részére történő áruértékesítés után hitel el­engedésben részesülnek. Már minden termelőszövetkezet tudja, hogy a közös szántóte­rület minden 100 holdja után együttesen mennyi hízottser­tést, vágott baromfit, tojást és tejet kell értékesítenie 1961-ben ahhoz, hogy a hitel elengedésre jogosult legyen. Az áruértékesítési terv tel­jesítésébe beszámít a szövet­kezeti gazdák háztáji gazda­ságában meghizlalt és hizla- lási szerződéssel lekötött ser­tések értéke is. A hitelelen­gedés szempontjából sem kö­zömbös tehát, hogy ebben az évben a háztájiból mennvi hízót adnak az államnak. A szövetkezeti gazdák is jól jár­nak, ha szerződést kötnek, mert azon túl, hogy megkap ják a megfelelő szerződéses árat, a hizlaláshoz szükséges takarmánygabona egyrészét állami áron megvásárolhat­ják a terményforgalmi válla­lattól. Azok a szövetkezeti gazdák tehát, akik háztáji gazdasá­gukban szerződéses sertést hizlalnak, a hitelelengedésen keresztül, vagy jóváírás út­ján a közös gazdaság vagyo­nának növeléséhez is hozzá­járulnak. Vizsgáljuk meg egy konkrét példa alapján, ho­gyan hat a közös jövedelem gyarapodására a háztáji gaz­daságokban történő sertéshiz­lalási A jászboldogházi Aranyka­lász Tsz tagjai eddig 100 ser­tésre kötöttek sertéshizlalási szerződést 1961. évi átadásra. A legalacsonyabb átadási súly figyelembevételével is ez 187 ezer forint értéket kép­visel. Az Aranykalász Tsz gazdáinak eddigi szerződés- kötése — ami minden bi­zonnyal még lényegesen emelkedni fog — máris azt eredményezi, hogy a tsz kö­zös szántóterületének 160 holdjára eső áruértékesítés már biztosított. S az áruérté­kesítési mutatók 100 százalé­kos teljesítése esetén ez leg­kevesebb 4 ezer forint hitel­elengedést hoz. Mivel a ter­melőszövetkezet reális terve­zése lényeges túlteljesítést biztosít — számítva itt a ház­táji gazdaságok szerződéses hizlalására is — így a 100 holdra eső hitelelengedés is fokozatosan emelkedik a túl­teljesítés százaléka szerint. Minden szövetkezeti gazdá­nak érdeke tehát, hogy ser­téshizlalási szerződést kössön. Gubicz János Jászberény Tízezer parasztfiatal mnnka?efsenye Szolnok megyében A KISZ Központi Bizott­sága és a MEDOSZ által hir­detett mezőgazdasági mun­kaversenyekben derekasan helytálltak a Szolnok me­gyei fiatalok. Hatezer terme­lőszövetkezeti. állami gazda­sági és traktoros fiatal dol­gozott a verseny cél okért a múlt esztendőben. Kilenc el­ső helyet biztosítottak ma­guknak, a Központi Bizott­ság két vándorzászlaját hó­dították el, s 62 ezer forint pénzjutalmat kaptak. A Szol­nok megyei hét országos első ifjúsági munkacsapatból — négy a kukoricatermesztés­ben dolgozik. Az idei termelési verse­nyekbe még nagyobb szám­ban kapcsolódnak be a me­gye parasztifjai. A Szolnok I megyei KTSZ Bizottság tíz mezőgazdasági szakmában I hirdette meg az ifjúsági munkacsapatok versenyét. Az idén cukorrépatermesz­tésben, silókukoricatermesz­tésben, 30 mázsás kukorica­termesztésben, a baromfite­nyésztésben, a tehenészetben versenyeznek a fiatalok. Verseny indul a legjobb állatgondozó, a legjobb ifjú traktoros, a legjobb ifjú kombájnos címért. A ver­seny kiszélesítése érdekében szakmai tanácskozásokat — szerveznek a fiatalok számá­ra s kétszázhúsz fiatalt a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség díszes megbízólevelé­vel küldik a termelőszövet­kezetek állattenyésztő tele­peire. Az idén a múlt évi 6 ezerrel szemben tízezer fia­tal kapcsolódik be a mező­gazdasági termelési verse­nyekbe. A mai napon is, mint 1 *■ minden más napon hatalmas gépek ontják a sok- tízezernyi újságot és az ér­deklődők már a reggelijük mellett értesülhetnek a leg­frissebb hírekről, események­ről. A sajtó-iránytű, milliók­nak segít az állásfoglalásban, segít a döntésben, harcol az igazságért, a szocializmus győzelméért, a jobb, szebb, teljesebb emberi életért A mai napon azért talán sokan gondolnak egy tizenki­lenc év előttire. Ezen a napon egy szűk kis szoba mélyén nem dübörgő gépóriáson, ha­nem primitív sokszorosító­gépen jelent meg az újság, amely új hangot jelentett a magyar úságírás történeté­ben, amely becsülettel, em­berséggel, bátorsággal merte megírni az igazságot egy olyan korban, amelynek urai éppen ezeket a tulajdonságo­kat üldözték halálra. 1942. február elsején új lap született, a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának lapja, a Szabad Nép. Nem a reggeli mellett olvasgatták az embe­rek. Akikhez szólott, azok igen gyakran nem is regge­liztek, mert nem volt mit Es ha olvasták, azt eldugott pin­cék mélyén, illegális találko­zók fojtott csendjében te­hették csak. De a kommunis­ták pártja tudta, hogy a mindennapi kenyérrel egyen­értékű a népet szolgáló igaz, harcos, reménytadó emberi szó. 17 zt a napot azóta a ma- gyár sajtó napjának, a korszerű, színvonalas, szív- vel-lélekkel a népet szolgáló kommunista sajtó születés­napjának tekintjük. S ezen a napon emlékezik meg az or­szág népe a sajtó munkásai­ról, köztük a nyomdászok­ról, hírlapterjesztőkről, kia- 1 dóhivatali dolgozókról is. 1 Sokat tanult a mai magyar 1 sajtó Rózsa Ferenc, a már- j tír szerkesztő és a többi il- 1 legális sajtómunkás példájá- ] bób A nép mindenekfeletti ■ szolgálatát, az igazmondást, j az előre mutatást, harcos i megnemalkuvást, a hibák bí- ' rálatát, a kapitalista marad- 1 ványok következetes gyom- i lálását És ezeknek a tanul- i Ságoknak a birtokában je- i lennek meg ma olyan újsá- i gok, amelyekben bíznak az emberek, amelyeket a saját- l iuknak tartanak, amelyek- c tői közösségi és egyéni prob- g lémáik megoldásában taná- r csőt, esetleg segítséget kér- j nek. s A magyar újságokhoz, fo- t lyóiratokhoz tízezrével ér- l keznek a munkások, parasz- t tok, értelmiségiek, dolgozó í kisemberek levelei. | A számok látszólag száraz i mondanivalója kultúrális for- f radalmunk jelentős győzel- t mérői beszél. Tavaly 410 lap j i el ént meg rendszeresen Ma- g gyarországon, ezek közül 23 napilap. A 410 lap havonta « mintegy ötvenhat millió péi dányban került az olvasc hoz. Csak napilapból más félmilliónál többet olvasol a lakosság 1960 végén napon la A mi lapunk példány száma is átlag napi négy ezerrel emelkedett az elmúl évben. A népet érdekli te hát, amit a párt, a kormány a vezetők mondani akarna! neki» öröngyös útakon jutót u tunk el idáig- Volt idő amikor a terv, az építés szé dítő távlatai mellett kicsit szem elől tévesztettük a: élő, az érző és alkotó embert gondjaival, örömeivel. Aztár volt egy olyan szégyenletes rövid időszakunk, amikor as ellenforradalom mocskos hul­láma elöntötte az újságok ha sábjait is. De a sajtó ma­gára talált Döntő szerep« volt ebben a pártnak, amely világos, egyenes, határozott és nagyon emberséges politL kájával mutatja az útat ame­lyen a magyar sajtónak ha­ladni kell. Segített a dolgo­zó nép, amely harcos közvé­leményt formálva tájékozta­tott bennünket arról, mi az, ami az emberek szempontjá­ból érdekes, amin segíteni kell, vagy amiben utat kell mutatnunk számukra. ÍA téves tervünk első hő- napjait éljük. Forradal­mi változások idején va­gyunk. Most folyik a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tása, az ipar nagyarányú fej­lesztése, rekonstrukciója. — Fejlődik, alakul, gazdagodik az életünk. És ebben a mun­kában a magyar sajtónak igen fontos a szerepe. Ügy kell dolgoznia minden újság­írónak, hogy személy szerint is felelős a tervért, annak végrehajtásáért és a számok nögött rejtőző növekvő em­beri jólétért, a tudat fejlő- léséért, a műveltség szélese- iéséért. Felelős azért, hogy ítózsa Ferenc munkásságá­lak szellemében mindig az gázát írja, a segíteniakarás cészsége, az új, a fejlődő ránti lelkesedés hassa át. így kell élnie és dolgoznia, íogy mélységesen gyűlöljön nindent, ami elavult, ami ■ossz, ami visszahúzó, és en- lek minden írásában tük- öződnie is kell. S az elkövetkezendő évek- >en a magyar újságírásnak gy pillanatra sem szabad zem elől tévesztenie, hogy ninden munka, minden si- :er alapja és egyetlen lehet- éges életfeltétele: a béke. A léke, amiért az illegális Sza­lad Nép már az első számá- lan fölemelte szavát és .melynek kérdése ma lénye- ;esebb, időszerűbb — úgy is nondhatnánk: életbevágóbb, hint valaha az emberiség örténelme folyamán bármi- :or is. Akkor harcol jól a ajtó, ha a teremtő békéért meli fel a szavát az újságok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom